• Nem Talált Eredményt

Budapesten, szeptember 2. 19

In document Religio, 1882. 2. félév (Pldal 149-152)

>

; Előfizethetni minden ki J postahivatalnál ; / Budapesten a szerkeszt

\ nél, és Kocsi Sándor nyomdai irodájában, M

\ zeum-köruc 10. sz. alat hova a netaláni reclam j tiókis, bérmentes nyitó j levélben, intézendők.

II. Félév, 1882.

TARTALOM. Katholikus egyetem és még valami. — Sanctissimi Domini Nostri Leonis divina providentia P a p a e X I I I Epistola ad E d u a r d u m titnlo s. Sabinae S. R. E. presbyterum Cardinalem Mac Cabe Archiepiscopum dublinensem cete-rosque Hiberniae Episcopos. — Gondolattöredékek a franczia iskolai oktatás- és nevelésügyek fölött. — Egyházi tudósítá-sok : Budapest. A református zsinat és a kormány válasza. — Róma Bresciai Arnold apothoesisa.—Irodalom. Institutiones

theologicae in usum scholarum. — Hivatalos. — Vegyesek.

K í i t l i o l i k u s e g y e t e m

é

s m é g v a 1 a m i .

H o g y érdekessége a n n a k a l e g ú j a b b időben l á b r a k a p o t t egyetem alapítási s p o r t szerű mozga-lomnak fokozódjék, egy pozsonyi n é m e t lap, m i n t t u d v a van, azzal a hirrel d e b u t i r o z o t t e napokban, hogy Pozsonyban T r e f o r t miniszter ( ! ) rendeleti u t o n ( ! ! ) k a t h o l i k u s egyetemet szándékozik felál-lítani.

Nem vesztegetünk e m e n d e - m o n d á r a t o v á b b egy szót sem. De m e g r a g a d j u k az a l k a l m a t elmon-dani azt, a m i t a k a t h o l i k u s egyetem nevének orszá-gos h a n g o z t a t á s a idején elmondani e lapnak a jelen k ö r ü l m é n y e k közt m u l a s z t h a t a t l a n kötelessége.

Ugy látszik nekünk, m i n t h a köztünk k a t h o l i k u -sok közt növekkedni a k a r n a azon kevesek száma, kik a P á z m á n y P é t e r bibornok á l t a l a l a p í t o t t k a t h o l i k u s e g y e t e m ü n k t é n y l e g e s n a g y m é r v ű decatholisatió-j á b a k ö r ü l b e l ü l m á r bele n y u g o d t a k és azt meg-m á s í t h a t a t l a n fait accomeg-mplinak t a r t j á k . Ezek ré-széről felfogható dolognak t a r t j u k , ha u j katho-likus egyetem f e l á l l í i á s á t ó h a j t j á k s m i n d e n e r r e vonatkozó h í r t szívesen üdvözölnek. De nem fog-ható fel s teljesen érthetetlen jelenség az, ha uj k a t h o l i k u s egyetem felállítása i r á n t ó h a j t t á p l á l n a k v a g y l e g a l á b b ily egyetem a l a p í t á s á n a k eshetőségét komolyan s z á m í t á s b a veszik olyanok is, kik a bu-dapesti kir. m a g y a r t u d o m á n y - e g y e t e m k a t h o l i k u s jellegét a katholika egyház olyatén ö r ö k l ö t t jogá-nak t a r t j á k , melyet az állam ö n h a t a i m i l a g s egyol-d a l u l a g el nem iegyol-degeníthet, se törvény, se minisz-teri rendelet, se decatholisáló p r a x i s által, milyen most, sajnos, f o l y a m a t b a n van s folyton fokozódik,

