• Nem Talált Eredményt

Második félév. 8 d,k szám

PESTEN. 34. V A S Á U M P . Augnstiis' *fl.

A „Religio és N e v e l é s " t á r s á v a l az „ E g y h á z i T u d ó s í t á s o k k a l " megjelenik minden v a s á r n a p másfél iven. Félévi á r a mindkettőnek helyben k i h o r d á s s a l 2 ft. 40 k r ; postán n y o m t a t o t t boriték a l a t t 3 f t . 40 k r . e p. Előfizethetni Budapesten a" „ R e l i g i o és N e v e l é s " szerkesztőségénél

T r a t t n e r - K á r o l y i házban , uri utcza 453 szám alatt második udvarban és emeletben ; másutt pedig minden es k i r . postahivatalnál.

T A R T A L O M : Szombathelyi levelek. 7ik levél. ( - ' ' = ! / ) • — Boldog a' n e m z e t , mellynek gyermekei |ól h a s z n á l j á k az iskolai i n -tézetet. (S(irkáin/ Vlih/ós~). — A ' s p a n y o l o k a t vallási s z a k a -d á s r a csábító angol á r m á n y o k . — E l m e - v á l t o z á s . -— Gonosz és jó példa. — Megbüntetett i s t e n k á r o m l á s .

Szombathelyi l e v e l e k .

7ik levél.

Dr Bretschneider ffothai fő superintendens az ágostai és helvetiai vallástételt az újszerű protes-tantismus' kivánataihoz illeszti :s a' symbolikus

könyveket deválválja.

Figyelmeztetésül 's óvásul óhajtanám barátom ! e ' s o r o k a t ajánlani mindazoknak, kik hazánkban a ' keresztény religiót a' rationalismus' martalékául adatni nem akarják.

Tudva van előtted, hogy eddigelé hazánkban az evangélikusok symbolikus könyveiket tiszteletben t á r -ták , 's azokra mint tekintélyesekre mindannyiszor hivatkoztak, sőt maiglan hivatkoznak : valahányszor a' katholikusoktól rationalismusról 's a' sz. irás' ö n -kényes magyarázatáról vádoltattak. I g y p. o. midőn egy névtelen katholikus referens az 1839ki Figyel-mező' 41ik számában a' többek közt azt állitá, hogy a' protestantismus a' sz. Írásnak nem csak egyes h e -lyeit, hanem annak egész szellemét is kinekkinek önbíráskodása alá bocsátja, t. Fíisüs András ur akkori szathmári református pap ugyanazon évi Figyelmező' 5 lik számában ezen állítást m e g r o v a n d ó , miután a' sz. irás' magyarázatára szükséges tudományos i s m e -reteket elésorolá, mellyekkel szűkön hiszem, hogy ő

maga is kellőleg ellett volna látva, imigy folytatja a' névtelen referens elleni szavait: vl/át vájjon a' ki-nekkinek-eh birhatnak-e mindnyájan az emiitet-tem tudományos készülettel ? nem világosan ta-nitja-e a' helvetiai hitvalléis , melly re megengedi réf., hogy II AZ AN KB AN hitelesen építsünk, épen a' sz. irás magyarázatáról" 'stb. sőt Lugossy J ó -zsef is ugyanazon évi Figyelmező' 52ik számában azt, milly tekintetben tartatott eredetileg a' sz. irás a' p r o

-testánsoknál, a' hitvallás- és symbolikus könyvekből törekszik megmutatni, midőn igy szól : „ h o g y a1 pro-testánsok eredetileg isteni tekintetként tisztelék a' szentírási, bizonyítják hitvallásaik és symbo-likus könyveiklegközelebb pedig a ' P r o t . Lap' 5ik számában t. Könyves Tóth Mihály u r egyenesen a' helvetiai confessióból igyekszik bebizonyítani, h o g y a' keresztény religio' legsarkalatosabb tanjaira nézve a' katholikusok és reformátusok közölt olly csekély különbség v a n , mellyet egy köröm'hátára följegyez-hetnénk. Tehát ugy látszik, hogy ő is a' helvetica confessiót tekintélyes könyvnek ismeri hazánkban, miután abból a' katholikusokat a' magyar protestánsok' tanjairól fölvilágosítani helyesnek lalálá,mert különben a' képtelenségek' legnaggobbikalcft volna arra hivatkozni.

A' külföldi protestánsok ugyan már régtől f o g v a döngetik a ' symbolikus könyvek' tekintélyét, 's h o g y egyebeket elhallgassak, Weber „ P a p s t t h u m " czimü könyvében ( 3 i k k ö t . 9 4 1 . ) imigy nyilatkozik : „ W ä h -rend Protestanten über den Papst spotteten, machten sie sich selbst einen Papst von P a p i e r , die symbolischen Bücher, die mit dem wahren Geist des P r o t e s -tantismus eben so sehr im Widerspruch standen, j a noch mehr; denn der Papst kann zurücknehmen, w a s er oder seine Vorgänger beschlossen h a b e n , die F o r -mula Concordiae aber erklärte in der V o r r e d e : nos ne latum quidem uiiguem vei a rebus, v e i a phrasibus discedere decrevimus. " Ezen szellemben nyilatkozott sok más külföldi prot. tudós i s ; — n á l u n k pedig mivel némellyek azokban, mik nagy fejtörést nem kívánnak, a' külföldtől hátra maradni nem szeretnek, 's a ' k ü l s ő protestáns egyetemeknél megfordult hazánkfiai t ö b b -nyire maszlagos csemegékkel látva el térnek vissza hozzánk, épen nem csoda, hogy a' symbolikus k ö n y -vek' tekintélye most már itt is a' prot. tudósoktól nyíltan ostromoltatik.

Tekintsük csak az előbb említett két férfiúnak

— Lugossynak és Könyves Tóth Mihálynak — a' Prot.

8

132 \ 106

Lap' 12ik számában tett nyilatkozatait, mert ezek igen feltűnők. Az első imigy s z ó l : „nemieket fájdalom-mal nem emlékeznem prot. egyházunkra, melly szintúgy csörgeti nem csekély sulyu bilincseit ; szintúgy nem tud, nem akar menekülni szentség olajárul halhatatlanság r a balzsamozott syrnbo-lismusának járma alól. " Tóth Mihály pedig imigy nyilatkozik : „ « ' keresztyén felekezetek közül né-mellyel; fölötte megbotránkozván a pápai nyo-masztó hituralkodáson, ezt mind e' napig ostro-molják. Azonban mégis ettől csak alakjára, vagy névre, de lényegére nézve legkisebbet sem kü-lönböző tant pártolnak. E' tan «' symbolokhozi ragaszkodás, 's pártoloi az evangelikus vagy református keresztyén nevet bitorlo symbolikus protestánsok," (igy nein marad Magyarországban ,

mit annyiszor kérkedőleg emlitve hallánk , három millió protestáns !) „kiknek számuk most különféle okok miatt szembetünőleg megnőtt ( a z okokat a' Prot. L. 14ik számábant. Fáy András u r , helyesen-e vagy sem, más kérdés, b ő v e n fejtegeti. A' symboli-k u s o symboli-k , g o n d o l o m , symboli-könnyebben symboli-kitalálnásymboli-k gyösymboli-keres okát az anti-symbolikusok' törekvésének!) „bár kö-zülök igen sok azt sem tudja, mit akar? sokkal kevesbbé azt, hová sodor okvetetlenül emez ágos-tai vagg he/vet. hilii egyház mellett vigyazatlannl gondoskodó szertelen buzgalom? t.i. vak hatalom nyomasztó igája alá " — H o g y mindezek, tekintve a'

Protestantismus'

többször emiitett főelvét legkövetke-zetesebben mondatnak, mitsem kételkedem; azonban tekintve az előbbi leveleimben tett észrevételeket, f ő kép pedig a' symbolikus könyvekre teendő esküt, h a -sonló következetességgel mondathatnak-e ? egészen

más kérdés. Azonban ha Tóth Mihály azt állitja, hogy „az ágostai vagy helvet hitű egyház mellett vigyázatlauul gondoskodó szertelen buzgalom vak hatalom nyomasztó igája alá sodor okvetetlenül:u

u g y a n hová fog okvetetlenül sodorni az ágostai vagy helvet hitű egyház elleni szertelen buzgalom? Erre nézve igen könnyen felelhetünk, ha dr Bretschneider gothai fősuperintendensnek : Die Unzulässigkeit des Symbolenzwangs in der evangelischen Kirche, czimü könyvecskéjét figyelemmel olvassuk, mit, mel-lesleg legyen mondva, azért is jó leszen tenni, mivel

m i n d a z o k , kik a' symbolikus könyvek' tekintélyét m e g t á m a d j á k , ezen könyvből szokták meríteni bölcse-s é g ö k e t ; 'bölcse-s Lója Károly előbbi levelemben érintett

czikkének v é g é n egyenesen kimondja : „én a

symboli-kus könyvekre nézve egyetértek Bretschneiderrel, ki azok érvénytelensége' okát e1 következő pon-tokra huzza ;a melly nyilatkozat után a' Bretschnei-derféle röpirat' eredményét tiz pontban elé is a d j a , mellyek közül egyet alább magam is idézendek. — Bretschneider hogy az ágostai hitvallást az újszerű P r o t e s t a n t i s m u s ' kivánataihoz illesztve a' symbolikus könyvek' lényeges tartalmát kedve szerint devalvál-hassa, előre bocsátja, hogy minden vallás alapjának erős és egyszerűnek kell lennie, 's azért a' monotheismus' alapja az egy Istenrőli hit, de ezen fölül a' kereszténység' különböztető bélyege, hogy általánosan Jézus Krisz-tusban higyünk ; de egyes dogmákba bocsátkozni nem látja szükségesnek, „der Glaube," úgymond, „welcher die innere Grundlage der religiösen Gemeinschaft seyn soll, darf nicht eine Summe höchst mannigfaltiger D o g men s e y n , wie unsre symbolischen Bücher uns d a r -stellen." Áttérvén ezután B. azon t a n o k r a , mellyek az evangélikusokat a' romai katholikusoktól elkülön-z i k , mondja : „Wahr ist, dass die evangelische Kirche auch etwas haben und festhalten m u s s , was sie als besondere Kirche von der katholischen scheidet. Es muss aber dieses Unterscheidende nicht nothwendig im Dogma gesucht w e r d e n , sondern es kann auch nur im Cultus und in der Kirchenverfassung liegen. "

Illyeneknek állitja: „dass nur die Schrift Regel des Glaubens und Lebens sey , dass die Schrift nicht nach der Kirchenlehre erklärt werden dürfe , und dass Christus kein sichtbares Oberhaupt der Kirche bestellt, dazu namentlich nicht die Bischöfe von Rom bestellt habe ;" 's hozzá veti : „So ist der Glaube an Gott und Christus die Glaubenseinheit unsrer Kirche als einer christlichen, und die eben angeführten Grundsätze sind die Glaubenseinheit derselben als einer protes-tantischen Kirche — — W a s unsre Kirchensymbole daher Mehr enthalten, das kann weder zur Glaubens-einheit nothwendig seyn, noch zu einer für die Kirche verbindlichen Lehrnorm gemacht werden, indem wir, so viel wir auch von diesen Mehr fallen lassen wollen, doch nicht auf hören Christen und Pro-testanten seyn." És hogy gyakorlatilag is bebizonyí-taná az önállitotta keresztény és protestáns sabadságot, elvégre m o n d j a : „ W e r würde behaupten wollen, dass wir auf hörten Christen zu seyn, wenn wir

die Dogmen von Sündenfall, von Engeln und Teufeln verwürfen ? Oder wer möchte sagen ,

