Ä képek befolyása a népiskolai képzés- képzés-re, s azok mikénti használata
58 o - -h elyeslésemet még azon elismert tanítási
axió-mával, mely értelme szerint csak a már megma-gy arázott — szemléltetett — képeket szabad a
falra aggatnunk, és azokat is csak néhány napra, mikor azokat másokkal, u j a b b a k k a l fölcserélen-dök vagyunk. Azonkivül j ő ám az, ha van a ta-nulók által még nem látott kép, hogy azt a n n a k idejében erkölcsi és szorgalmi jutalmul
mutathas-suk meg. Nagy vonzerővel bir ám az." *) Eme lélektani alapokon nyugvó érvek ellené-ben eltörpül — nézetünk szerint ama felfogás, hogy amit sokszor l á t u n k , maradandóbban nyo-mul elménkbe; mert a természet gazdag tárházát sokszor látjuk, s mégis alig ismerünk bele vala-mit : o k a , mert sokat látunk s igy figyelmünk anélkül, hogy szemlélnénk, megoszlik. Különben ama fölfogás vonatkozhatik részletekben megis-mertetett dolgokra, mihez képest azonban puszta névvel, evégből a tárgyak neveinek netalán a tárgyak alá jegyzésével legfölebb olyszerü tudás érhető el, mely az emlékezetre támaszkodván egyedül, mint értéktelen valami — tarthatatlan.
Hogy a tanterem vonzóbb, ha képekkel van rakva, ez oly külszin, melyet a tanitó egyénisé-ge, paedagogika — didaktikai képzettsége a te-remre nézve igen, de a tárgyra s ennek szemlél-tető eszközeire nézve soha sem pótolhat.
Az elmondottakat egybevonva, következik : hogy mint maga a tantárgy, u g y egyes természe-ti tárgyak hiányában a képkészlet ne egyszerre, hanem a tanitás anyaga szerinti részletekben adassék a gyermek elé, s h o g y a szemléltetésre használt képek „közel hozassanak a g y e r m e k e k érzékei alá, és sokáig hagyassanak előttük" ; *) nehogy azonban minden napiakká váljanak, azok eltávolításának idejét sikeresebben a szo-kott kikérdezéssel tapasztalt taneredmény hatá-rozhatja meg.
Eszmetársalásnál fogva említjük föl, mikép, ha a képek táblapapirra vonva nincsenek, legczél-szerübb azokat mozgatható háttal ellátott keret-ben, üveg alatt alkalmazni; mely czélra 2 — 3 készülék elégséges lehet.
Képekkel több vagy kevesebb ideig m é g ra-konczátlan tanosztályokban is uralkodni lehet. A néptanító állása terhes; k i n e k lehetne kedve azt csak snlyosbitani a taneszközök, a képek czél-szerütlen használata által ?
Ó-Kanizsán, decz. 1869.
I v á n y i Andor.
E g y l e t e k .
A „Népnevelők pesti egylete" jan. 16-án tar-tott rendkívüli közgyűlése.
Elnök : Z i c h y Antal.
Jegyző : P é t e r f y Sándor.
Elnök a teremben megjelenvén zajos éljen-zéssel fogadtatott, és az elnöklő széket
elfoglal-*) ,.Tanod. L . " 1863. 2. sz.
*) „Nev. T a n i t . « I I I . r. 268. 1.
ván hosszú és érdekes beszédben ecseteié a ne-velésügy fejlődését a történelem minden korsza-kában és teljes őszinteséggel nyilvánitá s a j á t ál-láspontját a magyar .népoktatási törvénynyel szemben; a közgyűlés ismételt helyeslése bizto-sítékul szolgál, hogy az elnök ur a jelenlévők lelkéből szólt.
Az egylet nevében felelt P é t e r f y Sándor ép oly lelkes mint szellemdus beszédben, aztán az elnök azon t a g o k n a k , kik a „Pestalozzi élete és h a t á s a "
czimü pályázatra munkákat beküldöttek köszö-netet mondván, kijelenté, h o g y a sikerültebbeket szívesen engedi át az egyletnek fölolvasás végett.