m i n d e n illetékes tiltakozás daczára. V é l e m é n y ü n k szerint uj k a t h o l i k u s egyetem f e l á l l í t á s á r ó l katholik u s katholikörökatholikben katholikomoly eltökatholikéléssel beszélni j e l e n leg annyi, m i n t a b u d a p e s t i kir. m a g y a r t u d o m á n y -egyetem k a t h o l i k u s j e l l e g é t épen a legcriticusabb időponton feladni. M i é r t ? A z é r t m e r t m i n d e n k i t u d j a , hogy a m a g y a r o r s z á g i k a t h o l i k u s o k n a k egy k a t h o l i k u s egyetem a k á r a f e n n t a r t á s i képességet, a k á r a k a t h o l i k u s c u l t u r a l i s i g é n y e k e t t e k i n t j ü k , ú n t i g e l é g : m i n d e n k i tehát, l á t v á n , hogy a k a t -holikusok egy uj egyetemet a k a r n a k felállítani, psychologice és logice m é l t á n azt következtetheti, hogy arról a másikról, arról a régiről, melynek m i n d e k k o r á i g k a t h o l i k u s j e l l e g é t a p ü s p ö k i kar a felsőház előtt é v e n k i n t t e t t t i l t a k o z á s a á l t a l fenn-t a r fenn-t o fenn-t fenn-t a , m á r vagy l e m o n d fenn-t a k , v a g y l e m o n d a n i szándékoznak. Az ily téves hitre, m e l y n e k h a t á s á t kiszámítani nem lehet, okot szolgáltatni nincs j o g a senkinek. Magyarországban a kath. egyháznak is-k o l a t a r t á s i j o g a volt, van és leszen. E j o g n á l fogva a l a p í t o t t a P á z m á n y az ő e g y e t e m é t kath. egyetem-nek ; e j o g n á l fogva t a r t o t t a és t a r t j a a kath. egy-ház ezt az egyetemet k a t h o l i k u s egyetemnek egész a mai napig. Ez a P á z m á n y a l a p í t o t t a k a t h o l i k u s egyetem k a t h o l i k u s jellegét jogilag, s igy t é n y l e g is véglegesen, csak akkor veszítené el, ha a kath. egyház róla törvényes módon lemondana. Á m d e v a l a m i n t ez a m ú l t b a n nem t ö r t é n t , ugy a jövőben sem várható, m e r t senki sem teheti fel a kath. egyházról, hogy m a g a tegye m e g a katholikus hitélet v i r á g z á s á n a k s í r j á -hoz a f ö k a p a v á g á s t s m a g a semmisítsen meg szá-zadoknak egy n a g y k a t h o l i k u s alkotását.

Vannak, kik azt hiszik, hogy a b u d a p e s t i kir.

m a g y a r t u d o m á n y - e g y e t e m e t a 48-iki törvények DJ

XIX. czikkelye ,állami' intézetté nyilvánította. A Budapesti Szemle 1882. jul. füz. 109. lapján F r a k -nói Vilmos is ezt a véleményt fejezte ki. „Csak egy törvényczikk vonatkozik, úgymond, (a 48-iki törvé-nyek közt) a közoktatás ügyére; az, mely az egyetemet állami intézetnek n y i l v á n í t j a . " Megenged a jeles történetíró, ha azt m o n d j u k , hogy ez csak az ö sub-jectiv véleménye lehet, melynek obsub-jectiv é r t é k é t

szabad legyen t a g a d n u n k , arra a senki által kétségbe nem vonható t ö r v é n y m a g y a r á z a t ! jogelvre támasz-kodva, hogy a m i t e törvény nem mond, — k i v á l t ha odiosus dologról van szó, p. jogfosztásról, milyen volna egy kath. egyetemnek a kath. egyháztól elvé tele, — az a törvényben nincs kimondva. Már pe

dig a budapesti egyetemre vonatkozólag „A m a g y a r e g y e t e m r ő l " czim alatt hozott 48-iki 19. tvczikkben az ,állami' szó elő sem fordul ; annál kevésbbé van ott az mondva, hogy ez az egyetem „állami intézetnek n y í l v á n í t t a t i k . " Ennek a törvényczikknek 1. § a csakis azt mondja, hogy az egyetem egyenesen a köz-oktatási miniszter hatósága alá rendeltetik, — a mi hogy nem annyi, mint az, hogy állami intézetté n y i i v á n i t t a t i k , oly világos, a mily világosan csak m a g y a r u l beszélni lehet. Az az ,egyenesen', mely k ö r ü l az egész értelme mintegy csoportosul, csak azt jelenti, hogy az egyetemnél egy institutio, t. i. az elnökség, melyről az 1806-iki Ratio educatio-n s ezt m o educatio-n d j a : ,.ad quem t a m q u a m proximum Gu-bernationis c a p u t ac centrum r e r u m omnium co gnitio d e f e r a t u r " — megszüntetik és ennek helyét, az egyetem kebelbeli hatósága, a tanács fölött, köz-vetlenül az oktatási miniszter foglalja el. Ezt állami-vá n y i l v á n í t á s n a k ép u g y nem lehet venni, mint nem volt államivá nyilvánítás az egyetemi elnökség-nek felállítása. Az egyetem e § által ú j m ó d i elnökséget

