Határozottan állithatjuk, hogy olyan tanitó, ki bármely tantárgy kezelésénél bizonyos betanult eljárást követ, anélkül, hogy annak didacticai okadatolását ismerné, előbb utóbb modorosságba fog sülyedni és tanító-mesteremberré válik és nem épen a szó legjobb értelmében.
Kiválóképen áll ez a számtanitásra nézve. E n -nek tananyaga annyiszor és oly ügyesen osztatott már föl; kezelését, tanmenetét már annyian álla-piták m e g ; sőt egyes részeinek methodikája is már oly beható és sokoldalú tárgyalás alá
véte-- • O f 153 I O -t e -t -t : miszerin-t i-t-t a kényelmes -tani-tó bá-tran -
teri-tett asztalhoz ülhet.
Ily tanitó azonban a számtant igen száraz- és unalmasnak fogja találni, és maga nem érdeklöd-vén iránta, nem lesz képes azt növendékeivel sem megkedveltetni. Elveszti önállóságát, eredetiségre sohasem fog vergődni; többet, sokkal többet fog fáradozni a tantárgy körül, mint a lelkiismeretes éa értelmes didacticus; minden bajlódásainak eredménye pedig igen csekély vagy épen semmis leend.
U g y hiszszük, hogy ez igazságokat senkisem t a g a d j a , és ennek folytán világos, hogy a szám-tani leczkékre való elkészülés kiváló figyelmet és komoly munkát igényel a tanitó részéről.
A következő értekezésből ki fog tűnni, hogy e munkálkodás — nézetünk szerint — mily termé-szetű legyen, hogy a tanítványokkal együtt a ta-nítót is tovább vezesse a tökély felé.
Mielőtt azonban a fölvett tárgy érdeméhez szól-nánk, fontoljuk m e g , hogy váljon a számtanitás m e l y i k f o k o z a t á n tanítsuk a tizedes-tör-teket ?
E r r e általános felelet nem kielégitő, de volta-képen nen is adható, mert ha azt m o n d j u k : a fő-elemi tanoda IV-ik osztályában , midőn a tanulók a közönséges törteket és ezek műveleteit már is-m e r i k : az didacticailag neis-m volna helyes, is-mert habár megengedjük, hogy a közönséges tört leg-egyszerüebb alakjainak fogalmát (például V2, V*) a gyermekek könnyebben fogják föl, mint a tizedestörtét, mégis azt kell vallanunk, hogy a t i -z e d e s - t ö r t e k m ü v e l e t e i egyáltalában sok-kal egyszerüebbek.
Helyesen csak ugy j á r u n k e l , ha szoros rend-szeresség mellőzésével s minden pedanteria nél-k ü l , a nél-közlendő ismeretenél-ket nél-k ö r ö nél-k r e osztjunél-k föl, s minden körbe azt vonjuk be, ami minden fokon a gyermeki elmének legjobban megfelel.
Vagy, baj az talán, ha a gyermek a y2 és % oly közel fekvő fogalmait már az első osztályban nyeri, mivel a »közönséges törtek« csak 3-dik vagy negyedik osztályban tárgyaltatnak tüze-tesebben ? Épen ellenkezőleg a t á r g y , minél több-ször hozatik szóba, annál maradandóbban vési be magát a tanuló elméjébe, annál gyümölcsö-zőbb lesz oktatásunk, mert a dolog veleje mindig az marad, hogy a gyermek egyáltalában tegyen magáévá hasznos ismereteket; hogy mit, mikor, mi módon sat. : ezekre felel az oktatástan.
Mi például azt tartjuk, hogy a törtek tanítá-sánál a k ö z ö n s é g e s képezze a kiindulási pon-tot, de csakis ezt.
H a ennek a fogalma megvan, a k k o r könnyű lesz a tizedes-tört fogalmát is megmagyaráznunk;
mert világos a gyermek előtt, hogy valamint egy egész 2 vagy 4 egyenlő részre osztható, u g y oszthatjuk 10, 100, 1000 egyenlő részre is.
De a fogalom meglévén, ne a közönséges, hanem a t i z e d e s-törtek műveleteit v e g y ü k föl; miért V 1) Mert ezek jobban hasonlítanak az e g é s z s z á m o k műveleteihez, ezeket pedig már isme-rik a tanulók; követjük tehát az elvet : »Az is-meretesről az ismeretlenre.«
2) Tizedes törtekkel könnyebben számolunk, mint közönségesekkel; tehát »a könnyűről a ne-hezebbre. «
3) D e nemcsak könnyebben, hanem egysze-rűbben i s ; tehát »az egyszerűről az összetettre.«
A tizedes fogalmának lehozására nézve két módot t a r t u n k czélszerünek.
a) A tanuló — a fönnebb mondottak szerint — a y2 és Vi (legfölebb '/8 rész) nyomán m á r bir a tört á l t a l á n o s fogalmával. Ha már most egy vonal, alma, kenyér, pálcza sat. 2, 4 vagy 8 egyenlő részre osztható, a k k o r lehet azt 10 részre is osztani. y10 pedig = 0'1, ez elég világos, és megfogja érteni minden gyermek, kivált ha a ta-nitó nem könnyen veszi a dolgot, és minél több kézzelfogható példákkal szolgál. 100—1000-re-szekkel már bajosabban megy, mert ily kis ré-szeket nem igen lehet szemléltetni.
b) A második amaval kapcsolatba hozandó mód a következő :
Fölírunk egy l-est a t á b t á r a ; ebből indulunk k i ; miért ?
Mert az e g y s é g úgyis kezdőpontját képezte szám tanításunknak.
Azután ismételjük közönségesen használt t í -z e s (decad, nem pedig ti-zed-decimal) rends-ze- rendsze-rünk elméletét, mely egyszerűen abból á l l , hogy m i n d e n h e l y (nem szám) j o b b r ó l - b a l r a
1 0 s z e r a n n y i t é r , m i n t a k ö z v e t l e -n ü l e l ő t t e v a l ó . Például
4-ik, 3-ik, 2-ik, 1-ső hely
1 1 1 1
ezres százas tizes egyes.
Itt négy l e s t irtam f ö l ; magában és e g y e n -kint véve mindegyik csak annyit ér mint a m á s í k ; de ha az elsőt jobbra veszszűk kiindulási pontul és a többiekre a fentebbi szabályt alkal-mazzuk : a k k o r kitetszik, hogy a 2-dik helyen álló egyes m á r nem egyet, hanem 10-et, tehát 10-szer annyit é r , mint a közvetlenül előtte álló egyes; a 3-dik helyen álló 1 pedig már szintén nem e g y e t , se nem 10-et, hanem tízszer annyit, mint a közvetlenül előtte álló (tizes) tehát 1 0 X 1 0 = 1 0 0 - a t , és igy tovább.
Ez alaptörvényét képezvén számolásainknak, k e l l , hogy a gyermekek előtt — kik az 1 — 1 0 0 számkört t u d j á k , már ismeretes legyen. A I I - d i k osztályban történt ismétlés által megértették m é g jobban, most is ezen kezdjük m e g a tizedes tör-tek magyarázatát, s pedig a következő okosko-dás szerint :
Az egység képezi a kiindulási pontot. E t t ő l balra következnek tízesek, százasok, ezresek, tízezresek sat.De az egységnél k i s e b b m e n n y i -s é g e k i-s léteznek, t. i. a t ö r t e k.
Ézek lehetnek k ö z ö n s é g e s vagy t i z e d e s t ö r t e k .
Tizedes tört 10, 100, 1 0 0 0 . . . . rész.(Afogalom maga fönnebbiek szerint nem uj).
Mennyi '/I0 ? egy egész 10 egyenlő részre oszt-va, és ebből véve egyet. 1 egész tehát !%D-t tar-talmazván 10-szer annyit tesz '/J0-nél, tehát 10-szer nagyobb mint '/io, minélfogva 1/10 10-szer kisebb 1 egésznél.
154 }<3®_
H a már most a tanulótól — figyelmeztetve őt az elöbenni alapszabályra — azt kérdezzük, bogy váljon miként írhatna föl egy tizedrészt annélkül, hogy a közönséges tört alakját használná : az el-mondott magyarázat fonalán azt f o g j a mondani :
»Fölírom tehát az egységtől jobbra.<
Egység
1 1 Es századrészt?
Balra közvetlenül a tizedrész mellé.
Egység
1 1 1
De a gyermek — mihelyest az »Egysége szót letörüljük, észre fogja venni, hogy ekképen egy 3 tagból álló számot t. i. 111 n y e r ü n k ; hogy czélja tehát nincsen elérve.
H a g y j u k aztán gondolkozni, hogy miképen le-hetne e nehézségen segíteni ? T a l á n kitalálja azt.
Vagy nagyobb betűvel irja föl az egységet, talán római számbetüvel, avagy az egységet után vo-nallal választja el a törttől vagy keresztet csinál utána, pl. igy :
I 111 avagy l j l l l . . 1+111.
Mindegy, mert fődolog, hogy a gyermek belássa, először, hogy az egységtől kezdve m i n -d e n h e l y b a l r ó l j o b b r a c s a k u g y a n 1 0 - s z e r k e v e s e b b e t é r a k ö z v e t l e n e l ő t t e v a l ó n á l és másodszor , hogy a t i z ed e s t ö r t e k e t f ő i l e h e t i r n i a k ö z ö n -s é g e -s t ö r t a l a k m e l l ő z é -s é -s é v e l i -s végre harmadszor, h o g y a z e g y s é g e t a t ö r t e k t ő l m e g k ü l ö n b ö z t e t n i e k e l l . K e -reszt vonal v a g y karika helyett figyelmeztetjük,
aztán a »pontra« mert ez a legegyszerűbb.
M a y e r Miksa.
A háló-rajz. *)
A rajz igen hatékony segédeszköz a gyerme-k e gyerme-k fejlesztéséhez, a mennyiben a gyermegyerme-k nem csak ügyesedik általa, de fejlődik izlése, képzelő és értelmi tehetsége is. A gyermeknek különben is nagy örömet okoz, ha rajzolhat. L á t j u k mily élvezettel húzogat ő — sokszor órák hosszáig mindennemű ákombákomokat a padlóra k r é t á j á -val, s merész phantasiája elnevezi ez a l a k o k a t kakasnak, virágnak, háznak s ki tudja minek.
Némethonban az oktatásnál nagymérvben használják föl a gyermek ezen hajlamát, s a r a j z g y a -korlatok jelentékeny helyet foglalnak el nem csak az iskolák, de a gyermekkertben is.
Azonban a gyermek nem képes e g y h a m a r az irányt és a lerajzolandó a l a k terjedelmi a r á n y á t eltalálni, azért rajzolatai igen tökéletlenek, mit ha ö — midőn öszehasonlitási tehetsége kissé ki-fejlődött — észrevesz, m e g u n j a a sikertelen mun-kát, s mindenkorra elveszíti kedvét a rajzo-láshoz.
M u t a t v á n y az »Alapnevelök és szülék L a p j a « czimü folyóirat 3-ilc számából. S z e r k e s z t i Szabó E n d r e , kiadó-hivatal D e b r e c z e n b e n , h a g y m a t é r 13-ik szám. Előfizetési dij egész é v r e 2 frt.
A gyermeket tehát oda kell képesítenünk, hogy az irányt és terjedelmi arányt — legalább meg-közelítőleg e l t a l á l j a ; mit teszünk akkor, ha — mint az írásnál — a lerajzolandó alak végpont-j a i t meghatározó vonalak közé ravégpont-jzoltatunk.
Az elomi rajz-gyakorlatok e nemét nevezik h á l ó - r a j z n a k , mely azonban két részre osz-lik, u. m. vonal-háló és pontozott-háló.
A v o n a l h á l ó - r a j z h o z szükséges, hogy egymástól bizonyos távolságra hossz- és kereszt-ben húzott vonalokkal ellátott üres lap adassék a gyermek kezébe, mely vonalok azonban mindig más szinüek legyenek, mint a minő színnel a r a j -zolás eszközöltetik. E hálózott lap igy néz k i :
Mivel azonban a kezdő sok ily lapot elront, pa-pír helyett célszerűbb a palatáblát látni el ily há-lóval, mely vörös festékkel vékonyan húzott vo-nalok által történik. Óvodák- és iskolákban a nagy tábla egyik oldala szintén ellátandó ily há-lózattal.
Ha már hálós lappal b i r u n k , a g y e r m e k k e l megismertetjük az eléje tett hálózat czélját. Raj-zolunk ugyanis egy függélyes vagy fekvő vonalt, ugy, hogy ez a hálózat bizonyos számú koczkáin húzódjék v é g i g ; mi megtörténvén, után-rajzoltat-juk a gyermekkel, figyelmeztetve őt, hogy ő is
annyi háló szemen huzza keresztül mint mi tettük Majd azután három, négy, hat-szegü lapokat raj-zolunk mintául, mindig a r r a ügyelve, hogy a le-rajzolt idom terjedelme, s a vonalok i r á n y a a há-lózat koczkái által legyenek meghatározva.
A g y e r m e k előtt azonban nem kedvesek az egyszerű alakminták, neki oly minta kell, mely valamely az ő szemei előtt levő tárgyat ábrázol.
Csakhamar áttérünk tehát a házi bútorok legegy-szerűbb mintáinak a hálózat segélyével való raj-zolására; megjegyezvén, hogy az előrajzoknak még most csakis egyenes vonalokat szabad elő-tüntetni. Növendékeink látva azt, hogy inunkájá-eredménye s az elébe rajzolt minta közt meg van a hasonlat — nagy örömmel rajzolgat tovább s a hálózat segélyével e nemben meglehetős ügyes-ségre tesz szert.
H a m á r az egyenes vonalokból álló minták le-másolásában növendékünk elegendő ügyességgel bir, rajzoltatunk görbe vonalakat is, például gyü-mölcsöt, falevelet, tojást, holdat, s közben-közben némely széptani alakokat. Itt már a hálózat persze nem segit ki ugy, mint az egyenes vonalok -de épen ez a jó, mert a gyermek lassanként elszokik a hálozathoz való ragaszkodástól, melyre csak addig van szüksége, mig az irány és terjede-lem tekintetében szemmértéke kifejlődik.
A hálórajz második foka a p o n t o z o t t h á -i
155 | ( > -1 ó. Itt már mellőzzük a táblát s papir lapot veszünk elő, melyet egymástól egyenlő távolban álló vörös, vagy kök pontokkal látunk el, i g y :
A háló-rajz e neme különösen a swajczi ipariskolákban gyakoroltatik. Látni való hogy itt már nem talál a gyermek oly biztos támaszra, mint a vonal-hálónál s mindinkább igénybe kell vennie saját szemmértékét. Egyébkent a haszná-lati, mód itt is ugyanaz a mi a vonal-hálónál.
Óhajtandó, hogy a kisdedóvó-intézetek s az e-lemi iskolák alsóbb osztályaiban meghonosittas-ség az elemi rajztanítás itt leirt igen sikeres ne-me, moly lehetővé teszi, hogy a gyermeknek ak-kor is hasznos foglalatosság adathassék, midőn a tanítónak egyéb dolga van, például más osztályt tanít. D e meg kellene honositni ezen foglalkozást minden müveit anyának a családi körben is.Mily zsémbesek, nyugtalanok, kedvetlenek a gyerme-k e gyerme-k főleg a liosszu téli estégyerme-ken; hasztalanul adunk kezökbc drága játékokat, azokat ugy el-rontják, vagy csak hamar megunva a sarokba lökiic, mig a hálózattal ellátott tábla, vagy papir mindenkor kedves játékszer gyanánt leend üd-vözölve ; igen, mert a gyermek tevékenység után vágyik s csak annak örül igazán és tartósan, mi őt munkára, foglalkozásra sogélli.
B é r e z i Sándor, tanitó.
Vidéki levelek.
A »Néptanítók Lapja« hasábjain számtalan helyről értesülünk tanügyi mozgalmakról.
Az iskolaszékek szeretem hinni édeshonunk minden vidékén már megalakultak; értesülünk azok tevékenységeiről is. Igy az iskolaszék Dob-ronak mezővárosában is még a mult évben mega-l a k u mega-l t ; fájdamega-lom azonban, ennek mozgamega-lmairómega-l
— vagy mi több-, tevékenységeiről tek. Szerkoz-tő urat még kevésben sem értesithetom.
Az iskola felekezeti.
Az iskolaszék már néhányszor ülésezett is, azonban, hogy ez ülések mit eredményeztek : arczpirulással kell a világ előtt bevallani, hogy semmit. Epen semmit.
A köztiszteletben álló helybeli plébános úr nt.
Székely István elnökünk az iskolaszék ülésein folyton meleg szavakkal buzditja a tagokat, hogy mi minden teendőjők van elhagyatott iskolájok körül. Szóval, egyaránt iparkodik lelkesíteni mind az iskolaszéket, mind pedig a népet iskolája i r á n t ; de haszontalanul.
