8. A Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) intézményrendszere
8.4. Az EKB és a KBER feladata és hatáskörei
Az árstabilitás fenntartása
Az árstabilitási cél veszélyeztetése nélkül a KBER támogatja az Unión belüli általános gazdaságpolitikát azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében57 megállapított uniós célkitűzések megvalósításához. A KBER a szabad verse-nyen alapuló nyitott piacgazdaság elvével összhangban tevékenykedik, ezáltal elősegítve
50 EFM-rendelet 26. cikk (3) bekezdés.
51 ESZM-rendelet 7. cikk.
52 Howarth–Quaglia 2014, 137–138.
53 ESZM-rendelet 42. cikk.
54 ESZM-rendelet 43. cikk.
55 ESZM-rendelet 67. cikk (1) és (3) bekezdés.
56 Howarth–Quaglia 2014, 125–138.
57 Az EUSZ 3. cikke az Unió alapvető célkitűzéseiről szóló cikk, lásd különösen a már idézett (4) bekezdést:
„Az Unió egy gazdasági és monetáris uniót hoz létre, amelynek pénzneme az euro.”
az erőforrások hatékony elosztását és tiszteletben tartva a 119. cikkben58 meghatározott alapelveket.59
A pénz elértéktelenedése az egész gazdaságra nézve rendkívül káros hatásokkal jár egy állam, de egy monetáris unió esetében is. Ezért határoztak úgy a szerződő felek, hogy az árstabilitást deklarálják az uniós pénz- és valutapolitika elsődleges céljaként, amelynek megvalósítása elsősorban a KBER feladata, de az EKB-t és a nemzeti központi bankokat is köti. Az árstabilitás fokmérője az Unióban a közös valuta, az euró úgynevezett belső értéke, vagyis az euró vásárlóereje, a belső piacon megvásárolható javakra való becserélhetősége.
Az EKB úgy határozza meg az ilyen irányú elvárásokat, hogy tárgyévben az eurózóna harmonizált fogyasztói árindexe ne emelkedjen a tárgyévet megelőző évhez képest 2%-nál nagyobb mértékben. Az eurózónán kívüli tagállamok nemzeti központi bankjait az utóbbi célkitűzés nem köti.60
A központi bank alapvető célja mindig gazdaságpolitikai jellegű, azaz a nemzeti fizető-eszköz – vagy jelen esetben a közös valuta – értékállóságának védelme, amely párosulhat a gazdasági növekedés, az alacsony munkanélküliség elősegítésével. A KBER alapvető feladatai az EUMSZ 127. cikk (2) bekezdése alapján a következők:
1. az Unió monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása;
2. devizaműveletek végzése a 219. cikk61 rendelkezéseinek megfelelően;
3. a tagállamok hivatalos devizatartalékainak tartása és kezelése; valamint 4. a fizetési rendszer zavartalan működésének előmozdítása.
Az 1. pont szerinti cél esetében a KBER stratégiája az árstabilitásnak az EKB jegybanki alapkamatának változtatása által történő közvetett befolyásolása. Az európai uniós mone-táris politika eszközei elsősorban:
• a refinanszírozási műveletek, úgymint az irányadó, a hosszabb lejáratú, a finom-hangoló és a strukturális műveletek,
• az úgynevezett „jegybanki rendelkezésre állás” mint a rövid távú likviditásme-nedzsmentet elősegítő eszközök összessége,
• a tagállamokban letelepedett hitelintézetek számára a kötelező tartalékráta meg-határozása.62
A 2. pont szerinti cél a gyakorlatban a külföldi devizaeszközök és nemesfémkészletek azon-nali vagy határidős ügyletek keretében történő vételét és eladását jelenti. Legfontosabb típusa a devizapiaci beavatkozás, amelyet az EKB-nál elhelyezett devizaeszközökkel
58 Lásd különösen az EUMSZ 119. cikk (2) bekezdését: „Az előzőekkel párhuzamosan, továbbá a Szerződé-sekben előírtak és az azokban meghatározott eljárások szerint ez a tevékenység magában foglalja egy közös pénz, az euro bevezetését, valamint egy egységes monetáris és árfolyam-politika meghatározását és meg-valósítását, amelyek elsődleges célja az árstabilitás fenntartása és – e célkitűzés sérelme nélkül – az általá-nos gazdaságpolitika támogatása az unión belül, a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság elvével összhangban.”
59 EUMSZ 127. cikk (1) bekezdés.
60 Häde 2016, 127. cikk magyarázata A–B. pont.
61 Az Európai Uniónak a monetáris politikáját és intézményeit illető nemzetközi megállapodások szabályairól szóló cikk.
62 Häde 2016, 127. cikk magyarázata C/I. pont; Vincze 2011, 2242–2244.
107 A Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) intézményrendszere
hajtanak végre. Hivatalos nemzetközi megállapodások köthetők a harmadik országokkal szembeni árfolyampolitika kialakítására, ennek hiányában a Tanács kompetenciája e poli-tikák kialakítása, méghozzá rendeleti úton, minősített többségű döntéshozatallal, mindez azonban nem sértheti a KBER-nek az árstabilitás fenntartására irányuló elsődleges célját.63 A 3. pont szerinti cél lényege, hogy a tagállamok nemzeti központi bankjai devizatartalékot megtestesítő eszközökkel látják el az EKB-t, amely hozzájárulás mértékét az EKB jegyzett tőkéjéből való részesedésük arányában kell meghatározni. A hozzájárulások ellenében az EKB az azok mértékével megegyező követeléseket ír jóvá a nemzeti központi bankok javára. A devizatartalékok léte és kezelése is azt szolgálja, hogy az EKB szükség esetén eleget tudjon tenni intervenciós kötelezettségeinek.64
A 4. pont szerinti cél lényege a tőke- és fizetési műveletek és a valutaunió megfelelő, ha-tékony működése érdekében egy zavarmentesen működő fizetési rendszer fenntartása.
A GMU ugyanis e rendszeren keresztül végzi a monetáris politikai műveleteket. Az EKB és a nemzeti központi bankok eszközöket bocsátanak rendelkezésre, az EKB pedig rende-letet alkothat a rendszer hatékony működésének biztosítása érdekében.65
Bankjegy- és érmekibocsátás
A készpénzforgalmon túli fizetési formák, mint a banki átutalások, pénzhelyettesítő eszkö-zökkel (például bankkártya) való fizetések, valamint az elektronikus pénzformák (például bitcoin) előretörése ellenére a készpénzkibocsátás – az alábbi szabályok szerint defini-álva – továbbra is komoly jelentőséggel bír a következő okokból kifolyólag:
• fizetőeszközként a készpénz továbbra is nagy jelentőséggel bír;
• a pénzkibocsátás joga hatalmi szimbólum;
• a közös pénz kibocsátása egy olyan integrációs politikai cél, amelynek a GMU harmadik szakaszába való belépés óta kiemelt szerepe van.66
Az unión belül kizárólag az Európai Központi Bank – azon belül is a Kormányzóta-nács67 – jogosult euróbankjegyek kibocsátásának engedélyezésére. Ilyen bankjegyek kibo-csátására az EKB és a nemzeti központi bankok jogosultak. Kizárólag az EKB és a nemzeti központi bankok által kibocsátott bankjegyek minősülnek törvényes fizetőeszköznek.68
Az EKB a lehető legnagyobb mértékig tiszteletben tartja a bankjegyek kibocsátására és külső megjelenésére vonatkozóan fennálló gyakorlatot.69 A nemzeti központi bankok által kibocsátott bankjegyeken sem jeleníthető meg azonban nemzeti szimbólum, csak az „EKB”
rövidítés több nyelven, illetve az EKB elnökének aláírása. Jelenleg 5, 10, 20, 50, 100, 200
63 Häde 2016, 127. cikk magyarázata C/II. pont; Vincze 2011, 2244–2245.
64 Häde 2016, 127. cikk magyarázata C/III. pont; Vincze 2011, 2244–2245.
65 Häde 2016, 127. cikk magyarázata C/IV. pont; Vincze 2011, 2244–2245.
66 Häde 2016, 128. cikk magyarázata I. pont; Vincze 2011, 2248–2249.
67 EUMSZ 4. jegyzőkönyv 16. cikk első bekezdés.
68 EUMSZ 128. cikk (1) bekezdés.
69 EUMSZ 4. jegyzőkönyv 16. cikk második bekezdés.
és 500 euró címletű bankjegyek vannak forgalomban. Az EKB jelenleg a forgalomban levő bankjegyek 8%-át bocsátja ki saját maga.70
Az eurózóna tagállamai euróérméket bocsáthatnak ki az EKB által jóváhagyott mennyiségben. A Tanács a Bizottság javaslata alapján, valamint az Európai Parlamenttel és az EKB-val folytatott konzultációt követően intézkedéseket fogadhat el, hogy az Unión belüli zavartalan forgalomhoz szükséges mértékben harmonizálják minden forgalomba hozatalra szánt pénzérme címletét és műszaki előírásait.71
Az egységes európai érmerendszer jelenleg az 1, 2, 5, 10, 20 és 50 eurócent, valamint az 1 és 2 euró címletű érmékből áll. A bankjegyekhez képest az érmék esetében sokkal nagyobb jelentősége van a technikai, műszaki jellemzők országok közötti pontos összehan-golásának. Az érmék elülső oldala egységesen kialakított, a hátoldalon azonban megjelen-hetnek nemzeti szimbólumok. Emellett az EKB engedélyt adhat országspecifikus alkalmi és emlékérmék kibocsátására is, időnként pedig maga is bocsát ki ilyeneket.72
Az EKB szabályozói szerepköre
A KBER-re bízott feladatok teljesítése érdekében az EKB a Szerződések rendelkezéseinek megfelelően a KBER és az EKB Alapokmányában73 megállapított feltételek mellett az alábbi (normatív és egyedi aktusok kibocsátására vonatkozó) jogköröket gyakorolja.74
Az EKB rendeleteket alkot a fenti Alapokmány meghatározott pontjaiban75 előírt fel-adatok végrehajtásához szükséges mértékben. E felfel-adatok a következők:
• az Unió monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása;76
• a tagállamokban létrehozott hitelintézetek számára kötelező tartalék fenntartása az EKB-ban, illetve a nemzeti központi bankokban lévő számláikon, valamint a Kormányzótanács megállapíthatja az ezen kötelező tartalékráták kiszámítására és meghatározására vonatkozó szabályokat;77
• az Unión belüli és más államokkal fenntartott elszámolási rendszerek hatékony és megbízható működésének biztosítása;78
• a Tanács által az EUMSZ 127. cikk (6) bekezdése szerint az EKB-ra ruházott kü-lönleges prudenciális felügyeleti hatáskörök tárgyában való rendeletalkotás.79
70 Häde 2016, 128. cikk magyarázata II. pont.
71 EUMSZ 128. cikk (2) bekezdése.
72 Häde 2016, 128. cikk magyarázata III. pont.
73 EUMSZ 4. jegyzőkönyv.
74 EUMSZ 132. cikk.
75 Lásd: EUMSZ 132. cikk (1) bekezdés, első francia bekezdés felsorolása.
76 EUMSZ 4. jegyzőkönyv 3.1. cikk, első francia bekezdés.
77 EUMSZ 4. jegyzőkönyv 19.1. cikk.
78 EUMSZ 4. jegyzőkönyv 22. cikk.
79 EUMSZ 4. jegyzőkönyv 25.2. cikk.
109 A Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) intézményrendszere
Az EKB rendeletet alkot továbbá a Tanácsnak az EUMSZ 129. cikk (4) bekezdésében80 em-lített jogi aktusaiban megállapítandó esetekben. E területek a következők:81
• az EKB-val való kötelező konzultáció esetei;
• az EUMSZ 129. cikk (4) bekezdése felhatalmazásán alapuló különleges jogalko-tással összefüggésben az adatszolgáltatásra kötelezett természetes és jogi személyek körének, valamint a titoktartási szabályok és a végrehajtásra vonatkozó megfelelő rendelkezések megállapítása;
• az előző pont szerinti különleges jogalkotási eljárásban a tagállamokban létrehozott hitelintézetek számára a kötelező tartalék alapjának, a maximálisan megengedhető tartalékráta mértékének és a kapcsolódó szankcióknak a meghatározása;
• a monetáris politika „egyéb eszközeinek” meghatározása;
• az EKB alaptőkéjének megemelése;
• az EKB tőkejegyzési kulcsának megállapításához szükséges statisztikai adatok rendelkezésre bocsátási szabályainak megállapítása;
• devizatartalékokat megtestesítő eszközök lehívásának módja.
Az EKB meghozza a Szerződések, a KBER és az EKB Alapokmánya értelmében a KBER-re ruházott feladatok végrehajtásához szükséges határozatokat.82 Az EKB ajánlásokat tesz és véleményeket ad.83 Az EKB úgy határozhat, hogy határozatait, ajánlásait és véleményeit nyilvánosságra hozza.84
A vonatkozó rendelkezések keretében megállapított eljárásnak megfelelően85 a Tanács által meghatározott kereteken belül és feltételek mellett az EKB pénzbírságot vagy kény-szerítő bírságot szabhat ki azokra a vállalkozásokra, amelyek nem tesznek eleget a rende-leteiből és határozataiból fakadó kötelezettségeknek.86
Az EKB bankfelügyeleti szerepköre
A KBER támogatja a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokat a hitelintézetek pruden-ciális felügyeletének és a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikáik zavartalan megvalósításában.87 Emellett konkrét bankfelügyeleti feladat- és hatáskörökkel is megje-lentek az utóbbi évek eredményei alapján. A pénzügyi piacok európai felügyeletének és sza-bályozásának fejlődésútja során az uniós jogalkotó a szakértői bizottsági és az ügynökségi modellen keresztül jutott el az Európai Bankunió felállításáig, azon belül is az Egységes
80 „A Tanács a Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlamenttel és az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően, illetve az Európai Központi Bank ajánlása alapján, az Európai Parlamenttel és a Bi-zottsággal folytatott konzultációt követően fogadja el a KBER és az EKB Alapokmányának 4., 5.4., 19.2., 20., 28.1., 29.2., 30.4. és 34.3. cikkében említett rendelkezéseket.”
81 Lásd előző hivatkozásban megjelölt pontokat az Alapokmányban.
82 EUMSZ 132. cikk (1) bekezdés, második francia bekezdés.
83 EUMSZ 132. cikk (1) bekezdés, harmadik francia bekezdés.
84 EUMSZ 132. cikk (2) bekezdés.
85 EUMSZ 129. cikk (4) bekezdés és 4. jegyzőkönyv 41. cikk.
86 EUMSZ 132. cikk (3) bekezdés.
87 EUMSZ 127. cikk (5) bekezdés.
Felügyeleti Mechanizmus (EFM) létrehozásáig. Az EFM létrehozásának szerződési alapja-ként az EUMSZ 127. cikkének (6) bekezdése szolgált, amelynek révén egy nem szerződés-idegen uniós intézmény felhatalmazása történt meg a bankfelügyeleti funkció ellátására.
Az EKB számára a közvetlen végrehajtás lehetőségét az uniós jogalkotó az eurózóna jelentős – mint ilyen rendszerkockázatot a működésében magában hordozó – hitelintézetei (és pénzügyi holdingtársaságok) felett biztosítja.88 Az EFM-rendelet ugyanakkor tartal-mazza azt is, hogy a többi bankét pedig a tagállami szervek látják el, de szükség esetén az EKB ezeknél is átveheti a közvetlen felügyeleti szerepkört.89 Következésképpen e rend-szer működését is az uniós és a tagállami rend-szervek együttműködése határozza meg.
Az EFM-rendelet szerint a közvetlen végrehajtás keretében az EKB az alábbi fel-adatokat látja el:
• hitelintézetek engedélyeinek kiadása és visszavonása;
• befolyásoló részesedések megszerzésére és eladására vonatkozó értesítések érté-kelése;
• hitelintézetekre vonatkozóan a tőke-, kockázati és szervezeti követelmények tisz-teletben tartásának biztosítása;
• összevont alapú felügyelet gyakorlása a hitelintézeteknek az EFM-ben részt vevő tagállamban székhellyel rendelkező anyavállalatai felett, konglomerátumok feletti kiegészítő felügyelet, illetve helyreállítási tervek fölötti felügyeleti tevékenység (kivéve szanálási tervek);90
• makroprudenciális feladatok ellátása az EFM-en belül;91
• együttműködés kialakítása és fenntartása az uniós szervekkel, intézményekkel és a tagállami szereplőkkel az eurózónán belül és kívül;92
• nemzetközi kapcsolatok kialakítása és igazgatási megállapodások kötése felügyeleti hatóságokkal, nemzetközi szervezetekkel és harmadik országok közigazgatásával.93 Az EFM keretében meghatározott feladatok ellátásához az EKB az alábbi hatáskörökkel rendelkezik:
• vizsgálati hatáskörök (információkérés, általános vizsgálatok lefolytatása, helyszíni ellenőrzések, kényszerítő intézkedések alkalmazása tagállami igazságügyi hatóság engedélyezése mellett);94
• külön felügyeleti hatáskörök (engedélyezés, minősített részesedés előzetes vizsgá-lata, intézkedések meghozatalának előírása, közigazgatási szankciók alkalmazása).95
