Az Európai Unió Bírósága az EU igazságszolgáltatási intézménye. Székhelye Luxem-bourgban található. Az Európai Unió Bírósága az intézmény összefoglaló elnevezése, amely a Bíróságot (Európai Bíróság) és a Törvényszéket foglalja magában.1
Az EUSZ 19. cikk (1) bekezdése különös hatáskörű törvényszékek2 létrehozását lehe-tővé teszi ugyan, de ilyen testület jelenleg nincs. Korábban különös hatáskörű bíróságként működött a 2004-ben létrehozott, 7 bíróból álló Közszolgálati Törvényszék,3 amely azonban 2016. szeptember 1-jén befejezte működését, miután az uniós igazságszolgáltatási szervezet-rendszer reformja keretében hatáskörét átruházta a Törvényszékre.4
Az EUSZ 19. cikk (1) bekezdése értelmében az Európai Unió Bírósága biztosítja a jog tiszteletben tartását a Szerződések értelmezése és alkalmazása során. Ennek során az Európai Unió Bírósága
• dönt a tagállamok vagy az intézmények valamelyike, illetve valamely természetes vagy jogi személy által hozzá benyújtott keresetekkel elé terjesztett ügyekben;
• a nemzeti bíróságok kérelmére előzetes döntést hoz az uniós jog értelmezésére vagy az intézmények által elfogadott jogi aktusok érvényességére vonatkozó kérdésekről;
• dönt a Szerződésekben meghatározott egyéb esetekben.5
Az Európai Unió Bíróságán a tagállamok kormányai által közös megegyezéssel hatéves időtartamra6 kinevezett bírák és főtanácsnokok (advocat general) működnek, akiknek a fel-adatra való alkalmasságáról kinevezésüket megelőzően egy bizottság7 nyilvánít véleményt.
1 Az Európai Parlament és a Tanács 2015. december 16-i (EU, Euratom) 2015/2422 rendelete értelmében a Tör-vényszék bíráinak számát 56 főben kell megállapítani, amelyet három szakaszban kell elérni. A TörTör-vényszék bíráinak száma 2015-ben 28 volt, majd 2016-ra további 12 új bíró kinevezésére került sor. 2016 szeptemberére a megszűnő Közszolgálati Törvényszék 7 álláshelye átkerült a Törvényszékre és a reform befejezéseként 2019-ben 9 új bíró kinevezésére kerül sor. 2019. szeptember 1-jétől tagállamonként 2 bíró alkotja majd a Törvényszéket.
2 Az EUMSZ 257. cikke lehetővé teszi különös hatáskörű törvényszékek felállítását. Ez egyelőre elvi lehető-ség, amennyiben felállításáról döntenek, úgy hatáskörére, összetételére, szervezetére és eljárására vonatkozó rendelkezéseket az Európai Unió Bíróságának alapokmányához fűzött melléklet fogja tartalmazni.
3 Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékét a 2004. november 2-i 2004/752/EK, Euratom tanácsi határozat hozta létre mint az első, az EKSZ 225a. cikkének a Nizzai Szerződéssel megállapított szövege értelmében vett „bírói különtanácsot”.
4 Megszüntetéséről és hatáskörének átadásáról az Európai Unió és alkalmazottai közötti jogviták első-fokú elbírálásával kapcsolatos hatáskörnek a Törvényszékre történő átruházásáról szóló, 2016. július 6-i (EU / Euratom) 2016/1192 európai parlamenti és tanácsi rendelet döntött.
5 EUSZ 19. cikk (3) bekezdés.
6 Mind a bírák, mind a főtanácsnokok megbízatása megújítható.
7 E bizottságot 7 személy alkotja, akiket a Bíróság és a Törvényszék korábbi tagjai, a tagállamok legfelsőbb bíróságának tagjai és az elismert szakértelemmel rendelkező jogászok közül választanak ki, és akik közül egy személyre az Európai Parlament tesz javaslatot.