k a p o t t csupán; kath. jellege nem változott. Persze, hogy a 48-iki kapkodás á r á t ennek a tczikknek tárgya, az egyetem, névszerint annak kath. jel-lege kénytelen megfizetni, mert hiszen t u d j a min-denki, hogy ennek a hamarosan p a p i r r a vetett tczikknek révén r o n t o t t be a tényleges decatho-lisatio, m i u t á n annak senki ú t j á t erélyesen nem állta. Ámde b á r m i l y büszke fennhéjázással terjesz-kedjék egyetemünkön s b á r m i l y hangosan hirdesse d i a d a l á t a decatholisatio, többre soha nem viheti, mint az a veréb, mely a nem általa r a k o t t fecskefészek ben ütötte fel t a n y á j á t , a melyet mig a világ világ lesz fecskefészeknek fog t a r t a n i mindenki, s melybe, lia megjö a tavasz, igazi lakója rendesen vissza szokott térni. A kath. ö n t u d a t n a k s hitéletnek is lesz m é g t a

vasza h a z á n k b a n . Ez hozza vissza m a j d egyetemünk nek is ősi lakóját, a tiszta katholikus szellemet. Ad dig is azonbankötelessége minden katholikusnak egy-házunk jogos igényeit csorbítatlanul fenntartani, hí ven ápolni és mihelyt elérkezik az ide je, azoknak érvé-nyesítését a maga m ó d j a szerint megkezdeni. J ö n i fog még idő, midőn államférfiaink nagy többsége is be fogja látni, hogy Magyarország a kath. egyház sér tegetéséböl, fosztogatásából nem g y a r a p o d h a t i k s hogy egy jogállamhoz mennyire nem illő dolog jog-tiprással akarni szerttenni tudományos-egyetemre.

A mi minket katholikusokat e tekintetben ki-t a r ki-t á s r a serkenki-theki-t, az a f e n n ki-t a r ki-t o ki-t ki-t j o g n a k elévül-hetlensége, és a j o b b idők reménye. Durate, m o n d j a Virgil, et vosinet rebus servate secundis. A j o g a mienk ; ettől semmiféle á r m á n y meg nem foszthat.

Mert : non firinatur t r a c t u temporis, quod ab initio non subsistit.

A mire nekünk most égető szükségünk van, s a mi e czikk homlokán valaminek van nevezve, az egye lőre nem u j egyetem, hanem az, hogy XIII. Leó p á p a bölcs u t m u t a t á s a i szerint bölcsészeti tanfolya-mokat állítsunk, először is legalább az egyház növen-d é k p a p j a i számára, az aquinói sz. Tamás szellemé-ben u j virágzásra kelt Philosop,hiának aztán, hogy addig is, m i g P á z m á n y egyetemét a nemzet ős vallá-sa szellemének visszahódítjuk, kath. középiskolai t a n á r k é p e z d é t állítsunk, és pedig sehol máshol m i n t itt Budapesten, közvetlen az egyetem mellett, fel-használva ennek katholikus tanerőit is.

Katholikus jellegű intézetekben telj es bölcsészeti tanfolyamot állítani s egy országos kath. középisko-lai tanárképezdét szervezni : ez legyen tehát a mi jelszavunk ; ez legyen a válasz a pozsonyi német

lap által eldaloltatott csábitó syrén hangokra.

SAICTISSIMI DOMIII NOSTRI L E O N I S

D I V I N A P R O V I D E N T I A

PAPÁÉ X I I I

E P I S T O L A

AD EDUARÜUM TITVLO S. SABINAE S. R E. PEESBYTERUM CARD1NALEM MAC CABE

ARC HIE PISCOPVM DVBLINENSEM CETEROSQUE HIBBRNIAE EPISCOPOS

DILECTE F I L I KÖSTER, V E N E R A B I L E S F R A -T R E S

SALUTEM ET APOSTOLICAM BENEDICTIONEM.

Benevolentiae Caritas, qua Hibernos coinple-c t i m u r , et coinple-cuius äußere vim haecoinple-c ipsa temporuin

1 4 7

difficultas v i d e t u r , Nos adducit, u t r e r u m vestra-r u m c u vestra-r s u m s i n g u l a vestra-r i cuvestra-ra p a t e vestra-r n o q u e animo se q u a m u r . — E x qua tarnen cogitatione p l u s sollici tudinis, q u a m solatii capimus, quod _nondum a p u d vos rem publicam videre liceat eo, quo vellemus, s t a t u pacatam a t q u e florentem. N a m ex u n a p a r t e , gravia p r e m u n t a d h u c incommoda : ex altera, an-ceps a n i m o r u m m o t u s ad t u r b u l e n t a consilia com-p l u r e s t e m e r e r a com-p i t : nec defuere, qui atroci se ho-m i n u ho-m caede polluerent, quasi fieri possit u t spes felicitatis p u b l i c a e in dedecore flagitioque repe-r i a t u repe-r .

H a r u m r e r u m caussa, Vos, Dilecte Fili Noster, Venerabiles F r a t r e s , non m i n o r e q u a m Nos solli-c i t u d i n e affesolli-ctos et antea solli-cognoveramus, et n u p e r etiam p r e s p e x i m u s ex iis, quae a Vobis in postre-mo conventu D u b l i n e n s i décréta sunt. C o m m u n i s enim salutis t r e p i d i probe docuistis, quid q u e m q u e in tam acri momento, in medioque certamine v i t a r e oporteat. — In quo sane et convenienter m u n e r i episcopali et e re p u b l i c a fecistis. Homines enim t u n e m a x i m e a n t i s t i t u m s u o r u m i n d i g e n t consilio, cum, vehementiore aliqua c u p i d i t a t e acti, emolu-m e n t a r e r u emolu-m fallacibus iudiciis vident : ac si quando ad r e l i n q u e n d a m h o n e s t a t e m velut i m p e t u q u o d a m f e r u n t u r , Episcoporum est, incitatos m u l t i t u d i n i s animos t e m p e r a r e , et ad i u s t i t i a m necessariamque in o m n i b u s r e b u s moderationem tempestivis h o r t a t i o n i b u s revocare. I l l u d vero optima o p p o r t u n i t a t e c o m m e i n o r a t u m a Vobis est d i v i n u m p r a e c e p t u m , quaeri primurn oportere regnurn Dei et i u s t i t i a m eius : quo i u b e n t u r christian) in omni vitae actione atque adeo in civicis etiam r e b u s salutem s u a m s e m p i t e r n a m respicere et p r a e religione officii mor-talia omnia minoris ducere. Haec quidem p r a e s c r i p t a servantes, fas est H i b e r n o s f o r t u n a e suae af'fiic-tae levationem quaerere : fas est et pro iure suo c o n t e n d e r e : neque enim e x i s t i m a n d u m , quod s i n g u lis g e n t i b u s licet, H i b e r n i a e non licere. — V e r u m -t a m e n hones-ta-te d i r i g e n d a u -t i l i -t a s es-t, ac serio con-s i d e r a n d u m , caucon-sam q u a m t u m v i con-s j u con-s t a m t u r p e econ-scon-se t u e r i non iuste. Abest vero iustitia cum ab omni vi, t u m m a x i m e a societatibus clandestinis, quae per speciem vindicandi i u r i s illuc f e r m e e v a d u n t , u t r e r u m p u b l i c a r u m p e r m o v e a n t s t a t u m . Illae q u i d e m q u a n t a animi provisione honesto cuique viro f u giendae sint, sicut n o n s e m e l Decessores N o s t r i , Nos-que ipsi, ita Vos in conventu D u b l i n e n s i oppor t u n e monuistis. Nihilominus, his m a n e n t i b u s peri-culis, erit vigilantiae vestrae idem saepe

praeci-pere, H i b e r n o s universos per s a n e t i t a t e m catholici nominis, perque ipsam p a t r i a e c a r i t a t e m h o r t a n d o , nihil u t sibi c o m m u n e esse velint cum h u i u s gene-ris societatibus : quae et ad ea, quae p o p u l u s i u r e petit, nihil prodesse possunt, et n i m i s saepe ad de-l i n q u e n d u m i m p e de-l de-l u n t quos ide-lde-lecebris suis incen-d e r u n t . Cum H i b e r n i homines gestiant, neque iincen-d iminerito, catholicos apellari, quod est, u t i A u g u s -t i n u s i n -t e r p r e -t a -t u r , i n -t e g r i -t a -t i s cus-todes e-t r e c -t a sectantes '), impleant m e n s u r a m nominis, et in ipsa r e r u m s u a r u m defensione s t u d e a n t esse quod d i c u n -t u r . Meminerin-t p r i m a m esse l i b e r -t a -t e m carere cri-m i n i b u s 2), seque in omni v i t a sic g é r a n t , u t s t a t u -tas l e g i b u s poenas nemo i p s o r u m l u a t u t homicida, a u t f u r , a u t maledicus, a u t a l i e n o r u m appetitor.3)