134 \ 106

wir hörten auf Protestanten zu seyu , wenn wir Heiehte und Absolution wieder zum 3ten Sacra-ment machten, oder mit der englischen Kirche die katholische Theorie von der Priesterweihe annähmen?" ( 2 4 — 2 7 . l a p . ) í m e ! hová jutának a' külföldi antisymbolikusok ! 's ide jutandnak hazánkfiai, 's pedig előbb hogy sem g o n d o l n ó k , mivel ide jutni teljes erővel törekednek is. Hál ha a' külföld' b o h ó -zatos pantheistious nézetei hazánkban gyökeret ver-hetnek, majd akkor „der Glaube an Gott und Christus"

olly metamorphosison menend á t , hogy észrevehet-leníil csak névvel fogunk hitünk - 's erkölcsünkre nézve a' hajdani pogányoktól különbözni. Azon k e resztény, ki általán Istent 's Krisztust h í v é n , a z o k -nak egyes tanjait nem hiszi , sőt azokban kénye kedve szerint válogat, eredendő bünt elvet, a n g y a l t , sátánt a' lények' sorából kitöriil, gyónást, föloldozást tetszése szerint harmadik szentséggé változtat, e g y -házi rendet katholikus theoria szerint a l k o t , 's ha megint tetszik, az abrogáltakat helyre állitja, a' h e l y reállítottakat pedig újra ismét abrogálja : az az I s t e n -nél 's Krisztusnál sokkal hatalmasabb ; mert a' kinyi-latkoztatott örök igazságokat önkénye szerint változ-tathatja, mit sem Isten sem Krisztus, isteni tcrmészetökhöz tartozván a' változhatlanság, többé nem t e -hetnek. —

Ha polgári alkotmányunkról vett hasonlatosság-gal kívánnánk élni, ki merné állítani: hogy alkotmányt 's törvényt tisztelni kellő magyarnak elég elismerni, hogy koronás király 's országosan egybegyűlt rendek törvényeket alkothatnak, de ezeket szabad a' p o l g á -r o k n a k , ha t e t s z i k , co-rpus ju-risbeli avas obscu-ritá- obscuritá-sok gyanánt tekinteniek? 's mi jó kereszténynek 's igaz protestánsnak ismerjük-e el a z t , ki az Isten 's Krisztus iránti általános hitet — 's a' mi több , ezt is ön nézetei szerint magyarázhatót — elégségesnek ál-l í t v a , a' sz. írás' részál-letes tanjait chamaeál-leoni szín-változatokban kápráztatja ön 's mások' vallási szemei elejbe? Ez ám igazán a' „nundinatio veritatum c o e l e -stium," mikép Krammer hires theologusunk mondani szokta. Az illyen , ha bár legtisztább szándékú volna is, hasonlítana a' gyakorlati éleiben azon vizeszii u r a c s -h o z , ki kertjét szüntelenül más ós ismét más terv szerint változtatva, legjobb gyümölcsfáinak ízletes gyümölcseit a' sokszori átültetés miatt soha nem é l -vezhetné, sőt legegészségesebb gyümölcsfáinak teljes elszáradását siettetné.

Figyelmedet ezúttal még csak a'következő czimü könyvecskére kívánom fordítani: „Inaugaratio viri summe venerandi Danielis Crudi posoniensis V. D. M.

