A mennyiségtan alkalmazása óvo- óvo-dákban
171 KS©- KS©-Yverdonba, hogy Pestalozzi tanmodját
gyakorla-tilag elsajátítsák. Pestalozzi szellemében remél-ték a serdülő nemzedéket átalakíthatni és föllépését általán mint egy szebb, dicsőbb jövő h a j n a -lát jellegezték.
A porosz királyné maga személyesen meglá-togatta ezen átalakított intézeteket s a nevelészet fejlődésének mozzanatait férjével harmadik Fri-gyes Vilmos királylyal együtt a legélénkebb fi-gyelemmel kisérte. Sőt későbbi években (1814-ben) Pestalozzi kihallgatáson is volt III. F r i g y e s Vilmosnál (Neuschattelben a mely időben Sándor orosz czárnál is volt (Baselban) de ekkor intézete a később előadandó okoknál fogva már hanyat-lásnak indult volt.
Az intézetében megfordult előkelők közül még megemliténdők: a meiningeni herczegnö a trónu-tóddal, Beyme porosz államkanczellár, Capó d' Istria gróf, Ferdinand würtenbergi herczeg, Gru-ner áliamtanácsos, Kosciusko hadvezér, az előke-lő Bell Angliából, Stael és Wolzogon asszonysá-gok ; hazánkból pedig: Eszterházi Miklós herczeg, Brunsvick Teréz grófné,a nevelés ezen lángkeblü barátnéja és a magyarországi kisded ovó intéze-teknek létesítője, ki vele éveken át levelezésben is állott, végre Váradi Szabó János nevelő k i t b.
Vay Miklós tábornok küldött Yverdonba, hogy Pestalozzi nevelészti elveit gyakorlatilag tanul-mányozza.
Ezen közvetlen tanítványa 10 hónapon á t el-sajátított nevelészeti elveit és tanmodját le is irta, mely mü a m á r emiitett »Nevelési Emléklapok«
ban látott napvilágot. B. V a y Miklós és L a j o s testvérek tehát Pestalozzi elvei szerint neveltet-tek. Brunswick Teréz D. Jozefina grófnéval és ennek két 5—6 éves figyermekének társaságában ment Pestalozzihoz. 6 hétig tartózkodtak Yver-donban és úgyszólván családi tagokként l a k t a k az intézetben. Mig a fiuk a többi gyermekek közé vegyültek, a nemes grófnék Pestalozzi mellet tar-tózkodtak; látták, mint imádkozott gyermekei-vel, mint tanitá ő k e t ; jelen volt az esti beszélge-téseknél tanitói körében, v a g y midőn irataiból egyes czikkeket fölolvasott. Egyszer, a mint
»Schweiczi lapjaiban« megjelent »Udv-szozatát Helvetiához< olvasá föl, a nemes grófné térdepel-ve zokogásra f a k a d t ; nem t u d t a könyeit elfojta-ni, midőn azon számtalan gyermekekre gondolt, kik hazájában neveletlenül nőnek fel, vagy pedig oly módon neveltetnek, hogy voltaképen nem tudjuk, ne szánakozzunk-e r a j t o k inkább, mint azokon, kik épen semmi nevelésben nem része-sülnek. *)
Az imádságok mindig franczia és német nyel-ven mondá elöttök, oly áhítattal, hogy a gyer-mekek szeméből könyek p e r e g t e k a jelenlevő idegenek "pedig önkénytelenül megindulának.
Imádság után mindig kiszemélte Pestalozzi azo-kat, kiknek ^viseletében v a g y tekintetében vala-mit észrevett, mi nem tetszék neki és a z o k a t atyailag a j ó r a serkenté m a j d intő, majd feddő, majd pedig kérő hangon. H a valamelyikök
na-Lásd »Nevelészeti E m l é k l a p o k XXXIII X X X V I . «
gyobb csint követett el, szobájába vezeté és ott kisérlé meg a baj orvoslását. Ilyenkor kivüle és a gyermeken kivül senkinek sem volt szabad a szobában lenni. De talán azért, hogy itt a fenyitő-vesszőt használta?
Nem ! a nemes grófné elbeszéli, hogy ilyenkor mit tőn. Valódi atyai modorral a g y e r m e k mind-két kezénél megfogva, térdei közé vevé és szemtől szembe beszélt a g y e r m e k k e l ugy, hogy homlo-ka g y a k r a n a gyermekét érinté. Mindennekelött kihallgatta a gyermeket, habár a legtöbb esetben mindent jobban tudott, mint a gyermek, azután majd a legnyájasabb a t y a i figyelmeztetéssel, ok-tatással, m a j d erélyes dorgálás áltál igyekezett a gyermeket jóra serkenteni.
Ilyenkor megrezdültek a szívnek húrjai és többnyire mindig sikerült a gyermeket j ó útra téríteni, tós az ilyen megtérés őszinte, a javulás belső, t e h á t állandó volt. Az igy megintett vagy fedett g y e r m e k többé sohasem jött ily orvoslás alá.
Azonban, bár mennyi buzgalommal is töreke-dett Pestalozzi a kitűzött czélt elérni: yverdoni intézete is magában hordá az enyészet magvát.
A számos látogatók, k i k az intézetben megfor-dultak. koránsem távoztak mind oly kedvező be-nyomással s véleménynyel, mint Brunswick gróf-né, sőt többen a csalódás kellemetlen érzetével távoztak, A nagy reményekre jógositó hirdetések s tudositások, melyeket egyik tanítója Niederer szerkesztett *) is némileg okot szalgáltattak erre.
Mindenfelöl tehetösb i f j a k is jöttek az intézetbe, hogy ott magasabb kiképeztetést n y e r j e n e k ; de várakozásaikban csalódtak, mivel föl nem talál-ták azt, mit kerestek s követelésekkel álltak elő, melyek ki nem elégittothettek, mivel egyrészt Pestalozzi maga sem birt megfelelő képzettséggel, de másrészt tanitói sem állottak a követelmé-nyek színvonalán. Niederert kivéve ki lelkipász-torságra készült volt, többnyire mindnyájan az intézet növendékei voltak és idővel tanítóivá lettek.
Egy másik ok, mely az intézetnek talán nem kevesebbet ártott azon körülmény vala, h o g y né-met és franczia anyanyelvű gyermekek vegyesen voltak a b b a n a németek azért, hogy francziául tanuljanak, a francziák pedig azért, hogy néme tűi t a n u l j a n a k ; egyik igényt sem voltak képesek kielégíteni, és pedig annál kevésbbé, minthogy Pestalozzi maga már nem igén tanított, de más-részt, mivel nem birt kellő erélylyel v a g y igaz-gatási tapintattal, azon erőket sem birta czélsze-rüen fölhasználni, melyek az intézet tanítóiban rendelkezésére állottak.
A számos és külömböző erőket nem birta kel-lőleg ugyanazon czél felé egyesiteni. Mivel nem tudott uralkodni, nemsokára fejetlenség harapód-zott ell az intézetben és Pestalozzi sokkal gyen-gébb ember volt, hogysem ezt meggátolhatta volna. Mindenik önkénye szerint haladott, sőt a jobb tehetségüek még a többiek fölötti, sőt az in-tézet fölötti uralomra is törekedtek.
*) E g y ily tudósítás t ö r e d é k e i t közli R a u m e r neveié-szct t ö r t é n e l m é b e n .
©£» 172 o -Legkiválóbb e g y é n e k voltak Niederer és
Schmied; mingegyik lényeges befolyást gyako-rolt az intézetre és az öreg Pestalozzi™.
Mindkettő a féltékenység túlzásával igyekezett befolyását öregbiteni és erre nézve, bősz szenvedé-lyeiktől megvakítatva oly fegyvereket is hasz-náltak, melyek által az intézetlét fölteteleit aláás-ták és megsemmisítették. E g y m á s t nyilvánosan gyalázták, sőt m é g az ármány ocsmány fegyve-rét is fölhasználták egymás ellen. Az egész tani-tói testület két pártra oszlott; az egyiknek élén állo!t Niederer, a másik pedig Schmidt után in-dult. Niederer j o b b a n az elmélet embere volt.
Valamennyi között ő egyedül volt képes Pesta-lozzi elveit tudományos alakba öltöztetni. H a valami előkelő idegen jött hozzá, ki elveiről bő-vebb fölvilágosítást kivánt, Pestalozzi mindig Niedererhez ufasitá, ki, mint mondani szokta, azt nálánál (is) j o b b a n tudja előadni.
Ezen szép ismeretekkel biró ember Pestalozzi ügye iránt oly lelkesedéssel viseltetett, hogy egy jövedelmező lelkészi államásról lemondott,
csak-hogy Pestalozzi körül lehessen és ügyének szol-gálhasson. De gyakorlati ügyességgel épen ugy nem birt, mint Pestalozzi, azonkívül működés és cselekvésre nézve tunya volt és nem tudta isme-reteit gyakorlatilag alkalmazni. A k a t h d i k u s Schmied ellenben kevesebb tudományos művelt-séggel birt; de gyakorlati ügyességre nézve min-degyikét fölülmálja: ő egyedül volt képes Pesta-lozzi elveit gyakorlatilag megvalósítani. Egész lényegét férfias szilárdság jellemző; azonfölül pedig az intézet gazdálkodási részét is oly ügye-sen tudta kezelni miszerint nem csoda, hogy Pestalozzi őt j o b b kezének tekintette. Ha valaki a gyakorlati tanmódban kivánt útmutatást, Pes-talozzi hozzá utasitotta, ki a gyakorlati tanmód mestere volt.
De ezen kitűnőbb személyek irányának ily szembeszökő ellentéte mellett lehetetlen vala az egyetértés, bármily káros is volt következmé-nyeiben az egyenetlenség. A köveikezményeket Pestalozzi sejtette ugyan de nem volt ereje az ellentéteket kiegyenlíteni s a következményeket elhárítani.
Azért 1808-ban uj év napján mondott beszé-dében igy nyilaikozott; »Müvem szex-etet által lön alkotva; de a szeretet eltűnt közülünk; el kelle tűnnie. Mi roszul fogtuk föl az erőt, melyet a szeretet i g é n y e l ; azért el kelle enyésznie.
En már nem vagyok képes segíteni. A méreg, mely müvünk létérején rágódik, meggyül közöt-tünk. A dicsőség ezen mérget erősíteni foja. O h Istenem! add hogy tovább ne legyünk csalódás-nak alávetve. Azon babérokat, melyeket n e k ü n k nyújtanak, olyanoknak tekintem mintha azok egy csontvázra aggattatnának. Müvünket, a mennyiben az én müvem, ily v á z n a k tekintem és szemeim előtt látom. Nektek is szemetek elé akartam állítani. A csontvázat, mely hazámban van, babérral ékesitve láttam, de láttam, amint e babért a tüz martaléka lett. Azon szorongatások tüzét, melyek házamra j ö v e n d ő n e k , nem f o g j a kiállani; el fog enyészni: el kell enyésznie. Mü-vem fön fog állani. D,e hibáim következményei nem fognak eltűnni. En fogok miattok elveszni.
Csak a sir fog megmenteni. E n elmegyek; de ti itt maradtok
Élvezzétek a jelent, élvezzétek a dicsőséget egész nagyságában, melynek mérve ránk n é z v e a legmagasabb fokra h á g o t t ; de gondoljátok meg, hogy el fog enyészni, mint a mező virága, mely csak rövid ideig díszlik, de csakhamar ele-nyészik.«
Az intézet tehát ily körülmények között n e m felelhetett meg a várakozásoknak, melyeket kel-t e kel-t kel-t ; sőkel-t azon fellengős Ígérekel-tekhez képeskel-t, melyek a tudósitványokban foglaltattak, egyrészt nagyon hátramaradott, de másrészt éles ellenté-tet is képezett. A tudósitványban az van mondva, hogy a nevelés az intézetben egészen családias, hogy ott minden szeretetet l e h e l : pedig a tanitók között még egyesség sem volt annál kevesbbé voltak a szeretet kötelékei által egyesitve.
Pedig, a kiben nincs szeretet, az nem is kelt het szeretetet; a szeretet nélküli tanitó a növen-dékekkel sem bánhatik szeretetteljesen.
Hisz Pestalozzi maga is mondja, hogy > közö-lük a szeretet eltűnt.«
(Folytatás köv.)
r á! Á Ä d J 8
« Ä ; ®Külföldi levelek a szatmármegyei népta-nítókhoz.
T o r n á s z a t ! t a n u l m á n y o k . (Folytatás.)
Jól van, már látom, hogy tudjátok a sorkép-zést, most egyebet fogunk tanulni. E g y (tehát Pistika) állj el balra egy kicsit! (A tanitó v a g y
15 lépésnyire oldalt állítja) I g y ni, kettő nyújtsd
ki balkarodat, közeledjél Pistika felé, de mi-kor már az u j j a d hegye a vállát éri, a k k o r állj m e g ; Most ugyan igy tegyen 3, 4 stb. (Miután a gyermekek pár másodperczig igy tartották a a karjukat, a tanitó vezényel: Sort képezz ! Most a 36 fog kissé jobbra állani! (Ezt is vagy 15 lé-pésre oldalt állítja a tanitó). A szomszédja tehát a 35 ik a j o b b karját k i n y ú j t j a , s feléje közele-dik, mig csak az ujja a 36-ik vállát nem érinti.
Most a többiek szépen sorba. Mikor igy a jobb 1 v. bal k a r t szomszédunk válláik nyujtsuk, akkor távolság származik. Mi származik akkor, mikor a jobb- vagy bal k a r u n k a t szomszédunk válláig n y u j t j u k ? Ez a távolságot, távlatnak nevezzük.
Hogy nevezzük ezen távolságot ? Lehet-e tot balra is, j o b r a is venni ? Mikor veszünk távla-tot balra ? Mikor veszünk távlatávla-tot j o b b r a ? Ha pedig azt mondom: Távlat balra, merre halad-tok akkor ? (A távlat még czélszerübben is ve-hető, úgy ha megindul az első körbe egy helyen megáll sa következők e k k o r nyújtják ki
karjai-kat). Sort képezz! Távlat j o b b r a ! Sort képezz!
Távlat balra ! Sort képezz! D e vigyázzatok, hogy szépen, rendesen menjen az egész dolog, addig egy se mozduljon, mig az előtte való nem haladt el, mert a k k o r egymást meglökhetitek, a szélsők legelőször állanak el, s csak azután j ö n n e k a töb-biek. No most már fogjátok tudni; vigyázzatok t e h á t ! Sort képezz! Távlat jobbra! Sort képezz!
Távlat b a l r a ! Sort k é p e z z ! 1, 2, 5, 7, 9, 11 sat.
páratlanszámnak két lépést előre ! egy-kettő, visz-s z a ! 2, 4, 6, 8, 10 visz-stb. párovisz-svisz-számnak k é t lépévisz-st előre! egy-kettő 1, 3, 5, 7, 9, 11 stb. páratlan-számnak helyet cseréljenek! 2, 4, 6, 8, 10 stb.
párosszámnak helyet cseréljenek! Vissza a sorba 1, 3, 5, 7, 9, 11 sat. páratlanszámnak k é t lépést előre! egy kettő sort k é p e z z ! Távlat j o b b r a ! Sort képezz ! Távlat b a l r a ! Sort képezz.! Mára ez
elég, ha megint jól viselitek magatokat, ú j r a ki-jövünk, most még künn maradhattok, és szépen játszatok.
2. leczke. Sort képezz ! Távlat balra ! Sort ké-pezz ! Távlat j o b b r a ! Sort k é p e z z ; Távlat jobbra!
Sort képezz ! Távlat b a l r a ! Sort képezz ! (A lecz-k é lecz-k mindig a már tanultalecz-k gyalecz-korlatával lecz- kezdőd-nek. Valamint az iskolában szelid atyai bánás-módban részesül a gyermek, ugy a testgyakorla-toknál is, sőt itt egyet-mást még inkább el lehet nézni, mert, ha faggatjuk, szidjuk a gyermeket, vagy az ügyetlent kinevetjük bátorságát veszti, s a tornászat nem lesz rá nézve mulatság, de kin, melytől irtózni fog mindig. A rendre és pontos-ságra minden dolognál ügyelni kell, de ha a pe-danteria mindenütt kerülendő, akkor annál in-kább a tornászainál.)
Most a lábszárakat tegyétek össze úgy ne lehes-sen közte keresztül látni, szintén a lábfejeket is szorosan egymáshoz, a k a r o k a t pedig leereszszé-tek, igy ni, miként én teszek, hogy a mell előre álljon, a fej pedig egyenes irányban. L á t j á t o k , épen igy álljatok, a hogy én Gyuricza nem jól állsz, v á r j csak mindjárt megmutatom én neked.
A szemeddel nézz az én mellényem zsebére (vagy, ha a gyermek nagyobb, feljebb) a két ka-rodat egészen leengedd, a lábszárakat és a lábfe-jeket egészen össze. Most m á r mindnyájan jól áll-tok. Ezt az állást zarállás-nak kivjuk, mert a test testrészek összetétele által mint egy el van zárva, hogy az ember nem mozoghat. Milyen állás ez most? Miért zárállás? Milyen testrészek z á r j á k el a testet? Jol jegyezzétek meg, hogy ez a za-rállás, s ha azt fogom vezényelni: Zárállás! akkor igy álljatok. (Ezt az iskolában is gyakorolhatni,
ha l á t j a a tanitó, hogy a gyermekek unatkoznak, szórakozottak, a k k o r vezényel: zárállás ! Üljetek le! Zárállás!Üljetek le stb.) Távlatt j o b b r a ! Zá-rállás ; (A záZá-rállásnál sorban is állhatnak a gyer-mekek, de jobb távlatban, legjobb fölcserélve.) Távlat j o b b r a ! Zárállás ! Sort képez ! Távlat bal-ra ! Zárállás!
Most figyeljetek! megint egyebet tanulunk.
De csak maradjatok a távlat és zárállásban ! Néz-zetek r á m ! Én is zárállásban vagyok most, mint ti, de a karjaimat a könyöknél kihajtom, a kéz fejét a csipőmre teszem úgy, hogy a hüvelykuj j hátra essék a tanitó háttal fordul feléjök,) a négy ujj pedig előre; igy : (a tanitó visszafordul). Ugy-e ezt könnyű megtenni ? ! Had lássam, tudjátok-e ? (A tanitó körüljár, megnézegeti, ha jói teszik-e a g y e r m e k e k , a kik nem tudják, a z o k n a k külön-kölön megmutatja.) Mit tettünk most a kezünkkel ? H a tehát azt fogom vezényelni: kezet esi -pőre ! a k k o r a két k e z e t igy a csi-pőre; teszitek.
Távlat b a l r a ! Kezet csipőre! Kezet le! Távlat j o b b r a ! kezet csipőre! Kezet le! Zárállás ! Sort
képezz ! Távlat j o b b r a ! Kezet csipőre! Kezet le ! T á v l a t balra ? Kezet csipőre! Kezet l e ! Kezet csipőre ! Kezet le! Kezet c?ipőre!
• Most nézzetek ú j r a rám, mit fogok én tenni!
Kezeim a csipőn v a n n a k , a ezomb és lábszár ösz-szezárva, de lábfejek csak a sarkoknál érnek össze, s igy szögletet képeznek Álljatok igy ti is!
(A tanitó újra szemlét tart, s a nem jól állókat utasitja, legjobb, ha a két hüvelyk egy lábfejtá-volságra van egymástól.) No most m á r mindnyá-j a n mindnyá-jól álltok! L á t mindnyá-j á t o k , mivel a lábfemindnyá-jek szögle-tet képeznek, ezen állást szögletállásnak nevez-zük. Zárállás! Kezet csipőre! Szögletállás! Kezet le! Kezet csipőre! Kezet le! Zárállás! Kezet csipőre! Szögletállás!
Jelenleg tehát a következő vezényszavakkal v a g y u n k készen: Sort képezz ! Távlat j o b b r a ! Távlat b a l r a ! Zárállás! Kezet csipőre ! Szögletál-lás ! A vezénylésnél szem előtt tartandó, hogy a
mozgás minden z a v a r nélkül következhessék egymás után, a vezénylés egymásután jár igy a j á n l o m : Sort képezz ! Távlat j o b b r a (v. balra) Zárállás ! Kezet csipőre! Szögletállás! Sort ké-pezz ! Távlat balra (v. jobbra) Zárállás! Kezet csipőre! Szögletállás!
Ä rendes tornászati állás különben a szögletál-lás csipőre tett kezekkel, ebbe lassan bele kell szoktatni a gyermekeket de haladjunk tovább!
Nézzetek rám! (A tanitó szögletáilásba helyez-kedik csipőre tett kezekkel.) Milyen állás ez ? Most oldalt nem csak az egyik karomat nyújtom ki, de mindkettőt. Pistika most jó messze menjen el balra, 35 pedig j o b b r a , ti pedig mindkét kar-jaitokat nyújtsátok ki úgy, hogy az e g y i k szom-széd k a r j a a másik honaljáig, a másiké pedig a vállig érjen. Ezt kettős távlatnak hivjuk, mert nem egy, de két k a r n y i távolságra v a g y t o k egy-mástól. T e Feri nem jól csinálod, nem az ujjatok h e g y é n e k kell összeérni, hanem a k é t k a r egy-máson, vagy egy más mellett legyen. Milyen távlat ez ? Miért kettős távlat ? Sort képezz ! Égyes táv-lat j o b b r a ! Zárállás ! Kezet csipőre ! Kezet le !
_e©j 174 «3®—
Kezet esipöre! Szögletállás! Sort k é p e z z ! Egyes távlat balra ! Zárállás ! Kezet esipöre! Szőgletál-lás! Kezet le! Sort képezz! Kettős t á v l a t ! Zárál-lás ! Kezet esipöre! SzögletálZárál-lás ! ZárálZárál-lás! Szög-letállás ! Kezet le.
3. leczke. Sort képezz! Távlat (egyes) balra!
Zárállás ! Kezet esipöre Szöglettállás ; Sort ké-pezz ! Távlat j o b b r a ! Zárállás; Kezet esipöre!
Szögletállás! Sort képezz ! Távlat j o b b r a ! Zárál-lás ! Kezet esipöre! SzögletálZárál-lás! Sort képezz!
Zárállás! Kettős távlat! Kezet esipöre! Szögle-tállás ! Kezet le! Kezet esipöre! De most figyelje-tek jól, most szépet fogunk tanulni! Nézzefigyelje-tek r á m ! (A tanitó szögletálásba helyezkedik esipöre tett kezekkel.) Milyen állásban vagyok most?
Figyeljetek jól, mit fogok csinálni! Látjátok, a szögletálást megtartva, a bal lábommal előre lépek, azután a jobb lábomat utána emelem s megint szögletállásba helyezkedem. Hogy jól tudjátok, még egyszer megmutatom. Mit kell először ten-nem ? Ugy van szögletállást kell elfoglalnom.
Melyik lábommal lépek ki először ? Ugy van, a bal lábommal lépek ki először, igy. H á t most mit fogok tenni a jobb lábbal ? Helyesen ! utána lé-pek szépen, de mindig a szögletállásba helyezke-dem ugy, hogy a j o b b lábam sarkát a bal lábam sarkához teszem. Ki tudná ezt most utánam szé-pen megtenni ? No kisértsd meg Gusztika! F e r i ! Náci! Jani! J ó s k a ! Kisértsék meg a párosok!
Kisértsék meg a páratlanok! Most mindnyájan e g y ü t t ! Sokan hibáztatok ám, midőn együtt lép-tetek, nem mintha nem tudtatok volna szépen lépni, de az egyik előbb lépett, a másik később, s igy rendetlenség állott elő, azért máskép ve-zénylem. Figyeljetek! Mikor azt mondom: egy, akkor a bal lábatokkal egyszerre léptek k i ; ha azt mondom; kettő, akkor a jobb lábatokkal egy szerre mindnyájan utána léptek; igy a mint én fogom tenni.
A taniló önmagát vezényli.) Szögletállás! Bal-lábbal előre! egy—kettő—egy—kettő—egy—
kettő stb. Most már látom, hogy Gyurka fogja tudni, kisértsd meg csak! Szögletállás; Bal láb-bal előre! egy—kettő—egy—kettő—egy—kettő stb. (A tanitó többeket külön—külön begyakoról.) Most a párosak fognak előre haladni. Szögletál-lás ! Bal lábbal erőre ! egy—kettő—egy—kettő—
egy—kettő stb. Most a páratlanok fognak előre haladni. Szögletállás ! kezeket csipőre ! Bal lábbal előre! egy—kettő—egy—kettő—egy—kettő stb.
(Vége köv.)
E g y v e l e g .
— Varga János nagy-kőrösi tanár s a m. t.
akadémia tagja, s egyike legrégibb és legismer-tebb bölcsészeti Íróinknak, egy korszerű munkán dolgozik: A nevelés-és oktatástan alapvonalai, képezdék számára és magán használatra. Három részből álland: 1 testi nevelés; szellmi nevelés, 3) oktatástan.
— A sárosmegyei közoktatási viszonyok statis-kai kimutatása.
Van a megyében 6—12 évig tanköteles 10336 fiu, 9414 teány, összesen 19750. A tankötelesek a lakosság 10%-át teszik.
Ezek közül tettleg jár 7133 fiu6815 leány ösz-szesen 14728 gyermek, ugy hogy semmi oktatás-ban nem részesül 5022 gyermek. (6 — 15-ig 27195) Az oktatás nélkül felnövők a tanköteleseknek 22% át teszik. Olvasni tudó 3500, irni pedig és olvasni tudó 2582 lépett ki 1869-ben. Ez ered-ményen működött 237 tanitó 215 iskolában 36935 forint és 25 kr. évi díj mellett ugy hogy egy tanítóra 155 forint 84 k r . évi jövedelem esik.
Miután azoonban az e megyében az elemi okta-tásra fordított 36935 frtnyi összeghez a 3. sz.
kir. város maga 6200 forinttal járul, ezek elmel-lőzésével a falusi tanitók évi fizetésének átlagos összege sokkal kedvezőtlenebb arányt fog mu-tatni. Egy falusi tanitónak átlagos fizetése t. i.
Sárosmegyében 103 forint 67 kr, ideértve a kántori szolgálatokért járó jövedelmeket is.
Egy tanítóra 83 tanköteles gyermek esik. — E megye 379 községében csak 183 oly község van, melyben találtatik iskola; 196 községben pedig, tehát több mint a községek felében, nincs semmi-nemű iskola.
A törvényes kellékeknek megközelítőleg csak a városi iskolák felelnek meg, — a falusi isko-lák főhiányai: az iskolába való rendetlen járatása a gyermekeknek, minek leginkább a szülék és azon körülmény az oka, hogy Sárosmegyében legtöbb községben, a hol történt is tagosítás nem rendszeres gazdászat alapján történt, minek megint a lakosoknak a mezei gasdászatbani j á r a t -lansága és tudat-lansága, s talán az elavult szoká-sokhoz makacs ragaszkodása az oka, és igy nem lévén külön közös legelőjük, minden szülő egyik, vagy másik apróbb gyermekét mindig kénytelen baromőrzésre használni saját ki telkén, mitsein törődve gyermekének szellemi reveltetésével. — E g y másik főbb hiány továbbá a tanitók szegé-nyes fizetése, de másrészről azok csekély kikép-zetsége és a módszeres tanításban való járatlan-sága is.
— Felszólítás a t. cz. iparos urakhoz. A pest-terézvárosi ipartanodába a folyó tanév második felére fölvétetni kívánó iparos-segédek és tanon-ezok beírása mártius 30-ig minden hétfőn, szer-dán és pénteken esti 7—8 óra kezt s vasárnap, márt. 27-én d. n. 3 órától 5-ig megy véghez a fő-tanoda igazgatósági szobájában. Tiszteilettel ké-rem a t. cz. mester urakat, segédeiket és tanon-czaikat figyelmeztetni ezen iskolának látogatásá-ra, miszerint az előirott tantárgyakban való
— Felszólítás a t. cz. iparos urakhoz. A pest-terézvárosi ipartanodába a folyó tanév második felére fölvétetni kívánó iparos-segédek és tanon-ezok beírása mártius 30-ig minden hétfőn, szer-dán és pénteken esti 7—8 óra kezt s vasárnap, márt. 27-én d. n. 3 órától 5-ig megy véghez a fő-tanoda igazgatósági szobájában. Tiszteilettel ké-rem a t. cz. mester urakat, segédeiket és tanon-czaikat figyelmeztetni ezen iskolának látogatásá-ra, miszerint az előirott tantárgyakban való