• Nem Talált Eredményt

Frazémák bővítése és szűkítése

In document Történeti frazeológia (Pldal 124-129)

3. Az állandósult szókapcsolatok keletkezése: a frazeologizálódási folyamat

3.2. A frazeológiai egységek keletkezése

3.2.2. A frazeologizálódási folyamat Munske nyomán

3.2.2.3. Figuratív frazémaképződés

3.2.2.5.2. Frazémák bővítése és szűkítése

Kedvelt modifikációs eljárás még a frazéma bővítése, kiegészítése, de ennek ellentéte a szűkítése is. Ezek is lehetnek okkazionális megoldások, de uzualizálódhatnak is, létrehozva ezzel a kifejezésnek egy hosszabb vagy rövidebb változatát, esetleg egy szólás- és egy közmon-dásformájú egységet. Az alábbiakban ilyen esetekre láthatunk példát.

Első példáink remekül szemléltetik, miként alakult át a korábban már említett, a Tizedes és a többiek című filmből elterjedt Az oroszok már a spájzban vannak mondatformájú egység szó-lásformájúvá. A változás során az oroszok komponens helyébe más alanyok is léphetnek, ezál-tal a mondatformájú klisé régensértékű, kitöltendő vonzathellyel rendelkező szólássá válik, melynek jelentése ʼbirtokon belül van, befolyása van a dolgokraʼ. A változás olyan mértékű, hogy ma már akár elvont fogalom is megjelenhet az alanyi vonzat helyén. Utolsó példánk, melyben az eredeti klisé is megjelenik, egyben azt is illusztrálja, hogy ez a szólásszerűen uzualizálódott forma alkalmilag akár bővített formában is előfordulhat:

Mert ne kerteljünk: Csurkának igaza van, amikor triumfál. A szomszédban a reformfasiszták már-már a „spájzban”, azaz hogy kormányon vannak, sőt kis híján áttörtek. (Magyar Hírlap 2000. február 26.,7)

A kommunikáció érdemi részéhez képest már a derű szférájába tartozik a „kar-zatnak” szóló közlés. Hogy tudniillik „a magyarok már a spájzban vannak”, másrészt pedig az unió előszobájába értek, sőt lenyomták a „nappaliba vezető ajtó kilincsét”. (Figyelő 2001. december 20., 7)

A globalizáció a spájzban van (Cím a Heti Világgazdaságból, 2002. február 19., 17)

Ha valaki azt mondaná, hogy a Dicobe mögött voltaképpen magyar vállalkozói pénzről van szó, és politikai összefüggések vannak a háttérben, elhinném. Ha a tizedes meg a többiek elhitték, hogy az oroszok már a spájzban vannak, én mi-ért ne hinném el, hogy a politika is ott van már a stadionok VIP-spájzában?

(Magyar Hírlap 1998. április 21., 7)

Következő példáink előbb azt mutatják be, miként lesz az eredetileg szabad szószerkezetként funkcionáló a szemétdombra kerül szószerkezetből metaforizáció révén állandósult szókapcso-lat. Ebbe az átvitt értelmű kifejezésbe később bővítéssel a szemétdomb lexéma elé különféle birtokos jelzők is kerülhetnek, pl. a politika, a tudomány, a történelem szemétdombjára kerül.

Ezzel voltaképpen a szemétdombra kerül kifejezésnek létrejön egy olyan variánsa, amelyben lehetőség van birtokviszony kifejezésére is, azaz voltaképpen a kifejezés eredeti vonzatstruk-túrája kiegészül egy fakultatív vonzattal: vki/vmi (vminek) a szemétdombjára kerül. Ezek közül az alkalmi bővítmények közül azonban a történelem annyira kiemelkedik, hogy ma már azt mondhatjuk: uzualizálódott egy vki/vmi a történelem szemétdombjára kerül fordulat is. Erre utal az is, hogy az MNSzt.-ből negyvenszer adatolható a szemétdombra, illetve vminek a szemétdombjára kerül kifejezés, de ezek között a tudomány szemétdombja csak egy, a politika szemétdombja két alkalommal fordul elő, míg a történelem szemétdombjára kerül változat tíz-szer adatolható. De lássuk a példákat:

Ha a sok-sok elromlott használati tárgyat – cipőket, táskákat, esernyőket, búto-rokat, háztartási eszközöket – nem javítják meg, idő előtt a szemétdombra ke-rülnek. (MNSzt.; Élet és Tudomány 1997.; Cím: Dobd ki, ne vacakolj!, avagy a szemétgyártó társadalom)

Személy szerint örülnék, ha a nemhez kötött előítéletek a szemétdombra kerül-nének. (MNSzt.; Index Fórum 1998.október 26.; Szerző: Öki)

A frenológia és Lombroso „stigma-elmélete” a tudomány szemétdombjára ke-rült… (MNSzt.; Régió: szlovákiai; Stílusréteg: tudományos; Cím: Megeleve-nednek a másolatok)

Ameddig mi vagyunk kormányon, azt csinálunk, amit jónak tartunk... Majd 98-ban esetleg a politika szemétdombjára kerülünk, de addig mi kormányzunk...

(MNSzt.; Index Fórum 1998. szeptember 30.; Szerző: Rox)

Mindaz, ami a Horthy-korszakhoz kötődött – függetlenül a két világháború kö-zött játszott szerepétől – a történelem szemétdombjára került. (MNSzt.; Élet és Tudomány 2000.; Cím: Tudományért, irodalomért, művészetért)

…a Milosevics-rendszer nagyban fogyasztja a politikusokat, legtöbbjük csak egyszer használatos eszközként szolgál, aki egykettőre a történelem szemét-dombjára kerül, alighogy megtette kötelességét. (Magyar Hírlap 1997.

szeptember 20., 7)

Az alábbi példa ugyan csak alkalmi bővítést szemléltet, viszont látható, hogy a bővítés az eredeti kifejezésnek több elemét is érintheti:

Az internacionalista bolsevik kutyából nem lesz nemzeti, demokratikus szalonna – összegezte mondanivalóját Kövér László Fidesz-alelnök tegnapi sajtótájékoz-tatóján. Kövér Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelöltnek azon nyi-latkozatára utalt, amely szerint az MSZP hatalomra jutása esetén megszüntetné a kis- és középvállalkozások kiemelt állami támogatását. (Népszabadság 2001.

augusztus 11., 4)

A bővítésnek egy speciális válfaja a szakirodalomban remotivációs expanziónak nevezett megoldás. Ez mindig mondatformájú egységekkel való játékot jelent, melynek során a frazéma maga változatlan formában áll, de egy olyan kiegészítést kap, amely a közmondás mondaniva-lóját relativizálja vagy akár az ellentétébe is fordítja. Ezek az eleinte csupán a posztmodern irónia termékeiként megszülető változatok is lehetnek inkább csak alkalmiak (l. alább az első két kifejezést), de tudnak bizonyos szinten uzualizálódni is (l. a további példákat):

Nem mind arany, ami fénylik! De biztos, hogy van benne szabad elektron.

Nem mind arany, ami fénylik... Attól, hogy sárga, még lehet szar is.

Új seprű jól seper… De a régi tudja, hol a szemét.

A rest kétszer fárad. A nem rest egész életében.

A pénz nem boldogít. Csak azok a dolgok, amiket érte megszerezhetsz.

A pénz nem boldogít. Csak a sok pénz.110

A remotivációs expanzió komplexebb, a szövegbe épülő változatát találjuk az alábbi szövegpéldában:

Mint az időjárás tudorai írják, ennek a kemény télnek nagy valószínűséggel csúnya, hűvös nyár lesz a következménye. Magyarán: tévedés, hogy nem eszi meg a kutya a telet. Sőt, már a nyarunkat is fogyasztja. Hitelbe. (Magyar Hírlap 1996. április 10., 21)

Következő példánkban a kontextusba ágyazás még egy képpel is kiegészül:

Kutyából nem lesz szalonna, csak muffin

Ha nem teljesen érti, hogy miről van szó, akkor sincs semmi baj, sőt, azt is megígérjük, hogy nem is a mi eszünk ment el teljesen. Arról van szó ugyanis, hogy néhány leleményes tehetség meglepően vicces hasonlóságot vélt fedezni egyes ételek és kutyák között, ez pedig feltüzelt másokat, akik szintén hasonló megállapításokat tettek. Így jöttek létre az alábbi szórakoztató képsorok, amik néhol valóban egészen elképesztőek.

110 Hasonló bonmot-szerű, de alkalmi hozzátoldások ugyanehhez a közmondáshoz még a következők is: A pénz nem boldogít. Kell még más is: arany és ingatlan. (Danny Kaye, amerikai színész); A pénz nem boldogít.

De ez az egyetlen dolog, ami kárpótol a boldogtalanságért (Jacinto Benavente, spanyol író).

(http://www.borsonline.hu/20160315_kutyabol_nem_lesz_szalonna_csak_muffin – 2016. 03.15.)

A bővítés fordítottja, azaz a frazeológiai egység szűkítése is gyakran előfordul. Ennek egy formája az is, ha mondatformájú egység szólássá rövidül, de történhet egyszerű rövidülés is, a kifejezés típusának a megváltozása nélkül. Ez is végbemehet okkazionálisan, pusztán a szö-vegbe építés érdekében, de ennek az eljárásmódnak is lehet olyan eredménye, amelynek során új uzuális frazéma keletkezik. A kifejezések szűkebb, rövidített változatának használata főként a közmondások esetében gyakori: ezek ismertsége lehetővé teszi ugyanis, hogy a sajtónyelvben – gyakran újságcikkek címeiben – rövidítve szerepeljenek. Ismert parömiumoknak már a felét is elegendő megadni ahhoz, hogy az olvasó emlékezetében az egész közmondás felidéződjön, pl.

Tisztogatás a közrádióban Ne szólj szám

Jóllehet a Beszéljük meg! elnémításával a Magyar Rádió egyik leghallgatottabb műsora szűnt meg, és Bolgár György személyében az egyik legkarakteresebb egyéniség távozott a Bródy Sándor utcából, az eset korántsem egyedi: az elmúlt hetekben tucatnyi munkatárs volt kénytelen szakítani – javarészt politikai ter-mészetű konfliktust követően – a közrádióval. (Heti Világgazdaság 2002. ja-nuár 19., 87) [← Ne szólj szám, nem fáj fejem!]

A következő kitűnő példa a Heti Világgazdaságból való (1996. május 18., 21):

Bolgár pénzügyi válság Híg a leva

A közel másfél éve hatalmon lévő bolgár szocialista kabinet nem akármilyen választás elé kényszerült a múlt héten kirobbant levaválság kapcsán: eleget tesz a szakszervezeteket magára haragító, vállalatok tömeges bezárásával járó IMF-diktátumnak, és adóssága törlesztéséhez elengedhetetlen hitelhez jut, vagy pe-dig vállalja a gazdasági összeomlás ódiumát. [← Olcsó húsnak híg a leve.]

Alábbi példánk egyben már azt is szemlélteti, hogy a bővítés vagy szűkítés is kombinálódhat más megoldásokkal, pl. lexémacserével:

Jobb ma egy Sophie, mint holnap. (Sopianae cigaretta) [← Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.]

Eddigi példáink főként alkalmi modifikációk voltak, de a vannak a szűkítésnek olyan esetei is, melyekben a rövidítés után kapott változat is uzuális frazéma, pl.

olajat önt a tűzre vki → olaj a tűzre vmi

A foglalkoztatottak gyakorta panaszkodnak a keleti tájakon, hogy a nyugati bé-reknek csak 62 százalékát kapják átlagban. A munkaadók „túlfizetettséget” em-legetnek, hiszen a keletnémetek teljesítménye csak 46 százaléka a nyugati rokonokénak. Olaj a tűzre, hogy Klaus Murmann, a munkaadók szövetségének elnöke a „reáljövedelem csökkenését” sem tartotta kizártnak Németországban.

(Magyar Hírlap 1994. szeptember 21., 9)

Akinek vaj van a fején, ne menjen a napra. → vaj van a fején vkinek

A kubai menekült gyümölcs-nagykereskedő ugyanis rossz arcú és udvariatlan, gyilkolásra idomított testőrökkel veteti magát körül, s a fegyverrel is szervez-kedő helyi kubai emigráció egyik vezéralakjának tűnik. Vagyis láthatóan sok a vaj a fején. (Magyar Hírlap 1995. január 5., 14)

Aki másnak vermet ás, maga esik bele → vermet ás (vkinek) vki

Az általános vita során többen kifogásolták a nyilatkozat azon részét, amely kimondja: „1990 ősze, a mindössze fél éve hivatalban lévő első demokratikus kormány hatalmát megrengető taxisblokád óta – még az alkotmányos intéz-ményrendszer stabilitását is veszélyeztető szociális demagógiával – az SZDSZ és az MSZP együtt ásta azt a vermet, amelybe az egész ország esett bele. (Ma-gyar Hírlap 1995. május 2., 3)

Áskálódik ön, fondorkodik, ármánykodik, familiáris stílusban intrikál, régiesen vermet ás, fúr, furkál, fűrészel, fenekedik, acsarkodik ön? (MNSzt.; Digitális Irodalmi Akadémia; Esterházy Péter: Kis Magyar Pornográfia; 1984)

Voltaképpen persze ezekben a példákban nehéz megmondani, hogy valóban a hosszabb vál-tozat szűkítésével jött-e létre a rövidebb kifejezés, vagy esetleg ennek fordítottja zajlott le, de talán valószínűbb a szűkítés, különösen az első és a harmadik kifejezés esetében.

Bővítés történt viszont az alábbi esetben, ahol a puszta jelzős szerkezetet egészítjük ki teljes mondattá egy állítmány segítségével:

tiltott gyümölcs (vmi) → A tiltott gyümölcs (mindig) édesebb.

Vajon tiltott gyümölcs legyen-e az olyan pénzügyi árucikkel való tőzsdei határ-idős kereskedés a bankok számára, amellyel kapcsolatban egyik kereskedelmi bank sem rendelkezhet bennfentesebb információval, mint egy másik? (Heti Világgazdaság 1993. március 20., 91–92)

1967-ben legalizálták Dániában a pornográfiát. Néhány évig hemzsegtek a por-nóshopok Koppenhágában, miközben a szexuális bűncselekmények száma

csökkenni kezdett. A tiltott gyümölcs mindig édesebb és többen akarják kipró-bálni – vallják a legalizálás hívei. Ma már alig-alig talál a szexre éhes turista pornóüzletet a városban… (Magyar Hírlap 1994. szeptember 20., 8)

Különböző bővítési és szűkítési folyamatok vezettek ahhoz is, hogy az alábbi frazeológiai egységeknek létezik egy rövidebb és egy hosszabb változata is, pl.

(Andersen meghalt,) mese nincs.

(egy pofa) bagót (sem) ér vmi

Szegény az eklézsia (maga harangoz a pap).

Életünket és vérünket (de zabot nem)!

Hallgatni arany, (beszélni ezüst).

Utolsó példánk átvezet bennünket a frazeológiai variancia speciális típusához, mely azáltal jön létre, hogy egyes fordulatokban változhat a kifejezés tagjainak a sorrendje (ez különösen gyakori mondatformájú kifejezésekben, illetve – a hasonlító mondatok mondattani sajátossá-gaiból fakadóan – a szóláshasonlatok között):

Hallgatni arany, (beszélni ezüst). / Beszélni ezüst, hallgatni arany.

Az alma nem esik messze a fájától. / Nem esik messze az alma a fájától.

Nem nőnek a fák az égig. / A fák nem nőnek az égig.

(olyan) éhes, hogy a patkószeget is megenné / a patkószeget is megenné, olyan éhes

In document Történeti frazeológia (Pldal 124-129)