• Nem Talált Eredményt

Frazeológiai egységek kontaminációja

In document Történeti frazeológia (Pldal 131-134)

3. Az állandósult szókapcsolatok keletkezése: a frazeologizálódási folyamat

3.2. A frazeológiai egységek keletkezése

3.2.2. A frazeologizálódási folyamat Munske nyomán

3.2.2.3. Figuratív frazémaképződés

3.2.2.5.5. Frazeológiai egységek kontaminációja

Utoljára hagytam a frazeológiai egységek modifikációs folyamatai közül a kontamináció eseteit. Mint tudjuk, a szóvegyülés a ritkább szóalkotási módok tartozik. Történhet spontán folyamatként, asszociációs zavar folytán, de a létrejött változat uzuális lexémává is válhat (pl.

csokor x bokréta → csokréta, csupa x kopasz → csupasz, rémít x ijeszt → rémiszt stb.). A kontamináció azonban lehet tudatos folyamat is (szóvegyítés): így alkották meg a grépfruit magyar neveként a citrom és a narancs szavakból a citrancsot, vagy a La Manche-csatorna alatt húzódó építmény neveként a legutóbbi időben keletkezett csalagút (< csatorna x alagút) szóalakot.112

A szóvegyüléshez hasonló folyamatokat azonban megtalálni a frazeológiai egységek köré-ben is. Kontamináció történhet nem idiomatikus kifejezésekkel is, jól példázza ezt a Kossuth rádió 2016. június 2-i 180 perc című adásából származó következő részlet is:

Valamennyire más összetételű elégedetlenség szült zavargást tegnap délután, kora este a kiskunhalasi menekültügyi telephelyen. Aztán késő estére helyre-álltak a kedélyek.

Itt nyilván a helyreállt a rend és a megnyugodtak a kedélyek fordulatok keveredéséről van szó, ez esetben azonban csupán véletlen tévesztésről, asszociációs zavarról beszélhetünk.

Hasonló asszociációs zavar azonban szólások használata kapcsán is előfordul, s nem is csak szóbeli közlésben, hanem írásban is. Többnyire akkor következik be, ha azonos vagy hasonló jelentésű szólások töredékesen hívódnak le a mentális lexikonból, és két kifejezés kontaminá-lódik, pl.

Az eddig ismertté vált olajügyekben 31 fegyelmi vizsgálat indult a pénzügyőrök ellen korrupció gyanúja és különböző, a szolgálattal összefüggő fegyelemsér-tések miatt. Ezekben 63 vámos volt érintve. Közülük 10-ről időközben kiderült, hogy ártatlanok és ugyanennyi ügyét felfüggesztették bizonyítékok hiányában.

Azokat a pénzügyőröket, akikről kiderült, hogy vaj van a fülük mögött, azonnal elbocsátották a testülettől. (Magyar Hírlap 2000. június 28., 5)

Az idézett szövegrészletben szereplő példák nyilvánvalóan a vmi van vkinek a füle mögött és a vaj van a fején vkinek szólások téves összevonásán alapulnak. Ugyancsak szóláskeveredés-sel állunk szemben a következő példában is:

Az Auchan Magyarország Kft. vezetője, Jean Paul Filliat levélben kérte fel Vá-mos Györgyöt, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárát, hogy amilyen gyorsan csak lehet, ültesse közös asztalhoz a magyar tejtermelők, a tejtermék-tanács, a tejfeldolgozók és -felvásárlók, az áruházláncok és a kormány illetéke-seit, és közösen rendezzék a hazai tejpiacon jelentkező problémákat. Vélemé-nye szerint a piaci anomáliákat nem lehet egyoldalúan a hazai áruházláncok nyakába varrni, és a magyar gazdák rossz kapukon döngetnek, amikor az áru-házakat vonják felelősségre gondjaikért. (Magyar Hírlap 2005. augusztus 4., 11)

112 Ennek talán mintájául szolgálhatott az ang. chunnel szóalak is, amely a channel és a tunnel lexémák kereszte-zéséből született.

Ebben a példában a nyitott kapukat dönget ’olyasmit kér, amiről már előzőleg elhatározták, hogy megadják neki’ és a rossz ajtón kopogtat ’rossz helyen kér segítséget’ szólások kevered-nek össze.

Következő példánk ugyancsak „ékes” példája a képzavarszerű szóláskeveredésnek: a kikü-szöböli a hibát és a kiköszörüli a csorbát kifejezések kontaminációjából származik:

A SZDSZ jelenlegi zuhanása azzal is magyarázható, hogy a szabad demokraták hivatalosan elismerték vereségüket. Az önkormányzati választásokon azonban kiküszöbölhetik a csorbát. (Magyar Hírlap 1998. augusztus 15., 4)

Hadrovics arra mutat rá, hogy az írók „egyes alakjaik jellemzésére, gondolkodásmódjuk hu-morizáló bemutatására használhatják az ilyen csodabogarakat. Maga Mikszáth is nyilván ha-sonló célzattal adta egyik alakja szájába a következő meglepő vegyüléket: »Aha! – okoskodott fejcsóválva Gyurka bácsi – most már keresztüllátok a csízión.« (1:30). Itt az érti a csíziót és az átlát vagy keresztüllát a szitán (régen: rostán) összekeverése történt, ami nem nagyon hízelgő a tettes szellemi képességeire. Ez az egyedi szólásvegyülés azonban nem állandósult” (1995:

64).

Eljuthatnak azonban az efféle kontaminációk odáig is, hogy már nem csak egyszeri tévesz-tésről van szó. A kemény dió és a nehéz ügy/dolog kifejezések keveredéséből létrejött nehéz dió fordulat ugyanis egyre gyakrabban hallható, de írásban is egyre többször megtalálni. A Magyar Hírlap 1994 és 2001 között megjelent összes számát megvizsgálva a keresőprogram azt mutatja, hogy 44 kemény dió mellett 8 esetben találunk nehéz dió alakot. Ez arra utalhat, hogy bár a dió nem tud valóban nehéz lenni, azaz elég értelmetlen így a szókapcsolat, lehet, hogy lassan ba-rátkoznunk kell ezzel a formával is:

… a szociális intézkedések átalakítása Csehországban is nehéz dió, és a jövő évi parlamenti választások közeledtével egyre nagyobb vitákat vált ki. (Magyar Hírlap 1995. április 14., 12)

Akárcsak a modifikáció által teremtett elemek, a véletlenszerűen létrejövő szóláskeveredé-sek is eljuthatnak tehát idővel a standardizáció bizonyos szintjére. Ezt tapasztalhatjuk a koráb-ban már említett összerúgja a port vkivel szólás kapcsán is, amely az összerúgja a patkót vkivel és a rúgja a port ’táncol’ szólások keveredéséből jött létre (lásd az 1.3. pontban). Ennek a kife-jezésnek az esetében sem végleges azonban keveredés, hiszen használatos még az összerúgja a patkót vkivel változat is.

Ugyancsak szólásvegyüléssel keletkezett a számon kér fordulat. Mint arra Hadrovics (1995:

63) rámutat, ezt a változatot a régi magyar nyelvben nem találjuk meg, vannak viszont számot kér/kíván/vesz, számát adja vminek, illetve a birtokviszony felbomlása után ebből kivált számot ad vmiről változatok. Ugyancsak megtalálható régi forrásokban a számán tart, majd az ebből kiváló számon tart vmit kifejezés. Lássunk néhány példát:

Dobai János bátyám is külön számot kért tőlem … a leckéről (Rett 61) [Krisztus] minden embertül számot is kezd venni (RMKT 17. sz. 9: 300) Adjad számát te folnagykodatodnak (MünchK 74 vb)

Ha mind számán tartod, az mit ellened vétünk… (RMKT 17. sz. 8: 115)

A régi számot kér és a számon tart kifejezések vegyüléséből kodifikálódott végül nyelvünk-ben a számon kér szókapcsolat, majd ebből defrazeologikus derivációval létrejött a számon-kérés lexéma:

Márkus Imre, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke a konkrét kompromisszu-mos javaslatokat kérte számon a vasút vezetésén. (Magyar Hírlap 1995. április 19., 1)

Érdekes példája a kontaminációnak Faludi Ferenc közmondásgyűjteményének egyik adata is. Mint O. Nagy is rámutat (1977: 42–49), Faludi munkája nagyon szoros szálakkal kapcsoló-dik a Salamon és Markalf címen ismert népkönyvhöz. Ez utóbbiban található a következő for-dulat: Lágy pásztor eloͤt aʼ Farkas gyapyat szaric: de aʼ kemény eloͤt nem (D1r). Ennek latin megfelelője a népkönyv latin nyelvű eredetije alapján a következő: Molli bergario lupus caccat lanam. Faludinál viszont a kifejezést ebben a formában találjuk meg: Lágy pásztor előtt gyapjat rúg aʼ farkas (132), ill. Lágy pásztor alatt gyapjat rug a farkas (324) – vö. O. Nagy i. m. 45.

Kérdés, mi lehetett az oka, hogy a ʼha gyenge kezű a vezető, abból a vezetetteknek is csak kára származikʼ jelentésű közmondásban Faludi a korábbi változat szarik igéjét a rúgra cserélte.

Más gyűjteményekben, így például Kovács Pálnál ugyanis szintén a szarik alakot találjuk. Noha tudjuk, hogy a 18. és 19. századi kiadványok többnyire igyekeznek a közmondásoknak olyan alakját közölni, amelyben nincsen durva szó, a rúg használata mégis értelmetlennek tűnik. Ba-róti Szabó Dávid A magyarság virági című gyűjteményében ugyanis több szalonképes szinoni-mát is megad (Aʼ lágy pásztor előtt aʼ farkas gyapjat okádik, rug, húllat, rezel (137), ezek közül is „éppen csak a rúg az, amely nem vág egybe azzal a szemlélettel, azzal a megfigyeléssel, amely a közmondást létrehozta” (O. Nagy i. m. 49).

