A biztonság térségének intézményei

OLAF

Az Európai Csalás Elleni Hivatal⁵ (OLAF)⁶ az 1999. április 28-i 1999/352/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozattal jött létre. A feladataival összefüggő háttérjogszabály az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (a továbbiakban: PIF-rendelet). A jogforrási bá-zisban a legújabb idők terméke az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve⁷ (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folyta-tott küzdelemről, továbbá az Európai Parlament és Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgála-tokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/  Eu-ratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) feladata, hogy megvédje az Európai Unió és egyúttal polgárai pénzügyi érdekeit, valamint az európai intézmények jó hírét. Ennek érdekében kivizsgálja a csalást, a korrupciót és bármely más, az említett érdekeket sértő jogellenes tevékenységet, ideértve az Európai Unió szervein belüli kötelességszegést is; se-gíti az uniós és nemzeti hatóságokat a csalás elleni küzdelemben; valamint az elrettentés, a megelőzés és a jogszabályok szigorítása révén megnehezíti a csalás és egyéb szabályta-lanságok elkövetését. Az OLAF fontos programjai közé tartozik a 2004-ben útjára bocsátott Herkules program. 2010 óta működik a webalapú csalásbejelentő rendszere (FNS).⁸

Az OLAF megbízatása főszabály szerint valamennyi uniós bevételre és kiadásra kiterjed. Idetartozik az általános költségvetés, az Unió által vagy nevében kezelt vetések, valamint az EU-ügynökségek által saját költségvetésükön belül kezelt, a költség-vetésbe nem tartozó egyes pénzeszközök. Az OLAF megbízatása kiterjed továbbá az Unió eszközeire ténylegesen vagy potenciálisan kiható valamennyi intézkedésre is. A 2015-ben lefolytatott szervezeti átalakítás eredményeként az OLAF-tól a Gazdasági és Pénzügyi Fő-igazgatósághoz került át az euró pénzhamisítás elleni védelmével kapcsolatos feladatkör.

EUROPOL

A rendőrségi együttműködés másik fontos intézménye az Európai Rendőrségi Hivatal ( Europol), az Európai Unió rendvédelmi ügynöksége. Az Európai Rendőrségi Hivatal 1992-ben jött létre európai bűnügyi hírszerző funkcióval. Központja Hágában van, Igazga-tótanácsában minden EU-tagországból egy-egy képviselő kapott helyet. Az Europol célja, hogy segítse az uniós tagországok leghatékonyabb együttműködését a szervezett bűnözés elleni harcban különös tekintettel az alábbi területekre: kábítószer-csempészet, bevándorlói

5 Jogelődje az 1988-ban a pénzügyi visszaélések ellen megalakult EK Csalás Elleni Egysége (UCLAF) volt, amely az Európai Bizottság keretein belül működött.

6 Lásd erről részletesen: Ábrahám et al. 2005, 7., 20–23.

7 PIF-irányelv.

8 Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) honlapja: https://fns.olaf.europa.eu/main_hu.htm

143 A szabadság, biztonság és jog térségének intézményrendszere

hálózatok, gépjárműcsempészet, embercsempészet és gyermekpornográfia, pénz- vagy egyéb fizetőeszköz hamisítása, radioaktív, illetve nukleáris anyagok csempészete, terrorizmus.⁹

Az Europol rendelkezik olyan számítógépes rendszerrel (TECS, The Europol Computer System), amely tartalmazza a preferált bűncselekményekre vonatkozó adatokat. Az itt sze-replő adatállományban személyes adatok is szerepelnek, ezért ezek jogszerű felhasználását egy nemzeti ellenőrző hatóság és egy közös ellenőrző hatóság felügyeli (Közös Adatvédelmi Felügyelő Testület).

Az Europolhoz nemzeti egységek kapcsolódnak (national units), amelyek a szervezet és a tagállamok közötti kapcsolatot biztosítják. A nemzeti egységek feladata, hogy segítsék az információ- és adatáramlást, az információkat naprakészen tárolják, kérelmeket továbbít-sanak, továbbá adatokat vezessek be az Europol adatbázisába, és biztosítsák az információ-csere jogszerűségét is. Ezek a nemzeti egységek delegálják az összekötő tiszteteket (liaison officers), de az Europol is küld tiszteket a nemzeti egységekhez.

