10.3.4 „Jószándékú” Károlyi?
11. VERGŐDÉS (1920-)
11.5 ETNIKAI VÁLTOZÁSOK PÁRIZS UTÁN
A háború erős etnikai váltásra vezetett a Kárpát-medencében.
34. ábra: Magyarból idegenné vált települések (1945-1990) A nagy kék pont vidékét lásd a 35. ábrán. Annak színeire lásd a 26. ábrát.
A zsidókat elhurcolták vagy megölték. A németeket kitelepítették. Csehszlovákiából és Jugoszláviából teljesen, Romániából és tőlünk csak részlegesen. Az olaszokat elüldözték Fiuméből. A ruténokat áttuszkolták a Kárpátaljára, az ottani szlovákokat meg Szlovákiába.
A magyarok szenvedték el aránylag a legnagyobb katonai és civil veszteségeket. Emellett újra az otthonuk elhagyására kényszerítették őket. Romániából és Csehszlovákiából 200-200 ezret pateroltak ki. Jugoszláviából kb. 50 ezren menekültek el és 40-45 ezret a partizánok gyilkoltak le. Csehszlovákia teljes népességcserét akart, de az arányok azt nem engedték meg:
nálunk jóval kevesebb szlovák élt, mint ahány magyar a Felvidéken. Ezért korlátos cserére került sor, amely kölcsönösen 60-70 ezer főt érintett.
A visszás intézkedések miatt felerősödött a beolvadás és a kivándorlás, és sok település elmagyartalanodott (34. ábra). A Felvidéken 1910-ben 866 településen élt több magyar, mint szlovák. 1990-re ez a szám 416-ra csökkent. Erdélyben a magyar települések száma 998-ról 794-re esett. A Kárpátaljára és a Délvidékre nincs adat, de mindkét területre nagy volt az idegen beköltözés, amely a legújabb balkáni háború miatt délen rendkívül felerősödött.
Burgenlandban 1910-ben is csak hat magyar település volt, mára már egyetlen egy se maradt.
Régi-új szerzeményeiket féltve szomszédaink igen durva eszközöket alkalmaztak. Ebben Csehszlovákia járt az élen: a Benes-dekrétum kollektív bűnösöknek bélyegezte a magyarokat és a megfélemlítés hatására a 700 ezer magyarnak csak a fele merte magát annak mondani.
Ez volt a hírhedt ún. „reszlovakizáció”. Sokakat vagonba zártan hurcoltak kényszermunkára (ez talán nem malenkij robot?) Csehországba, amely fasiszta eszközöket használt, amit máig nem tagadtak meg, még csak bocsánatot sem kértek miattuk.
185
35. ábra: A települések etnikai változásai Léva környékén (1945-1990)
Másutt sem volt jobb a helyzet. A városokba idegeneket hoztak és a magyarok nem kaptak munkát. Erdélyben íratlan törvény szerint magyar értelmiségi nem kaphatott állást és a Regátba kényszerült. Kárpátalján munkatáborokba (vö. malenkij robot) vitték a magyarokat.
Jugoszláviában koncentrációs táborokba hurcolták őket és a németeket, amiről máig nem is tudtunk. A közigazgatási határokat úgy húzták meg (és húzzák meg ma is), hogy népünk mindenütt kisebbségbe kerüljön és ne lehessen a maga ura.
36. ábra: A magyar etnikai tömbök zsugorodása 1920-1990
Az utóbbi évtizedekben a magyarlakta területek mintegy egytizedét veszítettük el és a két magyar tömb immár nagyon távolra került egymástól. Lásd 36. ábra.
186
37. ábra: A magyarlakta területek veszteségei (lila szín)
Népünk természetes szaporodási rátája a hetvenes évektől erősen csökkent előbb a gulyáskommunizmus Magyarországán, majd másutt is. 1956 után sokan (200-250 ezren) még muszájból hagyták el hazájukat. Később már kényszer nélkül, a jólét reményében disszidáltak.
Ez a kurzus azóta felerősödött és a távozási láz az utódállamok magyarságát is elérte.
A rendszerváltás hatására az emberek kozmopolitává váltak és felerősödött a magyarok önkéntes beolvadása. A vagyon, a jó életkörülmények, a karrier sokaknak többet jelentett, mint a homályba vesző nemzeti értékek. Ebben az is közrejátszott, hogy a magyar népesség elöregedett, a fiatalok a városokba költöztek és gyakori lett a vegyes házasság. Amilyen szépen gyarapodtunk a XVIII-XIX. században, annyira gyorsan fogytunk és fogyunk a két utóbbiban.
38. ábra: A népcsoportok lélekszámának az alakulása
187
A változásokat a kezdetektől napjainkig a 37. és 38. ábra, illetve a táblázat mutatja. A dolog természeténél fogva a 37. ábra nem jelezheti az átmenetileg magyarrá vált területeket, mint például Brassó, amely 1910-ben magyar többségű volt, de mára teljesen elrománosodott.
Az alábbi táblázatban a népesség ezer főben adott. A terület a magyarok által belakott térség (etnikai tömb) km²-ben. A százalék az átlagára vonatkozik.
Összesen Magyarok % Mások % Terület %
900 630 320 50,79 310 49,21 140-150 45
1240 2.200 1.570 71,36 630 28,64 200-220 65
1380 2.800 1.820 65,00 980 35,00 170-190 55
1520 4.300 2.650 61,63 1.650 38,37 150-170 50
1720 4.600 2.000 43,58 2.600 56,52 120-140 40
1785 9.940 3.950 39,74 5.990 60,26 120-140 40
1880 15.642 6.207 39,68 9.435 60,32 120-140 40
1910 20.886 10.051 48,12 10.835 51,88 142-143 44 2000 30.000 12.000 40,00 18.000 60,00 120-130 37
Magyarok a Kárpát-medencében A rendkívül szomorú jelenségek a következők:
A magyarság minden korábbinál jobban összezsúfolódott, elveszítve a Trianon előtti lakóterületének csaknem az egy hatodát.
Az anyaország a koncentrálódás által se lett magyarabb. A silány szaporodási ráta oda vezetett, hogy Magyarország lakossága az áttelepedések dacára is erősen csökken.
Hazánk felélte és ma is feléli a határain kívüli etnikai tartalékait.
1910-ben népünk tette ki az össznépesség csaknem felét (48 %). Mára arányunk 40 % alá süllyedt, tehát mélyebbre jutottunk, mint ahol egyáltalán valaha is álltunk.
11.6 ÖNÁLTATÁS
Trianon óta képtelenek vagyunk szembenézni az etnikai helyzettel. Hol ezzel, hol azzal hitegetjük magunkat, ami előbb-utóbb súlyos gondokat fog okozni. Az önáltatásnak számos példáját lehetne felsorolni. Itt csak négyre hívom fel a figyelmet.
1920. Mindenkit meg akartunk győzni arról, hogy a Kárpát-medencét túlnyomóan magyarok lakták. Olyan etnikai térképeket firkáltunk, amelyeken a magyarságot élénk színnel emeltük ki és az ellenlábast halvány színnel mutattuk. Az etalon Teleki ún. vörös térképe, amit az Antant meggyőzésére szánt és amin élénk vörös színnel mutatta a magyarokat, míg halványan a nemzetiségeket. Sok lakatlan területet is feltüntetett, leplezni akarva, hogy az ilyen térségeket szinte kivétel nélkül nem-magyarok lakták.
Több ismerősöm a szememre vetette, hogy őszinteségre törekszem. „A többi nép mind hazudik, miért ragaszkodnánk csak mi az igazsághoz?” Hát szerintem azért, mert nekünk csak az maradt és a hazugságot úgyis csak rajtunk verik el...
188
39/1. ábra: Teleki „elvarázsolt” térképe és a valós etnikai helyzet
39/2. ábra: A magyarok és a románok kiemelése a mai Erdélyben (1910)
A 39/2. ábra két oldala hajszálra azonos, de a baloldali a magyarokat, a jobboldali a románokat tünteti fel vörössel. Ezért az az érzésünk, mintha a baloldali képen a magyarság nagyobb területtel rendelkezne. További trükk, hogy az egyéb népeket a kiemelni kívánthoz hasonló színnel mutatjuk. Így a németeket jelző barna szín a vörösbe csaknem beleolvad, a rózsaszínből viszont erősen kiemelkedik.
1980. A nyolcvanas években egy neves tudósunk értekezést írt arról, hogy a magyarság megőrizte a súlyát, amely (Horvátország nélkül) az 1910-es 54 százalékról 1970-re is csak 52 százalékra csökkent. Jót akart, de mondanivalója megtévesztő. A zsidók elhurcolása és a német kitelepítés miatt az arányok eltolódtak. Bár igaz, hogy a mi súlyunk 60 év alatt csak két százalékkal csökkent, viszont például a szlovákok aránya százkét százalékkal nőtt. Az írás az előbbit kiemelte, az utóbbit elhallgatta. Mármost melyik a fontosabb ismeret?
2000. Újabban divat 15 millió magyart emlegetni. Vajon min alapul ez a kerek szám?
Az alábbi táblázatban a Medencén belüli lélekszám a hivatalos felméréseken alapul, míg az azon kívüli még durva közelítéssel se becsülhető meg. A „nyugatos” magyarok számáról ötletszerű bemondások és kétes internetes portálok (pl. Wikipedia) akarnak (félre)tájékoz-tatni minket. Ne higgyünk nekik: a hivatalos felmérések nem támasztják alá őket.
189
2000-ben a Kárpát-medencében már 12,5 millió magyar sem élt és a agyarság együttes lélekszáma legfeljebb 13,3-13,5 millió volt.
A hivatalos felmérések adatain nincs mit vitatkozni. A Medencén kívül élők számát pedig erősen túlbecsültem. Ezt azért merem állítani, mert a fenti statisztika anyanyelvi alapú és nem valószínű, hogy a világban a Medencén kívül egy millió ember anyanyelve magyar...
