Domini Domini
J o a n i s JBapt. S i m o r
S. R. E. Cardinalis, Principis, P r i m a t i s H u n g á r i á é , S. s. Theologiae Doctoris Cellegiati etc. ect. ect. O O
A d faustissimuin natalem diem 23-am A u g u s t i Anni 1882
devotissime oblatum a
Joanne Bellis e Dioec. Nitriersi.
M a g n o r u m resonant dQui fortes v e l u t H e r -A u t quos v a s t a Scienti
L a u d i b u s aeternat, j u -Si just um, u t digne atti-Quo m o d u l o f a n d u s ven-Cardinei Solii decu-H u n g a r i a e P r i m a s , qu-P r o s t e r n i s docte se-P e r quae dégénérés n-Quam sibi r e d d i d e r a n t e-Xecdum quis Zelum ne-P a l l a d i s Arce Tibi m-E his n a m q u e fluens o-Quam d e m u m i l l u s t r e m re-Si bellatores al-Victores fecit coH i s q u e s u p e r b a locant g r -Q u a m v i x d u m recolet simu
Gloria, qua splendes mer-Nesciet occasum, qui-U t T i b i posteritas se-His tamen h a u d quaero ser-Quas T u a facta canunt, i-A r c t a t u s spatio su-Nam — ne Te et vates al-Prolixis, — paucis a-Quare et ego t i t u t o s relD u n t a x a t N a t a l e m a -Corde precando Deum : u t fi-Confirmes C l e r u m vig-Et niteas porro in su-Pannoniae, donec Tu-N a u f r a g i o fidei leveAd firmám P e t r á m , P r
--gnissima gesta V i r o r u m , -es c e l e b r a n t u r ab A r m i s , -Zelus, L i n g v a diserta, -gens encomia famae, — -gam fastigia l a u d u m : -as Celsissime P r i n c e p s ! -exeinplarque coruscum, - s p i r i t u a l i b u s A r m i s -per molimina f r a u d u m ; - r u n t proscindere Matrem, -rore s u a p t e n o v e r c a m . . — -dum a d d u b i t a v i t a d u s q u e : -gnalia condita Sedûm ; -ta est F a c u n d i a lingvae, - d u n t T u a classica scripta, -quos a n i m u s generosus -flictu, ac hoste peremto : -ti signacula sensus,
•et Ventura p r o p a g o ; -tis, impervia fatis, -pe omni i t e r a b i t u r aevo : -tis m o n i m e n t a coronet,
•6m deducere D o t u m , -fallibiles quasi t e s t e s ; -cinctim haec dedico v o t a ; -i q u a n d o q u e f a t i g e n t - t a n t penetralia cordis : -quos reticendo : decorum - p l a u s u , et carmine pango ; - m a t u s g r a t i a ab A l t o : -lem, p o p u l u m q u e fidelem, -ma, sacraque Sione -Vis, et Svada paterna, -actos, atque r e d u c a t -matem t o t i u s O r b i s !
*) Literae majores, quae omnes hos versus perpendiculariter intersecaut, directe ad dimidium cuiusvis versus recidunt ita : ut quivis tertius pes poeticus respectiva majore litera terminetur
K i a d ó - t u l a j d o n o s és felelős szerkesztő: B r e z u a y Bébi, hittudor, k. m. t u d . egyetemi ny. r. t a n á r . N y o m a t o t t Budapesten, 1882. Kocsi Sándor nyomdájában, M u z e u m - k ö r u t 10. sz. a l a t t .
í Megjelenik e lap heten- í í ként kétszer : í szerdán és szombaton. \
Előfizetési clij : \ ' félévre helyben s posta- >
küldéssel ő f r t . í j Szerkesztői lakás: Buda- ' í pest, VIII., Stáczió-utcza í j 5 5 . , hova a lap szellemi jj í részét illető minden kül- ; í demény czimzendő. 5
R E L I G I O .
KATH. EGYHÁZI S IRODALMI FOLYÓIRAT.
NEGYVENEGYEDIK ÉVFOLYAM.
Budapesten, aug^ztus 26. 17.
t Előfizethetni minden kir. ?
postahivatalnál ; í Budapesten a szerkesztő- ;
nél, és Kocsi Sándor '
?
nyomdai irodájában. Mu- \ zeum-köruc 10. sz. alatt, i
!
hova a netaláni réclama- ? tiók is, bérmentes nyitott '
levélben, intézendők. \
II. Félév, 1882.
TARTALOM. Szent István öröksége. — Gondolattöredékek a franczla iskolai oktatás- és nevelésügyek fölött. — Egyházi tudósítások : Budapest. A felekezetnélkűli magyar állam. — Szepesi egyházmegye. Papi sz. gyakorlatok. —
Franeziaor-szág. A rheimsi ünnepélyekből egy epizód. — Irodalom. — Vegyesek.
S z e n t I s t v á n ö r ö k s é g e .
(Vége )
II.
A n a g y alkotások j e l e n századát teljes j o g g a l lehet nevezni a r o m b o l á s századának. A h i t g y á m -s á g á t l e r á z o t t emberi elme lát-szólag n a g y o k a t te-r e m t , de az ete-rkölcsi v i l á g b a n a n n á l sötétebb pusz-t u l á s m u pusz-t a pusz-t k o z i k . A r o m b o l á s szelleme mindenek-előtt a t á r s a d a l o m ethikai r e n d s z e r é t t á m a d j a meg, azon alapelveket melyek az állami s t á r s a s lét ösz-szekötö kapcsait képezik. E rendszerben van egy-részt a jogos alapon álló t e k i n t é l y és hatalom, más-részt a köteles hódolat és engedelmesség. „Minden lélek engedelmeskedjék a felsőbb h a t a l m a s s á g o k -nak, — sz. Pál, a nemzet n a g y apostola, — m e r t nincs hatalmasság, hanem csak Istentöl, s a m e l y e k v a n n a k , Istentől r e n d e l t e t t e k . " *) A h a t a l o m és te-k i n t é l y sohasem volt népszerű eszme, de oly gyű-löletes sem volt soha, m i n t most.
Még a m u l t század a l k o n y á n romboló véres forradalom egyik hőse azt m o n d j a koronás fejedelme szemeibe: „ S i r ! én nem szeretem a k i r á l y o -k a t " , - most m á r e nemszeretés, a t e -k i n t é l y l y e l szembeszálló büszke dacz, sokkal merészebb, sokkal á l t a l á n o s a b b lön, hogy sem t a r t a n i ne kellene attól, hogy s z ü l ö a n y j á t ó l , a v a l l á s t a l a n s á g és erkölcste-l e n s é g t ő erkölcste-l ápoerkölcste-lva és b á t o r í t v a eerkölcste-lvégre is végzetes csatára h i v a n d j a ki a t á r s a d a l m a t . Az á l m ü v e l t s é g elvévén az e m b e r e k t ő l a hitet, az Istennek félelmét, m e g r o n t v a az erkölcsöket, természetesen megin-g a t t a b e n n ü k a t á r s a d a l m i érdekközössémegin-g és aláren-d e l t s é g f o g a l m á t is. Mióta az Isten b á n t a l m a z á s a
*) Sz. P á l . Eóm 13. 1.
szabad, a családban a szülök, a t a n o d á k b a n a taní-tók, a t á r s a d a l o m b a n az elöljárók, az á l l a m b a n a feljebbvalók, szóval mindazok, akiknek az Isten és vallás h a t a l m a t és t e k i n t é l y t adott, sérelem és g y ű -löletnek vannak kitéve. P e d i g a h a t a l o m és tekin-tély nem csak sarkköve az á l l a m o k n a k , hanem egy n a g y t á r s a d a l m i elv is e g y ú t t a l , melyet veszélyte-lenül sérteni, gyászos következmények n é l k ü l meg-i n g a t n meg-i nem lehet. Senkmeg-isemeg-in fogja t a g a d h a t n meg-i , h o g y mióta a katholika egyház feje t e k i n t é l y é b e n sértve, h a t a l m á b a n c s o r b í t v a van, benne és á l t a l a az összes v i l á g á l l a m i szervezet legfőbb elve l e t t m e g t á m a d v a , megsértve. A v a l l á s t a l a n s á g j o g o s u l t s á g a és a laza erkölcsiségi t ö r v é n y , e k e t t ő szülte m e g a t á r s a d a -lom r é m k é r d é s é t : a socialis f o r r a d a l m a t , m e l y n e k egyik nem r é g e l h u n y t hőse 'nyiltan és leplezetle-n ü l h i r d e t t e , hogy a tör politikai fegyver és a ki-r á l y g y i l k o s s á g politikai eki-rény s csak az ily vészes elemektől s a t u r á l t korszellem vala képes odáig menni, hogy részvétet n y i l v á n í t s o n e hős e l h u n y t a fölött. Bizonyára ezen k o r s z e l l e m r e m é g legmeré-szebb m a g a s z t a l ó j a sem f o g h a t j a rá, hogy kereszté-nyies érzelmű.
A h a t a l o m és t e k i n t é l y f o r r á s a m á r az emberi-ség őskorában a vallás volt. De a k e r e s z t é n y v a l l á s magasztos r e n d e l t e t é s t a d o t t a t e k i n t é l y és h a t a -lomnak. Megtisztította azt a zsarnokság, önkény, és erőszak elemeitől s m e g a l a p í t v a az emberi j o g o k egyenlőségét, a j o g és igazság a l a p j a i r a f e k t e t t e azt. E g y nagy államférfiú, ki E u r ó p a l e g m i v e l t e b b és l e g b ü s z k é b b nemzetének sorsát, m é g pedig j ó l sokáig vezette, m o n d á : „Az államférfiak kezében h a t a l m a s tényező a vallás." Ez a t e k i n t é l y őre, a h a t a l o m támasza, ebből f o r r elö a törvények
tisz-17
telete, a népek n y u g o d t s fokozatos fejlődése és ha-ladása.
A hol a vallás, m i n t a polgári és m a g á n jel-lem képzője, államnevelöi befolyásától megfosztva van, ahol a t a n o d á k m a g u k a v a l l á s t a l a n s á g n a k m i n t e g y p r o p a g a n d á i , ahol a fejlődő nemzedék oly képen neveltetik, hogy Isten l é t é t csak g y a k o r l a t i -lag t a n u l j a ismerni, m i d ő n annak s u j t o l ó keze eléri, o t t a t e k i n t é l y sülyedésén, a h a t a l o m g y ű l ö l e t é n csodálkozni nem lehet.; m e r t ha óriási léptekkel ha lad is a v i l á g előre s a t u d o m á n y n a p o n t a u j felfe dezéseket tesz, odáig nem fog haladni, azon t u d o m á n y t nem fogja felfedezni, hogy v a l l á s t a l a n , hi-tetlen népet t u d j o n valaki bölcsen kormányozni.
Vesztéhez közéig azon kor, m e l y a t e k i n t é l y s h a t a l o m biztos zálogát, a vallást elveti. Az emberi-séget K r i s z t u s t a n a t e t t e szabaddá, s szabadságleve-lén az ő vére a pecsét.
Az emberiség e m a g n a c h a r t á j a l o m b t á r b a ke-r ü l h e t , de nincs oly t á v o l az idő, midőn az alapjai-ban m e g i n g a t o t t s a l á a k n á z o t t hatalom s t e k i n t é l y á l t a l á n o s a n f o g j a h a n g o z t a t n i a m a szavakat, melye-ket nem oly r é g m o n d o t t egy fejedelem környeze tének : „ A d j á t o k vissza a n é p n e k a vallást !"
A l t a l á n o s lesz e szózat, az bizonyos, de hogy nem lesz-e m á r későn, azt csak Isten t u d n á meg-m o n d a n i .
III.
Ha a keresztény vallás nem revelácziókat, ha nem c s u p á n a m o r á l szabályait tette volna köz-kincscsé, m á r ez elég bizonyíték lenne isteni ere-detére.
Ezen isteni morál fensége előtt, melyből a n y -n y i áldás áradozott az emberiségre, e l t ö r p ü l az em-beri e l m e m i n d e n t a l á l m á n y a .
Isten, a természet ura, a m i n d e n s é g n a g y al kotója, a legbölcsebb törvényhozó, tiz czikkelyben összegezte t ö r v é n y e i t ; az Üdvözítő m o r á l j a pedig csak épen két p a r a g r a p h u s b ó l á l l : ..Szeressed a te u r a d a t I s t e n e d e t teljes szivedből, teljes lelkedből s m i n d e n e r ő d b ő l ; szeressed f e l e b a r á t o d a t , m i n t ten lien m a g a d a t . E két parancsolaton f ü g g az egész t ö r v é n y és p r ó f é t á k . " * ) Es hozzá t e h e t j ü k : ,.Köny-nyebb az ég és földnek elmúlni, m i n t ezen törvény-ből egy pontnak elveszni." **)
Ezen t ö r v é n y oly szent, oly magasztos, m i n t annak Alkotója. Ezen t ö r v é n y á ' l a p i t á meg a
be-*) Máté 37. 39. 40.
**) Lukács X V I . 17.
csiilet és kötelességérzet ama fenséges fogalmát, melynek a l a p j a nem a látszat, nem a k ü l s z i n , ha-nem a valódi belbecs és tiszta jellem. Mig az ünne-p e l t felvilágosodás csak külső becsületet ismer a t á r s a d a l o m b a n , és a k á r h á n y v a l l á s n é l k ü l i becsüle-tes ember a legjobb névnek, a legszélesebb m é r v ű tiszteletnek s hódolatnak örvend, mert a v i l á g a m o r á l i s sebek előtt szemet h ú n y s egyik beteg ren-desen nem u t á l j a a m á s i k a t : a d d i g K r i s z t u s törvé-nye az ö n t u d a t t i s z t a s á g á b a helyezi a becsületet, mert a b b a n az erkölcsi emelkedés és g y a r a p o d á s azon eszközét ismeri és t a n í t j a , mely visszariad m i n d e n i g a z s á g t a l a n s á g t ó l s i n k á b b t ű r és szenved,
O O o
de a becsület á r á n nem k i v á n j a kielégíteni a t á r s a -dalom t á m a s z t o t t a igényeket.
V a j m i m á s f o g a l m á t á l l a p í t j a meg a m o d e r n cziviizáczió a becsületnek. Szomorú kórház ez a mai t á r s a d a l o m s betegei csaknem g y ó g y í t h a t l a n o k . Az istenitéletek gyászos p a r ó d i á j a , a családi szentély-ben dúló hűtlenség, a hitvesi kötelmek lazulása, az a l k u r a kész meggyőződés, a jellemek megvásárol-hatósága, k ö n n y e l m ű j á t é k a legszentebb érzelmek-kel, a h a l d o k l ó polgári erény, — m i n d m e g f é r n e k azon becsületességgel, mely Istent és v a l ' á s t nem, csak önhaszont és m a g á n é r d e k e t ismer
Ez volna azon becsület, melyet a keresztény m o r á l t a n i t ?
Ha kit az élet nehéz k ü z d e l m e i között v a l a m i az erkölcsi alapon f e n t a r t a n i képes, az a kötelesség-érzet. Sok sebre, melyet csak Isten lát egyedül, ez volna az egyetlen enyhitö, vigasztaló balzsam.
Mert küzdeni, f á r a d n i a terhes életen keresz-t ü l puszkeresz-ta eszményérkeresz-t v a j m i nehéz, s mégis, ha e nemes idealismus k i h a l t az emberek szivéből, vége van m i n d e n p o l g á r i erénynek. A keresztény vallás egy családdá t e t t e az emberiséget, szeretete mele-gével belehelte a czélok és érdekek közösségét, t e s t v é r i viszonyra f e k t e t t e a közbo'dogságot. A ki Istent és f e l e b a r á t j á t nem szereti, az csak ö n m a g á t szereti és ezen szeretetében van halála. I s t e n é r t és emberiségért, e két egymással összeforrt, elválaszt-h a t l a n esztne képezte m i n d e n elválaszt-h a a valódi nagy jelle-mek körvonalait.
Azért, á l l a m o k a t első sorban h o n p o l g á r i eré-n y e k boldogítaeré-nak s eré-nem v a l l á s t g ú eré-n y o l ó bölcselet;
válságos napjaiban becsület- és kötelességérzettöl á t h a t o t t , s megedzett keblek biztosítanak, s nem szuronyok hatalma.
Csak a hit vérszövétneke, s jól m e g ó r z ö t t
er-1 3 er-1
k ö l c s i s z a b á l y o k v e z e t h e t i k a z e m b e r i s é g e t v é g c z é l -j á h o z .
V e s z t é h e z k ö z e l e g a z o n k o r , m e l y v é d t e l e n s k o l d u l n i h a g y j a a b e c s ü l e t e t , m e l y az o l y s ü r ü n y i l v á n o s é s m a g á n é l e t i b o t l á s b a n n e m é s z l e l i a k ö t e -l e s s é g é r z e t h i á n y á t s e -l é g v a k a r r a , h o g y k ö z e -l g ő e n y é s z e t é b e n d i a d a l r ó l á l m o d o z z é k . C s a k a v a l l á s v o l n a k é p e s k i b é k í t e n i az e m b e r t s o r s á v a l , e n y h í t e n i n y o m o r á t , s z e n v e d é s e i t , t a n í t a n i ő t s z e l i d m e g a d á s á r a , j o b b i d ő k r e m é n y é r e , v i g a s z á r a . M i r e k é -p e s az e m b e r , k i t ő l e l v e t t é k ezt is ?
A r r a m e g f e l e l e m ! a j ö v ő .
S z e n t I s t v á n n a k á l l a m f é r f i ú i b ö l c s e s s é g e m é l y v a l l á s o s s á g á b a n s t e t t e k b e n g a z d a g h o n s z e r e l m é -b e n n y i l v á n u l t .
E k e t t ő v e l a d o t t l é t e t n e m z e t é n e k , e k e t t ő b e n h e l y e z é a z o n a l a p o t , m e l y a m a g y a r t a n n y i é v s z á -z a d o k k ü -z d e l m e i k ö -z ö t t d i c s ő s é g e s e n f e n n t a r t o t t a . A n é p e k j e l e n és j ö v e n d ő n a g y h a r c z a i b a n m o s t is c s a k e k e t t ő f o g j a f e n t a r t a n i n e m z e t ü n k e t .
O h n e l e g y ü n k k i r á l y i a p o s t o l u n k e z e n d r á g a ö r ö k s é g é h e z h ü t e l e n e k !
0 h a l d o k o l v á n , n e m z e t é t a b o l d o g s á g o s S z ű z -n e k , a m a g y a r o k -n a g y A s s z o -n y á -n a k o l t a l m á b a a j á n l á ; a z é g e d i c s ő k i r á l y n é j a , h a z á n k v é d a s s z o -n y a , m e -n -n y e i é d e s a -n y á -n k k ö r é s e r e g e l j i i -n k m i is e s z e n t n a p o n , e l s ő s z e n t k i r á l y u n k á l d á s á b a n ő r z ö t t e m l é k é t ü n n e p e l v é n s a r é g i b u z g ó , v a l l á s o s és h a -z a s -z e r e t ö m a g y a r o k a j k a i v a l m o n d v á n :
Boldogasszony Anyánk, Régi nagy Pátrónánk, Nagy Ínségben lévén, igy szélit meg hazánk, Magyarországról, romlott hazánkról.
Ne feledkezzél el szegény magyarokról. Amen.
Gondolattöreciédek a franczia iskolai oktatás-és neveloktatás-ésügyek fölött. ')
Francziaországban ismét a boszorkánytánez j á r j a , mert hiába, a heves francziának már vérében vau, hogy időnként kisebb nagyobb mérvben csapongjon. Hogy azonban az ilyes veszett h a j r á , mely a kamarában és senatus előtt épp ugy, mint népcsödületeken és csapszékeken bizonyos publi-cum felvidítására ördögi szereposztással lejátszatik, nem szül valami épületes eredményeket, az nagyon természetes.
A jezsuiták collegiumai a legdurvább erőszak alkalmazásá-val bezárvák ; több százra menő férfi szerzetes telep felosz-l a t v a ; több ezeren pedig a „kofelosz-lostorrabfelosz-lók" áfelosz-ltafelosz-l kihajszofelosz-l- kihajszol-va tulajdonaikból kereset és foglalkozás nélkül, ugy szólván, az országutakra űzettek ki. De még itt nincs vége ! Neki mennek az eddig független birói karnak, mely a kiáltó igaz-ságtalanság szavát meghallotta és a jogtalanul kizavart áldo-') „Die katholische Bewegung in unseren Tagen" czimii folyóirat 1881. évi X. és XI. füzete nyomán.
zatoknak mindenütt p á r t j á t fogta. S azt követelik, hogy ezen birói kart a szájhősködők uralma alá j u t o t t állam inyjé-nek nem tetsző elemektől megfoszszák; egyúttal a magasabb nőiskolákat vallásos jellegöktől megfosszák s bennök a val-lásoktatást betiltsák. Az istentelen törvény már keresztül is ment a kamara és senatusban, mely a nőnemet a vallástól megfosztani és a szabadgondolkozás karjába sodorni van hivatva. Es sajátságos ! Épp akkor, midőn a képviselők e törvény fölött lármáztak és czivakodtak, — mutatá be kéz-zelfoghatólag egy emancipált dáma. a rúgott tanitőnőből lett communista Michel Lujza, hogy hol állapodik (?) meg a nőnem, mihelyt a vallást és annak lelket nemesítő elveit szegre akasztja. A kommün ezen „hősnője", ki csak nem rég szabadult haza a számkivetésből, olyan beszédet t a r t o t t Parisban, mely-ben egyenesen felcsap a nihilisták által hirdetett elvek har-czosává, s 3000 főnyi csődület előtt a szószékről gyilko-lásra lázit. Ily gyümölcsöket érlel a nevelés, melyből ki van zárva az Isten, melyet a mostani kor dédelget. Azonban, nagy szó, de igaz : aki szelet vet, vihart arat. I I a csak vala-mennyi jel mind nem csal, jós tehetség nélkül elmondhatjuk, hogy egy ujabb franczia forradalom véres hajnala már fel-tetszett.
Sokan iparkodtak már a legutóbbi franczia f o r r a d a l -mat közelebbi és távolabbi okaiból kimagyarázni. Legtöb-ben azon összeesküvésnek rótták fel azt, mely 8—9 év óta az uralkodó dynastia ellen lábbra kapott ; pusztán ezen magya-rázat azonban nélkülöz minden alapot. Hisz épp ezen két-ségbe vonhatatatlan összeesküvés már maga a forradalom, s mint ilyent a forradalom szülő-oka gyanánt tüntetni fel, semmi egyébb mint a forradalmat a fordalomból m a g y a -rázni, az okoztatot ok gyanánt szerepeltetni. Nekünk azon összeesküvés inditó okai után kell első sorban f ü r k é s z n ü n k ; mert minden forradalomnak meg van a maga mélyében fek-vő oka, mely gyakran nem ö t l i k szembe, mig a csekélyeb-bek megragadják a figyelmet. Az izmos és hatalmas cser nem dől ki ropogva az első fejszecsapásra; mig a gyenge és fia-tal csemete minden benyomásnak enged s fejlődik azon irányban melyet tervszerűleg kapott. I g y van az emberek-nél is, akár az egyeseket akár általánosan az egész társadal-mat tekintsük ; megmondhatjuk, mi lesz János, ha ismer-j ü k sokáig Jancsit. Minden p á r t egyet ért abban, hogy a forradalom fö szerepvivői fiatal műegyetemi, jog- és orvostani hallgatók voltak, hogy a döntő csapással Francziaország if-júsága sújtott ; s ezen állitás igazságát a tartományokban
még szembeszökőbben igazolták a tények, mint magában Párisban ; mert a vidéken távol minden aggodalomtól, t ü n -tető örömmel, vagy legalább is némi hallgatással fogadták az első tudósításokat ama zendülésről, mely Francziaország jólétének legalább bizonyos időre való eltemetésénél a
gyil-kos és sirásó szerepre válalkozott, A centralisatio rendszere, melyet a restauratio óta 15 éven át oly annyira megkedvel-tek, Francziaországot hasonlóvá tette a szélütött emberhez, ki a fej kivételével — mindenütt béna. Mindazáltal a cent-ralisatio nem volt szülő oka magának a forradalomnak, — mint néhányan vélik, csupán azon jótékony reactiót akadá-lyozá meg, melyet kevésbbé szoros rendszer mellett a provin-ciák volnának hivatva kifejteni a főváros túlkapásai ellen.
Antmyi azonban bizonyos, hoíjy az ifjúság többsége egész 1 7 *
Francziaországban forradalmi volt, ezt a legnagyobb lelkese-déssel karolta fel ; s ezen körülmény azon álláspontra helyez minket, melyről a forradalmi tünemény döntő okát kide-ríthetjük.
Az ifjúság magában véve tabula r a s a ; minden attól függ, ki, és mivel í r j a tele? H a nevelését a népeknek hatal-mas és egyedül józan nevelője az egyház vezeti s üdvös mű-ködésében semmiféle káros befolyás nem zavarja, akkor az ifjúság keresztény szelleművé lesz ; ha azonban a keresztény hit és erkölcsi igazságokkal hadi lábon álló nevelési rend-szer az uralkodó, akkor okvetlen forradalmivá válik az if-j ú s á g is. Epen ezért minden forradalomnak és kiválólag a
francziának a viszás nevelésben rejlik legigazibb és végső oka: a katholikusellenes mozgalom, mely Francziaországban manap is lábra kapott, szintén forradalmi nevelészeti elve-ken nyugszik.
A francziák gyermekes nemzeti hiuságukból kifolyó-lag a mily örömest hangoztatják, liogy „grande nation", épp oly szívesen kérkednek azzal, liogy nemzetök az egyház-nak „legidősb leánya". Szives örömest megengedjük mind-ezt, még csak nem is vitázunk r a j t a ; — csak azután ők se felejtsék el keresztelő sz. Jánosnak, az 1 'dvözitő előhírnöké-nek, kemény szavait, melyeket erkorcsosult nemzetéelőhírnöké-nek, — mely az ő?ök által szerzett babérokon rágódott, — dörgött fülébe : „Teremjétek a bűnbánat méltó gyömölcseit" ! és aztán mondogathatjátok magatokban: Á b r a h á m a'mi atyánk!
(Máté I I I . 8, 9). Elég az hozzá, Francziaországban ugyan-csak korán akadtunk a kereszténységgel a népoktatás nyo-maira is. Az orangei és a valencei zsinat már 529 a plébá-nia-iskolákról követelődzik ; 800-dik év felé pedig Teo-dulph orleansi püspök elrendeli, hogy a papok városokon ugy mint falukon (per villas es vicos) iskolát nyissanak, melybe mind azokat felvegyék és oktassák, kik az olvasást szeretnék megtanulni. Tény az is, hogy a számos káptalani és szerzetesi iskolában nem csupán az ugy nevezett szabad mű-vészeteket tanították, hanem az elemi ismereteket is közöl-ték : mert amazok feltételezék az olvasás, írás és szám-vetés-ben való kellő jártasságot. V a g y gondolható-e, miszerint a gyermek oktatását egyszerre Donáttal kezdjék, mielőtt az anyanyelv elemeit behatóan ismerné ? A mint valahol u j püs-pökség létesül, iskolák is emelkedtek mellette azonnal. Ilye-tén püspöki iskolákra többre akadunk : Arles, — Rheims, — Orleausban stb. Midőn Guntran király 549-ben Orleansba
bevonult, a püspöki iskola növendékei őt énekkel, latin, görög, héber és syr nyelven mondott üdvözlő beszédekkel fogadták (Wetzer és W e l t e Kirchenlexicon, I I I . k. 250 1.) Nursiai Benedek a nyugati zárdaiskolák megalapitója, Chrodegang metzi püspök (y 766) pedig a káptalani és táp-intézetekkel egybekötött iskolák létesítője volt. A székhe-lyén levő papokat társas életre szorította s az iskolák gon-dozását rájok bizta. P é l d á j á r a aztán nemcsak a püspöki székhelyeken levő papság társasult, hanem a nagyobb plébá-niák papjai is, minek folytán az úgynevezett collegiumok ke-letkeztek. Minden collegiumban valamelyik feddhetlen életű testvérre aztán rábízták az i f j ú s á g kiképezését, hogy egyházi tudományossággal és szellemi fegyverzettel ellátva képes le-gyen idővel az egyházi rangfokozat lépcsőire hágni és azon haladni. Nagy-Károly császár érdemeit az egyház és iskola
körül, — barát és ellenség egyaránt elismeri. A clialons-zsinatou 413 ban szigorúan meg lett hagyva a püspököknek, hogy papnevelő iskolákat állitsanak, minőkre a I X . szá-zadok elején a tágas birodalom valamennyi püspöki székhe-lyén bukkanunk. Ezen iskolák azonban csakhamar nem vol-tak képesek kielégíteni a törekvő szellemű és tanulásra vágyó ifjúságot. Éppen ezért az attigny-i zsinaton 822-ben megígérték a püspökök, hogy komolyan el vannak határozva az iskolákat javítani. „Arról gondoskodunk, —ezek a zsina-ti atyák szavai — hogy aki tanulni kiván, kitűnő tanárokat t a l á l j o n ; a tanulók anyagi elátásáról azonban gondoskodja-nak a szülők és a főurak. A nagyobb egyházmegyékben több iskolát kell állítani. S ahol a püspökök nem rendelkez-nének elegendő költséggel ilyetén iskolák felállítására, ott az uradalmak tulajdonosaira háramlik az ebbeli kötele-zettség." A párisi reformzsinaton 829-ben Lajos és L o t h á r császárokhoz kérelemmel fordulnak a franczia püspökök, hogy atyjok Nagy-Károly példájára a birodalomban lega-lább 3 helyen nyilvános császári iskolát nyissanak. A valen-cei zsinat fölhívja a püspököket, hogy az'iskolákban taní-tandó egyházi és világi tudományok, valamint az egyházi ének iránt egymás közt megállapodásra jussanak s egyértel-műleg intézkedjenek. Igy virágoztak a káptalani és kolos-tori iskolák egész a X I . - i k századig. Azonban a folyton na-gyobb mervet öltő el vadulás, mely a tartós háborúkat szülé, mindent pusztulással fenyegetett, mignem a X I . - i k század vége félé a pápák lankadatlan fáradozásainak sikerült ezen veszélyeket is elháritani. A V I . római közzsinat 1079-ben elrendelé, hogy minden püspöki székhelyen egy tanár a czélra legyen alkalmazva, hogy általa a szegény sorsú gyer-mekek ingyenes oktatást nyerjenek az írás és olvasásban.
(Folytatjuk.)
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
Budapest, augusztus 23. Felekezetnélküli magyar ál-lam. — Mióta a világon államok léteznek, azok egyik vagy másik vallás jellegét mindig magukon viselték. Igy ismerünk pogány és zsidó államot: ott a pogány, itt a zsidó vallás volt az uraikadó. Midőn pedig a kereszténység elterjedt,az álla-mok, kiszorítva a pogány és a zsidó vallást, szintén tény jelleget öltöttek magukra és lettek az államok keresz-tények, illetőleg katholikusok. A szakadárságok és eretnek-ségek lértjejöttével a vallási egység megszűnvén, az álla-mok sem t a r t o t t á k meg mindnyájan katholikus jellegüket, hanem vagy a szakadárság, vagy az eretnek vallás jelle-gét öltötték magokra és ezeknek szolgálatában állottak. Igy Oroszország, Anglia és Poroszország stb. Mindamellett egyetlenegy állam sem volt, mely valamely vallási színezet-tel nem bírt volna. Az emberek előtt ugy mint az államok előtt a felekezetnélküliség ismeretlen volt; az államok önma-gukat vagy katkolikusoknak, vagy protestánsoknak, vagy úgynevezett gör. kel. orthodoxoknak tekintették és intézke-déseikben e szerint j á r t a k el.
Ez a vallásosság korszaka volt. J ö t t azonban a hitet-lenség korszaka és evvel együtt bevonult a felekezetnélküli-ség az államokba, és ma már látjuk a törekvést, hogy az államok felekezetnélkülivé tétessenek. Ennek a felekezet-nélküli államnak avval a tulajdonsággal kellene birni,
2 3 3 hogy ő semmiféle vallással se birjon, hogy semmiféle vallást ne becsüljön többre a másiknál, hogy intézkedé-seiben semmiféle vallásra se legyen tekintettel, hogy az embereket ne tekintse erkölcsi lényeknek, hanem csak adófizető polgároknak, hogy a hivatalok osztogatásában ne legyen tekintettel a folyamodó és kinevezendő vallására, hanem mormon, pogány, zsidó, protestáns, katholikus, moha-medán előtte csak mint állampolgárok szerepeljenek, hogy az iskolában ne tűrjön meg nemcsak semmiféle vallási oktatást, hanem megtiltsa a vallásnak, vagy az ide vonatkozó kérdé-seknek a legtávolabbról való felemlitését is : szóval ennek a felekezetnélküli államnak olyan valiaminek kellene lennie, melynek semmi érzékkel sem szabad bírnia épen azon nagy horderejű kérdések iránt, melyek ugyanezen állam polgárait kivétel nékül a legnagyobb mértékben érdeklik, olyanoknak kellene lennie, melyet még a lehellete se érintsen azon igazságoknak, melyekkel az egész emberiség létezésének ele-jétől kezdve foglalkozik.
Szeretett hazánkat is, melyben egykor csakis katho-likus keresztény vér lüktetett, ilyenné a k a r j á k tenni; meg a k a r j á k fosztani az érzéktől a legmagasztosabb igazságok iránt ; kimondják, hogy felekezetnélkülivé tenni törekesznek és aztán hozzá teszik, hogy ha majd a magyar állam telje-sen felekezetnélküli lesz, akkor lesz helye, hogy a katholi-kusok azon követelésekkel lépjenek fel, melyek a katholiku-sok nevében benyújtott memorandumban foglaltatnak. A m a törekvéssel szemben, mely a magyar államot állítólag felekekezetnélkülivé akarja tenni, nem mulaszthatjuk el r á m u t a t -ni azon nevezetes tüneményre, hogy e törekvés, amint álta-lában nyilvánul, mindig csak katholikus államok felé irá-nyul, mig ugyanazt protestáns államokkal szemben nem ta-láljuk. Felekezetnélkülivé a k a r j á k tenni Ausztriát, Magyar-, Franczia-, Olasz-, Spanyolországot, de sohasem halljuk ezt Angol-, Porosz-, Svéd-Norvég stb. országokról, sőt inkább legközelebb állították fel a protestáns császárságot, a mi a r r a mutat, hogy a felekezetnélküliség csak czég, mely a l a t t a katholikus államokat dekatholizálni a k a r j á k , hogy azután, mint hiszik, a katholicismussal is annál könnyebben elbánhassanak.
Amint mondtuk tehát, a magyar állam is a feleke-kezetnélkülivé teendő államok sorába van felvéve. De hát képzelhető-e egyáltalában a felekezetnélküli állam ? Józan eszű ember e kérdésre csak tagadólag válaszolhat, és kell
Amint mondtuk tehát, a magyar állam is a feleke-kezetnélkülivé teendő államok sorába van felvéve. De hát képzelhető-e egyáltalában a felekezetnélküli állam ? Józan eszű ember e kérdésre csak tagadólag válaszolhat, és kell