7.1. A Bíróság (az Európai Bíróság)
A Bíróság az EU legmagasabb szintű ítélkező testülete, tagállamonként egy-egy bíróból (jelenleg 28 bíróból) valamint 11 főtanácsnokból8 áll.9 A Bíróságon az ítélkező tevékeny-séget a bírák látják el, akik munkáját kabinetek segítik. A Bíróság bíráit olyan jogászok közül választják ki, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik megfelelnek az országukban a legmagasabb bírói tisztségekbe történő kinevezéshez szükséges feltéte-leknek, vagy elismert jogi szakértelemmel rendelkező jogtudósok.10 Hivatalba lépése előtt minden bíró a Bíróság nyilvános ülésén esküt tesz arra, hogy feladatait pártatlanul és lelki-ismeretesen látja el, és megőrzi a Bíróság tanácskozásainak titkosságát.11 A bírák mentelmi joggal12 rendelkeznek, semmilyen politikai vagy közigazgatási hivatalt nem tölthetnek be, és semmilyen – akár ingyenesen végzett – foglalkozást nem folytathatnak. Tevékenységükre szigorú etikai szabályok13 vonatkoznak.14
A bírói megbízatás megszűnik a megbízatás lejártával, és a bíró halálával, kivételesen a bírói tisztségtől való megfosztással és lemondással. Amennyiben a Bíróság olyan tagjának a helyébe lép új bíró, akinek a hivatali ideje még nem járt le, elődjének fennmaradó hivatali idejére kell kinevezni.15 E kiegészítő szabályra azért van szükség, mert a bírói és a főtanács-noki kar részlegesen háromévente újul meg az Európai Unió Bíróságának alapokmányában megállapított feltételek szerint, ami a jelenlegi létszámok mellett minden harmadik évben 14-14 új bíró, valamint 5, illetve 6 új főtanácsnok kinevezését jelenti. A távozó bírák és fő-tanácsnokok újra kinevezhetők,16 azaz megbízatásuk megújítására van lehetőség.
A Bíróság vezetője az elnök, akinek a helyettesítéséről és az eljárási szabályzatban megállapított feltételek szerinti segítéséről az elnökhelyettes gondoskodik. A Bíróság el-nökét és elnökhelyettesét a bírák maguk közül választják meg hároméves időtartamra.
Az elnök és az elnökhelyettes is újraválasztható. A Bíróság elnökének hatáskörébe tartozik a Bíróság képviselete. Az elnök irányítja a Bíróság munkáját, és elnököl a Bíróság tagjainak általános értekezletein, valamint a teljes ülés és a nagytanács tárgyalásain és tanácskozásain.
Az elnök köteles gondoskodni az intézmény szervezeti egységeinek megfelelő működéséről is. A Bíróság elnökhelyettese elsősorban úgy segíti a Bíróság elnökét feladatai ellátásában, hogy akadályoztatása esetén helyettesíti.
A Bíróságon a bírák mellett főtanácsnokok is működnek. A főtanácsnokok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva, nyilvános tárgyaláson indokolással ellátott indítványt terjesszenek elő azokban az ügyekben, amelyek esetében az Európai Unió Bírósá-gának alapokmánya szerint a főtanácsnok részvételére van szükség. A bírák a főtanácsnok indítványához nincsenek kötve, attól eltérő döntést is hozhatnak. A Bíróságot jelenleg 11
8 A brexit érinteni fogja mind a bírák, mind a főtanácsnokok számát.
9 EUSZ 19. cikk (2) bekezdés.
10 EUSZ 19. cikk (2) bekezdés, EUMSZ 253. cikk.
11 Az Európai Unió Bíróságának alapokmánya (e fejezetben a továbbiakban: alapokmány) 2. cikk.
12 Lásd: az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 11–14. és 17. cikk.
13 Lásd: az Európai Unió Bírósága tagjainak és korábbi tagjainak etikai kódexe (2016/C 483/01), hatályos:
2017. január 1-jétől.
14 E szabályok megfelelően irányadók a főtanácsnokokra is.
15 E szabályok megfelelően irányadók a főtanácsnokokra is.
16 EUMSZ 253. cikk.
93 Az Európai Unió Bírósága
főtanácsnok segíti, amennyiben azonban a Bíróság kéri, a főtanácsnokok számát a Tanács egyhangú határozattal megnövelheti.17 A jelenlegi rendszerben a 11 főtanácsnoki hely közül 6-ot mindig a nagy tagállamok (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország, Lengyelország) jelöltjei töltenek be, és a másik 5 helyre jelölhet a többi tagállam rotációs alapon. A főtanácsnokok közül – meghallgatásukat kö-vetően – a Bíróság egyéves időtartamra első főtanácsnokot jelöl ki. Az első főtanácsnok határoz az ügyek főtanácsnokoknak történő kiosztásáról.
A Bíróság munkáját a hivatal segíti, amelynek az élén a hivatalvezető áll. A hivatal-vezetőt pályázatot követően a Bíróság nevezi ki.18 A hivatalvezető – a Bíróság elnökének felügyelete alatt – felelős a dokumentumok átvételéért, megküldéséért és megőrzéséért, valamint a kézbesítések szabályszerű teljesítéséért. A hivatalban a hivatalvezető felügyelete alatt vezetik a nyilvános, bárki által megtekinthető nyilvántartást.
