• Nem Talált Eredményt

A projekt siker dimenzióinak különböző értelmezései

2.2. Projekt siker

2.2.1 A projekt siker dimenzióinak különböző értelmezései

Mivel egy-egy projekt soha nem egyetlen személyt érint, számos célcsoportról, érintettről beszélhetünk a projektek kapcsán. Így az is megállapítható, hogy minden érintett mást és mást tekint projekt sikernek. Ahogy Freeman és Beale fogalmazott, egy építész az esztétikai megjelenésben, egy mérnök a technikai szaktudásban, egy könyvelő a költségvetés keretein belül elkötött összeg nagyságában, egy emberi erőforrás menedzser a dolgozói elégedettségben, míg egy vezérigazgató a tőzsdei értékben látja a sikert (Freeman-Beale, 1992:8-17).

Davis különböző projekt érintettek elvárásait vizsgáló kutatásában például találunk több olyan érdekcsoportot, amelyeknek egészen eltérőek a sikerkoncepciói, s elvárásaik egyáltalán nem fedik egymást (Davis, 2014:199).

Thomas és Fernandez (2008) egyetért abban, hogy a sikert és a bukást mérni egy-egy projekt esetében azért is komplex feladat, mert a különböző érintettek számára mást és mást jelent. Kutatásaikra alapozva a sikert három kategóriába sorolták: projekt menedzsment siker, technikai siker, üzleti siker. Az ő értelmezésükben így például előfordulhat projekt menedzsment siker üzleti siker nélkül és fordítva. Kutatásuk lényegi megállapítása szerint a siker szempontjából fontos, hogy minden projekt esetében definiáljuk, mit értünk siker alatt, állapodjunk meg annak mérési módszereiben, továbbá alkalmazzuk a projekt eredményeit, végtermékeit (Thomas-Fernandez, 2008:733-742).

A projektek sikerességének megítélése tehát nem egzakt tudomány, s nincs egyetlen jó megoldás vagy kizárólagos megközelítés.

A kapcsolódó szakirodalom rendkívül szerteágazó, számos kutató igyekezett számszerűsíteni, objektív mutatókat meghatározni a siker mérésére. A következőkben áttekintést nyújtok a projekt siker különböző definícióiról, s arra teszek kísérletet, hogy ezen megközelítéseken keresztül leírjam a pályázati projektek sikerét.

Görög hierarchikus modellje szerint a projekt sikerhez tartoznak az olyan elsődleges projektcélok, mint az időbeli, költségbeli és minőségbeli célok, projekt egybeesése a stratégiai célokkal valamint az érintett érdekcsoportok elégedettsége (Görög, 1996:15-21).

Kerzner véleménye szerint a projekt siker három csoport együttműködési képességéből, tevékenységéből fakad, melyek a projektmenedzser és a projekt csapat; az anyaintézet és a fogyasztói szervezetek (Kerzner, 2006:7).

Verzuh ezzel szemben sokkal inkább a folyamatokra helyezte hangsúlyt, s pl. a kommunikációt, a szabályozott hatókört, a menedzsment támogatását vagy épp a megfelelő monitoring rendszert helyezte előtérbe, ha sikerről van szó (Verzuh, 2005:22-24).

Kendra és Taplin megállapításai szerint a projekt siker szempontjából figyelembe kell vennünk az egyéni tényezőket, úgy mint a projektmenedzser kompetenciái és a teljesítményértékelő rendszer; valamint a szervezeti tényezőket, mint az üzleti folyamatok és a projektszervezeti struktúrák (Kendra-Taplin, 2004:30-45).

Shenhar et al. megítélésében más kevésbe a projektet megvalósító szervezet, sokkal inkább a fogyasztó és az ő megítélése kerül előtérbe (Shenhar et al., 2001:699-725).

Mivel kutatásom fókuszában a pályázati projektek és azok sikere áll, fontosnak tartottam megvizsgálni e sikerértelmezések pályázati vonatkozásait.

A 2. táblázat a fenti dimenziók pályázati projektekre adaptált leírását mutatja be, melyeket saját megközelítésem szerint ismertetek.

2. táblázat: A siker értelmezésének dimenziói és azok értelmezése a pályázati projektek esetében

Szerző általános projekt siker megközelítések

pályázati projekt siker megközelítések (saját megközelítés)

Görög

általános célok és karakterisztikák

elérése (idő, költség, minőség) pályázat lezárása a megadott határidőn és költségkereten belül

stratégiai célokkal való egybeesés olyan pályázati projekt indítása, mely a szervezet stratégiai céljaival összhangban

van, megvannak a szükséges kompetenciák a feladathoz érintett érdekcsoportok

elégedettsége pályázó szervezet, közreműködő szervezet és a projekt célcsoportjainak elégedettsége

Kerzner

projektmenedzser és a projekt csapat

a projektmenedzser koordinálja a projektet és készíti a kifizetési kérelmeket,

így az ő munkája közvetlenül járul hozzá a sikerhez; míg a projekt csapat többi

tagja jellemzően magukat a vállalt tevékenységeket kivitelezik anyaintézet a pályázatot megvalósító szervezet

munkatársai és az ő kompetenciáik révén járul hozzá a sikerhez

fogyasztói szervezetek a pályázati projekt célcsoportjainak visszajelzései és elégedettsége további

projekteket generálhatnak

Verzuh

egyetértés a projekt csapat, a megrendelők és a menedzsment

között a projekt céljait illetően

a pályázó szervezet és a közreműködő szervezet közötti összhang megléte a

tervezés és lebonyolítás során az előrehaladás olyan tervvel

mérhető, amely megmutatja a teljes utat és egyértelműen megjelöli a

felelősöket

előrehaladási jelentések összeállítása, melyek tartalmazzák az elvégzett feladatokat, s azok végrehajtóinak neveit állandó, eredményes kommunikáció

a projektben érintett emberek között

a célcsoportok elérése előírás a pályázati projektekben, melyet számos módon

bizonyítani is kell

szabályozott hatókör a pályázati projekt lehatárolt földrajzi kereteken belül és meghatározott feladatok elvégzésére kap támogatást menedzsment támogatása a vezetőség támogatása és bizonyos

reprezentációs eseményeken való megjelenése növeli a pályázati projekt presztízsét, ismertségét, ezáltal sikerét

Kendra - Taplin projektmenedzser kompetenciái a pályázati projektet koordináló és irányító személy, mint a kifizetési kérelmek készítője fontos szerepet játszik

a sikerben

teljesítményértékelő rendszer a projektmenedzser és a projektben dolgozók teljesítményértékelésének

módját a pályázatot felügyelő közreműködő szervezetek is elvárják

üzleti folyamatok a pályázati projektekben az üzleti folyamatok átláthatóságát a pályázatot felügyelő közreműködő szervezetek is

elvárják

projektszervezeti struktúrák a pályázati projektek ideiglenes mivolta az általános projektekhez hasonlóan

problémákat okozhat a szervezeti struktúrában, így ezek megfelelő beépülése is jelentősen hozzájárulhat a

sikerhez

Shenhar et al.

projekt hatásfoka (időbeli és költségbeli megfelelőség)

a pályázat lezárása a megadott határidőn és költségkereten belül

vevőre gyakorolt hatása (fogyasztói elégedettség)

a pályázó szervezet, közreműködő szervezet és a projekt célcsoportjainak

elégedettsége

üzleti siker a pályázati projektek nem minden esetben generálnak bevételt, ugyanakkor jelentős a gazdasági hasznuk a szervezeti működés

fenntarthatóságában felkészülés a jövőre a pályázati projektek sok esetben

hozzájárulhatnak a szervezet jövőbeli fejlesztéséhez, mivel a pályázati keretek

és az anyagi támogatás révén

„próbaüzem” kerülhet kidolgozásra, amelynek önerőből való fenntartása könnyebb, mint az önerőből történő

elindítása

Forrás: Görög, 1996:15-21; Verzuh, 2005:22-24; Kerzner, 2006:7; Kendra-Taplin, 2004:30-45; Shenhar et al., 2001:699-725 alapján saját összeállítás

A szervezeti siker dimenziókhoz hasonlóan Shenar és Dvir is elkészítették a projekt sikerének dimenziós táblázatát. A szerzők eredeti elképzeléseiket felülvizsgálva a projekt siker megközelítésére olyan öt dimenzióból álló modellt készítettek, mely véleményük szerint leginkább tükrözi a siker megítélésében szerepet játszó érintettek prioritásait. Az általuk kidolgozott öt dimenziót a 3. táblázat foglalja össze.

3. táblázat: A projektek sikerének öt dimenziója Shenar és Dvir szerint Siker dimenzió Mérési lehetőségek Megítélési időtáv Projekt hatékonysága  ütemtervnek való megfelelés

 költségtervnek való megfelelés

projekt zárásakor

Csapat elégedettsége

 a projekt csapat hangulata

 készségfejlesztés

 technikai specifikációknak való megfelelés

 fogyasztói igény kielégítése

 fogyasztói probléma megoldása

projekt zárását követő hónapokban

 a fogyasztó használja a terméket

 fogyasztói elégedettség Üzleti siker  kereskedelmi siker

 jelentős piaci részesedés

projekt zárását követő években Felkészülés a jövőre

 új piac létrehozása

 új termékcsalád létrehozása

 új technológia fejlesztése

projekt zárását követő években Forrás: Shenar-Dvir, 2007:21-36

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK