• Nem Talált Eredményt

Célcsoportok elégedettsége

• a projekt képes volt megszólítani célcsoportjait

• a célcsoport tagjai elégedettséget mutattak

• a célcsoport tagjai részt vettek az eseményeken

Célcsoportok

elégedettsége

esetében a költség és időkeretek közötti kapcsolat kisebb jelentőségűnek tekinthető.

 A költségtényezők nem mutatnak szignifikánsan igazolható hatást e pályázati projektek körében, így ez a peremfeltétel nem tekinthető sikerfaktornak.

Ennek legfőbb okaként a pályázati konstrukciókat tartom, mivel egy-egy határon átnyúló pályázati projekt esetében nem kizárlag a kedvezményezettnek áll érdekében a projekt széleskörű megvalósítása, valamint a támogatási keret maradéktalan lehívása, hanem a közreműködő szervezetek és az Irányító Hatóság is e közös cél érdekében dolgoznak. Mindemellett az Irányító Hatóság nem engedélyezi a költségkeretek túllépését, csupán az egyes költségvetési sorok közötti átcsoportosítást. Ennek megfelelően a hagyományos, nem pályázati keretek között lebonyolított projektekkel ellentétben a folyamatos ellenőrzésnek és költségterveknek való megfeleltetésnek köszönhetően a projekt zárásakor a költségek kevésbé játszanak kulcsszerepet a sikerben, hiszen azok a projekt teljes életciklusa alatt külső monitoring alatt állnak, és az esetleges hiányosságok, eltérések korrigálhatók.

 A minőség a három legfontosabb érintett elégedettségén keresztül mérve részben nyert igazolást a faktorelemzés által, hiszen a pályázó szervezet és a projekt célcsoportjainak elégedettsége bizonyítottan a projekt siker részét képezik, a közreműködő szervezetek elégedettsége azonban nem sorolható e körbe. A minőség értelmezése tehát a határon átnyúló pályázati projektek kapcsán meghatározható a pályázó szervezet elégedettségével, amely magába foglalja a pályázati tevékenységek, outputok és indikátorok teljesítését; továbbá a pályázatban megfogalmazott célcsoportok elérésének és bevonásának mértékével, valamint az ő elégedettségükkel.

Látható, hogy a szakirodalomban felvázolt három legfontosabb sikerkritériumok (minőség, időtényező és költségkeretek betartása) a határon átnyúló pályázatok esetében részben vannak csak jelen. Az időtényező mellett - amennyiben elfogadjuk a minőség elégedettséggel való mérésének lehetőségét – a minőség kritériumai jelentek meg a vizsgálat következtében.

A fentiek értelmében az első tézisem a következő:

A határtérség pályázatainak csoportosítása a sikerfaktorok szempontjából

Kutatásom során fontosnak tartottam annak vizsgálatát is, hogy a meghatározott sikerfaktorok alapján besorolhatjuk-e a szervezeteket egymástól jól elkülöníthető kategóriákba. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a térség eddig lebonyolított projektjei esetében milyen a sikerességi arány, és a fenti faktorok alapján milyen csoportok képezhetők. Ezen csoportosítást többek között azért is tartottam fontosnak, mert ezáltal gyakorlati tanácsokat és javaslatokat tudok megfogalmazni azon klaszertagok számára, akik a vizsgált faktorok alapján nem nevezhetők sikeresnek.

A határon átnyúló pályázati projektek sikeressége a következő tényezőkkel írható le: időtényező, pályázó szervezet elégedettsége, célcsoportok elégedettsége.

32. táblázat: A vizsgált projektek siker klasztereinek végső klaszterközép értékei

Faktorok Klaszter

1 2 3 4

Időtényező ,15694 -1,67236 -,12194 ,37640

Pályázó szervezet elégedettsége ,39442 ,23358 -1,73132 ,29400 Célcsoportok elégedettsége -1,11078 ,38296 -,29201 ,64670

A létrejött sikerfaktorok bevonásával klaszterelemzést végeztem, s a 32. táblázat adatainak megfelelően négy csoportba soroltam a válaszadókat:

 belső elégedettségre fókuszálók: ezen klaszter tagjai az átlagosnál nagyobb hangsúlyt fektetnek a szervezeti feladatok ellátására, így a pályázatban vállalat outputok és indikátorok teljesítésére, valamint az egyes tevékenységek elvégzésére. Az időtényező kapcsán e szervezetek fegyelmezettnek mondhatók, tehát a projekt tevékenységeket, a jelentéseket és hiánypótlásokat időben teljesíteni tudják, a projekt zárása a terveknek megfelelően történik. E klaszter tagjai a legkevesebb figyelmet a célcsoport elérésére, elégedettségére fordítják, e tényező kapcsán jóval átlag alatti értéket mutatnak. Ezen klaszterbe 57 szervezet sorolható;