A kérdésre a választ O. Nagy Beniczky Péter verses közmondásgyűjteményében véli meg-találni. A Magyar rithmusok példabeszédeinek 42. szakaszában ugyanis ezt találjuk: Mert lágy pásztor miatt Farkas lejtőt rughat; ʼS gyapjat hányhat elötte. Ugyanezt átveszi Szirmay Antal is (Hungaria in parabolis 160). „Úgy látszik tehát, hogy a gyapjat rúg a farkas ennek a két kifejezésnek a kontaminációjából keletkezett: lejtőt rúg (ʼlejtőt, azaz egy táncfajtát jár, táncolʼ) a farkas x gyapjat szarik a farkas. Minthogy a gyapjat rúg kapcsolatot tartalmazó forma először FALUDI gyűjteményében fordul elő, föltehető, hogy mint tudatos eufémizmust ő maga alkotta meg ezt az alakot, s tőle vették át a későbbi közmondásgyűjtők és szótárírók.” (O. Nagy uo.)113

Ez a példa már átvezet bennünket a szándékos kontaminációhoz, amikor két vagy több kifejezést tudatosan összevonnak. Ezt az eljárásmódot különösen közmondásokkal kapcsolat-ban figyelhetjük meg, de szólások esetében sem lehetetlen, pl. elröpül felette az idő vasfoga (←

elröpül felette az idő + megeszi az idő vasfoga) stb. (vö. Dömötör 1989: 128; Hadrovics 1995:

113 Hozzá kell azonban tennünk, hogy Légrádi Imre másként igyekszik magyarázni a kifejezést (1978: 477–478).

Szerinte a rúg ige inkább természeti megfigyelés nyomán kerülhetett a közmondásba, s arra vonatkozik, hogy „a farkas, miután ürülékét elhullajtotta, hátsó lábaival kaparó, rúgó mozdulatokat végez, mintegy betemetendő az ürüléket” (i. m. 478). Szerinte tehát lehetséges, hogy a népnyelvben is élt a gyapjat rúg alak, s ezt Faludi nem eufemizmusként alkotta, hanem „birtokában volt a népnyelvi változatnak, s felismerve annak árnyaltabb voltát, eleve ezt vette be Jegyzőkönyvébe, mellőzve a caccat durva, szó szerinti fordítását” (uo.). Ez elvileg igaz is le-hetne, azonban ezt a magyarázatot némileg gyengíti, hogy Faludi előtt sehol máshol nem található meg ez a vál-tozat, pedig ha valóban népnyelvi volna, akkor talán másutt is előfordulna.

258 k.; Hernádi 1995: 17; Szathmári 1996: 461; Forgács E. 2005: 240 kk.). Az ilyen közmon-dáspersziflázsokban rejlő posztmodern humort, iróniát csak akkor érthetjük meg teljesen, ha a bennük megbúvó eredeti közmondások mindegyikét ismerjük, vö. pl.

Szegény ember vízzel főz, s még az ág is húzza. [← Szegény ember vízzel főz.

+ Szegény embert még az ág is húzza.]

Vak tyúk is talál szemet szemért. [← Vak tyúk is talál szemet. + Szemet sze-mért.]

Ebül szerzett jószágból is megárt a sok. [← Ebül szerzett jószág ebül vész. + Jóból is megárt a sok.]

Ajándék lónak túros a háta. [← Ajándék lónak ne nézd a fogát! + Közös ló-nak túros a háta.]

Ajándék lónak híg a leve. [← Ajándék lónak ne nézd a fogát! + Olcsó húsnak híg a leve.]

Olcsó húsnak nyögés a vége. [← Olcsó húsnak híg a leve. + Nem akarásnak nyögés a vége.]

Kutyából nem lesz éhes disznó. [← Kutyából nem lesz szalonna. + Éhes disznó makkal álmodik.]

Előfordul néha az is, hogy nem is két, hanem három közmondást vonnak össze eggyé, ezek az alakulatok azonban többnyire már meglehetősen mesterkéltnek tűnnek, pl.

Lassan járj, Isten is megsegít, mint a sánta kutyát. [← Lassan járj, tovább érsz! + Segíts magadon, Isten is megsegít! + A hazug embert könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát.]

Ha rövid a karod, addig nyújtózkodj, amíg el nem törik. [← Ha rövid a karod, toldd meg egy lépéssel! + Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér! + Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik.]

Noha példáink többsége különféle internetes gyűjteményekből való, mégis inkább csak a nyelvi humor megnyilvánulásaként létrehozott modifikációknak tekinthetők. Előfordulnak azonban olyan esetek is, amikor két közmondás elemeinek összekapcsolásával kontaminációs közmondások keletkeznek, ezek között már uzuális változatok is találhatók, pl. Barátot sze-rencse hoz, szükség próbál. (← Szerencsésnek ki-ki társa akar lenni és Szükség próbálja meg a barátot).

In document Történeti frazeológia (Pldal 131-134)