„Mi a katholikus 'solidaritás-nak a lelkét, az összetartást képviseljük."
Religio, 1882. szept. 13.
Esdve k é r j ü k üdvösségünk n a g y Istenét, hogy alázatos szivböl fakadó szavainknak u t a t n y i t n i ke-g y e s k e d j é k a k a t h o l i k u s erök e ke-g y e t é r t é s e é r t ike-gaz szivvel iinázó keblek m i n d n y á j á b a , szeretett Ma-g y a r o r s z á Ma-g u n k b á r m e l y z u Ma-g á b a n b á r m i l y nyelven dicsérjék is az I s t e n t .
A p h r a s i s o k n a k halálos ellenségei v a g y u n k ; m e r t azok elhomályosítják az eszmét és m e g f o j t -j á k az igazságot.
E g y s z e r ű e n , őszintén és a t á r g y nagyságához képest röviden szólunk.
E l m o n d j u k , hogy Isten szent városa őrtornyai-nak egyik l e g e l ö r e t o l t a b b i k á r ó l mit l á t u n k szükségesnek, m i t l á t u n k károsnak ; hol l á t u n k r e m é n y -s u g á r t , -s hol vé-szfelhöt emelkedni a l á t h a t á r o n .
*
A ki azt gondolja, hogy mi katholikusok egyet-értés, összetartás és m i n d n y á j u n k közreműködése n é l k ü l v a l l á s u n k a t és h a z á n k a t századokra kiható s t a l á n végzetessé v á l h a t ó kudarczoktól megóvhat-j u k , annak szerencsétlen elmémegóvhat-jén, — a ki pedig ily meggyőződést még hirdet is, annak nyelvén s tol-l á n is ott van az isteni átok, m e tol-l y r ő tol-l szótol-lva m o n d j a a szent Írásban m a g a az Isten, hogy az ilyenek l á t v a sem látnak s hallva sem hallanak, ne forte, úgy-mond, . . . sanem eos.
E n nem hiszem, hogy Magyarország katholiku-sainak 9 — 1 0 m i l l i ó j a közt egyetlen egy ember is találkoznék, a ki ö n t u d a t o s a n ebben az á t k o s hit
ben, a kiki magafelé- való törekvések s a folytonos testvérietlen torzsalkodások üdvös v o l t á n a k á t k o s hitében élne.
Ez valóságos ördögi hit volna, telve pokoli g ú n y n y a l és kárörömmel. —
Á m d e ha m i n d n y á j a n a k a r j u k a czélt; ha m i n d -n y á j a -n üdvös-nek, sze-nt-nek, szükséges-nek t a r t j u k az e g y e t é r t é s t , ö s s z e t a r t á s t és t á r s a s közreműkö-d é s t : csak Isten lehet birója m i n közreműkö-d a n n a k , a ki az e czélra vezető tisztességes u t a k és eszközök b á r m e l y i -k é t nem r a g a d j a m e g , sőt v i s s z a u t a s í t j a , m i -k o r - kí-nálkozik.
Evek óta szól k ö z t ü n k az asszonyias panaszko-dás zilált viszonyaink felett. A ,Religio' közel fél-századról szóló l a j s t r o m á t t u d n á f e l m u t a t n i a kath.
erök egyesítésére i r á n y u l t k ü l ö n f é l e jelenségek és törekvések ragyogó feltűnéseinek, s h a j h , de nem m i n d i g fényes végének. Mindenki m e g u n t a m á r a sok szót és szózatot. A sok b u z d í t á s m á r bosszantó sér-téssé kezd válni. M i n d n y á j a n t é n y t , t é n y t , t é n y t a k a r u n k és v á r u n k : m i n d n y á j a n a k a r j u k és v á r j u k a hazánk a l a p j a i t conserváló k a t h o l i k u s erők szét-f o r g á c s o l t s á g á n a k m e g s z ü n t e t é s é t s ezen erőknek ma-gasztos vallási és hazafiúi czéljaink elérésére irá-n y u l ó t é irá-n y l e g e s t ö m ö r í t é s é t .
,. A t á r s u l á s , m o n d j a egy k i t ű n ő franczia főpap, m i n d e n komoly s t a r t ó s v á l a l a t n a k szükséges esz-köze." ') Ezt mi számtalanszor e l m o n d t u k már.
Most is e franczia t a n ú t csak azért idézzük, hogy szavaival élhessünk, és n y í l t a n k i m o n d h a s s u k ,
meny-n y i r e meny-nem a k a r j a komolyameny-n az egyház j a v á t ki ') L'association et le moyen nécessaire de toutes les entreprises sérieuses et durables. Mgr Isoard, L a vie chré-tienne. Paris. 1881. 226. 1.
Mai számunkhoz van mellékelve nt. Riesz Gáspár értekezése a kath. sajtóról.
2 5
m i n d e n t a r t ó s v á l a l a t n a k szükséges eszközét, a t á r sulást, a k a t h o l i k u s erök közt nem csak nem segíti elö, sót az elé mindeféle a k a d á l y o k a t g ö r d í t e n i t a r t j a feladatának.
Evek előtt m e g a l a k u l t a „Római zarándokok szövetsége." B e n n ü n k e t is ,tiszteletbeli' zarándok-nak v á l a s z t o t t a k meg. Mi azokat, a kiket a mi szentséges a t y á n k , a római pápa, tisztelettel és ki-t ü n ki-t e ki-t é s s e l fogadoki-tki-t, mi nem ki-t a r ki-t h a ki-t j u k ki-tiszki-teleki-tre nem méltó férfiaknak ; igen, mi nem egyeztethettük meg k e r e s z t é n y felebaráti t i s z t e s s é g t u d á s u n k k a l azt a gondolatot, hogy m i e t á r s u l a t o t tisztességes czélu t á r s u l a t n a k ne t a r t s u k s megtiszteltetésnek ne ve-g y ü k , hove-gy t a ve-g j á v á választott. Részt ve-gyűléseiben azonban nein v e t t ü n k ; de csakis azért, m e r t sokan u g y gondolkoztak, hogy az oly, b á r legnemesebb s z á n d é k ú t á r s u l a t , m e l y b e n a m a g y a r o r s z á g i ka-tholikusok csak tiszteletbeli tagok lehetnek, nem b i r elég széles alappal. E g y é b i r á n t ez m á r e l m ú l t dolog, s e l m ú l t esőnek nem kell köpenyeg. Most m á r m e g t ö r t é n t , amit magok a római zarándokok is b i z o n y á r a ó h a j t o t t a k , minek éppen a z á l t a l a d t á k kézzelfogható b i z o n y í t é k á t , hogy m e g á l l a p í t o t t á k a „ K a t h o l i k u s elvbarátok szövetség" ének t e r v r a j -zát. A k a t h o l i k u s t á r s u l á s jegeczedési k ö z p o n t j a t e h á t m á r megvolna. Es ezt a szerény kis m u s t á r -m a g o t oly t i s z t e l e t r e -m é l t ó egyének, — t ö b b n y i r e e g y h á z u n k n a k szent o l t á r a i n áldozó férfiak, — oly m i n d e n t á r s a d a l o m b a n tisztelt k ö r ü l m é n y e k között és oly egyházilag correct kikötéssel *) ü l t e t t é k el, hogy ini oly ü g y b e n , hol a dolog veleje a főpásztorok bele-egyezésétől tétetik függővé, nemcsak nem t a l á l h a t t u n k elvi t e k i n t e t b e n semmi kifogásolni valót, sőt egé-szen r e n d j é n t a l á l v á n a n n y i tisztes egyházi és vi lági férfiú törekvését, nem t e h e t t ü k , hogy p á r t o l ó -lag ne csatlakozzunk hozzájok, m i n t a kik úgysem a k a r n a k egyebet, m i n t a mire a Religio m á r félszá zad óta serkent és buzdít.
Közbejött a „ K a t h o l i k u s T á r s a d a l o m " bárki-nél sem k e v é s b b é t i s z t e l e t r e m é l t ó lelkes szerkesz tőjének „ H a l a s z t h a t a t l a n " f e l i r a t ú szózata, melynek
véglegesen **) m e g á l l a p í t o t t szövegéből k i t ű n t , hogy
*) A terv foganatosítása előtt az ország főm. biboros herczegprimása és főt. püspöki kara engedélyének
kiköté-sével. Szerk.
**) Lapunk azon száma, melyben e szózatot közöltük szept. 8-án estve már kinyomatva volt; a szózat szerzője pedig szózatának szövegében a „ K a t h . elvbarátok szövetsé-g é i h e z való viszonyát, a mi lapunk f. hó 13-iki számának vezérczikkében kiemelt három pontban, csak 9-én tisztáz-ta. I g y történt aztán, hogy a mi lapunk a „Halaszthatat-lal" czimű szózatot, természetesen nem a mi hibánk folytán,
annak k o r á n s e m czélja entia sine necessitate m u l -tiplicare, nem szándéka a „Kath. e l v b a r á t o k szö-v e t s é g e " - é mellett szö-v a g y ellen külön t á r s u l á s i zászlót kitűzni, hanem hogy az ö czélja a m e g i n d í t o t t tár-s u l á tár-s f o l y a m á t előtár-segíteni étár-s tár-siettetni. Mi minden k ö r ü l m é n y e k közt, mindenkivel a k á r k a r ö l t v e akár szemben, a k a t h o l i k u s s o l i d a r i t á s n a k a lelkét, az összetartást képviselvén, ezt a lépést is, eltekintve az egyéni érzelmek ós nézetek némely á r n y a l a t a i t ó l , melyek, a h á n y ember, annyifélék, — nemcsak elv-ben p á r t o l ó l a g fogadtuk, hanem szept. 13 iki vezér-czikkünkben t. olvasó közönségünket is f e l h í v t u k , hogy a m e g i n d í t o t t t á r s u l á s ü g y é t igazi m a g y a r , őszinte lelkesedéssel fogadni s elmélkedéseik, esz-mecseréik, és b e v á r v a a nm. püspöki kar csatlakozási engedélyét, elhatározásaik ezidöszerinti legfőbb t á r -g y á v á t e n n i szíveskedjenek.
I g y állanak az ügyek ma.
Es csekély v é l e m é n y ü n k szerint azok nem épen rosszul, sőt, t e k i n t v e a k ö r ü l m é n y e k e t s a kezdet nehézségeit, m o n d h a t n i , örvendetesen állnak.
P h r a s i s helyett á l l j o n itt egy n a g y számot tevő t é n y .
Egy v i r á g z ó b b kath. hitéletű, t e k i n t é l y e s vá-rosból a csatlakozást illetőleg, n y o m b a n a Religio fellépése u t á n , az az ö r v e n d e t e s nyilatkozat érke-zett, hogy „egyelőre 300 — 400 aláiró biztos.ü
De az i f j ú s á g k ö r é b e n is kezd h ó d í t a n i a vallá-s é r t v a l a m i t v á l l v e t e t t erővel t e n n i v á g y ó lelkevallá-sedévallá-s.
Az a k é r d é s érkezett hozzánk, m i l y é l e t k o r b a n lép-h e t n i be a katlép-h. t á r s a s á g b a . * * * ) V é l e m é n y t előzete-sen is m o n d h a t u n k . Szerintünk világos, hogy b á r m e l y é l e t k o r b a n , mely vallásos tettre, ha az csak ima lenne ís, képesit.
Mert hát mi is a ini c z é l u n k ?
Többes számban beszélünk, m e r t Magyaror-szág k a t h o l i k u s közönségének, az egyéni és. sajnos, m é g az egyéniekhez hozzá j á r u l ó p á r t á l l á s i á r n y a latok eltérései daczára is, m e g v a n n a k közös n a g y czéljaink, melyeknek, b á r m e n n y i r e elágazzanak is az egyéni felfogások s a személyes ellen- és rokon-szenvek, igen élénk t u d a t á v a l b í r u n k m i n d n y á j a n . a szerző által véglegesen formulázott szövegben szept. 8. nem hozhatta, mig a „Kath. Társadalom" és utána a ,M. Állam' szept. 10-iki számukban már a teljes szöveget közölhették.
Miből világos egyúttal az is, hogy a katholikus összetartás elve által dictált három pontú bővitésnek felix culpáját nem a M. Á. követte el s igy az egyoldalú interpolatio vádja is önként elesik. — Ezzel tartoztunk az igazságnak, mely a
kath. egyetértésnek egyedüli alapja. Szerk.
***) Megjegyzendő, hogy a névkérdésen, különben sem levén természetünk az egyenetlenség, senkivel sem
szándé-kunk összeveszni. Szerk.
1 9 5 M i n d n y á j a n őszintén, szivünk m é l y é b ő l ó h a j t -j u k és a k a r -j u k az e g y e t é r t é s t , összetarrást és egy-másnak kölcsönös segítését, t á m o g a t á s á t , hogy, b á r ki-ki a m a g a de m i n d e n e s e t r e h u m á n u s m ó d j a sze-rint, m i n d n y á j a n közreműködhessünk annyi veszé-lyek közt e g y h á z u n k és hazánk j a v á r a .
Ám, ha ezt őszintén, komolyan, igaz lélekkel a k a r j u k : m i é r t nem igyekszünk e g y m á s szándékát kevésbbé félreérteni, f é l r e m a g y a r á z n i ; m i é r t nem tö-rekszünk e g y m á s t j o b b a n megérteni s távozás helyett egymáshoz közelebb jönni? Miért keressük egymás
tö-rekvésein nem a találkozó h a n e m az eltérő pontokat?
K r i s z t u s egyházának egyik p á r a t l a n jellemvo-nása, hogy a legellentétesebb természeteket, is ki-egyenlíti, összeegyezteti édes anyai kebelén. „Habi-t a b i „Habi-t l u p u s cum agno, e„Habi-t p a r d u s cum hoedo accuba-b i t : v i t u l u s et leo et ovis simul m o r a accuba-b u n t u r , et p u e r p a r v u l u s m i n a b i t eos." 2)
Ha valaki azt hiszi, és m o n d j a is, hogy neki szelíd, fontolgató b á r á n y t e r m é s z e t e van, s nem sze reti a hevesebb v é r m é r s é k l e t e t , a lángoló, n y u g t a -lankodó t e t t v á g y a t : m i t tegyen ? Ivigyót-békát ki-álltson a r r a , a kivel nem rokonszenvez s m i a t t a h a g y j a a kath. összetartás és közreműködés n a g y á l d á s a i t jelenre, jövőre nézve veszni? Nem. J ö j j ö n , egyesüljön; minél ellentétesebb természetű a test-v á r annál erősebben s i m u l j o n h o z z á ; m e r t az ő bá-r á n y tebá-rmészetének és egy m á s i k kath. testvébá-re, teszem azt m a j d n e m erőszakos t e t v á g y u tertészeté-nek összeegyeztése teszi épen az egyháznak a n n y a i örömét, dicsőségét, életczélját, mindenét.
A dolog viszont is áll. A t ü s t é n t lángot vető O o természetek keressék az u. n. hideglakatosok
közre-működését. E g y kis fékező erő soha sem á r t . M i n d n y á j a n e g y m á s t e r h e i t t ü r e l e m m e l és sze-lídséggel viseljük. I g y t ö l t j ü k be, az apostol szerint, Krisztus t ö r v é n y é t , és nem ugy, hogy f e l e b a r á t u n k terheihez m é g j ó a d a g ellenszenvet és ellenségeske-dést n y o m j u n k .
IIa valaki v é l e m é n y ü n k szerint nem j ó politi-kát, nem j ó t a k t i k á t követ : ne üssük a hibát, m é g ha az valódi hiba volna, és nem c s u p á n á l t a l u n k képzelt hiba, azonnal f e l e b a r á t u n k fejéhez, u g y hogy kezünket is m e g r á n t j u k a t e s t v é r i e t l e n s é g n a g y erőködésében, f e l e b a r á t u n k n a k is f á j j o n ; hanem men-j ü n k és t a r t s u n k vele, és c s i n á l men-j u k meg vele azt a
mire g y e n g é i m i a t t e g y m a g á t képtelennek t a r t j u k , a jó p o l i t i k á t és helyes t a k t i k á t .
Az ilyen híveknek ö r ü l az anyaszentegyház. Az
2) Isai. 11 ; 7.
ily hivek t e n n é k az a n y a s z e n t e g y h á z a t c s a k u g y a n m i n d e n n a g y s á g a daczára is oly békés országgá, hogy a p r ó f é t a szavai szerint a k á r gyermek is ellegeltet hetné benne a n y á j á t .
A hivek egyenetlensége k i m o n d h a t a t l a n nehézzé teszi a pásztorok állását.
Ne vonassék be annyiszor a főpásztorok tekin-télye a vitákba. Az kétélű fegyver. J o b b r a is balra is éles, és talál m i n d k é t i r á n y b a n metszeni valóteleget.
»
Magyaroszág katholikus v a g y közönsége !
Emeld ki a k a t h o l i k u s egyetértés, összetartás és t á r s a s közreműködés n a g y ü g y é t a hírlapi v i t á k köréből, az élet, a haladó élet t e r é r e !
Ebben, meglehetsz szentül győződve, főpászto-raink nem csak engedélye, de á l d á s a és f o r r ó v á g y a is k i s é r !
Gondolattöredédek a franczia iskolai oktatás-és neveloktatás-ésügyek fölött.
VII.
A Bourbonok trónvesztése után 1830-ban Francziaor-szágnek az Orleánsok megadták a „ C h a r t á t " melyben u j iskolatörvényt, s bizonyos mérvű tanszabadságot Ígértek.
Hanem persze irtóztak az Orleánisták ebben valami nagy befolyást engedni azon egyháznak, mely a buorbonok-nak oly odaadó hive volt. Mindazáltal komoly törekvés mutatkozott a tanügy állapotán javítani, s Cousin Németorországba küldetett, hogy, az ottani oktatásügyet t a -nulmányozza. Csak az egyházi befolyás ellen való gyűlö-let nem csillapult; különösen a 2-ik kamrában oly heves volt ez, hogy a népiskolákban a vallásoktatást eltörülék.
Guizot, a protestáns közoktatási ministernek j u t o t t e fela-dat, az ellemi iskolákategészen u j alapokra fektetni. U j isko-lákat emeltek, pénzt szavaztak meg a tanárok dijazásá,ra is-kolai könytárak létesültek, tanitó képző intézetek á l l í t t a t t a k .
A tanszabadságnak is j u t o t t némi kis tér. Eredeti, egyúttal komikus azon ellenszegülés, amit a községek ezen törvény ellen kifejtettek. A jelentésekben, melyeket Guizot ministerhez a tanfelügyelők küldöttek a megyékből, igen ta-láló kinyomatát olvassuk a nép eszejárásának, az u j törvény-nyel szemközt. Lorainjfőfelügyelő jelenti, hogyíegyik község-ben veték neki fel : „jobb volna, bár az urak utaink csinálá-sára fordítanák a rengeteg pénzt." „Nem kell nekünk iskola semmi áron, ha mindjárt ingyen adják is a könyveket", mon-dogaták másutt. Vinczelérekre van szükségünk, nem tudó-sokra, emlegették egyebütt. Guizot azonban nem csügge-dett, szilárdan ragaszkodott javaslataihoz s az általa keresz-tül vitt törvény a mostan is érvényben levő népiskolai tan-tanügynek veté meg alapját.
1847-ben Salvandy ministeriuma korában u j legfelső tanhatóság állitatott fel, a melyben már nem csupán az egyetem hanem a kormány, püspökök, a protestánsok és iz-raeliták is képviselve voltak.
Minden 18 éves franczia jogot nyert az oktatásra, aki 2 5 *
bizonyos fokú tudományos ismeretre tett szert ; de 1848-ban ismét kiütött a foradalom, a mi ismét kérdésessé tett min-dent. Az 1850-ik évi martius hó 15-iki törvény újból állitá össze a legfelsőbb iskolai tanácsot, s az 1852-ik évi mártius 9-iki rendelet az egyetem fönhatóságának utolsó foszlányait is szélnek ereszté. A legfőbb felügyelet összes személyzeté-nek kinevezése a közoktatásügyi minister előterjesztése foly-tán az állammfőre lett bizva. Az 1854 juni 14-iki törvény az igazgató tanárokat nem csupán a szakhatóságnak, hanem a prefeteknek is alárendeli ; s igy az összes iskola-ügy nem csupán az oktatásügyi hanem a belügyministeriumnak alá-vettetett.
A jelenlegi franczia legfőbb tanhatóság az úgynevezett közoktatási tanács. Ez 42 tagot számlál, kik között 3 a sena-tusból 3 az állami tanácsból, 5 érsek vagy püspök, 3 nem katholikus, kik közül 1 izraelita, 3 semmítőszéki biró, 5 akadémikus, 18 generalinspector és 2 magánitézeti képvise-lő. Ezeket évről évre a kormány nevezi ki, s a közoktatás-ügyi minister elnöklete alatt, évenkint kétszer üléseznek, hogy általános kérdések és törvényjavaslatok felől értekezze-nek. A legfőbb közoktatási tanács tagjai közül csupán a 18 tanfelügyelő húz az államtól fizetést, és pedig ezek közül 4, a kik a népiskolákra ügyelnek fel, évenként 8000 frankot.
Továbbá az egész ország 16 akadémiára lett beosztva : me-lyek közül 4 első osztályú, úgymint : Páris, Toulouse, Bor-deaux és L y o n ; 6 másod osztályú, u, m. Laon, Rennes,Mont-pellier, Poitiers, Dijon, Straszburg ; és 6 harmadosztályú u.
m. Grenoble, Nancy, Douai, Aix, Besançon és Clermont.
Mindegyik akadémia élén rector van az akadémiai tanács-csal. A z első osztályú akadémiák rectorainak évi fizetése 15.000, a másodosztályuaké 12.000, harmadosztályuaké pe-dig 10000 frank. A párisi akadémia élén vice-rector áll, mert a rectori méltósággal mindenkor az oktatásügyi mi-nister van felruházva.
A rector joghatósága kiterjed valamennyi tanintéze-tekre, mely kerületében létezik : legyenek azok felsőbb vagy alsóbb iskolák. Az akadémiai tanács a legfőbb oktatási ta-nács mintájára van szenezve, s tagjai a kerületi tanfelügye-lők, az egyes karok dékánai, a püspök, 2 egyházi férfiú, 2 városi tanácsos, 2 államhivatalnok vagy 2 kiváló egyé-niség. A kerületi tanfelügyelők jogköre az elemi és közép-tanodákra terjed. Minden megyében (département) van me-gyei iskolai hatóság az akadémiának alávetve, melynek tag-jai a prefetek, a megyei iskola felügyelő (inspecteur d'aca-demie) és egyebek. Mindegyik járásnak van népiskolai tan-felügyelője (inspecteur primaire) s ezen felül minden város-nak vagy községnek megvan a maga iskolaszéke, melynek élén a maire és a plébános áll, tagjai pedig a polgárok kö-zül választvák.
Érdekes ezen hatóságok működési körével közelebről megismerkedni. 1-ör. A községi iskolaszéknek joga van a helybeli iskolát akár világi, akár valamely vallási testvérü-lethez tartozó tanítóra bizni, azonfelül a község területén levő valamennyi népiskolára felügyel. A maire (annyi mint nálunk a biró vagy polgármester) sürgős esetekben rögtön felfüggesztheti hivatalától a tanitót, erről azonban a fen-sőbb hatóságnak jelentéssel tartozik. 2-or. A népiskolai tan-felügyelő látogatja a járásbeli tanodákat s az
iskolavizsgála-tokon jelen van. 3-or. A megyei tanhatóság egyes iskolák ügyeivel foglalkozik ; szerényebb községeknek költségeket szavaz meg, iskolák és nevelő intézetek felállítását engedé-lyezni ; a tandijakat megállapítja, kijelöli azon községeket melyekben külön leányiskolák állítandók, az iskola-helyisé-gek czélszerű volta felett dönt, a tanitóknak mellékes hiva-tal viselésére, a körülményekhez képest, engedélyt ad, vagy azt megtagadja, stb. 4-er. A prefet leginkább az iskolák-nak külső ügyeit képviseli. 5-ör. A megyei tanfelügyelő az egész departament iskolaügyeit vezeti, felügyel a tanoda-szerre és a tanitóképezdékre. 6-or. Az akadémiai rector egye-dül a közoktatásügyi ministernek van alávetve és tulajdon-képp az ő kezeibe összpontosul az összes tanügy lényegeaz ő akadémiájának területén. Ö mintegy lelke a humanistikus, realistikus és szaktudományos intézetek és intézményeknek, melyek az akadémia területén vannak. 7-er. A generalinspecto-rok a közoktatási tanácsmegkagyásából megvizsgálják azon iskolákat, melyek reájok vannak bizva.
Minden 18 éves franczia iskolamesterré lehet, ha tan-képesítő okmányra tett szert. Egyháziak kik a lyceumi szigorlatot (érettségi vizsgát) kiállották, nem szorulnak tan-képesitő oklevélre. A tantan-képesitő oklevelet a megyei is-kolabizottság adja, sikerrel kiállott vizsga után. Hogy pe-dig mennél nagyobb választék fölött rendelkezhessenek, az állam ép ugy, mint az egyes megyék, részint minta-tanodá-kat. részint tanitóképezdéket alapítottak. Az utóbbiak élén igazgató áll, ki tanártársaival vezeti az oktatást. Ok a gyón-tató atyával együtt az intézetben laknak. Francziaország összes ilynemű intézeteiben 3 évfolyamban mintegy 3000 növendék nyer kiképezést és pedig olyformán, hogy az első két évben valamennyi t a n t á r g y a t áttanulnak a mit
a népiskolákban tanítani fogunk, a 3-ik évben pedig, ki-vált a jobb tanulók, a facultativ tárgyakkal is foglalkoz-hatnak, minők pl. a földmérés, természet és vegytan, kert és földmívelés, torna stb. A képezdei fegyelem igen szigorú, s tekintettel arra, hogy később is vajmi takaros jövedelemmel fognak rendelkezhetni, ugyancsak vékony el-látásban részerülnek. Reggel közös istenitisztelet, úgyszin-tén sétájok is közösen törúgyszin-ténik : egyedül senki sem mehet ki az intézetből. Évenként csupán 14 nap a szünidő. Min-den növendék a felvétel előtt köteles becsületszavára Ígérni, hogy 10 évet a tanítói pályán fog tölteni, épp ennek fejében az állam részéről hadmentességet élvez. Mihelyt azonban adott szavát megszegi, avagy incorrect viselete miatt a taní-tói testületből kicsapják, a hadkötelezetstég azjilletőre nézve rögtön életbe lép.
A tanitóképezdéken kívül van még 12 tanitónő-képez-de is, valamint számos előkészítő skola, melyek a leány nö-vendékeket annyira képezik, mig amazokba a felvételi vizs-gát kiállhatják.
Vannak községek, melyekben a tanitónők nem csupán leánykákat, hanem egyúttal kisebb fiukat is oktattak. Ezen iskolákat Rendu Jenő ugy jellemzi, hogy a tanulók az ily iskolákban, a vallástan kivételével, hátrább vannak ugyan a tantárgyakban, kivált a számolásban, mint mások. Ezen hiányt azonban előnyösen pótolja azon körülmény, hogy ezen iskolák erkölcsösebbek, szelídebbek és tisztábbak. Az apáczák nem szorulnak tanképesítő oklevélre. Ami a