Inkompatibilis lexikális egységek összekapcsolása

A primer frazeologizálódás útján létrejövő kifejezések harmadik csoportjába Barz szerint (1985: 124) olyan fordulatok tartoznak, amelyek nem szabad szókapcsolatok puszta állandósu-lásával jönnek létre, de nem is szabad szókapcsolatok figuratív jelentésváltozásával. Ebben a típusban a nyelvhasználók váratlan, meglepő lexémakombinációkat hoznak létre, amelyeknek az adott szókapcsolaton kívül gyakorlatilag semmi értelme sincs, a kifejezés literális, szó sze-rinti olvasata nem értelmezhető, pl.

ném. (k)einen Bock auf etw. haben ʼnincs/van kedve vmihezʼ [szó szerint:

nincs/van hozzá kecskebakja]

ném. in der Knete sein ʼel van havazva, sok a dolgaʼ [szó szerint: benne van a ragasztóban]

ném. die Fliege/Biene/den Abflug machen ʼelmegy, eltávozikʼ [szó szerint: a legyet/méhet/az elrepülést csinálja] stb.

Barz szerint az inkompatibilis lexikális egységek összekapcsolása révén erősen expresszív lexikális egységek jönnek létre, amelyeknek az expresszivitása részben abból a meglepetés-effektusból is fakad, amit a kifejezés használata kivált. Ez a csoport jóval ritkább, mint a figu-ratív jelentésfejlődéssel létrejött egységek, s elsősorban a szlengben, főként a fiatalság nyel-vében fordulnak elő. Ebbe a csoportba sorolhatnánk a magyarból – Bárdosi 2009 nyomán – a következőket: visszaszámlálja a katonákat ʼhányʼ, elföldeli a hildát ʼ(férfi) vizelʼ, ráver a mun-kára/melóra ʼteljes erejéből igyekszik dolgozni, hogy eredményt érjen elʼ, ráveri a cinket vkire ʼfeljelent, bevádol vkitʼ, beül a malomba ʼelhisz vmit, bedől vkinekʼ. Barz hozzáteszi (uo.),

77 Második példánk a komponenscserével már a szekunder frazeologizálódás körébe is beletartozik, további pél-dákat l. ott.

hogy ebben a csoportban néha az is előfordul, hogy olyan szavakat is használnak a kifejezésben, amelyeket kifejezetten az illető kifejezés számára alkottak meg. Ezt egyetlen példával szemlél-teti: keine Möge haben ʼnincs kedve vmihezʼ. Hasonló példa lehetne a magyarból a csinálja a grimbuszt ʼveszekedik, botrányt csinálʼ.

Barznak ez a kategóriája azonban nem teljesen problémamentes. Elsősorban azért, mert a szemantikailag inkompatibilis elemekből alakult példái nem biztos, hogy minden esetben értel-metlenséget állítanak. Noha a (k)einen Bock auf etw. haben fordulat esetében valóban nem kézenfekvő, hogy miként lesz a kecskebak a valamihez való kedv metaforájává, de talán azért, mert a bak gyakran felökleli azt, ami elébe kerül. A fent idézett in der Knete sein példa esetében is felvethető, hogy azért nem halad valaki előre a munkájával, ha sok a dolga, mert olyan, mintha beleragadt volna a ragasztóba, azaz a sok munkába. Ebben az esetben metonimikus jelentésfejlődéssel volna dolgunk. Az ʼeltávozikʼ jelentésű die Fliege/Biene/den Abflug machen sem tűnik annyira értelmetlennek, hiszen mindegyik kifejezés a repülésre céloz a távozás mód-jaként.

Barz egy további példája még erre a típusra a tote Hose sein kifejezés (1985: 125), amely szerinte ʼteljesen ki van merülveʼ értelemben használatos. A Duden 11 szerint (730) azonban a fordulat sokkal inkább bizonyos eseményekkel, rendezvényekkel kapcsolatban azok unalmas-ságára, eseménytelenségére utal, pl. Wie wars im Urlaub? – Total tote Hose!; Nach der Halbzeit herrschte tote Hose. Innen kerül át azután az unalmas személyek jellemzésére is: War das ein öder Abend – der Typ ist echt 'ne tote Hose. Ebben az értelemben viszont a kifejezés egyáltalán nem annyira inkongruens, hiszen a tote Hose ʼhalott nadrágʼ-ot jelent, azaz – némileg pajzán metaforával – egy olyan nadrágot, amelyben nem történik semmilyen esemény. Vagyis talán nem is olyan értelmetlen a fordulat, és figuratív jelentésváltozással született, így a primer frazeologizálódás másik típusába is tartozhat.

