( É r t e k e z i k Mráz M i h á l y ' s t b . P e s t e n , 1842.) E' kérdést megfejtő röpiratát szerző urnák, melly május hónapban jelent meg, és az Egy házi Tudósítások' 18ik számában hirdettetett, most azon érzettel m u t a tom be a' tisztelt közönségnek, mellyet minden i g a z -ságnyomozás és bátor jogvédelem szül. Mert a' szerző, törvényen és ismét csak törvényen alapítja védelme' minden r é s z e i t , a' homlokkérdés' igazolását k ö v e t -kező három részre osztván föl: / . az alrendű egyhá-ziak? országos nemessége Verbőczy állal megis-merve; 11. monarchiánk' kezdetétől egész a je-lenkorig , mind nemzetünk, mind koronás feje-delmeink' által megismerve ; III. a' másodrendű egyháziak' országos nemessége politikai eletnyi-latkozásaiban.
Valljon nemeseknek tartottae Verbőczy az a l -rendü egyháziakat, erre nézve szerző az l s ő részben 8. 1. igy ir : „Kinyomozhatjuk (Verbőczy' e' tárgybani véleményét), csak a' hármas könyv' lapjait igaz s z e m mel és részrehajlatlan lélekkel forgassuk : csak a z o k ban ne ön kedvencz ideáinkat, hanem a' szerző' Í t é letét keressük : csak ne akarjuk Verbőczyt jobban é r -t e n i , min-t ő magamagá-t." Mer-t miu-tán II. r. 4 . § 1.
Verbőczy maga i r j a , h o g y : de ignobilibus tarnen, qui plebis nomine tutelliguntur, in hac parte (t. i.
I I a ) nihil est propositam, és mégis ugyanezen részben az alrendii egyháziakról is értekezik, miként
ez világosan kitetszik a' II. r. 4 4 . hol az alrendüeket a ' főrendüekkel együtt közönséges „ecclesiasticae per-sonae" névvel említi ; a' II. r. 4 5 . hol nyíltan kimondja
„icujuscu/tque status ac dignitatis existai" (persona spirituális) ; a' II. r. 4 6 . hol conventusok' egyes s z e -mélyeiről értekezik, kik bizonyosan alrendüek voltak, mint mai i d ő b e n ; önkényt k ö v e t k e z i k , hogy mindez nem történhetett volna a' „de ignobilibus in hac p a r t e nihil est propositum" szerint, ha Verbőczy az alrendü papokat is nemeseknek nem tartotta volna.
Kiket kelljen Verbőczy' szellemében a' „ R e d o r e s Ecclesiarum" nevezet alatt ( I . 2. §. 1 . ) érteni ? ezt szerző nagyon érdekesen világosítja föl; és miután ez igen fontos kérdés, minthogy épen ezen kifejezésnek magyarázata szolgált több helyeken okul és ü r ü g y ü l a' scgédlelkipásztorok szavazási j o g a ' m e g s z o r í t á s á r a , a' röpirat' 3ik §át egészen ide kapcsolom. „Könnyű lesz meggyőződnünk arról is (I. 1 4 . ) , hogy u g y a n azon Verbőczy, ki könyvének II. részében a' m á s o d -rendű egyháziakat nemesek' osztályába sorozza,könyve' I. r. 2. czimében szintén nem másokat k í v á n t a ' „ R e -dores Ecclesiarum" nevezet alatt értve lenni, mint a' lelkészeket és ezeknek segédjeit. Azonban, h o g y ez iránt minden kétséget eloszlassunk, szükség : h o g y ezen classicus helyet bővebb figyelemmel v i z s g á l j u k , és mindazon történeti, diplomaticus és törvényes a d a t o k a t , mellyek annak értelmi kinyomozására s e g í t s é -gül szolgálhatnak, mennyiben velők megismerkedni alkalmunk lehetett, tekintetbe vegyük. A' kérdéses czim e k k é p e n v a n : „Sciendum inprimis e s t : quod p e r -sonarum, de quarum juribus, et consvetudinibus nunc a g i t u r , aliae sunt Spirituales, sive Ecclesiaticae : aliae vero seculares. §. 1. Et quamvis personae s p i -rituales ( q u a r u m medio salutem humanam Dominus , et Salvator noster administrari voluit) personis s e c u -laribus digniores habeantur; tarnen omnes Domini
Praelati, et Ecclesiarum Redores, ac B a r o n e s , et ceteri Magnates, atque Nobiles, et Proceres Regni hujus Hungáriáé et ratione nobilitatis, et bonorum temporalium, u n a , eademque libertatis, exemtionis, et immunitatis praerogaliva g a u d e n t : nec habet D o -minorum aliquis p l u s , nec nobilis quispiam minus de libertate : Hinc etiam una , eademque lege , et c o n -svetudine, ac u n o , eodemque juridico p r o c e s s u , in judiciis ulunlur, homagiorum duntaxat quantitas v a
-riatur. § 2. Nam Domini Praelati a c Baroncs c e n t u m : Nobiles vero quinquaginta marcas, p r o homagiis suis
108 \ 106
consequuntur . . . . Et h o c q u o q u e non ratione liber—
t a l i s , sed praetextu d i g n i t a t i s , et officii ; Praelati u t -p o t e occasione dignitatis S a c e r d o t i i , B a r o n e s v e r o , respectu officii, quo f u n g u n t u r , et a Principe subli-mantur." Vesd ö s s z e , mit a ' szerző e' törvényre nézve az opus quadripartitumból h o z föl az 5 5 lapon. — A z o k , kik a ' másodrendű k a t h . egyháziakat nemesi jogaikból kivetkőztetni s z e r e t n é k , Verbőczynek i d é -zett szavait u g y m a g y a r á z z á k , mintha a' „ D o m i n i Praelatiu és „ Ecclesiarum Redores" nevezet u g y a n -azon jelentőségű lévén, a' másodrendű e g y h á z i a k r a , vagyis a' lelkészekre és s e g é d l e l k é s z e k r e épen nem terjedne : okoskodásukat az idézett czim' 2 . §ra a l a -pítván, hol a' homagiumok' meghatározásánál csak a' p r a e l a t u s o k r ó l , bárókról é s nemesekről lévén s z ó , a' kisebb clerus nem is emlittetik. Mi ezen o k o s k o d á s -nak alapját i l l e t i , azt u g y a n a z o n 2. §. mellyre építt e építt i k , nyomban meg is czáfolja ; merépítt midőn a' h o -magiumok meghatározásának okát a d j a , e g y e d ü l csak a' praelatusokat és bárókat e m l i t i , a' n e m e s e k e t p e -dig nem is érinti ; és mégis ki merészelné állítni, h o g y hazánkban a' nemesekre nézve minden ok 's alap nélkül határoztatott ötven m a r k a h o m a g i u m ? V a l a -mint tehát a b b ó l , hogy a' homagiumok mennyisége meghatározásának okadásáuál a' nemesek nem e m l í t t e t n e k , helytelenül k ö v e t k e z t e t n ő k , h o g y tehát r e á -jok nézve minden o k ' s alap nélkül határoztatott ötven marka homagium ; ugy szinte abból i s , mivel a' h o -magiumok' meghatározásánál csak a' p r a e l a t u s o k , b á r ó k és nemesek (általában) n e v e z t e t n e k , lehetetlen alaposan k ö v e t k e z t e t n i , h o g y tehát a' többi egyháziak mind nemtelenek, kiket s e m m i , vagy csak annyi h o -magium i l l e t , mint a' nemteleneket; lehetetlen — m o n d j u k — alaposan következtetni : mert hiszen az 1 4 3 9 : 38. l . § . C>,Tunc gravamina majora incurrere non possit idem Nobilis, nisi homagium s u u m , scili-cet emendain capitis sui p r e t i o s i , e o m o d o , s i c u t i p s a Ecclesiaslica persona."') é s több m á s , alább e l ő -forduló törvények' szavaiból világosan láthatjuk , hogy az egyháziakra nézve szinte olly homagium emlitte-t i k , minemlitte-t a' világi nemesekre nézve." I g y szerző a' 18 lapig.
De nem is lehet a' „rectores ecclesiarum" a'
„praelaliu-val identificálni ; ez tautologia volna , és a' kapcsoló et is tiltja ezt, valamint barones et n o b i l e s , ugy praelati et rectores kifejezésekben e l k ü -lönzőleg állván ; valamint más törvényeken kívül az
1 4 8 6 : 2 8 is b i z o n y í t j a , praelati ceterique viriec-clesiastici nevezeten említve az egyházi rendet. A ' rectores ecclesiarum nevezet tehát nem ugyanazitható, más j e l e n t ő s é g ű , más subjectumokra v o n a t k o z ó , mint a' praelati. De már most tehát kik ezen rectores e c -clesiarum? Közlő jónak véli itt említeni az ecclesia szónak értelmét — melly a' mull viták' alkalmakor is olly rosszul m a g y a r á z t a t o t t , az ismeretes „in facie Ecclesiae" szavakban — miszerint az ecclesia a' h í -vek' egyetemét jelenti, és ezek' szellemi kormányában mindazok részt v e s z n e k , kik a' papi állapotban v á g y -nák. Innen l á t s z i k , hogy a' rectores ecclesiarum = personis spiritualibus, melly néven I. 2, 1. §. á l -talánosan említtetnek az egyháziak. Ismét kérdem , kik tehát ezen r e c t o r e s ? praelatusok n e m , nemtele-nek n e m , — és kénytelenülve is meg kell ismernünk , h o g y valóban azok ő k , kiket a ' t ö r v é n y ceterique viri ecclesiastici, personae spirituales, névvel említ. Hogy pedig az alrendü magyar clerus' legkisebb tagja i s , nem persona spirituális, nehéz volna megmutatni. D e m é g azt is nehéz m e g m u t a t n i , hogy nem rector e c c l e s i a e , a' fönebbi értelem szerint. „ Mert — ú g y -mond szerző Q . 2 6 ) — szabad legyen kérdenünk : valljon kik hirdetik legtöbbször az Isten' igéjét s z e n t -egyházainkban ? kik oktatják a' kisded gyermekeket vallásosságra iskoláinkban? kik vigasztalják lelki t a -nításaik által a' bilincsben sinlődő rabokat fogházaink-ban ? kik látogatják a' haldokló betegeket ispotályainkban ? kik veszélyeztetik leginkább éltöket a' p u s z -tító járványok és mirigyes betegségek' elhatalmaskodásánál u g y a' szegény falukon mint a' népes v á r o s o k b a n ? kik szorgalmatoskodnak a' s z e n t s é g e k ' k i o s z t á s á b a n ? kik követik hű b a r á t k é n t , 's kik t á m o -g a t j á k vi-gasztaló tanácsaikkal a' bizodalmas híveket az életen keresztül bölcsőtől kezdve egész a' k o p o r s ó i g , a' mostoha viszontagságok' legréinitőbb p h a s i -saiban ? Szóval : kik fáradoznak leginkább urunk 's megváltónk' rendelése szerint az emberiség ü d v ö s s é g é n e k eszközlésében ? Nemde a' l e l k é s z e k , és s e -gédlelkészek ?"• — kiket ha nem akart volna a' nemesek közé sorozni V e r b ő c z y , akkor ő lényeges hibát k ö v e -tett volna el a z I. r. 2. cz. szerkezetében, miről szerző a' 2 9 . 1. Ezután Verbőczy szavainak értelmét f ö l v i l á g o -sító korszerű egyházi és polgári oklevelek, utána való időkből p e d i g egyéb jeles adatok hozatnak föl, m e l y -lyekből k i t e t s z i k , h o g y rectores Ecclesiarum = lelkészek és segédlelkészek , másodrangú e g y h á
-109 \ 106 z i a k , p r e s b y t e r e k , az az minden fölszentelt p a p o k ,
kik a' szentségek' kiszolgáltatása és az Isten igéjének hirdetése által a ' h i v e k ' lelki kormányában részt v e s z -nek. Ezen oklevelekből l á t h a t ó , h o g y azon korban általánosan bevett nevezet volt az alrendü e g y h á z i -akra a' rectores ecclesiarum n e v e z e t , melly szokástól a' törvényhozó sem állott el. Igen érdekes a' n é g y e s könyv' ( o p u s quadripaititura)I. r. 17 czimébőlaz 55ik lap. fölhozott hely, mellyben Verbőczy' kérdéses helye ( I . 2. §. 1.) m a g y a r á z t a t i k , és hol igy áll: „ . . . . • omttes Domini Prat lati, et Rectores Ecclesiarum,
et Presbyteriac Barones,... una eadem que l i b e r t a -t i s , exem-tionis e-t Immuni-ta-tis praeroga-tiva gauden-t ; nec habeat Dominus aliquis májusrnec Presbyter aut Nobilis quispiam minus de libertate. . . . És v a -l ó b a n , nem is az az érte-lme az I. 2 . § . I n e k , mintha több j o g tulajdoníttatnék ott valakiknek az e l ő s z á m láltak közül; hanem inkább a z a z értelme: hogy á m -bár az egyháziak méltóbbaknak tekintetnek mint a' világi személyek, mindazonáltal j o g o k b a n , kiváltsá-g o k b a n , nemessékiváltsá-gben 'stb nem részesülnek nakiváltsá-gyobb mértékben, mint a' világiak, — hanem csak tökéletesen ugyanazon j o g o k - 's kiváltságokban, 'stb mint ezek.
E' törvény nem hogy az alrendü egyháziak ellen lenne, de inkább részökre s z ó l , és nagy tisztelettel.
A' munka' második részében m e g van m u t a t v a , hogy monarchiánk' kezdetétől jelenkorunkig meg volt ismerve mindig az alrendü egyháziak' n e m e s s é g e , mind nemzetünk, mind koronás fejedelmeink á l l a l . — Szükségessé tevé monarchiánk' kezdetében a' m á s o d -rangú egyháziak' nemességét a' kor' kivánata, sz.
István' czélja , és az egyházi rend' belszerkezete. Mi volt első királyunk' c z é l j a ? A z , hogy keresztény vallásra téritse azon pogány n e m z e t e t , mellynek őt a' gondviselés királyává rendelte. Erre téritők v o l tak szükségesek, kiket nem hagyott nemzete' k e b e -lébe lépni a' nagy király mint jogtalan i d e g e n e k e t , hanem polgári megkülönböztetéssel emelé azon f o k ra , mellyen képesek lévén a' nemzet' bármelly t a g jával rangra nézve mérkőzhetni, személyük és h i v a -taluk iránti méltánylásban részesüljenek. Egyetlen törvényt , vagy csak egy hiteles oklevelet sem hozhatni föl (1. 6 8 . ) , melly azt bizonyítaná, h o g y a' téritő egyháziak közül csak néhányan j u t a l m a z tattak nemesi r a n g g a l , a' többiek pedig a' n e m -telenek' sorába tolattak legyen le. Első királyunk nem csupán tiz püspököt és néhány apátot emelt n e
-mesi r a n g r a az egész egyházi rend közül; és azon többieket, kik a' nemzet' megtérésében a' püspökökkel együtt fáradoztak, ugyanazon nemesi kiváltságoktól megfosztva lenni nem e n g e d é , mit szerző 6 9 — 7 4 lapon törvényekkel mutat meg. Első András, sz. László és Kálmán' törvényei hozatnak ezután föl, melly utóbbi fejedelem I. könyve' 9 f. ( v . ő 5. f.) nyilványosan m e g n e vezi a'káplánokat, és őket egyenesen a' király vagy k i -rályi herczeg' főbb ministerei közé sorozza. Hogy p e d i g e' helyen, sem püspökökről, sem apátokról, hanem v a -lóságos magunkféle káplánokról van szó , — mond szerző — onnan tetszik k i , mivel az apátokról az előbbi törvényben ( 8 . f . ) különösen van emlités.Továbbá alkotmányunk' törvényei szerint nemtelennek nemes ellen személyesen fölpereskedni nem lehet; m á r p e d i g 1. L a j o s ' 1351: 1 , A l b e r t ' 1 4 3 9 : 3 8 , M á t y á s ' 1 4 8 6 : 28.törvényczikkekazok nevezetesen, mellyek által nem csak a' fő, hanem az alrendü papságnak is a' nemesek elleni fölperessége elismertetik; mi mindenesetre n e -mesi tulajdon, mellyel valamint mindig, ugy ma is bir az alrendü clerus' minden tagja. — Nemesi jogok és kiváltságok' számában áll a' katonaszállásolástóli m e n -tesség , nemesi kötelességek közé a' banderiumtartás;
és íme mindezen kiváltság és kötelesség az e g y h á -ziakra is (általában) ruháztatik, igy 1 Ferdinand' 1 5 3 6 : 2 , 1 5 3 8 : 10, 1 5 4 2 : 3 5 . tezikkeiben. A' 92. lapon az 172%»ki országgyűlés' munkálataiból idéz a' szerző egy h e l y e t , mellyen a' kérdésre : v a g y o n e a' p l é b á nosoknak szavazási j o g o k a' megyegyüléseken, ( n e -vezetesen a' thuróezmegyein, melly ellen a' sérelem föl hozva volt) határoztatott : — „ q n o d cum Plebani exirnii characteris A'obilitatis praerogativa yau-deant, et judicatui etiam seculari subessent; ut itaque Judicatui p a r e a n t , necessarium e convertibih e s t , ut eundem etiam eligant 'stb f hol a' p l é b á n o -sok nemeseknek ismertetnek el, és mondhatnók-e most: h o g y ha a' plébánosok eximii characteris Nobilitatis praerogativa g a u d e n t , — a' káplánok ignobilisek ? Mert hazánkban ezen nobilitas statust nem szerzi meg törvényeink szerint az inveslitura, vagy puszta czim, hanem — a' mit főelvül kell itt fölvennünk — a' papi statusba való l é p é s , az o r d i n a -tio; melly pontban minden alrangu egyházi egyforma;
e' pontban mind ollyanok, kikről a' törvény persona spirituális, ecclesiastica,rectorecclesiae név alatt e m l é -kezik. Továbbá : kiknek képviselői az országgyűlésre küldött megyei k ö v e t e k ? Felelet: a' nemeseké, azoké,
I l l
112kiknek az országgyűlésen alkotmányszerülegmegjelenni j o g u k vagyon; és nem a' nemteleneké,mert ezekre nézve csak ugy jelennek meg, mint gyámatyák , szószólók, boldogságuk'előmozdítói. Az 1790ki, országgyűlésen pedig kimondák a ' h a z a ' képviselői, miszerint az e g y -házi rend' képében is jelennek meg a' megyei követek az országgyűlésen (szerző erről a' 9 3 's köv. 1.);
i g e n , mindazon egyháziak' nevében is, kik az ország-g y ű l é s e n , u ország-g y hozván maország-gával a' s z o k á s , személyesen meg nem jelennek. A ' honmaradó nemesség' k é p -viselői tehát az országgyűlési követek ; és ha az 1 7 9 0 k i országgyűlés szerint az egyházi rendé i s : a ' következtetés magától foly.
Boldog emlékezetű I. Ferencz most kegyelmesen uralkodó fejedelmünk atyja' idejéből több igen n y o -mós , ugyinondván eldöntő bizonyítványokat idéz a' szerző 1 0 0 — 1 0 7 . 1 . Az 1 8 0 5 és 1 8 0 8 évekbeni n e mesi fölkelést (insurrectio) illető országgyűlési h a -tározatban rendeltetett: h o g y az alrendü egyháziak is nemeseknek tartassanak ; az utóbbiban pedig vilá-g o s kivétel által mentetnek föl ezen nemesi köteles-s é g ' teljeköteles-sítéköteles-sétől, okul adván : cum eorum praeköteles-sen- praesen-tia in loco officii semper inevitabilis sit.
Egész terjedelmökben hozatnak föl azon kir.
utasitó h a t á r o z a t o k , mellyek 1 8 1 7 b e n G y ő r , 1 8 2 0 -ban Nyitra, 1822ben Gömör vmegyék' KK. és RRhez k ü l d e t t e k , és az alrendü clerus'tisztujitásokbani s z a - | vazási jogát illetőleg, intik a ' megyéket, hogy meg ne szorítsák az alrendü papok' e' tárgybani törvényes jogait. A' Gömört illető igy hangzik . . . Comilatum Gömöriensem . . . inviatum esse: ne Idem gremiu-lem sunm, etsi nascendi conditions iguobigremiu-lem Cle-rtttn Curatmn , qui dictamine Legum patriarum iisdem cum Nobilibus praerogativis gaudel, ab influxu ad sedes Restauratoriales, et exercitio Juris
suífragii . . . quaqua ratione impediat. Ugyanez é r -telme a' többi emiitett határozatnak is.
Ezen második r é s z t , igazságszerető protestán-sok' c' tárgybani elismerő bizonyításaira való hivatko-zás , és legjelesb törvénytudóink' idézése fejezi b e . Idéztetnek : A öv g , Czövek István (Kelemen' fordí-tója) Kelemen Imre, Szlemenics Pál, Frank /gtiácz, kik a' magyarországi kath. egyháziakat általánosan nemeseknek vallják, Szlemenics Pál pedig megjegyzi, hogy ezen statusnemesség „ p e r snsceptionem sacri
ordinis , religiosnmve professionem nyeretik el }
mit az 1 7 1 5 : 16. l ő § r a hivatkozva bővebben ki is fejt. — „Már most ennyi megczáfolhatlan világos a d a -tok után — i g y ir a' szerző — fölszólítunk minden igaz magyart, legyen akár katholikus akár protestáns mindegy, csak nemzetünk' alkotmányát i s m e r j e , ' s a z igazságot szeresse , feleljen helyettünk : nem alkot-mányos ősi inslitutio-e hazánkban a'másodrangú kath.
egyháziak' országos n e m e s s é g e ? — Vagy hozzon föl a n n y i , olly fontos és olly hiteles adatokat azoknak országos nemessége ellen, mint mi a' mellett már e d dig is fölhordánk ! — Mi szívesen engedjük m a g u n -kat meggyőzetni . . . de . . kat kívánunk, oko-kat , 's pedig fontosaoko-kat " 'stb.
(Yége k ö v e t k O
Somogyi Alajos.
Î Ï é v .
Nagy Sándor egy k a t o n á n a k , ki nevét viselé, de szive f é l é n k , tettei gyávák v a l á n a k , a z t mondá : vagy tedd le e ' nevet, vagy olly cselekedeteket vigy v é g b e , mellyek Sándorhoz illők. Krisztus a' nevét viselő minden keresztényhez hasonlólag szól.
Bizonyos pogány bölcs tevé már azon helyes megjegyzést, hogy szép neveket adjanak a' szülék gyermekeiknek , hogy igy is serkentsék azon erényes személyeket buzgalommal k ö v e t n i , kiknek
tiszteletdús neveiket viselik, 's a ' s z é p névnek becsületet s z e rezzenek. Hasznos ennek okáért a' keresztnevek' m a -gyarázata. Sándor p. o. az eredeti görög nyelv szerint Alexandras, annyi mint j ó t elősegítő rosszat fenyítő^
akadályozó férfiú. Fridrik, békét k e d v e l ő ; J u s t i n , igazságos; Miksa, fölötte szíves; Agnes, szeplőtelen;
Katalin, tiszta , szemérmes ' s t b .
P é l d a b e s z é d .
Bizonyos kertésznek száz növendék fája vala ' s mondá: hadd, vaduljanak el előbb , hogy azután szebb növést adhassak nekik ; nem bánom, igy szóla magában, erősödjenek, vastagodjanak most, majd utóbb könnyeb-ben egyengethetem 's hajthatom azokat, merre akarom.
Szavát a' kertészmegtartá ' s a ' f a i s k o l a vadonná fajult.
Ezen történet valósul azoknál, kik gyermekeik' vallásos nevelését 's oktatását nagyobb 's értelmesb korukra halasztják. ( S a i l e r . )
Szerkeszti's kiadja S z a n i s z l ó F e r e n c z . — N y o m t a t j a T r a t t n e r - K á r o l y i , uri ulcza 4 5 3 .