• Nem Talált Eredményt

Régiók Bizottsága

In document Az Európai Unió intézményrendszere (Pldal 121-124)

10. A tanácsadó szervek és az Európai Beruházási Bank

10.2. Régiók Bizottsága

A Régiók Bizottsága az Európai Unió fiatalabb tanácsadó szerve. A Maastrichti Szerződés hozta létre számos tagállam kérésére, amelyek azt kívánták, hogy a regionális és helyi hatóságok számára teremtsenek intézményesített lehetőséget az uniós folyamatokba való bekapcsolódásra. A Régiók Bizottságának székhelye Brüsszelben található.

A Régiók Bizottsága az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot is segíti tanácsadói minőségben.15 A Régiók Bizottsága a regionális és helyi testületek olyan kép-viselőiből áll, akik valamely regionális vagy helyi testületben választással nyert képviselői megbízatással rendelkeznek, vagy valamely választott testületnek politikai felelősséggel tartoznak.16

A Régiók Bizottságának a tagjai nem utasíthatók. Feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és az Európai Unió általános érdekében járnak el.17 Jelenleg a tag-országok régióinak képviseletében 350 tag18 alkotja19 a Régiók Bizottságát.20 A Régiók Bizottsága összetételét a Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag elfogadott ha-tározatban állapítja meg. A Régiók Bizottsága tagjait és azonos számú póttagjait öt évre nevezik ki. Megbízatásuk megújítható. A Régiók Bizottsága tagjainak és póttagjainak az egyes tagállamok javaslatai alapján összeállított listáját a Tanács fogadja el. A bizottsági tag megbízatása automatikusan megszűnik, ha a képviselői megbízatás, amely alapján őt tagnak javasolták, megszűnik. Ilyen esetben a helyére a hivatali idő fennmaradó részére

14 EUMSZ 304. cikk.

15 EUMSZ 300. cikk (1) bekezdés.

16 EUMSZ 300. cikk (3) bekezdés.

17 EUMSZ 300. cikk (4) bekezdés.

18 Az EUMSZ 305. cikke értelmében a Régiók Bizottsága tagjainak száma nem haladhatja meg a 350-et.

19 A taglétszám az alábbiak szerint oszlik meg az Európai Unió tagállamai között: Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság: 24; Spanyolország és Lengyelország: 21; Románia: 15; Ausztria, Belgium, Bulgária, Görögország, Magyarország, Hollandia, Portugália, Csehország és Svédország: 12; Hor-vátország, Dánia, Finnország, Írország, Litvánia és Szlovákia: 9; Lettország és Szlovénia: 7; Észtország: 6;

Ciprus, Málta és Luxemburg: 5 tagot jogosult a Régiók Bizottságába delegálni.

20 A Régiók Bizottságának 350 póttagja is van.

121 A tanácsadó szervek és az Európai Beruházási Bank

ugyanazon eljárásnak megfelelően másik tagot kell kinevezni. A Régiók Bizottsága tagjai nem lehetnek egyszerre az Európai Parlament tagjai is.21

A Régiók Bizottsága szervezete

A Régiók Bizottságának tagjai a Közgyűlésben, 28 nemzeti delegációban, politikai csopor-tokban22 és 6 szakbizottságban, valamint albizottságokban dolgoznak. A Régiók Bizottsága a tagjai közül két és fél éves időtartamra megválasztja elnökét és tisztségviselőit.23 A Régiók Bizottsága szakbizottságai az alábbiak:

• Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek (CIVEX, Citizenship, Go-vernance, Institutional and External Affairs),

• Területi kohéziós politika és uniós költségvetés (COTER, Commission for Territo-rial Cohesion Policy and EU Budget),

• Gazdaságpolitika (ECON, Economic Policy),

• Környezetvédelem, éghajlatváltozás és energiaügy (ENVE, Environment, Climate Change and Energy),

• Természeti erőforrások (NAT, Natural Resources),

• Szociálpolitika, oktatás, foglalkoztatás, kutatás és kultúra (SEDEC, Social Policy, Education, Employment, Research and Culture).

A fenti állandó szakbizottságokon kívül működik a CAFA (Commitee for Administrative and Financial Affairs), amely a Régiók Bizottságát képviseli a költségvetés körüli vitákban.

A Régiók Bizottságában létrehozhatók interregionális csoportok is. Interregionális cso-portnak tekintendő bármely olyan csoport, amely a Régiók Bizottsága legalább tíz rendes tagjából áll, akik vagy legalább négy nemzeti delegációhoz, vagy pedig egy határokon át-ívelő együttműködés előmozdítására megkötött államközi egyezmény alapján létrehozott régiócsoporthoz tartoznak.24 Egyes régióközi csoportok25 a hozzájuk kapcsolódó makro-regionális stratégia26 keretében jöttek létre. Ezenkívül a Régiók Bizottságában hálózatok is működnek (az Európa 2020 stratégiát nyomon követő platform, a szubszidiaritásfigyelő hálózat, az európai területi együttműködési csoportosulás [EGTC], a decentralizált fej-lesztési együttműködés és a Polgármesterek Szövetsége), amelyek szakpolitikai, regionális kérdésekhez kapcsolódnak. A szervezet széles körű nemzetközi kapcsolatokat is fenntart,

21 EUMSZ 305. cikk.

22 Jelenleg a politikai hovatartozás függvényében a következő öt politikai csoport működik a Régiók Bizottsá-gán belül: Európai Néppárt (EPP), Európai Szocialisták Pártja (PES), Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE), Európai Szövetség (EA) és Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR). A Régiók Bizottságának tagjai úgy is dönthetnek, hogy egyik politikai csoportba sem lépnek be (függetlenek).

23 EUMSZ 306. cikk.

24 Az Elnökség 11 csoport létrehozását hagyta jóvá, amelyek közül a következők jelenleg is aktívak: Adriatic-Io-nian, Alpine Macroregion, Baltic sea regions, Cross-border Cooperation, Future of the Automotive Industry, Health, Insular regions, Less developed regions, North sea, Regions with legislative power, Saar-Lor-Lux.

25 Az Adriai- és Jón-tengeri, az Alpok makrorégió, a Balti-tengeri régiók és a Duna csoport.

26 A makroregionális stratégia egy, az Európai Tanács által jóváhagyott keret, amelynek célja a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elősegítése egy meghatározott, a tagállamokhoz és az ugyanabban a földrajzi térségben található harmadik országokhoz kapcsolódó földrajzi területen (makrorégióban).

így a helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlését (ARLEM) és a helyi és regionális önkormányzatok a keleti partnerségért konferenciáját (Conference of the Re-gional and Local Authorities for the Eastern Partnership, CORLEAP).

A Régiók Bizottsága feladatai

Az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság27 a Szerződésekben meghatározott esetekben, továbbá minden olyan – különösen a határokon átnyúló együttműködést érintő – esetben, amikor ezt az intézmények valamelyike indokoltnak tartja, konzultál a Ré-giók Bizottságával. A bizottság saját kezdeményezésére is adhat véleményt olyan esetekben, amikor ezt indokoltnak tartja. A Régiók Bizottsága által adott vélemény nem kötelező erejű.

A Régiók Bizottsága hatáskörébe tartozik

• az uniós intézmények kérésére történő véleményadás (ami lehet kötelező és fakul-tatív konzultáció),

• véleményadás a Régiók Bizottsága saját kezdeményezésére,

• jogosultsága a Bírósághoz fordulás utólagos bírósági normakontroll érdekében.

A kötelező konzultáció esetei az alábbiak:

• oktatási, szakképzési és ifjúsági ügyek (EUMSZ 165. cikke),

• kultúra (EUMSZ 167. cikke),

• közegészségügy (EUMSZ 168. cikke),

• transzeurópai közlekedési, távközlési és energiahálózatok (EUMSZ 172. cikke),

• gazdasági és társadalmi kohézió (EUMSZ 175., 177. és 178. cikke).

