A szabadság térségének intézményei

Az EUMSZ 67. cikk (2) bekezdése a szabadság térsége alatt azt érti, hogy az Európai Unió biztosítja a személyek belső határokon történő ellenőrzések alóli mentességét, és ugyan-akkor a menekültügy, a bevándorlás és a külső határok ellenőrzése terén a tagállamok között szolidaritáson alapuló közös politikát alakít ki, amely a harmadik országok állampolgáraival szemben méltányos bánásmódot biztosít. A szabadság térsége ebben a felfogásban a schen-geni vívmányok részét képezi.

Határellenőrzés

A bevándorlás, vízum, menekültügy kérdései eleinte kívül maradtak az uniós szabályozás keretein. Első lépésként a luxemburgi Schengenben 1985. június 14-én az Európai Gaz-dasági Közösség öt tagja – Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság – aláírta a Schengeni Megállapodást a részt vevő államok kö-zötti közös határaikon gyakorolt ellenőrzés fokozatos megszüntetéséről. A megállapodás még csak egyszerűsítette a határátlépés formaságait, de már kilátásba helyezte a határok teljes lebontását is. A megállapodást 1990. június 19-én követte a Schengeni Végrehajtási Egyezmény, amely meghatározta a megállapodás megvalósításának folyamatát. A személy-forgalom belső országhatárokon történő ellenőrzésének megszüntetésével párhuzamosan erősítették meg a részes államok külső határellenőrzésüket. A megállapodás és az egyez-mény végül teljes mértékben 1995-ben lépett hatályba, később más államok is csatlakoztak a schengeni övezethez.

A schengeni rendszernek része a Schengeni Információs Rendszer (SIS), amelynek célja, hogy a közrend és a közbiztonság érdekében az egyes államok más államok terüle-tére figyelmeztető jelzéseket adjanak (tartózkodási, beutazási tilalomra vonatkozó jelzés,

keresett vagy eltűnt személyekre vonatkozó jelzés stb.). Személyek és tárgyak (gépjárművek, okmányok) ellenőrzését jelenti nemcsak a külső határokon, hanem az országon belül is.

Frontex

A külső határok ellenőrzésénél a tagállamok közötti együttműködést az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) hangolja össze. Az ügynökség technikai segítséget és szakértői támogatást biztosít, ezzel segíti az egyes uniós tagállamokban működő határ-igazgatási hatóságok közötti együttműködést.

A Frontex központja Varsóban található. A rá vonatkozó jogforrások¹ által meghatá-rozott együttműködési területek az alábbiak:

• kockázatelemzés,

• közös műveletek,

• gyors reagálás,

• képzés,

• közös visszatérési műveletek,

• információmegosztás.

Menekültpolitika

A közös menekültügyi, kiegészítő és ideiglenes védelem nyújtására vonatkozó politika célja megfelelő jogállást kínálni és védelmet biztosítani a nemzetközi védelmet igénylő harmadik országbeli állampolgárok mindegyike számára. E politikának összhangban kell lennie a me-nekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-i Genfi Egyezménnyel és az 1967. január 31-i jegyzőkönyvvel, valamint az egyéb vonatkozó szerződésekkel.²

A közös európai menekültügyi rendszerre is kiterjedő közös menekültpolitika az Eu-rópai Uniónak a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló olyan térség fokozatos létrehozására irányuló célkitűzésének szerves részét képezi, amely nyitva áll mindazok számára, akik kényszerítő körülmények miatt jogszerűen keresnek védelmet

1 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex); Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről;

Az Európai Parlament és a Tanács 1051/2013/EU rendelete (2013. október 22.) az 562/2006/EK rendeletnek a belső határokon történő határellenőrzés kivételes körülmények közötti ideiglenes visszaállítására vonat-kozó közös szabályok megállapítása érdekében történő módosításáról; Az Európai Parlament és a Tanács 1052/2013/EU rendelete (2013. október 22.) az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról;

Az Európai Parlament és a Tanács 656/2014/EU rendelete (2014. május 15.)az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség által koordinált operatív együttműködés keretében a külső tengeri határok őrizetére vonatkozó szabályok megállapításáról.

2 EUMSZ 78. cikk (1) bekezdés.

141 A szabadság, biztonság és jog térségének intézményrendszere

az Unióban.³ A Tanács ennek érdekében fogadta el a 604/2013/EU rendeletet (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (Dublin III).

Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal

A menekültügy terén folytatott uniós gyakorlati együttműködés célja, hogy az európai jogalkotási kereten belül javítsa a menekültügyet érintő tagállami döntéshozatali eljárások összhangját. Ezért fogadták el az Európai Parlament és a Tanács 439/2010/EU rendeletét (2010. május 19.) az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) elősegíti az uniós országok közötti együtt-működést, támogatja őket a menedékkérők ügyében alkalmazott, sok esetben egymástól eltérő nemzeti közelítésmódok összehangolásában, képzési programokat szervez a tagállami menekültügyi tisztviselőknek, és információkat gyűjt a tapasztalatcseréhez. Ezenkívül feladata az is, hogy nemzeti szakértőkből álló munkacsoportokat állítson össze és koor-dináljon, amelyeket szükség esetén, például menekültek tömeges érkezésekor az érintett tagállamokba irányíthat.

A Támogatási Hivatalnak szorosan együtt kell működnie az Egyesült Nemzetek Me-nekültügyi Főbiztosával (UNHCR), és adott esetben az érintett nemzetközi szervezetekkel.

Ezen túlmenően együtt kell működnie más uniós szervekkel, különösen a Frontex-szel és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével (FRA)⁴ és az Európai Migrációs Hálózattal.

Európai Migrációs Hálózat

A Tanács 2008/381/EK határozata (2008. május 14.) döntött az Európai Migrációs Hálózat létrehozásáról. Az Európai Migrációs Hálózat célja, hogy a migrációval és a menekültüggyel kapcsolatos naprakész, objektív, megbízható és összehasonlítható információk nyújtásával kielégítse az uniós intézmények, valamint a tagállami hatóságok és intézmények ilyen in-formációk iránti igényét. Az Európai Migrációs Hálózat emellett a nyilvánosság számára is tájékoztatást nyújt e területekre vonatkozóan. Céljának elérése érdekében az Európai Migrá-ciós Hálózatot mindegyik tagállamban egy nemzeti kapcsolattartó pontnak kell támogatnia.

3 Menekültnek minősül a harmadik ország olyan állampolgára, aki megfelel a genfi egyezményben meg-határozott jogállásnak, és aki menekültként jogosult valamely tagállam területén tartózkodni.

4 Ezt az ügynökséget a 168/2007/EK tanácsi rendelet hozta létre.