Előfizethetni minden kir.
postahivatalnál ; Budapesten a
szerkesztő-nél, és Kocsi Sándor nyomdai irodájában, Mu-zeum-körut 10. sz. alatt, hova a netaláni reclama- J tiók is, bérmentes nyitott í
levélben, intézendők. j
x
r
II. Félév, 1882.
TARTALOM. Philosophiai Levelek. — Az egyház csodái. — Egyházi tudósítások : Budapest. Jegyzetek egy jegyzetre
— Francziaország. Boldoggá avatott I I . Orbán pápa ünnepének triduuma. — Paris. A franczia katholikusok nevelési és tanitási szövetkezete. — Irodalom. — P á l y á z a t . — Hivatalos — Vegyesek. — Kegyeletes adakozás.
Philosophiai Levelek.
B . . . cz, 1882. junius 2.
Nagyságos és főtisztelendő szerkesztő u r !
Negyedik levelemben röviden említést t e t t e m az u j m a g y a r philosophusok szép eljárásáról, m e l y
a b b a n éri el befejezését, hogy K a n t h a t á r t a l a n n a g y -ságától m i n t e g y e l k á b í t v a se l á t n a k se hallanak és szeretnének a m a g y a r t u d o m á n y o s s á g t ó l m i n d e n philosophiai szellemet m e g t a g a d n i , hogy K a n t mes-siási működésének m i n é l s ü r g ő s e b b szükségésségét n á l u n k is elhitessék. De A l e x a n d e r nemcsak a m a g y a r t u d o m á n y i r á n t j á r el ily kérlelhetetlen szigorúsággal; a n a t h e m á t m o n d ö századok és ezre-dek n a g y s z e r ű philosophiai v í v m á n y a i r a is, m e r t K a n t u j elméletét az érzékiségröl t á r g y a l v a a régi, K a n t előtti m e t h a p h y s i k a n a g y tévedéseinek f o r r á
-sát abban l á t j a , hogy „nem ismerték az érzékiség és értelem közti lényeges különbséget s az érzéki képzeteket összezavarták az értelmi fogalmakkal." K a n t elméletét az érzelemről fejtegetve pedig igy szól: ..Az eddigi philosophia a tiszta ész fogalmaiból m e t a p h y s i k á t al-kotott, e fogalmak segítségével meg a k a r t a ismerni a léleknek, a világnak, istennek mivoltát, e fogal-m a k r a rationalis psychologiát, kosfogal-mologiat, theolo-g i á t a l a p í t o t t . " Szerinte K a n t a „Kritik der reinen
Vernunft^-ban ki fogja m u t a t n i , hogy m i n d e n ily-n e m ű kísérlet hiábavaló, hogy a m e t a p h y s i k á ily-n a k m i n d e n része álkövetkeztetéseken alapszik; sőt azt is ki f o g j a m u t a t n i , m i é r t fáradozott az emberi elme évezredek óta e t u d o m á n y o k m e g t e r e m t é s é n s m i é r t kellett e f á r a d s á g n a k m i n d i g k á r b a vesznie.
Más helyen pedig ezt i r j a : „Hisz épen az volt az
egész „ d o g m a t i c u s " philosophia h i b á j a , hogy a ka t e g o r i á k a t a l k a l m a z t a oly t á r g y a k r a , melyek nincsenek „ a d v a " , melyek m i v o l t u k n á l fogva, m i n t -hogy nem t a p a s z t a l h a t ó k , nem is lehetnek „ a d v a . "
„Igy lett a metaphysikából fogalmakkal való játék, üres tehetségeken való tépelődés. "
Lássuk t e h á t m e n n y i r e igazolhatók ezen vá-dak és különösen igaz-e, hogy a Kant előtti isme-r e t t a n nem ismeisme-rte az éisme-rzékiség és éisme-rtelem közti lényeges k ü l ö n b s é g e t és ennek f o l y t á n összezavarta az érzéki képzeteket az é r t e l m i f o g a l m a k k a l ?
Az ismerettan a szerint, a m i n t különböző szempontból t e k i n t j ü k , v a g y a lélektanba, v a g y a logikába, v a g y a m e t a p h y s i k á b a vág. H a u g y a n i s az ismerő tehetséget, m i n t az emberi lélek egyik fötehetségét, vesszük t e k i n t e t b e , l á t j u k , hogy az i s m e r e t t a n a t a p a s z t a l a t i lélektan (psychologia e m -pirica) t e r é n mozog. H a az é r t e l m i ismeret t á r g y á t és az é r t e l m i megismerés f o l y a m a t á t t e k i n t j ü k , azt veszsziik észre, h o g y az ú g y n e v e z e t t ideológiával v a n d o l g u n k , és igy az i s m e r e t t a n a m e t a p h y s i k á -nak szükséges előfeltétele. Ha pedig az é r t e l m i megismerés szabályait v a g y i s azon t ö r v é n y e k e t vizsgáljuk, melyek szem előtt t a r t a n d ó k , hogy ér telmi ismereteink a valóságnak megfeleljenek, vi-lágos, hogy az i s m e r e t t a n a materialis logika v a g y i s a k r i t i k a elveit alkalmazza az é r t e l m i ismeretek t a r t a l m i helyességének bebizonyítására. Sőt ha azt is figyelmünk t á r g y á v á tesszük, hogy az é r t e l m i ismereteket a testi érzékek segítségével szerezzük és igy az i s m e r e t t a n azon szerepet is szükségképen vizsgálja, mely az egyes testi érzékeknek az isme ret-szerzésben o s z t á l y r é s z ü l j u t , természetes, hogy az i s m e r e t t a n m a g á b a öleli az e m b e r t a n számos
14
igen fontos alaptételet. Világos tehát, hogy az is-m e r e t t a n az eis-mbertan, különösen pedig a lélektan, a m e t h a p h y s i k a és a m a t e r i á l i s logika va«?yis a k r i t i k a azon főelveiböl és tételeiből alakul, me-lyek az emberi ismerő tehetséget, az é r t e l m i is-meretek származási f o l y a m a t á t és azoknak a való-s á g g a l való megegyezévaló-sét kellő világovaló-svaló-ságba he-lyezik. Ezekből folyólag röviden azt mondhatjuk, hogy az ismerettan feladata azon kölcsönös viszonyt vizsgálni, melyben ismerő tehetségünk a való léttel, mint az értel-mi ismeret tárgyéival áll, tehát kutatja, értel-mily módon vá-lik a reális léttel biró tárgy ismerő tehetségünk tulajdo-nává és hogyan egyezik meg az értelmi ismeret a való-sággal. Es ebből a szempontból t e k i n t v e az isme-r e t t a n a m e t h a p h y s i k a előcsaisme-rnoka, m e isme-r t m i g az é r t e l m i ismeret objectiv valósága m e g á l l a p í t v a nincs, addig a m e t a p h y s i k a , melynek t á r g y a a reális lét, biztos alapon nem állhat. I n n é t ered az is, hogy az ú j k o r i philosophia, nevezetesen annak két fö i r á n y a , az e m p i r i s m u s és r a t i o n a l i s m u s , az ismeret-t a n i alapok helyismeret-telensége folyismeret-tán dől meg összes rendszereivel e g y ü t t . Mellőzve a főbb i s m e r e t t a n i rendszereket, melyek részint P l a t o m y s t i c i s m u s á -nak kinövései, m i n t Descartes, Leibnitz és Rosmini veleszületett ideái, Malebranche és Gioberti onto logismusa ; részint Aristoteles t a p a s z t a l á s b ó l kiin-duló i s m e r e t t a n á n a k sikertelen utánzásai, m i n t Lo eke e m p i r i s m u s a és a m a t e r i a l i s t á k sensualisinusa : t é r j ü n k á t sz. T a m á s i s m e r e t t a n á n a k t á r g y a l á s á r a t e k i n t e t t e l Ivarit t r a n s c e n d e n t a l i s idealisinusára.
