• Nem Talált Eredményt

A minőségi jogalkotás programjának újdonságai

In document Az Európai Unió intézményrendszere (Pldal 164-167)

2. A rendes jogalkotási eljárás

2.2. A minőségi jogalkotás programjának újdonságai

Az uniós jogalkotás minőségének javítása régebb óta az Európai Unió, különösen a Bi-zottság prioritásai között szerepel. Az Európai BiBi-zottság 2015 folyamán Better Regulation

1 EUSZ 17. cikk (2) bekezdés.

2 EUMSZ 289. cikk (4) bekezdés.

3 EUMSZ 225. cikk.

4 EUMSZ 241. cikk.

5 EUSZ 11. cikk (4) bekezdés.

címen intézkedéscsomagot fogadott el az uniós jogalkotás hatékonyabb, átláthatóbb, meg-alapozottabb, érdemi részvételt lehetővé tevő átalakítása érdekében, amely az adott jogi aktusok élethosszig tartó figyelemmel kísérését is célul tűzte ki. Ennek eredményeként az utóbbi években szervezeti és eljárási változások is történtek. A legfontosabb szervezeti változások az alábbi két testület létrejöttéhez kapcsolódnak.

Az uniós jogszabályok előkészítésében számos résztvevő bevonásával szabályozási platformot (REFIT Platform) hoztak létre.6 A platform szervezeti felépítését két csoport határozza meg: 1. a kormányzati csoportban a tagállamok képviselői; 2. az érdekképviseleti csoportban a két uniós tanácsadó szerv (EGSZB és Régiók Bizottsága) képviselői és a vál-lalkozások, civil szervezetek olyan delegáltjai kapnak helyet, akik közvetlen tapasztalattal bírnak az uniós jog alkalmazását illetően.7

Működése során a REFIT Platform összegyűjti a civil társadalom, az üzleti szféra sze-replői és a tagállamok javaslatait a bürokrácia csökkentését, az adminisztratív terhek vissza-szorítását illetően, amelyet saját javaslataival kiegészítve a Bizottság elé tár. Ezt a Bizottság megvizsgálja, és felvázolja, milyen lépéseket kíván tenni az ajánlásoknak megfelelően.8

A Szabályozási Ellenőrzési Testület funkcionális szempontból a Bizottság Főtitkársá-gához tartozik, amely tagságát hét személy adja: annak elnöke, három határozott megbízatású tag és három bizottsági tisztviselő.9 A Testület megvizsgálja, véleményezi és ajánlásokkal látja el a Bizottság összes hatásvizsgálat-tervezetét, valamint ellenőrzi a már hatályos jog-szabályokra vonatkozó főbb értékeléseket és a célravezetőségi vizsgálatokat is.10 A gyakor-latban minőségbiztosítási szempontból véleményezi az alábbi jelentések tervezetét: 1. új jog-szabálytervezetek hatásvizsgálatai, 2. jogszabályok és szakpolitikai intézkedések értékelése, valamint 3. szakpolitikai területre vonatkozó célravezetőségi vizsgálat.11 A Testület akár meg is akadályozhatja, hogy a Bizottság előfogadásra terjessze elő a kezdeményezési javaslatot.12

Szabályozási szempontból az egyik leglényegesebb változás a testületek létrehozásán túl az intézményközi megállapodás létrejötte a Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács között. A megállapodás a jogszabályok előkészítését illetően az alábbi követelményeket támasztja a Bizottsággal szemben:

• A programtervezés13 keretében a három uniós intézmény párbeszédet folytat mind többéves szinten a Bizottság kinevezése után, mind éves szinten a legfontosabb szakpolitikai kezdeményezésekről;

• A jogalkotás minőségét javító eszközök14 felölelik a hatásvizsgálatokat, az érdekelt felekkel és a nyilvánossággal való konzultációt, a hatályos jogszabályok utólagos értékelését.

6 Az Európai Bizottság REFIT Platform létrehozásáról szóló 2015. május 19-i határozata [Ref.No. C(2015) 3261], (a továbbiakban: REFIT-határozat).

7 REFIT-határozat 4. cikk.

8 REFIT-határozat 2. cikk.

9 Az Európai Bizottság Elnökének a független Szabályozási Ellenőrzési Testület létrehozásáról szóló, 2015. május 19-i határozata [Ref.No. C(2015) 3263], (a továbbiakban: Szabályozási Ellenőrzési Testület határozat) 3. cikk.