Fakultatív konzultációra minden olyan esetben sor kerülhet, ha a Bizottság, a Tanács és a Parlament a kötelező eseteken túlmenően azt indokoltnak tartja. A Régiók Bizottsága saját kezdeményezésére is adhat véleményt. Ennek két típusa van: 1. Amennyiben konzul-tációra kerül sor az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, erről tájékoztatást kap a Régiók Bizottsága is, amely – ha úgy ítéli meg, hogy regionális érdekek is érintettek – ön-ként véleményt adhat a szóban forgó kérdésről. 2. Általános szabályön-ként a Régiók Bizottsága véleményt alkothat minden olyan esetben, amikor ezt szükségesnek véli.28

A Régiók Bizottságának nagyon fontos jogköre az uniós aktusok vonatkozásában az Európai Bírósághoz fordulás joga. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével29 teljesedett ki e lehetősége. Mint kvázi privilegizált keresetindításra jogosult a saját előjogai védelme

27 Az Európai Bizottságnak a Lisszaboni Szerződés értelmében immár a jogalkotási szakaszt megelőzően kon-zultálnia kell az európai helyi és a regionális hatóságokkal és szövetségeikkel. A Régiók Bizottsága a helyi és a regionális hatóságok képviseletében nagyon komoly feladatot kap ebben az eljárásban. Azt követően, hogy a Bizottság jogalkotási javaslatot tett, ismételten konzultálnia kell az Régiók Bizottságával, amennyiben a javaslat olyan szakpolitikai területet érint, amely közvetlenül kihat a helyi és a regionális hatóságokra.

28 A Régiók Bizottsága például saját kezdeményezésű véleményeket alkotott a következő területeken: kis és közepes vállalkozások (kkv-k), transzeurópai hálózatok, turizmus, strukturális alapok, egészségügy (kábítószerek elleni küzdelem), ipar, városfejlesztés, képzési programok, környezetvédelem.

29 Jogalapja a Lisszaboni Szerződéshez csatolt, a szubszidiaritás és arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv 2. cikke.

123 A tanácsadó szervek és az Európai Beruházási Bank

érdekében semmissé nyilvánítási eljárást30 kezdeményezhet a Bíróságnál, amennyiben úgy véli, hogy kötelező konzultáció esetében nem keresték meg konzultációra irányuló kére-lemmel, vagy ha a konzultációs eljárást nem szabályszerűen alkalmazták. A szubszidiaritás és arányosság elveinek alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv a szubszidiaritás tekintetében megerősíti a Bíróság felülvizsgálati jogosultságát azzal, hogy a Bírósághoz fordulás jogát kiterjeszti a Régiók Bizottságára.

A véleményalkotás folyamata úgy zajlik, hogy a Régiók Bizottságának elnöksége a javaslattal megbízza a Régiók Bizottsága egyik szakbizottságát. A szakbizottság előadót jelöl ki, majd az előadó megkezdi munkáját. Az első tervezet elkészítése után azt beterjeszti a szakbizottság elé. A szakbizottságban vita, módosító indítványok történnek, majd a vé-lemény szakbizottsági elfogadására kerül sor. A vévé-leményt a plenáris ülésen is elfogadják, majd megjelenik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Különböző súlyú konzultációra van lehetőség a Régiók Bizottságával. Legtipikusabb a fenti általános séma szerinti vélemény, ezenkívül azonban ismert az állásfoglalás, előre-tekintő vélemény, előreelőre-tekintő jelentés, hatástanulmány és tanulmány fogalma is. A Régiók Bizottsága állásfoglalást gyorsított eljárás keretében elfogadott nyilatkozattal ad. Az elő-retekintő vélemény olyan vélemény, amelyet a Régiók Bizottsága azelőtt dolgoz ki, hogy az Európai Bizottság zöld vagy fehér könyvet adott volna ki a témában. Az előretekintő jelentés egy előzetes jelentés az Európai Bizottság javaslatainak közzététele előtt. Hatás-tanulmány készítésére akkor kerül sor, ha szükség van a politikák regionális vagy helyi szintű hatásának kiértékelésére. Végezetül tanulmány készül az Európai Unió regionális és helyi vetületeinek különféle szempontjairól.

In document Az Európai Unió intézményrendszere (Pldal 121-124)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK