14. Uniós tisztviselők és alkalmazottak
14.2. Az uniós közszolgálati jog és a Közszolgálati Statútum
A Közszolgálati Statútum hatálya és alapelvei
Az uniós közszolgálati jog szabályozásának legfontosabb forrása az 1968-as közszolgálati statútum5 (a továbbiakban: Közszolgálati Statútum).
A Közszolgálati Statútum szervi hatálya – annak átfogó jellege okán – kiterjed az uniós intézmények és szervek legtágabb körére. Így az Európai Külügyi Szolgálat, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB), a Régiók Bizottsága, az Európai Ombudsman és az Európai Adatvédelmi Biztos is uniós intézménynek tekintendő a Közszolgálati Statútum alkalmazásában.6 Emellett pedig az intézményekre vonatkozó rendelkezéseket az ügynökségekre, illetve azok alkalmazottaira is megfelelő módon alkalmazni kell.7
A Közszolgálati Statútum személyi hatálya összekapcsolódik annak szervi hatályával.
Ennek megfelelően „az Unió tisztviselője bármely olyan személy, akit a Közszolgálati Statútum rendelkezéseinek megfelelően az Unió valamely intézményének állományában létrehozott beosztásba az adott intézmény kinevezésre jogosult hatósága által kibocsátott kinevezési okirattal kineveztek”.8 A Közszolgálati Statútum alapelvi szinten az alábbi kö-vetelményeket9 fogalmazza meg:
• bármilyen nemen, fajon, bőrszínen, etnikai vagy társadalmi származáson, genetikai tulajdonságon, nyelven, valláson vagy meggyőződésen, politikai vagy más néze-teken, nemzeti kisebbséghez tartozáson, tulajdonon, születésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés tilalma;
• fogyatékkal élők sajátos előnyökben részesítése;
• szociális jellegű intézkedésekben való részesítés a munka és a családi élet össze-egyeztetésének elősegítése érdekében.
A jogviszony létrejötte, besorolás és a jogviszony megszűnése
Az uniós tisztviselő jogviszonya kinevezéssel jön létre, amelynek időpontja nem előz-heti meg a tevékenység megkezdésének tényleges időpontját.10 A kinevezésnek vannak
4 Bozsó 2001, 3.
5 Az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és az Európai Közösségek egyéb alkalma-zottainak alkalmazási feltételeiről szóló, 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (HL L 56., 1968. 03. 04., 1–7., magyar nyelvű különkiadás: 1. fejezet, 2. kötet, 5–118.).
6 Közszolgálati Statútum 1b. cikk.
7 Közszolgálati Statútum 1a. cikk.
8 Közszolgálati Statútum 1a. cikk.
9 Közszolgálati Statútum 1d–1e. cikk.
10 Közszolgálati Statútum 2–3. cikk.
149 Uniós tisztviselők és alkalmazottak
általános követelményei, így például a tisztviselőknek meg kell felelniük az alkalmasság, a hatékonyság és a feddhetetlenség legmagasabb követelményeinek, valamint az Unió tag-államainak állampolgárai közül a lehető legszélesebb földrajzi alapon kell tisztviselőket alkalmazni.11
Emellett a Közszolgálati Statútum meghatározza a tisztviselő kinevezésének további feltételeit:
• az Unió tagállamai egyikének állampolgára;
• a katonai szolgálati kötelezettségnek eleget tett;
• megfelel a feladatainak ellátásához szükséges erkölcsi követelményeknek;
• képesítéseken vagy vizsgákon vagy mind képesítéseken, mind vizsgákon alapuló versenyvizsga feltételeinek való megfelelés;
• fizikailag alkalmas feladatainak ellátására;
• tanúbizonyságot tesz az Unió egyik hivatalos nyelvének alapos ismeretéről és egy további hivatalos nyelvének a feladatainak ellátásához szükséges szintű ismere-téről.12
Az üres álláshely betöltése előtt a kinevezésre jogosult hatóság mérlegeli az intézményen belüli áthelyezés, kinevezés vagy előléptetés lehetőségét, illetve hogy érkeztek-e áthelyezés iránti kérelmek azonos besorolási fokozatban lévő tisztviselőktől, és/vagy figyelembe ve-gye-e az alkalmas pályázók jegyzékét. Végül pedig azt is, hogy tartson-e intézményen belüli versenyvizsgát, amelyen kizárólag ideiglenes személyzet vehet részt; vagy megkezdje-e a versenyvizsgára vonatkozó eljárást.13
A létszámtervezés és az áthelyezés szempontjából meghatározó jelentőséggel bír a besorolási rendszer. Az említett rendszer három besorolási csoportot és azon belül több besorolási fokozatot foglal magában. A Közszolgálati Statútum hatálya alá tartozó állás-helyeket a vonatkozó feladatok természetére és fontosságára tekintettel az alábbiak szerint sorolják be:
• tanácsosok „AD” besorolási csoport (vezetői, elemzői, tanácsadói, nyelvi, tudomá-nyos feladatoknak felelnek meg), amely 12 besorolási fokozatot tartalmaz;
• asszisztensek „AST” besorolási csoport (végrehajtási és technikai feladatoknak felelnek meg), amely 11 besorolási fokozat tartalmaz;
• titkárok és irodai alkalmazottak „AST/SC” besorolási csoportja (irodai és titkári feladatoknak felelnek meg), amely 6 besorolási fokozat tartalmaz.14
A Közszolgálati Statútum szerint a szolgálati jogviszony az alábbi esetekben, illetve okokkal szűnik meg:
• lemondás (formailag címzett írásbeli nyilatkozat benyújtása a kinevezésre jogosult hatóság számára);
• kötelező lemondás (a Közszolgálati Statútumban meghatározott esetekben lehet-séges;
