• Nem Talált Eredményt

Szerkesztői nyilt posta

In document Néptanítók lapja 3. évfolyam, 1870 (Pldal 112-115)

Sz—ly. D . urnák. Dolgozatát v e t t ü k ; tárgy-halmaz miatt még nem közölhettük.

B. S. u r n á k M.-Kanizsán. Igen szívesen.

R a p o s igazg. urnák. A 7-ik kimutatást nem láttuk.

M. K. tanács, urnák. Helyesírási újítások kez-deményezése nem tartozik lápunk föladatai közé.

T—r. S. urnák. Nem szolgálhatunk veje.

M. L. tan. umak. Számtani dolgozata nem üti meg a mértéket.

Dr. E i s i n g e r u r n á k . Ha panasza alapos, forduljon a vallás- és közoktatási magy. kir. mi-nisteriumhoz.

V. A. u r n á k R—n. Számtani dolgozatát nem vettük. J ó gyakorlati czikkeket szívesen közlünk.

Dr. M —ly urnák. Az 1-sö és 2-dik számmal már nem szolgálhatunk.

Al—n J . urnák. A rabbi ur csak kötelességét teljesítette, midőn a szószékről hiveit a nevelés iigy pártolására buzdította. A közlemény helyi érdekű lévén, nem lapunkba való.

K é t s z e r y István u r n á k M—dón. Ön nagyon téved. A főczél melyre törekszünk az, hogy or-szágszerte minél több jó, a törvényszabta igények-nek megfelelő iskolákat nyerjünk. H o g y valljon ezek községi vagy felekezeti iskolák-e, az nálunk nem esik latba, mert mindakettő t ö r v é -n y e s. Teljese-n méltá-nyoljuk a plébá-nos ur ál-dozatkészségét és nemes buzgalmát; de az ön közleményét nem a d h a t u k , s pedig c s a k i s za-varos stylusa miatt. Tanuljon irni, a k k o r lapunk hasábjai ön előtt is nyitva állandanak.

Cs. P . urnák. Nem közérdekű, — félre tettük.

L ő w i n g e r B. u r n á k . Az általunk megemlí-tett könyv l-ső füzete megjelent, és kapható Aigner Lajos, könyvkereskedőnél Pesten.

K a s t n e r W. u r n á k . Az alapszabályokat vettük, de tárgyhalmaz miatt nem közölhetjük.

A. B. kántort, urnák: A számtani dolgozat meg-oldásában követelt eljárás felette nehézkes.

L — y l g . nevelő u r n á k . Nem.

B. K . urnák. Nem közölhető.

J . J tanitó urnák B cz. Átadtuk.

M, A. urnák Facseten. Tessék közvetlenül fo-lyamodni.

Felelős szerkesztő : K ö r n y e í

János,

Buda-Pest, Ül. évfolyam. 7. szám. 1870. márcz. 11.

NÉPTANÍTÓK LAPJA.

H E T I K Ö Z L Ö N Y

a magyarországi kisdedóvodák, elemi- és felső-nép-iskolák számára.

Kiadja a vallás- ca bSiokifttáifigrl m. Uir. miniazterinm.

A. szerkesztőségi és kiadóhivatal van B u d á n a vallás ás k ö z -oktatásügyi m. k i r . minisztériumnál az

or-szágházban.

A „Néptanítók Lapját" minden magyarországi népiskola tanítója és kisdedóvoda vezérlője dij nélkül kaphatja következő feltételek a l a t t : 1 - ö r , h o g y azt segédtanítóival olvasás végett k ö z ö l j e , 2-or hogy a z t

mint az iskola tulajdonát megőrizze, és utódának átadja.

Nem népiskolai tanitók előfizethetnek : E g y évre 3 f r t t a l ; fél évre 1 f r t 5 0 krral.

Minden a szerkesztő vagy kiadói hivatalt

illető közlemény a szerkesztőséghez

kül-dendő.

Hivatalos rész.

Királyné Ó Felsége a visegrádi kath. iskola felépítésére legfelsőbb magán-pánztárából ( 2 0 0 ) kétszáz forintot legkegyelmesebben engedélyezni méltóztatott.

A vallás- és közoktatási m a g y a r királyi minis-t e r Zalaegerszeg város községi iskolája fenminis-tar- fentar-tási költségei fedezetlen részének pótlására 1859.

oktober 1-től számítandó e g y évre 1500 frt, azaz egyezerötszáz forintnyi államsegélyt éugedélye-zett.

A vallás- és közoktatásügyi m . kir. miniszter a Brassó-vidékhez tartozó bácsfalvi községi iskola segélyezésére, a folyó tanévre 298 frtot engedé-lyezett.

Nemhivatalos rész.

Tükörképek az iskolai életből.

n.

Lehet, hogy e képek első k ö r r a j z a ily meg-jegyzésekre lakasztá t. olvasóimat:

Közlő feledni látszik, hogy a legjobb erkölcsű g y e r m e k nem mindig a legerősebb testalkatú is, s könnyen megtörténhetik, hogy a felvigyázót a z o n erősebbek bántalma éri, k i k n e k hibáit fel-róni merészkedett.

Könnyen megtörténhetik, h o g y azon tanulók,

k i k szelidségöknél fogva az osztály őrségre leg-méltóbbak, csakhamar megfélemlenek, és szépen megköszönik az oly tisztséget, mely nekik egye-bet nem jövedelmez, mint társaik gyűlöletét, szit-kait és bántalmait.

Vagy p e d i g :

Nem fognak-e az erősebb felvigyázók társaik felett urhatnámkodni ? Nem vetemednek-e aljas árulkodásolcra ? Nem történik-e visszaélés," önha-talmi biráskodás ?

S nem fog-e a társak felindulása, gyűlölete, melynek ebből származnia kell, annál gyakoribb vétségekre alkaJmat adni ?

Igen, mindez és még számtalan egyéb h á t r á n y is bekövetkezik ott, a hol ez intézmény kényelem utáni v á g y u n k n a k kifolyása.

Ámde ez nem igy van.

Figyelmünk az őrködő tanulók segédkezesé-nél háromfelé irányul:

Először: A heti szemlénél és egyéb alkalom-mal feltüntetjük, hogy a padőrök kényszerűség-ből, szigorú meghagyásunk folytán j á r n a k el tisztségükben ; hogy az önfeledőlc vétségeit n e m csak azoknak tudomásával, hanem nyilvánosan, az osztály szine előtt^ s mintegy annak j ó v á h a -gyásával r ó j á k fel. A tanulókat azon meggyőző-désre vezetjük, hogy ily körülmények között a padör méltatlanságra nem vetemülhet, s hogy az ki őt becsületes eljárásaért bántalmazza, az osz-tály igazságérzetét sérti, mely aztán nálunk az elégtételt szorgalmazza.

Saját tapasztalatom szerint a hatás e z :

Az osztályban nemesebb közszellem fejlődik, melynek orgánumául mindenki a felvigyázót te-kinti. A hangadó közszellem előtt pedig az egyes megszokott hajolni a nélkül, hogy s a j á t k é p e m okát adhatná, csupa ösztönből; s a k i a g y e r m e k természetét és az iskolai életet ismeri, j ó l t u d j a , miként a n n a k már nagyon sülyedt g y e r m e k n e k

7

-•62 98

Ki-keli lennie, ki az egész osztály közvéleménye el- ; len kikelni merészkednék.

Másodszor: A p a d f e l v i g y á z ó k a t folytonos őr-szemünk kiséri és adataik gondos ellenőrizet alá vonatnak.

Előbbi dolgozatomban m o n d t a m , hogy a heti szemlénél m i n d e n tanulónak j o g a van panaszt tenni a felvigyázónak mindazon tettei iránt, me-lyeket helyteleneknek gondol, s ha azt találom, hogy azok az igazsággal csak legkevésbé és ösze-szeütköznek, h e l y e i k e t mások által foglaltatom el.

A tapasztalat ezen hatást m u t a t j a :

Méltatlanság, részrehajló, igaztalan m ű k ö d é s csak a legelőbb kinevezett felvigyázóknál fordul-h a t elő. Az elmozdítottak követői rendesen óva-kodóbbak, s a méltatlankodástól visszariadnak annak gondolatánál, hogy ő k e t az igazságtalan sáfárkodás az elődök sorsával fenyegeti.

H a r m a d s z o r : Az egész padőrségi intézmény csak átmeneti eszköz, m e l y n e k használata azon-nal megszűnik, mihelyt sikerült tanulóim szine-javából egy j ó t ö r z s ö t elöállitanom.

E z előbb azon g y e r m e k e k b ő l áll, k i k dicsére-tes magukviseleteért a felvigyázat alól feloldat-t a k , s ez folyfeloldat-ton szaporodik azon g y e r m e k e k k e l ,

k i k később is feloldatnak.

E törzs i r á n t kiváló szeretetet és bizalmat mu-tatok, s erre r u h á z o m azon szép hivatást, h o g y a szorgalmas s jó erkölcsű g y e r m e k e k e t társias hangon dicsérjék, velők szívesen b a r á t k o z z a n a k , az ingadozókat m a g o k n a k m e g n y e r n i i g y e k e z -zenek az illetleneket barátságosan rendre szólít-sák, s azoktól, k i k p é l d á j o k a t nem követik, for-duljanak el nemével a halk megvetésnek, s vonj á k meg tölök barátságukat mindaddig, m i g vonj a -vulásuknak j e l e i t nem a d j á k .

A tapasztalat ezen e r e d m é n y t m u t a t j a :

E törzs a t á r s a k r a nézve mindenben i r á n y a d ó ő az iskolai életnek központja, s befolyásos állá-sánál fogva k ö n n y e n sikerül neki az i s k o l a i j ó s z e l l e m terjesztése.

I g y indul k i a j ó iskolai szellem a tanitóból, s lesz később a tanulók közszellemévé, melyet — ha felette é b r e n őrködünk — föntartani igen könnyű.

Ismerünk-e ennél e g y é b eszközt, az iskola szorgalma — erkölcsiségének fentartására ?

E z az egyetlen s legbiztosabb.

Parancsoljatok, tiltsatok, büntessetek, a d j a t o k ki fegyelmi szabályzatokat, a mennyit tetszik, — mindezek c s a k külsőleg eszközök, s ép oly ke-vésre m e n t e k velők, mint a régi papirtörvények-kel.

D e miben áll ez a jó szellem ? '

Az osztály v a g y annak többségének azon he-lyes nézetei, — nemes meggyőződései — és j ó szokásainak összegében, m e l y e k a tanulók gon-dolkozási és cselekvési m ó d j á r a befolynak.

Oly iskoláról, melyben e j ó szellem ő r t a n y á j á t felütötte, méltán e l m o n d h a t j u k T a c i t u s s a l : Itt a jó erkölcsök többet é r n e k , mint m á s u t t a

bölcs törvények.«

Ily iskolában nem csak szükségtelenné v á l i k a felvigyázat, de ártalmas i s ; m e r t sérti a

becsület-érzést, a belső érdemnek t u d a t á t , a nemes büsz-keséget.

D e hiába, e j ó iskolai szellem, habár s o k is, de még korán sem m i n d e n . E n n e k is m e g van a m a g a határvonala, s n a p o n k i n t találkozunk oly iskolai jelenségekkel, m e l y e k b e n őrködése hajó-törést szenved.

Számosak ugyanis a g y e r m e k e k külön-külön hibái, gyarlóságai s fajtalanságai, s ezek a leg-j o b b szellemű iskolában is előtérbe n y o m u l n a k , m á r azért is, mert részint a véralkatban, részint a házi k ö r n y e z e t — és nevelésben g y ö k e r e z n e k .

Ott ül e g y gyermek.

Nézzük, m i t mondanak róla »észleleteim :<

»Nincs szilárdsága; ma j a v u l , holnap h a n y a t -lik. Mindenbe mohón szokott kezdeni. Most négy-öt u j füzetet látok nála. Neki fekszik s dol-gozatainak tisztázásába k e z d . E g y ideig nincs nyugtom tőle. Mindennap észlelhető örömmel mutogatja n a g y gonddal végzettt csinos m u n -káit. I s m e r v é n kapkodó természetét, k i t a r t á s r a buzdítom. Azonban c s a k h a m a r félbeszakad a m u n k a s gyermekem többé r á sem néz. I g y van ő mindennel. Könyvei, f ü z e t e i csak igen r i t k á n v a n n a k rendben, azokat g y a k r a n iskolában v a g y otthon h a g y j a . Miben sincs terve, előrelátása ; ő átengedi magát a pillanat benyomásainak.«

E g y e r m e k könnyelmű, meggondolatlan, s ezek oly gyarlóságok, m e l y e k e n a j ó iskolai szellem nem segithet.

E z t lélektani gyógykezelés alá kell v e n n ü n k . Keressük fel h i b á j á n a k kútforrásait.

Többször észleltem, h o g y a g y e r m e k nemes tűzzel neki — neki k e z d a figyelmezésnek, szor-galomnak, j ó rendtartásnak. A j ó a k a r a t tehát meg v a n benne, csakhogy nincs ereje, állhata-tossága.

Könnyelműségének kútforrásai tehát részint g y e n g e s é g , részint a t a p a s z t a l a t hiánya.

Az első alatt az értelem, a belátás, a k é p z e t e k s ösztönök gyengeségét é r t e m .

A könnyelmű néha igen helyesen felfogja a k é p z e t e k e t ; s ha azokat mégis hamar e l h a g y j a , egyik t á r g y b ó l a m á s i k b a kapkodván, a k k o r azoknak fontosságát értelmileg be nem látta, vagy h a belátta is, nem elég erős benne azon ösztön, melynél fogva a j e l e n tárgyat megfogná is szilárdan m e g t a r t h a t n á .

Igaz, h o g y a könnyelmű rendesen h é v v e l szo-kott mindenhez fogni; t e h á t nem hiányzik benne az ösztön ereje. Igen, de az erő csak pillanatnyi, minden tartósság n é l k ü l i ; mert ösztönei ingerlé-k e n y e ingerlé-k , s minden t á r g y , melyre véletlenül buingerlé-k- buk-kan, oly erős hatással v a n rá, hogy az előbbieket eltörölni képes.

T o v á b b á vannak természetek, m e l y e k örömre, v i d á m s á g r a hajlandók, n e k i k a vidor k e d é l y min-dent kellemes oldaláról tüntet fel, s kellemetlen benyomások iránt k e v é s b é fogékonyak.

A könnyelműség e kútforrásával szorosan ösz-szefügg a tapasztalat h i á n y a .

Viruló egészség, pezsdülő erő, eleven v é r a l k a t k ö n n y e l m ű v é teszi a g y e r m e k e t , mindaddig, mig a szenvedések erlelő csapásait elkerülte.

99

A meggondolatlanság majdnem egészen azonos a köunyelmüséggel. Többnyire emezéhez hasonló kútforrások — ismertető j e l e k — is hatásokkal bir.

A könnyelműség azonnal ott hagyja tárgyát, mihelyt másra talál; a meggondolatlanság a ma-gáét mohón felkapja, annak csak egyik o l d a l á t : vagy a kellemest, vagy a visszatetszőt, tekinti minden további vizsgálódás nélkül. Tebát itt is, ott is gyors felkapás. Mindkettőnek oka az inger-lékenység és belátás hiánya.

A meggondolatlanság kárt okoz; a könnyel-műség a művelődést hátráltatja.

És mi következik mindebből ?

Az, hogy a gyermeknek ezen gyarlósága nem erkölcsi, hanem csupán oly hiba, mely a véral-kattól, a körülményektől van feltételezve.

Itt tisztán erkölcsi eszközökkel, mint intés, dorgálás, büntetés, mire sem megyünk. A hiba pedig nagyon fontos; mert meghiúsíthatja az if-j ú s á g müvelése körüli minden törekvéseinket.

A könnyelműség czélszerü gyógyeszközei ezek:

a z é r t e l e m f e l v i l á g o s í t á s a , t a p a s z t a -l a t o k s z e r z é s e i s a s z o k t a t á s .

Előveszem könnyelmű növendékemet:

— Tegnap megint iskolában hagytad könyvei-det. Mondd meg nekem őszintén miért ?

A gyermek hallgat.

— Ha nem felelsz, akkor k é t esetnek egyikét kell feltenni: v a g y azt, hogy tudod az okát, s nem mered nekem megmondani, vagy azt, hogy magad sem tudod. Már most mondd meg nyilt-szivüen, melyik véleményem az igazi ?

— Azért hagytam itt, mert anyámnak a bolt-ból egy csomagot kellett haza vinnem.

— Ez nem a valódi o k ; mert ez csak tegnap történt, de pedig könyveidet majdnem minden-nap itt h a g y t a d . É n elmondom az igazi okot, s ha eltalálom, be fogod-e ismerni valóságát ?

— Igen.

— T e azon perczben, midőn a könyveket ma-gadhoz kellene venned, elgondolod, hogy j o b b és könnyebb lesz üres kezekkel haza menni. E l t a -láltam-e ?

Szégyenlős, halk »igen.«

— S midőn a kényelem percznyi ingerének en-gedsz, meggondolod-e akkor a következéseket ?

— Nem.

— Tehát gondolkozzál most: Mi lehet a n n a k következése, ha könyveidet itt h a g y o d ?

— Hogy elveszhetnek, hogy otthon nem ta-nulhatok.

— A legroszabb következést kifeledted, azt, hogy már gyermekkorodban rendetlenséghez szoktatod m a g a d a t . Itt hagyod-e még máskor is könyveidet ?

— Nem.

A gyermek két-három napig rendesen haza viszi s elhozza könyveit. Később ismét visszaesik régi hibájába.

Honnét van e z ?

Mert az értelmi felvilágosítás, a könnyelműség káros következményeinek beláttatása az akaratra

hatott ugyan, de még nem adott annak kellő szi-lárdságot.

Eszközeim másodikához kell folyamodnom.

Itt hagyott könyvei közöl kettüt t i t o k b a n el-veszek, s azokat szekrényembe rejtem. H a d d ta-pasztalja néhány napig könnyelműségének rosz következéseit. »Okuljon a maga kárán.<

— V e g y é t e k elé az irálygyakorlatokat! egy, kettő, h á r o m !

A második, kit felolvasásra szólítok, a mi könnyelmű gyermekünk.

Feláll, hallgat, szemei lesütvék.

— Hol v a n füzeted ?

— Kérem még tegnapelőtt meg volt; B. . . . János is látta nálam; tegnap elveszett.

— Hol veszett el ?

— Itt az iskolában.

— Tanulás ideje alatt ?

— Nem, iskola után.

— Tehát megint itt h a g y t a d könyveidet. Előre tudhattad volna, hogy ez lesz a következés.

Néhány nap múlva átadom neki »véletlenül elékerült« könyveit.

A tapasztalat már huzamosb időre használ.

Később a régi is azokhoz hasonló jelenségek ú j r a elő tűnnek.

Eléveszem a harmadik eszközt: a s z o k t a -t á s -t .

Gyermekemet »gyámság« alá helyezem.

Kiszólítok egy lelkiismeretes, megbízható ta-nulót :

Józsi, te mától kezdve mindennap megnézed ezen fiúnak könyveit, füzeteit, írószereit, s a talált rendet v a g y rendetlenséget pontosan bejegyzed e könyvecskébe, valamint azt is, mikor vitte ha-za könyveit, mikor nem.

E fóljegyzéseket minden hét utolján megné-zem, azok nyomán jegyet irok a névsorba, s a

»gyámság« alól csak akkor oldom fel, midőn leg-alább két-három hétig egymásután kedvező be-jegyzéseket találok. Visszahanyatlás esetében

újra »gyámság« alá adom.

Ez a könnyelmű gyermekkeli bánásmódom.

Nem emlékszem esetre, melyben jó hatása el-maradt volna.

Komárom

N e u m a n n Soma.

In document Néptanítók lapja 3. évfolyam, 1870 (Pldal 112-115)