I l i k levél.
Hangocska Hetényi ur' erjyházujitási philoso-p hiújára.
Utolsó levelemben előadván, mikép föltéve bár az egyházujitás' s z ü k s é g é t , állítani nem lehet, hogy Luther 's más illyféle emberek által akarhatta volna az isteni gondviselés e' nagy munkát véghez vinni;
most röviden előterjesztendem, hogy a' 16ik századi reformatio egyházujitás volt u g y a n , de azt eijyház-javitásnak nevezni épen nem lehet; mert a'
vissza-éléseket vallás' dolgában nem kevesbítette, hanem szaporította: ellenben mit rendületlenül kelle hagyni v a l l á s - és e g y h á z b a n , emberi vélemények' játékává tette. Ki fog ezen állítás' igazsága t ű n n i , ha az e g y -házujitás' szellemét 's annak három százados szembe-szökő eredményeit főbb vonásaiban kissé megvizs-gálandjuk.
Hogy Isten' törvénye szerint és törvénye által magunkat minden pillanatban reformálnunk, megújí-tanunk kell, tagadhatatlan i g a z s á g ; ezen okból a' sz. irás int bennünket, hogy!levetkőzzük az ó embert, ' s öltözzünk uj emberbe, ki Isten' szive szerint legyen teremtve ; sz. Pál apostol is mondja : ne szabjátok magatokat e' v i l á g h o z , hanem változzatok el a' ti értelmetek' ujulásában ( R o m . 1 2 , 2 . ) . E' czélból sürgeti az anyaszentegyház az igaz poenitentiát, hogy általa kitisztulva, Isten előtt kedvesek lehessünk, e' czélból hoz főkép egyházi gyülekezeteiben czélszerü törvényeket, hogy ha emberi fogyatkozás, h a n y a g -s á g v a g y ro-s-sza-ság által az egyházi fegy c-sorbát - szen-vedett, annak épsége ismét helyreállíttassák; 's ennél f o g v a az anyaszentegyház a ' szükséges egyház-javi-tásoktól nem csak nem idegenkedett, de sőt mikép
a' zsinatok' hiteles leírásából 's legközelebb a' trienti gyülekezet' rendeletéből kitetszik, a' trienti sz. atyák majd minden ülésben a ' szükséges egyház-javításról ' s ennek czélszerü eszközeiről tanácskoztak, pedig, m i kép maga lletényi ur is megvallja, igen nagy s i k e r -rel , „ezen egyház ( a ' r . kath.) ú g y m o n d , stabilis-musa' ellenére is — — sokat haladott és töké-lyesedett az egyházujitás óta : " de az egyházuji-tás' akár j o g á t , akár kötelességét annyira kiíerjesz-tendőnek a ' r. kath. egyház' elöljárói soha sem vélték, hogy a' konkoly miatt a ' búzát is szenvedélyesen k i -irtsák, vagy az emberi visszaélések miatt a' változ-hatlan ker. vallást akár f ő elvében, akár pedig e g y e s lényeges tanjaiban megtámadják. Lám maga Hetényi ur imígy nyilatkozik : „ de hát nincs semmi állan-dóság e1 világban , és Chronos jó 's rossz gyer-mekeit eggaránt' megeszi és földúlja ? Nem : a' későbbi kor csak a' mellékest, hibás alakot törölheti le; a! lényegesen hatalma nincsen. Van-nak az eggházVan-nak is ollgan tanai, mellyek sért-hetlenek, és teszik a' valléis1 lelkét." Még világo-sabban szól e' tárgyról a ' P. L. 23ik számában Bak-say Dániel ur, imígy nyilatkozván : „ v a l l á s i téirsa-ság'' eszméje már magéiban megéillapitott (positiv) tanokat föltételez, mert mikép polgárilag bizo-nyos kölcsönösen aláirt törvényszabályok, ugy vallásilag némelly eggező értelemmel elfogadott (Istentől kinyilatkoztatottakat kelle mondania) és val-lott hitágazatok nélkül társaséig nem képzelhető, és valamint amott a" polgárnak az állomány'' törvé-nyeivel összeütköző törvényt magéinak alkotni joga nincs : ugy itt is az egyházi testület' elveivel,
tanaival ellenkező véleményeket és tanokat a' ta-goknak vallaniok nem szabad; különben a1 kötél szakadt szét, melly azokat egy erkölcsi koszo-rúba összefüzé. Már legyenek az egyház' tagjait összefűző e' kötelékek elméletiek fdogmák) vagy gyakorlatiak (szerlartásokj bárf miután mint
21
340
334-alapokon ezeken nyugtatja a'' halandó e1 földön ri halsors' töredelmei, sir on tul az enyészet' ir-tózatos gondolata ellen legédesb reményeit: eze-ket módosítani, ujakkal kicserélni fölötte bajos.
Bajos, mert ki egyházának igaz hive, annak tanait tartozik kirekesztőleg és EGYEDÜL IGA-ZAKNAK és SZENTEKNEK vallani, 'í mi-helyt ollyasmiről kell meggyőződnie, hogy azokat változtatni is lehet és szabad: legott eldűlt az oszlop, leszakadt a' hágcsó, melly hitét az Is-tenhez 'í mindenhez, mi magasztos, boldogító és üdvös — emelé, 's csaknem elkerülhetetlen ered-ményül vallási egykedvűséget idéz elő." Noha p e - I dig ezen szép szavak a' protestantismus' fő elvével j egyenesen megütköznek, 's azért a' protestáns e g y -házakban soha nem eszközölhetők; kitetszik azonban az előadottak' alapossága már csak abból i s , mikép Jézusnak nyiltan kijelentett akaratja az volt, hogy tanítása teljes é p s é g b e n , minden legkisebb csonkítás nélkül mindenektől, minden időben a' világ' végeze-teig, határtalan hódolattal a' kinyilatkoztató Istenség' csalhatlan tekintélye miatt e l f o g a d t a s s é k , 's az örök ü d v ö s s é g ' elnyerésére szükséges föltételnek ismertes-sék. Meg kell ezt vallania az igazság' minden e l f ő - • gulatlan tisztelőjének, ki megismeri, h o g y Jézus' r e -ligiója tökéletes isteni, ' s a' mennyei atyának az egész emberiség' boldogitására intézett czélszerü plántálás, mellyet az igaz anyaszentegyházban, isteni Ígérete szerint J é z u s ' sz. lelke őrzött e d d i g , és őrizend e z -után is világ' v é g e z e t é i g ; mert Hetényi úrral e g y részről azt állítani, hogy van az egyháznak olly r e -mek p é l d á n y a , melly az ész' mindennemű jellemével bir ; más részről pedig azt vitatni, mikép „jó lélek-kel elmondhatni, hogy — — nem mondhatja el jelenleg egg is magáról: én vagyok eyyedül az
igaz ekklézsia, én bennem valósittatott meg az egyház1 eszménye, bennem lett az ige testté annyit tesz , mint üdvözítőnk' jellemére és bölcsesé-gére homályt vetni, mintha ő a' sok csodával és sz.
halálával sanctionált keresztény isteni religiót e l t á vozása után a'legingatagabb alapra építette, 's az u t ó -kor szünteleni elménozkedésének tárgyává tette volna.
Az ugyan i g a z , hogy az anyaszentegyház tagjai még távol vannak azon tökélytől, mellyre Jézus'' anyaszentegyháza, minket oktat ós kalauzol : de ebből azt következtetni, hogy mivel az anyaszent-egyház' e g y e s , néha kitűnő, tagjai az anyaszentanyaszent-egyház'
eszményétől (ideáljától) m é g távol á l l a n a k , azért maga az anyaszentegyház sem egyedül igaz ckklezsia : épen annyi volna mint állitani, hogy mivel a' keresz-tény religio' törvényeit, Isten' szentségét 's tökélyeit még senki teljesen utói nem é r t e , maga a' keresztény religio sem i g a z , Isten sem szent és tökéletes. Mi valóban a' j ó z a n logicával kissé megütköznék. Csak Istenért! ne cseréljük föl a z emberek' fogyatkozásait az isteni intézet' tökélyeivel, 's nyomban lehullanak elménkről az előítéletek, mellyek illynemü o k o s k o dásra vezeték már nem egyszer az egyházujitás' b a -rátait: „a' r. kath. e g y h á z b a n , mondák ő k , sok a' visszaélés, tehát azt igaz anyaszentegyháznak nem j mondhatjuk. Illy alaptalan ítéletet hallhatunk n a p o n
-ként a' nép' szájából is, melly lelkipásztorában némi tökéletlenséget tapasztalván, vagy általa néha földi jogaiban megtámadtatván ' s megsértetvén, magát azon religiót és e g y h á z a t , mellyet a' lelkipásztor h i r d e t , kétségbe v o n j a ; illy alaptalanul ítélt H. u r , midőn minden emberi visszaélések nélküli egyházat, mellyek azonban az emberekre, nem pedig az egyházra valának rovandók, nem találván, állitja : „nem mondhatja el jelenleg egy is magáról: én vagyok egyedül az
