a philosophia előadásához hittani intézeteinkben

; Megjelenik e lap heten- í ként kétszer : szerdán és szombaton. '

f j.

Előfizetési dij : j í félévre helyben s

; küldéssel 5 frt,

f /

\ Szerkesztői lakás: Buda- í ' pest, YIII.,Stáczió-utcza j

R E L I G I O .

i E E E s S i KATH. EGYHÁZI S IRODALMI F0LY0IRAT.

í részét illető minden kűl í demény czimzendő.

NEGYVENEGYEDIK ÉVFOLYAM.

Budapesten, augusztus 9. 12.

Elöfizethetnimindenkir. ? postahivatalnál ; / Budapesten a

szerkesztő-nél, és Kocsi Sándor ' nyomdai irodájában, Mu- \ zeum-körut 10. sz. alatt, '>

hova a netaláni réclama- £ tiókis, bérmentes nyitott í

levélben, intézendôk. j í

II. Félév, 1882.

TARTALOM. Néhány szó a nhilosophia előadásához hittani intézeteinkben.

Budapest. A közerkölcsök. — Alcsuth. A főherczegi kápolna fölszentelése. -dalom. — Vegyesek.

- Az egyház csodái. — Egyházi tudósítások:

Szombathelyi egyházmegye. Megtérés. —

Iro-N é h á n y s z ó

a philosophia előadásához hittani intézeteinkben.

T e m e s v á r , 1882, julius 31.

Nagyságos és főtisztelendő szerkesztő u r !

Nt. Vogl M. ur, — kinek „Philosophiai Leve-l e i t " n a g y örömmeLeve-l oLeve-lvastam s a következőket nem kisebb érdeklődéssel v á r o m — midőn a kedves .Religio' l a p j a i n e hó 19-én n y i l v á n o s s á g e l é l é p e t t , nem engedhette el m a g á n a k , hogy előbb é r d e m e s e l ö l j á r ó beszéddel be ne kopogtasson. Nekem is igy kellene tennem. De az e m l í t e t t elöljáró beszéd u t á n nem tehetek j o b b a t , m i n t ha azt m a g a m é v á teszem, m e r t N a g y s á g o d i r á n t a h á l a és t i s z t e l e t -nek u g y a n a z t az a d ó j á t kell -nekem is lerónom, m e lyet a „Ph. L.'-' i r ó j a kifejezett. „Nem ő az u t o l s ó "

— m i n t m o n d j a — és c s a k u g y a n én is u t á n a jöt-tem, kit Nagyságod lelkesedéssel és szeretettel buz-d í t o t t a k e r e s z t é n y t u buz-d o m á n y müvelésére s a katho-l i k u s s a j t ó nagy f e katho-l a d a t á n a k becsükatho-lésére.*)

A t a n í t v á n y iin ú j b ó l megjelen, m e r t Nagysá-godtól ismét t a n u l n i vágy.

Az e m l í t e t t „Philosophiai Levelek" másodiká-r a u g y a n i s azt a m e g j e g y z é s t m é l t ó z t a t o t t tenni, hogy a „ R e l i g i ó b a n " nem sokára részletes t u d ó s í -t á s lesz olvasha-tó a philosophiának h i -t -t a n i in-téze- intéze-t e i n k b e n eddig elrendelintéze-t előadásáról.**) E intéze-t u d ó s í intéze-t á s intéze-t

*) A tanár tanítványaiban él. A tanitványok ily lelkes sikraszálása arra a reményre jogosít, hogy a latin remek-íróval én is már most elmondhatom : Non omnis moriar.

Szerk.

"*) H a ily részletes tudósítás beküldésére lelkesül-ne valaki valamennyi főpásztori székhelyen és theologiai

Aagy philosophiai tanfolyammal biró szerzetesi rendházban, akkor a mi tervezett száraz összeállításunk fölöslegessé

válnék. Szerk.

— mely bizonyára a t o v á b b i teendők megbeszélé-sével lesz egybe kapcsolva — v á r v a várom, a n n á l is inkább, m e r t f. é. márczius 7. (sz. T a m á s ü n n e p e ) óta papnevelő i n t é z e t ü n k b e n a t h o m i s t i c a philoso-phia előadója lévén, m á r csak e k ö r ü l m é n y m i a t t is a l e g n a g y o b b örömmel veszek m i n d e n t u d ó s í t á s t , minden t á j é k o z t a t á s t , mely a philosophia előadásá-ról u g y beszél, hogy a hazai viszonyokat folyton szem előtt t a r t j a .

Megvallom kissé nehezemre esett felfednem, hogy igénytelenségem, ki azonkívül, hogy az e g y e -temen féléven á t néhány óra m e l l e t t h a l l g a t t a m bölcseleti előadást, e t á r g y b a n egészen m a g á n t a -n u l m á -n y o z á s r a voltam u t a l v a , m e r t -nem volt szerencsém külföldi t h o m i s t i c u s philosophusokat h a l l -gatni, mondom, e m i a t t kissé nehezemre esik felfed-nem, hogy a t h o m i s t i c a philosophia előadása r e á m bízatott ; m e r t szemem előtt v a n n a k a „ R e l i g i o "

1881. m á r c z i u s 9. száma czikkezőjének s z a v a i :

„ H o g y valaki képes legyen a t h o m i s t i c u s bölcsé-szetet j ó sikerrel t a n í t a n i , ahhoz m e g k í v á n t a t i k , hogy ö m a g a előbb azt szakférfiú vezérlete alatt elsaj á t í t s a . " Mely szavakhoz N a g y s á g o d m é g h a t á r o z o t t a b b m e g j e g y z é s t volt szives t e n n i : „Szóval f e l f o g -h a t a t l a n dolog, -h o g y a n le-het a legfőbb tudományt oly t a n á r á l t a l t a n í t t a t n i a k a r n i , a ki abból szakszerű kiképeztetést nem nyert."'"""'*) . . . A n n á l s a j á t s á g o -sabbnak t ű n h e t i k e mellett fel, hogy az igért szerkesz-tői t u d ó s í t á s t és megbeszélést be sem v á r v a én is hozzá merek szólni a philosophia előadásához hittani

***) Ennek természetesén az az értelme, hogy a dolog nagyon is felfogható ott, hol szakférfiak vezetése alatt rend-szeresen képzett tenerő nincs. Ily helyen nincs más mód, mint olyíjeles, részben autodidakt tanerőt alkalmazni, milyent én e becses czikk szerzőjében ismerek és tisztelek. Szerk.

intézeteinkben. De ezt őszintén szólva csak azért te szem, hog}' a szakavatottak ugyanehhez a s ü r g ő s t á r g y h o z u g y a n i l y részletességgel mielőbb hozzá szólni sziveskedjenek, m i r e az illetőket, kivált Nagy-s á g o d a t kérve kérem.

A philosophia t a n í t á s á r ó l szólva a r r a a kér-désre kellene először felelnem : v á j j o n csakugyan szükséges-e a philosophia előadása hazánk m i n d e n h i t t a n i i n t é z e t é b e n ? E kérdés megfejtésével azon-ban azok u t á n , mik a jeles Religióazon-ban k i v á l t az u t ó b b i évek a l a t t e l m o n d a t t a k , nem kell bővebben foglalkoznom. A ki t u d j a , mi a philosophia az ösz szes t u d o m á n y o k r a , mi k i v á l t a theologiára n é z v e ; a ki t u d j a , mi a theologia. mi k i v á l t a theologia f u n d a m e n t á l i s és dogmatica, mi az egyházi j o g (principia j u r i s , jus Ecclesiae p u b l i c u m ) philosophia n é l k ü l , nem fog habozni a felelettel: A philosophia ismeretének a theologia t a n u l á s á t o k v e t e t l e n ü l meg kell előznie; s ha annak t a n u l á s a a középiskolában

éppen nem, v a g y nem a kellő m é r t é k b e n , nem a kellő módon, nem a kellő rendszerben t ö r t é n i k , e h i á n y t a theologiai folyam kezdetén mindenütt pó-tolni kell. És ha valaki azt az ellenvetést teszi : Mi hasznát f o g j a venni a lelkipásztor ( m á r pedig theo-logusaink legnagyobb része egész életében lelki p á s z t o r lesz) a philosophiai fogalmaknak, az szem elöl téveszti azt, hogy a lelkipásztornak a h i t t u d o m á n y o k -ban j á r t a s n a k , m e g s z i l á r d u l t n a k kell lennie; ezek ben, k i v á l t a theologia f u n d a m e n t á l i s és dogmati-cában s a j o g b a n (annak elemeiben, a t e r m é s z e t j o g fő elveiben is) tiszta fogalmakkal kell bírnia: m á r pedig ez a j á r t a s s á g , s z i l á r d s á g s a fogalmak tisz t a s á g a a philosophia, m i n t irányzó tü, m i n t alap, m i n t világító szövétnek n é l k ü l alig, v a g y épen nem képzelhető . . . Igaz, a logica artificialis m e l l e t t megvan az e m b e r b e n — hol kisebb, hol n a g y o b b m é r t é k b e n — a logica n a t u r a l i s , v a g y i s a természe-tes józan gondolkodás, m i t t a l á n m é g a noeticáról is — b á r kisebb m é r t é k b e n — á l l í t h a t u n k , de ez a philosophia t ö b b i részéről alig mondható. Vagyis nem m o n d h a t n i , hogy a theologia t a n u l á s á h o z szük-ségelt bölcseleti ismeretekkel m á r a természettől fel v a n m i n d e n k i r u h á z v a . E f e l r u h á z á s egyrészt kis m é r t é k ű , m á s r é s z t nem rendezett, nem rend-szeres, nem öntudatos, nem olyan, mely p á r évi feldolgozás n é l k ü l i r á n y t ű ü l , szilárd a l a p u l és vi-l á g í t ó u vi-l szovi-lgávi-lhatna. E vi-l é g g é t a p a s z t a vi-l t á k ezt ed dig a figyelmes t a n í t v á n y o k is, kik szerzett philoso-phiai ismeretek n é l k ü l szűkölködve a t a n á r n a k ittott közbeszőtt bölcseleti felvilágosításait a r e n d

-szeres t a n u l á s h i á n y a i m i a t t épen nem v a g y alig alig é r t e t t é k s u g y a n c s a k a rendszeres t a n u l á s hiá-nya m i a t t csakhamar elfeledték s a theologia oly részeire, hol az ilyes fogalmak e l k e r ü l h e t e t l e n ü l . szükségesek voltak, folyton bizonyos t a r t ó z k o d á s sal, félelemmel, igy is csak akkor gondoltak, mikor okvetetlenül kellett. Százak b i z o n y í t h a t n á k szavaim igazságát specialis példákkal m á r az Isten létének t u d o m á n y o s bebizonyításából, a d o g m a t i c a a n t h r o -pologiájából, Christologiájából s e g y é b fontos trac-t a trac-t u s o k b ó l , melyekből ily trac-tartrac-tózkodás, félelem és t i t u b a t i o mellett mily szilárd és tiszta fogalmak ma-r a d h a t n a k meg a lelkipásztoma-r számáma-ra, el lehet gon-dolni. Azért — m i n t a Religio 1881. decz. 21 iki számában m á r említve volt, szentséges a t y á n k is teljesen elégtelennek t a r t j a a theologia tudományos t á r g y a l á s á r a és t a n u l á s á r a a nem szerzett philoso p h i á t ; ellenkezőleg annak, mit t u l a j d o n k é p e n philosophiának nevezünk, folytonos és sokszoros g y a k o r -lását, h a s z n á l á s á t szükségesnek m o n d j a . Perpetuus et multiplex r e q u i r i t u r philosophiae usus, ut acra Theologia naturam, h a b i t u m , i n g e n i u m q u e verae scientiae suscipiat atque i n d u a t . " ') Már pedig u g y hiszem, a theologiát hazánk minden h i t t a n i intéze tében mint valódi tudományt a k a r j á k előadni s egyik n é g y évfolyamot végzett t h e o l o g u s u n k sem venné j ó néven, ha azt állítanók, hogy ő a theologiát m i n t valódi t u d o m á n y t nem t a n u l t a . . . Ha pedig valaki a philosophia ilyetén szükségét b e l á t v a azt minden egyes theologus ö n m u n k á s s á g á r a , s a j á t s z o r g a l m á r a bizná, r i s u m vix tenerem, amice !

A philosophiát hazánk minden h i t t a n i intézeté-ben elő kell adni, hogy az á l t a l u n k előadott és theologusaink á l t a l t a n u l t theologia valódi t u d o -m á n y legyen, -mire -minden p a p n a k szüksége van.

Második kérdés a z ; mikor kell a philosophiát e l ő a d n i ? Kétséget nem szenved, hogy a theologiai ta-n u l m á ta-n y o k kezdetéta-n, hogya igy theologiábata-n csaku-g y a n irányzó t ű ü l , a l a p u l és v i l á csaku-g í t ó u l szolcsaku-gáljon.

Mellette pedig oly t á r g y a k adandók elő, melyeknél a philosophiai ismeretek hiánya legkevésbbé érez-hető : biblicum, egyháztörténelem.

H a r m a d i k kérdés : mennyi időt f o r d í t s u n k a philosophia e l ő a d á s á r a ? U g y hiszem, oleum et ope-r á m peope-rdit, a ki e t á ope-r g y a t , kiválóan a gondolkodás t á r g y á t , ' c s e k é l y időre szorítaná. J o b b n a k vélem el sem kezdeni, m i n t pl. heti két óra mellett két éven á t az egész philosophián á t f u t n i . Ily g y o r s a s á g m e l l e t t a t a n u l ó k tiszta, megjegeczíilt f o g a l m a k a t

') Aeterni Patris kezd. encycl.

9 1 nem szerezhetnek s e m i a t t a t á r g y a t nem becsülni, hanem — m e r t j ó e r e d m é n y t mégis csak kivánná-nak töliik — g y ű l ö l n i t a n u l j á k . . . Szerény véle-ményem szerint k é t éven á t 5 — 6 heti óra okvetet-lenül szükséges, s e mellett folyton t e k i n t e t t e l kell lenni a hallgatók jelen és j ö v ö szükségleteire. Vagyis oly részeket, melyek a theologia t a n u l á s á b a n ke-v é s b b é szükségesek, röke-videbben kell elke-végezni, hogy a szükségesebb részek alapos e l s a j á t í t á s á r a (noë tica, ontologia, generatio aequivoca, L a m a r c k i s m u s , Darwinismus, az anthropologia fö igazságai s atheo-logia n a t u r a l i s ) valóban elegendő idő jusson.

H a z á n k b a n , hol az egyes theologiai intézetek-n é l2) két-két évfolyam m i n d i g egyesítve van, ugy, hogy az I. és II. évesek, s z i n t ú g y a III. és a IV.

évesek e g y ü t t t a n u l n a k , n a g y vigyázatot igényel annak meghatározása is, hogyan osszuk a philosophi-á t két részre, hogy azok, kik a mphilosophi-ásodik felénél kezdik (mi az I. évesekkel minden másokezdik évben m e g -történik), ennek az anomaliának h á t r á n y á t m e n n é l

kevésbbé érezzék. A philosophiai t a n k ö n y v e k egy-m á s u t á n j a itt neegy-m lehet kizárólagosan irányadó.

A l e g t ö b b szerint — a r á n y o s a n — u g y t ö r t é n n é k a felezés, hogy az egyik évre a logica f o r m á l i s et m a t e r i a l i s és az ontologia. a m á s i k r a a cosmologia, anthropologia és theologia n a t u r a l i s j u t n a . Ki ne l á t n á , hogy ez esetben ott volnánk a hol v o l t u n k ? Mert a kezdők m i n d e n második évben m i n d e n — ontologiai fogalom n é l k ü l t a n u l n á k a theologia na-t u r a l i s na-t — és p e d i g szorosan bölcselena-ti f o r m á b a n , a mi b a j o s a b b , m i n t némely „Theologia F u n d a m e n -t a l i s -t " philosophia n é l k ü l kezdeni. É n - ha sza bad igénytelen nézetemet n y i l v á n í t a n i — igy vél-n é m a philosophiát két részre osztavél-ndóvél-nak : I. év : Logica formális et m a t e r i a l i s és az anthropologiá-nak az a része, melyet d y n a m i l o g i á n a k nevezhe-t ü n k , vagyis mely a lélek nevezhe-tehenevezhe-tségeiről szól I I . . é v : Ontologia, cosmologia (omissis omittendis), az ant h r o p o l o g i a h á ant r a l e v ő része és a antheologia n a ant u r a -lis, mihez az ethica és a j u s n a t u r a l e fö elvei is hozzá volnának a d a n d ó k , k i v á l t k é p e n tisztázva a tökéletes t á r s a s á g szükségképes j o g a i t és kötelmeit, hogy az erről szóló tételek az e g y h á z j o g n á l

alkal-maztassanak. A második évfolyamot i l y k é p min-denesetre azok is m e g é r t h e t n é k , kik az elsőt m é g nem t a n u l t á k .

T o v á b b i — eddigieknél nem kevésbé fontos

— kérdés, mily tankönyvet a d j u n k a theologusok

2) Az egyetem theologiai karáról természetesen nem szólok.

kezébe. A t a n k ö n y v mindenesetre legyen latin (a m a g y a r á z a t o t kezdetben m a g y a r u l is lehet i l l u s -trálni, összefoglalni.) Ha m á r az egyháztörténelem,, e g y h á z j o g és l e l k i p á s z t o r k o d á s t a n m a g y a r u l a d a t i k is elő, — helyesen-e v a g y nem, itt t á r g y a l n i nincs helyén ; azt azonban m e g j e g y e z n i el nem mulaszt-hatom, hogy ha a g y m n á z i u m i érettek gyenge la-t i n s á g á n kell panaszkodni, e k ö r ü l m é n y la-természela-t- természet-szerűleg nem azt j a v a l l j a , hogy n é m e l y t á r g y a k a t m a g y a r u l a d j u n k elő, hanem ellenkezőleg, hogy a fiatal e m b e r t m e n n é l több i r á n y b a n a nyelv t a n u l á -sára, g y a k o r l á s á r a kényszerítsük : semper enim ali quid haeret : — tehát, ha m á r az e m l í t e t t t á r g y a k m a g y a r u l a d a t n a k is elő, azt csak senki sem fogja k í v á n n i vagy helyeselni, hogy a theologia f u n d a -m e n t á l i s és d o g -m a t i c á v a l ugyanez t ö r t é n j é k . Már pedig a philosophia leginkább ezeknek ancillál. A z é r t a nyelvének is egyezőnek kell lenni ezekével.

Második kelléke a szóban forgó t a n k ö n y v n e k , hogy ne legyen t ú l s á g o s nagy, m e r t különben a k é t éven át k i j e l ö l t ."> — ß heti óra nem volna elég-séges elvégzésére. Abban a meggyőződésben vagyok u g y a n i s , hogy b á r m i n t d o m i n á l j a a t a n k ö n y v e t a t a n á r előadása, m i g e dominálás a jogos h a t á r o k közt m a r a d , a d d i g a t á r g y g y o r s a b b v a g y lassabb végzésére a t a n k ö n y v t e r j e d e l m e is befolyással lesz.

A könyvnek t e h á t nem szabad túlságosan t e r j e d e l -mesnek lennie. Epen azért Liberatore, Palmieri, Zi-gliara, Tongiorgi s többek h á r o m kötetes, egyéb-k é n t hasonló czélra szánt m u n egyéb-k á i nem vélem, hogy n á l u n k t e k i n t e t b e jöhetnének. Egger P r o p a e d e u tica Philosophico Theologicá" j á n á l3) — eltekintve attól, hogy a bölcseleti elveket i t t - o t t d o g m á k r a al-k a l m a z v á n i s m e r e t l e n dolgoal-kat praeoccupál —-szintén az a kérdés, nem t ú l s á g o s nagy-e terje-delme.

Az is m e g k i v á n t a t i k továbbá, hogy a t a n k ö n y v ne legyen t ú l s á g o s a n kicsiny, m e r t czélja nem recapitulatio, hanem t a n u l á s . A z é r t a P o i s s y A m o n i -féle nem is j ö h e t tekintetbe, bár e czélra melegen volt a j á n l v a . Szintén rövidsége m i a t t habozom, v á j -jon lehetne e Liberatore C o i n p e n d i u m á t („Compen-dium Logicae et Metaphysicae^u) előadni s n a g y o n ó h a j t a n á m , hogy épen e könyvet illetőleg a szakférfiak nyilatkoznának. H a ez alkalmaztatnék, hozzá lehetne csatolni szintén Liberatore „ Compendium Ethicae et Juris Naturalis,Jm át is. T e k i n t e t b e j ö h e t ,inég

Sanse-8) Eddig ez szolgál tankönyvül intézetünkben, Temes-várott, hol a bölcselet két éven át heti 5 óra mellett ada-tik elő.

1 2 *

verino két kötetes Compendiuma is, mely épen az általam ajánlatosnak említett módon van két kö tetre osztva (I. Logica, közben a dynamilogia ; II.

omnis metaphysica).

Fontos kérdés végre, miként lehetne ez u j t á r g y mellett a többieket alkalmatosan elrendezni? Világos, hogy a theologia f u n d a m e n t á l i s és dogmatica, a III.

és a IV. egyesített folyamra maradnak, hogy a philosophia tanításának czélja el legyen érve. Ez azonban azzal a veszélylyel jár, hogy más t á r g y a k , hogy az egyháztörténelem és a jog két részre osz-lanak és igy a kezdők az illető t á r g y n a k minden második évben a mámásodik felét kezdik, m i k i v á l t a j o g -n á l tűrhetetle-n. Pl.

Î

Biblicum az ó-szövet.;

E g y h á z t ö r t . I . fele ; Bölcselet I . f e l e ; [ P a t r o l . I.f.(nálunk.)]

I I . évben : mindennek I I . fele.

Theol. f u n d a m e n t . ;

Morális ; J o g I. fele.

I I . évben :

Theol. dogmatica.

Pastoralis.

J o g I I . féle.

Ennek kikerülése végett azt vélném, hogy az egyháztörténelmet és a jogot ketté kell u g y a n válasz-tani, de nem ugyanahhoz a kettős folyamhoz kell m i n d a két részt beosztani. E szerint a következő t a n t e r v e t vélném elfogadhatónak, melyben a r r a is tekintettel vagyok, hogy az órák száma mind a két egyesített folyamon egyenlő legyen, meg arra, hogy az ős atyák tanának ismertetésére (patrologia) szintén kellő suly fektettessék :

I . I I . egyesített folyam egyik ^évben :

Biblicum 9 óra ; Bölcselet I. f. 6 ó.

E g y h á z t ö r t . I . f. 5 ó.

P a t r o l o g i a I . f. 2 ó.

I I . évben :

összesen 22 óra.

1 Biblicum 9 óra ; J Bölcselet I I . f. 6 ó. :

\ E g y h á z j o g I . f. 5 ó.

I P a t r o l o g i a I I . f. 2 ó.

összesen 22 óra.

. \Theol. fundam. 8 ó.

I I I . I V . egyesített folyam egyik évben: / Morális 9 ó r a ; E g y h á z t ö r t I I . f. 5 ó.

összesen 22 óra.

Theol. dogm. 8 óra I I . évben : ( P a s t o r a l i s 9 óra ;

E g y h á z j o g I I . f. 5 ó.

összesen 22 óra.

Igaz, e tervben hiányzani látszik némely t á r g y , minek t u d á s a szintén szükséges. De a rhetorica és catechetiea a pastoralisban jól előadható; az ars Christiana a történelemben s részben a l i t u r g i á b a n , mely a pasztoralishoz tartozik meg a spirituálishoz, ki a növendékeket a l i t u r g i a practicumába bele szokta vezetni, minek persze legalább is az egész negyedik éven át kell történnie a s t u d i u m o k r a szánt időn kívül ; a stylistica j ó része a jogban szintén előadható. Csak a p a e d a g o g i a az, mit még a t a n t e r v -ben el szeretnék helyezni, mi talán mind a négy éven át heti 1 óra mellett csakugyan elő volna ad-ható s akkor volna m i n d e n ü t t 23 ó r a ; d. e. 3, d. u. 2.

Természetesen, ha xnind a négy évfolyam kü-lön kükü-lön nyerne előadást, czélszerübben lehetne a t e r v e t elkészíteni. De á m b á r ez igen igen kívána-tos volna, erről itt szó sem lehet. Sem ennek, sem annak, vájjon nem volna-e a theologia alapos meg-t a n u l á s á r a ömeg-t év szükséges, megbeszélése nem e n é h á n y szó feladata.

A mi pedig i t t érintve van, kérem Nagyságo-dat, kérem a többi szakférfiakat, legyenek szívesek hozzá szólani.

Kitűnő tisztelettel vagyok

Nagyságodnak alázatos s z o l g á j a :

Kiss János.

A z e g y h á z c s o d á i .

V a l a m i n t az apologeták és v é r t a n u - i r a t o k , ugy az egyházi történetírók is Istennek csodás közbelépéséről egy-háza érdekében sok t é n y t közölnek. I g y C a r a c a l l a császár idejében (211—217) különösen Narcissus jeruzsálemi püs-pök t ü n t ki mint nagy csodatevő. Özséb beszéli : ') Egyszer, igy értesitenek ama város lakói, olaj hiányában voltak a diaconusok — és épen húsvét vigiliája volt — és a község e m i a t t elszomorodott. E k k o r Narcissus a közelfekvő k ú t b ó l vizet parancsolt meríteni és azt K r i s z t u s b a vetett bizalom-mal »X l á m p á k b a öntötte. Isteni erő á l t a l a víz olajjá vált és sokan tettek el abból az olajból egy ily csoda m a r a d a n d ó emlékére egész a mai napig." „ E r r ó l a Narcissusról a test-vérek még más csodákat is beszélnek, miknek híre szájról szájra szállt". Mint u g y a n ily csodatevőt Özséb 2) Gallienus császár idejéből (260—268) a j á m b o r Á s t u r i u s t említi fel, ki előkelő senatori nemzetiségből való volt, s kit szivesen l á t t a k a császárok és aki fényes származásánál s vagyonosságánál fogva mindenki előtt ismeretes volt. E férfiú b a r á t j a i külön-féle csodákat t u d n a k róla elmondani ; a többi közt, hogy miként űzött ki egy ördögöt. Más, az e g y h á z t ö r t é n e t i r ó k -tól említett csodálatos tényeket és híressé vált csodatevőket mellőzendők,csak néhányra, p. Gergelyre, az általa mivelt sok csodák m i a t t thaumaturgus-nak nevezetre a k a r u n k utalni. O

!) Hist, ecol. VI. c. 9.

-) Hist. eccl. VII. c. 1G és 17.

9 3 mint Socrates^a) értesít, sok csodát mivelt, betegeket gyógyí-tott és daemonokat űzött ki a megszáltakból. Antonius re-mete, kinek életét sz. Athanáz irta meg, annyira meg van győződve az egyházban folytatódó csodaerőről, hogy jónak l á t j a szerzeteseit figyelmeztetni,miszerint ne nézzék le a csoda-tevés adományában nem-i'észesülteket, midőn igy szól hozzá-jok : 4) „Nem szabad büszkéknek lennetek a nyert

adomány-ra, hogy daemonokat űztök ki, betegeket gyógyíttok, sem e l v e d ü l azt csodálni, a ki daemonokat iiz ki és sern-ek mibe sem venni azt, a ki ilyesmit nem tud, hanem kiki hi-vatása kötelességeihez tartsa magát. . . . Mert a csodatevés nem a mienk, hanem az Üdvözítő műve." E g y sokat emlege-tett csodatevő volt a szigorú asceta Nagy-Makarius remete, kinek „Exhortatiói"-ban a zserzetesekhez, valamint mon-dásaibana keresztény mysticum legfőbb fokainak legsubtili-sabb s legfontoslegsubtili-sabb fejtegetések találtatnak⁵)

Magok a keresztényságnek legügyesebb ellenei, egy Celsus, egy Julian, egy P o r p h y r sem merték tagadni az egyház csodáit, sőt inkább hol bűvészeinek magyarázták, hol szemfényvesztésnek, hol a daemonok működésének, hol titkos gyógyszerek és a természettudomány működésének.

A keresztény csodákkal szemközt még az istenek és hősők csodás tetteire is hivatkoztak. Hivatkoznak p. állítólag történt csodákra a múltban pl: Aristeas csodáira (Origenes contra Celsum I I I . c. 27.) Simon Mágus tetteire (Ireneaus adv. haeres. I I . c. 31.) thyanai Apollonius történetére (Lac-tant. Institut, divin V. c. 3.) Utóbbiban a későbbi pogány-ság vetélytársat törekedett Krisztussal szembe állítani.

Annak lehetségét. hogy a daemonok segítségével bi-zonyos rendkívüli, a valódi csodákhoz hasonló tünemenye-ket lehet előidézni, nem tagadták az atyák.⁶) De egész ha-tározottan figyelmeztettek a valódi és látszólagos csodák közti különbségre. Az igazi csoda ismertető jeléül előadják, hogy annak Isten dicsőségére s az emberek igazi jólétére kell szolgálnia,mig a látszólagos csoda hiu szemfényvesztéssel sza-kasztja el az embereket Istentől és roszra viszi. Mert az isteni működésnek lényege, Isten fönségét és dicsőségét nyil-vánitani s az embereket megáldani, mig szemfényvesztés tévútra visz.7) „A simonianusok és carpocratianusok látszó-lagos csodái", irja Irenaeus,⁸) „magiával és csalással törté-nek együgyü embérek rászedése czéljából . . . s épen semmi előnyére és hasznára sem válnak annak, a kin megesnek. . . Nem képesek vakoknak visszaadni szemök világát, süke-teknek a hallást, betegeknek az egészséget." Hasonlóan nyi-latkozik Origenes szemben a neoplatonikus Celsussal (c Cels.

I I . c. 49. 51 ; I I I . c. 27 ; V I I I . c. 47.) Találóan mint mind-dig, mondja sz. Ágoston. 9) „Igaz ugyan, hogy azt válaszol-j á k a pogányok, hogy az ő isteneik is míveltek némi

csodá-latost. Nem rosz gondolat részökről, hogy most egyszerre isteneiket szenteinkkel egy sorba állítják. . . . És mégsem hasonlíthatók össze a vértanúink emléke által mivelt

cso-3) Hist. eccl. IV. c. 27.

4) Oratio ad monachos n. 23 Migne-nél ser. rgraec. tom. 34.

6) Alzog, Patrologie 3. kiad. 298 1.

6) Origen. contra. Cels. II. c. 51. Thomas c. gentiles III. c. 103.

7) Artis magicae peritia ad nihil aliud quam ad circumscribendos oculos valet úgymond. Lactant Inst. div. IV. c. o5.

8) Adv. háeres. II. c. 31 32.

9) De civit. Dei XXII c. 10. cf. 1. c. X. 16 : de trinitate III. c. 8.

de divers, quaest. LXXIX n. 3, 4, 5.

dákkal az istenek templomában állítólag történt csodák.

Föltéve, hogy némi hasonlóság létezhetett köztük, mégis isteneiket vértanúink fölülmúlták, épen ugy mint Mózes P h a r a o művészeit. A daemonok ama jeleket kevélységből mívelték, hogy magokat az emberekre ráerőszakolják : a vértanuk ellenben csodáikat mivelik azaz inkább Isten mí-veli azokat az ő kérésökre és közreműködésökkel, hogy az igaz Istenben való hit bennök megerősödjék. . . . E z é r t a vallomásért szenvedtek halált és ezért lettek csodamívelés-re méltatva."

Jólehet az egyháznak egy korszaka sem nélkülözé az Istennek egyháza mellett csodákkal való tanúskodását, sőt inkább azok min'denkor előfordulnak minden korszak sajátságos physiognomiájához mérve és megfelelően az Is-ten országát előmozditó vagy károsító viszonyoknak, vagyis habár, hogy sz. Ágostonnal szóljunk.¹⁰) „Isten nem szűnik meg tanúságot tenni magáról és tudja, hogy miként tegye műveit az emberekre hatásosakká", mégis tagadhatatlan, hogy a csodák az első évszázadokban sokkal bővebben for-dultak elő, mint később. És ennek nyomós ókai vannak. A legkiválóbbakat de la Rue Origenes műveinek általa eszkö-zölt kiadásában egy jegyzetben contra Celsum I. c. 2. p.

231. összeállította. u) Igen találóan világosit fel eziránt sz. Chrysostom1 2) is egy hasonlatban. „A csodák, úgymond, kezdetben az evangelium megállapításához egyáltalában szük-ségesek voltak. Mint egy tapasztalt gazda a fiatal fát, melyet csak most adott át a földnek, mig az csak nagy nem lesz, gonddal ápolja, mindenfelől körülveszi sövénynyel és védi, nehogy a szelek gyökerestől kitépjék vagy más valami kárt szenvedjen; miután pedig erősebb gyökeret vert és magasra is nőtt, eltávoltja a védőszereket, mert a fa maga is elég-erős a viszontagság elviselésére : igy van az egyházzal is.

Mikor még csak gyönge növény volt, Isten minden oldalról gondosan őrizte és ápolta. De miután erős gyökereket vert és megerősödött s betöltötte az egész földkerekségét, Krisztus elvetette a védő eszközöket és burkolatokat. Tehát mialatt kezdetben oly sok, közben még kevésbé méltók is lettek charismákkal felruházva — mert a hitnek ily segítségre múlhatatlan szüksége volt, most többé még a méltók sem lesznek avval megajándékozva, mert a hit erőssége és kiter-jedése ily segítségre többé nem szorul." Rövideu és találón

foglalja össze sz. Ágoston¹³) a főbb gondolatokat következő szavakba : „Isten sok látható csodát mivelt, miáltal a hit bizonyos tekintetben az ő csirázási és fejlődési korából ere-jének és izmosságának korába növekedett fel."

(Folytatjuk.)

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

Riuhipest, augusztus 5. A közerkölcsök. — A m a szám-talan közérdekű kérdések k ö z t , melyek minden lépten nyomon elénk tolulnak, bizonyára a közerkölcsiség kérdése első rangú helyet foglal el. Evvel foglalkozni, ezt f e j -tegetni, annak emelkedését vagy sülyedését constatálni, az emelkedés, vagy sülyedés okait fürkészni, a fáradságot mindig megérdemli. Időközönkint csakugyan ugy t a l á l j u k ,

1») Sermo 286 n. 5.

"I V. ö. Dieringer, System 633 1.

12) Sermo XII. in inseript. Apóst.

13) De peccator. meritis et remission. II c. 52.

jelent, hogy e kérdés fejtegetésének szüksége annyira elő-térbe lépett, hogy az elől kitérni többé lehetetlen. B á r h o l f o r d u l j u n k is meg, bármelyik lapot v e g y ü k is kezünkbe, h a l l u n k és olvasunk eseteket, melyek azonnal a közerköl-csiségre irányozzák a figyelmet.

E g y i k tekintélyesebb napi lapunk is, a n a g y v á r a d i taka-rékpénztár pénztárnoka öngyilkosságának a l k a l m á t felhasz-nálva, szóvá teszi a ,közerkölcsöket' és el is mondja, hogy e tekintetben hova j u t o t t u n k . Nem á l l h a t j u k meg, hogy ne mutassuk be e reflexiót. „Hogy a közerkölcsök sülyedése, úgymond e lap •— csakugyan nagy előhaladásban van, e felett vitatkozni nem lehet. Á közerkölcsöknek sok neme van, 'te-h á t sülyedésük is sokirányú . . . a válóperek statistikája, a a nőkről és családi eletről uralkodó ledér felfogás, a

In document Religio, 1882. 2. félév (Pldal 93-101)