 időbeli problémákkal küzdők: a második klaszter tagjaira jellemző, hogy nem tudják a tervezett időkereteket betartani, és az egyes tevékenységeket, jelentéseket nem képesek a megadott határidőre elkészíteni. Ezen szervezetek esetében gyakoriak a projekthosszabbítások. A klaszter tagjai mindemellett igyekeznek az előírt eredményeket produkálni, és mind az előírt outputok és indikátorok, mind a tevékenységek kapcsán teljesíteni a vállalásokat. A célcsoportok elérése és részvétele, valamint elégedettsége szintén átlagosnál jobb ezen szervezetek esetében, így elmondható, hogy a célcsoport-fókusz adott e 25 szervezetnél;

 kevésbé sikeresek: e klaszter tagjai mindhárom mutató tekintetében az átlagtól negatív irányba térnek el, kimagasló a pályázó szervezet elégedettségét és teljesítményét leíró mutató negatív értéke, amely azt mutatja számunkra, hogy ezen szervezetek komoly problémákkal küzdenek a projektben vállalt eredmények felmutatása kapcsán. Mindemellett nehézségeik adódnak az időtényezők betartása, valamint a célcsoport széleskörű bevonása és aktivizálása kapcsán is. E klaszterbe 33 szervezet sorolható;

 sikeresek: a sikeresek klaszterébe sorolt 98 szervezet mindhárom vizsgált faktor alapján átlagosnál jobb teljesítménnyel rendelkezik; a legnagyobb hangsúlyt a célcsoportok megszólítása kapta, de az időtényezők betartása is kiemelkedően fontosnak tűnik. A szervezetek viszont nem lehetnének sikeresek, ha a projekt tevékenységek révén nem biztosítanák a vállalt outputok és indikátorok teljesítését.

29. ábra: Projekt siker klaszterek

A létrejött klaszterek alapján megállapíthatjuk, hogy a határtérségben lebonyolított projektek 46%-a sikeresnek tekinthető a fentiekben meghatározott sikerfaktorok alapján, ugyanakkor jelentős azon szervezetek száma, akik elsősorban befelé, a szervezet által kitűzött feladatok ellátására fókuszálnak, s nem feltétlenül az Európai Unió által megfogalmazott célokhoz való hozzájárulásra összpontosítanak. 33 kevésbé sikeres projektet azonosítottam a térségben, az ezen projekteket megvalósító szervezeteknek valamennyi változó alapján fejlődniük kell, ha újabb pályázatokat szeretnének benyújtani a 2014-2020-as programozási időszakban. Számos projekt küzd az időtényezővel, a szervezeteknek leginkább a határidők betartásával vannak nehézségeik. Ez mindenképp üzenet az Irányító Hatóságok számára, hiszen e pályázati konstrukció szerint nonprofit szervezetek, így számos önkormányzat, egyetem valósít meg projektet, melyeknek gyakran okoz problémát az aláírásra jogosult képviselő gyors elérése.

A létrejött klasztereket a későbbiekben kereszttábla elemzésnek vetem alá a projektek és a szervezetek egyéb jellemzői alapján létrejött klaszterekkel.

Belső elégedettségre fókuszálók (57 szervezet)

Időbeli problémákkal

küzdők (25 szervezet)

Kevésbé sikeresek (33 szervezet)

Sikeresek (98 szervezet)

6.6.3 A határon átnyúló pályázati projektek sikerét meghatározó tényezők

A kutatásom következő lépéseként azonosításra kerülnek a projekt sikerfaktoraira hatást gyakorló változók, amellyel a második hipotézisemet támasztom alá, illetve cáfolom meg.

30. ábra: A 2. hipotézisvizsgálat kiindulási modellje

Egyéni jellemzők Szervezeti projekt

menedzsment érettség Projekt siker Szervezeti jellemzők

Szervezeti struktúra

Szervezeti kultúra Szervezeti kompetenciák

fejlesztése, tudásátadás

Kompetenciák Motivátorok és ösztönzők

Objektív tényezők

Szubjektív tényezők

Szakmai háttér

Projekttapasztalat

Projektfolyamatok

Kommunikáció

Kapcsolatrendszer

Szervezeti jellemzők vizsgálata

A vizsgált szervezetek struktúrafaktorainak meghatározása

A vizsgált szervezetek struktúrájának megismerése érdekében faktorelemzést végeztem, mellyel feltárható az adatok struktúrája, és kiszűrhető a multikollinearitás, vagyis a változók közötti túlzott összefüggés.

A vizsgálatba a következő változók kerültek bevonásra:

 A projekt helye a szervezetben

o a projektmenedzser a felsővezetés és az egyes szervezeti egységek vezetői között helyezkedik el a szervezeti struktúrában;

Szervezeti struktúra

Szervezeti kultúra

Szervezeti kompetenciák fejlesztése,

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK