Szekunder frazeologizálódás

Ami a szekunder frazeologizálódást illeti, fentebb már volt róla szó, hogy az így létrejött szókészleti egységek már meglévő állandósult szókapcsolatok továbbalakításával keletkez-nek, azaz itt nem egyszerűen frazémák létrejöttével van dolgunk, hanem meglévő frazémák változásával. Barz (1985: 126–127) az így alakult frazémákat is két csoportra osztja eredetük szerint: az elsőbe a nem átvitt értelmű frazémákból, azaz főként megnevezési sztereotípiákból (Nominationsstereotype) idiomatizálódás/figuratív jelentésváltozás révén létrejövő másod-lagos frazémák tartoznak, a másikba a már korábban frazeolexémává vált egységek modifiká-ciója révén kialakuló egységeket sorolja.

3.2.1.2.1. Nem idiomatikus frazémák figuratív jelentésváltozása

A megnevezési sztereotípiák gyakran valamilyen szakterülethez kötődnek, például az orvosi vagy a sportnyelvhez. Közülük kevésbé jönnek szóba a szekunder frazeologizálódási folyamat tekintetében a főnévi értékű frazeológiai terminusok, mint pl. fehérköpeny hipertónia, genera-lizált szorongás, illetve közvetett szabadrúgás, kétvonalas les, mert ezekre nem igazán jellemző az idiomatikus jelentésváltozás, igaz, nem is lehetetlen, vö. pl. neuralgikus pont ʼvminek érzé-keny, sebezhető pontja, elemeʼ:

…a büntetés-végrehajtás jelenlegi állapotában az elmúlt években az egyik neu-ralgikus pont a fogva tartottak tevékenységének, a fogva tartottak munkavég-zésének, az ehhez szükséges feltételeknek a biztosítása, elsősorban pénzügyi, gazdasági szempontból. (Országgyűlési Napló; Dr. Vastagh Pál igazságügy-mi-niszter; 1995. október 25.)

Nagyszámú igei fejű fordulat is van azonban a megnevezési sztereotípiának tekinthető szak-nyelvi frazémák között, amelyeket később átvitt értelemben is kezdtek használni. Lássunk három példát!

bedobja a törölközőt:

1. <ökölvívásban> az edző jelzi, hogy versenyzője idő előtt feladja a küzdelmet Lakatos Pál viszont teljesen egészséges, igaz, ő nem „mezei” címvédésre ké-szül, hanem sporttörténetinek számító, sorozatban elért 11. országos bajnoki sikerére. Az első akadályt tegnap a békési Nagy jelentette volna a Vasas kislég-súlyú (48 kg) „óriása” számára. Ám még szinte le sem csengett a meccs, s egy-ben az egész ob kezdetét jelző gongszó, még el sem csattant az első pofon, ami-kor a békési fiú talán túl békés trénere bedobta a törölközőt. (MNSzt.; Népszava 2000. november 30.; Cím: Lakatos első lépése a 11-es felé)

2. <ált.> feladja a kilátástalan küzdelmet, befejez vmilyen tevékenységét

Sokan reménykedtek abban is, hogy a mezőgazdaság talán majd felszívja az állástalanok egy részét, de ez az elképzelés sem vált be. A kisparcellákon küsz-ködők egy része már bedobta a törölközőt, a növekvő szántóföldi birtokokon pedig kevés alkalmazottnak jut munka. (Magyar Hírlap 1999. július 22., 27) A vb-selejtezők 2. körében szomorú hétvégéje volt az angol labdarúgásnak.

Nem elég, hogy a Wembley-stadion búcsúzott egy időre – újjávarázsolják az

arénát –, a hazai együttes is vereséget szenvedett az ősi vetélytárs német válo-gatottól, mely után a háromoroszlánosok szakvezetője, a népszerű Kevin Keegan is bedobta a törölközőt, azaz lemondott. (MNSzt.; Népszava 2000. ok-tóber 9.; Cím: Keegan lemondott, Völlert ünneplik)

veszi az akadályt:

1. <akadályfutásban> átugorja a futópályán kiépített akadályokat

Az akadályvétel gátvétellel történik. Kezdők és „beugró” versenyzők rálépéssel veszik az akadályt. (http://www.zsimi.hu/zsimi/zsimisport/atletika/akadaly futas, 2016. 03. 09)

2. leküzd vmilyen nehézséget, problémát

A várakozásnak megfelelően férfi vízilabda-válogatottunk biztosan vette az első két akadályt az olimpiai tornán. Kemény Dénes szövetségi kapitány együt-tese a szombati bemutatkozáson 7-4-re verte a görögöket, tegnap pedig a hol-landokat múlta felül 16-8-ra. (MNSzt.; Népszava 2000. szeptember 25.; Cím:

Vízilabdás gólparádé apró hibákkal)

A törvényjavaslat az első akadályt jól vette, a parlament környezetvédelmi bi-zottsága egyhangúlag tárgysorozatba vette kezdeményezésünket. (MNSzt.;

Népszava 2001. június 19.; Cím: Akiknek nem fontos a jövő) árnyékra vetődik:

1. <labdajátékban> a kapus mellévetődik a labdának [Cím:] Árnyékra vetődött a brazil futballkapus

A labda a kapu felé hullott, a brazil Sinop kapusa egészen máshol várta, való-színűleg a rossz látási viszonyok zavarhatták. (http://index.hu/

sport/futball/2010/11/19/arnyekra_ugrott_a_brazil_kapus/ – 2016. 03. 09) 2. olyasvalamit tesz, amivel ő úgy gondolja, hogy eléri célját, valójában

azon-ban célt téveszt

A bekövetkezett események nyomán lehet – rosszmájúan – úgy fogalmazni, hogy Szabó Ivánék árnyékra vetődtek, amikor '96 tavaszán meggondolatlanul kiváltak az MDF-ből. (MNSzt.; Magyar Nemzet 1999. május 29.; Cím: Hely-zetkép a jobboldalról – Az MDF és a Néppárt közös múltja)

– Először is: hogy választja ki a célt? Nem fordul elő, hogy „árnyékra vetődik”, vagyis nem talál semmit a lakásban? (MNSzt.; Digitális Irodalmi Akadémia;

Moldova György: Szabadíts meg a gonosztól!; 1990)

Ezeknek a kifejezéseknek az esetében a kiinduló jelentés – mint példáinkban is – többnyire megmarad, így poliszém frazémák keletkeznek. Szerkezeti változások nem nagyon figyelhetők meg, de az egyes komponensek szemantikai jegyeit illetően lehetnek módosulások, (l. pl. a veszi az akadályt kifejezéshez kapcsolódó harmadik példát, amelyben nem élő szemantikai je-gyű bővítmény (törvényjavaslat) áll alanyként), erről később, a 4.1.1. fejezetben részletesebben is lesz szó. Az új jelentés – akárcsak a primer frazeologizmusoknak a szabad szókapcsolatokból való kialakulása során – többnyire metaforikus és metonimikus névátvitel révén jön létre, s gyakran jelentésbővülés is kíséri.

Az így létrejött jelentés a régiből többnyire könnyen levezethető, főként, ha a kiinduló kife-jezésnek magas az ismertségi foka (vö. Barz 1985: 126), mint például az alábbi esetekben:

öngólt lő ʼsaját magának árt vmivelʼ

sakkot ad vkinek ʼkeresztülhúzza az ellenfél vmilyen tervét, megakadályozza annak végrehajtásátʼ

borítékolja a lépést ʼelőre megmondja egy ügyben, mi lesz a következő lépés, illetve a megoldásʼ

mélyütést / övön aluli ütést visz be vkinek/vminek ʼ<alattomos cselekedetével>

komolyan árt neki, nagyon megrendítiʼ padlóra küld vkit ʼelbánik vele, ellehetetlenítiʼ padlót fog ʼösszeomlik, tönkremegyʼ

nem tartoznak egy súlycsoportba ʼnem mérhetők, hasonlíthatók összeʼ parlagon hagy ʼkihasználatlanul hagy, elhanyagol, nem törődik veleʼ kereszttűz alá vesz vkit ʼ<kérdésekkel> nekitámad vkinekʼ

zöld utat ad vkinek/vminek ʼengedélyez, lehetővé tesz vmitʼ

Az eredeti konkrét jelentés ismerete azonban nem feltétlenül szükséges az átvitt értelmű ki-fejezés helyes használatához. A kenterbe ver kifejezésről ugyanis a nyelvhasználók többsége valószínűleg nem tudja, hogy a fordulat a lovassportból származik, s eredetileg akkor használták, ha a lóversenyen az egyik ló erőlködés nélkül, szinte könnyű galoppban, azaz kenterben (< ang. canter) előzte meg a többieket. Mára már csak a kenterbe forma használatos, s a kifejezés eredeti értelme is demotiválódott. Idiomatikus értelme (ʼfölényesen legyőz, lehengerel vkit; fölébe kerekedikʼ) azonban teljesen világos a beszélőközösség tagjai számára.⁷⁹ 3.2.1.2.2. Korábban létrejött frazémák alaki modifikációja

A szekunder frazeologizálódás másik típusában a már meglévő frazémák alaki módosulá-sával jönnek létre az új egységek. Barz szerint (1985: 127) ebben a típusban gyakran szükség van a kontextus fokozott mértékű bevonására, mert az alapul szolgáló frazémákon végrehajtott változtatások sok esetben csak a kontextussal együtt érthetők. A változtatások többféleképpen történhetnek, s eltérő szemantikai következményeik vannak. A módosulások többnyire a ki-induló frazéma szerkezetét, valamint a komponensek mennyiségét és minőségét érintik. A le-hetséges változások közé tartozik a frazéma komponenseinek cseréje (Vak szem is talál ka-kast) vagy a kifejezés expanziója, illetve redukciója (A pénz nem boldogít, csak a dolgok, amiket érte megvehetünk), valamint a frazémák kontaminációja (Ajándék lónak túros a háta), továbbá a defrazeologikus deriváció (baklövést követ el). Ezeket a fenoménokat számos eset-ben leírták (pl. miként módosulnak frazémák a reklámok szövegéeset-ben, viccekeset-ben stb.), de keve-sebb figyelmet kapott az a tény, hogy nemcsak alkalmi módosulásokról lehet szó, hanem stan-dardizálódott formákról is, amelyek a frazémaállomány részévé válnak. A szekunder

79 Hasonló ehhez némileg a kapóra jön kifejezés is, melyben a kapó elem ebben a ragos formában ma már szinte unikális lexéma, de O. Nagy szerint (1979: 253–254) a szólás valójában egy népi labdajátékból származik, amely-ben a kapó olyan ütést jelentett, mely után a labdát el lehetett kapni, mielőtt leesett, azaz voltaképpen itt is egy szaknyelvi kifejezés idiomatizálódásával van dolgunk.

frazémaképződés nagyon változatos módjait a későbbiekben részletesen is bemutatom, egy-előre azonban szeretném a frazémakeletkezés tipológiáját még alaposabban körüljárni.

Munske szerint (1993: 509) Barznak a frazémaképződés kiinduló bázisára koncentráló mo-dellje némileg inkonzisztens. Ennek egyik oka az a fentebb már tárgyalt körülmény, hogy a szemantikailag inkompatibilis elemekből álló csoport tagjainak többségéről mélyebb elemzés-sel kimutatható, hogy valójában figuratív jelentésváltozással keletkeztek.

További kritikaként megjegyzi még, hogy Barz rendszerezése nem említi meg azt a lehető-séget, hogy megnevezési sztereotípiák is modifikálhatók. Ez véleménye szerint azzal függ ös-sze, hogy ezt a csoportot általában a frazeológia perifériájára száműzik. Pedig gyakorlatilag minden állandósult szókapcsolat modifikálható, akkor is, ha nincs figuratív jelentésük. Például a fentebb bemutatott alte/neue Bundesländer kifejezések is módosíthatók szójátékosan, például így: die gealterten Bundesländer ʼa megöregedett szövetségi tartományokʼ vagy die neugeborenen Bundesländer ʼaz újszülött szövetségi tartományokʼ.

A fő problémát azonban Munske abban látja, hogy mind primer, mind szekunder frazeologizálódással keletkeznek figuratív jelentésváltozáson átesett egységek: a különbség pusztán annyi, hogy a primer frazeologizálódás esetén szabad szókapcsolatok metaforizációjáról van szó, a szekunder frazeologizálódás körébe tartozó átvitt értelmű kifeje-zések viszont a figuratív jelentésváltozást megelőzően már állandósult szókapcsolattá (több-nyire szaknyelvi frazeológiai terminus technicussá) váltak. Szerinte ezekben a kifejezésekben sokkal fontosabb a figuratív jelentésfejlődés ténye, mint az, hogy a kiinduló szerkezet előzete-sen szabad szókapcsolat volt-e vagy már állandósult. Munske szerint (uo.) azért is jobb ezt a két típust a figurativitás alapján egyesíteni, mert így az alaki változás nélkül, pusztán jelentés-változás útján létrejött egységek leválaszthatók a másodlagos frazeologizálódás körébe eső cso-portról, s a szekunder frazeologizálódás hatókörébe csak a frazeológiai egységek alaki modi-fikációjával alakult kifejezések tartoznak.

Mindezen problémák miatt Munske a frazeologizálódásnak egy másfajta tipológiájára tesz javaslatot, amely – mint fentebb is jeleztem – nem a frazémákat létrehozó bázisra, hanem a frazémák motiváltságának kérdésére, ezáltal azok keletkezésének módjára koncentrál. Az alábbiakban – néhol ugyan kritikával illetve – az ő osztályozását is ismertetem.