6. Az empirikus kutatás módszertana és eredményei
6.4 A kutatás lefolytatása
A kutatás lefolytatása során a következő területekre fókuszálok:
Projekt siker leírására alkalmas tényezők a határon átnyúló pályázati projektek esetében.
Az elemzés a kérdőíves felmérés eredményein alapul. A vizsgálat célja, hogy meghatározzam a határon átnyúló pályázati projektek sikerkritériumait, amelyen keresztül az 1. hipotézis alátámasztására nyílik lehetőség.
A projektek sikerét meghatározó szervezeti és egyéni tényezők feltárása.
Az elemzés a kérdőíves felmérés eredményein alapul. A vizsgálat célja, hogy feltárjam a projekt sikert befolyásoló szervezeti és egyéni faktorokat, amelyen keresztül 2.
hipotézis alátámasztására nyílik lehetőség.
A határon átnyúló pályázati projektek sikeressége leírható a projekt menedzsment hagyományos sikerdefinícióival, vagyis az idő, költség és minőség tényezőkkel.
A határon átnyúló pályázati projektek sikerét a szervezeti jellemzők, valamint a projektmenedzser egyéni tényezői szignifikánsan befolyásolják.
A határon átnyúló pályázati projekteket megvalósító szervezetek projekt menedzsment érettségét a következő tényezők alapján mérhetjük: szakmai háttér, projektekben szerzett tapaszatalat, projekt menedzsment folyamatok, kommunikáció, kapcsolatok.
A határon átnyúló pályázati projekteket megvalósító szervezetek projekt menedzsment érettségét a szervezeti jellemzők, valamint a projektmenedzser egyéni tényezői sizgnifikánsan befolyásolják.
A sikeres projektek jellemzően magas projekt menedzsment érettséggel bíró szervezetekben valósulnak meg.
Szervezeti projekt menedzsment érettség leírására alkalmas tényezők a határon átnyúló pályázati projektek esetében.
Az elemzés szintén a kérdőíves felmérés eredményein alapul. A vizsgálat célja, hogy meghatározzam a határon átnyúló pályázati projekteket megvalósító szervezetek projekt menedzsment érettségének kritériumait, amelyen keresztül 3. hipotézis alátámasztására nyílik lehetőség.
A szervezeti projekt menedzsment érettséget meghatározó szervezeti és egyéni tényezők feltárása.
Az elemzés szintén a kérdőíves felmérés eredményein alapul. A vizsgálat célja, hogy feltárjam a projekt menedzsment érettséget befolyásoló szervezeti és egyéni faktorokat, amelyen keresztül 4. hipotézis alátámasztására nyílik lehetőség.
A projekt siker és a szervezeti projekt menedzsment érettség közötti összefüggések vizsgálata.
Az elemzés alapját a kérdőíves felmérés eredményei, valamint a fenti primer kutatási eredmények adják. A vizsgálat célja megállapítani, hogy kimutatható-e összefüggés a határon átnyúló pályázati projektek sikeressége és a megvalósító szervezetek projekt menedzsment érettsége között. A vizsgálat az 5. hipotézis alátámasztására szolgál.
A projektek általános jellemzői, valamint a projekt siker és a szervezeti projekt menedzsment érettség közötti összefüggések elemzése.
Az elemzés alapját a kérdőíves felmérés eredményei adják. A vizsgálat célja, hogy feltárjam a vizsgált projektek általános jellemzői és a projektek sikeressége, valamint a megvalósító szervezetek projekt menedzsment érettsége közötti összefüggéseket, melyek alapján fejlesztési javaslatok fogalmazhatók meg a jövőre vonatkozóan.
6.4.1 Operacionalizálás
Mivel kutatásom kulcseleme a mérés és elemzés, ezért annak lebonyolítása előtt szükséges tisztázni és pontosítani a vizsgálni kívánt fogalmakat, majd ki kell alakítani azokat az eljárásokat, amelyek révén a vizsgált fogalmakat megjelenítő empirikus megfigyelésekhez jutunk (Babbie, 2003).
A határon átnyúló pályázati projektek sikertényezőinek és a megvalósító szervezetek projekt menedzsment érettségének feltételezett változóit, valamint az ezeket magyarázó változók körét az alábbi ábrán foglaltam össze, ahol az egyes területek között feltételezett kapcsolatokat szimbolizálják a modell elemeit összekötő vonalak, amelyek mentén a kapcsolatok fennállását vizsgálom. A következőkben bemutatom a feltételezett változók leírására szolgáló indikátorok csoportjait.
22. ábra: A kutatási modell feltételezett változói
Egyéni jellemzők Szervezeti projekt
menedzsment érettség Projekt siker Szervezeti jellemzők H2
H4
Szervezeti struktúra
Szervezeti kultúra Szervezeti kompetenciák fejlesztése, tudás átadás
Kompetenciák Motivátorok és ösztönzők
Objektív tényezők
Szubjektív tényezők
Szakmai háttér
Projekttapasztalat
Projektfolyamatok
Kommunikáció
Kapcsolatrendszer
H1
H3 H2
H4 H5
A határon átnyúló pályázati projektjeinek sikerességére, valamint a megvalósító szerveztek projekt menedzsment érettségére szervezeti és egyéni tényezők gyakorolhatnak jelentős hatást.
A szervezeti tényezők között azonosítottam a szervezeti struktúrát, a szervezeti kultúrát, valamint a tudásátadás különböző eszközeit, mint befolyásoló tényezőket.
A szervezeti struktúra vizsgálatához a projekt menedzsment területén széles körben alkalmazott módszert követve öt struktúra modellt keresek a kutatásom során, melyek a következők: koordináció-orientált szervezet, funkció-orientált szervezet, mátrix-szervezet, projekt-orientált szervezet és projekt-orientált vállalkozás. A kérdőívben az egyes struktúratípusok szakirodalomban fellelhető jellemzőit megfogalmazó állításokat tettem, a válaszadónak azt kell eldöntenie, hogy az adott állítás egy ötfokozatú skálán mérve milyen mértékben jellemző az általa képviselt szervezetre.
A szervezeti kultúrát szintén egy széles körben alkalmazott elemzési technikával, a Cameron és Quinn által kidolgozott módszer alapján vizsgálom, és így négy kultúra típust keresek (klán, adhokrácia, hierarchia, piac), amelyeket a következő tényezők vizsgálatával azonosíthatunk be: célorientáció, irányítás, vezetési stílus, összetartó erő a
szervezetben, stratégiai hangsúlyok, siker. A válaszadóknak mind a hat dimenzióban 100-100 pontot kell felosztaniuk a négy kultúratípusra jellemző állítás között. Adhatják az összes pontot egy állításhoz, vagy szét is oszthatják azokat.
A szervezeti kompetenciák fejlesztési módszereinek feltárásához a különböző munkahelyen történő, valamint munkahelyen kívüli fejlesztési technikákat, továbbá egyéb tudásátadásra irányuló eszközöket elemzem. A szakiodalomban is ismertetett tudásátadási és fejlesztési metódusokat soroltam fel a kérdőívemben, melyek közül a válaszadók kiválaszthatják azokat, melyek jellemzőek az általuk képviselt szervezetre.
A sikerre és szervezeti projekt menedzsment érettségre ható egyéni tényezőket a projekteket lebonyolító koordinátorok és menedzserek motivációin, valamint kompetenciáin keresztül vizsgálom.
Az egyéni motivációs tényezők belső és külső elemein keresztül feltárom a vizsgált térségben nyertes projekteket koordináló személyeket ösztönző faktorokat. A kérdőívben különböző motivációs tényezőket felsorolva a válaszadók ötfokozatú skálán jelezhették, hogy mely tényező milyen mértékben motiválja őket a projektmunka elvégézésre.
A személyes kompetenciák vizsgálatához pedig a következő négyes csoportosítást veszem alapul: szakmai kompetenciák, személyes kompetenciák, társas kompetenciák, módszertani kompetenciák. A kompetenciák kapcsán fontosnak tartom külön megvizsgálni a projektmenedzserek által a projektek sikere érdekében fontosnak ítélt képességek körét, valamint ezt szembeállítani a birtokolt kompetenciák körével. Ennek megfelelően az egyes kompetenciákat kétszer felsorolva szintén ötfokozatú skálát alkalmazva jelölhetik be a válaszadók a véleményüket, külön a fontosság és külön a birtoklás szempontjából.
A projekt siker esetében a mágikus háromszög elemeit veszem alapul, objektív és szubjektív tényezőkre bontva azokat. A pályázati projektekben objektíven mérhető mutatók az időtényező, valamint a költségekre vonatkozó információk; a szubjektív tényezőket pedig a különböző érintettek (pályázó szervezet, közreműködő hatóság, projekt célcsoportjai) elégedettségi mutatói jelzik. Továbbra is ötfokozatú skálán értékelhetik a válaszadók saját projektjük sikerét.
A szervezeti projekt menedzsment érettség mutató kidolgozásához a három legfontosabb szervezeti projekt menedzsment érettség modellt (Gareis-féle Maturity Model, Kerzner-féle PMM modell és a Projekt Menedzsment Intézet OPM3 modellje) veszem alapul. Ezen elemeket ötvözve a vizsgált térségben megvalósuló projektek esetében a szervezeti projekt mendedzsment érettséget a következő tényezőkkel írom le:
szakmai háttér, projekttapasztalat, folyamatok, kommunikáció és kapcsolatrendszer.
6.4.2 Az adatok forrása
Kutatásom során az átfogó másodlagos elemzések alapján állítottam össze a kutatási kérdéseimet és a hipotéziseimet. Az empirikus kutatás a határon átnyúló pályázati projekteket megvalósító szervezetek megkérdezésén alapult, az így nyert adatokat statisztikai és ökonometriai elemzéseknek vetettem alá. A kvantitatív felmérés során végzett kérdőíves adatgyűjtés reprezentatív a három résztvevő országban székhellyel rendelkező, vizsgált projekteket megvalósító szervezetek számára nézve.
Ennek köszönhetően az elsődleges és másodlagos adatok egymást kiegészítve, komplex módon járulnak hozzá a kutatásom lebonyolításához és a kutatási kérdések megválaszolásához.