Barz (immer) nur Bahnhof verstehen ʼegyáltalán nem ért vmit [szó szerint: (mindig) csak vasútállomást ért]ʼ példája ma valóban értelmetlen szókapcsolatnak látszik, itt viszont a műve-lődéstörténet adja a kezünkbe a magyarázatot. Hans Fallada ugyanis Farkas a farkasok között (Wolf unter Wölfen) című regényében azt állítja, hogy ez a kifejezés a németországi infláció időszakának (1914–1923) talán leggyakoribb szólása volt. Az első világháború végén született:

a háborúba belefáradt katonák, akik ha rövid időre szabadságra hazautazhattak, vagy akár se-besülten hazatértek, minden olyan beszélgetést, ami nem a hazatérésre vonatkozott, azzal a for-dulattal szakítottak félbe: Ich verstehe nur Bahnhof (vö. Röhrich 1991: 134).

De még Barz Beton unterm Pony haben [szó szerint: beton van a pónija alatt] példája sem feltétlenül értelmetlen: a Pony ugyanis itt valószínűleg nem az apró lófajtát jelenti, hanem a homlokba fésült frizurát, az alatta levő beton pedig bizonyára a fejet, illetve az agyat. Vagyis a kifejezés értelme azért lehet ʼostoba, butaʼ, mert az illetőnek ʼbeton van az agya helyénʼ. Ami pedig a fertig auf dem Docht sein kifejezést illeti, abban a főnévi komponens feltehetőleg nem a köznyelvi ʼgyertyabélʼ jelentésben használatos, hanem egy ebből metaforikus névátvitellel alakult értelemben, amelyet az ugyancsak a szlengben használatos jmdm. auf den Docht gehen kifejezésben is megtalálhatunk. Ez utóbbinak a jelentése: ʼvkinek az idegeire megyʼ (vö. még jmdm. auf die Nerven gehen, további, a szlengben használt változatok még: jmdm. auf den Senkel/Zeiger/Sack gehen), a Docht jelentése tehát ebben a regiszterben ʼidegʼ is lehet. Ez a

jelentés található szerintem a fertig auf dem Docht sein kifejezésben is, ezért annak ʼidegileg kész van, kikészültʼ jelentése megint nem annyira inkongruens, mint elsőre látszik.

Fentebb Bárdosi 2009 nyomán idézett példáink zöme is csak elsőre tűnik értelmetlennek, hiszen például a visszaszámlálja a katonákat kifejezés esetében a katona nyilvánvalóan ʼapró falatkaʼ jelentésben szerepel, emiatt alkalmas a fordulat a ʼhányʼ értelem kifejezésére, az elföl-deli a hildát szóképben pedig a vizeletsugár alkotja a „földelést”.

Talán ennyi példa is elegendő annak bizonyítására, hogy Barznak az értelmetlen szerkeze-tekre alapozott alkategóriája korántsem áll stabil lábakon. Munske is kifogásolja az osztályo-zásnak ezt a pontját (1993: 509): ő is azt állítja, hogy Barz példái vagy ma is motiváltak, vagy történetileg azok voltak. Ezt fenti elemzéseim is jól szemléltetik. Joggal állapítja meg tehát Munske, hogy az a körülmény, hogy a nyelv megtűr elhomályosult frazeologizmusokat, nem szabad, hogy ahhoz a feltevéshez vezessen: a nyelvhasználók eleve ilyeneket is hoznak létre.

Abban viszont Barznak igaza van, hogy a szemantikailag kissé átláthatatlan kifejezések első használatakor a kontextusnak van fontos szerepe abban, hogy megértsük, miről is lehet szó. Ezt az einen Bock umstoßen ʼegy nehéz feladatot megold [szó szerint: ʼegy (kecske)bakot fellökʼ]

szólás kapcsán a következő szövegrészlettel bizonyítja:

Keiner geizt mit seiner Zeit, soll gemeinsam mit den Jugendlichen ein »Bock«

umgestoßen werden. Ein solcher »Bock« waren und sind die zwei neuen unga-rischen NC-Maschinen. Nicht lange dauerte es, und die Technik wurde be-herrscht. (1985: 125)

[Senki sem takarékoskodik az idejével, hiszen a fiatalokkal együtt egy bakot kell fellökni. Ilyen „baknak“ számított és számít a két magyar számítógép-vezérelt esztergapad. Nem tartott sokáig, s az új technikát sikerült uralni.]

Jól látható az idézetből, hogy miután elhangzott a kifejezés, a következő mondat mindjárt

„azonosítja”, mi is okozza itt a nehézséget: a két számítógép-vezérlésű szerszámgép kezelé-sének elsajátítása, amit azonban rövid időn belül sikerül megoldani. A következőkben a ma-gyarból mutatok be egy hasonló példát:

(https://www.facebook.com/permalink.php?id=490030231058740&story_fbid=959166 807478411 – 2016.03.06)

A bemutatott szövegrészlet a népszerű közösségi portálról, a Facebookról származik, benne egy szólásszerű kifejezéssel: Nem ő volt a legélesebb kés a fiókban. Ez a fordulat is szemanti-kailag inkompatibilisnak tekinthető, hiszen állítmánya jelentéstanilag nem kongruál élő (+Anim), sőt ember (+Hum) szemantikai jegyű alanyával. A 444.hu portálra utaló kép alatt viszont ott a szöveg további része, amelyből kiderül, hogy a botcsinálta tolvaj épp a rendőrség telkéről próbált meg kis értékű vasat eltulajdonítani, de elfogták. Ebből körvonalazódik a kife-jezés jelentése: ʼnem túl eszes, ostobaʼ. Ennek fényében azonban már azt mondhatjuk, hogy metonimikus névátvitellel keletkezett kifejezéssel állunk inkább szemben, mintsem szemanti-kailag inkongruens elemekből alakult szerkezettel.⁷⁸

Valójában persze a kontextusnak nemcsak az ilyen látszólagos szemantikai inkompatibiltást mutató szerkezetek megértésében van nagy szerepe, hiszen voltaképpen minden átvitt értelem-ben használt (frazeo)lexéma megértéséhez szükség van a kontextusra vagy arra a szituációra, amelyben a neologizmus elhangzik. Mikor először alkalmazta valaki a fej főnevet a szeg vagy a kalapács fejének a megnevezésére, azt is csak úgy lehetett interpretálni, ha a beszédpartner értette, hogy az illető azért használja épp ezt a szót, mert ezeknek a tárgyaknak a felső, kiszéle-sedő részéről van szó. S ugyanígy: az ablak szárnya esetében is értenünk kell, hogy azért alkal-mazzák épp a szárny szót az ablak két felére, mert az szárnyszerűen kinyitható, mint ahogy például a benne van a pácban vagy a dugába dől szókapcsolatok első ízben való átvitt értelmű használatakor is szükség volt arra, hogy a beszédpartnerek értsék, a kifejezéseket nem literális értelmük szerint használják.

Ami a primer frazeologizálódással létrejött egységeknek a szókincsben való meghonosodá-sát illeti, azokat Barz szerint (1985: 125) úgy kell felfognunk, mint a lexéma-neologizmusokat.

Minél inkább stabilan rendelődik hozzá egy többszavas megnevezés egy fogalomhoz egy bizo-nyos szövegen kívül, annál nagyobb a valószínűsége, hogy rögzül a szókészletben. Ennek a rögzülésnek a feltétele az, hogy egy bizonyos beszélői csoporton belül „kipróbálódjék”. Arra vonatkozó részletes vizsgálatok, hogy melyek azok a – főként szociális – faktorok, melyek egy kifejezés meghonosodását elősegíthetik, sajnos még nem állnak rendelkezésre. Ezek nyelv-elméleti, de főként szociolingvisztikai vizsgálatok jövőbeli feladatait képezik. Barz szerint (uo.), ha a „szókészleti rögzülést” az irodalmi, illetve köznyelv szintjén értjük, akkor ebben a vonatkozásban a szabad szókapcsolatokból származó frazeológiai egységek jönnek elsősorban szóba. A szemantikailag (legalábbis látszólag) inkompatibilis összetevőkből létrejövő egységek viszont – szokatlanságuk, különlegességük folytán – inkább egyes csoportnyelvek szókincsé-ben dominálnak: elsősorban az ifjúsági nyelvszókincsé-ben, de egyéb szlengekszókincsé-ben is.

78 A névátvitel alapja leginkább oksági összefüggés lehet: éles kés → éles ész (vö. még buta ʼtompaʼ → ʼostobaʼ).

A Google néhány további találata alapján viszont úgy tűnik, hogy nem feltétlenül a magyarban keletkezett szólással van dolgunk, hanem talán tükörfordítással (vö. dán han er ikke den skarpeste kniv i skuffen ʼnem ő a legélesebb kés a fiókbanʼ – http://andersen.cafeblog.hu/2013/07/05/dan-kozmondasok-es-szolasok [2016.03.06.]

vagy ném. Der 60er Jahre Batman war nicht das schärfste Messer in der Schublade ʼa 60-as évek Batmanje nem volt a legélesebb kés a fiókbanʼ – http://nerd-wiki.de/allgemein/der-60er-jahre-batman-war-nicht-das-scharfste-messer-in-der-schublade [2017. 07. 12.]). Ez azonban nem változtat semmit azon, hogy a kontextus segítségével tudtuk felderíteni a még nem hallott kifejezés értelmét.