a l e g ú j a b b e s e m é n y e k v i l á g á n á l .
XIII. Leó p á p á n a k éles a látása, n a g y o k az eszméi, századokra kihatók az elhatározásai. Időt és örökkévalóságot átölelő szemlélődése közben te kintete, a sok r e n d b e hozandó n a g y ü g y közt, meg-á l l t a n a g y szlmeg-áv n é p c s a l meg-á d n meg-á l . Lmeg-átva, hogy e népcsa-lád n a g y része m é g j ó f o r m á n m e g sem kezdte szerep é t a keresztény'civilisatk^magasbra vitelében s m á r -is a nihil-isinus ö r v é n y e felé s o d o r t a t i k , elhatározta, hogy azzal a n a g y lelki hatalommal, melynek a vi-l á g t ö r t é n e vi-l e m b e n h i á b a n keressük p á r j á t , e n a g y n é p c s a l á d n a k segítségére siet. A v i l á g t ö r t é n e l e m -nek azon kettős n a g y a x i o m i á j á b ó l k i i n d u l v a , liogy K r i s z t u s u t á n m a g a s a b b civilisatio a k e r e s z t é n y n é l nincs s hogy a keresztény civilisatio vezérszálai m i n d azon a sziklán v a n n a k központosítva, m e l y r e Isten egyházát alapitá, szózatot intézett a kath. egyházhoz, melyben, m i d ő n azon két n a g y szent f é r f i ú -nak, sz. Cyrillnek és Methód-nak, kiknek a szlávok n a g y része köszönheti a k e r e s z t é n y s é g áldásait, az egész egyházban á l t a l á n o s s á t e t t e tiszteletét, e g y ú t -t a l r á m u -t a -t o -t -t azon alapra, melyen a k ü l ö n f é l e szláv népcsoportok a keresztény civilisatio áldásai-ban teljesen részesülhetnek. Ez az alap, — mi is le-hetne m á s ? — a k e r e s z t é n j ' s é g k ö z p o n t j á v a l , Ró-m á v a l való egység, unio.
A pápai szózat mozgásba hozta az összes szláv népek szivvilágát, s az egész m ü v e i t v i l á g elkez d e t t gondolkozni a p á p a i t e r v esélyeiről, indokai-ról, eredményéről. A k e r e s z t é n y s é g k ö z p o n t j á v a l egységben levő szlávok lelkesedve viszhangoztat-ták a pápai eszmét s legnépesebb z a r á n d o k l a t b a n , m i n ő t a XIX. század Olaszországon k i v i i l l a k ó nem
zetekből a l a k u l n i látott, siettek hódolatuks h á l á j o -k a t n y i l v á n í t a n i az előtt, a -kine-k n a g y lel-ke a föld m i n d e n n e m z e t s é g e i t felöleli magához K r i s z t u s b a n . A k a t h o l i k u s egységen kiviil álló szlávok ellenben a caesaropapismus és n a t i o n a l i s m u s k a r j a i b a n mew-dermesztve, r é s z i n t érzéketlenül, r é s z i n t v i s s z a u t a s ! t ó l a g fogadták a p á p a j o b b j á t .
E p e n egy éve m u l t , hogy a v i l á g a k a t h o l i k u s szlávok n a g y z a r á n d o k l a t á t látta. Azóta n é g y n a g y esemény v i l á g í t o t t a be, m i n t sebesen t á m a d t vil-lám, a l á t h a t á r t : a szent a t y a intézkedése, m e l y a galícziai sz. V a z u l - r e n d r e f o r m a t i ó j á t kivette e rend sőt m o n d h a t n i a keleti egyház kezéből ; a galicziai r u t h é n f e l s é g á r u l á s i pör, m e l y b ő l k i t ű n t , h o g y a politikai h ű t l e n s é g r ő l v á d l o t t a k politikai iízelmei-vel az egyházi s vallási h ű t l e n s é g k a r ö l t v e j á r t ; a lembergi gör. sz. m e t r o p o l i t á n a k R ó m á b a áthelye-zése és apostoli d e l e g á t u s s a l h e l y e t t e s í t é s e ; v é g r e l e g ú j a b b a n a latin s z e r t a r t á s ú h o r v á t nemzet k ö r é -ben m e g h o n o s í t a n i tévesen szándékolt szláv misének illetve r i t u s n a k R ó m a r é s z é r ő l t ö r t é n t e l t i l -tása.1)
A ,Religio', tüzetesen ez u t ó b b i ü g y r e vonatko-zólag, m i n d j á r t kezdetben m é g tavai, t u d t a s ki is
') E r r e vonatkozólag kezünkbe eddigelé csak a követ-kező zágrábi t á v i r a t került. De ez is elég okmánynak.
Zágráb, jul. 5. Az itteni polgármester ismételt kérelme daczára sem engedte meg a szentszék, hogy a szláv aposto-lok (Cyrill és Method) mai ünnepe alkalmából ó-szláv mise mondassék, melynek az itten lapok nagy propagandát csi-náltak. Diakovárra, hol Strossmayer püspök saját felelős-ségére ily mise megtartását elrendelte, és hol az ünnepet nagy pompával akarták megülni, a külügyminisztériumtól az I t t e n i bibornok-érsek utján azon meghagyás érkezett, hogy az ó-szláv mise meg ne tartassék, mely meghagyás az utolsó pillanatban Jacobini pápai államtitkár által t á v i r a -tilag is ismételtetett.
m o n d t a , h á n y a t ütött az óra. — XIII. Leó i n t e n t i ó i t szláv és nem szláv részéről é r t e t t é k némelyek félre.
Szláv részről n é h á n y a n azt gondolták, hogy sz. Cy r i l l t és Methódot, kik az általok m e g t é r í t e t t szlávok n a k szláv r i t u s t adtak, a z é r t á l l í t o t t a a p á p a a szlá vok elé eszményül, m e r t h a j l a n d ó a l a t i n s z e r t a r t á s ú szlávoknak szláv r í t u s t engedélyezni, csakhogy a szlávok k a t h o l i k u s vallási egyesülése, ha m á s k é p nem lehet, a latin r i t u s feláldozásávalis, létrejöjjön.
Mások, nem szláv részről, h i n n i kezdték ezt, s azt t a r -t o -t -t á k , hogy R ó m a r ö v i d l á -t ó lesz és a szlávoknak ál-t a l a m e g i n d í ál-t o ál-t ál-t vallási ébredéséál-t s i k e r ü l n i fog némelyeknek a pánszláv nemzetiségi aspiratiók é r d e k é -b e n kizsákmányolni. Mi amazt hiu á -b r á n d n a k , emezt k i c s i n y h i t ű aggódásnak neveztük azonnal, a m i n t keletkeztek. És, csodálatos ! m é g azt a s a r k p o n t o t is m e g j e l ö l t ü k , melyen a n a g y félreértésnek eldőlni kellett. Mult évi a u g u s t u s hó 10 én ezt m o n d t u k :
„A ki szláv részről azt hiszi, hogy az apostoli szent szék á l t a l k e l t e t t és s u g a l l t szláv ébredésnek ed-digi non p l u s u l t r a v i v m á n y a egy szláv mise, czélja pedig jogok és igények erőszakos l e t i p r á s á v a l szláv politikai v i l á g u r a l o m , az m é l y e n a l a t t a áll XIII.
Leó p á p a n a g y lelkének apostoli magasztos esz méje a l a t t s nem méltó, hogy a p á p a s á g Szent Lé-lektől ihletett v i l á g p o l i t i k á j á n a k u t j á n a föld p o r á t megcsókolja. Ellenben, a ki nemszláv részről attól fél, h o g y b á r m i l y ügyes fogások á l t a l a szent szék t e k i n t é l y é t p á n s z l á v é r d e k e k b e n f o g sikerülni ki zsákmányolni, az g y e n g é d e n m o n d v a kicsinyhitű, m e r t nem hiszi, hogy a p á p a s á g elég belátással - és erővel birna, hogy u r a legyen és m a r a d j o n egy két ségtelenül vallásos mozgalomnak, melyet épen ő k e l t e t t a szlávok körében, — a ker. civilisatio ér dekében, az egész emberiség j a v á r a . "
Mily h a m a r s z o l g á l t a t o t t e l ő r e l á t á s u n k n a k igazságot az események k i f e j l é s e ! A fordulat, az eszmetisztulás a szlávok vallási egyesülésének egész hosszában beállott. E s e f o r d u l a t betetőzése ott van, a hol azt mi egy év előtt jeleztük, a latin misének szláv misével való felcserélésében, illetve, ennek R ó m a részéről j ö t t eltiltásában. Im most m á r l á t h a t j á k , a kik eddig nem l á t t á k , m e d d i g lehet a nemzeti a s p i r a t i ó k b a n m e n n i m a g a s a b b érdekek veszélyeztetése nélkül. R ó m a locuta, causa finita e s t : u t i n a m finiatur et e r r o r ! — N a g y o k u n k v a n ez ó h a j t koczkáztatni. A modern nemzetiségi eszme k o r u n k n a g y b á l v á n y a , mely á l d o z a t u l kiván m a g á n a k m i n d e n t , — m é g az Istent is. A m o d e r n nemzetiségi eszme homlokegyenest ellentétben a
a keresztény t á r s a d a l o m a l a p t ö r v é n y é v e l a r é g i po g á n y v i l á g t á r s a d a l m i a l a p t ö r v é n y é t a k a r j a f e l ú j í -tani. Keresztény t á r s a d a l m i a l a p t ö r v é n y : Szeresd f e l e b a r á t o d a t m i n t ö n ö n m a g a d a t , kizárva m i n d e n g y ű l ö l e t e t és ellenségeskedést. A p o g á n y t á r s a d a -lom a l a p d o g m á j a v o l t : Szeresd f e l e b a r á t o d a t , és g y ű l ö l d ellenségedet. F e l e b a r á t j a az embernek a szűk p o g á n y v i l á g n é z l e t b e n pedig csak a f a j r o k o n , honfitárs és u g y a n a z o n nemzeriségbeli v a l a ; min-den más n é p a görög előtt b a r b á r , a római előtt el-lenség volt mindaddig, m i g Róma r a b i g á j á b a nem t ö r e t e t t , v a g y ö n k é n t nem h a j l o t t , m i n t , p o p u l u s socius.' A p o g á n y világ t á r s a d a l m i szeretete az emberiség nyelvét szétszaggató b á b e l i átokból t á p l á l -kozott. Gyümölcsei következéskép nem lehettek egyebek a népek t e s t v é r i szeretetének elfojtásánál, a g y e n g é b b e k á l l a t i a s leigázásánál, az emberinem l e g n a g y o b b részének rabszolgaságánál. Ide j u t n a vissza az emberiség, ha nem o l t o t t a volna belé Isten k i i r t h a t a t l a n ú l a keresztény f e l e b a r á t i szeretet s a népek testvériségének n a g y egységét K r i s z t u s b a n .
A keresztény nép-testvériség e n a g y egységének letéteményese és m e g v a l ó s í t ó j a a k a t h o l i k a egyház.
Teljes neve : anyaszentegyház. A n y a ; m e r t a ker.
civilisatio az ő szülöttje. S z e n t ; m e r t I s t e n t ő l szár-mazik s Istenhez vezet vissza mindeneket. E g y ; m e r t Istennek is az e m b e r i n e m n e k is elég egy t e s t véresitő üdvintézet. Ház ; m e r t benne az e m b e r i t á r s a d a l o m minden ügyének á p o l á s a o t t h o n á t b i r j a . F i g y e l e m r e méltó az is, hogy m i l y szépen találkoz nak n y e l v ü n k b e n az egyház és haza a szó azonos eredetében és öszhangzó értelmében. A haza neve u g y v a n alkotva, m i n t h a azt a k a r n á az e m b e r n e k é r t é s é r e adni, hogy m i n d e n k i n e k r a g a s z k o d n i a kell ahhoz a földhöz s a r a j t a emelt alkotásokhoz, mik e g y ü t t v é v e az ember souverain, semmi idegen ha t a l o m n a k alá nem rendelt o t t h o n á t képezik. Áz egyház pedig m á r nevével figyelmezteti a n é p e k e t és embereket, hogy a sok földi hazába beosztva, ne feledjék t e s t v é r i e g y ü v é t a r t o z á s u k a t az e g y h á z b a n s m i n d n y á j o k n a k azt az egy közös mennyei h a z á j á t , melyben minden nemes törekvésközös kielégítését t a l á l j a .
A m o d e r n nemzetiségi eszme r o m b o l á s a i v a l és fenyegetéseivel szemben, mely eszme az emberiségnek m i n d e n m á s t á r s a d a l m i n a g y t é n y e z ő j é t m a g á -nak alávetni törekszik, mely előtt vallás és haza csak p u s z t a eszköz és m i n t e g y az emberek kénye-kedve szerint v á l t o z t a t h a t ó divatos takaró, nincs h a t h a t ó s ellenszer csak a kath. egyházban, mely
3 5 egyetemes jellege á l t a l f e n n t a r t j a és á p o l j a a külön-féle o r s z á g o k b a beosztott nemzetek közt a t e s t v é r i ség n a g y elvét, egységes jellege által pedig az egy haza földén l a k ó nemzetiségek közt nem h a d j a ki-a l u d n i ki-a közös hki-azki-a i r á n t i hűséget, r ki-a g ki-a s z k o d á s t és szeretetet. E g y e t e m e s jellege által a kath. egv-ház ápolója a népek testvériségének, egységes jellege á l t a l pedig a népek hazafiságának. Es a kath. egy-házat e kettős t é r e n semmi sem p ó t o l h a t j a : nem p ó t o l h a t j á k n é v s z e r i n t a b á r m i néven nevezendő m á s ker. felekezetek; m e r t azok v a l a m i n t l é t r e j ö r -töket u g y f e n n á l l á s u k a t is épen azon két kellék
•— az egyetemesség és egység, a katholicitás és u n i -tás — félrelökésének köszönik, melyek á l t a l a kath.
egyház oly h a t h a t ó s e m e l t y ű j e a népek t e s t v é r i s é -gének egyrészről és hazafiságának másrészről. A nagy k a t h o l i k u s egységből kiszakadt felekezetek, a m u s z k a schisma, a porosz, angol stb. p r o t e s t a n t i s m u s , olyanok m i n t egy h a t a l m a s folyamból kisza-k a d t erekisza-k. B á r m i l y nagyokisza-k legyenekisza-k kisza-kezdetben v a g y időfolytán, m i n t h o g y elhagyták az egyete-messég és egység n a g y m e d r é t , egy ideig élő vizek nek l á t s z h a t n a k u g y a n , de végre is s t a g n a t i ó b a mennek át, elszivárognak s elmerülnek a b b a n a p a r t i c u l a r i s t a l a j b a n , m e l y e n kiöntötték, — m i n t s z é t f o r g á c s o l t nemzeti, vagy plane n e m z e t i s é g i , e g y -házak', vagyis j o b b a n m o n d v a egyházacskák. H o g y
közelebb eső p é l d á t e m l í t s ü n k : ott van a hazánk te-r ü l e t é n lévő göte-r. n. e. keleti egyház. A nemzetiségi eszme f e l ü l k e r e k e d e t t benne a vallásin, és l e t t be-lőle két nemzetiségi, szerb és . r o m á n egyházacska.
Szóval: a felekezetek t á r s a d a l m u n k b a n a m e g oszlás, szétválás, elszakadás szellemében h a t n a k a k e d é l y e k r e ; egyedül a kath. egyház képezi azt az összetartó k a p c s o t , mely hazánk l e g k ü l ö n f é l é b b nemzetiségei közt, a zsidókat és szerbeket leszá-m í t v a v a l a leszá-m e n n y i közt, a vallás egységének és egy-ö n t e t ű s é g é n e k h a t a l m á v a l á p o l j a és védi a hazafiúi e g y e t é r t é s és összetartás kötelességének érzetét. Váj-j o n melyik felekezet is volna képes sz. István biro d a l m á n a k t e r ü l e t é n oly országos zsinatban összegyűl-ni, mely a m a g y a r á l l a m a n n y i nemzetiségének hoz-n á össze é r d e k é t m i hoz-n t p. a kath. egyházhoz-nak országos
zsinata az esztergomi érsek, m i n t p r i m á s elnöklete a l a t t ? Magyar, n é m e t , tót, h o r v á t , r u t h é n , r o m á n , hogy ne emlitsem a kisebbeket, m i n d a kath. egyház t e s t v é r e s í t ő befolyása a l a t t á l l a n a k . Mig erősek e nemzetiségek közt az egyházi összekötő kapcsok, nem lehet félni, hogy hazafiságban valamelyikük meg-fogyatkozik. Az egyház soha sem v á l a s z t o t t a el azt a
két kötelességet, melyet K r i s z t u s e g y ü t t m o n d o t t ki.
Midőn hirdeti, hogy megadassék Istennek a mi az I s -tené, a vallásé, az egyházé, m i n d i g hozzá teszi, hogy megadassék a császárnak, a m a g y a r k i r á l y n a k és ál-l a m n a k is, a mi az övé.
Ezért oly öngyilkos politika m a g y a r részről a kath. egyház g y e n g í t é s é r e i r á n y z o t t m i n d e n törek-vés, a k á r az á l l a m és t á r s a d a l o m , a k á r a felekeze tek részéről j ö j j ö n az.
Más részről, ha valaha, u g y most van a kath.
egyház sz. I s t v á n b i r o d a l m á n a k t e r ü l e t é n oly hely-zetben és k ö r ü l m é n y e k közt, midőn egy országos kath. zsinat l e g n a g y o b b szolgálatot tehetne az egy-háznak s ez á l t a l a hazának is. Evek óta az elkülö-n í t é s reelkülö-ndszere u r a l k o d o t t , elkülö-nemzetiségek szerielkülö-nt.
I g y lettek Z á g r á b és G y u l a f e h é r v á r m e t r o p o l i á k k á . L e g ú j a b b a n a m u s z k a schisma kezdte terveinek á r n y é k á t előre vetni o r s z á g u n k k a t h o l i k u s r u t h é n -jeire. Az e m l í t e t t l e m b e r g i pör sokat leleplezett e tekintetben. A c e n t r i f u g á l i r á n y ilyetén veszélyei R ó m á t természetesen g y o r s cselekvésre és n a g y el-h a t á r o z á s o k r a b i r t á k c e n t r i p e t á l i r á n y b a n . Ily el- hangu-l a t b a n Róma a m a g y a r o r s z á g i p r í m á s o k m e g t á m a d o t t de m e g nem s e m m i s ü l t j o g á b a n r e j l ő összetartó erő h a t v á n y o z á s á h o z szívesen h o z z á j á r u l n a
A z e g y h á z c s o d á i .
„Csodaerőt ígért Krisztus az aposto-loknak és apostoli férfiaknak, hogy vele a Szentlélek utasítása szerint s az egyház javára éljenek. Azért is, nem volt idő, melyben Isten nem mivelt volna csodát ; azonban legtöbbet mivelt az egyház első századaiban, mert ez utóbbiak szüksége
ugy kívánta." Calmet.
„A mi a titok eszünknek", úgymond Hettinger,1) az a csoda a természetben ; a titok eszünk fölött áll, mint a csoda a természet ereje fölött. A csoda oly tünemény a l á t h a t ó természetben, melynek kielégítő oka nem a természetben rejlő erőkben van ; azért magasabb erőre utal, egy termé-szetfölötti működésre, melyből származott. A csoda bizonyí-téka Isten uralkodásának a természet fölött."
„Amint a lélek", irja aquinói sz. Tamás,2) „a testet mozgatja és vezeti, ugy mozgatja és vezeti Isten a termé-szet folyását, mint ennek legelső s legfőbb oka és mozgatója.
Mivel szabad akarattal állapította meg a természeti dol-goknak e rendjét, azért, midőn teremtett, nem kötötte meg hatalmát, de ki sem merítette, mintha nem Jehetne neki más módon is, és a dolgok természetes folyásán kivül, a köz-vetítő okok működése által közvetetlenül és a maga ha-t a l m a álha-tal haha-tásha-t előidézni."
Innen van, hogy a történelem minden népe elfogadta a csodát. Az egész ókornak nem j u t o t t eszébe csak tagadni. Csak
A kereszténység apologiája, I. kiad I. 554.
s) Contra gen tiles III. c. 99.
a modern deismus és atheismus t a g a d j á k azt ; mert ez utóbbi Istent egyátalában nem ismer, az előbbi meg oly is-tenné alacsonyítja le az Istent, a ki a világgal semmi érint-kezésben sincsen és egy cseppet sem uralkodik teremtménye fölött.
A csoda lehetséges. Bizonyítja ezt az ima, melynek alapja a Mindenható U r Istenben való hitben van, a ki nem emelt át-hághatatlan korlátot maga között és teremtményei közt. „ Az ima ereje, tanitja aquinói sz. Tamás,8) „megváltoztathatja egy alárendelt specialis természettörvénynek a hatását az isteni hatalom beavatkozása által, mely messze fölülmúl minden természeti erőt."
A csoda lehetséges. Bebizonyítjuk ezt analógiából. Az ember szabad működését nem zárják ki a természeti erők, sőt az ember beleavatkozik a természet törvényeibe és azo-k a t czéljaira fordítja. Az orvos beleavatazo-koziazo-k a betegség-fejlődésébe ; a vegyész összeköt és felold anyagokat és u j testeket t e r e m t ; festő és szobrász megelevenitik a holt anyagot és belé szellemet meg eszméket lehelnek ; az ipar megfékezi és szolgálni készteti a hatalmas természeterőket. o o E s az egész természet teremtőjének és fentartójának ne volna behatása a természetre, gyengébb volna az embernél ?
„Az a kérdés, vájjon mivelhet-e Isten csodát, még maga Kousseau is mondja,4) komolyan véve istentelenség volna, ha már magában véve nem volna absurdum ; és ki tagadó-lag felelne, nagyon is megtisztelnők, ha ezért meg akarnók büntetni : jobb volna az ilyet egyszerűen a tébolydába kül-deni. De ki is t a g a d t a valaha, hogy Isten csodát mívelhet?"
A csoda 'szükséges a kinyilatkoztatás bebizonyítására.
„ A mily szükséges", úgymond aquinói sz. Tamás, 5) „hogy annak, aki isteni kinyilatkoztatást nyert, a nyelv adománya s a beszéd ajándéka rendelkezésére álljon, hogy nyert isme-retét másokkal is közölhesse, ép oly szükséges, hogy szava mások előtt a hit előidézése czéljából, megerősítést nyerjen, mert az emberre nézve természetes az, ha az értelmi igaz-ságra érzéki észlelés által vezettetik. Valamint az ember az ő esze által a természet tüneményeinek segélyével Istennek némi ismeretére j u t h a t , ugy a természetfölötti működések által, miket csodáknak hivunk, a hitigazságok némi termé-szetfölötti ismerésére vezettetik." A csodateljesség ez oknál fogva szükséges kelléke minden isteni kinyilatkoztatásnak, mely csak ez által lesz a vallási meggyőződés garantiája, minden embernek, minden időben, a képzettég minden fokán, a hivatás minden nemében. Azért tekintette Krisztus felada-tának épugy csodát mivelni, mint isteni igazságokat hirdet-ni. Valamint az isteni kinyilatkoztatás a szellemhez mint azt isteni bölcsességnek nyilvánulata szól : ugy a termé-szetben is kellett érvényesülnie isteni hatalmának megfelelő nyilatkozatban. A csoda a kinyilatkoztatás nagy szava, Isten ujja által láthatóan, világosan és meggyőzően a néző elé oda irva a teremtés könyvébe, mely Istennek láthatatlan szavát kiséri és igazolja oda irva a sziv táblájára. Az isteni szónak isteni tettek által kellett az emberek előtt bebizonyul-n i ; az istebebizonyul-ni bölcsességbebizonyul-nek istebebizonyul-ni művek által a puszta em-beri tanitástól magát megkülönböztetnie".6) A
keresz-3) Contra gentiles. III. 96.
4) Lettre III. de la Montagne.
6) Secund. secund. qu. 178 art. I.
6) Hettinger, Agologia I. 573.
ténység isteni tényei ennélfogva bebizonyítás czéljából áll-nak az isteni tanítás oldala mellett, hogy azt, kinek a ta-nítás nem látszik érthetőnek és igaznak, Istennek bizonyító tekintélyére utasítsák. Ugyanis Isten lényegében fekszik, igazságának hirdetésében semmiben sem hagyni hiányt, a mi arra szolgálhat, hogy a tanításnak mint isteninek el-fogadását kieszközölje. Aztán az emberek természetében fekszik kezességet kívánni a nyújtott tanitás iránt és csak aztán fogadni el az isteni kinyilatkoztatást, ha Isten mint szer-ző a külsőleg látható tüneményekben közvetlenül lép előtérbe.
Ezért nevezi sz. Ágoston 7) „a csodákat isteni ékesszólásnak, eleven igazságnak." „A tannak istenisége maga, ha még oly mélyen igaz, magasztos és egyetlen is a maga nemében, nem elég az embereknek Krisztushoz való vezetésére ; mert hogy a tan isteniül ismertessék el, sokkal magasabb szervezetű szellem, mélyebb, hamisítatlan, erkölcsös kedély, behatóbb tanulmány szükséges, mint a milyennel a tömeg rendelke-zik az igazság elérésére. Ezért volt szükséges a csoda, mely erővel fel kelti a figyelmet, mely mint természetfölötti tünemény az életbe lépve, a tunyákat és szórakozottakat felrázza és tüzetesb kutatására s a r k a l j a8) " . Ezért írja sz.
Ágoston is 9) : Vannak, még pedig sokan, kiket jobban bi-lincsel le külső tüneményeknek a bámulása, mint a dolgok velejének ismerete ; az ily embereket látható csodákkal kell a láthatatlan dolgokban való hitre serkenteni, hogy oda jus-sanak, a hol az igazsággal való ismeretség által megszűn-nek bámulni." A bölcsészek tanaik igazságát körülményes bizonyítás által iparkodnak hirdetni: „ámde a keresztény tannak", irja Origenes, ,0) saját igazolása isteni önönmeg-alapitásában van, mely fölötte áll a görögök dialecticájának."
Es a keresztények, kik oly hamar nagy társasággá nőttek, kezdetben igazán inkább csodás tettek mint buzdítás által határozták el magokat az idegen tan elfogadására. Valóban,
~ O O '
hogy a keresztény községek kezdetéről szóljunk, meg kell vallanunk, hogy az apostolok a keresztény vallás terjeszté-sére aligha más valamitől érezték magukat bátorítva any-nyira mint a nyert csodaerő tudatától és a prédikácziójukat kisérő kegyelemtől; aztán hallgatóik bizonyára nem j u t o t -tak volna odáig, hogy feladják hazai vallásukat és felve-gyék a keresztényt, ha valami csodás erő és nagy remények nem birtak volna rá. n) "
Mégis, daczára minden csodának, fennáll a hitetlenség lehetsége. — Noha a csodák bizonyító ereje igen nagy, mindaz-által nem kényszerítő az, a mint hogy különösen az erköl-csi és vallási igazság terén kényszerítő bizonyítékokról alig is lehet szó. Hisz *> hit végső alapjában az akarat elhatáro-zásán nyugszik. H a ez egy elvetemült sziv szolgálatába állt, akkor ez mindjárt bérbe fogadja az észt az ő sophis-máival. A ki nem akar hinni, a r r a a legmeggyőzőbb okok-kal, sőt csodákkal sem erőszakolható fel a hit ; az megke-ményszik jobb tudata és lelkiismerete ellen. Ezeren megeze-ren, kiknek szeme l á t t á r a végezte Krisztus az ő csodáit, meg-tagadták töle a hitet ; égi jeleket kértek, vagy ha a rendki-vüli csodák súlyának ellenállani nem tudtak, az ördög
ere-7) De civit. Dei. XXI. c. 5
8) Hettinger 374 old.
9) Epist, 120 c. 4.
10) Contra Celsum I. c. 2.
") Contra Celsum VIII. 47.
jének tulajdonították a megtörtént csodákat. Hasonló eljá-rást követtek minden évszázadon át azok, kik nem akartak liinni. Találón fejtegeti e roszakaró hitetlenséget szent A t h a n á z , de concilio Nicaeno.
Jézus Krisztus nem annyira egy uj, mintsem inkább az absolut, a teljesen tökéletes vallásnak volt alapitója. Azért hitelesítette magát az isteni tetteknek egész sorával. T a l á -lón nyilatkozik N a g y Gergely l-) a Krisztusnak ugy. mint semmi más isteni küldöttnek nem tett bizonyságtételről az összes teremtett világ részéről, mikor mondja : „Min-den elem bebizonyította, hogy teremtőjük eljött. Mert hogy róluk emberi módon némít m o n d j u n k : az egek istenségét bizonyították, csillagot küldvén ; a tenger bizonyságot tett mellette, lábai alatt járhatónak mutatván magát ; a föld bi-zonyított mellette, halálakor megrendülvén ; a nap bizonyí-tott mellette, elrejtvén sugarait ; a sziklák bizonyságot tet-tek róla, halálakor megrepedvén : az alvilág bizonyított mellette, halottait visszaadván." — Krisztus legtöbb isteni tettének azonban az említett czélon kívül czélja volt még az emberek testén is megmutatni megváltói hivatását, meg-gyógyítván a physikai szervezetnek azon zavarait, melyeket mi betegségnek vagy természeti fogyatkozásoknak neve-zünk. I I a az ily testi bajokon átmegyünk, J é z u s gyógyitott.
1) akút betegségeket, melyeknek gyógyításához ren-desen elég az orvosi segitség, de melyek egyetlen szóval so-hasem érik be. P . Péternek lázbeteg napa.
2) rögzött bajokat, melyeken az orvosi tudomány már hajótörést szenvedett. P . a 38 éves beteg, a vérfolyós asz-szony, a köszvényes, az aszott kezű férfi.
3) oly bajokat, melyeknek gyógyítása daezol minden orvosi tudománynyal. A vakonszületett.1 8)
Ehhez járulnak a physikai halálból való feltámasz-tások, teszem J a i r u s röviddel azelőtt meghalt lányának a feltámasztása, s a sirhoz vitt naimi ifjúé, s a már rothadás-nak indult Lázáré.
Ez isteni tettek bebizonyítják, hogy sz. Athanázzal beszéljünk, hogy a ki ezeket míveli, nem ember, hanem Is-tennek ereje és igéje. Azért hivatkozott Krisztus a pharisaeu-sokkal szemben csodáira mondván : „Ha szavaimnak nem akartok hinni, higyjetek legalább cselekedeteimnek, hogy elismerjétek, hogy az Atya bennem és én ő benne vagyok."
Csak az ujabb kor rationalismusának és mysticismusá-naklőn fentartva, Krisztus csodáit félremagyarázni, vagy ta-gadni. Az ókor ilyet még nem mert ; de azt már az is állí-totta, a csodák fontosságának mellőzése czéljából, hogy Krisztus csodáit bűvös erőkkel végezte. M a j d üres szem-fényvesztés és kápráztatás volt az ókori hitetlenek előtt Krisztus csodái. (Justin. Dialog, c. T r y p h . c. 60. Origen.
contra Celsum I I . c. 49) ; majd, ugyan e szerint, bűvészeti tudományok birtokába j u t o t t Krisztus egyiptomi tartózko-dása alatt (Origen. c. Cels. I I . 52. Arnobius, adv. gent. I. c.
15 ; Eusebius, Denionstr. evangel. I I . c. 6.) ; majd a daemo-nok segitségül hívásával lettek véghez vive Krisztus csodái {Őrig. c. Cels I. c. 6). Ez ellenvetésre következőleg vála-szol Özséb 14) : „A legkülönösebb e vádakban az, hogy
12) Homilia X. in Evangel.
13) Tüzetesebben tárgyalja Dieringer, A kereszténység isteni tet-teinek rendszere 2. kiad. 238 1.
" ) Demonstr. evang. III. c. 6.
épen nem illenek Krisztus és híveinek jelleméhez és egész magaviseletéhez. Szemfényvesztőkhöz és más csalókhoz ren-desen rossz asszonyok ragaszkodnak, azok tiszteletet hajhász-uak,gazdadságot és élvezetet, s mindenféle zsarolásra és pénz-csikarásra adják magukat. I t t mindennek egyenes ellentéte látható. . . . IIa Krisztus bűvészetet tanult Egyiptomban, ki volt tanítója ? és miért nyert emiatt egymaga oly nagy és híres nevet? A bűvészek libatiókat és áldozatot hoznak a daemonoknak és segitségül és támogatásul hívják : Krisz-tus és az övéi ennek épen ellenkezőjét teszik és mindenütt
lerontják a daemoni hatalmat." (Folytatjuk.)
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
Budapest, julius 12. A socialista per momentumai. — Nem első ízben történik, hogy ilyen perről kell hazánkban megemlékeznünk, sőt az eddigiek után ítélve, bizton mond-h a t j u k , mond-hogy ily nemű per nem is utolsó, mond-hanem inkább ezután fog a hasonló perek száma nálunk megszaporodni. A külföld, Poroszország és Svajcz, a socialismus elhatalmaso-dásától megrettenve, a socialistáknak nevezett forradalmi felforgatókat kérlelhetlenül üldözi. Ezek az elemek szülő-földjükön nem érezvén többé biztonságban magukat, mint ha-zátlanok bolyongnak a világban, hazát ott keresnek, hol a socialismus kérdése annyira még nincsen élére állítva, mint külföldön, hogy azután az u j hazából hirdessék a világfel-forgató terveket, bátorítsák honosaikat a sajtó utján kitar-tásra, sőt az őket barátságosan befogadott állam honpolgá-rait is fellázítsák. Ez utóbbi eset van meg minálunk is. A socialismus kérdése, bármit mondjanak némelyek, meg van minálunk is, csakhogy e kérdés nálunk nem a viszonyokból fejlődött ki, hanem mesterségesen ébresztetett először külföldiek által, most pedig már tápláltatik belfölkülföldiek által is. B á r
Budapest, julius 12. A socialista per momentumai. — Nem első ízben történik, hogy ilyen perről kell hazánkban megemlékeznünk, sőt az eddigiek után ítélve, bizton mond-h a t j u k , mond-hogy ily nemű per nem is utolsó, mond-hanem inkább ezután fog a hasonló perek száma nálunk megszaporodni. A külföld, Poroszország és Svajcz, a socialismus elhatalmaso-dásától megrettenve, a socialistáknak nevezett forradalmi felforgatókat kérlelhetlenül üldözi. Ezek az elemek szülő-földjükön nem érezvén többé biztonságban magukat, mint ha-zátlanok bolyongnak a világban, hazát ott keresnek, hol a socialismus kérdése annyira még nincsen élére állítva, mint külföldön, hogy azután az u j hazából hirdessék a világfel-forgató terveket, bátorítsák honosaikat a sajtó utján kitar-tásra, sőt az őket barátságosan befogadott állam honpolgá-rait is fellázítsák. Ez utóbbi eset van meg minálunk is. A socialismus kérdése, bármit mondjanak némelyek, meg van minálunk is, csakhogy e kérdés nálunk nem a viszonyokból fejlődött ki, hanem mesterségesen ébresztetett először külföldiek által, most pedig már tápláltatik belfölkülföldiek által is. B á r