A K-közép klaszterezési eljárás során a következő 4 klaszter került kialakításra:
projektmenedzserre építők: e szervezetekre jellemző a projektmenedzser jelentős döntéshozó szerepe, valamint utasítási és ellenőrzési jogköre, a pályázati projektek előkészítésének és lebonyolításának folyamatai közepes mértékben fejlettek, tudatosak. Ezen szervezetek elsősorban a projektmenedzser tudására és tapasztalataira építkeznek, a szervezeti folyamatok tudatosságában viszont átlag alatti teljesítményt nyújtanak. 49 szervezetet soroltam e kategóriába a vizsgált térségben;
korlátozók: e klaszter tagjai esetében a projektmenedzser nem tagozódik be közvetlenül a felsővezetés alá, így utasítási és ellenőrzési jogköre is minimális, nem hárul rá irányító szerep, a szervezet jelentős mértékben korlátozza a projektmenedzser mozgásterét. A projektek egymásra épülése és a pályázatok jelentősége átlagosnak mondhatók ezen 64 szervezetnél;
tudatosan építkezők: a klaszter tagjaira jellemző, hogy a projektmenedzsernek utasítási és ellenőrzési joga van, irányítja az e célra kialakított szervezeti egységet. A projekt folyamatok tudatossága e szervezetben a legjellemzőbb, a pályázatkészítési és a kapcsolati tőke, valamint a projektek egymásra épülő jellege kimagasló. 60 ilyen szervezet található a vizsgált térségben;
ad hoc projekt szervezetek: a csoportba tartozó szervezetek projektjei kapcsán elmondható, hogy a projektmenedzser átlagosnál alacsonyabb hatáskörrel bír, s nem feltétlenül beszélhetünk önálló szervezeti egységről. A kapcsolati és a pályázatkészítési potenciál tekintetében e szervezetek jóval elmaradnak a többi klaszter tagjaitól, így mondhatjuk, hogy a folyamatok tudatossága itt a legalacsonyabb, a projekt megvalósítása során jelentős mértékű az alulszervezettség és az ad hoc jellegű megoldás. A térségben 40 ilyen típusú szervezetet azonosítottam.
32. ábra: Szervezeti struktúraklaszterek
A szervezeti struktúrafaktorok szerinti klasztereket összevetettem a projektek általános jellemzőivel és két változó esetén is szignifikáns kapcsolatot találtam.
A vizsgált szervezetek struktúraklasztereinek összefüggései egyéb projektjellemzőkkel Az egyes szervezeti struktúraklaszterek és a vizsgált három országhoz tartozás közötti összefüggés kapcsán megállapítható, hogy a magyarországi szervezetek jelentős része (az összes magyar válaszadó szervezet 41,7%-a) a Korlátozók csoportjába sorolható, amely szervezetek esetében a projektmenedzser mozgástere jelentősen beszűkül.
Projekt-menedzserre építők
(49 szervezet)
Korlátozok (64 szervezet)
Tudatosan építkezők (60 szervezet)
Ad hoc projekt szervezetek (40 szervezet)
amelynek értelmében a magyar oldalon elsősorban önkormányzati (tulajdonú) szervezetek vesznek részt a határon átnyúló pályázatokban, és Magyarországon kis számban találhatók meg az innovatív gondolkodású közhasznú, non profit szervezetek.
A magyar válaszadó szervezetek csaknem harmada (az összes magyar válaszadó szervezet 29,6%-a) sorolható a Tudatosan építkezők csoportjához.
34. táblázat: A struktúraklaszterek és az egyes országokhoz való tartozás összefüggései
Horvátország esetében a legtöbb szervezet (az összes horvát válaszadó szervezet 40,3%-a) a Projektmenedzserre építők csoportjába sorolható, ahol a pályázati tudatosság még nem jelentős. Mindez érthető és elfogadható eredmény, hiszen Horvátország a vizsgálatom ideje alatt lett az Európai Unió tagja, és az IPA program kifejezetten a csatlakozni kívánó országok számára létrehozott csomag az ezen pályázati folyamatok és az Uniós logika megismerése céljából. Az országban számos továbbképzés és tanfolyam indult 2007 óta, amelyek célja a megfelelő tudású EU szakértők és EU pályázati projektmenedzserek képzése volt, ez alapján pedig nyilvánvaló, hogy a szervezeti struktúra is elsősorban ezen egyéni tudásra támaszkodik, s strukturális berendezkedésében is erre hagyatkozik. A horvát szervezetek esetében is jelentős arányt képviselnek a Tudatosan építkező intézmények, az összes horvát válaszadó negyede sorolható ide (az összes horvát válaszadó szervezet 26,4%-a).
A szlovén válaszadók köre meglehetősen nagy szórást mutat, hiszen a Korlátozók csoportjába tartozik a válaszadók 30,3%-a, a Tudatosan építkezők csoportjába 27,3%, s az Ad hoc projekt szervezetek közé sorolható további 24,2%.
A szervezeti struktúrát tudatosan építők 53,3%-a a magyar válaszadók közül került ki, 31,7%-a horvát, s 15,0%-a szlovén nemzetiségű.
A struktúraklaszterek és az egyes országokhoz való tartozás összefüggéseinek Pearson-féle Khí-négyzet tesztje 0,00-as értékkel szignifikánsnak bizonyult, ahogy a 35. táblázat is mutatja.
35. táblázat: A struktúraklaszterek és az egyes országokhoz való tartozás összefüggéseinek Khí-négyzet tesztje
Érték df Asymp. Sig. (2-sided)
Pearson Chi-Square 28,027a 6 ,000
Likelihood Ratio 28,780 6 ,000
Linear-by-Linear Association ,007 1 ,932
N of Valid Cases 213
A kapcsolat szorosságát Cramer V mutatóval mérjük, mely ezen két változó kapcsán 0,256-os értéket vett fel, vagyis közepesen gyenge kapcsolatról beszélhetünk a struktúraklaszterek és az egyes országokhoz való tartozás kapcsán.
36. táblázat: A struktúraklaszterek és az egyes országokhoz való tartozás összefüggéseinek Cramer V mutatója
Érték Approx. Sig.
Nominal by Nominal Phi ,363 ,000
Cramer's V ,256 ,000
N of Valid Cases 213
Az országok mintájára szintén sziginfikáns összefüggés mutatkozik az egyes struktúraklaszterek és a vizsgált pályázati programok között.
A HU-HR programokban résztvevők esetében – valószínűsíthetően a horvát válaszadóknak köszönhetően, akik csak e kategórát tudták megjelölni – jelentős a Projektmenedzserre építők köre.
37. táblázat: A struktúraklaszterek és a vizsgált pályázati programok összefüggései
A Korlátozók csoportjába sorolható szervezetek jelentős része (59,4%) szintén a HU-HR programban valósított meg projektek, 30,0% pedig mind a HU-HU-HR, mind a SI-HU programban. Ez minden bizonnyal a magyar válaszadók többségének köszönhető.
A SI-HU program esetében kiemelendő a Tudatosan építkezők struktúrájú szervezetek magas aránya (61,1%), amely arra enged következtetni, hogy e program komolyabb projekt szemléletű gondolkodást és szervezést kíván meg.
38. táblázat: A struktúraklaszterek és a vizsgált pályázati programok összefüggéseinek Khí-négyzet tesztje
Érték df Asymp. Sig. (2-sided)
Pearson Chi-Square 14,846a 6 ,021
Likelihood Ratio 16,760 6 ,010
Linear-by-Linear Association 1,278 1 ,258
N of Valid Cases 213
39. táblázat: A struktúraklaszterek és a vizsgált pályázati programok összefüggéseinek Cramer V mutatója
Érték Approx. Sig.
Nominal by Nominal Phi ,264 ,021
Cramer's V ,187 ,021
N of Valid Cases 213
A struktúraklaszterek és a vizsgált pályázati programok összefüggéseinek Pearson-féle Khí-négyzet tesztje 0,021-es értékkel szignifikánsnak bizonyult, ahogy a 38. táblázat is mutatja. A kapcsolat szorosságát Cramer V mutatóval mérjük, mely ezen két változó kapcsán 0,187-es gyenge értéket vett fel.
A vizsgált szervezetek kultúraklasztereinek meghatározása
A szervezeti kultúra vizsgálatához Cameron-Quinn modelljét alkalmaztam, ám már a vizsgálat kezdetekor látszott, hogy nem lehet csupán tiszta szervezeti kultúra típusokról beszélni.
A szerzők által kidolgozott módszertant követve klán-adhokrácia-piac- és hierarcha indexeket képeztem, s ezek alapján csoportosítottam a szervezeteket. A létrejött klaszterek négy dimenzió szerinti középértékeit a 40. táblázat mutatja be.