í nyomdai irodájában,
Mu-\ zeum-körut 10. sz. alatt i hova a netaláni
reclama-?
\ tiók is, bérmentes nyitott j levélben, intézendők.
II. Félév, 1882.
TARTALOM. Bölcsészeti vitatkozás a pápa előtt. — A franczia püspöki kar észrevételei a kath. kultust illető különféle törvényjavaslatok iránt. — Egyházi tudósítások: Budapest. A középiskolai törvényjavaslat és protestánsok. — Eger.
Elnöki beszéd. — Kassa. Miniszteri látogatás. Holt kéz. Esp. ker. gyűlés. — Vegyesek.
Iiölesészeti vitatkozás a pápa előtt.
Certam fovemus animo spem, quae nos maxime recreat, ex instaurata ubi-que ad mentem S. Thomae Aquinatis philosophia praeclarissima etiam in commune bonum esse profectura béné-ficia.
XIII. Leó a vitatkozókhoz, f. é. jun. 27-én.
Minden esetre r i t k a l á t v á n y . Áz egyház t ö r t é -n e t é b ő l kevés p é l d á t lehet-ne ráidéz-ni. Bölcsészeti t a n u l m á n y a i k a t végző i f j a k , annak, a mit egy év a l a t t feszült figyelemmel s folyton élesedő elmeél-lel átdolgoztak, szinét j a v á t az egyház feje előtt, s z a k a v a t o t t t a n á r a i k á l t a l vezetett v i t a t k o z á s b a n , a szellemi edzödés e h a g y o m á n y o s p á r h a r c z á b a n , t u d o m á n y és e r é n y b e n megőszült jeles férfiak tap-sai közt b e m u t a t j á k . A világ vájjon melyik fejedelme volna képes egy szakszerű philosophiai vitatkozást, m e l y b e n a l é t a l a p j a i jőnek bonczkés ;a l á , szaksze-r ű e n végig h a l l g a t n i és i n e g b i szaksze-r á l n i ? Mig a fejedel-mek t r ó n j a i k k a l e g y ü t t , k i r a g a d t a t v a a józan elvek révéből, ott h á n y a t t a t n a k a tömegek szeszélyes vé-leményeinek h u l l á m a i n , m i n d e n p i l l a n a t b a n elme-r ü l é s t ő l fenyegetve, — c i elme-r c u i n f e elme-r u n t u elme-r omni vento d o c t r i n a e : — a d d i g az egyház feje az eszmék egész n a g y v i l á g á t átölelő elmével u r a l k o d i k a t u d o m á -nyok és vélemények b i r o d a l m á b a n , s b i r t o k á b a n érzi m a g á t azon szellemi fölénynek, azon b e l á t á s nak, azon bölcseségnek, m e l y h i v a t v a van moros componere fluctus, az emberiség m e g z a v a r t elme és szivvilágát r e n d b e hozni . . . Isten segélyével.
Bizonyára n a g y s z e r ű l á t v á n y ; szebb m i n t a mely Horácz lelke előtt lebegett, midőn, „Si fra-c t u s i l l a b a t u r orbisíC, félelem nélkül u g y a n , de mégis eltemetteti bölcsét az összeroskadó v i l á g r o m j a i
alá, semmi r e m é n y s u g a r a t nem keltve a b á t o r böl-cset eltemető roskadó v i l á g r e s t a u r a t i o j a i r á n t . Nem igy XIII. Leó, a v i l á g l u m e n de coelo j a . Benne nem csupán az e g y e t e m e s roskadozás közt le nem roskadó lelki n a g y s á g ragyog, hanem az egye-temes r o s k a d á s b ó l kiemelkedő u j a l a k u l á s alkotó szellemének fensége is t ü n d ö k l i k . G r a t u l a m u r vo-bis, igy szólt f. évi j u n i u s 27 én a j ö v ő reményei-hez, az előtte szellemi h a r c z o k r a k é s z ü l t s é g é t tudo-m á n y o s b i r k ó z á s b a n b e tudo-m u t a t ó i f j ú s á g h o z pápai t r ó n j á r ó l , ac de f r u c t i b u s l a e t a m u r , qííos ex philo-s o p h a i philo-s philo-studiiphilo-s percepiphilo-stiphilo-s. Uberiorephilo-s profecto ipphilo-si capietis ; imo certam fovemus animo spem, quae Nos maxime recreat, ex i n s t a u r a t a ubique ad men-tem S. T h o m a e A q u i n a t i s philosophia praeclaris-sima etiam in c o m m u n e b o n u m esse p r o f e c t u r a bé-néficia : cum scilicet, f u n e s t a r u m o p i n i o n u m commentis deletis, q u a e p l u r i m o r u m mentes t r a n s v e r -sas a g u n t et cuiusvis ordinis f u n d a m e n t a convel-l u n t , iconvel-lconvel-lius s a p i e n t i a e convel-l u x convel-late r e f u convel-l s e r i t , quae n a t a est mentes in v e r i t a t i s amore et firma possessione stabilire animosque in officio continere ; ex q u i b u s in h o m i n u m societate ordo, t r a n q u i l l i t a s et caetera bona effiorescunt."
