A" „Religio és N e v e l é s " t á r s á v a l az „ E g y h á z i T u d ó s í t á s o k k a l " megjelenik minden v a s á r n a p másfél iven. Félévi á r a mindkettőnek helyben k i h o r d á s s a l 2 f t . 40 k r ; postán nyomtatott b o r i t é k alatt 3 ft. 40 k r . e p. Előfizethetni Budapesten a ' „ R e l i g i o és N e v e l é s " s z e r k e s z t ő s é g é n é l
T r a t t n e r - K á r o l y i házban , uri utcza 453 s z á m alatt második u d v a r b a n és emeletben ; m á s u t t pedig minden cs k í r . postahivatalnál.
T A R T A L O M : Szombathelyi levelek, 8ik levél, f — c i y ) . Az e l e -mi o k t a t á s ' j e l e n s z a b á l y o z á s a Németalföldön. (K. AJ. — A' rózsaünnep. — Vetélkedés a" nagylelkűségben. — S o k r a t e s , E p i c t e t , Antonin — é s J é z u s . — Nevelési maximák.
Szombathelyi l e v e l e k .
8ik levél.
A' protestáns unióról értekező Könyves Tot/i Mihály és Lugossy József urak' nyilatkozatai.
Az unió' ügyében megjelent czikkek engem is az unióról irni késztetnek.
Nem elégedvén meg t. Tóth Mihály ur Lója K á -roly uniói czikkének taglalásával, ő maga a ' P . L. 12ik számában „A! symbolok- 's symbolikus prosestansok' uniójáról" irt értekezésében, sas szárnyakon kiemel-kedve, mikép ő gondolja, a' néptömeg' előítéleteiből, miután a' I l i k számban kimondá, h o g y „ « ' dogmá-kon fölülemelkedett tudományos emberek ' s vallá-sos philosophusok' száma igen kicsiny ," mintegy elkeseredve fölhágy az unió létrehozásának eszméjé-vel, midőn mondja : „ Jelenleg élő öreg és ifjú theolo-gusaink' nagyobb része még nem emelkedett, 's ez árnyék életben már nem is fog emelkedni soha a rationalismusra ; pedig csak e pontban egyesül-het a két fél. Es míg theologusaink <i rationa-lismust vallásos érzettel nem érzik , tudomángos észszel föl nem fogják: addig a' tőlök függő, ta-nításaik alatt élő gyülekezetek tisztább ismeretre nem vergődhetnek" ' s nyomban hozzá v e t i : „ « ' rational is léik szellemileg uuiálva vannak , de fe-lekezeteket ők nem uniéilhatnak , mert ezek' egyes tagjait (i theologiai tudományosság' ezen fokéira fölemelni lehetlen." Azonban hogy a' lehetlent is n é
-mileg lehetségessé t e g y e , kitűzvén a ' 12ik számban jeligéül Schiller' ime szavait : „Und jene Knabenfehde wolltet ihr noch jetzt fortkämpfen, da ihr Männer seid ?"
's teljes erővel a' symbolikus k ö n y v e k e t , mcllyek
protestáns lelkészeket kény szeritik igaz útról, a' tettetés1 tévutára botorkázui, 's azokat a' lélek-'s böcstelen gépelyszerüség' szolgáivá alacsongit-ják," k i m o n d j a , hogy ha szükségesek volnának a '
symbolikus könyvek, ezeket időről időre a' theologiai tudományosság' haladása szerint czélszerüleg m ó d o -sítani kellene, de hogy ezzel se legyen időnként ujabb 's ujabb b a j „mind örökre nyilványitni kell ( t u l a j -donkép, ha feledékenységbe ment volna, republicálni, mivel ezelőtt három századdal ezt a' dicső ( ! ) reformáto-rok már nyilványossá t e v é k ) , hogy a' keresztyén hit és erkölcs' szabálykönyve a' biblia, 's az ezt vizs-gálhatási jog minden keresztyénnek sértet-lenül hagyatikTóth Mihály szerint az egyedüli eszköz, melly által az emberiség az igéret' földére egykor eljutand e' kettőben áll : lerontani végkép a k á r -melly symbolikus könyvek' tekintélyét, 's a' rationalismus' kalauzolásával a' keresztény hit 's erkölcs s z a bálykönyvének , a' bibliának vizsgálhalási jogát m i n den kereszténynek sértetlenül hagyni. E ' szerint t e -hát már nem üdvözítőnk' neve azon egyedüli n é v , mellyben mindnyájunknak üdvözülni lehet és kell, h a nem a' rationalismus, melly nélkül a' proteslans l e l -készek is valamelly symbolumhoz ragaszkodva, kény-szeríttetnek igaz útról a' tettetés tévutára botor-kázui , " é s „ « ' lélek- 's böcstelen g épe'y szerűség' szolgáivá" válni, melly annál sajnosabb, mivel: „ « ' jelenleg élő öreg 's ifjú ( p r o t e s t á n s t h e o l o g u s a i n k '
nagyobb része még nem emelkedett 's ez árnyék éleiben már nem is fog emelkedni soha a' ratio-nalismusra's épen azért Tóth Mihály' véleménye szerint a' tettetés' tévutján botorkáz, 's a' lélek- ' s böcstelen gépelyszerüség' szolgájává alacsonyittatik.
'S mivel eddig e' hazában hallgatta, 's folyvást h a l l -gatja 's követi lelkészeinek tanítását a ' protestáns n é p , könnyen látható: hová jutott e d d i g , 's hová jutand még ezután a' tettetés' tévutján bolorkázó és a ' l é l e k ' s böcstelen gépelyszerüség' szolgalatjában s i n
-1 0
1 6 3 1 Síi-lődő protestáns lelkészek' vezérlete alatt a' szegény
prot. keresztény nép !
De vizsgáljuk az érintetteket kissé közelebbről.
Midőn Tóth Mihály a' rationalismust magasztalja, kétségkívül azon rationalismust érti, melly rendsze-resen a' külföldön már kifejtetett 's több prot. tudós' irataiban a' világgal megismertetve olvastatik, és mellynek mindennemű eredményeit a' kevesbbé g y a -korlott szem is külföldön e l é g g é láthatja; ezen rationalismusra nézve pedig bátran mondom, mikép s z e -rencsénk' nem legkisebb része a z , hogy a' rationa-lisinusra Tóth' vallomása szerint sem a' jelenleg élő öreg 's i f j ú prot. theologusaink' nagyobb része ez árnyék életben nem fog soha emelkedni, sem a' n é p -t ö m e g , mellyc-t „csak k/szabo-t-t dogmákra lehe-t
•nniâlm 's csak külsőleg leltet, unióim" ( P . L . I l i k s z . ) , ezen újszerű megváltásban soha sem részesü-l e n d ; kürészesü-lönben részesü-lenne nárészesü-lunk i s , mikép a' kürészesü-lförészesü-ldön elég provisoriai keresztény vallás , mellyet épen olly j o g g a l lehetne keresztényinek nevezni, minővel az orang-utangot embernek és kedves atyánkfiának; 's hajdan Athénéban csak e g y templom' homlokán o l -vastatott: „Ignoto Dco" rövid idő múlva a rationalismus' segítségével bátran minden keresztény t e m plomainkra fölirhatnók: „ I g n o t o C h r i s t o ; " 's m e g -ujittatnék üdvözítőnk fölött a' pilatus-herodesi ítélő-s z é k , 'ítélő-s ha utóbb a' rationaliítélő-smuítélő-s' ülnökei a' kereítélő-sz- keresz-tény vallás' igazsága fölött kezöket mosogatnák is a' nép előtt, ez a' 18 század előtti „feszítsd m e g " e t b i -zonyosan harsogtatná! — Valóban ha a' bibliának vizs-gálhatási j o g a a' rationalismus' szellemében minden kereszténynek sértetlenül h a g y a t n é k , mikép a' P r o testantismus' fő elve szerint Tóth Mihály sürgeti, a k -kor, mikép a' rationalisticus külföld' példájából t a n u l - 1
h a t j u k , a' biblia rövid idő múlva nem lenne egyéb, mint némi vegyülete a' világosság- és sötétségnek ; sanctio nélküli gyűjteménye néhány szép erkölcsi, de önkényünk szerint magyarázható (örvénynek; t ö r t é -n e t - 's philosophiával merőbe-n megütköző halmazata a' r e g é k , csalások vagy csalatások hosszú sorának • szóval olly könyv lenne a' biblia, mellyet még az e m -beri munkák' legjelesebbjének sem szükséges megis-mernünk, miután a' rationalistáknak nem csak állí-t á s a , hanem sz. irási kezelése is nyilván oda m u állí-t a állí-t , hogy hatalmuk- 's tehetségökben áll magát a' sz. irást némi hozzáadás vagy csonkítás által tökéletesbiteni, vagy épen félre is vetni; mert kik már eleve tudják ,
minek kell és lehet szükségkép az irás tartalmának és szellemének lennie, ( t u d j á k pedig ezt a' rationalis-t á k ) azok bizony azon sz. irásrationalis-t rationalis-teljesen nélkülözherationalis-tik is. Lám hogy csak egy fölvilágosító példát említsek, sz. Jakab apostol' l e v e l é t , mellyet egykor Luther
„straminea"-nak bélyegzett, 's azt, mivel annak tar-talmát fejének szüleményével öszhangzásba hozni nem t u d t a , az u j testamentomi sz. irás könyveinek s o r á ból reformatori jogánál fogva kipöczkölte , egyik t u dós protestáns hazánkfia „megbecsülhetetlen l e v é l é -nek nevezi. ( L . A' keresztény vallástan Iíatechismusa.
Készítette dr Székács József. Pesten, 1 8 4 1 . 23. lap.) Ugyan igy bántak a' protestánsok több ó és uj testam. sz.
könyvvel. Már barátom ! kiknek egész sz. irási k ö n y -veket imigyen szabad egyszer bitangolni, másszor ismét önhatalmúlag reponálni, elgondolhatod: minő joggal élnek a' sz. irás egyes helyeinek magyaráza-tában. Illyeneknél a' könnyelmű szinte mint a' szilárd, a' féktelen ugy mint az istenfélő egyformán authen-ticus magyarázója a' sz. Írásnak, 's p. o. az evangéliumi alázatosság és szelidségről Robespierre és F e -neion egyiránt értekezhetnek. Nem elég ám a' baj' orvoslatára t. könyves Tóth Mihálylyal imigy s ó h a j -tozni : „Evangelium szerint reformált keresztyén atyafiak ! értsük meg protestáns vallásunk' főel-vét lélekszabadséigot" (P. L. 12. sz. 135 1.) ; mert vajmi nehéz a' biblia' vizsgálhatási j o g á b a n sértetle-nül hagyott „minden kereszt y énnek" a' lélekszabad-ságot csak megérteni i s , de még nehezebb azt tettel bebizonyítani, főkép ha magok a' nép' vezérei, a ' prot. lelkészek is ,,a' tettetés' tévutján botorkáznak," ós
„a' lélek- 's böcstelen gépelyszeriiség' szolgálatjában" sinlödnek, mikép a' magyar prot. lelkészek' l e g -nagyobb részéről t. Tóth Mihály ur olly őszintén megvallja.
Már Luther látá, milly veszélyeknek kell s z ü k -ségkép következniek, ha a' vallás' magyarázatára minden keresztény följogosittatik, 's azért a ' b a j ' e l -távoztatására önalkotta vallási főelve' ellenére javaslá, hogy a' különvált keresztény felekezetek között a' v i -lági elöljáróság intézkedjék. Szavai Fridrich Willi.
Frey, umstadi evangelikus lelkész szerint iinczek: „ W o an einem Orte zwei Religionspartheien gegen einan-der l e h r e n , und keiner will oeinan-der kann weichen, da soll die Obrigkeit beide Theile verhören, und wessen Sache nicht mit der Schrift bestehe , dem soll man Stillschweigen gebieten, denn es ist nicht gut, dass
166 1
Síiman in einer Pfarrei oder Kirchspiel widerwärtige P r e -digt in das Volk lasset g e h e n , denn es entspringen daraus Rotten — Unfriede — Hass und Neid auch in
andern weltlichen Sachen ; was ich aber s a g e von öffentlichen P r e d i g t e n , das sage ich noch viel mehr von Winkelpredigten und heimlichen C e r e m o n i e n , denn dieselben sind aller Dinge nicht zu leiden, sonst mag einer bei sich selbst lesen oder glauben w a s er will." ( L . Frey, Gedanken über Lutherthum und Union.
Darmstadt 1 8 4 2 . p. 3 5 . ) Ime ! milly jó 's könnyű módot javaslott a' reformátor az unióra ! De illyen uniótól undorodva fordul el Tóth M i h á l y , ki a' külső unióról imigy nyilatkozik : „ Inhabit ne jöjjön é tárgyban életre se gondolat, se szó, minthogy csak külső, csak lutszólagos unió létesíttessékón pedig e n -nek ellenében azt mondanám : inkább ne jöjjön e' tárgyban életre se gondolat se szó , mint h o g y a' büszke rationalismus' örökös negatiójának martalékává váljék a' keresztények között azon positivus isteni v a l -l á s , me-l-ly 18 század óta az emberiség' mive-ltségé- miveltségén e k , j ó l é t é miveltségén e k , boldogságámiveltségénak 's miveltségénagyszerű i miveltségén t é z e -teinek volt legbiztosabb alapja, őrje 's d a j k á l ó j a , mellyet ha a' rationalismusnak valaha elözönleni t e -hetségében á l l n a , bizony nem maradna nemünknek még csak mentő b á r k á j a sem néhány élőnek m e g m e n tésére. — Noha pedig előre l á t h a t ó , hogy a' r a t i o nalismus a' külföld' példájára nálunk is tehetsége s z e -rint működendik, de hazánkban , reménylem , ha ár gyanánt jön i s , maga után csekély iszapnál egyebet nem hagyand , melly az első harmatra 's a' jótevő nap' kisugárzására a' növényekről le fog fejleni, 's azok' növését hathatósan előmozdítani. Isten az ember okozta kártékonyságot embernek hasznára tudja és szokta fordítani.
Miután rövid észrevételekkel kisérém b a r á t o m , Könyves Tóth Mihály' uniói nézeteit, nem lesz fölös-leges ez úttal vele t. L u g o s s y József ur' ugyanazon 12ik számban közlött töredékeit az unióról c o n f r o n tálni. Lugossy ur' vezéreszméje is a z , hogy a' s y m -likus könyvek tekinlélyökből kivetkőztessenek , de azokkal nem lehet egy értelemben „kik honi két protestáns felekezet' uniójában a' dogmák' kiegyenlítésének még érintésétől is irtóznak's b i -zonyosokká tesz b e n n ü n k e t , h o g y „korunkban illy-nemii próbatét annyira félelmes többé nem lehet;11 mert „a' lolerantia és rationalismus'a jótékony h a -tása félreisinerhetlen. Azt gondolhatnék, hogy kik a'
fő eszmékben ennyire m e g e g y e z t e k , az unió' g y a -korlati létrehozásában is kezet f o g a n d n a k e g y m á s s a l . Azonban midőn T ó t h a' keresztény hit és erkölcs s z a -bálykönyvének, a' bibliának vizsgálhatási jogát „min-den keresztyénnek" sértetlenül hagyatni k i v á n j a , t.
L u g o s s y József ur a'protestantismus' főelvéhez hűtlen lévén m o n d j a : „a' nagy tömeget ne is említsétek ! nem róla szólok, mert (bár mit mondjanak a népbaráti á/arczot viselő népizgatókj kiskoru-ságából még ki nem lépett, 's mellynek nálunk mint politikai ugy vallásos reformot czélzó tö-rekvésekbem' cselekvő részvéttől, ha annak békés lefolytéit óhajtjuk, áltáléin el kell záratnia!1 V a -lóban bölcs és tapasztalt 'férfiú' ajakira illő s z a v a k ! Hihető, szem előtt tartotta t. L. ur Schillernek az é l e t -ből merített ime' szavait :
Gefährlich ist's den Leu zu w e c k e n , Verderblich is des Tigers Zahn ;
Jedoch der schrecklichste der Schrecken Das ist der Mensch in seinem Wahn !
Csodálom a z o n b a n , hogy olly hamar m e g f e l e j t -kezett t. Lugossy J ó z s e f ur azokról, miket az 1 8 3 9 k i Figyelmező' 52ik számában egy névtelen kath. r e f e -rens ellen irt. A' névtelen ref. t. i. Lugossy' azon állít á s á r a , hogy a' proállítesállítáns egyház Sállítraussállít s o h a i n -dexbe nem s o r o z t a , átok alá nem v e t e t t e , m e l l y e l , mikép luki látja, L. ur a' katholicismust mellékesleg korholni 's tán kissé csipösebben szúrni akará, imigy f e l e l t : ,,a' kath. egyházban a' competens olvasók nem csak átok alá nem vettetnek, hanem inkább azoknak szoros kötelességül tétetik illynemü iratok' o l v a s á s a , megbirálása és megczáfolása . de h o g y azok — — akármi csürhe n é p ' vitatásai alá b o c s á t t a s s a n a k , azt az említett egyház bölcsen nem engedi meg." L u g o s s y ezeket megrovandó mondja az idézett 52ik számban :
„ sokkal nagyobb a keresztény nép méltósága, mint azt csürhe népnek nevezni — — illendő és szabados volna. — 'S mit mondanánk, ha e! csürhe nép megvető ire fordítaná vissza a? „rakét^-t, mél-tán nehéz vádat emelvén ellenök, miért hogy őt a legfontosabb religioi tárgyak fölött sötétség-ben maradni 's amaz alacsonitó nevet érdemleni kény let ék Ve Nem mondhatna-e a ' nagy p r o t e s t á n s t ö m e g , mellyet L . említtetni sem kiván, n a g y o b b j o g g a l „ r a k á " - t protestáns m e g v e t ő i r e , kik ő t e t az
unió megvitatása' kérdésében kiskorúsága miatt általán
*
167 1 Síi-clzáratni kívánják, noha a ' protestantismus' főelvénél
fogva ok is a' bibliát szintolly joggal 's hitelességgel magyarázhatják, mint bárki m á s ? nem kérdhetnők-e mi is joggal a' protestantismus' főbb jelentőségeit ; kik közé kitűnő tudományos miveltsége miatt t. L u -gossy József urat hazánkban méltán sorolhatjuk: miért hogy a' nagy tömeget a' legfontosabb religioi tárgyak fölött s ö t é t s é g b e n ' s kiskorúságban maradni engedik?
ú g y h o g y most más mód nincs a ' n é p t ö m e g e t az unióra elkészíteni, mint az uj tanokat azoknak szivébe alat-tomosan mintegy becsempeszteni, mikép t. Lugossy' ime szavaiból kitetszik : „ti, kiknek meleg szivetek-hen s világos agyatokban fogamzott s további kifejtését érendi az unió'' magas eszméje ! fölha-talmazottaknak érezhetilek magatokat egyszers-mind arra is , hogy sorsositok' nevében czélszerü lépéseket ley g elek a' hitágazati rendszernek a'ra-tionalismus tiszta világánál is (J !j njdon szer-kesztésére. De nem szükség, sót nem is
üd-vös fölhívnátok « néptömeget tekintélyetek'' hatalma (ime tekintély nélkül még a' rationalismus
sem boldogulhat) ellenállhallamd vonzandja őt utánatok." Hol a' néppel illy módon kell cselekedni, ott valami különös politikai czélzat lappanghat ugyan a' lepel alatt, de Isten' 's a' vallás' szent ü g y e , melly mindnyájunkat egyiránt illet, iIly helyzetben minden bizonynyal háttérbe van szorítva, 's bármelly hangos magaszlalással hirdessük is az illyen egyház' képzelt malasztjait, ha égig emeljük is könyvekbenj's hírlapok-ban annak dicsőségét, az élet kineveti annak logi-k á j á t , 's előbb utóbb tönlogi-kre logi-kell j u t n i a , mert egy láthatlan kéz ellene a ' t i t k o s értelmű: m a n e , tekel, phares szavakat kérlelhetetlenül följegyzé. Már 1791.
egy névtelen protestáns illy czimü röpiratban : „A' protestáns vallás két ágának egvesithetése felöl való rövid jegyzetek" mondá : „ m o s t a' protestaasság ha-sonlo egy nagy golyóbishoz, melly a' közepén ketté van hasit/alva, 's csak némelly nevezetesebb alkalmatosságokor kötöztetik összenémelly czérna szálakkal; hogy jobban hempereghessen. " VáltO-z o t t - e e' résVáltO-zben és mennyire a' legköVáltO-zelebb lefolyt fél század alatt a' protestantismus? meghatározni nem az én dolgom; az bizonyos, hogy „ n é m e l l y neve-zetesebb alkalmatosságokkor" most is összekötöz-íetik a' középen ketté hasított nagy golyóbis, de ha csak czérna-szálakkal kötöztetik össze, ismét szétválik , ha pedig megfontolatlanul teljesíttetik, k ö n
-nyen bekövetkezhetik t. Kolmár István jászkésiri ref.
pap' ime jövendölése : „az ( u n i ó i ) első stúdiumban csuk főszedelgés, kedvetlenség , émelggés, nem emésztés ; a másodikban elhalás, erőszakos há-tiyéts ; a' harmadikban hideg görcsök foghatnak elő, — és mi (protestánsok) valósaggal cholerába esünk." (L. Prot. Lap. 1 0 6 . 1 . )
Vajha Isten nemzetünket mindennemű cholerá-tól megóva, igazi vallási egyesülésünket végetlen irgalmából minél előbb elrendelné ! Élj boldogul.
—czy.