10 Szabályozási Ellenőrzési Testület határozat 3. cikk.

11 Szabályozási Ellenőrzési Testület határozat 2. cikk.

12 Szabályozási Ellenőrzési Testület eljárási szabályzata, 6.4 cikk.

13 Intézményközi Megállapodás II. pont.

14 Intézményközi Megállapodás III. pont.

165 A rendes jogalkotási eljárás

A hatásvizsgálatokkal kapcsolatos követelmények:

• A hatásvizsgálatok tekintetében a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy hatásvizsgálatot végez azon jogalkotási és nem jogalkotási aktusok esetében is, amelyek várhatóan jelentős gazdasági, környezeti vagy társadalmi hatással járnak.

A Bizottság Szabályozói Ellenőrzési Testülete objektív módon ellenőrzi a hatás-vizsgálatok minőségét.

• A hatásvizsgálatok végső eredményeit az Európai Parlament, a Tanács és a nemzeti parlamentek rendelkezésére kell bocsátani, és a Bizottság kezdeményezésének el-fogadásakor a Szabályozói Ellenőrzési Testület véleményével (véleményeivel) együtt nyilvánosságra kell hozni azokat. A Bizottság a saját kezdeményezésére vagy az Eu-rópai Parlament, illetve a Tanács felkérésére kiegészítheti saját hatásvizsgálatát, vagy elvégezhet más, általa szükségesnek ítélt elemzési munkát.

• A Bizottság eredeti hatásvizsgálatát és minden, a jogalkotási folyamat során az in-tézmények által végzett további hatásvizsgálati munka eredményét nyilvánosságra kell hozni a jogalkotási folyamat vége előtt, és e hatásvizsgálatok együttesen fel-használhatók az értékelés alapjaként.

Konzultációval kapcsolatos követelmények:

• A Bizottság a javaslat elfogadását megelőzően nyílt és átlátható nyilvános kon-zultációkat folytat, és e nyilvános konzultációk tekintetében olyan szabályokat és határidőket állapít meg, amelyek a lehető legszélesebb körű részvételt tesznek lehetővé. A Bizottság különösen ösztönzi a kkv-k és más végfelhasználók közvetlen részvételét a konzultációkban. Ez magában foglalja az interneten keresztül folytatott nyilvános konzultációkat is.

• A nyilvános konzultációk és az érdekelt felekkel folytatott konzultációk eredményeit haladéktalanul közölni kell mindkét társjogalkotóval, és nyilvánosságra kell hozni.

Utólagos értékelés:

• A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a hatályos jogszabá-lyok értékelésének saját többéves munkatervéről, és amennyiben az Európai Parla-ment vagy a Tanács szakpolitikai területek vagy jogi aktusok részletes értékelését kéri, a Bizottság lehetőség szerint belefoglalja ezeket az kéréseket a munkatervbe.

• A Bizottság az értékelések tervezésekor tiszteletben tartja a jelentések és felülvizs-gálatok uniós jogszabályokban rögzített ütemezését.

A jogalkotási eszközök elfogadásakor a Bizottság az alábbi követelményeknek veti alá magát:

• A Bizottság minden egyes javaslatát indokolás kíséri, amelyben magyarázattal szolgál az Európai Parlament és a Tanács felé a jogalap megválasztását és a jogi aktus típusának megválasztását illetően.

• A Bizottság arra is kitér az indokolásaiban, hogy a javasolt intézkedések miért in-dokoltak a szubszidiaritás és az arányosság elve szempontjából, és azok hogyan egyeztethetők össze az alapvető jogokkal.

• A Bizottság emellett beszámol arról is, hogy milyen terjedelemben és milyen eredménnyel folytatta le a nyilvános konzultációt és az érdekelt felekkel folytatott konzultációt, a hatásvizsgálatot és a hatályos jogszabályok utólagos értékelését.

Az intézményközi megállapodás emellett nyilatkozatokat tartalmaz mindhárom intézmény részéről a jogalkotási folyamatban a koordináció és az átláthatóság fontosságáról.15

Az egyszerűsítés16 jegyében az intézmények kötelezettséget vállalnak, hogy a hatá-lyos jogszabályok módosítására gyakrabban alkalmazzák az átdolgozást mint jogalkotási technikát, valamint a leghatékonyabb szabályozási eszközök – így például a harmonizáció és a kölcsönös elismerés – alkalmazására.

In document Az Európai Unió intézményrendszere (Pldal 164-167)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK