Szabad szókapcsolatok állandósulása figuratív jelentésváltozással

A primer frazeologizálódás egy másik típusába olyan állandósult szókapcsolatok tartoznak, melyek egy szabad szókapcsolat metaforizáción vagy metonímián alapuló jelentésváltozása folytán születnek, mint pl.

olajat önt a tűzre ʼmég jobban elmérgesíti, kiélezi a helyzetetʼ megmossa a fejét vkinek ʼmegszidja, megdorgálja, korholjaʼ

nyeregben van ʼvkivel szemben fölényben, s ezért biztonságban vanʼ

un már egy lemezt ʼelege van már egy bizonyos témából, szeretne másról is beszélniʼ

ráhúzza/ráteríti a vizes lepedőt vkire ʼ rábizonyítja a mulasztását, hibáját, bűnét, s ezzel lehetővé teszi, hogy elbánjanak vele, ellássák a bajátʼ

elhúzza/elhegedüli vkinek a nótáját ʼelveri, elnáspángolja, ellátja a bajátʼ a szőnyeg alá söpör vmit ʼ<többnyire vmilyen kényes kérdést, problémát>

meg-oldás nélkül félretol, ill. eltussol vmitʼ

mossa (a) kezeit ʼmentegetőzik, elhárítja a felelősséget magátólʼ⁷⁴ Ritkábban ugyan, de mondatformában is találunk ilyen egységeket, pl.

74 A kézmosást a víz tisztító erejébe vetett hit tette az ártatlanság szimbólumává, de maga a kifejezés bibliai ere-detű, igazán ismertté Jézus elítélésének történetéből vált, vö. pl. Máté 27:24.

Most ugrik a majom a vízbe. 1. ʼmost következik a dolog java, legérdekesebb vagy legnehezebb részeʼ, 2. ʼmost derül ki az igazság vagy vmi érdekes do-logʼ

Ahány ház, annyi szokás. ʼa szokások közösségenként változnakʼ

Mivel Barz a frazeologizálódási folyamat illusztrálására csak frazeológiai neologizmusokat használ fel, az ebbe a csoportba tartozó példái (i. m. 124) is ilyenek, pl.

alt aussehen ʼegy vitában, vetélkedésben alulmaradʼ [szó szerint: ʼöregnek néz kiʼ]

auf dem Schlauch stehen ʼegy nehéz helyzetben nem látja a kiutatʼ [szó szerint:

ʼa locsolótömlőn állʼ]

jmdm. den Zahn ziehen ʼvkinek az álmát, tervét leromboljaʼ [szó szerint: ʼki-húzza vkinek a fogátʼ]

Fentebb, a csoport létrejöttének jobb érthetősége kedvéért magam is olyan példákat mutat-tam be, amelyek esetében a szókapcsolatoknak mai nyelvünkben is megvan a szó szerinti értel-mezhetősége, s világos a mögöttük meghúzódó képi háttér és az elvont jelentés összefüggése.

Történetileg nézve azonban ebbe a csoportba tartozik régebben keletkezett szólásaink nagy ré-sze is, még ha ma nem mindig tudjuk is őket literálisan értelmezni. A művelődéstörténet és a néprajz segítségével viszont többnyire ezek esetében is meg tudjuk találni azt a szabad szókap-csolatot, amelyből jelentésváltozással kialakultak. Igaz, nem kis számban találunk olyan kife-jezéseket is, amelyek időközben annyira demotiválódtak, hogy nem mindig lehet teljes bizton-sággal felfejteni a kifejezés mögött meghúzódó nyelvi képet (nagy feneket kerít vminek; messze van, mint Makó Jeruzsálemtől; kiteszik a szűrét stb.).

A primer frazeologizálódásnak ebbe a két alcsoportjába (puszta állandósulással, illetve figu-ratív jelentésváltozással alakult egységek) néhány speciális frazématípus is beletartozik. Így a szakirodalomban többnyire onimikus frazeologizmusnak nevezett (vö. Burger 1998: 46, Forgács 2007a: 89), tulajdonnévvel egyenértékű vagy névfelidéző szókapcsolatok között is ta-lálunk olyan példákat, amelyek átvitt értelem nélkül, inkább csak az elemek összeforrása alap-ján jönnek létre (pl. Fehér Ház, Ovális Iroda, Lordok Háza, a pszichoanalízis atyja ʼSigmund Freudʼ), de jóval gyakoribbak a metonímián vagy metaforán alapuló egységek (az ezer tó or-szága ʼFinnországʼ, a legvidámabb barakk ʼMagyarország (a szocialista rendszer utolsó két évtizedében)ʼ, a szőke szikla ʼkorábbi válogatott labdarúgónk, Mészöly Kálmánʼ, a fekete kon-tinens ʼAfrikaʼ stb.).

Ugyancsak primer frazeologizálódással születnek amagyar szakirodalomban szóláshason-latoknak, másutt gyakran komparatív frazémáknak nevezett állandósult szókapcsolatok is.

