A következő becses levél é r k e z e t t hozzánk : I g e n T i s z t e l t Szerkesztő U r !
T ö b b n a p i t á v o l l é t u t á n , a f ő v á r o s b a visszaér-kezve, csak m a o l v a s h a t t a m azon f i g y e l e m r e m é l t ó czikket, m e l y becses l a p j á n a k m á r s z e p t e m b e r 2-iki s z á m á b a n a k a t h . e g y e t e m ü g y é r ő l m e g j e l e n t .
A czikk irója reflectál a B u d a p e s t i Szemle j u -l i u s i f ü z e t é b e n k i a d o t t d o -l g o z a t o m n a k egy he-lyére, a m e l y b e n e m l í t e m , h o g y az 1848ik évi o r s z á g g y ű l é s a b u d a p e s t i e g y e t e m e t „ á l l a m i i n t é z e t n e k n y i l -v á n í t j a .u
A „ R e l i g i o " olvasói, a kik e m l í t e t t czikkemet n e m i s m e r i k , a közlött e g y e t l e n m o n d a t b ó l k ö n n y e n azt a k ö v e t k e z t e t é s t v o n h a t t á k le, h o g y én azon elé-v ü l h e t e t l e n j o g o k a t ; melyek a kath. e g y h á z a t Páz-m á n y a l a p í t v á n y á r a Páz-m e g i l l e t i k , i g n o r á l o Páz-m , v a g y é p e n m e g t á m a d o m .
Ellenkezőleg, c z i k k e m n e k f e l a d a t a épen az va-la, h o g y a kath. e g y h á z j o g a i t a kath. iskolák igaz-g a t á s á r a iigaz-gazolja. E s az 1848 iki o r s z á igaz-g igaz-g y ű l é s r ő l szólva, h a n g s ú l y o z t a m , h o g y az „a f ő i s k o l a feleke-zeti j e l l e m ű a l a p í t v á n y a i t nem d e c l a r á l t a á l l a m i a k n a k . " E g y ú t t a l azon m e g g y ő z ő d é s e m n e k a d t a m ki f e j e z é s t , h o g y „az első m a g y a r felelős k o r m á n y az e g y e t e m kath. r e n d e l t e t é s ű a l a p í t v á n y a i t n e m ha-b o z o t t v o l n a az á l l a m i e g y e t e m t ő l e l v á l a s z t a n i , ha e r r e i d e j e m a r a d , és az e g y h á z á l t a l f e l s z ó l í t t a t i k . "
Az én f e l f o g á s o m a következő. Az 1848 iki o r s z á g g y ű l é s n e k j o g a volt és szándéka v o l t feleke-z e t n é l k ü l i e g y e t e m e t á l l í t a n i . De sem j o g a , sem
s z á n d é k a nem volt P á z m á n y és u t ó d a i a l a p í t v á -n y a i t , v a l a m i -n t a Mária Terézia á l t a l a d o m á -n y o z o t t e g y h á z i j a v a d a l m a k a t a f e l e k e z e t n é l k ü l i t a n i n t é -zetre r u h á z n i .
Ezen a l a p í t v á n y o k és j a v a d a l m a k r e n d e l t e t é s e : k a t h . t a n ü g y i czélokra szolgálni. E s a kath. egy-e g y h á z n a k m a is j o g a v a n i g é n y egy-e l n i , hogy egy-ezegy-en czé-lokra f o r d í t t a s s a n a k .
T i s z t e l t Szerkesztő u r lekötelezne, h a j e l e n so-r a i m n a k a „ R e l i g i o " h a s á b j a i n h e l y e t a d n i szíves-k e d n é szíves-k .
F o g a d j a e g y é b k i n t k i v á l ó t i s z t e l e t e m n y i l v á -n í t á s á t .
B u d a p e s t 1 8 8 2 . szept. 14.
Fraknói Vilmos.
Megtisztelő szerencsénknek t a r t j u k , m i d ő n kit ű n ő kit ö r kit é n e kit í r ó n k kitollából, kinek szava kit ö r kit é n e kit -ben g y ö k e r e z ő k é r d é s b e n b i z o n y á r a m i n d e n k i e l ő t t p á r t - és v a l l á s - k ü l ö m b s é g n é l k ü l n a g y o t n y o m a l a t b a n , a b u d a p e s t i kir. m a g y a r t u d . e g y e t e m kathol i k u s j e kathol kathol e g e és a 48iki t ö r v é n y h o z á s ide v o n a t kozó i n t é z k e d é s e közti viszony f e l f o g á s á n a k t i s z -t á z á s a v é g e -t -t ily é r d e m l e g e s n y i l a -t k o z a -t o -t közölhe-t ü n k a „ R e l i g i o " n a g y é r d e m ű k ö z ö n s é g e előközölhe-tközölhe-t.
Ö r v e n d ü n k e becses n y i l a t k o z a t m e g j e l e n é s é -nek t ö b b okból.
Ö r v e n d ü n k először is azért, m e r t m e g r a g a d
-> O Ö
h a t j u k ez a l k a l m a t a n n a k k o n s t a t á l á s á r a és a m a g y a r o r s z á g i k a t h o l i k a egyház é v k ö n y v e i b e ü n n e p é -l y e s f e -l j e g y z é s é r e , h o g y a m a g y a r t ö r t é n e -l e m o-ly k o s z o r ú s a v a t o t t j a , m i n ő t a f e n t k ö z l ö t t levél Író-j á b a n t i s z t e l ü n k , m i d ő n a „ B u d a p e s t i Szemle'-'" m á j u s , j u n i u s és j u l i u s i f ü z e t e i b e n m e g j e l e n t t a n u l
-24
i n á n y á b a n a kath. egyház j o g a i t a kath. iskolák i g a z g a t á s á r a történeti alapon igazolni megkisérlette, oly k a t h o l i k u s önvédelmi t e t t e t h a j t o t t végre, m e l y r e kevesek közt épen csakis ö volt egyik leg-h i v a t o t t a b b s melynek logikája előtt az e l f o g u l a t l a n ész a k a r v a nem akarva k é n y t e l e n m e g a d n i magát.
Igaz u g y a n , hogy az a k a d é m i a i t e k i n t é l y su-g a r a i v a l körülövezett közlönyben m e su-g j e l e n t e beható czikknek egy vagy két n y i l a t k o z a t á t nem tetriik volna, (p. azt, hogy a kath. tanulni, alapot az á l l a m -k o r m á n y -kezelése a l a t t meg -kellene tartani), t o v á b b á egykét g o n d o l a t á t m á s k é p á r n y a l t u k , egykét f o r d u
-l a t á t meg az aposiopesis v a g y consequentia szigorúbb t a k t i k a i fegyelme alá f o g t u k volna; de n a g y b a n és egészben véve csak azt m o n d h a t j u k e becses czikkröl, hogy az a k a t h o l i k u s közügyet h á l á r a kötelezte le an-nak irója i r á n t . V a j h a m a r a d a n d ó lenne hatása az egy-ház j a v a i ellen u j t á m a d á s o k r a készülő ellenfe-leink körében !
Ö r v e n d ü n k e becses sorok megjelenésének mindenek fölött azonban azért, m e r t az mig egyfe-lől m á r m a g a is elég erős bizonyíték, egyik legki-v á l ó b b t ö r t é n e t í r ó n k ajkain, az i r á n t , hogy Páz m á n y és Mária Terézia k a t h o l i k u s egyetemének nyoma m é g nem veszett el végkép, m e r t az a tör-ténelem, a vitae i n a g i s t r a itélö széke előtt m é g ko-r á n s e m veszett ü g y : a d d i g másko-részko-ről n e k ü n k okot szolgáltat, hogy teljes, minden h o m á l y t kizáró vil á g í t á s b a á vil vil í t s u k azt, a m i t k i t ű n ő t ö r t é n e t í r ó n k -nak m é g ez a hozzánk intézett levele is n é m i l e g h o m á l y b a n hagyott.
Azt m o n d j a e levél : ..Az 1848 iki o r s z á g g y ű -lésnek j o g a volt és szándéka volt felekezetnélküli egyetemet á l l í t a n i . " Mi azt m o n d j u k e r r e : t r a n s e a t , ám legyen. Mi következik b e l ő l e ? Az talán, hogy a fennálló k a t h o l i k u s egyetemet j o g a volt a 48 iki tör v é n y h o z á s n a k egyszerűen „ á t v e n n i " felekezetnélküli egyetemül? Ilyen j o g a az á l l a m n a k nincs. Az alapítvá-nyokat j o g s z e r ű czéljuktól elvonni az á l l a m n a k nem áll j o g á b a n . E levél m. t. irója szerint a m a g y a r állam 48-ban ezt mégis megtette, m e r t ö azt m o n d j a fennebb h i v a t o l t czikkében, hogy : „az állam á t v e t t e a fennál-lót." Azt kérdezzük : hogyan v e t t e át? Micsoda jelleg-gel? Azaz: m i n t h o g y ab ante, az ,átvétel' előtt, kétség-t e l e n ü l kakétség-th. j e l l e g ű volkétség-t a b u d a p e s kétség-t i egyekétség-tem, az a kérdés, hogy v á j j o n a post., az ,átvétel' u t á n , m e g t a r -totta-e ezt a jelleget: vagyis, kérdés, v á j j o n ez az ,át-vétel' nem oly állami actus volt e, mely kath. jellegét az egyetemnek m e g s z ü n t e t t e és azt a felekezetnélküli modern állam jellegével r u h á z t a f e l ?
Mi h a t á r o z o t t a n azt m o n d j u k , hogy n e m . F r a k -nói a p á t u r véleménye szerint u g y látszik, hogy igen.
Ö ezt a v é l e m é n y é t a Budapesti Szemle-ben két helyen világosan kimondta. Először ott, (jul.
fíiz. 109. 1.), hol a 48-iki XIX. tvezikkröl egyenesen azt mondá, hogy az „az egyetemet állami intézet-nek n y i l v á n í t j a " ; másodszor (u. a. a. 1.) ott, hol igy n y i l a t k o z i k : „ A m i meggyőződésünk az, hogy az első m a g y a r felelős k o r m á n y az egyetem k a t h o l i k u s r e n d e l t e t é s ű a l a p í t v á n y a i t nem habozott volna az állami egyetemtől elválasztani stb." Miből u g y a n c s a k kézzelfoghatóan kitűnik, hogy szerinte első felelős k o r m á n y u n k alatt állami egyetem létezett. Minthogy azonban t u d v a l e v ő l e g 48/49-ben az országban a b u d a p e s t i n k i v ü l más egyetem nem lézett : kétség-k í v ü l ez az állami egyetem más nem lehetett, m i n t a b u d a p e s t i . Vagyis az i m é n t idézett nyilatkozat sze-r i n t az az u. n. ,átvétel' oly állami actus volt, mely a b u d a p e s t i egyetem másfélszázados katholikus jel-legét á t v á l t o z t a t t a felekezetnélküli állami jellegre.
Es ebben a véleményben igen tisztelt t u d ó s u n k m e g m a r a d t a fenti levél szerint is; m e r t i t t imigy n y i l a t k o z i k : „(De) sem j o g a sem szándéka nem volt, (t. i. a m a g y a r á l l a m n a k 48-ban,) P á z m á n y és u t ó d a i a l a p í t v á n y a i t , v a l a m i n t a Mária Terézia ál-tal a d o m á n y o z o t t egyházi j a v a d a l m a k a t a felekezet-nélküli tanintézetre á t r u h á z n i . " E szavak szerint a b u d a p e s t i egyetem, m e r t erről van az egész szöveg-ben szó, 48-ban, a g y a k r a n e m l í t e t t ,átvétel' követ-keztében „felekezetnélküli t a n i n t é z e t t é " lett.
Ez a vélemény, meg kell e n g e d n ü n k , világosan van f o r m u l á z v a . 48-ban'a m a g y a r állam, azzal a szán-dékkal,hogy felekezetnélküli á l l a m i egyeteme legyen, á t v e t t e a b u d a p e s t i kath. egyetemet. E s z e r i n t a bu-dapesti kath. egyetem ezidötöl fogva m e g s z ű n t katho-l i k u s intézet katho-lenni, m e r t az á katho-l katho-l a m fekatho-lekezetnékatho-lkükatho-li á l l a m i intézetté a l a k í t o t t e át. F e n t n a r a d t a k belőle c s u p á n „ P á z m á n y és utódai a l a p í t v á n y a i v a l a m i n t a Mária Terézia á l t a l a d o m á n y o z o t t egyházi java-v a d a i m a k " , melyeket, m i n t ..katholikus rendelte-tésű a l a p í t v á n y o k a t " , „nem habozott volna az ál-lami egyetemtől elválasztani az első m a g y a r fele-lős k o r m á n y , ha erre ideje m a r a d és az egyház ál-t a l felszólíál-tál-taál-tik."
S z e r i n t ü n k ez a vélemény, m é g egyszer elismer-j ü k , világos u g y a n , m e r t m e g t u d elismer-j u k belőle, hogy mi t ö r t é n t a b u d a p e s t i kath. egyetemmel, s mikor vette kezdetét ennek az egyetemnek állami jellege. Á m d e kénytelenek v a g y u n k kijelenteni, hogy m a g u n k é v á nem t e h e t j ü k , és pedig azért, m e r t elfogadásától a
187 j o g f e n t a r t á s c o n s e q u e n t i á j á n a k kérlelhetetlen szi
gora t a r t , m o n d h a t j u k , riaszt vissza. N e k ü n k követ-kezeteseknek kell lenni. Mert ha csak egy j o g u n k a t feláldozzuk az erőszak kénye kedvének, egyetlen egy j o g u n k sem m a r a d b i z t o n s á g b a n . Mi követel-j ü k m i n d e n t a mi a mienk. K ö v e t e l követel-j ü k vissza
min-den j o g u n k a t , minmin-den tekintetben teljesen.
Ivét k é r d é s r e kell megfelelnünk. Az egyik quae-stio iuris, a másik quaequae-stio facti. A quaequae-stio iuris ez: volt e, van-e j o g a az á l l a m n a k alapítványt czél-jától elvonni ? A quaestio facti, hogyan é r t e t t é k 48 ban a katholikusok, t e h á t akkor midőn egyete miink k a t h o l i k u s jellegének p r a x i s á b a n és igy bizo-n y á r a élébizo-nk t u d a t á b a bizo-n éltek, az egyetemre vobizo-nat- vonat-kozó XlX-ik tvczikket, mely azt m o n d j a , hogy a m a g y a r egyetem egyenesen a k ö z o k t a t á s ü g y i mi-niszter alá rendeltetik ?
H a az első k é r d é s r e a d a n d ó feleletből k i t ű n i k , hogy az állam azt a k a t h o l i k u s a l a p í t v á n y t , melyet b u d a p e s t i kir. m a g y a r tud. egyetemnek nevezünk, nem v o n h a t t a el eredeti czéljától : akkor be lesz bizonyítva, hogy az a 48 iki ,átvétel' nem lehetett oly actus, mely j o g é r v é n y e s e n s z ü n t e t h e t t e volna be az egyetem kath. jellegét, s a l a p í t h a t t a volna m e g felekezetnélküli á l l a m i s á g á t .
Mi az a l a p í t v á n y , s min j e l e n t a l a p í t v á n y t czéljától e l v o n n i ?
„ A l a p í t v á n y , m o n d j a találóan az „ E g y e t e m e s m a g y a r encyclopaediax ') á l t a l á b a n véve m i n d e n közhasznú, j ó t é k o n y , v a g y legalább törvény által nem, tiltott czélokra, a k á r egyes, a k á r több személy á l t a l szánt, bizonyos kötelezettségek teljesítéséhez kötött a d o
-mány vagy hagyo-mány,
ugy szintén az ezekből, szükséges f e n n t a r t á s i eszközökkel biztosított köz-hasznúintézet."
Ebből világos, hogy az a l a p í t v á n y szónak ket-tős é r t e l m e van. J e l e n t i a) szűkebb értelemben azt a vagyont, melyet az alapító valami, legalább is tör-v é n y által nem t i l t o t t czél elérésére a l a p u l lete-szen ; b) jelenti t á g azaz teljes értelmében annak a v a g y o n n a k és czéljának egy erkölcsi lényben, p. va-lamely intézetben, milyen egy egyetem, egybeforott-ságát.
A v a g y o n az alap, az anyag, a miből valami létesül ; a czél pedig az a forma, az a lényeges al-katelem, mely a v a g y o n t persona iuridicává, felvett esetünkben a l a p í t v á n y n y á , és pedig ilyen v a g y olyan a l a p í t v á n y n y á , p. egyetemmé teszi.
A k á r m e l y i k értelemben vegyük az a l a p í t v á n y szót, a j o g t u d o m á n y egyik a x i ó m á j a szerint, mely
ki-') I I . k. 204. col.
vételt nem ismer, t a g a d h a t a t l a n , hogy m i g az a czél, m e l y r e az a l a p í t v á n y vag3^ona t é t e t e t t , v a g y phy-sice, v a g y erkölcsileg, azaz v a g y a p h y s i k a i v a g y az erkölcsi v i l á g r e n d t ö r v é n y e i szerint lehetetlenné p.
t ö r v é n y e k b e ütközővé nem vált, m i n d a d d i g az ál-lamnak, mely a jogoknak nem önkényes r o n t ó j a bontója, hanem őre és védője, koránsem áll h a t a l -m á b a n az a l a p í t v á n y v a g y o n á t az alapító szándéka által k i t ű z ö t t czélíól elvonni és p. az eredeti czélt akadályozó, v a g y plane lerontó czélra használni.
Ha ezt teszi az állam, e l j á r á s a a m i n t j o g t a l a n kez-detben ép ugy jogossá i d ő f o l y t á n sem válhatik. Non firmatur t r a c t u temporis quod non subsistit ab ini-tio. J o g t a l a n foglalás daczára jogos b i r t o k l á s csak egy esetben j ő létre, a j o g t u l a j d o n o s beleegyezésével.
A l k a l m a z z u k ezt a b u d a p e s t i egyetemre és ön-ként fog elénk g ö r d ü l n i m i n t concrét következmény az, hogy mivel a b u d a p e s t i egyetem, vagyon
(mate-ria) és czél (forma), tehát egész m i v o l t j a szerint, a szó teljes é r t e l m é b e n k a t h o l i k u s a l a p í t v á n y , kath.
i n t é z m é n y , kath. j e l l e g ű persona iuridica ; m i n t h o g y t o v á b b á az ezen kath. t a n i n t é z e t elé az alapítók ál-tal k i t ű z ö t t czél sem a physikai sem az erkölcsi v i l á g r e n d t ö r v é n y e i szerint lehetetlenné nem v á l t : következik, hogy az állam sem 48 ban, sem m á s k o r ezt az e g y e t e m e t kath. jellegétől meg nem foszt-hatta, m e r t ez a n n y i t tenne, m i n t hogy az á l l a m egy a l a p í t v á n y t , semmi j o g b a nem ütköző, s az összes j o g r e n d s z e r á l t a l v é d e t t k a t h o l i k u s j e l l e g ű vallásos czéljától elvont, — a mire, mint l á t t u k nincs j o g a , nincs h a t a l m a .
I g y fogták fel ezt a 48. XIX. tvczik alkotása idején azok, k i k e t e tvczikk féltékenyen őrzött eme t u l a j d o n u k b a n mindenek előtt érdeklett, katholi-k u s elődeinkatholi-k.
Csak egy n y i l a t k o z a t o t idézünk, és pedig a ,Rc-ligio' nak „A katholikusok p e t i t i ó j a " cziinü czik-kéből, mely a kath. ügyekkel, m i n t a czimböl
lát-szik, ex professo foglalkozott.
I t t ezt o l v a s s u k : „A k a t h o l i k u s o k e n n y i t sem kérnek p e t i t i ó j o k b a n (t. i., hogy „az egyház és iskola m i n d e n j a v a i és jövedelmeiről, m i n t t u l a j d o -n u k r ó l , magok re-ndelkezze-nek", mert -noha a királyi egyetem javai k a t h o l i k u s egyházi a l a p í t v á n y o k b ó l állanak, ők ezeket s az egyetem
igazgatását
a kor-m á n y n a k ö n k é n y t átengedik. B á r h a előre sejdíthetik azt, hogy ezután az universitas, mely eddig is min-denkinek n y i t v a állott, katholikus jellemétveszteni
f o g j a . '2)
2) Religio, 1848. nov. 14. 458. 1.
24*
Ime 4 8 - b a n a b u d a p e s t i egyetem tulajdonosai, a katholikusok, m é g semmit sem t u d t a k arról, hogy e g y e t e m ü n k kath. jellegét a XIX. tvczikk
követ-keztében m á r elvesztette volna. E l ő t t ü k e veszteség csak m i n t sejdítéseik t á r g y á t képező lehetőség ál-lott, m i n t bekövetkezhető veszély. Szerintök a XIX.
tvczikk által az állam az egyetemet á t v e t t e u g y a n , illetőleg á t t e t t e a k ö z o k t a t á s ü g y i k o r m á n y „igaz-g a t á s a " alá. A katholikus jelle„igaz-g m e „igaz-g m a r a d t . Csak at-tól féltek, hogy jóhiszemű e n g e d é k e n y s é g ü k f o l y t á n az egyetem „ k a t h o l i k u s j e l l e m é t veszteni f o g j a . " Az, meggyőződésük szerint 48-ban nem lett „állami e g y e t e m " , „felekezetnélküli t a n i n t é z e t . "
V o n j u k le a k ö v e t k e z m é n y t .
Ha a b u d a p e s t i egyetem 48-ban, sem de j u r e , sem de facto nem vesztette el katholikus j e l l e g é t : ebből következik, hogy azóta sem vesztette el; m e r t a kath. egyház azóta se nem nyilatkozott, se nem t e t t v a l a m i olyast, a miből következtetni lehetne, hogy ö az egyetem kath. jellegéről l e m o n d o t t volna. El-lenkezőleg a p ü s p ö k i kar v a l a m i n t az a b s o l u t i s m u s u g y a l k o t m á n y o s k o r m á n y u n k a l a t t nem sziint meg a kath. egyház j o g á n a k é r v é n y e s ü l é s é t
reclamálni-Ne u g y beszéljünk tehát mi katholikusok, m i n t h a a b u d a p e s t i egyetem m á r á l l a m i t a n i n t é z e t volna, és pedig m á r 48 óta, melyben u g y a n m é g ott v a n n a k
„ P á z m á n y és utódai a l a p í t v á n y a i , v a l a m i n t a Mária Terézia által a d o m á n y o z o t t egyházi j a v a d a l m a k " , m i n t „az egyetem katholikus rendeltetésű alapít v á n y a i " ; hanem azt m o n d j u k és ne f á r a d j u n k fen nen hangoztatni, hogy a b u d a p e s t i egyetem katho-l i k u s egyetem, mekatho-lyet a 48-iki XIX. tvczikk, vikatho-lágos szavai és ezeknek elődeink á l t a l v e t t értelmezése szerint, m e g s z ü n t e t v é n , npm a kath. jelleget, hanem csupán az egyetemi Praeses, m i n t főigazgató hiva-talát, egyenesen a k ö z o k t a t á s ü g y i miniszter „igaz-g a t á s a - alá rendelt, hol az azóta, a k a t h o l i k u s jel-legnek folyton sokasodó sérelmeivel ugyan, de m é g be nem következett megsemmisülésével t é n y l e g van.
Ne azt m o n d j u k t o v á b b á csupán, hogy az egyetemi
„ a l a p í t v á n y o k rendeltetése kath. t a n ü g y i czélokra szolgálni." Ez igy á l t a l á b a n nem igaz. Azoknak ren-deltetése in specie kath. egyetemi czélokra szolgálni.
Es e specialis czéltól azokat elvonni nincs joga sen-kinek, m é g n e k ü n k k a t h o l i k u s o k n a k sem. P á z m á n y egyetemet akart, nem kath. t a n ü g y i czélt á l t a l á b a n . V é g ü l : kath. e g y e t e m ü n k i r á n t i j o g a i n k a t ne u g y f o r m u l á z z u k , m i n t h a az egyetem kath. jellegé röl s visszaszerezhetéséről m á r v a g y l e m o n d t u n k volna, v a g y okvetetlenül le kellene m o n d a n u n k s
m i n t h a nem is lehetne m á r m á s k é p f o r m u l á z n i kö v e t e l é s ü n k e t , m i n t h o g y a d j a ki az állam P á z m á n y és utódai v a g y o n á t és a Mária Terézia által adomá nyozott egyházi j a v a k a t , * ) aztán t a r t s a meg az el-foglalt egyetemet. N e m ; mi katholikusok egyetemiin ket k ö v e t e l j ü k kiadatni, s necsak az egyetem kath.
v a g y o n á t . P á z m á n y , utódai és Mária Terézia ala p i t v á n y a nem csupán pénz, föld, rét, ház, stb. szó val vagyon, h a n e m teljes egyetem, egy kész kath.
főiskola. Ez a m i teljes kath. a l a p í t v á n y u n k . Ezt k ö v e t e l j ü k vissza! Az állam, igaz, b u s á s a n bele köl-tekezett m á r . Igen ám, de örökre áll a j o g e l v : qui in f u n d o alieno aedificat, non sibi aedificat. Ennek a l a p j á n nincs bíróság, mely n e k ü n k ne ítélné, a mi a mienk, h a b á r a j a v í t á s , illetőleg bővítés fejében némi k á r p ó t l á s kötelezettségével is.
V a g y hát lépjen az állam m é l t á n y o s compro m i s s u m r a , ha cotnpossessor akar lenni a b u d a p e s t i e g y e t e m e n .
En azonban erre csak akkor l á t n á m elérkezett-nek az időt, lia a modern állam l e m o n d a n a omni-potentialis velleitásairól s elismerné a jognak fö-lötte is u r a l k o d ó h a t a l m á t .
Gondolattöredédek a franczia iskolai oktatás-és neveloktatás-ésügyek fölött.
V I .
Midőn a beavatottak az egyetem fónliatósága alá t a r tozó collegiumokat Sodorna és Gomorrháuak nevezik : f á j d a -lom, az utolsó pontig igazuk van ; s borzasztó rajzuk éppen nincs oda nem illő szinekkel pingálva. Telve ártatlanság'és szívjósággal érkeznek a 6 éves gyermekek az elvetemültség barlangjaiba, az erkölcsi nyomor eme külső fészkeibe : s testben lélekben tönkre téve hagyják azokat el, mielőtt fel tudnák érteni, hogy tulajdonképen mi is történt velők. S e tekintetben nincs külömbség a collegiumok közt. Még azok-ra is elazok-ragadt ezen erkölcsi betegség, a melyek egyházi ve-zetés alatt állottak, s csakis a gondosabb felügyeletnek kö-szönhető, hogy ezek mégsem merültek oly mélyen az erköl-csi mocsárba. Csupán a kizárólag papi collegiumok, melyek sajátos szerkezettel bírtak, képeztek igazán dicsérendő kivé-telt, miből az következik, hogy mind ama hátrányai a köz-oktatási rendszernek csupán sajnálatra méltó folyományai voltak ezen intézet berendezésének.
Hogy ama elvetemült kicsapongásoknak az egyházi
*) Vagy mint t. laptársunk a .Közoktatás' tette „Ál-lítsunk kath. egyetemet" czimű legutóbbi vezérczikkében, hogy tartsa meg az állam az ,épületeket' s adja ki az alapít-ványokat, melyeket főpapjaink tettek, továbbá az egyetemi jelvényeket. Ezek aztán az alapítandó u j egyetemre ruháztas-sanak át. —Nem igy. A bpesti egyetem a mi kath. egyete-münk. A d j a ki nekünk az állam ezt az egyetemet. A mit be-le költekezett sajátjából, azt megtérítjük. H a csak kis uj-júnkat is odaengedjük, rögtön u j foglalásra jön kedve a
mo-dern államnak. Példa rá a kath. tan. alap.
1 8 9 collegiumokbaii elejét vehessék, gondosan elkülöniték a na-gyobb tanulókat a kisebbektől. Rendesen három udvar volt a szórakozásra, egyik a legnagyobbak, másik a középnagy-ságuak, a harmadik pedig a legkisebbek számára ; s az el-különítést oly szigorral vitték keresztül, hogy volt rá eset, midőn csupán azért kizárták a növendéket, mert egyik ud-varból átment a másikba. Sőt gondosabb intézetekben e szi-gor annyira ment, hogy még beszélni sem volt szabad a kis-sebb növendékeknek nagyobbbal és viszont. Jezsuita mód-szer ez : de épen ezen szigorú fegyelem, párosítva termé-szetesen szülői gondoskodással, érlelte a jezsuita collegiu-mokbau a keresztény nevelésnek ízletes gyümölcseit ! Mint-hogy az állami collegíumokban korántsem alkalmazták a fegyelemnek említett eszközét, Francziaország legtöbb i f j a testileg idő előtt megvénülve, vérben megfertőztetve, meg-rontva, lépett ki az életbe, hol gonoszságait más alakban folytatván, megmérgezé a házas életet, és a társadalmat.
M á r m á r odajutottak, hogy azt, amit Tacitus a „Germania"
I X . fejezetében „numerum liberorum finire"-nek mond, gyalázatos dolognak nem t a r t j á k , annyire mindennapi és általánosan elterjedett visszaélés az. Hogy ezen erkölcsi sü-lyedés terjedelméről fogalmat szerezhessünk, kisérnünk kell annak processusát az érzelgő anakreoni szerelemtől egé-szen a legbrutálisabb fajtalanságig, irja egy franczia. Ugyan ő f o l y t a t j a : „Ismertem egy erős, izmos fiatal embert, kit 19 éves korában teljesen kiaszva vitt sirba természetelleni ki-csapongása. Egy másikat is, ki hasonló kicsapongások kö-vetkeztében epileptikus rohamokba esett, majd teljesen megőrült, s ha néha néha pillanatra visszanyeré elméje vi-lágát, borzasztó átkokat szórt a collegiumokra s azon szü-lőkre, kik gyermekeiket ama betyártanyákba küldik."
„A királyi iskolákban, folytatja francziánk, havon-ként egy napon kimehettek a tanulók, de ezen szabad napok arra szolgáltak, hogy feslett életű rimák társaságában a leg-durvább kicsapongásokat követve el egész hónapra kitom-bolják magokat. Ez nem volt elég ; magokban a tantermek-ben is, előadások alatt, a tanitók és tanárok jelenlététantermek-ben, mig azok magyarázatba voltak elmerülve, láttam elkövetni sőt gyakorolni a legundokabb dolgokat. Néhány tanodában formális bandák alakultak a végre, hogy az ártatlanokat lépre csalják, gonosz üzelmeikre megtanítsák, testileg lel-kileg tönkre tegyék. Magam ismertem egy ilyen bandát, melynek főnöke csak 12 éves volt, s e gyönyörű mákvirág erőszakot használt, hogy hasonkoru társának erénye felett diadalmaskodjék. L á t t a m 7—8 éves fiukat, kik a természetellenes gonosszágok elkövetésében a' legrettenetesebb j á r t a s -ságot árulták el."
De ami a legborzasztóbb : az elvetemültség eme bar-langjaiban nemzedékek nőttek fel ! ! Elbámult az egész világ azon jelenségek felett, melyeket a németek 1871ben P á -rizsban földerítettek, s melyek ujjabban ismét mindinkább lábra kapnak. De azonnal megszűnik bámulatunk, ha meg-gondoljuk, hogy a lyceumok növendékei közül alig 10°/0
hagyja el az intézetet ugy hogy ártatlansága is vele j ö t t volna ! . . .
Ily erkölcsi állapotok mellett nagyon természetes a kérdés : minő fokon állott a tudományos kiképezés ? Azt kell felelnünk, hogy itt is a forma felemésztette a lényeget.
Pedig a legszerencsétlenebb elv, mely a szellemi képzés és nevelést idomitással a k a r j a pótolni. Fentebb említett f r a n -cziánk őszintén bátran kijelenti, hogy életének legboldogtala-nabb ideje az amit a collegíumokban t ö l t ö t t ; gyermek-korából mi emléke sem maradt egyéb mint a büntetések, verések, könnyek és a borzasztó szolgaságra való emlékezet.
A tanuló ugy volt a szabályokhoz kötve, mint a kutya a lánczhoz. H a az előadás alatt csacsogott, ha feladványát nem tudta hiba nélkül elkészíteni, egyben másban félre lé-pett , . . büntetve lőn. És még hogyan? ! Bámul az ember!
Midőn a többiek szórakoztak, neki 4—6 oszlopszót kellett valami szótárból, avagy körülbelül 200 sort valami auctor-ból leirui, pédául : nem fogok többet fecsegni,másérői fel-adványomat nem fogom leírni, s hasonló ostobaságokat. A
lyceumi börtönökről, melyekben napokon át többen együvé voltak zárva, nem is szólok; mert azon gyönyörűséges erkölcsi scenák, amiket itt eljátszottak, nem napvilágra valók !
Nem a k a r j u k ezzel azt állítani, hogy a gyermekneve-lés terén a dorgálás és büntetés kihagyandó a paedagogiai eszközök sorából.
Nagyon is oda illik mindakkettő ; de módjával alkal-mazva. Legtöbb f ü g g a tanító személye és föllépésétől. H a azonban mégis előfordul megróni való, legyen a dorgálás rövid, velős ; ne pedig egész korholó prédikáczió, mert ez már gyengeség, és tekintélyhiányt árul el a tanitó részéről.
A mi pedig a büntetéseket illeti, azokat ugy kell alkalmazni, hogy a gyermek belássa, miszerint a tanitó nem szenvedé-lyességből vagy személyes gyűlöletből, bosszankodva, ha-nem ellenkezőleg, szomorú kötelességből, fensőbb hatalom által kényszerítve szabja ki azokat; ő csupán csak a gyer-mek javítását hordja szivén. Minthogy pedig a franczia is-kolák zsarnokainak, a dorgálás és büntetés ilyetén czéljáról fogalmok sem volt, ők épp ugy j á r t a k , mint a sanda mé-száros, a ki másfelé vág mint a hova néz, javitás helyett a
növendékeket elkeserítették.
A franczia colleo'iumok és a franczia állami közigazgatás o © o közt, berendezés dolgában, szembeszökő a hasonlatosság. Hogy is ne? ! Hisz mindakettő a napoleoni despotismus szüleménye ! A tanulók a tanítóknak, ezek az osztályfőnököknek, az osz-tályfőnökök az úgynevezett provisoroknak, ezek ismét a rectoroknak, a legutóbbiak pedig a ministereknek vannak alávetve épp ugy, mint a polgárok a maire-eknek, ezek az alprefeteknek, az alprefetek a prefeteknek, kik viszont a minisztereknek. Mindeuüt ugyanazon despotismus, lépteu nyomon hasonló lélekölő formalitás; sehol körömnyi tekin-tet az egyéni jogokra. Épp azért látjuk, hogy a tanulók folytonos hadi lábon állottak t a n á r a i k k a l ; őket sohasem ajándékozták meg bizalmukkal; a polgárok mintegy állan-dó ellenségei voltak a hatalomnak s a látszolagos nj'ugalom Francziaországban napjainkig csupán fegyverszünet, mely alkalom adtán mindannyiszor rémséges zavargásokkal ért véget.
Ezen boldogtalan despotismus nyelére róható fel, hogy a tanulók rendesen kancsal szemmel nézték tanáraikat, irá-nyokban gyűlöletes, kárörvendő, megbízhatatlan, hazug és összeesküvő módon viselték magokat : mert tanáraikba nem nevelőiket, barátaikat tisztelhették, hanem pusztán
peczérei-ket látták, és félték. K i volna képes mármost kiszámítani azon hatást, melyet az ifjúságnak ilyetén felfogása ébreszt a politikai és társadalmi életben, midőn a gyűlölet, bizal -matlanság és felháborodás a collegiumok falai közül ki-szivárog a nép közé?! Innét van, hogy a társadalomban épp ugy, mint a tanodákban, a zendülés napirenddé vált.
A m i n t az elégedetlenség lángja szét f u t o t t a tanodák kö-zött, — ez pedig annyiszor megesett a hány napja van a hónapnak — s azonnal létrejött a bosszú eszköze: a conspi-ratió ! A d o t t jelre rögtön kialudtak éjjel a lámpák s a nö-vendékek könyveket, lábbeliket, t i n t a t a r t ó k a t vagdaltak a gyűlölt magister fejéhez, hogy az kénytelen volt a termek-ből elkotródni. S később ugyanezen manőverhez nyúltak, mihelyt királyi jogokkal voltak elégedetlenek, azon külömbséggel, hogy most már az utczák lámpáit oltották ki, a j á r -da felszaggatott köveivel h a j g á l t a k , torlaszokat emeltek, mig a gyűlölt k i r á l y t Francziaországból ki nem ugraszto-ták. I g y szokott a franczia i f j ú s á g már az iskolai padokon a revolutióhoz ; s épp azért nincs mit csodálkozni, ha meg-lett korukban, amint rá alkalom kínálkozik, a rombolásnak mesterműveit hozza létre ! Valamennyi politikai katastro-phának csirája, mely Francziaországban t á m a d t , az iskolák-ban keresendő.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
Budapest, szeptember 16. A katholikus álláspont és Hoffmann Pál. — Minél tovább foglalkozunk ama kitűnő czikkekkel, melyek a „ K a t h . álláspont" czim alatt előbb a
„Pester L l o y d " - b a n és később önálló füzetben magyar nyelven is megjelentek, t á r g y a l v a a magyarországi katholi-cismus fontos érdekeit képviselő kérdéseket, annál inkább meg kell győződnünk arról, hogy ama czikkek tömör t a r -talmukhoz képest a legalaposabban védelmezik a katholi-cismus ügyét. E meggyőződésünkben még jobban megerő-södünk azon körülmény által, hogy e g y h a m a r j á b a n nem tudnánk megjelelni a katholicismus érdekében irt czikket, vagy röpiratot, mely oly hosszú időig foglalkoztatná a saj-tót, mint nevezett czikkek. Czikkek, röpiratok iratnak és a mint Írattak a feledékenység ölében elmerülnek. Nem igy a ,kath. álláspontot' jelző czikkek. Még most is, hónapokkal megjelenésük után, foglalkozik velők a sajtó, bebizonyítva, hogy a katholikus álláspont az ott fejtegetett kérdésekben és alapokon nagyon is szilárd, melyet megdönteni nem lehet.
Nyomról nyomra követtük ez ideig is a sajtó nyilatkoza-tait, s mig mindeddig a protestánsok támadásával foglal-koztunk, Hoffmann P á l egyetemi t a n á r a ,Nemzet'-ben köz-lött czikkeivel azon szomorú kötelességet rója ránk, hogy egy liberális katholikus felfogásával foglalkozzunk.
„A m a g y a r kath.főpapság némely kívánalmáról" szólva II. P . bevezetésében megjegyzi, hogy ámbár „fejtegetésének kiinduló pontja és alkalma annak polemikus jelleget adott, czélja annak mégsem az, hogy t a g a d j á k és czáfolják. mint inkább, hogy felvilágosíták és meggyőzzék," t. i. azon kivánalmak tényezőit. M á r e bevezetés is, azt hiszük, előre
„A m a g y a r kath.főpapság némely kívánalmáról" szólva II. P . bevezetésében megjegyzi, hogy ámbár „fejtegetésének kiinduló pontja és alkalma annak polemikus jelleget adott, czélja annak mégsem az, hogy t a g a d j á k és czáfolják. mint inkább, hogy felvilágosíták és meggyőzzék," t. i. azon kivánalmak tényezőit. M á r e bevezetés is, azt hiszük, előre