Ülésezési rend és határozathozatal, intézményi kapcsolatok

Az Európai Tanács intézményi státusza szükségessé tette eljárási rendjének kodifikálását, amit a testület egyszerű többséggel elfogadott eljárási szabályzatában 2009 végén meg is tett.²⁰ Az Európai Tanács főszabály szerint félévente kétszer ülésezik Brüsszelben. Indokolt esetben rendkívüli ülésekre, nem hivatalos ülésekre és speciális formátumú ülésekre is sor kerülhet. Ilyen speciális formátumú ülés például a brexittel kapcsolatos kérdéseket tárgyaló Európai Tanács, ami az Egyesült Királyság részvétele nélkül ülésezik.

Ugyancsak speciális formátum az euróövezeti csúcstalálkozó, amelyre első ízben 2008. október 12-én Párizsban került sor. Az Európai Tanács 2012. március 1–2-i ülésének alkalmával 25 európai ország vezetője aláírta a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződést. A 2013. január 1-jén hatályba lépett szerződés többek között hivatalossá tette az euróövezeti csúcstalálkozókat és e találkozók elnökének tisztségét. A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kor-mányzásról szóló szerződés hatálybalépése utáni első euróövezeti csúcstalálkozót 2013. már-cius 14-én tartották, ahol elfogadták az euróövezeti csúcstalálkozók eljárási szabályzatát.

14 EUMSZ 48. cikk.

15 EUMSZ 83. cikk.

16 EUMSZ 86. cikk.

17 EUSZ 31. cikk (2) bekezdés.

18 EUSZ 22. és 24. cikk.

19 EUMSZ 148. cikk.

20 HL L 315/52 (2009. 12. 02.)

37 Az Európai Tanács

Az évente legalább kétszer megrendezett euróövezeti csúcstalálkozókon az euróövezeti tagállamok állam-, illetve kormányfői, az euróövezeti csúcstalálkozó elnöke és az Európai Bizottság elnöke vesz részt. Az euróövezeti csúcstalálkozók jelenlegi elnöke Donald Tusk, aki egyben az Európai Tanács elnöke is. Azon nem euróövezeti tagállamok vezetői, amelyek ratifikálták a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződést, szükség esetén, de évente legalább egy alkalommal szintén részt vesznek az euróövezeti csúcstalálkozón.

Az üléseket az elnök készíti elő, aki a Bizottság elnökével és a Tanács soros elnökével együttműködésben előkészített napirendtervezetet legalább négy héttel az ülést megelőzően eljuttatja az Általános Ügyek Tanácsához. Az Általános Ügyek Tanácsa az Európai Tanács ülését megelőző öt napban előkészítő ülést tart, amelynek tapasztalatai alapján az elnök meg-fogalmazza az ideiglenes napirendet. Az ideiglenes napirend közzététele után már egyetlen más uniós szerv vagy tagállam sem kérheti új ügy napirendre vételét, és a tanácskozáson is csak a napirenden szereplő kérdések tárgyalhatók.

Az ülések, amelyek nem nyilvánosak, rendszerint kétszer fél napig tartanak, és az Európai Parlament elnökének felszólalásával kezdődnek. Az Európai Tanácsnak a Ta-nács elnökségét ellátó tagállamot képviselő tagja – az Európai TaTa-nács elnökével folytatott konzultáció alapján – beszámol az Európai Tanácsnak a Tanácsban folytatott tanácskozá-sokról. Az első fél nap általában a belső politikák, a második fél nap pedig kül- és bizton-ságpolitikai kérdések megtárgyalásával telik.

Ha a Szerződések eltérően nem rendelkeznek, az Európai Tanács konszenzussal dönt.

Ha az Európai Tanács határozatot fogad el, és szavazást tart, akkor erre az elnök kezde-ményezésére kerül sor. Az elnöknek ezenkívül szavazási eljárást kell indítania az Európai Tanács bármely tagjának kezdeményezésére, feltéve, hogy az Európai Tanács tagjainak többsége így dönt. Szavazásra akkor kerülhet sor, ha a tagok kétharmada jelen van. Sza-vazás esetén az Európai Tanács bármely tagja legfeljebb még egy másik tag képviseletében is eljárhat.

Az Európai Tanács jogi aktusait határozat formájában hozza meg. Az Európai Tanács által elfogadott határozatokat az Európai Tanács elnöke és a Tanács főtitkára írja alá.

A külön címzetti kört nem tartalmazó határozatokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. Amennyiben megnevezik a címzetti kört, őket a Tanács főtitkára értesíti e határozatokról. A jogi aktusok, illetve azok elfogadásának elmulasztása az Európai Unió Bírósága előtt megtámadható.

Az Európai Tanács tanácskozásainak eredményét a következtetéseknek nevezett do-kumentumok tartalmazzák, amelyek nem jogi természetűek. A Lisszaboni Szerződést megelőzően a következtetések az elnökség, jelenleg az Európai Tanács következtetései.

Az Európai Tanács elnöke készíti elő az európai tanácsi következtetések irányvonalának tervezetét, amelyeket előzetesen az Általános Ügyek Tanácsa vitat meg. A következteté-sekben egyrészt az Európai Uniót érintő konkrét témák, másrészt az elvégzendő feladatok és a kitűzött célok szerepelnek. Az Európai Tanács a következtetésekben gyakran határidőt is szab egy adott kérdéssel kapcsolatos megállapodásra vagy valamely jogalkotási javaslat benyújtására.

A következtetések tartalma és gyakorlata miatt az Európai Tanács, illetve a Bizottság és az Európai Parlament kapcsolata nem felhőtlen. Az Európai Tanács intézményesü-lése olyan változásokat idézett elő a döntéshozatali rendszerben, amelyek a közösségi

döntéshozatal elveivel szemben a kormányköziséget erősítik, és megbontják a korábbi in-tézményi egyensúlyt. A jogalkotási javaslatok benyújtása a Bizottság hatáskörébe tartozik, és a testület nehezményezi, hogy az Európai Tanács e jogosítványától a következtetések révén de facto megfosztani törekszik. Az Európai Parlament aggodalmai e körben hasonlók:

ha a következtetések a benyújtandó javaslat tartalmára is részletesen kitérnek, ez nehezen összeegyeztethető a Parlament rendes jogalkotási eljárásban és a költségvetési eljárásban gyakorolható jogosítványaival – annak ellenére, hogy a következtetések a Parlamentre jogi kötelezettséget nem róhatnak. A Bizottság vagy az Európai Parlament ellenállása a követ-keztetések végrehajtásával szemben nehezen kezelhető intézményi válságot eredményez-hetne. Az érintett szereplők személyes és informális kapcsolatainak köszönhető, hogy erre eddig nem került sor.