M a y e r M. ez ajánlatot hálás köszönettel fo-gadja ugyan, de mivel 3 teljes munka fölolvasása sok időt venne igénybe, az egylet pedig ragasz-kodván egy előbbi határozatához, az „általános tanitó-gyülés létrehozására vonatkozó munkál-kodást sürgeti, czélszerünek látja, ha a pályako-szorúzott müvekből csak a legérdekesebb részek közöltetnének.
Ez indítvány elfogadtatott.
A 3 bizottság elnökei jelentést tesznek mükö-désökről. E d d i g csak a 2-ik osztály alakulhatott m e g ; a többi kettő még nem.
Ennek o k á t némelyek a tanitók részvét hiá-ányában k e r e s i k , mások ellenben azt állítják, hogy az osztályok tagjai az ülések idejéről nem lettek kellőképen értesítve.
E nehézség elhárítása czéljából határoztatott, hogy ezentúl minden egyes osztály hetenkint — egy-egy rendes szakülést tart, s pedig az
I. o s z t á l y s z e r d á n e s t i 7 ó r a k o r . II. o s z t á l y v a s á r n a p d. u. 5 ó r a k o r . III. o s z t á l y s z o m b a t o n esti 7 ó r a k o r a z e g y l e t o l v a s ó t e r m é b e n .
Szombaton megalakult a III-ik szakosztály is.
P é t e r f y Sándor ideiglenes elnök határozottan kijelentvén, hogy az elnöki tisztet nem vállalhat-ja el, elnökül közfelkiáltással M a y e r Miksa vá-lasztatott, jegyzőkül pedig : R á k ó c z y Lajos, F u c h s János és F a 1 v a y. — Az osztályok te-endőiről és eddigi müködésökről szólunk legkö-zelebb.
A b a j o r o r s z á g i t a n i t ó - e g y 1 e t e k.
Ü d e , életerős és éltető szellemi élet és tevé-kenység lengi át a b a j o r tanítói-kart. A számos nagyobb és kisebb tanitógyülések és tanitóegyle-teik — melyeket közvetlen szemlélet után volt szeremcsém tanulmányozni — világosan tanúsít-j á k ezt. — Áthatva a „viribus unitis" horderetanúsít-je
által, testvéri szeretet és bizalommal k a r o l j á k át egymást; e r ő t , bátorságot és önbizalmat merit-nek nemes feladatok megoldásához.
V a n n a k képző és segélyegyleteik.
Az országos tanitó-egylet (Landesverein) a kerületi egyletekkel (Kreisvereine) és járási egyletekkel (Bezirksvereine) a legszorosabb vi-szonyban áll mondhatnám azokon alapszik;
anél-kttl, hogy ez utóbbiak saját ügyeik önálló intézé-sében legkevésbbé karlátoltatnának.
Czéluk a népiskolaügy minden iránybani elő-mozdítása, fejlesztése; és a néptanítói állás eme-lése, erősbitése.
Fölvétetik ezen egyletekbe a néptanítói testü-let minden tagja, akár rendes, akár nyugalmazott tanitó legyen ; továbbá, a felsőbb vagy magánta-nodák tanitó, lelkészek, hivatalnokok : szóval bármely állású müveit egyén. Az egyletbe lépés, mihelyt valamely járási egylet megalakult, ennek elnökénél bejelentetik, aki ezt a kerületi bizottmány, és ezáltal a főbizottmány tudomására j u t -tatja. A fölvételről minden tag a főbizottmány ál-tal fölvételi okmányt nyer. H a valamelyik tag
más j á r á s b a költözik, u g y az ottani egylethez t a r t o z i k ; ha ilyen nem leteznék, akkor önmaga tagja a járási, illetőleg a kerületi,, és országos egyletnek. A kilépés is minden tagnak bármely időben az illető járási elnöknél benyújtott írás-beli bejelentés után szabadságában áll; miről a kerületi bizottmány és ezáltal a főbizottmány ér-tesíttetik : de a teljesített befizetések visszatérí-tésére senkinek igénye nem lehet.
Az országos egylet élén a főbizottmány (Hauptausschuss) a kerületi egyletek élén a ke-rületi bizottmmány (Kreisausschuss) és a j á r á s i egyletek élén a járási elnökség (Bezirksvorstand-schaft) áll.
A főbizottmány tagjai : egy elnök és alelnök egy jegyző egy pénztárnok, a kerületi egyletek elnökei, három ülnök (Beisitzer) és három pót-t a g (Ersapót-tzmänner) kik a főgyülésen a királyság bármely helyéről absolut többséggel négy évre választatnak.
A kerületi bizottmányok állnak : 1. egy elnök és alelnök, 2. egy jegyző, 3. egy pénztárnok, 4.
három ülnök és 5. két póttagból. Ezeket minden második évben a kerületi gyűlésen a járási e g y -letek küldöttei (Abgeordnete) választják. Az egyes járási egyletek küldötteinek száma a z o k tagjainak mennyiségétől függ. 10 és ennél keve-sebb tag e g y , 11—20 tag két, 21—30 tag há-rom- és 30-nál több tag négy szavazatra jogosit.
A járási elnökséget egy elnök és alelnök, egy jegyző .és egy pénztárnok képezi, k i k minden év j a n u á r havában választatnak.
Az országos egylet vezérlése az elnök kezében feszik. O képviseli azt minden külügyeiben.
Átveszi a javaslatokat és indítványokat, kiosztja azokat megbirálásra a főbizottmány tagjai közt, és ennek megtörténte után a főgyülés elé terjeszti megvitatás és határozat hozatal végett. A j a -vaslatok és indítványok az egylet tagjai által mindenekelőtt a járási egyletek elé tétetnek, és ezek által a kerületi bizottmányok utján a főbi-zottmánynak átszolgáltatnak. Azonban minden egyes tagnak valamint a járást egyleteknek jo-gában áll közvetlenül a főbizottmányhoz fordulni, de ezen esetben a kerületi bizottmánynak be kell jelenteniük.
A jegyző kezeli és gondját viseli az egylet ok-mányainak- nyilván t a r t j a a tagok névsorát, ve-zeti az elnök utasítása szerint a levelezéseket, és
O
-fogalmazza a jegyzökönyveket. Akadályoztatása esetén az első ülnök helyettesíti.
A pénztárnok kezeli a pénztárt, átveszi a kerü-leti pénztárnokoktól a t a g d i j a k a t , elkészíti az évenkinti költségvetést — mely a főbizottmány-nak megbirálás végett átadatik, teljesiti az elnök utasítása szerint a fizetéseket és minden évről el-készíti a számadást. Ezen számadás minden évben j a n u á r elsejétől számítva három hó alatt a főgyülés által — választott három tagból álló számadásbiráló bizottmánynak á t a d a t i k , amely azt megbírálván, az eredményről a gyűlésnek referál.
A kerületi egyletek elnökei és a három ülnök székkel és szavazattal b i r n a k a főbizottmány ülé-sein, és minden fontos ügyben meghallgattatnak.
A föbizottmányi ülések összehívása és helyének meghatározása az elnököt illeti.
Az országos egylet elnöke fáradságáért éven-kint 10U, a jegyző és pénztárnok 50—50 írttal honoráltatnak. A főbizottmány t a g j a i n a k útikölt-ségei a távolsághoz mérve megtéríttetnek.
Az egyletek vagyonát a tagdijak képezik. Az országos egyletbe minden tag évenkint pränume-rando fizet 18 kr. = 36 k r . o. é. Ebből fedeztet-nek az egylet szükségletei, különösen ebből di-j a z t a t n a k az egyleti közlönyben megdi-jelent di-jeles
dolgozatok. A kerületi egylet p é n z t á r i b a minden lag évenkint pränumerando 12 kr. = 20 k r . o.é.
járul. A j á r á s i egyletek tagjai k ö n y v t á r u k szá-mára beszerzendő jeles pädagogiai m ü v e k és fo-lyóiratok, és már egyleti szükségletek fedezésére negyedévenkint pränumerando 12 kr., tehát éven-kint 48 krt; = 80 kr. o. é. tesznek az egyleti pénztárba. E s igy mind a három egyletbeni rész-vét kerül évenkint 78 k r . = 1 frt 30 k r . o. ért.
Ezen d i j a k a t a járási egyletek pénztárnokai sze-dik be, és a kerületi és országos egyletek illeté-keit minden évben hiány nélkül, bérmentve april végéig átküldik a kerületi pénztárnokokhoz; és ezek az országos egylet j á r u l é k á t ebből kivon-ván, azt szintén hiány n é l k ü l , bérmentve átszol-gáltatják junius végéig a főpénztárnoknak.
Az országos egylet minden második évben fő-gyülést t a r t . Ennek tárgyai : 1) az egyleti tevé-kenysége fölötti jelentés, 2 ) számadástétel, 3) a főbizottmány megválasztása, 4) a legközelebbi gyűlés helyének meghatározása, 5) a beküldött javaslatok és inditványok megvitatása, 6) nép-nevelés és népiskolaügyi, nép-nevelés- és tanitástani fölolvasások.
A kerületi egyletek gyűlései rendszerint szin-tén minden második évben tartatnak. Azonban nem szabad a főgyüléssel összeesniük, a z é r t kö-zönségesen az ezek közé eső években; de fontos esetekben is összehivhatók a kerületi bizottmány által. Ez minden év kezdetén kidolgozás végett az egyleti tagok számára paedagogiai tételeket jelöl ki, és a beküldött dolgozatokat megbírálván, ezek közül a helyettes és segédtanítók legjelesebb munkáit a kerületi — egyleti pénztárból hono-rálja.
A járási egyletek havonkint, a nagyobb váro-siak hetenkint összegyűlnek iskolaügyeik fölötti
-Ol 60 ) o _ eszmecserére, és nevelés-tanitástani fölolvasások |
és előadások tartására.
Az országos egylet saját pädagogiai közlöny-nyel bír. Czime : Baierische Schulzeitung. Ein Wochenblatt für die Interessen der Volksschule, zugleich „Organ des baierischen Volksschulleh-rervereins. Szerkesztése a föbizottmány kezében f e k s z i k , és rendszerint az elnök v e z e t i ; kikhez az egyleti tagok sorából segédszerkesztők adat-nak. A szerkesztésért a honoráriumot a föbizott-mány határozza meg. Ezen lap által közlekedik a föbizottmány az egylet tagjaival, azonban a kerületi és járási egyletek elnökeivel közvetlenül is levelezhet.
Az egyleti alapszabályok módosítását minden egyes t a g , a kerületi és járási egyletek, vagy a föbizottmány indítványozhatja. E z e n módosítási indítványok a föbizottmány által legalább négy héttel a fögyülés előtt az egylet lapjában közöl-tetnek.
Az egylet föloszlik, ha valamely főgyülés tag-j a i n a k kétharmada kívántag-ja. Ezen esetben a létező
vagyon egyenlő részletekben a munkaképtelen tanitók nyugdíj — és a tanitóözvegyek és árvák segélyegyleteire szál.
Az országos tanitóegylet főgyüléseinek ügy-rende, melyet a kerületi egyletek gyűléseiken szintén kötelezőnek elfogadtak, következő :
1. A főgyülés a legközelebbi gyűlés helyét és idejét meghatározza. Három hely ajánltatik, me-lyek közül a föbizottmány a szavazattöbbség szerint választ.
2. Azon város j á r á s i egylete, melyben a gyűlés t a r t a t i k , saját kebeléből bizottmányt választ, mely a gyűléshez szükséges előkészületeket tel-jesiti, és evégből a főbizottmánynyal levelezésbe
bocsátkozik.
3. A gyűlést az országos egylet elnöke vezeti.
Gátoltatása esetén a gyűlés s a j á t kebeléből vá-laszt elnököt. Minden gyűlésen a jelenlevő egy-leti tagok közül e g y alelnök és egy első- és má-sodjegyző választatik. Ezen választások közfel-kiáltás által történhetnek.
4. Az egylet ügyei fölötti tanácskozásokban minden tag részt v e h e t , azonban a szavazáshoz csak a járási egyletek megbízólevéllel ellátott küldöttei és a föbizottmány t a g j a i bocsáttatnak.
5. A szavazás fölállás vagy ülvemaradás, fon-tos kérdéseknél pedig névfölhivás által történik.
6. A gyűlésekhez mint hallgatók nem tagok is bebocsátathatnak.
7. A tárgyalásra kijelölt javaslatok és indítvá-nyok a föbizottmány által legalább hat héttel az egylet lapjában közöltetnek. A fölolvasások tehát
k é t hóval a gyűlés előtt a főbizottmánynál beje-lentendők, amely azok fölvétele v a g y elutasitása fölött határoz, és a sorrendet megállapítja.
8. Ha az idő minden kijelölt t á r g y megvitatá-sára nem lenne elegendő, a gyűlés határoz afölött, melyek utasíttassanak vissza.
9. IIa a gyűlés kívánja, az elnök a tárgyalást befejezettnek nyilvánítja.
10. Az elnök a bejelentés sorrende szerint a d j a a szót.
11. Az elnöknek jogában áll a beszélőtől a szót megvonni, ha a tárgytól eltér, v a g y igen sok időt igényel m a g á n a k .
12. A gyűlés jegyzőkönyvei, valamint a szám-adások az egylet lapjában közöltetnek.
A bajor országos tanitóegylet a legszebb vi-rágzásnak örvend. 5000-nél több taggal bir. Az idén tartotta negyedik főgyülését Würzburgban, és a kerületi és járási egyleteket karöltve a leg-jótékonyabb befolyást gyakorolja a
népiskola-ügyre.
Kedves p á l y a t á r s a k ! K o r u n k imádsága : Nép-nevelés jöjjön el a te országod! E z t rebegi minden művelt honpolgár, ezt hangoztatja a sajtó, ezt tűzte ő nagyméltósága a vallás- és közoktatás-ügyi miniszter u r is azon zászlóra, melyet a nem-zet és király bizalma kezébe adott. Es méltán, mert ennek szerencsés megoldásától függ, hogy nemzetünk, mely századokon át a legellensége-sebb viszonyokkal küzdve a cultura terén némi-leg h á t r a m a r a d t , mielőbb annak szinvonalára emelkedjék — ettől függ szeretett hazánk szebb jövője.
Ragadjunk meg tehát minden alkalmat, min-den eszközt, melylyel ezt előmozdithatjuk!
Szervezzük mindenekelőtt tanitóegyleteinket!
E 1 e m y Sándor, németujfalusi tanitó.
— M e g h í v á s . Esztergommegye „ P á r k á n y kerületi néptanítók egylete" f. évi február hó 9-én déli 12 órakor Muzslán az iskolateremben rendes közgyűlést t a r t ; este pedig ugyancsak ott a vendéglő termeiben, az egyleti alaptőke gyara-pítására tánczvigalmat r e n d e z , melyre mind az egyleti rendes — nem különben a pártoló, a kör-nyéken lakó tanitó urak és ügybarátok ezennel meghivatnak.
Esztergom, január 14-én 1870.
P a t h ó Géza, egy1- jegyző.
W Jk>,