czikkére.
K ö r n y e i János és M a y e r Miksa a n n y i r a ki-merítették a kérdést, oly megdönthetlen érvek-kel irták körül az igazgatótanitó szükségét, hogy akár pro, a k á r contra minden további vitát sa-rokba szorítanak. De még sem lehet Roth Vil-mosnak e kérdésre vonatkozó nézeteit szó nél-kül h a g y n i : ezekre czélom néhány igénytelen megjegyzést tenni.
Azt m o n d j a Roth Vilmos mindjárt c z i k k e ele-jén, hogy a népiskolai törvényben határozat az
igazgató tanítói intézményről nem fordul elő, az oktatás ü g y i miniteriumi utasítások sem tartal-maznak egy ezt szabályozó intézkedést. Igaz ugyan, hogy a törvény n e m szól határozattan ez intézményről, mert hiszen nem is terjeszkedhe-t i k ki az életerjeszkedhe-tviszonyok minden egyes részleterjeszkedhe-teire, de igen is világosan szól az iskola felügyeletről:
és a ki a k a r j a a czélt, a k a r n i a kell az eszközöket is. A ministeri utasitás körvonalazza is a törvényt annélkül, hogy a legtávolabbról is az igazgatói tanítói intézménybe ütköznék.
Felszínre kerülvén e kérdés, azt mondja Roth Vilmos, hogy „a tanitók egy része nemlegezi az igazgató tanítóságot '
De ellenük azon vádat emelik, hogy e kérdést személyes érdeknek rendelik alá. S nem ok nél-kül, mert alig ha innen nem fú a szél. L e g a l á b b a következő szavak ilyen formát sejtetnek: >Az ellenőrzött és az ellenőr közti viszony mindig az ellenségeskedés egy nemével bir; ez az emberi ter-mészetben alapszik, ezt semmiféle okoskodás el nem vitathatja. Hanem másfelől az is az emberi
ter-11—12
146 K>_
162
mészeten alapszik, hogy szereti az ember m a g á t függetlenné tenni kényelmetlen az iga, ha m é g egyszer oly könnyű is mint a Jézus igája; ezt is semmi emberi okoskodás el nem vitatja. D e ez még mind nem ok az igazgató tanitói intézmény eltörlésére. S m é g azzal támogatja Róth Vilmos fennebbi állítását, hogy: >a kinevezett igazgató tanítónál ezen ellenséges viszony egész vehemen-tiával szokott elélépni, mert feltukmálásán kívül még legtöbb esetben értelmi felsőbbséggel sem bir, mivel kinevezésénél meg mivelt emberek között is csupán külsőségek s más tulajdonok szoktak irányadók lenni.< En ezt mind megengedem, de innen, mert a k a d n a k olyan pulyalelküek, kiknél az ellenséges viszony vehementiája mellékokok-ból szokott elélépni; s mert vannak oly higvele-j ü e k kiknél egy ily életbevágó választási actusnál
nem a qualificatio, hanem külsőségek s más ide-gen tulajdonok szolgálnak irányadóul, ebből, mondom, nem az következik, hogy az igazgató tanitói intézményre kiáltsuk pereatot, mert ez annyit tenne mint a teknőt gyermekestől kiön-teni, hanem miután ez nem intézményi, lianam egyeni hiba eredménye a visszaéléseknek, a fo-nákságoknak kell nyakat szegni, mivel vissza le-het élni a legüdvösebb intézmenynyel is. De lássuk, hogy llóth Vilmos a positiv téren mily szilárd lábon áll, az igazgató tanitó nélkülözhe-tőséget, valamint az őt czélszeéüen pótló tényezőt véli felmutathatni. E g y gyakorlati példával ipar-kodik meggyőződést szerezni, mondván, h o g y :
»nálunk az ó-budai közös iskolánál a tantestület választá meg az elnöklő tanítót, kinek hatásköre csakis az elnöklésre és administratio ügyek elin-tézésére szorítkozik,« nem egyszersmind a leg-lényegesebbre, ez nebánts v i r á g a szoros értelem-ben vett t a n ü g y r e is. De ezen esetértelem-ben is, vájjon nem találtatik-e a tanítók között egy ki colle-gája e megtiszteltetésére titokban szintén i g é n y t tartott, s a k i n e k kebelében győztes versenytársa iránt elébb k a j á n s á g azután gyűlölség fog kelet-kezni s iparkodni fog tiszttársai közt m a g á n a k partot gyűjteni. S kőlönösen h a az elnöklés s ad-ministratioval megbízott tanitó rendre utasítja, illő határok közé szorítja a sértett ambitio, v a g y mit tudom én mi vájjon nem hint-e konkolyt az oly szükséges egyetértés közé ? Imé per analo-giam hová vezett az efféle okoskodás.
Mondja t o v á b b Rótk Vilmos, hogy: E g y érte-kezleti határozat felhatalmazza az egyes tanító-kat, hogy bármely tiszttársutanító-kat, ha annak eljá-rásában netán viszásságot, helytelenséget venne észre, arra az értekezletben figyelmeztesse, s utá-na veti hogy ezen eljárásutá-nak correctiv hatása, a tapasztalás tanúsága szerint, páratlan.« Nem vo-nom kétségbe mert nihil admirari, hogy az ó-bu-dai községi tanítók között eddigelé csakugyan kedvező eredménynyel kecsegtet e csakugyan szokatlan eljárás. De v á r j u k el előbb a hét esz-tendőt, s azután Ítéljünk életre valósága felett.
S még ekkor is — nulla regula sine exceptione — egyes esetet n e m lehet zsinórmértékül felállítani, söt megvagyok győződve, s mindenki előtt, ki az emberi gyarló természetet ösmeri, világosan áll
az hogy ha ez eljárás alkalmazása altalánossá válnék, igazán vége lenne a tanítók közötti egye tértésnek.
Valamint minden tanácskozás, u g y a tanitói értekezlet is nyilvános lévén, ha közhelyen egyik tanitó a másiknak fonákságát rójja meg, a vissza-torlás vehementiájával fog előlépni : r a j t a lesz akár hogy simogassuk is a dolgot — a compro-mitált tanitó, hogy hasonló fonákságot vágjon az őt megrovó tanitó szeme közé. Es i g y az üdvös iskola felügyelet valoságos rendőri kémkedéssé alacsonyul.
»Az iskola benső felügyeletéről szintén gon-doskodva van, a mennyiben az értekezleti hatá-rozatok az iskolaszéknek időközönként felterjesz-tetnek, és igy ennek hetenkint kiküldött vizsgáló tagja azoknak megtarsásáról meggyőzödhetik« — mondja Roth Vilmos. T e h á t mégis szükséges az ellenőr, s lehet az bárkimás, csak ne a szakava-tott tanító-társ, kinek szeme még a légmentesen elzárt osztályon is keresztül hat. S mindennek czélja az, hogy a tanítók között az egyenlő-ség csorbát ne szenvedjen, mert a k k o r vége van a jó egyetértésnek. Hanem váljon az ilyen egyen-lőség nem ellensége-e a jól értelmezett szabadság-nak, s az ilyen egyetértés nem esik-e az ügy rová-sára. S a nagytudományu Brassai, ki maga is sokat bajlodott mind az elméleti, mind a gyakor-lati tanügygyei, mit szólna ez ily egyenlőséghez, mely a tanitó testületben az aristocratiát t a r t j a üd-vösnek ?
»Köztünk például, k i k költsönösen gyakorol-j u k a felügyeletet alig van egy, ki bál-mely collé-gája működését ugy meg ne Ítélhetné, mintha az illető tanító osztályába hetenként kétszer inspec-tióra menne« mondja czikkiró. Csak itt is az a kérdés, h o g y bir-e annyi erély annyi ügyszere-tettel, hogy egyszersmind Ítéletének érvényt is szerezzen D e eltekintve ettől, vájjon nálunk szé-les Magyarországon, hány tantestület dicseked-hetik ily fenhangon ?
»Külömben elnöklő tanítónk épen annyi ideig lévén naponkint elfoglalva, mint mindegyikünk a közvetlen felügyeletre ideje nem marad«. — mondja czikkiró. Tehét kivételképen az expro-fesso igazgatónak vannak oly gyenge szemei, melyek a légmentesen elzárt osztályon keresztül hatni n e m képesek? Aztán azt se h i g y j e Roth ur, hogy az igazgató-tanító ne találni időt he-be korba he-betekinteni az osztályokba, osztálya megrövidítése nélkül.
»Nem tartom czikkem keretébe illeszthetőnek megmutatni, mikép felelünk meg ama Mayer ur által sok szakavatottsággal fejtegetett feladat-nak az egyes tanítók tovább müvelésének czél-szerü irányt adni« — m o n d j a czikkiró. K á r volt ezt mellőzni, mert evvel talán többet használha-tott volna az iskolaügynek, m i n t á z igazgatóta-nitó lét v a g y nemlét kérdése körül tett fejtegeté-sével. Nézetem szerint csakis ezen kérdés meg-fejtésével lehet népoktatásunk achillesi sarkához férni. Mert meg vagyok győződve, hogy mind-addig, m i g tanítóink megmaradnak a régi schlen-driánban, nem iparkodnak felvergődni a kor
147 színvonalára minden egyébl > üdvös intézkedés d a c z á r a , hasonlítani fog népoktatásunk azon érczszoborhoz, melynek talapja agyagból van al-kotva. És mily tág m u n k a k ö r nyilik iít a lelkes igazgatótanitó előtt, k i n e k , ha hivatásának meg-felelni akar, hegyeket kell kimozdítani he-lyükből.
Az ó-budai közös iskolában divó patriarchális eljárással szemben tudnék én is több élő példát felhozni; hogy a silány tanoda a lelkes igazgató vezetése alatt egészen átalakult, uj életre ébredt, s megforditva.
»Kisértsük meg a fenjelzett módon a felelős-séget egészen a tanitóra hárítani« — mondja czikkiró. De ki áll jó é r e t t e ; vájjon e lcisérletnek nem esik-e áldozatául több gyermek — nemze-d é k ? Tisztelet a kivételeknek, nemze-de tanítóink nagy részének mutatkozó magatartása e koczkázta-tásra épen nem jogosítanak.
»Az a megosztott felelősség már csak azért is veszedelmes, mivel a közösség leple alatt rende-sen egyik a másikra tolja a felelősséget« mondja czikkiró. Az igazgatótanitó csak a hatáskörén kivül történtekérti felelősséget háríthatja má-sokra ; s ezt tenni jogában és kötelességében is áll : neki kell őrködni a felett is, hogy a felelős-ség alól senki ki ne bujhassék. Hanem sokkal ve-szedelmesebb az a megosztott iskolafelügyelet, ellenőrködés, mely az óbudai közös iskolában kezd lábra kapni, mert ezen eljárás szerint nyi-lik igazán alkalom a fentebbi állitás tanusitására.
H a itt nem elég világosan fejeztem ki magamat, tulajdonitsa czikkiró annak, hogy magam sem értettem tisztán ezen pont alatti tételeit.
»Kisértsük meg tanítóinkban több bizalmat helyezni, s meg fogunk győződni, hogy csak ke-vés kivétellel minden tanítóban lesz annyi becs-vágy, hogy minden erejét ráfordítsa, miként a bennehelyezett bizalmat igazolja« — véli c z i k k -iró. Csak hogy itt is az a baj, hogy a bizalom nem egy olyan letétemény, melyből tetszés sze-rint részesithetünk másokat, a bizalom lassan te-rem, mint az elhintett magból a dus kalász.
»Azt a kivételt illetőleg pedig : ha az ily vá-sott tanitó orvoslására átalában szer létezik, u g y az bizonyára nam az igazgatótanitó ellenőrzése, mert az ily tanítónak minden felügyelet hiába-való — de igenis az általam jelzett eljárás« — állítja czikkiró. Legjobb disciplina, mely az al-kalmat elzárja a kibázhatás elől. S az igazgató-tanitó itt is sokat tehet : egész erővel rajta lenni, hogy még szikrájában elnyomassék a vásottság, vagy elmérgesedése esetében rendkívüli eszkö-zökhöz is folyamodni. A ki ismeri a viszonyokat, tudhatja, hogy mily nehéz egy ilyen megtollaso-dott, vásott tanítóval elbánni, még érdekeltek is, mily nehezen nyúlnak e kellemetlen ügyhöz; el-lenben az igazgatótanitónak, miután a tanügyérti felelősség egész sulylyával nehezedik r e á , érdek és kötelességében áll kiállani a síkra az ilyen vá-sott tanitó ellen.
Végül : ha czikkiró látná, hogy mik folynak az óbudai közös iskolai falain kivül sok iskolá-ban tanügyi, fegyelmi tekintetben az éber
ellen-őrködés hiányában, s ha tudná, hogy mily nehéz igen sok helyen egy tanitói értekezletet megala-kítani, s mily könnyen összemegy csekély ok miatt, alig hiszem, h o g y oly erősen kardoskodnék az igazgatótanitói intézmény ellen.
Nem nyomhatom el még azon megjegyzése-met, hogy reám czikkiró sajátságos eszmemenete valami olyanforma hatással volt, mint azon ügy-véd replicája, a ki nem életre való ügyet ügy-véd.
Fogaras, márt. havában.
L á s z l ó Zsigmond.
A vakok neveléséről.
(Folytatás.)
Ha ellenben kellő ápolásnak örvend, ha benne a vallásos érzelem ébresztetik: akkor a v a k azon őt soha el nem hagyó öntudatban, hogy segélyre szorult és mások támogatását nem nélkülözheti, lelki szemét bizonyára az isteni igére irányo-zandja. É s hogy valódi vallásos érzelem mellett, annak szép sarjai, t. i. a jótévők iránti benső há-ladatosság, szerenység, megelégedés és türelem a vaknak életét mind m a g á r a mind környezetére nézve felvidíthatják, bármily visszaijesztő legyen a tátongó szemüreg, az n e m csupán a dús képze-letnek ragyogó képe, és óhajtandó csak, hogy számosabb ily példákra akadjunk, mint eddig történt.
Végül említem még a vak-statistikáját illetőleg, hogy a középarány a v a k o k és épszemüek közt ugy áll mint 1 : 1350.
A szász királyságban az 1-864-dik évben tör-tént népszámitás alkalmával 2,343.934 lakosra
1632 v a k esett és ezek közül csak 158 g y e r m e k tizennégy éven alul. A nemre nézve átalán ki-tűnt, hogy a finem száma felülmúlja a nőnemét, ugy hogy a megközelítő viszony a két nem között ugy áll mint 4 : 3 . — Csodálatos, hogy a nem-arány v a k o k és siketnémák között feltűnő össze-hangzás mutatkozik. Említendő itt m é g hogy statistikai kimusatások szerint az éghajlati és földirati viszonyok a megvakulások gyakoriságá-ra legnagyobb befolyással v a n n a k ; középeuro-pára azonban a földrajzi viszonyoknál m é g na-gyobb mértékben jönek tekintetbe a lakosság er-kölcsi, egészségügyi és gazdasági állapotai, és iparüző helyeken a világtalan gyermekek száma a népesség arányához m é r v e sokkal n a g y o b b , mint a kiválólag földmivelők által lakott vidé-keken.
B) A v a k g y e r m e k e k n e v e l é s e a s z ü -l ő h á z b a n .
Dönthetetlen tény, hogy a vak g y e r m e k e k legnagyobb része szegény szüléktől származik.
A megvakulás ezeknél többnyire kellő gond hiánya miatt következik be, és az ilyen g y e r m e -kek később is testileg és lelkileg elsatnyulnak, miután a szüléknek és gondnokoknak v a g y ide-j ö k vagy kellő belátásuk nincsen arra, hogy azo-kat akként ápolják a mint szerencsétlen
állapot-1 állapot-1 — állapot-1 2 *
-e£X 148 iQch-j u k parancsolólag követeli. Számosan ezen vak
gyermekek közül naphosszant a szobába zárat-nak, hogy netáni veszélyektől megóvassanak.
Kezük ügyébe hozatik mind a hogy csak alkal-matlanságot ne okozzanak, és azért nem tanulnak öltözködni és levetkőzni, fésülködni, mosdani, kanállal enni vezető nélkül járni, csokrot kötni, szóval kezeiket és lábaikat szabadon használni.
Mialatt épszemü gyermeknél a testi és lelki gya-gyarapodás rendkivüli, különösen a z első hat év-ben, azalatt a v a k gyermek elnyomorodik testi-leg lelkitesti-leg és lényében többé- kevésbé butaságra sülyed.
A vak gyermek testi fejlődése azonban nem-csak hanyagság által, hanem roszul alkalmazott szeretet által is hátráltatók, miután némely szülék v a k gyermeküket tökéletesen gyámoltalannak tekintik mely minden mozdulatában anyja v a g y környezete támogatására utalva vagyon.
A vak gyermek szellemi fejlődésére nézve gyakran az ellenkező kibába is eshetünk; ugya-nis azon aggodalomban, hogy a v a k gyermeken mulasztás történik, túlterheljük korai és emészt-hetetlen benyomásokkal, a mi az elme és jellem kifejtésére káros következményekre vezethet.
Mily szomoritók a vakok nevelése körüli ered-mények, ha miként egy közelebb Berlinben nyil-vánosságra jutott levélből értesülünk — egy elő-kelő úr világtalan gyermeke iránt tanusitott min-den szeretete és gondossága mellett egyedül érett tapasztalás hiányában tökéletesen czélt tévesztett és szive sajgó fájdalmában e kérdésre f a k a d : Vájjon a szegény ^gyermek nincsen-e szászorta jobb helyezetben ? En e kérdésre igennel ugyan nem felelnék, de ha nemcsak tunya, könnyelmű és romlott erkölcsű, hanem müveit és gyengéd érzelmű szülék részéről épen azon a vak egész életére kiható korszakban hibák fordulnak elő, a vakok-intézete pedig a gyermeket a befejezett 6.
életév előtt v a g y még később fel nem v e s z i : akkor át f o g j u k látni sürgős szükségét annak, hogy a pap és tanitó ily szomorú körülmények esetén a tapasztalatlan szüléknek biztos útmuta-tásokat adni képesek legyenek.
A mondottak után, minő eljárás követendő a vak gyermek irányában a szülőházban és p e d i g : 1) testi fejlődésére nézve ?
Mindennek előttkövessék a szülék lelkiismére-tesen azon orvos tanácsát és rendeleteit, kinek gyógykezelése alatt a gyermek áll minden külö-nösen pedig életrendi (diaetikai) tekintetben, ál-talán tegyenek mindent a mi a többnyire görvé-lyes gyermek egészséget előmozdíthatja.
Ügyelni kell továbbá, hogy az ilyen közönsé-gesen vér-szegény gyermek rövid ideig ne alud-jék anélkül azonban, hogy az ellenkező végletbe essék.
Midőn a vak gyermek azon korban van, hogy járni tanulhat, adassék neki alkalom testi moz-gásra a szobában vagy szabadban, a hosszan tar-tó ülés káros voltának elhárítása tekintetéből.
Minthogy azonban a mozgás módját másoknál nem láthatja, azért szoktatni és gyakorolni kell, hogy egyenesen álljon, j á r j o n és lábaival felváltva
lépjen. Kora idején egész erélylyel meggátlandó minden feltűnő mozdulat,igy az ujjakkal a szem-üregekbe hatni, a kézzel — lábbal való ránga-tódzás, a test felső részének ide és tova ringatása állás vagy ülés közben, ferde magatartás, a fej-jel bólintgatás, az arczizmok eltorzitása sat., ne-hogy oly rosz megszokásokká váljanak, melyek a serdült vakot kiálhatatlanná teszik.
A tapintás és hallás érzéke, mint a melyek a látást némileg pótolják, a szülék részéről korán gyakorlandók; szoktatni kell azért a világtalan gyermeket a mennyire ereje engedi, minden le-hető kézbeli munkára hogy öltözködjék és vet-kőzzék, evésközben kanállal éljen, a tányért tartsa, továbbá a kellő felügyelet mellett a szabad levegőben mozogjon, más gyermekekkel játszék és végre hangosan beszéljen és énekeljen. Más épérzékü gyermekekkel való társalgás által e czél könnyen érhető el és ez kapcsolatban a hozzá illő testi gyakorlattal a legbiztosabb szer a gyenge mell erősítésére és a v a k gyermeknél ren-desen előforduló beenyegesedés megszüntetésére.
A vak gyermek nevelése a testre nézve körülbe-lül ugyanaz lévén, mint akármely más épszemü gyermeknél, csak figyelemmel kell mindig len-nünk arra, hogy a vak gyermek vezetés és intés által tanulja meg azt, amit a látó gyermek má-soknál észrevenni és utánozni képes, és hogy közeléből minden veszedelmes tárgy gondosan eltávolittassék hacsak előre a veszélyre nem fi-gyelmeztetett.
2) Szellemi tekintetben lényeges a külömbség épszemü és világtalan gyermekek között és azért a bánásmód, főleg az érzéki észlelet és szemlélet az, mi a gyermek szellemi erejét kelti és éb-reszti: azért a képzeletek és fogalmak, me-lyeket a világtalan gyermek egyedül hallás és t ipintás közvetítése folytán magába felvesz, első fejlődésének korában csak zavartak és tökéletle-nek lehettökéletle-nek. Ennélfogva az érzékitési tárgyakat tekintettel a vak gyermekre, eleinte csak a leg-közelebb álló körre és a legkisebb, legnélkülöz-hetlenebb számra kell kiterjeszteni. Ha van a szü-léknek elég belátásuk és türelmük arra, hogy a világtalan gyermek elméjének nagyobb érettségét nyugodtan be tudják várni, akkor a nevelés évről évre könnyebülni fog.
Folyton növekedő mérben lehet a családi kör-ben előforduló eseményeket felhasználni a vak gyermek megmaradt négy érzékének foglalkod-tatására és a külünféle tárgyak minőségének ok-tatás és tapintás általi érzékeltetésére. Ehhez já-rulhatnak' még egyszerű történetek elbeszélése, rövid erkölcsi és könnyű bibliai mondatok és nem hosszúra nyúló, a gyermeki kedélynek meg-felelő imádságok sat. A csak némi képességgel is felruházott gyermek önkényt törekedni fog fogal-mainak körét tágítani és szüléinek valamint ne-velőinek folytonos kérdések által a tovább fej-lesztés útját kijelölni.
Legtöbbet tanulnak a vak gyermekek ezen években más gyermekektől. Ne akadályoztassa-nak azért semmiképen jó erkölcsű és épérzékü gyermekekkel való érintkezésben, sőt
ellenkező-- e x 149 K3©—
leg iparkodjanak a szülék vak gyermekök érde-kében a közlekedést lehetővé tenni.
Kettőre akarok itt még figyelmeztetni: I) szü-lék gyermekök szellemi haladásán kifejezhe-tik ugyan örömüket, elismerhekifejezhe-tik és dicsérhe-tik annak szorgalmát; azonban buzdítás czéljá-ból el ne ragadtassák magokat tettetett csodálko-zásra, mivel ezáltal csak alapját vetnék a világ-talan önhittségének, amely azt g y a k r a n gúny tárgyává teszi.
2) még a jeles tehetségekkel felruházott és élénk szellemű gyermekben ébredző tudvágy ál-tal ne h a g y j á k magokat tévútra vezetni, hanem tartsák féken és szabályozzák annak kérdezőskö-dési viszketegét, nehogy a szellem nemésb törek-vései fogalmakban való gyarapodásra, merő kí-váncsiságra fajuljon és a vaknak oly megszoká-sává váljék, mely által környezetének sok tekin-tetben szinte terhére esik.
A vak gyermek erkölcsi fejlődésére nézve, egyátalán könnyebb lévén erkölcsi hibáktol meg-óvni, semmint a már megrögzötteket kiirtani, a szülék és nevelők zzigoruan örködjenek, nehogy saját magok vagy másoknak bűne által azok gyökerét verhessenek. H a általán a nevelésben, ugy itt is különös, tekintettel kell lenni, hogy a vak gyermek a jó példa után induljon. Korán szokjék továbbá a gyermek tisztaságra, rendesze-retetre és szemérmetességre. Ügyelni kell azon-kívül, hogy játékszereit vagy egyebet, a mit ke-zében forgat, széjjel ne hányjon hanem mindig a
kijelölt helyre visszategye. Ne mulasszuk el ok-tatni és vezetni, minő helyzetet foglaljon külön-féle teendőknél, mint üljön vagy álljon, hogy illetlenek ne tűnjék fel.
Gondoskodni kell végre a vak gyermek erejé-hez mért foglalkozásokról; lehetnek ezek játé-kok, épités fa-alakokkal, tépet-fejtés, tekercsfo-nás vastag madzaggal és egyéb apró munka. A példabeszéd igazsága: >a restség minden gonosz-ságnak kezdete,« a vak gyermeknél leginkább bizonyul be, a melyek tapasztalatszerüleg kü-lönösen gyönyört lelnek a többi érzékek ingerlé-sében és merő henyeségből könnyen az önfertő-zé3,bünébe eshetnek.
Óvakodjanak a szülék az álkönyörűlettöl gyer-mekeik nevelésében.
(Folyt, köv.)
Pestalozzi Henrik élete és hatása.
(Folytatás.)
1799-ben számos befolyásos barátainak köz-benjárására megengedték neki, hogy Burgdorf ban, az elemi iskola legalsó osztályában, melyet
1799-ben számos befolyásos barátainak köz-benjárására megengedték neki, hogy Burgdorf ban, az elemi iskola legalsó osztályában, melyet