A projektmenedzser kompetenciái

Ahogy a fent bemutatott irodalmi áttekintés is többször utalt rá, a kompetenciák vizsgálatához elengedhetetlen, hogy azt egy bizonyos munkakörhöz kössük. Kutatásom során a projektmenedzserek különböző jellemvonásait vizsgálom, így a kompetenciák tanulmányozása kapcsán is ezen beosztás jellemzőire fókuszálok.

Davies szerint a projekt kompetencia azon szükséges tudáshalmaz, tapasztalat és ismeretkör, melyek szükségesek az árajánlatok, a projekt és a projektet követő teendők elvégzéséhez (Davies, 2005:62). A projektmenedzsernek tehát elsősorban ezen szakmai kompetenciákkal kell rendelkeznie.

Számos szerző mélyebben foglalkozott a projektmenedzserek kompetenciáinak témájával, az általuk kidolgozott elméleti megközelítéseket a 11. táblázat foglalja össze.

•a tevékenység ellátására, foglalkozás gyakorlására, munkakör betöltésére való képesség, alkalmasság

•szakmai ismeretek, szakmai készségek szakmai kompetenciák

•tulajdonságok, melyek hozzájárulnak az adott

tevékenységek hatékony és eredményes elvégézéséhez

•adottságok, jellemvonások, értelem és érzelem viszonya személyes kompetenciák

•partnerekkel való együttműködést elősegítő jellemzők

•együttműködés, kommunikáció, konfliktuskezelés társas kompetenciák

•munkamódszer és gondolkodás, amellyel az egyén az egyes munkafolyamatokhoz viszonyul

•gondolkodás, problémamegoldás, munkamódszer és munkastílus

módszertani kompetenciák

11. táblázat: A projektmenedzserek szükséges kompetenciái Szerzők Projektmenedzser szükséges kompetenciái

Meredith, 1995

 csapatmunka

 szervezési képességek

 kommunikációs képességek

 szakmai kompetenciák

 alkuképesség, bizonyos szituációk kezelése

 vezetési képességek Goodwin, 1995

 fogalmi, konceptuális képességek

 szakmai kompetenciák

 szakmai képességek (szakmai projekt menedzsment ismeretek)

 menedzsment képességek (vezetési ismeretek, üzleti aspektusok ismerete, kommunikációs, pénzügyi és humán erőforrás ismeretek)

 alkuképesség (különböző szituációk, bizonytalanság, kétség és konfliktusok kezelése)

 szakmai kompetenciák (projekt által alkalmazott eszközök és technikák ismerete)

 szervezet-ismeret (a projektet kivitelező szervezet átfogó ismerete)

 kulturális kompetenciák (a projektben közreműködő különböző nemzetek kultúrájának ismerete)

IPMA, 2006

 szakmai kompetencia tartomány (alapvető projekt menedzsment képességek)

 viselkedési kompetencia tartomány (egyéni projektmenedzseri jellemzők)

 tartalomfüggő kompetencia tartomány (a projekt tartalmától függő menedzseri kompetencia elemek)

 társas kompetenciák és érzelmi intelligencia

 kommunikációs képességek

 szervezeti politika ismerete

 a vízió és az értékek fontosságának felismerése Kerzner,

2009:149-153

 csapatépítő képességek (elkötelezettség biztosítása, hatékony légkör, jó személyes kapcsolatok)

 vezetői képességek (innovativitás, karizma, rugalmasság)

 konfliktuskezelői kompetenciák (szervezeti viselkedés megértése, hatékony kommunikáció biztosítása)

 szakmai kompetenciák (szakmai, technológiai, piaci ismeretek)

 tervezési képességek (információs folyamatok, dokumentációk, kötelezettségvállalások megtervezése)

 szervezési képességek (szervezeti működés megértése, munka felosztásának képessége)

 vállalkozói kompetenciák (általános menedzsment és vállalkozói ismeretek)

 adminisztrációs készségek (működési eljárások ismerete)

 erőforrás allokációs képességek

Forrás: Meredith, 1995; Goodwin, 1995; Murch, 2000; Dainty et al., 2005; Gareis, 2005; IPMA, 2006; Pheng – Chuang, 2006; Thomas-Mengel, 2008; Kerzner, 2009 A szerzők által legtöbbször citált projekt menedzsment kompetencia a szakmaisággal függ össze, mely a szerzők szerint mind a projekt menedzsment eszköztár, mind pedig a projekt eredményéül szolgáló termék vagy szolgáltatás ismeretét jelenti. Az általam vizsgált kilenc szerző közül heten említették ezt a kompetenciát.

Meredith, Murch, Thomas-Mengel, valamint Kerzner szerint a vezetési-menedzseri, valamint Meredith, Gareis, Thomas-Mengel és Kerzner szerint a szervezeti-szervezési kompetenciák is kiemelkedően fontosak a projektek vezetése szempontjából, amely eredmény alapján elmondhatjuk, hogy a projektmenedzser is menedzsernek, vezetőnek tekinthető, tehát (amennyiben a feladathoz utasítási és ellenőrzési jogkör is párosul, valamint csapatot kell koordinálni) valamennyi menedzseri kompetenciával rendelkeznie kell. Szintén fontos az adott szervezet alapos ismerete, valamint annak keretei között megvalósítandó szervezési feladatok megfelelő ellátása.

A vizsgált szerzők közül három emelte ki a személyes, valamint a társas kompetenciák fontosságát, így például a motiválást, problémamegoldást, a projekt csapat tagjaival való megfelelő bánásmódot, mely véleményem szerint szintén rendkívül fontos terült, s a projektmenedzser feladatának tekinthető.

A fent bemutatottak mellett néhány kutató kiemelt figyelmet szentelt az állami és nonprofit szféra menedzsereinek, projektmenedzsereinek kompetenciáira is.

Virtanen szerint az állami szféra menedzsereinek öt kompetencia területen kell kiemelkedőt nyújtaniuk, ezek a következők:

 feladattal kapcsolatos kompetenciák: a megadott célok elérésének képessége a felállított keretek mentén, de e területhez tartoznak a különböző készségek és viselkedési minták, mint a kommunikáció vagy az adatelemző képesség is;

 szakmai ismeretek: speciális, adott szakterülethez kapcsolódó ismeretek köre;

 szakmai ismeretek az adminisztrációban és közigazgatásban: megszabott szakpolitikák ismerete és végrehajtása;

 politikai kompetencia: értékek, ideológiák, melyek nélkül a menedzserek nem képesek a politikai célok mentén kitűzött (projekt)célok elérését szolgálni;

 etikai kompetencia: az általában kultúrában rejlő morális értékek és normák sorolhatók e kategóriába (Virtanen, 2000:335-336).

A szerző szerint a fent felsorolt kompetenciák egyszerre szolgálják az értékeket, melyeket az állami szféra megtestesít, valamint az eszközöket is, amelyekkel a projektmenedzserek elérhetik a kitűzött célokat.

Bowman és munkatársai az előző megközelítéshez némiképp hasonló kompetenciákat fogalmaztak meg. A kutatók szerint az állami szféra menedzsereinek esetében egyfajta képesség háromszögről beszélhetünk, melynek elemei a következők: szakmai kompetenciák, vezetési kompetenciák, etikai kompetenciák (Bowman et al., 2004).

Jalocha és munkatársai átfogó kutatást folytattak a nonprofit szektor projektmenedzsereinek kompetenciái kapcsán, s kutatásukban az IPMA modell három kategóriájába sorolták a legfontosabbnak tartott kompetenciákat. Valamennyi kategória több tíz elemet tartalmaz, melyek közül a legfontosabbak:

 szakmai kompetenciák: stressz tűrő képesség, rangsorolás, problémamegoldás, megfelelő döntéshozatali képesség, változások kezelése;

 viselkedési kompetenciák: őszinteség, elkötelezettség, kreativitás, nyitottság, etikus viselkedés;

 tartalomhoz igazodó kompetenciák: együttműködő képesség, elemzőkészség, jogi és kulturális kérdések kezelése, több érintett együttes kezelése, szervezeti értékek megértése és elfogadása (Jalocha et al., 2014:254-255).

A fenti szerzők szerint tehát a nonprofit szféra projektmenedzsereinek is rendelkezniük kell bizonyos vezetési ismeretekkel, s természetesen nem vitatható ez esetben sem a szakmai ismeretek és kompetenciák fontossága. Az előző csoportosításhoz képest e szférában két szerzőnél is megjelenik az etikus viselkedés kérdése, mely az állami és nonprofit szektor alapvető küldetésén nyugszik.

A projektmenedzserek kompetenciái kapcsán érdekes tényt közölt Thomas és Mengel, akik szerint nincs empirikus bizonyíték arra, hogy a képzett vagy tanúsítvánnyal rendelkező menedzserek sikeresebben vezetnének projekteket, mint a véletlenül azzá vált projektmenedzserek (Thomas-Mengel, 2008:305). Ezen elmélet azt tételezi fel, hogy a kompetenciák közül elsősorban nem a szakmai, sokkal inkább a személyiségből fakadó, valamint a társas kompetenciák vizsgálata során nyerhetünk információt a projektek sikeréről.

Ezen elmélettel szemben Murch szerint nem születnek jó projektmenedzserek, ahhoz, hogy valaki azzá váljon, képeznie kell magát, tapasztalatokat kell szereznie, ami által a különböző képességei is fejlődhetnek. Murch szerint minden egyes sikeresen véghezvitt projekttel a menedzser jobbá és jobbá válik (Murch, 2000). E megközelítés logikusnak tűnhet, s saját tapasztalataimra alapozva bizonyos mértékben egyetértek a megközelítéssel: nyilvánvalóan az adott projekttípusban, pályázati felhívásban szerzett tapasztalatok nagyban hozzájárulhatnak az egyéni fejlődéshez és a sikeres projekt menedzsmenthez. Mindemellett véleményem szerint e tapasztalatok nem ültethetők át minden esetben maradéktalanul egy új felhívásba vagy egy másmilyen típusú projektbe, ami pedig bizonyos személyes jellemzőket és kompetenciákat, mint pl. a nyitottságot, az alkalmazkodóképességet, a rugalmasságot mindenképp megkövetelik az egyéntől.

Összegezve a szerzők álláspontja közötti eltérést a következőképpen lehet feloldani:

senki sem születhet automatikusan jó projektmenedzsernek, de bizonyos, biológiailag kódolt kompetenciák megléte hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki könnyedebben azzá