A mérlegelésnél a következő szempontokat célszerű figyelembe venni:
Ha az anyanyelv szerint számolunk, akkor a Medencén kívüli adat erősen túlzó. Az anyanyelv a preferált, vagyis a mindennap elsődlegesen használt nyelv. Mármost aligha hiszem, hogy az USA-ban százezrek beszélnek naponta magyarul.
Ha a nemzetiséggel számolunk, akkor a hazai adatokkal vagyunk bajban, mert 7-800 ezer cigány etnikumú egyént le kellene vonni a hazai összegből. E tekintetben a magyar felmérés a megtévesztés mintapéldája, mert a válaszlehetőségeket úgy fogalmazták meg, hogy azokból ne lehessen a valódi etnikumra következtetni.
Az „amerikás magyarok” adataival való zsonglőrködés a hamisítás kiváló példája. Az ebben a tekintetben igen megbízhatatlan Wikipedia közli, hogy az USA-ban 1.5 millió, Kanadában 300 ezer magyar él.
Mármost pont ez a két ország nem vezet se anyanyelvi, se nemzetiségi statisztikát! Az USA 2010-es népszámlálása se az etnikai hovatartozásra kérdezett, hanem a személynek a fehér fajon belüli származási országát firtatta. Ez pedig igen sok problémát vet fel.
Ha valakinek az őse a Kárpát-medencében élt, az magyarországinak is mondhatta magát.
Így például a Simon és Garfunkel énekes-párosból Simon nagypapája a Kárpátaljáról való, ami egykor hazánk része volt. Tehát Simon lehetne akár magyar is, de persze egyáltalán nem az, hiszen nem is érzi magát annak és nem is tud magyarul. Keresztkérdések:
Ha valakinek a 4 nagyszülője 4 eltérő országból való, akkor közülük melyiket kell az illető származási országának tartani?
Ha valaki már az USA-ban született, annak mi a származási országa?
Az egykori Kárpátalja ma Ukrajna része. Ezek szerint Simon Ukrajnából való és nem is Magyarországról?
Mi a helyzet a vegyesházasságokkal? Ha valakinek a papája amerikai, viszont a mamájának az ősei németek, akkor mi az illető származási országa?
Ha valaki zsidó-magyar vagy magyar-zsidó, az melyik etnikai kategóriába tartozik?
190
A származási ország egyáltalán nem tájékoztat a személyek etnikai hovatartozásáról.
Nemcsak a felsorolt okok miatt, hanem amiatt sem, hogy a múlt század elején a Kárpát-medencéből, azaz Magyarországról kivándoroltak kétharmada szláv vagy német volt...
A Wikipedia megbízhatóságára jellemző, hogy szinte már a kabaré szintjén közli, hogy Kanadában olyan jeles magyarok élnek, mint Elvira Kurt, Elvis Stojko, Ibi Kaslik, William Shatner stb. Persze a név nem mindig árulkodik, de azért mégis meglepő, ha valaki a becsületes magyar nevéről az „angolos” Stojko-ra vált...
Mindezek miatt a 1.5 millió valamikori magyarországi származású személynek legfeljebb a felét tarthatjuk etnikailag magyarnak. És hogy meg ne sértsük a valódi magyarokat, a maradékból még le kell vonni azokat, akik semmilyen módon nem kötődnek hozzánk: nem beszélnek magyarul és nem is ragaszkodnak a hagyományainkhoz. Ezért meg kell békélnünk azzal, hogy az USA valódi magyarjainak a száma a legjobb esetben is csak 5-600 ezerre tehető.
Ehhez képest a táblázatbeli 1.000-1.200 ezer erős túlzásnak tűnik.
Természetesen én is azt kívánom, hogy minél több magyar legyen a világon. Azonban két dolgot nem fogadhatok el. Azt, hogy mindig a nekünk kedvező alapon adjuk meg a magyarok számát: az anyanyelvi, nemzetiségi és származási ország szerinti adatok nem adhatók össze!
Továbbá nem dönthetünk mások helyett: nem mi fogjuk megmondani, hogy ki a magyar!
Barátommal néztük a magyar-román focimeccset. A román csapatban négy magyar nevű játékos volt. Barátom ezért lelkesedett, de le kellett hűtenem. A négy közül csak egy tudott magyarul és mondta magát magyarnak. Az etnikai mibenlétnek két racionális mutatója van: az anyanyelv és a nemzetiség, Lásd a D. függeléket [KOV].
1950-2000. A román és szlovák kimutatások nem mentesek a trükköktől (vö. csángók elrejtése, külön székely rovat felvétele stb.), mégis körvonalazható belőlük a valóság. Viszont a legújabb magyar felmérések a liberalizmus szellemében erősen torzítanak. 1990-ig az etnikai hovatartozást nem is firtatták (utoljára 1949-ben kérdeztek a nemzetiségre), azóta pedig nem kell bevallanom, hogy valójában ki vagyok, mondhatom azt is, hogy örmény-román-lengyel.
(N.B.: Régen a hamis adatközlés büntethető volt ...)