Mint ismeretes, ezek mindig két részre bonthatók: első tagjuk többnyire ige vagy melléknév (ritkábban igei vagy melléknévi értékű szókapcsolat), második tagjuk pedig rendszerint mint kötőszóval bevezetett – gyakran hiányos szerkezetű – hasonlító mellékmondat. Főmondati ré-szük voltaképpen sosem idiomatikus, a mellékmondat pedig lehet szó szerint értelmezhető, de idiomatikus is. Az első csoportba tartoznak az alábbi egységek: fehér, mint a(z) alabást-rom/fal/hó/mész; annyi van vmiből, mint a pelyva; nyúlik vmi, mint a rétestészta; ritka vmi, mint

a fehér holló; fürge vki, mint a gyík stb. A nem idiomatikus főmondati, de idiomatikus mellék-mondati részt tartalmazó példák között találunk olyanokat, melyek motiváltsága világos (pl.

annyit ért vmihez, mint tyúk az ábécéhez; alakul, mint púpos gyerek a prés alatt; úgy áll rajta, mint tehénen a gatya stb.),⁷⁵ de olyanokat is, melyek képi hátterének felfejtéséhez gyakran művelődés- vagy nyelvtörténeti ismeretek szükségesek (pl. fénylik, mint a Salamon töke; úgy készül, mint a Luca széke; szid vkit, mint a bokrot; ordít, mint a fába szorult féreg)⁷⁶.

Hasonló képet mutatnak a közmondások is. Közös bennük, hogy logikai ítélet-jellegűek (implikáció: p → q), viszont ezek között is találunk olyanokat, amelyek inkább a megnevezési sztereotípiákhoz állnak közel, mert csak az összeforrottságuk miatt tartjuk őket állandósult szó-kapcsolatnak, pl.

A baj nem jár egyedül.

A pénz nem boldogít.

Más kárán tanul az okos.

Minden kezdet nehéz.

Minden jó, ha jó a vége.

Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra.

Sok kicsi sokra megy.

Jelentős részük azonban átvitt értelmű, metaforikus vagy metonimikus átvitelen alapuló ki-fejezés, pl.

Sok lúd disznót győz.

Az alma nem esik messze a fájától.

Holló a hollónak nem vájja ki a szemét.

Gyakran hengergetett kő nehezen mohosodik meg.

Csalánba nem üt a ménkű.

Bolond lyukból bolond szél fúj.

Olcsó húsnak híg a leve.

Vén kecske is megnyalja a sót.

Aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók.

Nyomtató ökörnek nem kötik be száját.

75 Mint látjuk, gyakran irónián alapulnak, vö. még világos, mint a vakablak; ném. klar, wie Kloßbrühe ʼvilágos, mint a gombócléʼ stb.

76 Az idézett példák megértéséhez tudnunk kell, hogy a Salamon töke eredendően egy világító töklámpás volt. A második kifejezés abból a népszokásból magyarázható, hogy régen december 13-án, Luca napján kezdtek el ké-szíteni egy széket, amelyet apró darabonként, tizenhárom napon át csináltak meg (tizenhárom határ tizenháromféle fájából). A szék így éppen karácsonyra lett kész, s ha magukkal vitték az éjféli misére, a templomban erre felállva állítólag megláthatták, kik a településen a boszorkányok (vö. Bárdosi 2015a: 341).

A harmadik kifejezést illetően már a XVI. századtól vannak adatok arra, hogy a bokor a régiek tudatában úgy szerepelt, mint aminek nem szoktak irgalmazni, amit ott ütöttek-vágtak, ahol éppen értek. Ennek az az oka, hogy a primitív népek a bokrokat gyakran rossz szellemek, főleg betegségdémonok lakásának tartották (vö. O. Nagy 1979: 82–84). Az utolsónak említett példában előforduló féreg szó jelentése pedig nem az, mint ma, hanem ’farkas, toportyán(féreg)’; a fa pedig, amibe a farkas beleszorul, nem más, mint a csapda, amit neki állítottak fel (vö. O.

Nagy 1979: 141–143).

De ún. szituatív klisék is létrejöhetnek egyszerű szabad szókapcsolatokból. A korábbi is-mert televíziós kommentátor, Palik László az 1997. évi Magyar Nagydíj közvetítése során mondta el az azóta az őszinte megdöbbenés szállóigéjévé vált elhíresült kérdését, mikor a ver-senyben addig vezető Damon Hill autójában tönkrement a hidraulika, ezáltal a sebességváltó és a gázpedál sem működött megfelelően, így korábbi 33 másodperces előnye hirtelen semmivé foszlott: Hova tűnt Damon Hill? Ez a fordulat azóta legendássá vált a Forma 1 sorozat kedve-lőinek körében, de később már nemcsak erre a szituációra való emlékezésül használták, sőt átalakítva is megjelenik, pl.

Gyurcsány Ferenc parlamenti vitára hívott minket – tessék, vitázzunk! No lám, de hol van a bátor kihívó? Hová tűnt Damon Hill? Talán éppen pózol fotósának, mint követője, Juhász Gábor? (Országgyűlési Napló 2005. szeptember 26., Dorkota Lajos)

Hétfőn az Országgyűlés első tavaszi ülésnapján sem vett részt az MSZP-elnök, ezt Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője is szóvá tette.

„Hová tűnt Damon Hill? Hová tűnt Mesterházy Attila? Hol van a baloldal kije-lölt miniszterelnök-jekije-löltje? Miért nincs a munkahelyén a baloldal kijekije-lölt miniszterelnök-jelöltje, akkor, amikor a parlament elkezdi az ülést?” – kérdezte Belváros polgármestere. (http://www.hirado.hu/2014/02/03/hova-tunt-mesterhazy-attila/ – 2016. 05. 02)⁷⁷