• igaz ekklézia, bennem valósittatott meg az egyház' eszménye, bennem lett az ige testté;" illy alapta-lanul ítéltek elvégre, 's pedig akármikóp szépítsük a' dolgot, bizonyára az emberiség' n a g y kárával 's hátramaradásával ítéltek a ' 18ik századi reformátorok, kik Sadoletns bibornok' idézett szavai szerint: ab odio hominum ad inimicitias Dei sunt progressi. Az anyaszentegyház' épületében itt ott pókhálót l á t t a k , 's felgyújtással akarák azt tisztítani. A' szemen hályog mutatkozott,'s pokolkővel kezdek meg az operatiót. A' test sérvekkel rakva v o l t , ők olaj ' s - á p o l á s helyett itt ingerlő szálkát iitének a z o k b a , amott vak m e t szésekkel szaggaták föl a' sebeket, ' s pólyátlanul h a -gyák a' fölszaggatott sebeket elvérzeni. M e g l e h e t , sőt a' mindent örömest tűrő keresztény szeretet m é l -tán fölteteti velem, hogy a' reformátorok első hevök-ben olly n a g y rombolást eszközölni, a' minő utóbb bekövetkezett, nem akartak ; fölteszem rólok azt i s , hogy ha hatalmokban á l l a , látván a' b a j t , ők magok nyújtottak volna s e g í t s é g e t : de a' fölállított e l v e k , főkép vallási elvek u g y működnek, mint az elvetett szikra, melly gyakran n a g y veszélynek lön már o k a ; ugy m ű k ö d n e k , mint a ' havasok' csúcsán madárka' lábától érintett h ó p o r , melly lepörgésében iszonyú
3 4 1 334-görgeteggé izmosodva, v é g r e egész házakat sőt
fal-vakat eltemet.
Mivel pedig az emberek, legnagyobb részént, ha csak szivök teljesen megvesztegetve nincs, tettöket okokkal kívánják támogatni, azért látván a' r e -formátorok, hogy egyedül a' visszaélésekért egyház-szakadást tenni nem lehet, nem szabad, Isten 's a tiszta religio védelmének ü r ü g y e alatt lépének f ö l , 's mindenek előtt megvetvén az anyaszentegyház' tekin-télyét, 's a' kereszténység' 16 századi nyilvános hi-tét , a' sz. írást ismerék el a' k. vallás' egyedüli for-rásának , mellynek azonban akár egész könyveit, akár egyes részeit, a' sz. irás könyveinek sorából kizárni vagy elfogadni, sőt az ekkép elfogadott egész sz. írást szinte, mint annak egyes helyeit kinekkinek hiteles magyarázatára bizni elvkép megengedtetett; 's noha a' reformatio' hősei közül a'' sz. irás' magyará-zatában ketten sem tudtak megegyezni, mégis a' sz.
irás' értelme olly világosnak decretáltatott, hogy azt kiki, minden anyaszentegy ház és traditio nélkül, kön-nyen megértheti. Ekkép az anyaszentegyház tekinlyének megvetése u t á n , noha szóval a' sz. irás té-tetett a' ker. religio' egyedüli forrásává, de tettleg már nem a' sz. irás, hanem mindenkinek alanyi nézete és véleménye állott a' sz. irás' helyébe. Illy önistenités után Luther elmondhatá: hogy vallásban kiki maga magának pápája 's anyaszentegyháza, és hogy a' ke-reszténynek semmit joggal parancsolni nem l e h e t , mint a' mit ő elfogadni akar. Ez volt az egyházujitás' első szelleme. Azonban mikép a' jog' mezején az erősek' j o g a szükségkép népönkényre vezet : ugy vallás' dolgában ha távozunk az isteni kinyilatkozás' alapeszméjétől, « ' szükséges tekintélytől, elkerül-hetetlenül egyedi belátás és vélemény'játékává tétetik az Isten' ügye, 's a' mit Seneca mond : nunquam fal-sis constantia est, variantur et dissident, szükségkép bekövetkezik. E z történt a' 16ik századi e g y h á z u j i tássalis; minden erőfeszítés, törekvés, és nem k é t -lem jó szándék mellett a' protestantismust elrendezni, 's a' vallás igaz philosophiájának törvényszéke előtt igazolni nem lehet, mert Teretitiusként : H e r e , quae res ín se neque consilium, neque modum habet ullum, eam consilio regere non potes. De szóljon a ' három százados t a p a s z t a l á s , és az egyházujitás' legújabb története.
Már maga Luther jó eleve észrevevé azon vallási rombolásokat, mellyek a' sz. irás' szabados m a g y a r á
-zatából következtek, 's azért a'protestánsok a' vallási önkénynek határt akarván szabni, az ugy nevezett symbolikus könyveket szerkeszteték össze, hogy azok' utmutatása szerint lenne némi öszhangzás a' reformált vallásban. De alig hirdettettek ki a' nevezett könyvek, tüstént sokan fölemelék ellenök szavokat, mert azok által a' hajdani utált papisticus korlátnál keményebb gátot látának a' protestáns szabadságnak tétetni; 's ha voltakép tekintjük a' d o l g o t , nagyobb következet-lenséget a' protestantismus' fő elve ellen elkövetni nem lehetett, mint a' protestánsokat, kik még a' k e -reszténység ellen is egész a' pogányságig protestálni följogosittattak, hirtelen az ágostai és helvetiai t a -gadhatlanul ember-koholta vallástétre még esküvel JS szorítani. Utóbb egyesség' tekintetéből az alapos és nem alapos vallási ezikkelyek' ktilönböztetésc a j á n l -tatott 's nyert a' protestánsoknál köz helyeslést, de sikeretlenül, mert nem lévén bizonyos tekintélyteljes hitszabály, lehetetlen volt meghatározni, mellyek az alapos és mindenkit kötelező, 's mellyek a' nem a l a -pos és kinekkinek önkénye alá eső ezikkelyek ; így p. o. Hetényi ur „«' csodateljes háromséirjota ala-p o s czikkelynek állítja, Székács József ur ala-pedig Ziegenbein' nyomán készített keresztény vallástan katechismusának 2 7ik lapján imigy szól: „ J ' keresz-tények sz. háromságot — — hisznek. Valljon megállhat-e ezen hit Isten' egységéveli Igen is.
Az egy Isten háromszorosan van közel hozzánkj mint atya, mint megváltó, mint mennyei segítő a jóban? már ezen magyarázat szerint a' sz. h á -romság se nem csodateljes se nem titokteljes többé, az az más szavakkal: az eddigi kereszténység' hite a' sz. háromságról eltörültetett, 's igy alapos czikkely lenni megszűnt. Mert az érintett előadás szerint az egy Isten csak háromszoros viszonyban ( r e l a t i o ) áll mi hozzánk, de egy istensége mellett három személye nincs;
ebben áll pedig tulajdonkép a' titokteljes sz. három-ság. Székács ur' magyarázata szerint bátran elmondh a t n é k , elmondhogy p. o. egy lelkipásztor is titokteljes elmondh á -romság, mert híveihez a' szószékről ugy szól mint a t y a , egyházi elöljárójához ugy közelit mint fiu, a' betegekhez ugy jön mint vigasztaló, tehát ő is h á -romszorosan van közel az emberiséghez. — Az ala-pos és nem alaala-pos vallási ezikkelyek' kiilönböztctése tehát a' protestánsokat erősebb lábra épen nem állitá, sőt az önkényes magyarázatoknak tágasabb kaput nyitott, 's a' baj nőttön nőtt, midőn a' rationalismus
*
3 4 3 34-4 Angliából Németországba plántáltatott, a'
protestantismusból a' még meghagyott keresztény vallás' c s e kély maradványait is kiirtandó. 'S mivel a' p r o t e s -tantismusban a' positivumnak okszerű föntartására épen semmi czélszerü eszköz vagy intézet n i n c s , sot minden ennek szétdulására intéztetett, a' rationalismus' aratása annál bővebb l e h e t e t t , mivel annak e l -fogadásával egyszersmind a' fölvilágosodás, józan ész , szabadság' eszméje mint megannyi kirekesztő szabadalmak összekapcsoltatvák, 's ki azt nem k ö veté: vakosdinak, b i g o t t n a k , tudatlannak 's több e f -félének kiáltatott. Ebből e r e d t , hogy m i n d a z o k , kik előbb a' hitben ingadoztak , most teljes hitetlenségbe merülének ; 's kik minden positivumtól, minden s y m bolumtól bucsut vevének, mégis egy symbolumot f ö n tartottak, mellynek kettős rövid czikkelye e z : „ l e h e t -tek akármik, csak romai katholikusokká ne legye-tek-,"
„elfogadhattok akármelly 's akármennyi vallási czik-k e l y t , csaczik-k Istenért! ne azon o czik-k b ó l , mivel azoczik-kat a' romai kath. anyaszentegyház tanitja." Ekkép pedig a' rationalismusba fölolvadott protestantismus a' r e f o r -matiót már nem azért magasztalja, mintha annak tanait helyeslené, hanem mivel annak fő elve által elválasztó fal állíttatott föl, melly az emberiséget a' positivumra visszatérni mindenkor akadályozandja. Mert ma már a' protestantismus a' keresztény vallásban nem azt tiszteli, a' mi keresztényit a' reformátorok abban m e g -hagytak, hanem a' reformatiót csak azért magasztalja, mivel az a' kereszténységből's az anyaszentegyház' t e -kintélyéből sokat lerombolt, 's mit még épen hagyott, annak lerontására a' protestantismust fő elvénél fogva följogosította. A' biblia ugyan még megvan, de, mikép Hetényi ur helyesen m o n d j a , „«' bibliát támasz-pontnak állítani üres hang. Ezen méltán tisztelt könyv olly kőbánya és erdő, mellyből ci refor-mátorok épitének kellemes és három század által megszentelt templomot; mellynek falainak ha sokáig illy en ostromot kell híveitől szenvedni, ugy alig leend szükség a' reformatio' negyedik százados ünnepéreHetényi urat személyesen is van szerencsém ismérni, de ha őt soha nem láttam, irataiból soha egy betűt nem olvastam volna, ezen néhány soraiból a' mélyen látó embert benne m e g i s merném. Valamint ő i t é l , ugy ítél a ' protestáns e g y -ház' jövendőjéről dr Strauss is, imigy nyilatkozván :
„ W a s das Verhältniss der Wissenschaft zur Kirche b e trifft, so liegt der klägliche Blokade stand vor A u
-gen , in welchem die kirchliche W i s s e n s c h a f t , die Theologie, von den weltlichen Disciplinen seit einer Reihe von Jahren gehalten wird. Durch N a t u r f o r -s c h u n g , hi-stori-sche und philo-sophi-sche Kritik, -sieht sie eine Bresche um die andere in ihre Bollwerke geschossen, und die Ausfälle, meist undisciplinirten Gesindels, aus der Festung sind nicht im Stande g e -wesen , das geschlossene System der Belagerung zu durchbrechen. Ja sie selbst, die Theologie, ist nur insofern produetiv, als sie destruetiv ist.
Ihr Beruf in jetziger Zeit besteht d a r i n , ein Gebäude, das in den Bauplan der neuen W e l t nicht mehr passt, in der Art abzutragen, dass es den Bewohnern nicht geradezu über den Kopf g e w o r f e n , sondern ihr all—
mähliger Auszug theils a b g e w a r t e t , theils aber doch beschleunigt w e r d e . " Ehhez gondolom commentai nem kell.
Ezeket tanultam én Hetényi úrtól nekünk r.
kath. papoknak annyira ajánlott egyházujitás p h i l o s o -phiájának és sok oldalú történetrajzának vizsgálatá-ból , mellyet annyival inkább ajánlhatok én is mindenkinek, mert semmi annyira a' r. kath. egyház' i g a z -ságáról meg nem g y ő z ö t t , mint épen a' reformatio történetrajzának tanulmánya. Csalódnék azonban / / . u r , ha azt g o n d o l n á , hogy ezen tanulmányt a' r.
kath. papság valaha elhanyagolta v o l n a , vagy főkép a' jelenkorban e l h a n y a g o l n á , mert nem kétlem ö is , szinte mint m i , jól t u d j a , hogy Riffel giesseni k a -tholikus professor illy czimü munkája miatt : Christ-liche Kirchengeschichte der neuesten Zeit," mellyben a' reformatio' történetrajzát m e g k e z d i , tanitói s z é -kétől prot. fejedelem által elmozdittatott; mi vele alig ha t ö r t é n i k , sőt talán tapsot ' s koszorút n y e r , ha Jézust naturalizálja, rationalizálja, vagy épen my-thizálja.
A' m á g l y á k r a , siciliai e s t é k r e , bertalani m e -n y e k z ő k r e , eperjesi mészárlásokra -n é z v e , mivel H.
ur által is csak futólag érintetnek, részletesen én sem s z ó l o k . * ) Illyenekre nézve általánosan ezt t a r t o m : ki szive' megvesztegetésében istentelenségre vetemedve szándékosan bünt vagy botrányt követ e l , akármelly
* ) Mibe a' szombathelyi levelek' irója ezúttal jónak tartja nem ereszkedni, azt lapunk' egy más dolgozó társa (—a—) vette munkája' tárgyául, a' minthogy egy pontra, t. i. a' siciliai estére nézve fölvilágosítást már a' Rel. és Nev. 20dik számában uyujtott is, a' többiekre nézve közléseit utóbbra Ígérvén. Szerk.
3 4 5 3 4 6 egyház' tagja l e g y e n , mindenektől utálatot érdemel.
Ha tehát efféléket mi keresztények egymás' szemére kölcsönösen nem l o b b a n t a n á n k , a' keresztény s z e r e -tetben nagy lépést tennénk , 's az elválasztó magas
közfalból ez uton j ó darabot lehordhatnánk. E' mellett szükségesnek vélném, mit azonban nem Hetényi u r ' értekezésére v o n a t k o z ó l a g , hanem általában emlitek, i hogy a' protestánsok ezután i r á n t u n k , katholikusok iránt, Ítéleteikben méltányosabbak lenni szíveskednének, 's ne gondolnák, ne hirdetnék azt, mintha a' r. k a tholikusok eszökre és szabadságukra nézve v a g y o n bukottakká lettek v o l n a , ' s azért az úgynevezett r e formatio óta mindennemű elmebeli tehetségök olly k e -mény birói záraialt állna,hogy a' tudományok- és művé-szetekben semmit sem t e h e t t e k , semmit sem t e t t e k ,
és csupán protestánsoknál honolhatna 's honolna ész és értelem ; 's ők mindent, a' katholikusok mitsem tettek volna; mert hiszen a' katholikusok' esze sincs a z é r t , mivel vallás' dolgában a' kath. anyaszentegyházat, mint Krisztustól rendelt intézetet, csalhatatlannak vallják, befenekelve: viszont a' protestánsok' lelke sem kapott kizáró szabaditékot a' tudományok ' s művészetek' birtokára a z é r t , mivel közöttök a ' sz.
irást mindegyik kénye kedve szerint magyarázhatja.
Illik megemlékezni, h o g y a' legkövetkezménydúsabb találmányok, millyenek a ' lőpor, typographia 'stb. 'stb.
az ész' használására nézve amúgy tespedésre k á r h o z -tatott katholikusoktól eredtek. Illik arra figyelmezni, hogy az elfoglalt katholikus papi jószágokból, az e l -kobzott kolostori kincsekből Németországban nem vala nagy mesterség a ' protestánsoknak iskolákat ' s egyéb nevelő intézeteket alapítani, pedig köztünk maradjon a' szó, a' protestáns kérkedés' egyik legfőbb tárgya az szokott l e n n i , hogy a' protestantismus az iskolákat különösen p á r t o l t a ; pedig igazán s z ó l v a : de rapina túlit holocaustum, a' ragadományból hoza á l d o z a t o t ; hol ez nem történhetett, ott gondolom i s -koláikkal különösen dicsekedni protestáns atyánkfiai nem fognak. Az egyetemekről alig szükséges
említe-n e m , hogy azok említe-nagy számmal léteztek már a' prot.
reformatio előtt, 's azóta is többen keletkeztek kath.
tartományokban 's katholikusok által. — Befejezem levelemet, föntartván magamnak az említettem t á r -gyakról bővebben tán máskor szólhatni. Isten' áldása legyen velünk.