5. Az Európai Bizottság
5.5. Az Európai Bizottság működési és döntéshozatali rendje
A Bizottság elnökének szerepe
A Bizottság döntéshozatalát és működését meghatározó jelentőséggel rendelkezik annak elnöke:
• az általa megállapított politikai iránymutatásoknak megfelelően meghatározza prio-ritásait, és belefoglalja őket az évente elfogadandó munkaprogramjába;92
• a Bizottság tagjai számára külön tevékenységi területeket (portfóliókat) jelöl ki, amelyek vonatkozásában különösen felelősek a Bizottság munkájának előkészíté-séért és a Bizottság határozatainak végrehajtásáért;93
• felkérheti a Bizottság tagjait, hogy az általa meghatározott politikai iránymutatások és a Bizottság által rögzített prioritások végrehajtása érdekében tegyenek konkrét intézkedéseket.
91 A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és műkö-désének a megállapításáról, 1. cikk (2) bekezdés.
92 A Bizottság eljárási szabályzata, 2. cikk.
93 A Bizottság eljárási szabályzata, 3. cikk.
Eljárási típusok a Bizottság döntéshozatali rendjében
A döntéshozatali rend több formáját ismeri a Bizottság eljárási szabályzata. Az üléseken való határozathozatal a szóbeli eljárás94 révén lehetséges. A Bizottság nem nyilvános üléseket legalább heti egy alkalommal tart, amelynek napirendjét – figyelemmel a Bizottság munka-programjára is – az elnök határozza meg. A Bizottság abban az esetben határozatképes, ha a tagjainak többsége jelen van. Ha a Bizottság másként nem határoz, annak főtitkára jelen lehet ülésén, illetve egyéb személyek meghallgatásáról is határozhat. A Bizottság egy vagy több tagjának javaslata alapján határoz. Ha bármely tag kéri, szavazást tartanak. A szava-zást tarthatják akár az eredeti javaslatról, akár a felelős tag vagy tagok, illetve az elnök által módosított javaslatról. A Bizottság határozatait tagjai többségének szavazatával fogadja el.
Az írásbeli eljárás95 útján is megszerezhető a Bizottság egyetértése az egy vagy több tagja által benyújtott tervezettel kapcsolatban, feltéve, hogy a javaslatot a Jogi Szolgálat is jóváhagyta, illetve ha az érintett főigazgatóságok is beleegyezésüket adták. A tervezet szö-vegét írásban, a Bizottság által a végrehajtási szabályoknak megfelelően meghatározott fel-tételekkel eljuttatják a Bizottság valamennyi tagjának egy határidő megjelölésével, amelyen belül a tagoknak közölniük kell a tervezettel kapcsolatos esetleges fenntartásaikat, illetve módosító indítványaikat. A Bizottság bármely tagja kérheti az írásbeli eljárás során, hogy a tervezetet az ülésen vitassák meg, ha azt indoklással ellátva az elnöktől kérik. Az olyan tervezet, amellyel kapcsolatban az írásbeli eljárásra előírt határidő lejártáig a Bizottság egyik tagjának sem volt fenntartása, a Bizottság által elfogadottnak tekintendő.
A felhatalmazási eljárás96 keretében a Bizottság egy vagy több tagját felhatalmazhatja azzal, hogy nevében irányítási vagy igazgatási intézkedéseket tegyen, valamint elfogadja bármely jogi aktus vagy egyéb intézmények elé terjesztendő javaslat végleges szövegét (ha utóbbi lényeges tartalmát Bizottság már meghatározta). A már átruházott hatáskörök további átruházására is sor kerülhet, így főigazgatók és a szolgálatok vezetői tekintetében – kivéve, ha a felhatalmazó határozat ezt kifejezetten megtiltja.
A hatáskör-átruházási eljárás97 keretében a Bizottság a főigazgatókra és a szolgálatok vezetőire átruházhatja azt a hatáskört, hogy nevében eljárjanak, és az általa meghatározott feltételek szerint és korlátok között irányítási és igazgatási intézkedéseket tegyenek.
A kollegialitás és a testületiség elve a Bizottság működésében
A kollegialitás és a testületiség elve az integráció előrehaladtával folyamatosan változott a Bizottság szervezeti és működési rendjét meghatározó elemként. A testületiség elve alapján a Bizottság mint a biztosok kollégiuma jár el és hozza meg döntéseit. Emellett az elnök a Bizottság tagjaiból munkacsoportokat létesíthet, amelyek elnökét ő jelöli ki.
A főtitkár pedig segíti az elnököt a Bizottság munkájának és üléseinek előkészítésében,
94 A Bizottság eljárási szabályzata, 5–11. cikkei.
95 A Bizottság eljárási szabályzata, 12. cikk.
96 A Bizottság eljárási szabályzata, 13. cikk.
97 A Bizottság eljárási szabályzata, 14. cikk.
69 Az Európai Bizottság
valamint a munkacsoportok elnökeit is e csoportok üléseinek előkészítésében és megtartá-sában, amelyek akár kollégiumi döntéseket is előkészíthetnek.
A kollegialitás Felföldi megfogalmazása alapján kétféleképpen értelmezhető. Vertikális értelemben a biztos felelős ezért, hogy az elsődleges fontosságúként meghatározott kér-désekben a biztosi irányítás alatt működő főigazgatóságok megfelelően tevékenykedjenek.
Horizontális értelemben pedig Prodi elnök idejétől eredeztethető, mely szerint minden egyes döntéstervezet a biztos személyes tanácsadói által összehívott ülésen alaposan elő kell készíteni.98
A portfoliók és a főigazgatóságok nem feltétlenül feleltethetők meg egymásnak, így, ahogyan azt említettük, a nemzetállami szinten meglévő miniszteri felelősség sem található meg. Emellett pedig a biztosok alatt nem működik a nemzetállami értelemben vett klasz-szikus államigazgatási szervezetrendszer, amelynek egyik meghatározó, összekötő eleme lenne a miniszteri felelősség. A decentralizált ügynökségekkel kapcsolatos kutatások mégis elkezdték vizsgálni a decentralizált ügynökségek és a Bizottság kapcsolatrendszerét. Ezek alapján a Bizottság belső dokumentumaiban adott főigazgatóságokhoz rendeli az egyes decentralizált ügynökségeket, illetve utóbbiak éves tevékenységi jelentéseik is általában
„partnerfőigazgatóság” megnevezéssel illetik a Bizottság adott szervezeti egységeit.99
A helyes hivatali magatartás követelményrendszere
A Bizottság eljárási szabályzata külön kitér a helyes hivatali magatartás100 követelmény-rendszerére. Ennek keretében a Bizottság a széles körű nyilvánossággal fenntartott kapcso-latai során kötelezettséget vállal arra, hogy a jogszerűség, arányosság és következetesség érvényesülését biztosítja. Biztosítja emellett a helyes hivatali magatartásra vonatkozó iránymutatások, az érdekelt felek jogaira való tájékoztatás, információk iránti kérelmek és a panaszok intézése során az eljárási szabályzatban vállalt kötelezettségek tiszteletben tartását. Ugyanakkor az ügyintézéssel kapcsolatos elvárások megjelenése az integráció kezdetéig nyúlnak vissza, amelyek forrásaként többek között éppen a Bizottság verseny-hatósági szerepköre szolgált. Utóbb ennek elismerése történt meg másodlagos, majd el-sődleges jogi alapon, ahogyan arra az uniós szintű hatósági működés bemutatása kapcsán külön fejezetben is kitérünk.
98 Felföldi 2011, 282.
99 Egeberg–Trondal–Vestlund 2014, 620–624.
100 A Bizottság eljárási szabályzatának melléklete.