Az Europol felépítését, működését, tevékenységi területét és feladatait az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében állapítják meg.¹⁰ Az Europol tevékenységét az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közösen ellenőrzik.¹¹ A Lisz-szaboni Szerződést követően az Europol pontosított feladatkörébe tartozik, hogy támogassa és erősítse a tagállamok rendőri hatóságainak és egyéb bűnüldöző szolgálatainak tevékeny-ségét, valamint a közöttük folytatott kölcsönös együttműködést a két vagy több tagállamot érintő bűncselekmények és a terrorizmus, valamint az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő bűnözési formák megelőzése és üldözése terén.¹² Feladatai közé tartozik az információk, így különösen a tagállamok vagy harmadik országok ható-ságai, illetve az Unión kívüli szervezetek által szolgáltatott információk összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje, a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatósá-gaival közösen vagy közös nyomozócsoportok keretében végzett nyomozati és operatív tevékenységek összehangolása, megszervezése és végrehajtása, adott esetben az Eurojusttal kapcsolatot tartva.¹³ Az Europol által végzett operatív cselekményeket annak a tagállamnak a hatóságaival kapcsolatot tartva és velük egyetértésben kell végrehajtani, amelynek terü-letét ezek a cselekmények érintették. Kényszerítő intézkedések alkalmazására kizárólag a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok jogosultak.¹⁴

CEPOL

Meg kell még említeni az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynökségét, a CEPOL-t, amelynek székhelye Budapesten található. Ez az ügynökség bűnüldözési szakemberek számára dolgoz ki, valósít meg és koordinál képzési programokat. A CEPOL – külön hangsúlyt helyezve az emberi jogok és alapvető szabadságok bűnüldözéssel összefüggő

9 Az Europol-egyezményt kihirdető 2006. évi XIV. törvény melléklete is pontosan meghatározza az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményeket, hozzárendelve a magyar Btk. szerinti tényállásokat.

10 EUMSZ 88. cikk (2) bekezdés.

11 EUSZ 12. cikk és EUMSZ 88. cikk (2) bekezdés b) pont.

12 EUMSZ 88. cikk.

13 EUMSZ 88. cikk (2) bekezdés.

14 EUMSZ 88. cikk (3) bekezdés.

védelmére – támogatja, fejleszti, megvalósítja és koordinálja a bűnüldöző szervek tagjainak képzését (különösen a két vagy több tagállamot érintő súlyos bűnözés és a terrorizmus meg-előzése és az ellenük való küzdelem terén) a közrend fenntartása (különösen a fontosabb események nemzetközi rendészeti feladatai) és az uniós missziók tervezése és vezérlése tekintetében. Célja, hogy ösztönözze a határokon átívelő kooperációt a bűnüldözés elleni harc, illetve a közbiztonság és közrend fenntartására irányuló tevékenységek terén. Az in-tézmény jogelődjét 2005-ben hozták létre,¹⁵ a működésére vonatkozó hatályos szabályokat 2015-ben állapították meg.¹⁶

Eurojust (Európai Igazságügyi Együttműködési Egység)

Az Eurojust a súlyos szervezett bűnözés elleni küzdelem fokozása érdekében jött létre.

Alapító okirata a bűnözés súlyos formái elleni fokozott küzdelem céljából az Eurojust lét-rehozásáról szóló 2002. február 28-i tanácsi határozat, amelyet a Tanács 2008. december 16-i 2009/426/IB határozata módosított. Az Eurojust célja a nemzeti hatóságok közötti koordináció ösztönzése és javítása a két vagy több uniós tagállamot érintő nyomozati és bün-tetőeljárások esetében. Munkája során a szervezet figyelembe veszi a tagállamok illetékes hatóságaitól beérkező kéréseket és a Szerződések keretében elfogadott jogszabályok által felhatalmazott testületektől (Európai Igazságügyi Hálózat, Europol, OLAF) kapott infor-mációkat. Az Eurojust további célja az illetékes hatóságok közötti együttműködés javítása, különösen a kölcsönös nemzetközi jogsegély és az európai elfogatóparancs révén. Annak érdekében, hogy a bűnelkövetőket ténylegesen és gyorsan bíróság elé lehessen állítani, az Eurojust elősegíti a nemzeti nyomozó és bűnüldöző hatóságok munkáját a több tagállamot érintő súlyos bűncselekményekkel és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyekben (például terrorizmus, embercsempészet, kábítószer-csempészet, csalás, pénzmosás).