»Ha eddig jó volt, ezután is j ó lesz« — mond-j a egy két a mond-j k a többi ennyit sem. Vagy, ha az iskolaszék ülésén meg ú j r a előterjeszti fönn czim-zett elnökünk az ezerféle hiányokat, szólnak, bogy »jó volna,« »kellene.« sA város korcsmáját
kellenne iskolává alakítani, s igy korcsmát pedig egészen újból építtetni.« Absurdum! leglelkesül-tebb állajtótjukban is iskolát egy avult épületből alakítnának s korcsmát ujjonnan építtetnének.
Egyébix-ánt itt jó lenne, akármiből, csak lenne.
De hát mi az a sok hiány ? — kérded kedves olvasó.
ítéld m e g a következőkből:
1) Az iskolaépület távol a templomtól roska-dozó félben áll.
2) Ebbon van egy tanterem, mely alig képes 50—60 tanonezot befogadni, pedig Dobranakon 120—130 tanköteles g y e r m e k van A tanterem-ben van 5 pad a fiu — s 5 pad a leánytanulók számára. Iskolába j á r 75 tanuló; azonban ha kedvök t a r t j a iskolába jönni 80-an is vannak, s ekkor zsúfolásig telik m e g a tanterem; e g y ré-sze apadokban ül, egy réré-sze pedig a padokon ki-vül áll, midőn a tanító nem is mozoghat az isko-lában. Van agy rozzant táblája, melyen sem szá-molni, sem egyebet irni n e m lehet, mert a fekete festék már ezelőtt 10 ével lekopott róla. A z irva-olvasáshoz megkívántató fali táblák most hozat-tak meg Pestről, de ezeket falra függeszteni nem lehet, mert a fal nedvességétől egy-két hét múlva lerothadnának; tehát a fali táblák sarokban ösz-szegöngyölgetve vannak. D e hát a tanteremben szükséges asztal és szék, minő állapotban van-nak ? — erről nem szólhatok, m e f t ilyesmi bútor-zattal a dobronaki iskola soha sem rendelkezett, pedig régi iskola. Egyebe s e m m i ; de annál több, és annál g y a k o r i b b benne a vakandturás, mi a fal mellett és a horhadt pallók közt mutatkozik reggelenkint.
3) Van a tanítónak egy nedves szobája, mely n e k i , családjának és cselédjének szolgál lak-helyül.
4) Van egy kisebb szoba segédtanitó számára, mi nedvessége — sa vele határos istálló b ű z e miatt téli időben lakhatlan.
Emiitettem volt tehát az egész épületben 3 ter-met, t. i. egy tanterter-met, egy tanitó — s e g y se-gédtanító s z o b á t ; mindahárom terem oly nedves, hogy ha vendég lép be a szobába borzadályát semmi szin alatt sem titkolhatja el, mert a f a l a k különféle színekben penészesek. A tanitó szobá-ban hová ágy — vagy más bútor tétetik, ott a falat előbb el kell deszkázni, hogy igy a rögtöni rothadástól m e g legyen az m e n t v e ; különösen az ágynemű. Szóval, Dobrouakon az iskolaház a legelhagyatottabb épület.
Legyen egy-két napig tartó esőzés, vizáradás v a n , s ennek martaléka rögtön az iskolaépület.
Pedig, ha az iskola a templom körül ( v a g y ehhez közel) állana, nem volna igy e borzasztó elemi csapásnak kitéve.
Mult évi okt. 25-én foglaltam el ez állomást s deczember 16-án már rettegés közt kellett ágyamból főikelni. Most is midőn ez elkeseredett-ségszülte sorokat irom (tehát ma m á r más másod-szor.) azon gondolkodom; vájjon, nem kell-e a házból délre kihordozoskodnom.
Talán nem; ezelőtt egy órával a lakomhoz k
-e£X 1 5 6 közel álló patakból zuhatagként j ö t t a viz, de ; már — ugy látszik — szüimi kezd. Apad már!
Dobronak (Zalamegye)
F a t e r Józsa, elemi-tanitó. • Vasmegye (Vasvár), f e b r u á r hóban 1870.
Tekintetes B a 11 a g i Károly u r Vasmegye másod tanfelügyelője a vall. es közokt. ügyi mi-nisztériumi rendelete folytán megkezdett paed, előadásokat ker. alespességünkben f. hó 9-én és l ü é n Győrvárott az iskolaház tantermében t a r -totta meg.
Február 9-én délelőtti 9 órakon tanfelügyelő u r n á k tartalomdús szavakban elmondott beszéddel nyitotta meg a gyűlést, melyben ő az összejöve-telnek czélját magasztos irányát fejtette ki a ;
meggyőződés leghatályosb s z a v a i v a l ; ezek után Gönczy féle ABC, és Nagy László »Ertelemg'ya-korlat< czimü tankönyve lőn az okszerű haszná-lat kimerítő meghatározása u t á n tanfelügyelő u r ajánlatára az egybegyűlt tanitó u r a k által isko-lai használatra elfogadva; ugy szintén helyeselte-tett azon indítvány, miszerint a czélszerü halad-hatásra nézve okvetetlen szükséges egyformaság tekintetéből az iskolai tankönyveket ne a tanu-lónak szülei de mindig a tanitók szerezzék meg.
A gyülekezet 12 órakor szétoszlott.
A délutáni órákban tanfelügyelő ur a földgömb czélszerü használatáról értekezett, és pedig oly kimeritőleg hogy a gyülekezet minden t a g j a érezhette, sőt éreznie kellett, hogy az ezen előa-dásban elmondott, megczáfolhatlan alapokon nyugvó s a legszigorúbb logicai következetes-séggel keresztülvitt módszer, minden körülmény között a legalkalmasabb a r r a , hogy e nehézkes, de nagy fontosságú tárgyat a még csak fejlődni kezdődő értelemnek megfohatóvá tehessük és (mi a tanítónak fő kötelmei közé tartozik) látszólagos szárazsága mellett is megkedveltessük.
E l m o n d h a t j u k hogy ezen előadás élvezete kedves emlékként maradand mindnyájunk lel-kében.
10-én délelőtt tanfelügyelő ur kijelelte az irányt, mely a rendszeres leczkerend elkészítésé-ben biztos czélhoz vezet, fölemiitvén mindazon pontokat m e l y e k a szerkésztést elősegitik, s azo-kat, melyeket tévedés mellőzhetése tekintetéből a tanítónak kerülnie kell; megígérvén különben — azon okból hogy kerületében mindennen
egyön-t e egyön-t ű s é g u r a l k o d j é k — miszerinegyön-t az álegyön-tala a nmlegyön-ts.
m. k. vall. és közokt. ügyi ministerium utmutatása szerint tervezett leczkerendet — melyet azonban a csendes foglalkozásokkal a tanitónak m a g á n a k kell kiegészíteni — mielőbb elküldendi.
E z e k után több rendbeli kézi és vezérkönyvek rendeltettek m e g tanfelügyelő ur ajánlatára, ki is ezen könyveknek mielőbbi kezünkhöz j u t t a t á s á t szives volt m a g á r a válalni.
Erre F a r k a s György egervári tanitó ur köz-kívánatra az irva olvasás első elemeiről t a r t o t t előadást, még pedig igen jelesen.
Végül tanfelügyelő ur lelkesítő szavakban vőn bucsut a gyülekezettől; hazafiúi kötelmeinek összes érzete nyilvánult kifejezéseiben, s a titkos erővel vonzó hang, mely az ismeretlent is kebel-baráttá te3zi sokáig viszhangja marad körében annyi élvezettel átélt perczeinknek. A búcsúbe-szédre F a r k a s György tanitó ur tolmácsolta a gyülekezet őszinte hálaérzetét, melynek végez-tével nemes keblű vezérünk szűnni nem akaró éljenzés közt távozott körünkből.
P o z s o g á r Gyula, okleveles tanitó.
T e l k i , február hó 4-én 1870.
A X X X V I l I - d i k törvényczikk életbeléptetésé-vel sok helység oda hatni iparkodott, tehetsége szerint e törvénynek eleget tenni. Gondoskodtak a szükséges tanodák felállításáról, nem sajnálván a legnagyobb áldozatot. Fennevezett község is egyike a z o k n a k , m e l y e k , ha lélek számban ki-csiny is, élő tanúságot akarván magáról adni, mily melegen fekszik szivén gyermekei nevelte-tése s 1869. évi oct hó 28 kán nyitotta meg az uj tanodát.
Nem C3ak tanodával s tanitóval bir ezen köz-ség, hanem a szükséges taneszközökkel is ren-delkezik. Az érdem nem egészen a község-é , ha-nem az uradalom-, a bécsi bencze szerzet főtiszt, apát u r n á k s az itt kormányzó nagyontiszt. R a-k u s á n Alajos administrator ur bőa-kezűségénea-k köszöni iskolájának C3Ínos fölszerelését.
Sietünk tehát ezen, a tanügyet oly n a g y mér-tékben pártoló u r a k n a k forró köszönetünket nyil-vánítani s reménljük,hogy e nemes emberbarátok szerénységüket nem sértjük, ha e becses lapok hasábjain közzéteszszük.
H á b e r 1 Róbert, tanitó.
<e
Külföldi levelek a szatmármegyei nép-tanítókhoz.
(Folytatás.)
T o r n á s z a t i t a n u l m á n y o k . Az 1868-iki X X X V I I I - i k t. cz. következtében a ló* nászát a népiskolákban is a kötelezett
tan-[ t á r g y a k közé tartozik. Nagyfontosságú dolog ez mert, midőn a még lelkileg igen érettlen, a hoszú előadások alatt unatkozó g y e r m e k n e k a torná-szati gyakorlatok felüdülést szereznek: addig ál-talok a gyermek testrészei hajlékonyságot nyer-n e k , izmai erősödnyer-nek, mi által az egész test renyer-n- ren-desebb, szabatosabb kifejezést nyer.
157 X3&-A tornászati gyakorlatok szabad-, lebegő-, ug- I
ró-, kötélrud-, függő-, táraasz-, lépő-, mászó-, és sor-gyakorlatokra osztatnak fel. Igen so-k a t lebet e teso-kintetben tennünso-k a nélso-kül, bogy legkisebb fölszerelésre is szükség volna, jóllehet később a teljes fölszerelés sem maradhat el.
Jelenleg azon gyakorlatok ismertetését kisér-tem meg melyeket minden tanitó eszközölhet a
nélkül, hogy eddig testgyákorlatokkal foglalko-zott volna, v a g y hogy legkisebb fölszerelésre volna szüksége, még pedig mintaleezkékben, ha ugyan leczkéima mintanevet megérdemlik. A föl-szerelésről s egyéb gyakorlatokról majd a k k o r irok, ha előbb magam is megtanultam; mert kiki annyit adhat csak, mennyivel maga bir.
I. S z a b a d g y a k o r l a t o k e s z k ö z ö k n é l k ü l .
1. leczke Kedves G g y e r m e k e k ! most künn vagyunk az udvaron a z é r t , hogy megjutal-mazzalak benneteket, hogy oly jól viseltétek ma-gatokat az iskolában s engedelmes gyermekek voltatok.Itt is figyelemre van ám szükség! Válja-tok csak, a ki figyelmes lesz, milyen szépen meg-tanul majd katonásdit j á t s z a n i , ha valakinek dobja lesz, később még azt is elhozhatja ide, s kedvünk szerént fogunk j á r k á l n i , ugrálni, futkosni. Szerettek-e ti ilyesféléket tenni ? Fi-gyeljetek t e h á t ! Most álljatok sorba, mint a katonák úgy, hogy a legkisebb erre balra legyen a legelső s utána mindig a nagyobbak, mig végre a legnagyobb bevégzi a sort,s ha m a j d elindulunk én előre megyek, megyek, mert én előre megyek, mert én leszek, a k a p i t á n y : A kik jól fogják tudni, a mit mondok, azok tisztek lesz-nek, a többiek közkatonák. Mikor pedig mind-nyájan jól fogjátok tudni, mindmind-nyájan tisztek lesztek. Álljatok tehát sorba úgy, a hogy mond-t a m ! Te Jóska nem jó helyen állsz, mond-te nagyobb vagy mint Gusztika, állj u t á n a !
Igy ni, most már mindnyájan rendben vagy-tok. F e r i ! hány szomszédod van neked ? K i k a z o k , nevezd meg ő k e t ! ? Mindenki jegyez-ze meg jól, ki után következik, hogy ha m a j d sorba kell állani, jól t u d j a ám, mert az rosz k a -tona lesz, ki nem fogja tudni a helyét. Látjátok, a hogy most álltok, azt ú g y fogjuk hini: sor. Hogy nevezzük azt az állást, a hogy most álltok ? Mit képeztek ti most ? Ha tehát azt fogom mondani;
sort képezz! a k k o r igy álljatok. Mit fogok akkor
sort képezz! a k k o r igy álljatok. Mit fogok akkor