88 EFM-rendelet 6. cikk (3)–(4) bekezdés.
89 Az EFM-rendelet 6. cikkének (4) bekezdése határozza meg az egyes hitelintézetek jelentősnek minősítése során alkalmazható kiegészítő szabályokat.
90 EFM-rendelet 4. cikk.
91 EFM-rendelet 5. cikk.
92 EFM-rendelet 6–7. cikk.
93 EFM-rendelet 8. cikk.
94 EFM-rendelet 10–13. cikk.
95 EFM-rendelet 14–18. cikk.
111 A Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) intézményrendszere
Egyéb feladatok
Az EKB ellát tanácsadói feladatokat, valamint konzultációs jogokkal is rendelkezik.
Az Alapokmány alapján az EKB bármely hatáskörébe tartozó területen véleményt ter-jeszthet az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy nemzeti hatóságok elé.96 Az EUMSZ rendelkezései alapján97 az EKB-val kötelező konzultálni a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal kapcsolatban, valamint a nemzeti hatóságok részéről az EKB hatáskörébe tartozó valamennyi jogszabálytervezettel kapcsolatban bizonyos el-járásrendben és feltételrendszernek98 megfelelően.
Utóbbi pont értelmezésében a Tanács egy határozata99 nyújt segítséget, eszerint az EKB hatáskörébe esnek például a valutaügyek, a fizetőeszközök, a nemzeti központi bankok, a fizetési és elszámolási rendszerek, a pénzintézetekre vonatkozó szabályok stb.100
Az Alapokmány rendelkezése101 alapján a KBER feladatainak megvalósítása céljából az EKB a nemzeti központi bankok közreműködésével összegyűjti a szükséges statisztikai adatokat a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoktól vagy közvetlenül a gazdasági szereplőktől. Ennek érdekében együttműködik az uniós intézményekkel, szervekkel és hi-vatalokkal, a tagállamok vagy harmadik államok hatáskörrel rendelkező hatóságaival, valamint a nemzetközi szervezetekkel. Ennek részletszabályait a Tanács egy rendelete102 határozza meg.
A KBER részt vesz nemzetközi együttműködésekben, ez azonban a KBER feladatkö-rébe tartozó nemzetközi együttműködésekre korlátozódik.103 Az Alapokmány kifejezetten nemzetközi együttműködési kérdésekként ismeri el a más államokkal fenntartott elszá-molási és fizetési rendszerek hatékony és megbízható működését,104 valamint a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel történő banki ügyletek lebonyolítását, illetve kap-csolatok létesítését más államok központi bankjaival és pénzügyi szervezeteivel és szükség esetén nemzetközi szervezetekkel.105 Emellett az Alapokmány megengedi,106 hogy a KBER feladatainak ellátása céljából részt vegyen olyan nemzetközi szervezetek munkájában, ami-lyen a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság.107
96 EUMSZ 127. cikk (4) bekezdés és 4. jegyzőkönyv 4. cikk b) pont.
97 EUMSZ 127. cikk (4) bekezdés és 4. jegyzőkönyv 4. cikk a) pont.
98 Az EUMSZ 129. cikk (4) bekezdésében szabályozva.
99 A Tanács 98/415/EK határozata a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabályterve-zetekről folytatott konzultációjáról (1998. június 29.).
100 Vincze 2011, 2246.
101 EUMSZ 4. jegyzőkönyv 5. cikk.
102 A Tanács 2533/98/EK rendelete az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről (1998. no-vember 23.).
103 EUMSZ 4. jegyzőkönyv 6.1. cikk.
104 EUMSZ 4. jegyzőkönyv 22. cikk.
105 EUMSZ 4. jegyzőkönyv 23. cikk.
106 EUMSZ 4. jegyzőkönyv 6.3. cikk.
107 Vincze 2011, 2247.