Nem először t ö r t é n t , hogy XIII. Leó előtt a r ó m a i főiskolák bölcsészet t a n u l ó i vitatkoztak ; ha-nem az ezévi, az ,Oservatore R o m a n o ' t a n ú s á g a s z e r i n t , ' ) az eddigiek fölött k i v á l ó j e l e n t ő s é g é n é l fogva f e l t ű n ő e n k i t ű n t , nemcsak azért, m e r t igen jól sikerült, hanem azért is, m e r t a k i t ű z ö t t 52
Siamo lieti di farne rilevare ai nostri lettori la spe-ciale importanza, sia per l'ottima riuscita che ebbe, sia per il carattere in buona parte proprio e nuovo delle 52 tesi che vi furono proposte. Oss. Rom. jun. 29.
3
tétel a mily korszerű i r á n y z a t t a l ép oly d i a d a l m a s fölény nyel volt összeállítva a m o d e r n tévelyek ellen.
Ez a nevezetes vitatkozás a , J o u r n a l de R o m e '2) leirása szerint következő r e n d b e n folyt le.
Az Apollinarisról nevezett r ó m a i pápai semi-n a r i u m és a P r o p a g a semi-n d a collegiuma v a l a m i semi-n t azosemi-n s e m i n a r i u m o k és k ü l f ö l d i collegiumok növendékei, kik a bölcsészeti t a n f o l y a m o t a f e n t e m l í t e t t k é t in-tézet v a l a m e l y i k é b e n végzik, összejöttek (m. hó
27-én) az apostoli paloták K e l e m e n r ő l nevezett ter-mében. Az A p o l l i n a r i s r ó l nevezett p á p a i semina-r i u m t a n u l ó i n a k élén az u j t a n u l m á n y i felügyelő, m g r T a l a m o ,3) és a bölcsészet o t t a n i t a n á r a , tiszt.
Binzecher H e r m e s u r volt látható. A P r o p a g a n d a és azon k ü l ö n f é l e intésetek növendékei, kik a t a n f o l y a -m o t a P r o p a g a n d á b a n végzik, -m g r Grasselli colossai czimz. érsek, p r o p a g a n d a i t a n u l m á n y i felügyelő, és tiszt. Lorenzelli Benő b ö l c s é s z e t t a n á r vezetése a l a t t j e l e n t e k meg. Megnyitá az ü n n e p é l y e s a c t u s t m g r
Grasselli latin prolusióval, melynek végeztével a szent atya, kit számos b i b o r n o k , püspök, római p r a e l a t u s , a szerzetesrendek főnökei, a vitatkozás-b a n részt nem vett más intézetek e l ü l j á r ó i és nö-vendékei, számos t a n á r és m á s vendég követett, j e l t adott a vitatkozás megkezdésére.
A tételeket m g r Talamo, Binzecher és Loren-zelli t a n á r o k k a l á l l í t o t t a össze a fent j e l z e t t irány-b a n és ugy, hogy azok az ez évirány-ben végzett
tan-a n y tan-a g velejét f o g l tan-a l j á k m tan-a g o k b tan-a n . H tan-a t tétel volt véve a bölcsészeti t e r m é s z e t t u d o m á n y b ó l , kilencz az á l t a l á n o s élettanból, huszonnégy az e m b e r t a n b ó l , öt az á l t a l á n o s m e t a p h y s i c á b ó l és nyolcz a t e r m é -szeti theologiából. Az összes 52 t é t e l b ő l n é g y tű-zetett ki v i t a t k o z á s t á r g y á u l , -következő r e n d b e n :
A bölcsészeti t e r m é s z e t t u d o m á n y b ó l :
„Bebizonyítandó Aristoteles és sz. T a m á s ta-n á ta-n a k igazsága a m a t e r i a p r i m a és f o r m a s u b s t a ta-n t i a l i s r ó l , és az, liogy e tan a physico chemiai t u d o m á n y m i n d e n felfedezésével teljes ö s z h a n g b a n van.
Bebizonyítandó, másodszor, hogy az elemek f o n n á - i a chemiai összetéteményben (compositum) nein actu hanem virtute gyökereznek. Igazolni kell ez igazságot a legnevezetesebb vegyészek t a n á v a l . "
Az á l t a l á n o s é l e t t a n b ó l :
Észből m e r í t e t t m e g i n g a t h a t a t l a n érvekkel b e b i z o n y í t a n d ó , hogy a szervi élet első eredete
Is-2) J u n . 28.
3) A nagy S anseverino tanítványa, kit a szent atya
Nápolyból hivott meg Rómába. Szerk.
tentöl származik, a m e n n y i b e n az a n y a g n a k s a j á t -ságos erőt ö kölcsönzött. Megczáfolandó T y n d a l l tana, mely szerint az élő lényeket, fokozati kiilömb-ség nélkül, kezdetben, az atomistico molecularis mechanismus k ü l ö n f é l e alakulásai szerint kiilönfé-lekép ható nap i befolyás hozta volna l é t r e . "
Az e m b e r t a n b ó l :
„ H o g y az emberi lélek valóban valami olyan, a mi nem test, és hogy az *) önmaga által létezik ( s u b s i s t i t per se), vagyis, más szavakkal, hogy az nem f ü g g az anyagtól, sem az anyagban gyökerező föltételektől, azt kézzelfoghatólag b i z o n y í t j a azon t é n y , hogy a lélek képes, é r t e l m i uton, minden t e s t t e r m é s z e t é t megismerni, anélkül, hogy a testi
szer-vezet benső közreműködésére szorulna. E b b ő l kö-vetkezik, hogy az a lehetetlenség, melyet T y n d a l l a lélek természetének ily u t o n * * ) való megismeré-sére nézve felállít, t i s z t á n képzeleti. Nem kevésbé hiábavalók s e g y m á s n a k ellenmondók Bain képzelt okai, melyek m i a t t azt v é l t e állithatni, hogy a szel-lem tehetségei a szervekben gyökereznek."
V é g ü l az á l t a l á n o s m e t a p h y s i c á b ó l :
„Bebizonyított t é n y levén, hogy a lényeg a dolgok természetében nem m u t a t k o z i k in actu,, csak akkor, lia ezek léteznek: következik, hogy a létezés helyesen m o n d a t i k a l é n y e g tényeződésének, illetve t é n y é n e k (actus ) ***) Á m d e a m a g á b a n v e t t t é n y t (actus in se) m e g kell k ü l ö n b ö z t e t n i az alanytól, m e l y azt m a g á b a fölveszi : innen van, hogy a te-r e m t m é n y e k b e n a létezés a lényegtől a n n y i te-r a külön-böző valami, hogy egy s u g y a n a z o n dolognak nem vehető a n é l k ü l , hogy a l e g n a g \ obb képtelenségre ne vezessen, ha őket valóban meg nem különböz-t e különböz-t i k . "
E négy tételből is l á t h a t j a a szives olvasó, hogy az az .32 tétel, mely oly fényes elme elé vitetett, m i l y e n n e l az ég XIII. Leó p á p á t k i t ü n t e t t e , csaku-g y a n a lét a l a p j a i r a vet vilácsaku-gossácsaku-got.
Honnen e s a j á t s á g o s j e l e n s é g ? Igen, honnan e k ü l ö n ö s t ü n e m é n y , hogy a pápa, a k i n y i l a t k o z t a -t o -t -t -tanok őre és -tévmen-tes magyarázója, h a -t a l m a s elméjének és befolyásának egész s u l y j á v a l a nem k i n y i l a t k o z t a t o t t hanem az ész velünk született v i l á g á n á l megismerhető alapigazságok felderítésé-nek izzadalmas p á l y á j á r a veti m a g á t , — s ö, a leg
s u b l i m i s e b b bölcsészet a v a t o t t j a , m i n t e g y K r i s z t u s U r u n k k a l m o n d v a : ,.sinite pavulos ad me v e n i r e " ,
*) I l a b á r nem önmagától. Szerk.
**) T . i. tisztán értelmi uton, a testi szervezet bármely
közreműködése nélkül. Szerk.
***) Actus tum in fieri tum in esse. Szerk.
19 a józan gondolkozás elemeibe bevezetett i f j ú s á g o t h i v a t j a m a g a elé s a n a g y világ b a j a i által támasz-t o támasz-t támasz-t szivdermesztámasz-tő g o n d j a i köztámasz-t szórakozástámasz-t és üdü-lést a lét legnehezebb kérdéseire a jövő t á r s a d a l o m felkelő csillagai á l t a l lövelt elemi f é n y körében keres és t a l á l ? ! Maga mondá, a l a t i n classicitás s a j á t o s e l e g a n t i á j á v a l : „ G r a v i o r i b u s , in s i n g u l a s paene horas, curis ac s o l l i c i t u d i n i b u s distenti, de l e c t a m u r , si q u a n d o vacat, u m b r a t i l i s c i e n t i a r u m l u d o ac p a l a e s t r a : r e l a x a t u r eniin t a n t i s p e r a n i m u s , cum per o t i u m licet in severioribus disciplinis
iu-venuin spectare certamina, p r a e s e r t i m , quae m u l t a d e x t e r i t a t e ac peritia i n s t i t u u n t u r . "
Még egyszer k é r d e z z ü k : m i é r t van az egyház-nak oly p á p á j a épen most, a ki kiválóan a bölcsé-szeti t u d o m á n y b a n t a l á l j a g y ö n y ö r é t , s a ki összes t e v é k e n y s é g i n e k szálait a bölcsészeti t u d o m á n y o k f e l v i r á g o z t a t á s á r a látszik m i n t e g y egészen öszpon-tosítani ?
Ezt mi titokszerű j e l e n s é g n e k v a g y u n k b á t r a k nevezni; a titokszerüben pedig, m i n t t u d j u k , Isten rejlik. Ha a p á p a theologiai d i s p u t a t i ó k a t rendez-t e rendez-t n e a V a rendez-t i k á n b a n , rendez-t a l á n fel sem rendez-t ű n n é k . Mindenki természetesnek t a l á l n á s azt m o n d a n á : a szentély legelső szolgája, szereti a szentély t i t o k k a l teljes t u d o m á n y á t . De igy, nem szorosan v e t t papi, nem szent t u d o m á n y t , e n n y i r e kedvelni, e n n y i r e p á r t o l n i , annak müvelésére ily k i t a r t ó á l l h a t a t o s s á g g a l buz-dítani : ez f e l t ű n ő valami, minek egy p á p a szemé-lyében, ki, ha valaki, gondviseléses férfiú szokott lenni, mélyen rejlő okkal kell birnia.
Es valóban, az isteni gondviselés m é l y e n járó s z á n d é k a i b a n , évezredekre, az e m b e r i s é g sorsá-nak intézésére öröktől fogva concipialt határozatai-b a n van e j e l e n s é g m a g y a r á z a t a . Nem hiáhatározatai-ba t e t t e á t Isten a K r i s z t u s vére á l t a l k ö t ö t t u j szövetségre ala-p í t o t t v i l á g e g y h á z k ö z é ala-p ala-p o n t j á t Rómába, az olasz félsziget kellő közepére. A föld e kis nyelve — a vi-lág, az e m b e r i s é g n y e l v é t jelképezi. Olaszország az ú j s z ö v e t s é g t e r r a promissá-ja. Róma Krisztus szel-lemi v i l á g u r a l m á n a k t r ó n j a és az olasz f a j Istennek u j módon k i v á l a s z t o t t népe. Reá van bizva a világ apos-toli vezetése. Közel kétezer év óta t é n y l e g csaknem m i n d olaszok k o r m á n y o z t á k Isten egyházát. 263 p á p a közül 204 olasz volt, kik közöl 10-5 m a g á b a n R ó m á b a n született. Az ö vezetésök a l a t t Italia vet é l y vet á r s n é l k ü l állvet civilisavetióban, művészevetben, vet u -d o m á n y b a n , iro-dalomban. Olaszország, m i n t egy an-gol kath. lapjmondja, az istenségnek m i n t e g y örökö-södés hozzátapadása által t ü n d ö k l i k . Az olaszok