A Bíróság működésének biztosítása érdekében a Bíróság mellett tisztviselők és egyéb alkalmazottak dolgoznak. Ezek a személyek az elnök felügyelete alatt a hivatalvezetőnek tartoznak felelősséggel. A munkatársakat összefogó szervezeti egységek az alábbiak:
a Személyzeti és Pénzügyi Főigazgatóság, a Könyvtári, Kutatási és Dokumentációs Főigazgatóság, az Infrastrukturális Főigazgatóság, a Fordítási Főigazgatóság. A Bíróság a hivatalvezető kinevezésére megállapított eljárás szerint hivatalvezető-helyettest nevezhet ki a hivatalvezető munkájának segítése, illetve akadályoztatása esetén a hivatalvezető he-lyettesítése céljából.
A Bíróság saját maga jogosult elfogadni eljárási szabályzatát, azonban e szabályzat elfogadásához a Tanács jóváhagyása szükséges.19
A Bíróság fő tevékenysége az ítélkezési munka, amelyet segítőikkel, a bírói kabinetek munkatársainak közreműködésével a bírák végeznek. Minden bíró és főtanácsnok a saját kabinetjében foglalkoztat referenseket, akik az ügyek jogi hátterének feltérképezésében, valamint előkészítő anyagok, indítvány- és ítélettervezetek megfogalmazásában nyújtanak segítséget.
A napi ítélkezési munka teljesítésében nyújthat segítséget az a lehetőség, hogy a Bíróság kérésére az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében segédelőadók kinevezéséről rendelkezhet. A segédelőadók megbízhatók a Bíróság előtt folyamatban lévő ügyek előkészítő vizsgálataiban való részvétellel és az előadó bíróval való együttműködéssel. Segédelőadóvá olyan személyek válhatnak, akik rendelkeznek a szükséges jogi képesítésekkel. A segédelőadóknak a bírákra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan esküt kell tenniük arra, hogy feladataikat pártatlanul és lelkiismeretesen látják el, és megőrzik a Bíróság tanácskozásainak titkosságát.
A Bíróság – a törvénykezési szünetek kivételével – folyamatosan működik. Az ítél-kezési tevékenység előre meghatározott formációkban (tanácsokban) történik. Lehetséges formációk: a három, illetve öt bíróból álló tanácsok, a nagytanács és a teljes ülés. Az ítélke-zési munka gördülékennyé tételére a Bíróság úgy állítja fel a három, illetve öt bíróból álló tanácsokat, hogy a bírákat beosztja azokba. Speciális szabályok érvényesülnek a sürgősségi
17 EUMSZ 252. cikk.
18 Praktikus előírása az alapokmánynak (14. cikk), hogy a bíráknak, a főtanácsnokoknak és a hivatalvezetőnek a Bíróság székhelyén kell lakniuk.
19 EUMSZ 253. cikk.
előzetes döntéshozatali eljárásban, ezért erre egy külön tanácsot jelölnek ki. Ugyancsak egy erre a feladatra, egyéves időtartamra kijelölt, öt bíróból álló tanács jár el el a Törvényszék határozatainak felülbírálata körében.20
A három és öt bíróból álló tanácsok elnökeit a bírák maguk közül választják meg (az öt bíróból álló tanácsok elnökeit három évre, a három bíróból álló tanácsok elnökeit egy évre). A tanácselnök egy alkalommal újraválasztható. A nagytanács 15 bíróból áll. A nagy-tanácsban mindig a Bíróság elnöke elnököl. A Bíróság elnökhelyettese és az öt bíróból álló tanácsok elnökei közül három elnök – további bírák mellett – szintén tagjai a nagytanácsnak.
A Bíróság nagytanácsa akkor jár el – tipikusan nagyobb jelentőségű ügyekben –, ha az el-járásban félként részt vevő tagállam vagy uniós intézmény azt kéri.
A Bíróság teljes ülésben akkor jár el, ha az ombudsman már nem felel meg a fel-adatai ellátásához szükséges feltételeknek, vagy ha súlyos kötelezettségszegést követett el, és az Európai Parlament kéri a felmentését.21 Ugyancsak teljes ülésre kerül sor, ha a Bi-zottság valamely tagja már nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, vagy ha súlyos kötelezettségszegést követett el, és a Tanács vagy a Bizottság kérelmére a Bíróságnak az érintett tag felmentéséről vagy nyugdíjjogosultságának, az ezt helyettesítő egyéb juttatásokhoz való jogának a megvonásáról kell határozni.22 A Számvevőszék tagját, hasonlóan a korábbi garanciális szabályokhoz, teljes ülésen csak akkor lehet hivatalából elmozdítani, illetve nyugdíjjogosultságától vagy az ezt helyettesítő egyéb juttatáshoz való jogosultságától megfosztani, ha a Bíróság a Számvevőszék kérelmére megállapítja, hogy már nem felel meg a megkívánt feltételeknek, vagy nem tesz eleget a hivatalából eredő kö-telezettségeknek.23 Sor kerülhet még kivételesen teljes ülés eljárására, ha a Bíróság úgy ítéli meg, hogy az előtte folyó ügy kivételes jelentőségű, ekkor a főtanácsnok meghallgatását követően úgy határozhat, hogy az ügyet a teljes ülés elé utalja.
A bírák vagy főtanácsnokok nem vehetnek részt olyan ügy elbírálásában, amelyben előzőleg valamelyik fél érdekében meghatalmazottként vagy tanácsadóként vettek részt, illetve ügyvédként jártak el, vagy amelyben előzőleg bíróság, vizsgálóbizottság tagjaként vagy bármilyen más minőségben állást kellett foglalniuk.24 Más nemzetközi típusú bírósá-goktól eltérően a felek nem kérelmezhetik a Bíróság vagy valamely tanácsa összetételének megváltoztatását sem a bíró állampolgársága alapján, sem arra való hivatkozással, hogy a Bíróságban vagy a tanácsban nincs az állampolgárságuknak megfelelő bíró.25
20 Ez a lehetőség jelenleg még elvi lehetőségként adott a Törvényszék előzetes döntéshozatali eljárásban hozott határozatai tekintetében.
21 EUMSZ 228. cikk (2) bekezdés.
22 EUMSZ 245. cikk (2) bekezdés, 247. cikk.
23 EUMSZ 286. cikk (6) bekezdés.
24 Alapokmány 18. cikk.
25 Alapokmány 18. cikk.
95 Az Európai Unió Bírósága
7.2. A Törvényszék
A Törvényszéket – korábbi elnevezéssel Elsőfokú Bíróságot – az Egységes Európai Ok-mány újításai alapján, a Bíróság tehermentesítésére 1989-ben állították fel. A Törvény-székre vonatkozó szabály szerint azt tagállamonként legalább egy bíró alkotja.26 E rugalmas megfogalmazás adott lehetőséget arra, hogy a mára már igen nagy ügyteherrel dolgozó Törvényszék igazságügyi reform keretében megújuljon, ami a gyakorlatban egy közel ötéves időtartam alatt a korábbi „egy tagállam, egy bíró”-elv helyett a „két bíró minden tagállam-ból”-elvet vezeti be fokozatosan. A Törvényszék bíráinak száma 2015. december 25-től 40, 2016. szeptember 1-jétől 47, 2019. szeptember 1-jétől pedig tagállamonként kettő.27 Az alap-okmány előírhatja, hogy a Törvényszéket főtanácsnokok segítik.28 A Törvényszéken jelenleg főtanácsnokok nem tevékenykednek, amennyiben szükség lenne főtanácsnoki feladatok ellátására, úgy e feladatot kivételesen egy erre kijelölt bíró láthatja el.
A Törvényszék bíráit a tagállamok kormányai ‒ az alkalmasság kérdésében állást fog-laló héttagú bizottság véleményének kikérését követően ‒ közös megegyezéssel hat évre nevezik ki. A bírói kar háromévenként részlegesen megújul. A távozó bírák újra kinevezhe-tők.29 A Törvényszék bíráit olyan személyek közül választják ki, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik megfelelnek a felsőbb bírói tisztségbe történő kinevezéshez szükséges alkalmassági feltételeknek.30
A Törvényszék elnökét és elnökhelyettesét a bírák maguk közül választják meg három-éves időtartamra. A Törvényszék elnöke képviseli a Törvényszéket, irányítja a Törvényszék munkáját és szervezeti egységeit. A Törvényszék elnöke elnököl a plenáris értekezleten és a nagytanácsban. A Törvényszék elnökhelyettese segíti a Törvényszék elnökét feladatai ellátásában, és akadályoztatása esetén helyettesíti.
A Törvényszék a Bírósággal egyetértésben meghatározza saját eljárási szabályzatát.
E szabályzat elfogadásához a Tanács jóváhagyása is szükséges. Ha az Európai Unió Bí-róságának alapokmánya másként nem rendelkezik, a Törvényszékre a Szerződéseknek a Bíróságra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.31
A Törvényszék három vagy öt bíróból álló tanácsokban jár el, olyan esetekben, amikor az ügy jellege megköveteli, 15 bíróból álló nagytanácsban is határozhat. Kivételes esetekben egyesbíróként eljárva vagy teljes ülésben is határozhat.
A Törvényszék hivatali apparátusa a Hivatal, amelynek vezetőjét is a Törvényszék nevezi ki hatéves időtartamra.
26 EUSZ 19. cikk (2) bekezdés.
27 Az Európai Unió Bírósága alapokmányának 48. cikke.
28 EUMSZ 254. cikk.
29 EUSZ 19. cikk (2) bekezdés, EUMSZ 254. cikk.
30 EUSZ 19. cikk (2) bekezdés, EUMSZ 254. cikk.
31 EUMSZ 254. cikk.