10. A tanácsadó szervek és az Európai Beruházási Bank
10.1. A Gazdasági és Szociális Bizottság
Az Európai Unió egyik tanácsadó szerve a Gazdasági és Szociális Bizottság (ECOSOC).
A tanácsadó, konzultatív szerv feladata a szociális és gazdasági érdekcsoportok, a szervezett civil társadalom bevonása az uniós döntések előkészítésébe. A Gazdasági és Szociális Bi-zottság a munkaadók és a munkavállalók szervezeteiből, valamint a civil társadalom egyéb területeit, így különösen a gazdasági és társadalmi élet, az állampolgári részvétel, a szakmai és a kulturális területek reprezentatív szereplőit tömörítő szervezetek képviselőiből áll.2 A Gazdasági és Szociális Bizottság székhelye Brüsszelben található.
A Gazdasági és Szociális Bizottság szervezete
A Gazdasági és Szociális Bizottságnak ma 28 tagállamból összesen 3503 tagja van. A he-lyek száma a következőképpen oszlik meg a tagállamok között: Németország, Francia-ország, Olaszország és az Egyesült Királyság: 24; Spanyolország és Lengyelország: 21;
Románia: 15; Ausztria, Belgium, Bulgária, Görögország, Magyarország, Hollandia, Portu-gália, Csehország és Svédország: 12; Horvátország, Dánia, Finnország, Írország, Litvánia és Szlovákia: 9; Lettország és Szlovénia: 7; Észtország: 6; Ciprus, Málta és Luxemburg: 5.
A Gazdasági és Szociális Bizottság tagjai nem utasíthatók. Feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és az Európai Unió általános érdekében járnak el.4 A tagok man-dátuma öt évre szól, amely megújítható.5
A Gazdasági és Szociális Bizottság fő szervei a Közgyűlés, az Elnökség, az Elnöki Testület, az elnök és a szekciók (esetleges kategóriák). A fő döntéshozó szerve a Közgyűlés, ahol mind a 350 tag helyet kap. A Közgyűlés három csoportra tagolódik: a munkaadói csoportban a nagyvállalatok képviselői ülnek, a munkavállaló csoportban a nemzeti szak-szervezeti szövetségek küldöttei, míg a harmadik csoportban a mezőgazdasági termelők, fogyasztók, szociális gazdaság képviselői, kézművesek és kis-, valamint középvállalatok,
1 EUSZ 13. cikk (4) bekezdés.
2 EUMSZ 300. cikk (2) bekezdés.
3 Az EUMSZ 301. cikke értelmében tagjainak száma nem haladhatja meg a 350-et.
4 EUMSZ 300. cikk (4) bekezdés.
5 EUMSZ 302. cikk (1) bekezdés.
szociális és környezetvédelmi civil szervezetek, szabadfoglalkozásúak és más hasonló te-vékenységeket végzők tevékenykednek.
A Gazdasági és Szociális Bizottság két és fél éves időtartamra választja meg elnökét és tisztségviselőit a tagjai közül.6 A tisztségviselők a két alelnök és a főtitkár. Az alelnö-köket abból a két csoportból kell választani, amelynek az elnök nem tagja. A Gazdasági és Szociális Bizottság munkájának irányításáért, az Európai Unió intézményeivel való kapcsolattartásért, valamint a külkapcsolatokért az elnök a felelős. Az alelnökök jogo-sultak az elnök helyettesítésére távolléte esetén. A főtitkár az elnök felügyelete mellett irányítja a titkárságot, felelős a Közgyűlés, az Elnökség és az elnök által hozott döntések végrehajtásáért. Az Elnökséget az elnök, a két alelnök, a tagállamonként a Közgyűlés által megválasztott egy tag, a három csoportelnök, valamint a szekcióelnökök alkotják. Az Elnöki Testület az elnökből és a két alelnökből áll. A Gazdasági és Szociális Bizottság szakosított szekciói az alábbiak:
• mezőgazdaság, vidékfejlesztés, környezetvédelem (agriculture, rural development and the environment, NAT),
• gazdasági és monetáris unió (economic and monetary union and economic and social cohesion, ECO),
• foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika, állampolgárság (Employment, social affairs and citizenship, SOC),
• külpolitika, külkapcsolatok (external relations, REX),
• belső piac, termelés, fogyasztás (the single market, production and consumption, INT),
• közlekedés, energiapolitika, infrastruktúra, információs társadalom (transport, energy, infrastructure and the information society, TEN).
A szekciók mellett ideiglenes albizottságok,7 konzultatív bizottságok,8 konzultatív vegyes bizottságok9 is működnek.
A Gazdasági és Szociális Bizottság tagjai az alábbi „kategóriákba” szerveződhetnek, amelyek az Európai Unió szervezett civil társadalmának különféle gazdasági és társadalmi érdekeit képviselik:
• kkv-k, kézművesek és szabadfoglalkozásúak,
• mezőgazdasági termelők,
• fogyasztó- és környezetvédelem,
• szociális gazdaság,
• közlekedés.
6 EUMSZ 303. cikk.
7 Eljárási szabályzat 19. cikk.
8 Eljárási szabályzat 24. cikk. Ilyen az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (Consultative Commission on Industrial Change, CCMI).
9 Ilyenek az EU és a tagjelölt országok közötti vegyes bizottságok, valamint az Európai Gazdasági Térség Konzultatív Bizottsága.
119 A tanácsadó szervek és az Európai Beruházási Bank
Lehetőség van még csoportok,10 megfigyelőközpontok11 és quaestorok testülete12 működ-tetésére.13
A Gazdasági és Szociális Bizottság évente 10 plenáris ülést, illetve ennél sűrűbben szekcióüléseket tart. A plenáris üléseken – a szekciók állásfoglalásai alapján – elfogadják a testület által kiadott véleményeket. A Gazdasági és Szociális Bizottság munkamódszere, hogy a vélemények kidolgozásához a szekciók többnyire tanulmányozó csoportokat hoznak létre, és kijelölnek egy előadót. A szavazás először a szekción belül, majd a plenáris ülésen történik.
A Gazdasági és Szociális Bizottság hatáskörei
A Gazdasági és Szociális Bizottság valódi befolyásoló tényező az Európai Unió jogalkotási folyamatában, értékét az adja, hogy hatalmas szakértői bázissal rendelkezik, összekötő sze-repe van a civil társadalom és az Európai Unió intézményei között. A Gazdasági és Szociális Bizottság fő feladata a tanácsadás, vélemények kidolgozása gazdasági, szociális és foglal-koztatási ügyekben, de véleményt nyilváníthat az uniós jogalkotás bármely kérdésében is.
Az általa adott vélemények nem kötelező erejűek.
Az EUMSZ előírja, hogy melyek azok a területek, amelyeken döntés csak akkor hoz-ható, ha sor került az előzetes konzultációra a Gazdasági és Szociális Bizottsággal. Ezek a kötelező konzultáció esetei:
• agrárpolitika (43. cikk),
• a személyek és a szolgáltatások szabad mozgása (46., 50. és 59. cikk),
• versenypolitika (91., 95. és 100. cikk),
• közvetett adók harmonizálása (113. cikk),
• a belső piacra vonatkozó jogszabályok közelítése (114. és 115. cikk),
• foglalkoztatáspolitika (148., 149. és 153. cikk),
• szociálpolitika, oktatás, szakképzés és ifjúság (156., 165. és 166. cikk),
• közegészségügy (168. cikk),
• fogyasztóvédelem (169. cikk),
• transzeurópai hálózatok (172. cikk),
• iparpolitika (173. cikk),
• gazdasági, társadalmi és területi kohézió (175. cikk),
• kutatás és technológiafejlesztés, valamint űrkutatás (182. és 188. cikk),
• környezetvédelem (192. cikk).
A kötelező eseteken kívül a Parlament, a Bizottság, valamint a Tanács választható konzul-táció keretében minden olyan esetben is konzultálhat a Gazdasági és Szociális Bizottsággal,
10 Jelenleg ilyen az IT-tagok csoportja, a Kommunikáció csoport, a Költségvetési csoport, a Questorok cso-portja, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága politikai nyomonkövetési csocso-portja, va-lamint az Összekötő csoport a civil társadalom európai szervezeteivel és hálózataival.
11 Jelenleg: egységes piac megfigyelőközpont, munkaerőpiac megfigyelőközpont és fenntartható fejlődés meg-figyelőközpont.
12 Eljárási szabályzat 69. cikk
13 A különböző szervezeti egységeket, szerveket összefoglalóan „Vademekumoknak” szokták nevezni.
amikor azt indokoltnak tartja. Vannak esetek, amikor a Gazdasági és Szociális Bizottság saját kezdeményezésére ad véleményt.
A konzultációt kezdeményező a vélemény benyújtására határidőt tűzhet ki, amely az erről szóló értesítésnek az elnök általi kézhezvételétől számított legalább egy hónap.
A határidő lejártát követően a vélemény hiánya nem képezheti akadályát a további el-járásnak (jogalkotási folyamatnak). A Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a ta-nácskozásokról készült összefoglalóval együtt kell megküldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.14
A Gazdasági és Szociális Bizottság két kiegészítő feladata: a civil szervezetek nagyobb mértékű bevonása az európai döntéshozatalba és a civil szervezetek szerepének fokozása a nem uniós országokban, ennek érdekében strukturált párbeszédet folytat a civil szerve-zetek képviselőivel, és támogatja az unióshoz hasonló konzultatív szerveszerve-zetek létrejöttét.