>
J Előfizethetni minden kir.
; postahivatalnál ; í Budapesten a
szerkesztő-; nél, és Kocsi Sándor
; nyomdai irodájában,
Mu-\ zeum-körut 10. sz. alatt, Jhova a netaláni reclama-l tiókis, bérmentes nyitott
; levélben, intézendők.
S
Budapesten, augusztus 12. 13. II. Mév, 1882.
TARTALOM. Régibb idők templomainak oltáráról. — Az egyház csodái. — Egyházi tudósítások: Budapest. Jegyzetek egy jegyzetre — Alföld. Szünidői kirándulás. — Berlin. Egy lap Poroszország vallási történelméből. — Irodalom. H i v a
-talos — Vegyesek.
Régibb idők templomainak oltáráról.
A szent á l d o z a t n a k szent h e l y r e van szüksége az o l t á r felett és k ö r ü l . Templom o l t á r és áldó zat n é l k ü l annyi m i n t edény t a r t a l o m nélkül. Az o l t á r r a és á l d o z a t á r a vonatkozik s k ö r ü l ö t t e m i n t föközéppont k ö r ü l mozog az egész keresztény élet.1) H á r m a s j e l e n t é s e van az o l t á r n a k . 1. Áldozati hely t. i. J é z u s K r i s z t u s l á t h a t ó áldozata, számára az ö
látható, élö egyházában ; azért az o l t á r k é p m á s a azon asztalnak, melyen J é z u s Krisztus a szent ál-dozatot m e g a l a p í t o t t a , u g y szintén k é p m á s a a ke-resztnek, k á l v á r i a - h e g y n e k , sót az ö legszentebb testének is, mely a t u l a j d o n k é p e n i o l t á r volt, m e l y -ben és melyen J é z u s K r i s z t u s á l d o z a t á t az emberis é g é r t b e m u t a t t a . 2. Lakó helye Iemberistennek. ,.Az U r t e emberis -t é n e k és vérének lakóhelye", m i n -t az-t milevelei sz.
O p t a t u s m o n d j a ; továbbá helyettese Isten szent he-gyének és azon mennyei J e r u z s á l e m o l t á r á n a k , m e l y e t J á n o s szemlélt az égben, zsámolya a t r ó n n a k , m e l y e n az isteni b á r á n y nyugszik és mely alatt az elholt iga-zak megdicsőülésüket v á r j á k . 3. Szellemi áldozatok oltára, melyen imádságok, szent elhatározások és a hivők egyéb szent müvei m u t a t t a t n a k be állandóan, s a z é r t a k e r e s z t é n y szivnek is hasonmása.2)
Az oltárok, melyeket az apostolok s azok ta-n í t v á ta-n y a i haszta-náltak, fából k é s z ü l t asztalok voltak.
A k a t a k o m b á k b a n t a l á l t oltárok kőkoporsók voltak a szent v é r t a n u k tetemeivel. A koporsók födele, mely köböl vagy m á r v á n y b ó l volt, a szent áldozat bemu-t a bemu-t á s á r a szolgálbemu-t. Ezen olbemu-tárok nevei volbemu-tak : „sir",
J) Kreuser : „Kircheuban." = „Georg O t t : „Eucha-ristis-Buch !"
2) J a k o b . „die Kunst im Dienste der Kirche."
emlékezet", „a v é r t a n u k helye, „a v é r t a n u k val-lása," „asztal." Azon házak és t e m p l o m o k b a n , me-lyeket a régi keresztények a k k o r emeltek, m i d ő n nem voltak üldözésnek kitéve, az o l t á r szintén egyszerű asztal volt, közönségesen fából, négy láb-bal, mely az üldözés idején könnyen volt egyik h e l y r ő l a m á s i k r a vihető. Azonban szent P é t e r n e k m á r negyedik u t ó d a E v a r i s t u s pápa (100 — 1 0 9 ) m e g h a g y t a , hogy e z u t á n csak kőoltárok készíttes-senek és szentelteskészíttes-senek fel. A kőoltár K r i s z t u s U r u n k a t j e l k é p e z é : ki m a g a a kőszál s a r e n d i t h e t -len sark és alapkő. Miként a templom, u g y az o l t á r is n a p kelte felé volt felállítva. Már a k a t a k o m b á k n a-g y o b b k á p o l n á i b a n is t ö b b kőoltár volt. K ü l ö n b e n az o l t á r alakja, m i n t most is, hosszúkás, n é g y szegleti!, b e l ü l üres volt, benne a szent v é r t a n u k c s o n t j a i , elül k é t a j t ó c s k á v a l elzárva. Az o l t á r k ő a l a t t n y u g -v á n a k és n y u g o s z n a k most is a szent -v é r t a n u k ereklyéi, m e r t a szent v é r t a n u k az Üdvözítő pél-d á j á r a álpél-dozták fel magokat. „Ök a győztes ál-dozatok", i r j a szent A m b r u s „alul azon h e l y r e helyeztessenek, hol a n a g y engesztelő áldozat K r i s z -tus. Ö az o l t á r felett, m e r t ö m i n d n y á j u n k é r t szen-vedett, ök az o l t á r alatt, m e r t az ö szenvedése ál-t a l m a g a s z ál-t a l ál-t a ál-t ál-t a k fel." Ily módon a kereszál-tény o l t á r k é p m á s a azon o l t á r n a k , m e l y r ő l szent J á n o s a Titkos J e l e n é s e k b e n i r j a (6. 9 ) : „Az ötödik pecsét felnyitása u t á n l á t á m az o l t á r a l a t t az Isten igé-j é é r t , és az a felöl való bizonyság t é t e l é r t megöl-teknek lelkeit." Az oltár rendesen fehér vászonnal volt bevonva, s a r a n y s ezüsttel ékitve.
Ily oltárokon m u t a t t a t o t t be „a hit t i t k a "
m i k é n t a r é g i kereszténység m a g á t kifejezé. A be nem a v a t o t t a k t e k i n t e t e előtt el volt zárva s m a
-13
goknak a b e a v a t o t t a k n a k , t. i. a hivöknek szent
ö 7
á h í t a t t a l kellett i r á n t a eltöltve lenniök. Azért az á l d o z a t o l t á r a c h o r u s b a n volt felállítva, rácsozat á l t a l a községtől elkiilönitve, egy ciborium alatt.
A c i b o r i u m bársonyból készült ivtetö-féle volt, mely négy vékony, szilárdul álló oszlopon n y u g o -dott s az o l t á r t elfödé. E g y i k oszlopról a m á s i k r a r u d a k f u t o t t a k , melyekről b á r s o n y f ü g g ö n y ö k c s ü g g tek alá ; ezek az egész o l t á r t v a l a m i n t az áldozárt, ki a szent áldozatnál az oltár m e g e t t foglalt helyet s arczával a nép felé v o l t fordulva, e l t a k a r t á k , s csak a szent áldozat bizonyos részeinél n y i t t a t t a k szét. A ciboriumon egy feszület állt, s körösköröl diszes világok és virágok voltak, fából, m á r v á n y ból. A r a n y és ezüstből is voltak ciboriumok. I g y K o n s t a n t i n császár egy a r a n y ciboriuinot készítte-t e készítte-t készítte-t , mely 500 fonkészítte-tokészítte-t nyomokészítte-tkészítte-t, ezüskészítte-t csucskészítte-tekészítte-tövel, m e l y n e k súlya 2000 font volt. E p a ciborium ke-r e s z t j e a l a t t a csúcstetönek belsejében két, h á ke-r o m , sőt n é g y lánczocskán is az áldozati edény f ü g g ö t t ,
m e l y b e n az U r n á k legszentebb teste, az élet ke-n y e r e őriztetett a betegek és haldoklók számára.
Ezen áldozati edény, m e l y t ő l a ciborium elnevezte-tett, galamb, később torony a l a k ú volt. A g a l a m b ezüstből, g y a k r a n a r a n y b ó l is készült, belül üres volt, s h á t á n volt felnyitható. Olyan volt a ciborium m i n t a mi t a b e r n a c u l u m u n k .
Mielőtt t e h á t a püspök v a g y á l d o z á r a szent m i s é t m e g k e z d e t t e az o l t á r a ciborium f ü g g ö n y e i á l t a l n é g y oldalon elfödetett. Ez a hitujonczok m i a t t t ö r t é n t , kik a mise kezdő részén egész a f e l a j á n l á s i g jelen voltak, azonban a szent edénye ket, a kelyhet, a t á n y é r t , az áldozati edén)'t stb.
nem volt szabad látniok. Az úton az oltár felé a p ü s p ö k v a g y áldozár a l é p c s ő - i m á t : „ I n t r o i b o ad a l t a r e Dei etc" imádkozta. E r r e a J u d i c a zsoltár énekeltetett felváltva az á l d o z á r és n é p által, azu t á n következett a b ü n v a l l o m á s (Confiteor), Introi-t u s , Kyrie, Gloria, CollecIntroi-ta, a LecIntroi-tio vagy EpisIntroi-tola, a Graduale, a Credo és az O f t e r t o r i u m nevű ima, r é s z i n t imádkozva, részint énekelve, és pedig az ol-t á r o n k i v ü l , m i n ol-t ez m a i n a p is ol-t ö r ol-t é n i k a p ü s p ö k i misénél. Ez volt a hitujonczok miséje vagy az előmise.
E n n e k végeztével a szerpap hangosan kiáltá: „ H a van itt hitujoncz, hitetlen, az m e n j e n ki", vagy pe dig k i á l t á : „Ite missa est. Miután erre a h i t u j o n -czok és be nem a v a t o t t a k eltávoztak, csak ekkor n y i t t a t t a k szét a ciborium f ü g g ö n y e i s a püspök v a g y áldozár belépett a szentek szentélyébe (Sancta
Sanctorum), m i a l a t t ezt i m á d k o z á :3) „Köszönetet m o n d u n k neked U r u n k Istenünk, hogy b i z a l m a t adsz belépni szentélyedbe . . . hogy megengeded ama födél belsejében lenni s a legszentebbet láth a t n i : t é r d e t láth a j t u n k j ó s á g o d e l ő t t : k ö n y ö r ü l j r a j -t u n k , ó Uram, midőn félelem és r e -t -t e g é s köz-t köze-ledünk oltárodhoz, b e m u t a t a n d ó k b ű n e i n k s a nép b ű n e i é r t ezen szent v é r n é l k ü l i á l d o z a t o t . " Mai-nap az áldozár, midőn a lépcső-ima bevégezté-vel felfelé m e g y az o l t á r r a , igy imádkozik : „Távo litsd el k é r ü n k U r a m t ő l ü n k bűneinket, hogy tiszta szivvel léphessünk be szentélyedbe." — Azonban a f ü g g ö n y ö k nem m a r a d t a k a szent áldozat alatt állán dóan szétnyitva; hanem többször, jelesen urfel-m u t a t á s alatt, összetették. De, hogy a szent áldó zaton jelen levő hívek az áldozati cselekvényeket i m á j o k k a l kisérhessék, azokra egy kis csengetyü h a n g j a által figyelmeztettek, innen a mai szokás is a f e l a j á n l á s , u r f e l m u t a t á s és a szent áldozás kezdetét csengetés által jelezni. Ezek a ciborium oltárok egész a 14 dik századig voltak h a s z n á l a t b a n és r a j t o k a leg-m é l t ó s á g o s a b b o l t á r i s z e n t s é g , leg-m i n t leg-m á r jeleztük, a ci-b o r i u m teteje a l a t t ezüst vagy a r a n y ci-b ó l készült ga-l a m b vagy t o r o n y b a n őriztetett. Az o ga-l t á r i s z e n t s é g te-h á t a templom közepén az o l t á r o n volt és pedig függ-ve, u g y hogy a hivők á l t a l l á t h a t ó és i m á d h a t ó volt.
A 14-ik században kezdték a l e g m é l t ó s á g o s a b b o l t á r i s z e n t s é g e t nem t ö b b é az oltáron, hanem az o l t á r mellett, az ú g y n e v e z e t t t a b e r n a c u l u m o k b a n , az u. n. szentség- vagy Isten-házacskában elhelyezni. A kisebb t e m p l o m o k b a n eze a t a b e r n a c u l u m o k köböli k é s z ü l t szekrények v o l t a k , b e l ü l b á r s o n y n y a l diszítve és szép vasrácsozattal elzárva. Nagyobb, úgynevezett székesegyházakban az oltáriszentség számára égfelé n y ú l ó t o r n y o c s k á k a t építettek művészileg köböl, melyek t ö b b emelettel is birtak, s a legszebb, ékít-m é n y e k k e l , képékít-müvekkel diszítve, egész az ivezetig f e l n y ú l t a k és toronycsúcsban a kereszt-rózsával végződtek. A legalsóbb emeleten, melyhez rendesen egy lépcső vezetett, a t a b e r n a c u l u m volt megara-nyozott vasrácsozattal elzárva, m e l y b e n az oltári-szentség d r á g a edényben őriztetett. G y a k r a n díszes oszlopon nyugszik a t a b e r n a c u l u m s igy emelkedik felette a művészies g y ö n y ö r ű tornyocska.
Az Üdvözítőnek az oltáriszentségben való je-lenléte i r á n t i hit és a hozzá való szeretet volt az, mi a j á m b o r hívőket a r r a birta, hogy ezen művészi t a b e r n a c u l u m o k a t építsék, ez a d t a j á m b o r művészek kezébe az ecsetet és vésőt, hogy oly jeles müveket
3) Liturgie des heil. Jakob.
9 9 h o z z a n a k l é t r e . A z u l m i é s r e g e n s b u r g i s z é k e s e g y -h á z b a n , a n ü r n b e r g i s z e n t - L ö r i n c z - t e m p l o m b a n l á t h a t n i i l y s z e n t s é g h á z a c s k á k a t és m e g g y ő z ő d h e t n i m i t k é p e s l é t r e h o z n i v a l l á s o s l e l k e s e d é s .
A z o n b a n c s a k 1 5 0 e s z t e n d e i g h a s z n á l t á k a f a l i s z e k r é n y e k e t é s s z e n t s é g h á z a c s k á k a t az o l t á r i s z e n t s é g h e l y e i i l . B e l á t t á k , h o g y a o l t á r és a l e g -s z e n t e b b e g y ü v é t a r t o z n a k -s G i b e r t u -s v e r o n a i p i i -s p ö k ( 1 5 2 5 — 1 5 3 4 . ) v o l t a z első, k i az o l t á r i s z e n t s é g á t t é t e l é t e l r e n d e l é s m e g h a g y á , h o g y m i n d e n p l é b á n i a t e m p l o m b a n a f ő o l t á r o n e g y s z é p , m é l t ó s á g o s t a b e r n a c u l u m k é s z í t t e s s é k f á b ó l v a g y a n y a g -b ó l s a -b -b a n h e l y e z t e s s é k el a l e g s z e n t e -b -b . M i u t á n e z e n i d ő k ö r ü l a c i b o r i u m o l t á r o k f ü g g ö n y e i k é s t e t ő z e t ü k k e l k i j ö t t e k a h a s z n á l a t b ó l , a t a b e r n a c u l u m a l e g s z e n t e b b e l az o l t á r r a h e l y e z t e t e t t e g y m e n n y e z e t a l á , m e l y s e l y e m , b á r s o n y v a g y g y a k r a n a r a n y é s e z ü s t b ő l v o l t , v a g y p e d i g e g y n é g y o s z l o p o c s k á n á l l ó b o l t í v e s t e t ő e m e l k e d é k f e l e t t e . E z e n i d ő ó t a a m i t a b e r n a c u l u m a i n k az o l t á r i s z e n t -s é g ő r z ő h e l y e i ; ezek a m a -s z e n t -s á t o r , m e l y b e n az ú j s z ö v e t s é g s z e k r é n y e a l e g s z e n t e b b v a g y a z á l d ó z á s i k e h e l y b e n ( c i b o r i u m b a n ) v a g y p e d i g a s z e n t -s é g m u t a t ó b a n ( m o n -s t r a n t i á b a n ) n y u g -s z i k . I t t i d ő . zik m o s t J é z u s , a m i m i n d e n ü n k , a k e n y é r s z i n e a l a t t ; i t t t a r t j a öt m i n t e g y b ö r t ö n b e f o g v a a s z e r e t e t ; i n n e n k i á l t j a m i n d e n f á r a d t és s z e n v e d ő f e l é : » J ö j -j e t e k h o z z á m , é s én m e g v i g a s z t a l l a k t i t e k e t ! ! "
D r . Ott Ádám.
A z e g y h á z c s o d á i .
A kereszténység a pogány állam nagy hatalma, a po-gány vallás és tudomány ellen vivott óriási harczot győzel-mesen állta ki. A „gyűlölt" és „szégyenletes kereszt" tiszte-let jelévé lőn. A kereszténységet valló első császár Konstan-tin volt. H a az irtózatosan véres diocletianusi üldözés arról tett is bizonyságot, hogy a kereszténység nem irtható ki és ha a római birodalom fele keresztény volt is m á r : Konstan-tin lépésének mégis megvolt a maga politikai kényes oldala.
Azért avatkozott maga az Isten csodák által az események-be. Konstantin közt és hatalmas ellene Maxentius caesar közt ütközet állt küszöbön. De Konstantin serge Maxentiu-sét nem érte föl erőben. Aztán Maxentius a pogány papo-kat valamint az isteneket megnyerni iparkodott a maga ré-szére. ') Ez birta rá egyrészt Konstantint, hogy ő viszont „a keresztények Istenéhez folyamodjék." Mialatt elmélkedett és imádkozott, egy igen csodálatos jel jelent meg neki Isten-től. Délután volt, a nap már közel az alkonyhoz ; ekkor lát-ta saját szemeivel a nap fölött a kereszt j e l é t ,2) fényből alakulva, melyhez felirat volt csatolva, mely igy szólt : „E jelben győzesz". E látványra őt és egész seregét, mely
ta-') De peccator. meritis etremmision. II. c. 52.
2) Eusebius vita Constant. 1 c. 27 és 3ö.
nuja volt a csodának bámulás fogta el." Másnap ütközetre került a dolog ; Konstantin és általa a kereszt győzött.
Ez időbe esnek az Üdvözitő keresztjének feltalálása is és az ennél előfordult csodák. Közel nyolczvan éves korában sz. Hona, Konstantin anyja, a szentföldre zarándoklásra vál-lalkozott, hol minden léptét a jámborság művei kisérték.
Jeruzsálemben lerontatta a pogányoktól a Üdvözitő sirja fölé épitett Venus templomát, szintúgy ásatásokat rendelt el, vájjon nem találhatna-e az Üdvözítőnek szent kereszt-jére. „Isten segitségével," úgymond Socrates történetiró, 3) ez sikerült is. H á r o m keresztet találtak, U r u n k é t s a két la-torét. Kétséges levén, hogy melyik az igazi kereszt, a császá-ri anya igen elszomorodott. Azonban Makácsászá-rius jeruzsálemi püspök rábeszélésére egy közelbe lakón nőt, ki gyógyíthatat-lan betegségben szenvedett és közel volt a halálhoz, érintke-zésbe hoztak a keresztekkel. Mert a püspök hitte, és joggal, hogy ha az asszony az Üdvözitő szent keresztjét megérinti, ismét egészséges lesz. Midőn a másik kettő, nem az U r é , érinté, tovább tartott a haláltusa de alig hozták közelébe a harmadikat, a szent keresztet, azonnal vissza nyerte életét és teljesen egészséges lett." 4)
Hogyha már ezen esetek is nagy hatást gyakoroltak, annál hatalmasabb hatással volt Istennek látható beavatko-kozása a jeruzsálemi zsidó templom újjáépítésének megaka-dályozásában Julián császár alatt. Ez a fejedelem — nem a k a r j u k itt kutatni, hogy mi okból — talán jobban gyűlöl-te a kereszténységet mint akármelyik korábbi keresztényül-döző császár. Törekvései, a pusztulásnak indult pogányság u j életre ébresztése s a kereszténység kiirtására, mindenki előtt ismeretesek. Hogy Krisztusnak jövendőlését a zsidó templom maradandó pusztulásáról nevetségessé tegye, elhatározta J u l i á n annak helyreállítását. Zsidókat hivott J e r u -zsálembe, sok kiváltsággal ruházta fel és sok pénzt a d o t t nekik a templom újjáépítésére. Akkor sz. Cyrill volt j e r u -zsálemi püspök. Mikor a zsidók serényen hozzá láttak mun-kájokhoz, a püspöknek eszébe j u t o t t Krisztus jövendőlése és sokak jelenlétében igy szólt : „Nem sokára kő kövön nem fog maradni." Éjjel rá hatalmas földrengés támadt, mely felforgatta a régi templom alapjának köveit és szétszórta a z u j a k k a l együtt. Rémület fogta el a zsidókat és a templom tere felé tódultak. Ekkor tűz hullott alá az égből, mely el-pusztíotta az építők hajlékait a munkások szerszámaival e g y ü t t .6) Még Ammianus Marcellinus ") a pogány történetiró is, a k i barátja volt Juliánnak, említi e csodát." „A n a g y -szerű jeruzsálemi templomot, mely sok öldöklő csata után teljesen elpusztult, ú j r a helyreállítani parancsolta (Julián) s a munka serény végzésével antiochiai Alypius praefec-tust bízta meg. Midőn Alypius a munkát a lehető legseré-nyebben folytatta s a tartomány rectora is egész odaadással közreműködött, rémitő tiizlángok törtek ki több ízben az alap mellett és miután a munkásokat egynéhányszor
eléget-3) Az úgynevezett constantini monogramm volt ez, Krisztusnak épugy, mint keresztjének neve betűi.
') Hist, eccl 1. c. 3 7.
5) A kereszt feltalálására vonatkozó különféle v rsiókat illetőleg v. ö. Kraus : A. szent szeg a trieri székesegyházban 50. 1. skv.
6) Socrates Eist. eccl. III. c. 20. Tüzetes forráskivonatok mas egy-korú egyházirókból Dieringernél, System 259 1 skv.
') His. XXIII. c. 1.
1 2 *
lék a helyet hozzáférhetetlenné tevék : ekként, mivel az ele-mek makacsul ellenálltak, abban m a r a d t a vállalat."
Valamint nagyban ugy kicsinyben is tanúságot tett Is-ten az ő egyháza mellett csodák által. Sz. Atlianáznak, az ő életének í r ó i8) csodatevő erőt tulajdonítanak, mit ellenségei közvetve avval véltek magyarázhatni, hogy a szentet bűvé-szeiről vádolták. E g y feltűnő csodáról, mely atyja kereszte-lésénél törtétn, említést tesz nazianzi sz. Gergely. 9) Midőn a keresztelendő „kiszállt a vízből, világosságtól csodálatos fény tő körülragyogva, látták egészen megfelelően a lelki állapotnak, melyben az isteni a kegyelmet fogadta." Csoda-tevő erővel volt felruházva sz. Vazul is, mi betegek gyógyí-tása által bizonyult be.10)
A vértanuk ereklyéi által mívelt csodákról sok egy-házi író beszél. Betegeket gyógyitottak sz. Euphemia n) ereklyéi, Babylas vértanúé1 2), sz. G y á r f á s és Protázé, 13) Sergius vérlanué, H) Cyprian vértanúé l s) és másokéi. E r r e vonatkozólag igy ir sz. E p h r a e m :1 6) ,,Jólehet holtak, mé-gis ugy működnek (a vértanuk ereklyéik által) mint élők, betegeket gyógyitnak, ördögöket űznek ki, és ezek zsarnok-ságának minden semmirevalóságát Krisztus ereje által tönkre teszik. Mert a sz. ereklyékben mindig jelen van a Szentlélek kegyelme, a ki általok minden csodát mivel."
rM i v e l a vértanuk, í r j a sz. Ágoston, 17) hitökért való szen-vedésben oly csodálator türelmet tanúsítottak, azért Isten őket csodákban nagy hatalommal tüntette ki."
A századokig tartó népvándorlás ledöntötte a római világbirodalmat és a civilisatio minden vívmányát jiuszti-tással fenyegette. A vad germán népek, részint pogányok, részint árián ok, elpusztítottak mindent a mi utjokba esett.
És mégis ugyanazon népek nem csupán a római birodalom megdöntőinek kelle lenniök, hanem egyúttal anyagnak u j államok alakulásához, és substratumnak Isten nagy orszá-gának kifejlődéséhez. Ezekre a habár erkölcsös, de nyers és műveletlen természetű emberekre a legnyomósabb okok sem gyakorolhattak benyomást ; reájok a keresztény hittéritőknek isteni tettekkel, csodákkal kellett hatniok. Ezért már elő-zetesen el lehet fogadni, mint tényt, azt, hogy a ker. hit hir-detője a népvándorlás alatt nem igen nélkülözhette a csoda-tevés isteni adományát. És csakugyan, az említett kor mis-sionáriusainak életirói ez istenes férfiakról különféle cso-datetteket jegyeztek fel. Igy sz. Severin, a dunai tartomá-nyok magasztos lelkű apostola, ki előtt még Odoaker is, a herulok királya, meghajlott, és aki a népvándorlás napjaiban ezreknek vala vigasztalója és segitője, bírta a csodatevés erejét. 18) Troyesi Lupus, auxerre-i Germanus, Honoratus és arlesi Hilarius, lyoni Eucharius,tongerni Servatus, koruk-nak-e nagy püspökei, valamint szigorú asketai életök, ugy
8) Socrates Hist. eccl. IV. c. 10.
«) Orat. 19.
10) Gregor. Nazianz. Orat. 20 ; Ephraem Syrus Encomium in s. Ba-silium.
u) Evagrius Hist. eccl. c. 3.
12) Chrysostom. Expos, in. Ps. 210; Socrates hist. eccl. III. c. 18 ; V. c. 19.
13) August. Retractat. c. 13 ; de civit. Dei XXII. c. 8 ; confession.
IV. c. 7.
») Evagr hist. eccl. IV. c. 28.
15) Gregor. Nazianz. OraTt. 18.
16) Eucom. in omn. sane. mart. n. 3.