szi-g o r ú a n loszi-gikus fők. E l m é j ö k a leszi-gmaszi-gasabb r e n d ű , ragyogó, világos, szabad. Természetök lángoló tüze m a g a s z t o s s á g o t kölcsönöz g e n i u s u k n a k . . . . Ösz-t ö n ü k az igazság és szép i r á n Ösz-t — isÖsz-teni.4)
Ez bizonyul be XIII. Leó p á p á n , kiről Isten évszázadok feltűnése előtt liirül adá az egyháznak, hogy lumen lesz d e coelo . . . A gesta Dei per F r a n -cos n a g y s z e r ű valami, de csak episodnak, részlet letnek m o n d h a t ó az egyház t ö r t é n e t é b e n . A gesta Dei per P a p a s m a g a az egyház története; ez pedig nem egyéb m i n t az emberiség történetének képe és r á m á j a e g y ü t t v é v e . . . Mikor egy képzelt felvilágoso-dás m á m o r á b a n az emberiség nagy része m a g u k r a a l é t a l a p o k r a nézve legvégzetesebb sötétségben bo-t o r k á l ; m i d ő n a bo-t u d o m á n y o k bo-t u d o m á n y a és élbo-tebo-t adó, f é n y t szóró napja, a philosophici, a mellőztetés-nek, megvetésnek oly alanti f o k á r a h a n y a t l o t t le, hogy a l á b b m á r alig lehetséges, m e r t a t u d á k o s s á g -nak a nagy t ö m e g tapsai mellett épen a t u d o m á n y nevében szolgál tetszetős g u n y t á r g y u l : akkor, épen a k k o r támaszt Isten egy pápát, kinek egész lénye m i n t e g y a legmagasztosabb philosophiából van öntve ki élete f e l a d a t á u l e fenséges t u -d o m á n y szeretetének felélesztését tűzte ki, s ki nem m u l a s z t el m e g r a g a d n i m i n d e n a l k a l m a t , mely kínálkozik, hogy e v e z é r t u d o m á n y müvelé-sére s f e l v i r á g o z t a t á s á r a serkentsen, — ubique, — m i n d e n ü t t , a hová csak a pápai szó, m e l y n é l mesz-szebbhallatszó szó a földkerekségén nincs, elhathat, e l j u t h a t .
A Domino f a c t u m est istud, et est mirabile in oculis nostris.
Nem m a g á n izlés, nem p r i v á t passió XIII.
Leó p á p á n á l a philosophia i r á n t n y i l v á n u l ó e fel-t ű n ő szerefel-tefel-t, hanem élefel-te f e l a d a fel-t á n a k s a
majrasz-' O
tos p á p a i széken s a j á t o s h i v a t á s á n a k egész l é n y é t á t h a t ó érzése, — az isteni gondviselés intézkedése.
F o g a d j u n k szót ez isteni jeladásnak, azzal a, nem mondom, készséggel, m e r t ennek jelei, m i n t egy következendő czikkben l á t n i f o g j u k , örvende-tesen m u t a t k o z n a k h a z á n k b a n is, — hanem azzal a sietős mohósággal és az a k a r a t e r ő n e k azzal a tel-jességével, melylyel az isteni intelmeket fogadni illik. XIII. Leó eszméi m ö g ö t t nemcsak a pápai t é v mentesség ragyog, hanem szavain, t a n a i n , figyel-meztetésein a s z a k t u d o m á n y fényes a p p a r a t u s á v a l
4) Italy is a Divine inheritance. Italians are severely logical . . . Their intellect is of the highest order, brilliant, clear, unbounded. The ardour of their nature gives subli-mity of their genius . . . Their instinct for the true and the beautiful is divine. Catholic Times, J u n e . 30.
k ö r ü l v e t t lángésznek is d i v i n a t i ó j a hangzik át. Már K a n t jósolta meg, l á t v á n a cartesiusi bölcselkedés ü r e s s é g é t és p u s z t i t ó h a t á s á t , hogy lesz idö, m i d ő n a speculatio Aristoteles szabályai u t á n fog epekedni.