Az Eurojust nemzeti tagjain keresztül, illetve testületként végzi tevékenységét. Az Eu-rojust biztosítja a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti információcserét, és segítséget nyújt számukra abban, hogy a lehető legnagyobb mértékben együttműködjenek, és össze-hangolják tevékenységüket. Az Eurojust uniós tagállamonként egy-egy, azaz összesen 28 tagot foglal magában. A nemzeti tagokat az adott tagállam jogrendszerének megfelelően nevezik ki, és állandó státusszal rendelkeznek Hágában. A nemzeti tagok azonos jogo-sultságokkal rendelkező, magas beosztású és tapasztalt ügyészek, bírák vagy rendőrségi tisztviselők.

A 98/428/IB együttes fellépéssel a Tanács létrehozta az Európai Igazságügyi Hálózatot, amely hasznos szerepet tölt be a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megkönnyítésében. Az Európai Igazságügyi Hálózat és az Eurojust konzultáción és ki-egészítő jellegen alapuló privilegizált kapcsolatot tart fenn egymással, különösen valamely tagállam kapcsolattartói, ugyanazon tagállam Eurojust nemzeti tagja, valamint az Európai Igazságügyi Hálózat és az Eurojust nemzeti levelezői között.

15 Az Európai Unió Tanácsa 2005/681/IB határozatával.

16 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2219 rendelete (2015. november 25.) az Európai Unió Bűnül-dözési Képzési Ügynökségéről (CEPOL), valamint a 2005/681/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről.

145 A szabadság, biztonság és jog térségének intézményrendszere

A büntetőügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat Európai Igazságügyi At-laszt hozott létre annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a jogi szakemberek számára a tagállamok közötti kölcsönös jogsegélyre irányuló megkeresések gyakorlati végrehajtása terén. Az Európai Igazságügyi Atlasz¹⁷ olyan dinamikus informatikai eszköz, amely ada-tokat szolgáltat azon illetékes hatóságokkal kapcsolatban, amelyekhez igazságügyi együtt-működés iránti megkeresést lehet intézni, és amely egyszerre több különböző adatot vesz figyelembe, például a földrajzi területet, az igazságügyi szervezetet, a bűncselekmény fajtáját, a szükséges intézkedés típusát és az alkalmazandó nemzetközi jogi eszközöket.

Az Atlasz az Európai Igazságügyi Hálózat honlapjának¹⁸ része.

Az Európai Ügyészség

Az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozásának jogi alapját a Lisszaboni Szerződés teremtette meg. Az EUMSZ 86. cikke alapján folyó megerősített együttműködés keretében 20 uniós tagállam¹⁹ állapodott meg az uniós csalások és az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözésére az Európai Ügyészség felállításáról. A jogalkotási folyamat még nem zárult le. Az Európai Ügyészség központi hivatalának tervezett székhelye Luxem-burgban lesz. Az Európai Ügyészség leghamarabb a rendelet hatálybalépésétől számított három év elteltével kezdheti majd meg a működését.

Az Európai Ügyészség kétszintű ügyészi kollégiumként fog működni. A központi szint az Európai Főügyészből fog állni, aki átfogó felelősséggel tartozik a hivatal működéséért.

A decentralizált szintet a tagállamokban lévő delegált európai ügyészek alkotják, akik a rendeletben és az adott tagállam nemzeti jogában foglalt előírásokat betartva a bűnügyi nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatásához kapcsolódó napi szintű feladatok el-végzéséért felelnek.