11 Közszolgálati Statútum 27. cikk.
12 Közszolgálati Statútum 28. cikk.
13 Közszolgálati Statútum 29. cikk.
14 Közszolgálati Statútum 5–8. cikk.
• a szolgálat érdekében történő nyugdíjazás (a rangidős tisztviselők esetében alkal-mazható döntése a kinevezésre jogosult hatóságnak, amely nem fegyelmi intéz-kedés)
• alkalmatlanság miatti elbocsátás (kinevezésre jogosult hatóság által megállapított eljárásrendben, ha adott időszak elteltével nem kielégítő a tisztviselő teljesítménye);
• a beosztásból való eltávolítás (fegyelmi intézkedésként);
• nyugdíjazás (66. életév betöltéséhez vagy előrehozott nyugdíjazási kérelem be-nyújtásához kapcsolódik);
• halál következtében.15
A tisztviselők jogai és kötelezettségei
Az uniós tisztviselők jogai és kötelezettségei16 a Közszolgálati Statútum szerint az alábbiak:
Az Európai Unió érdekeinek elsődlegessége, összeférhetetlenségi és függetlenségi követelmények
Általános követelményként tartalmazza a Közszolgálati Statútum, hogy a tisztviselő fel-adatainak ellátása során és magatartásának meghatározásakor kizárólag az Unió érdekeit tartja szem előtt. Ennek értelmében a tisztviselő az intézményen kívül egyetlen kormánytól, hatóságtól, szervezettől vagy személytől sem kérhet vagy fogadhat el utasításokat.
A rábízott feladatokat tárgyilagosan, pártatlanul és az Unióhoz való hűségre vonat-kozó kötelezettsége betartásával végzi. Tartózkodnia kell minden olyan cselekménytől és magatartástól, amely rossz fényt vethet a beosztására. Nem foglalkozhat olyan üggyel, amelyhez személyes érdekei (családi vagy üzleti) fűződnek. Tartózkodnia kell a pszicholó-giai vagy szexuális zaklatás minden formájától. Az utóbbi kategóriák értelemszerűen olyan tartalmúak, hogy azok betartása, illetve megsértése mindig csak egyedi alapon, az adott eset összes körülményeinek figyelembevételével ítélhető meg. Emellett előzetes bejelentési kötelezettsége áll fenn Unión „kívüli” megbízás elfogadásakor, valamint választással el-nyerhető közhivatalokra való pályázás esetén, amelyek engedélyezéséről a kinevezésre jogosult hatóság dönt. A függetlenségi és összeférhetetlenségi követelmények vizsgálatára speciális szabályok vonatkoznak annak időbeli vizsgálatát, az érintett személyi kört ille-tően. Időbeli követelmény: a tisztviselőnek (jelöltnek) már a kinevezés előtt összeférhetet-lenségi vizsgálatnak kell magát alávetnie. Az esetlegesen felmerülő összeférhetetösszeférhetet-lenségi tényezőkről a kinevezésre jogosult hatóságot tájékoztatnia kell, amely emiatt felmentheti a feladatvégzés alól; illetve üzleti részesedést sem szerezhet, amely aggályos lehet a fenti követelményeknek megfelelően.
Az említett követelmények a jogviszony megszűnése után két évvel (vezető tiszt-viselőnél egy évvel) is fennállnak keresőtevékenység végzésekor, amellyel kapcsolatban a tisztviselőnek bejelentési kötelezettsége van. A kinevezés gyakorlására jogosult hatóság a tevékenység végzését megtilthatja, vagy feltételekhez kötheti.
15 Közszolgálati Statútum 47–53. cikk.
16 Közszolgálati Statútum 11–26. cikk.
151 Uniós tisztviselők és alkalmazottak
Személyi kör kibővítése: a tisztviselő házastársának jövedelemszerző tevékenysége is megalapozhatja a bejelentési kötelezettséget. Ennek következményeként azt határozott időn belül meg kell szüntetni, vagy a fennálló összeférhetetlenséget áthelyezéssel orvosolhatják.
Információs jogok és kötelezettségek
A tisztviselőnek tartózkodnia kell a feladatának ellátása során, illetve a jogviszonya megszűnését követően is a tudomására jutott információk jogosulatlan nyilvánosságra hozatalától. A lojalitás és a pártatlanság elvét tiszteletben tartva joga van a tisztviselőnek a szólásszabadsághoz. Bírósági eljárás során a feladatellátása során tudomására jutott in-formációt csak a hatóság engedélyével adhatja ki.
Szellemi alkotások tulajdonjoga
A tisztviselő feladatainak ellátása során készített valamennyi írásos anyaggal vagy más munkával kapcsolatos minden jog az Európai Unió tulajdona.
Tartózkodás joga
A tisztviselőnek az alkalmazása helyén vagy olyan helyen kell laknia, amely nincs nagyobb távolságra az alkalmazása helyétől, mint ami feladatainak megfelelő ellátásával össze-egyeztethető. Utóbbi követelmény konkretizálása és e jog, illetve kötelezettség betartása is értelemszerűen az adott eset körülményeinek figyelembevételével, eseti alapon ítélhető meg.
Felettes segítése
A tisztviselő beosztásától függetlenül segíti és tanácsaival támogatja feletteseit; a tisztviselő felelős a rábízott feladatok végrehajtásáért. A konkrét követelmény annak tükrében ítél-hető meg, hogy – azt értelmezve – a felettes segítése az érintett uniós intézmény egészére is kiterjedhet, következésképpen magasabb vezetői szintek és a tisztviselő viszonyában is érvényesülnie kell.
Utasítások végrehajtása és a felelősségi szabályok
A közszolgálati rezsimek meghatározó eleme a köztisztviselők kötelezettsége a kapott uta-sítások végrehajtását illetően. Szabálytalannak tartott vagy olyan utasítás esetén, amely a tisztviselő szerint súlyos következményekkel járhat, tájékoztatnia kell felettesét, aki erre írásban válaszol. A tájékoztatás miatt nem érheti a tisztviselőt sérelem. Ha aggályai az írás-beli megerősítés ellenére fennállnak, a tisztviselő a felettes hatósághoz fordulhat, amelynek írásbeli megerősítése esetén azt köteles a tisztviselő végrehajtani, kivéve, ha ez a büntetőjog szabályaiba vagy a vonatkozó biztonsági előírásokba ütközik.
Ha a felettese úgy ítéli meg, hogy az utasítás azonnali végrehajtása szükséges, azt köteles a tisztviselő elvégezni, kivéve, ha ez a büntetőjog szabályaiba vagy a vonatkozó biztonsági előírásokba ütközik. A tisztviselő kérésére közvetlen felettese kötelezhető arra, hogy az ilyen utasítást írásba adja.
Visszaélések feltárása
Közvetlen felettesét, főigazgatóját vagy a főtitkárt, közvetlenül az Európai Csalás Elleni Hivatalt tájékoztatnia kell a tisztviselőnek, ha feladatai ellátása során vagy azokkal össze-függésben olyan tények jutnak a tudomására, amelyek okot adnak egy esetleges törvény-ellenes tevékenység feltételezésére. Ha a tisztviselő a Bizottság, a Tanács, a Számvevőszék, az Európai Parlament elnöke vagy az Európai Ombudsman számára nyilvánosságra hozza az említett információkat, saját intézménye részéről hátrány nem érheti, feltéve, hogy jó-hiszeműen úgy véli, hogy az információ igaz, és előzetesen saját intézménye vagy az Eu-rópai Csaláselleni Hivatal számára azt felfedte, és a megfelelő intézkedések megtételére elegendő időt hagyott.
A szakmai továbbképzés elősegítése
Az Unió előmozdítja a tisztviselők olyan szakmai továbbképzését, amely összeegyeztethető a szolgálat megfelelő működésével és saját érdekeinek is megfelel.
Eljárási jogosultságok és követelmények közszolgálati ügyek intézése során
Kérelemmel fordulhatnak a tisztviselők a kinevezésért felelős hatóságokhoz; írásbeli közlési kötelezettsége áll fenn a hatóságoknak, amelyet indokolniuk kell. Az aktanyilvánosságra külön részletes szabályok vonatkoznak az adatnyilvánosság speciális eseteire kitérve.
Az uniós közszolgálati jog az uniós eljárási jogvédelem egyik legmeghatározóbb for-rása, amely az uniós szintű hatósági ügyintézés kiszélesedésével terjedt el. E követelmé-nyeket több esetben a bírói esetjog útján ismerték el.