Éjszakai póker
...álom...
Nagyon élénket álmodok ismét...
Egy pókerasztalnál ülök. Halálos játszmának éppen beillik ez is – hányan lettek már miatta öngyilkosok? És hány embert tettek már el láb alól kár-tyaadósság miatt? A környezet egyszerre szokványos is, meg nem is az.
A legfurcsább a stílusos zenei aláfestés: ABBA-tól a „The Winner Takes In All”. Pedig mintha nem is játszanánk kemény tétekben. Ez sokkal inkább olyan, mint valami társasági összejövetel. Halk beszélgetés is folyik a hát-térben – bár igaz, hogy pár szót néha a profi versenyzők is váltanak eg y-mással játék közben. Mit is játszunk? A kezemben csak két lap – aha, ez Texas Hold’em-nek tűnik, most ez a felkapott sláger. A klasszikus ötlapos póker teljesen a feledésbe merülni látszik, de ez állítólag sokkal korre k-tebb is – könnyebb kiszámítani a valószínűségeket. Azt mondják, sok t a-pasztalattal és megfelelő érzékkel egész magasra lehet feljutni. Persze mindjárt felötlik bennem egy gondolat – pár évszázad, és a halandók k ö-zött világbajnok lehetnék. Á, baromság, addig bőven ki fog menni a diva t-ból. De akik ebben a szobában vannak, szerintem nem is halandók annyi-ra, bár egyiket se ismerem. Nem velem beszélgetnek, csak egymás kö-zött, nagyon csendesen, az asztal távoli végében. Ha ember lennék, nem is hallanám. Így is csak mondatfoszlányok. És közben megy a játéklicit is.
A kettő annyira elüt egymástól, hogy ez valami szürrealitást kölcsönöz a dolognak. Biztosan ismét árnyéklétsíkon vagyok – jut az eszembe. Vagy mégsem?
Az asztalon még nincsenek lapok, és csak a kezdő tétek vannak bent – akkor nem maradtam ki semmiből. Lássuk, mim van. Egy hatos és egy ötös. Lehetne jobb is, de nem ez a legrosszabb kombináció ebben a já-tékban. Pláne hogy mindkettő káró – ebből lehet akár flöss is, tehát lehet licitálni. Mennyi zseton is van előttem? 440 egység – vajon mit jelent itt egy? Egy dollárt, egy eurót, egy aranyat, egy dukátot? Vagy ugyanezt mil-lióval megszorozva, és akkor mégis halálos játszmát játszok? Persze pénzt mindig lehet szerezni, az csak eszköz.
Egyszer egy lánnyal viccelődtem, hogy örökbe fogadom. Még ember korszakomban. Vagy nem is eggyel, kettőnek mondtam ilyet, különböző időpontokban. Igazából egyre megy, hogy mit „kínálok fel”: feleségnek
veszek magam mellé valamelyik halandó nőt, vagy fogadott gyermeknek – mindkettő egyformán abszurd és lehetetlen. Csak a reakció volt érdekes.
Az egyik visszakérdezett:
– És akkor anyagilag támogatnál?
Remélem, ő is viccnek szánta akkor. Adott körülmények között talán jó-val többet is tettem volna érte, de pénzért rabszolgákat szokás vásárolni.
Solo pedig nem tart rabszolgát. És ha tennék is érte bármit, azt sem azért, mert szexuális vagy más ellenszolgáltatást várnék el tőle, mint ahogy a legtöbb földi nő képzeli. Hanem csak mert megtehetem. Vajon ő maga megértené ezt, ha tudná?
Á, rajtam a sor. Ezzel a lappal akár emelhetek is. Magam elé tolok tíz zsetont. Lássuk, mit tesznek a többiek.
A mellettem ülő testes játékos kiveszi a szájából a meggyújtatlan szi-varját, kicsit morzsolgatja az ujjai között, majd szó nélkül megadja a tétet.
Az asztal túlfeléről közben:
...megnézzük, hogy játszik... ha tűrhetően, meghívjuk ide néha máskor is... jól közénk illik...
...egyes elméletek szerint a tér 64 dimenziós... hogy jött ki ebből a negyvenkettő...
Hoppá, ez az utóbbi beszólás...
– Megadom és emelem még tízzel!
Ezt egy vörös ruhás fiatal lány mondja. Elég egy pillantást vetnem rá, és rögtön látom, hogy nem az az ártatlan szűzike. A felém villantott moso-lya meleg és kedves, de a szeme rezzenéstelenül szenvtelen.
A következő játékos bedobja a lapjait, a többiek megadják a tétet. Ismét rajtam a sor. Hm. Nem változott semmi – ha az előbb úgy döntöttem, hogy emelni akarok, akkor játszok is. De további emelésre ez a lap nem elég.
Csak megadom. Nem tetszik a nő tekintete – akár erős lapja is lehet.
...azt a fogadást akkor ugye én nyertem?.. szerinted mitől borult ki?..
egyértelmű...
Rólam beszélgetnek? A fenébe is, ez az az aranykörös társaság, akik Anthony korábbi sejtései szerint fogadásokat szoktak kötni, hogy miké p-pen fogok cselekedni rázós helyzetekben. És valószínűleg nem is én v a-gyok az egyetlen ilyen kísérleti alany. Most pedig úgy döntöttek, hogy ha
már játszottak velem eleget, hagynak engem is beszállni a szórakozásaik-ba. Talán valaki sokat nyert, amikor hatalomra juttattam Zzarngot.
...azért nem vennék erre mérget... azt megértem, hogy te így akarod látni...
Három kártya kerül az asztalra – pikk ász és király, és treff hetes. Nem a legkedvezőbb fejlemény, attól tartok. A király-ász valakinek nagyon jól jöhet, csak nekem nem, mert nem az én színemben jöttek ki. A hetes jó lehet egy sorra, de csak akkor, ha még két lapot kapok bele a két megm a-radtból – az esélyek nem túl szépek. Blöfföljek egyet? Jó, de csak akkor, ha legfeljebb csak egyvalaki emel tovább – ha többeknek is jó a lapjárása, kár erőltetni.
...nem teljesen lefutott menet...
Ezt most vajon mire értette? A két fiatalember, akik beszélgettek egy-mással, bedobják a lapjukat, és kimennek a szobából, így a további esz-mecseréjükből már nem hallok semmit.
A lány ismét emel. Megint megadom. Mereven rám bámul. Kacsintok.
Vág egy barátságtalan grimaszt, és másfelé néz.
Újabb lap. Pikk nyolcas. Alakul ez. De nem biztos, hogy csak nekem.
Ha bárkinek a hat másik megmaradt játékos közül két pikk van a kezében, kizárt, hogy megijedne a további emelésektől, és a sorom mit sem ér az ő flösse ellen. Még hárman bedobják, de a szivaros pofa váratlanul akcióba lép, és most ő tol további zsetonokat maga elé. Ez három dolgot jelenthet.
Vagy ő az, akinek két pikk van a kezében, vagy nincs ott semmi, ese t-leg csak egy, de ilyen benyomást akar kelteni – ő akarja kiblöffölni a több i-eket. A harmadik lehetőség, amelyről a kezdő játékosok meg szoktak f e-ledkezni, hogy a nyolcas egy másik erős kombinációba illik bele, például lesz a végén egy fullja. Ez a leggyilkosabb meglepetés, ami előfordulhat.
A lány megadja, és tovább emel. Kezd a játék eldurvulni.
Minden menetet nem nyerhetek meg. Ez a lap egyszerűen nem elég jó rá. Majd máskor. Szerintem meg fognak még hívni. Bedobom.
– Hölgyeim, uraim, köszönöm a játékot!
Összesöpröm a megmaradt zsetonjaimat, és felállok az asztaltól.
Felébredek...