>') De civ. De XXII. c. 9.
l s) Eugippius Vita s. Sevevini e. 23.
csodatevő erejök által ellenállhatatatlan befolyást gyakorol-tak a népvándorlás vad csordáira. Nicetius trieri püspöknek Chlodeswindához, longobard királynéhoz intézett levelében, melyben buzditá, hogy férjét, Alboin királyt, nyerje meg az egyháznak, toursi sz. Márton, sz. Germanus, sz. Hilarius, sz.
Lupus, sz. Remigius és sz. Medardus különféle csodái vannak felsorolva. Sz. Remigiusnák, rheimsi püspöknek csodatetteit sz. Avitus, viennei püspök is említi az arianokkal tartott vi-tatkozásában 409-ben.19) Reccarednek a nyugatti góthok kirá-lyának korában Isten a spanyol egyházat is megdicsőítette csodatettekkel, a mi onnan tűnik k i m e r t ez a király szemére veté az árián püspököknek, hogy nem tudnak csodát mívelni, mig a katholikusoknál ezek oly bőven előfordulnak. so)
A maga korában Itáliában előfordult csodákat Nagy-Gergely dialógusainak 4. könyvében sorolja fel. Tetbeu és csodákban nagyok voltak : sz. Patrícius, Irhon apostola, sz.
Columba, Skóthonban a hit hirdetője, sz. Ágoston, Angol-ország apostola. Csodatevő erővel voltak felruházva a né-met vidékek hitküldérei, mint : sz Fridolin, sz. Gallus, sz.
Rupert, sz. Emmerán, ez. Kilián, sz. Goar, sz. W i l l i b r o r d , mindenek fölött pedig nagy sz. Bonifácz, sz. Ludger, a szá-szok apostola, sz. Anschár,2 1) e Bonifáciusa az északi né-peknek, a dánoknak, svédeknek és norvégoknak, sz. Cyrill és Method hittéritői a morváknak és más szláv népeknek, sz.
Benno az obotriták apostola, sz. Adalbert, a kereszténység terjesztője a poroszoknál, és őseinknél a magyaroknál.
(Vége köv.)
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
B u d a p e s t , augusztus 9. Jegyzetek egy jegyzetre. — A katholikusok elleni támadás teréül a protestánsok a speci-fice protestáns színezetű lapokon kivül, ugy látszik, a pro-testáns Gyulai P á l által szerkesztett ,Budapesti Szemlé'-t választották. Ez tűnik ki azon körülményből, hogy nevezett folyóirat, a jelen évben, már másodízben t á m a d j a meg a katholikus jogalapot, a középtanodai törvényjavaslatot ille-tőleg, azon követelés miatt, hogy e javaslatban a kath. püs-pöki kar nevében benyújtott memorandum észrevételei ér-vényesíttessenek. A meg-megujított támadás elég kézzel-foghatólag tanúskodik a felől, hogy a püspöki kar memo-randuma oly hatalmas vágást intézett a protestáns erősza-kos követelések ellen, hogy azt egyhamarjában kiheverni nem tudják; megczáfolni meg képtelenek: azért a kérdést u j a b b és ujabb czikkezéssel mind jobban bebonyolítani tö-rekednek, azon feltevésből indulva ki, hogy a zavarosban a halászat könnyebb lesz.
A dolog természete hozná magával, hogy miután a , Budapesti Szemle' első czikkére válaszoltunk, most sorba vegyük a másikat. Mielőtt azonban azt tennők, szükséges-nek t a r t j u k végezni e második czikket követő protestáns szerkesztői jegyzettel, melyet, in perpetuam rei memóriám, ezennel egész terjedelemben itt közlünk: „Nem kivánunk, úgymond Gyulai P á l , a kérdés lényegébe bocsátkozni, de egy pár megjegyzést nem nyomhatunk el. A vita folyamá-ban Magyarország nem egyszer említetik mint
felekezet-19) Spicilegium d'Acherianum, torn. 5 p. 354.
20) Gregor Túron. Histor. XI. c. 15 ; deglor. conf. c. 13.
21) Rembert Vita s. Anscharii Pertznél, torn II.
1 0 1 nélküli állam . . . Vájjon teljesen felekezetnélküli állam-e
Magyarország? Az 1848-iki törvények ugyan kimondták a vallásegyenlőséget, de ez még se intézményeinkben, se tör-törvényeinkben nincsen megtestesítve. A kath. egyház máig is némi előjogokban részesül és mi nem hallottuk, hogy . . . ez előjogok eltörlését valaha sürgették volna, vagy csak óhajtanák is. Ez előjogokat élvezni és mégis az államot fe-lekezetnélkülinek á l l í t v a , u j intézményeket követelni a kath. egyház teljesebb függetlenségére nézve, logikailag bajosan fér össze. Mindannak . . . csak ugy van értelme, ha az állam teljesen felekezetnélkülivé vált és a katholikus és állami alapok véglegesen külön választattak. Azonban ez azt hisszük nem oly könnyen és hamar valósítható és addig a középiskola ügyében valaminek történni kell a status quo alapján, még pedig ugy, hogy az semmiféle vitás jogi kér-désnek ne praejudicáljon. De a katholikus álláspont ezt épen ugy ellenzi, mint a protestáns; az u j jogokat követel, ez a régiekhez mereven ragaszkodik és nem a k a r j a eltűrni, hogy az államnak a törvényekben kimondott és általa is elismert felügyelő joga intézményekben is megtestesíttessék.
H á t a felekezetek egyoldalúan felfogott érdeke minden és az államé semmi ? Csak katholikusok és protestánsok va-gyunk-e és nem egyszersmind hazafiak is ? E két eszmét, e két érzést nem kell oly mereven szembe állítani, oly éles
•összeütközésbe hozni, mert mind a kettő szenved általa."
G y u l a i P á l e nagytekintélyű, mert hát protestáns nyilatkozata a világ előtt ugy tűnhetnék fel mint egészen pártatlan, melyből a katholikusoknak és a protestánsoknak egyaránt kijut a részök. De ne hagyjuk magunkat tévútra vezetni a divattá válni kezdett szokás által, mely szerint legújabb időben, nevezetesan pedig a ,Budapesti Szemlében', protestánsok katholikusokkal együtt említtetnek.Ha ugyan-is figyelemmel kugyan-isérjük ezt az u j szokást, ugy találjuk, hogy a protestánsok csak mintegy appendixként szerepel-nek, hogy mégis annyira kirívó ne legyen, mintha csak a katholikusokat akarnák ütni; a java ( ? ) azonban a czikke-zéseknek mindig a katkolikusok ellen intéztetik e protestáns pártatlanság által. A z é r t ugy találjuk, hogy bizony a pro-testánsok az ilyen felszólalások által nem érzik magokat érintve, mert jól tudják, hogy azok őket tulajdonképen nem is illetik. Gyulai P á l sem képez kivételt. V a g y hogy is várhatnók, hogy egy protestáns irva valamit a katholi-cismussal szemben pártatlanul tudna ítélni ? O is, midőn a protestánsokat a katholikusokkal egy kalap alá látszik von-ni, elárulja, hogy hisz ő a katholikusoknak beszél, hi-szen jegyzetének kiindulási pontja, iránya, tartalmának legnagyobb része, csak a katholikusokra vonatkozik és azok felfogása ellen vau intézve : semmiképen sem mondható te-hát, hogy ő részrehajlatlanul mondja el nézetét, ámbár ál-lítólag ő a ,kérdés lényegébe bocsátkozni' nem akar.
Ez előre bocsátott felvilágosítás után, melyet szüksé-gesnek tartunk arra nézve, hogy helyesen lehessen ítélni az idézett jegyzett felett, most már áttérünk megjegyzésünkre.
A főkérdés, mely körül a többiek, mint bolygók a nap kö-r ű i fokö-rognak, Gy. P . után az : vájjon teljesen felekezetnél-küli állam-e Magyarország ? Hogy ő e kérdésre tagadólag válaszol, hogy ő e kérdésre oly választ ad, melyből kitűnik, hogy a magyar államot katholikusnak tartja, ezt az ő
pro-testáns álláspontjából lehet megfejteni; hiszen minél inkább erősíteni fogják, hogy a magyar állam katholikus, annál több engedményt lehet az egyenjogúság czimén a magyar államtól a protestantismus részére kicsikarni. Mihelyt a pro-testánsok elismernék, hogy a magyar állam nem katholikus, azonnal elesnék a czim is, melynek alapján követelésekkel léphetnek fel, hogy őket a kath. (?) állam privilégiumokkal vegye körül. Ezt az állítást tehát törik-szakad fenn kell
pro-testáns álláspontjából lehet megfejteni; hiszen minél inkább erősíteni fogják, hogy a magyar állam katholikus, annál több engedményt lehet az egyenjogúság czimén a magyar államtól a protestantismus részére kicsikarni. Mihelyt a pro-testánsok elismernék, hogy a magyar állam nem katholikus, azonnal elesnék a czim is, melynek alapján követelésekkel léphetnek fel, hogy őket a kath. (?) állam privilégiumokkal vegye körül. Ezt az állítást tehát törik-szakad fenn kell