P a r est a u t e m , v e s t r a s in p o p u l o regendo epi-scopales curas Cleri t o t i u s a d i u v a r i v i r t u t e , labore, i n d u s t r i a . — Quam ad rem quae de s a c e r d o t i b u s p r a e s e r t i m i u n i o r i b u s c o n s t i t u e n d a censuistis, recta et convenientia t e m p o r i b u s iudicamus. E t e n i m sacer-dotes, si u n q u a m alias, certe in istis procellis popu-l a r i b u s sopopu-lertes et operosos conservandi ordinis a d i u t o r e s esse necesse est. Er quia u t optima quisque opinione floret, ita in a l i o r u m animos maxime.potest, eniti debent u t a p p r o b a t i o n e m h o m i n u m m o v e a n t gravitate, constantia, moderatione f a e f o r u m a t q u e d i c t o r u m : nec vero agere q u i d q u a m , q u o d a p r u d e n -t i a a u -t a s-tudio p l a c a n d o r u m a n i m o r u m alienum vi-d e a t u r . Facile a u t e m i n t e l l i g i t u r , t a l e m fore Clerum, qualem t e m p o r u m r a t i o p o s t u l a t , si sapienti disci-plina o p t i m i s q u e praeeeptis f u e r i t m a t u r e i n s t i t u t u s . Nam u t P a t r e s T r i d e n t i n i m o n u e r u n t , adolescen-t i u m aeadolescen-tas, nisi a feneris annis ad pieadolescen-taadolescen-tem eadolescen-t reli-gionem i n f o r m e t u r , n u n q u a m perfecte ac sine ma x i m o ac s i n g u l a r i p r o p e m o d u m Dei o m n i p o t e n t i s auxilio in disciplina ecclesiastica p e r s e v e r a t4) .

H a c via et ratione f u t u r u m a r b i t r a m u r , u t H i bernia p r o s p e r a m r e r u m conditionem, quam expetit, neminem violando, c o n s e q u a t u r . E t e n i m , sicut alias Vobis signiücavimus, H i b e r n i s aequa p o s t u l a n t i -b u s satis facturos, qui r e r u m p u -b l i c a r u m a d m i n i s t r a t i o n i p r a e s u n t , confidimus. Quod non solum ve ritas suadet, sed spectata etiam i p s o r u m p r u d e n t i a civilis, cum d u b i t a r i non possit H i b e r n i a e incolu m i t a t e m cum t r a n q u i l l i t a t e t o t i u s imperii esse con-iunetam. — Nos i n t e r i m hac spe a d d u e t i m i n i m e

') Lib. De vera Religione n. 9

2) S. Augustinus tract. N L I in loan. n. 10.

3) I. P e t r . I V , 15.

4) Ses. X X I I I . De Reform, cap. 18.

1 9 *

i n t e r m i t t e m u s H i b e r n a m g e n t e m consilioruin No-s t r o r u m a u c t o r i t a t e iuvare, e t i n c e n No-s a No-s No-studio et cari-t a cari-t e preces ad Deum f u n d e r e , u cari-t popul um cari-tocari-t iam v i r t u t u m n o b i l i t a t u m l a u d e p r o p i t i u s respiciat, compositisque fluctibus, o p t a t a t a n d e m pace et p r o s p e r i t a t e m u n e r e t u r . H o r u m a u t e m caelestium m u n e r u m auspicein et praecipuae benevolentiae No-s t r a e teNo-stem VobiNo-s, Dilecte Fili NoNo-ster, VenerabileNo-s F r a t r e s , Clero ac populo universo Apostolicam Be-nedictionem p e r a m a n t e r in Domino i m p e r t i m u s .

Datum Romae a p u d S. P e t r u m di 1 A u g u s t i An.MDCCCLXXXII P o n t i f i c a t u s N o s t r i anno quinto.

LEO P P . XIII.

Gonűolattöredédek a franczia iskolai

In document Religio, 1882. 2. félév (Pldal 149-152)