É s n a p j a i n k b a n az egyházon kiviil álló bölcsészek közt is m o n d h a t n i egész iskola képződött, m e l y n e k feladata l é n y e g i l e g u g y a n a z , melyet XIII. Leo p á p a élete czéljául kitűzött. T r e n d e l e n b u r g , berlini böl csész, volt ez iskola ú t t ö r ő j e s m e g a l a p í t ó j a a pro-t e s pro-t á n s némepro-tek közpro-t. „ O k v e pro-t e pro-t l e n ü l f e l k e l i adniok, i g y ir a többi közt, a németeknek azt a balhiedelmet, m i n t h a a j ö v ő bölcsészete s z á m á r a u j f o r m u -l á z o t t e-lvet ke-l-lene m é g csak e z u t á n fe-lta-lá-lni. Az elv megvan ; ott van abban a szerves világnézlet-ben, mely P i á t ó r a és Aristotelesre r a k t a le a l a p j a i t Azóta folyton h a l a d o t t , és m a g á t e z u t á n is m é g az alapelvek és részletek m é l y r e h a t ó b b vizsgálása, vala m i n t a r e a l i s t u d o m á n y o k k a l való kölcsönös egymásra-h a t á s által köteles tökéletesíteni.'-'5) U g y a n e z t m o n d -t a XIII. Leó p á p a , A e -t e r n i P a -t r i s ' kezde-tű emlékezetes körlevelében, azzal a jellemző n a g y k ü l ö n b s é g -gel, hogy nem a németekhez szólt egyedül, hanem az egész e m b e r i s é g összes élő gondolkozóihoz, és egy-ú t t a l , hogy — a mi fő, — a P l á t ó és Aristoteleshez vezető a r a n y h i d r a is r á m u t a t o t t aquinói sz. T a m á s ban, k i r ő l m é l t á n inondá, hogy benne az emberi lángész oly m a g a s r a s z á r n y a l t fel, h o g y m á r csak-nem alig emelkedhetik m a g a s a b b r a .6) Mert aquinói sz. T a m á s Aristotelesnek nem p u s z t a m a g y a r á z ó j a , nem is a n n y i r a t a n í t v á n y a , m i n t i n k á b b valami oly sa-j á t s á g o s t e r e m t ő szellem, a ki Aristotelest m a g a Aris toteles előtt is é r t h e t ő b b é t u d t a volna t e n n i , m i n t h o g y
a s t a g y r i t a eszméire m a g a s a b b r e n d ű f é n y t ö derített, s azokba u j életet ő ö n t ö t t . A z é r t mondá találóan P i c u s a Mirandola, hogy „ t a c e n t e Thoma, m u t u s est Aristo-t e l e s " , és Tholomaeus7) szerint aquinói sz.Tamás hoz-t a r e n d b e , s igy hoz-tehához-t m o n d h a hoz-t n i , m i n hoz-t egészehoz-t ő al k o t t a Aristoteles bölcsészetét. „ F r á t e r Thomas quasi t o t a m philosophiam Aristotelis sive n a t u r a l e m sive m o r a l e m composuit . . . quodam singül ari et novo modo tradendi." Azért m o n d j a az aquinói sz. T a m á s b a n v i r á g z á s á n a k t e t ő p o n t j á r a emelkedett scholasticáról Rousselot is, hogy „az a j ö v ő kornak, t e h á t n e k ü n k is, t ö b b e t adott, m i n t ö k a p o t t a múltból."-8)
s) Logische Untersuchungen 3. Aufl. Leipzig 1870.
Vorw. p. I X .
6) I t a quidem ut ratio ad humánum fastigium T h o -mae pennis evecta iám fere nequeat sublimius assurgere. Idé-zett encyclica, 1879. aug. 4.
-) Ilist. Eccl. 1. 22. c. 24.
8) Elle a donné à l'avenir plus qu'elle n'avais reçu du
A ki tehát, hogy végezzünk, — XIII. Leó pápa gondviseléses p é l d á j á n és szavain b u z d ú l v a aquinói sz. T a m á s bölcs szellemének t e r j e s z t é s é n fáradozik:
az — isteni t e r v v é g r e h a j t á s á n m ű k ö d i k közre, az az e m b e r i s é g m e g z a v a r t elme és szivvilágát segíti rend-behozni, az az emberi t á r s a d a l o m ú j j á s z ü l e t é s é n e k alapjaihoz h o r d j a a legbecsesebb anyagok egyikét.
Ezt, t. i. a t á r s a d a l o m j ó l é t é n e k ú j j á s z ü l e t é s é t reméli az egyház feje aquinói sz. T a m á s bölcsésze-iének r e s t a u r a t i ó j á t ó l . E x i n s t a u r a t i o n e ubique ad m e n t e m S. Thomae A q u i n a t i s philosophia, praecla-rissima etiam in c o m m u n e bonum esse p r o f e c t u r a bé-néficia . . . certain fovemus spem."
J é z u s K r i s z t u s h e l y t a r t ó j á n a k e r e m é n y e nem fog m e g h i u s ú l n i .