et Senioris ad munus Superattendentis evangelicaruin a. c. in districtu cisdanubiano ecclesiarum Posonii 1 8 0 2 die 13a Januarii peracta. Posonii 1 8 0 2 typis Simonis Petri YYrebcr." Ebben olvasom, hogy Institoris ( M o s -soczy) Mihály, a' beiktatás' alkalmával Crudy Dá-nielhez ime' szavakat intézé: compcllo t e p r o i n d e v i r summe v e n e r a n d e , in tirnore domini, non meo solum, s ed et totius , quae te tibi elegit Superat-tendentern, ecclesiae nomine : promittisne ita te tuae inspectioni, atque gubernationi creditorum m i -nistrorum ecclesiae, scholarumque moderatorum et doctrinae et moribus invigilaturum , ut in neutro a praescripta verbi divini, librorumque ecclesiae nostrae symbolicorum norma deflectant? ezután m o n -d a t i k : Superest i g i t u r , ut has tuas pia s sponsio-nes etiam sole/mi jurisjurandi formula coram Deo ejusque hic congregata ecclesia claie et distincte r e -citanda roboresmellynek következtében: „V. Zubek prodiens ad aram praelegit jurisjurandi formulám, s e quenti usus praeloquio : Jam itaque summe v e n e -rande candidate, yenubus flexis et mente in omni-scium ac omnipotentem Deurn devotissima, atque Christi Domini ecclesiae deditissima excipe et r e -cita praescriptam jurisjurandi formulám etc." IIa tehát a' superintendens ünnepélyes esküvel lekötelezi magát, hogy a'prot. p a p o k - é s i s k o l a - t a n i t ó k n a k mind tanítására mind erkölcseire iigyelend, nehogy akár az e g y i k -ben akár a' másikban a' szentirástól és a' symbolikus könyvektől, eltávozzanak : mikép helyeselheté 's teheté magáévá Lója Károly ur a' P. L. 8ik számában Bret-schneider' íme' szavait: „ « ' symbolikus könyvekre hivatkozó hiteskü, ugyanazon könyvek' alapelvű következtében igazságtalan, 's ha mindazáltal le-tétetik , érvénytelen marad. Midőn a' hitszónok esküjének letétele által arra köteleztetik , hogy a symbolikus könyvek"' ezen alapelvét kövesse, egy-szersmind arra is leköti magát, hogy hitesküjét érvénytelennek tartsa." Józan eszű ember mondhat-e illyeneket? hiszen-e általánosan Istent és Krisztust, ki imigy nyilatkozhatik? csak az teheti ezt, kinek e r e -dendő b ü n t , angyalt 's ördögöt teremteni, 's ismét cassálni szabadságában á l l a ' nélkül, hogy keresztény és protestáns lenni megszűnjék. Ha ez nem legboto-rabb indiflerentismus, ugy én megvallom , hogy az

*

1 3 5 \ 106 a, b, c - é t sem ismerem ; 's mégis azt akarja Lója

Károly ur olvasóival elhitetni, hogy az unió' p á r t o -lóira az indiílerentismus' bélyegét sütni nem lehet. De legyen ebben igaza ; legyen, hogy az u n i ó ' pártolóira az indifferentismus' bélyegét sütni nem lehel, de csak azért, mert állván a' kikürtölt uniói elvek, annak v é -delmezőiben nem találunk helyet, hová az indifferen-tismus' bélyegét süthetnénk ; ő bennök az indiffcrentismust személyesítve l á t h a t j u k , loquela illos m a n i -festos facit! lllynemü előzvények után nem csodá-lom , noha fölötte helytelenítem, ha a' pór nép a' protestáns p a p s á g ellen olly embertelen, vad és b o t -rányos kifejezésekkel é l , minőket legújabban a' Pesti Hírlap' 164ik számában olvasánk, t. i. hogy egy h e l y -s é g ' bírája Baranya vármegyében prot. papja ellen illy módon nyilatkozott : „ha nem tetszik neki a' fizetés, menjen p o k o l b a ; kapunk ebet a' korpára." Egy más gyűlésben pedig a' többek között egyvalaki azt i n d i t -v á n y o z á , hogy papjaikat egyenlő akarattal hordják ki helységeikből. — Nem a' leggyöngédebb m o -dorú 's épen nem válogatott szavakat Ichete hallani az ágostai 's helv. vallást követők' múlt havi g y ű l é -seiben is P e s t e n ; de ezekről a' hírlapok részletesebb 's kimerítőbb tudósítást nem adának. Máskortalán t ö b -b e t , addig is élj -boldogul. — czy.

Boldog a' n e m z e t , mellynek