Sz. T a m á s ismerettana az emberi ismerő te lietség természetének, m i v o l t á n a k k u t a t á s a u t j á n azon lényeges egységből i n d u l ki, mely a T e r e m t ő á l t a l az e m b e r t e r e m t é s é n é l megvalósított t ö r v é n y f o l y t á n a test és lélek között szükségszerűen fönn-áll. Minthogy az ember t e s t b ő l és lélekből áll és p e d i g u g y , hogy a lélek a l a k j a és éltető eleme a testnek, t e h á t a lélek a t e s t t e l egységes egészet, lé-nyegi egységet képez : azért a test, a testi érzékek is részt vesznek az e m b e r i t e r m é s z e t lényeges mű-ködésében, az ismerési t e v é k e n y s é g b e n . Vagyis az értelem, a lélek ismerő tehetsége, a testi érzékek segítségével a l k o t j a m e g az é r t e l m i ismeretet. Va-lamint Aristotelesnél u g y sz. T a m á s n á l is az em-beri ismeret a l a k u l á s i menetének helyes megfigye-lésénél azon éles külörnbség de e g y ú t t a l szoros e g y ü t t m ű k ö d é s szolgál k i i n d u l ó pontul, mely a testi érzékek és az é r t e l e m között létezik. Az ér-zékre hat az érzéki, az érzékkel t a p a s z t a l h a t ó ; az értelem fölfogja, a mi a t á r g y b a n érzékfölötti,
ér-zék alá nem eső, értelmi. A mi magát a szellemi is-merő tehetséget illeti, sz. Tamás szerint az értelem és ész nem két különböző tehetsége a léleknek, és ámbár azon működéseket, melyeket a rationalisták ezen, véle-ményök szerint két egymástól fokozatilag különböző te-hetségnek tulajdonítanak, a leghatározottabb szabatos-sággal fejtegeti és a különböző elnevezéseket is {intelleetus
— értelem, ratio — ész) használja : de mint áltáléin soha, ugy itt sem engedi magát félrevezettetni az elnevezések különfélesége által. Sőt h a t á r o z o t t a n k i m o n d j a , hogy az értelem és ész nem lehet a léleknek két k ü l ö n bözö tehetsége, a mi világosan kitetszik, ha mind-kettőnek m ű k ö d é s é t m e g f i g y e l j ü k . É r t e n i u g y a n i s a n n y i t tesz, m i n t az érthető, é r t e l m i igazságot egy-szerűen felfogni, okoskodni pedig a n n y i t tesz, m i n t a m e g i s m e r t igazságtól a m é g nem ismert felé ha-ladni.
I n n é t van, hogy az ember k i v á l t k é p e n eszes l é n y n e k (ens r a t i o n a l e ) m o n d a t i k , m e r t az é r t e l m i igazság ismeretére u g y j u t el, hogy az egyik isme-r e t t ő l a másik fele halad. Világos t e h á t , hogy az okoskodás u g y viszonylik az é r t e l m i felfogáshoz, m i n t a mozgás a nyugváshoz. Es mivel a mozgás m i n d i g szilárd, n y u g v ó p o n t b ó l indul és ismét n y u g v ó ponton t a l á l j a befejezését : i n n é t az emberi okoskodás is bizonyos, egyszerűen m e g é r t e t t igaz ságokból, melyek első elvek, alapigazságok, i n d u l ki, és az itélet u t j á n t a l á l t igazságoktól visszatér az első elvekhez, melyekhez a t a l á l t igazságokat méri. Világos pedig, hogy a mozgás és a n y u g v á s nem t a r t o z n a k különböző tehetségekhez, m e r t a természeti t á r g y a k is ugyanazon természet á l t a l mozognak és n y u g o s z n a k . Még i n k á b b világos, hogy az ember ugyanazon tehetség á l t a l é r t és okosko-dik, t e h á t az érzelem és az ész u g y a n a z o n tehetség.1)
') Kespondeo dicendum, quod ratio et intelleetus in homine non possunt esse diversae potentiae : quod manifeste cognoscitur, si utriusque actus considerctur. Intelligere enim est simpliciter v e r i t a t e m intelligibilem apprehendere ; ratio-cinari autem est procedere de uuo intellecto ad aliud, ad v e r i t a t e m intelligibilem eognoscendam. E t ideo Angeli, qui perfecte possident secundum modum suae n a t u r a e Cogni-tionen! intelligibilis veritatis, non babent necesse procede-rede ex uno ad aliud ; sed simpliciter et absque discursu veri-t a veri-t e m r e r u m apprehendunveri-t, u veri-t Dionysius diciveri-t V i l . cap.
de div. N o m . (a princ. lect. 2.) Homines autem ad intelligi-bilem veritatem cognoscendam pervenmnt procedendo de uno ad aliud, ut ibidem dicitur, et ideo rationales d i c u n t u r . P a t e t ergo quod ratiocinari c o m p a r a t u r ad intelligere, sicut moveri ad quiescere, vei acquirere ad haltere: q u o r u m unum est perfecti, aliud a u t e m imperfecti. E t quia motus semper ab immobili procedit et ad aliquid quietum t e r m i n a t u r , inde est, quod ratioeinatio h u m a n a secundum viam inquisitionis, vel inventionis procedit a quibusdam simpliciter intellectis, quae sunt prima prineipia et rursus in via judicii resolvendo r e d
-1 0 7
K a n t e l l e n b e n , h o g y a r e n d s z e r é n e k e g y i k a l a p t é v e d é s é t k é p e z ő ö s s z e t é t e l e s a p r i o r i s t i c u s i t é l e t e k l e h e t ő s é g e t b e b i z o n y í t s a , a z a z k i m u t a t h a s s a , h o g y v a n n a k o l y Í t é l e t e k , m e l y e k n e k a n y a g a ( S t o f f ) a t a p a s z t a l á s u t j á n i s m e r h e t ő m e g , a l a k j a ( F o r m ) p e d i g a t a p a s z t a l á s e l ő t t k é s z e n v a n i s m e r ő t e h e t s é -g ü n k b e n és c s a k a l k a l m a z t a t i k a t a p a s z t a l á s u t j á n f ö l m e r ü l t a n y a g r a : az i s m e r ő t e h e t s é g b e n h á r o m f o k o z a t o t v e s z f ö l u. m . a szemlélő tehetséget ( A n -s c h a u n g -s v e r m ö g e n ) , az é-szt ( V e r -s t a n d ) é-s az értelmet ( V e r n u n f t ) . A s z e m l é l ő t e h e t s é g m ű k ö d é s e a s z e m l é l e t b e n , az é s z é az Í t é l é s b e n , az é r t e l e m é a k ö v e t -k e z t e t é s b e n n y i l v á n u l . Mindegyi-k tehetségne-k meg-vannak lényeges formái, melyek működéséhez okvetetle-nül szükségesek. A szemlélő tehetség alapformái : a tér és az idő; az észé: a mennyiség, minőség, viszonyosság és modalitás kategóriái-, az értelemé: a lélek, világ és Isten ideéii.2) A s z e m l é l ö t e h e t s é g f o g a l m á t é s m ű k ö d é s é n e k k ö r é t k i f e j t i K a n t a t r a n c e n d e n t a l i s a e s t h e t i -k á b a n ; az é s z é t a t r a n s c e n d e n t a l i s a n a l y t i -k á b a n ; a z é r t e l e m é t a t r a n s c e n d e n t a l i s d i a l e c t i k á b a n . it ad prima principia, ad quae inventa examinat. Manife-stum est autem, quod quiescere et moveri non reducuntur ad diversas potentias, sed ad unam et eamdem etiam in na-turalibus rebus : quia per eamdem naturam aliquid movetur ad locum et quiescit in loco. Multo ergo magis per eamdem potentiam intelligimus et ratiocinamur. Et sie patet, quod in liomine eadem potent)a est ratio et intellectus. Summa p. 1. q.
79 a. 8. Sz. Tamás ezen helyét hasonlóan fejtegeti : Kleut-gen (Philosophie der Vorzeit, I. 247.) Rosset ( P r i m a Princi-pia Scientiarum, I I . 285.) Roidlet de la Bouillerie (Az em-ber, annak természete stb. ford. Nagy Alajos, 85 ) Stöckl (Lehrbuch der Philosophie, I. 83.) stb. Természetesen jól megjegyzendő, hogy a sz. Tamást követő szerzők is bőven használják ezen kifejezéseket : intellectus, ratio, int. speculati-vus, practicus, superior, inferior ; értelem, ész, szemléleti, gya-korlati, felsőbbrendű, alsóbbrendű ész ; Verstand, Vernunft, reine, praktische Vernunft : de azért az értelmet és észt két tehetségnek nem tekintik.
2) K a n t már „Kritik der reinen Vernunft"-jának elő-szavában is sejteti az ismerő tehetségnek ezen erőszakos rendszerbe szedését, midőn a mennyiségtan és a természet-tudományok módszerében létrejött változások példájára a philosophiai módszer teljes megváltoztatását helyezi kilá-tásba : „Bisher nahm man an, alle unsere Erkenntnisse müs-sen sich nach den Gegenständen richten ; aber alle Versuche über sie a priori etwas durch Begriffe auszumachen, wo-durch unsere Erkenntnisse erweitert würden, giengen unter dieser Voraussetzung zu nichte. Man versuche es daher ein-mal, ob -yvir nicht in den Aufgaben der Metaphysik damit besser fort kommen, dass wir annehmen, die Gegenstände müssen sich nach unserer Erkenntniss richten, welches so schon besser mit der verlangten Möglichkeit einer Erkennt-niss derselben a priori zusammenstimmt, die über Gegen-stände, ehe sie uns gegeben werden, etwas festsetzen soll."
K r i t i k der reinen Vernunft. 5 kiadás, Vorrede X V I . Ezen szavakban fejezi ki K a n t alkotandó rendszerének feladatát, és mivel ezen feladat az aprioricus ismeretek kimagyarázá-sában áll, azért látta el az ismerőtehetséget az említett lé-nyeges formákkal, melyek szerint a tárgyaknak igazod-niok kell.
J ö v ő l e v e l e m b e n f o l y t a t n i f o g o m sz. T a m á s i s m e r e t t a n á n a k f e j t e g e t é s é t , n e v e z e t e s e n a z o n t é t e -l e k e t f o g o m e -l ő a d n i , m e -l y e k az é r t e -l m i i s m e r e t s z á r m a z á s á n a k m ó d j á r a v o n a t k o z n a k .
A v i s z o n t l á t á s i g m a r a d o k k i v á l ó t i s z t e l e t t e l Vogl M.
(Folytatjuk.) 4
A z e g y h á z c s o d á i .
(Vége.)
A középkor, a hit eme századai, fölöttébb gazdag vala oly szentekben, kik charismak, névszerint csodatevő erő ál-tal voltak kitüntetve. IIa meg is engedjük, hogy a gyer-mekdedhitű krónikások és életirók a középkorban tudósítá-saikat sok csodamondával szerették ékesíteni, azért ez még-sem elég arra, hogy mindent, a mit tőlük birunk, egyenesen csak költésnek vagy tévedésnek magyarázzunk. Valamint egy józan történetíró sem utasíthatja nagy Sándor tetteit a költés és tévedés országába, csakis azért mert Sándor Curtiusban egy ékesíteni szerető életiróra talált: ugy egy józan történész sem t a g a d h a t j a el a középkor nagy szentjeinek minden csodá-ját, mivel némely tudósítás ki van ékesitve. Clairvaux-i sz.
Bernárd csodái p. o. ugy vannak constatálva, hogy a leg-több történeti tényt kétségbe kellene vonnunk, ha tagadni akarná az ember. Nem bocsátkozhatunk a hit századaiban előfordult csodák nagy számának teljes elésorolá-ába, inkább csak némi kevésre fogunk szorítkozni.
Azt a csodálatra méltó hatalmat; melyet sz. Bernárd kortársaira, a pápákra, püspökökre, császárokra, királyokra, fejedelmekre és népekre gyakorolt, épugy köszönhette a cso-datevés malasztjának mint rendkívüli szentségének és elraga-dó ékesszólásának. Útjában a pisai zsinatra a nép tömegesen kivonult és elejehozott mindennemű betegeket és nyomorulta-kat, és ő vakoknak a látást, a bénáknak tagjaik használatát, bélpoklosoknak egészséget adott. Ugyanígy tódult a nép és ugyané csodajelek ismétlődtek Németországban, mikor a pápa parancsára hirdette a keresztet. A constanzi egyház-megyétől, Schaffhausen és Bázeltől, egészen Strassburgig, aztán a Rajna mentén le egészen W o r m s i g a birodalmi g y ű -lésre, Speierig ée F r a n k f u r t i g , aztán Oppenheimen át Coblenzig, Bonn és Kölnig, innen Jülichbe, Aachen és M a s t -richtba,Belgiumon és Hennegau-n át egészen vissza kolostorá-ba, egész utja csodajeleknek szakadatlan láncza volt, úgyhogy az erről naplót vezető útitársai tollúkkal alig tudták utolérni csodaerejének működését. Minden gyógyításnál ujjongva énekelte a n é p : „Krisztus kegyelmez nekünk, K y r i e eleison;
minden szentek segítsenek nekünk !" ') Szent Bernárdnak csodálatos kortársa sz. Hildegard J) szintén fel volt ruházva valamint visiókkal,3) ugy csodaadománynyal. I l i r e messze elterjedett, összeköttetésben állt a legfőbb egyházi s világi tisztviselőkkel ; messziről-közelről siettek hozzá vigaszt, tanácsot, oktatást és gyógyítást keresni. O olvasott a jövők titkában és ezért sok figyelmeztető, felemelő ós lelkesitő szót tudott szólni; szintúgy a betegek is megtalálták nála a kere-settgyógyulást. Mellesleg még két sz. szerzetalapitónak:
assi-') Ratisbonne Histoire de s. Bernard.
2) Sclimelzeis, Sz. Hildegard élete. (Németül.)
3) Roth Emil. Sz. Hildegard enekei és ismeretlen nyelve. (Németül.
1 4 *
sz. Ferencznek és sz. Domonkosnak nagyszerű működéséről és csodaadományáról akarunk megemlékezni, kik nagy za-varok és mély sülyedés idején „támogatták az Isten házát."
Von der Flue-i sz. Miklós sok évig egyedül csak a sz. áldo-zásból élt. Ennek hire elhatott az unterwaldenbeliekhez.
Nem akarván hinni, hogy a boldog semmi rendes táplálékot sem vesz magához, egy hónapig kunyhójának minden bejá-r a t á t megszálták, mig végbejá-re meggyőződtek, hogy ez egész idő alatt semmi eledelt nem vittek be hozzá. De ez a con-stanzi püspöknek még nem volt elég, kiküldé tehát cziinzetes püspökét a szent életű remetéhez és azt parancsolta neki, hogy engedelmeskedjék és egyék. A remete szót fogadott ugyan és evett, de gyomra kihányta magából az ételt. A püs-pök még most sem hitt és csak akkor győződött meg, mikor maga is látta. Kérdésére, hogy miként lehet földi eledel nélkül élni, azt válaszolta a remete, hogy mikor magához veszi a legszentebb oltáriszentséget, oly erőt, életteljet és édességet érez, hogy attól bőven jóllakik.4)
Csodákban gazdag árpádházi sz. Erzsébet élete is.
Meggyógyított egy süketnéma beteget, a kinek ugy ki voltak ficzamitva a tagjai, hogy csak állatmódra négy-kézláb tudott mászni. Aztán nemcsak nagy jótékony-sága, hanem csodaadományának hire is minden felől von-zotta a betegeket és a nyomorultakat, a kik segítségét kér-ték. E g y lábain és kezein béna férfi észrevevén a grófnét fe-léje kiáltott : „Oh minden asszonyok közt tiszta nap, segits r a j t a m férjed lelkéért, segits rajtam, gyógyíts meg." Erzsé-bet megállván szeretetteljesen rátekintett és meggyógyítot-ta. E g y vak lábaihez borult és felkiáltott: „ J a j , kegyel-mes asszony, könyörüljön r a j t a m . " Evzsébet biztatja, hogy csak legyen igen nagy bizalommal. A z t á n letérdelt imád-kozni és a vaknak szemei ismét l á t t a k .5) A szentté avatási iratokban 34, esküvel erősített csoda van felsorolva, mik Isten nagy szolgálójának könyörgésére történtek. 6)
A kath. egyház a reformatiónak nevezett politico-val-lási forradalom által Német- és Angolországban, Dániában, Svéd- és Norvégországban mélyen megrendittetett. A meg-t á m a d o meg-t meg-t himeg-temeg-t formulázmeg-ta a meg-trienmeg-ti zsinameg-t. A mi ugyané zsi-nat reformszabályait illeti, azok az egyházi életet uj virág-zásra ébresztették. Számos szent életű lélek tünt fel az egyház kebelében, kik mint a tökély példái tündöklenek. A protes-tantismus által elhódított népekért az egyház bőslelkü hittérítők fáradozása folytán kárpótlást nyert más világré-szekben. „A római egyház hódításai az u j világban, mondja Macaulay, azt, a mit az ó világban elvesztett, bőven kár-pótolták."
Hihetetlen dolgokat vitt véghez India apostola xaveri sz. Ferencz. Telve ernyedetlen lelki buzgalommal tartományból tartományba, szigetről szigetre sietett egész Indián és J a -pánországon át s rövid tíz év alatt sok népet és királyságot téritett meg. Ö maga bizonyítja egyik levelében, hogy egy hónap alatt tízezer pogányt részesített a szent keresztségben.
Isten csodák által szerzett neki hitelt, és neki is mint az első apostoloknak erőt adott betegeket gyógyítani, holtakat életre ébreszteni, viharokat lecsendesíteni, és más rendkívüli
*) Acta sanctorum Mart. torn. III. p. 410.
*) Stolz, sz. Erzsébet 200 1. skv.
6) Stolz u. o. 259 1. skv.
jeleket mívelni.7) Nem kevésbbé voltak csodaadománynyal kitüntetve ez idő legkiválóbb szentjei borromaei sz. K á -roly 8) milanói érsek, szalézi sz. Ferencz, genfi püspök, chantali sz. J a n k a , a látogatási rend alapitójának társa, vil-lanovai sz. Tamás, pauli sz. Yincze stb.
A z 1600 '1-iki irtózatos télen nagy éhség uralkodott Burgundiában. Chantali sz. J a n k a Franciska bourcilly-i várában az egész környék szegényeit táplálta.Ezáltal az eleség elfogyott, annyira, hogy végre csak egy egyetlen egy hordó liszt és kevés gabona maradt. J a n k a Istenhez fohászkodott segítségért, aztán telve szent bizalommal megparancsolta szolgáinak, hogy tele marokkal vegyenek és szórják el a szegények közt. Es íme ismétlődött a]sareptai csoda; liszt és gabona nem fogyott, noha mindennap vettek el belőle. 9) Grannieux nevű nemes embert kínos főfájásból gyógyította ki. 10) További gyógyítást és csodákat hirdet a canonisatió-pör. " ) Midőn 1630—1632 körül Savoyában és Francziaor-szágban epemirigy dúlt, sokan, kik sz. Ferencz ereklyéinél és sírjánál kerestek menedéket, visszanyerték egészségüket.
X I I I . Lajos franczia király, ki sz. Ferencz Lyonban őrzött szivének érintésekor súlyos szenvedés után szintén felgyó-gyult, azoknak jobb őrzésére ereklyetartót ajándékozott. 12)
Végre tény, hogy az ujabb s a legújabb korban is tanúskodott Isten csodák által az ő egyháza mellett.
Szenteknek és szentté avatásoknak korunk egyháza nincs hiján. Aztán tudvalevő, hogy mily vallási szigorral szokott az egyház a szentté avatáshoz fogni. Legalább is egyné-hány csodáról való fölöttébb szilárd meggyőződés nélkül semmi szentté avatáshoz sem lehet fogni. Közel esnek a legújabb korhoz liguori-i sz. Alphonz, hieronymoi sz. Ferencz, János József, keresztről nevezett P á l , mauritioi Leonard, L a -taste Maria, Cousin Germana stb. Ezekhez csatlakoznak napjainkból szép számmal olyanok, kiket illetőleg a püspöki vizsgálat véget ért s a pápai szenttéavatási eljárás hivatalosan megkezdődött és kiknek ez eljárás megkezdése által meg-adták a „tisztelendő" nevet. Tisztelendő taigi-i Anna Maria -j- llómában 1837., tisztelendő Mária Krisztina nápolyi ki-rályné -j- 1836., tisztelendő Strambi Vincze a passionisták rendjéből y Rómában 1823., tisztelendő Clausi Bernárd, az alsó testvérek rendjéből -[-1849, tisztelendő Buffalo Gás-pár, missiós pap -j- Rómában 1837., tisztelendő H o f b a u e r Kelemen Mária, az első német redemptorista j 1820, a tisz-telendő arsi plébános Vianney és mások Istentől már éltök-ben lettek csodák által dicsőítve vagy halálok történtek ilyenek az ő kérésökre vagy mások kérésére az ő sírjuknál.1 3)
I g y tehát a kereszténység első idejétől egész napjaink-ig nem volt idő, hogy Isten ne bizonyított és tanúskodott volna az ő egyháza vagy ennek legkiválóbb tagjai, a szen-tek mellett, csodák által. Örömest megengedjük, hogy a ke-reszténység első idejében, viszonyítva a hivők kisebb számá-hoz, az isteni tettek összege hasonlíthatatlanul nagyobb volt mint az egyháznak akármelyik későbbi korszakában.
Csak-7) Bouhouri, xav. sz. Fer. élete 231 1.
8) Dieringer, bor. sz. Károly. 388 1.
'•>) Bougaud, chantali sz. Janka Franciska élete I. 125.
">) U. o. II. 191. 1.
" ) U. o II. 535 1.
>2) U. o. II. 256 1. sköv.
ls) Scheeben, Az egyház szentsége a 19. században 5. 1. sköv.
1 0 9 hogy ezt, miként fentebb láttuk, a dolog természete s a ke-reszténységnek mint „uj" és absolut vallásnak a többi vallá-sokhoz való állása hozta ugy magával.
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
B u d a p e s t , augusztus 12. Jegyzetek egy jegyzetre. (Vége.)
— Bebizonyítottuk Gy. P . állításának alaptalanságát, mint-ha a magyar állam katholikus volna. Es elismerve, hogy a magyar állam nem felekezetnélküli, rámutattunk azon felele-kezetre, melynek jellegét a magyar állam homlokán viseli: a miből önkényt kitűnik, hogy alaptalan Gy. P. állítása az ,ő' értelmében, mintha a vallásegyenlőség az 1848-ik törvé-nyekben ki volna ugyan mondva, de sem intézményeinkben sem törvényeinkben nem volna megtestesítve.Alaposan mond-j u k az ,ő' értelmében, mert nem csak a vallásegyenlőség van
már megtestesítve, hanem annál több is ; meg van testesítve t. i. az a nagyon is érezhető igazság, hogy a protestáns kis-sebbség elnyomja a túlnyomó kath. többséget, úgyannyira, hogy az 1848-ban kimondott vallásegyenlőség végrehajtá-sát, a létező vallásegyenlőtlenségnek megszüntetései, ma már nem a protestánsoknak hanem a katliolikusoknak kell a kor-mánytól, az országgyűléstől követelniök. Vagy, ha még a jelen helyzetben is panaszkodhatik Gy. P . a protestánsok nevé-ben a vallási egyenlőtlenség miatt, ugy kérjük, melyik az a határpont melynek elérésénél ő egyenlősítve t a r t j a a
protes-tánsokat a katholikusokkal ?
E kérdésre bizonyos választ találunk, habár csak érint-ve G y . P . jegyzetében. Azt mondja ugyanis, hogy a „kath.
egyház máig is némi előjogokban részesül és mi nem hallot-tuk, hogy ez előjogok eltörlését valaha sürgették volna, vagy csak óhajtanák is." E dodonai jóslathoz némileg ha-sonló nyilatkozat sejtetni engedi, hogy mi katholikusok mé-gis birunk valamivel, a protestáns hitfelekezetű magyar ál-lamban, amit a hatalmas protestantismus még nem vett el tőlünk. Talán nem nehéz lesz a sejtelmet szavakba önteni, hiszen a legújabb időben nem egyszer hallottuk, hogy mi f á j a szegény elnyomott protestánsoknak. H a tehát nem té-vedünk, a ,némi' előjog abban áll, hogy püspökeink a
egyház máig is némi előjogokban részesül és mi nem hallot-tuk, hogy ez előjogok eltörlését valaha sürgették volna, vagy csak óhajtanák is." E dodonai jóslathoz némileg ha-sonló nyilatkozat sejtetni engedi, hogy mi katholikusok mé-gis birunk valamivel, a protestáns hitfelekezetű magyar ál-lamban, amit a hatalmas protestantismus még nem vett el tőlünk. Talán nem nehéz lesz a sejtelmet szavakba önteni, hiszen a legújabb időben nem egyszer hallottuk, hogy mi f á j a szegény elnyomott protestánsoknak. H a tehát nem té-vedünk, a ,némi' előjog abban áll, hogy püspökeink a