B. A f e l e l e t e k r ő l .
A kérdésekre visszatérve, tudni való, mikép azok czélszerü föltevése több pontból álló szabálytól f ü g g , és hogy azokat maga a már érettebb eszű s komolyan gondolkodni tudó tanitó alkotja tanít-ványainak , melyre ezek csak feleletet adnak. A feleleteknél is ép ugy, mint a kérdéseknél több-féle eset fordulhat elő. Megtörténik u g y a n i s , és nem ritkán, mikép a tanitó kérdésére v a g y épen nem kap feleletet; vagy ha kap is : nevetségest, hiányost, helytelent, hamisat, néha kielégítő, j ó s helyeset. „Mindennek meg van a maga o k a , " ugy keresni kell itt is, mi oka a n n a k , hogy a tanitó a fennebb elszámlált feleletet kapta kérdésére ? A nevetséges, hiányos, helytelen, hamis s rosz fele-let oka vagy abban r e j l i k , hogy a tanitó roszul kérdezett, vagy pedig a tanuló félénk,bátortalan, lassú gondolkodású, nyulszivü, szórakozott, dur-va, makacs stb. Feltéve, mikép a tanitó kérdését roszul intézte; mit tevő legyen ez esetben? Fussa át villámgyorsan újra a kérdést elméjében s ja-vítsa ki anélkül, hogy r a j t a észrevennék a gyer-m e k e k ; tehát felette soká ne gondolkodjék, ha-nem intézze ú j r a a z t , ellátva a szükséges kellé-kekkel.
Mit tegyen azonban a tanitó, midőn a tanulóban van az ok ?
Mindenesetre az okot legyen kikeresendő, mely akadályozza a gyermeket felelésében. Sorba men-vén az akadályokon.
1. Ha a gyermek nyúlszivüsége oka a hallga-tásnak. Ismételje ez esetben a kérdést n y á j a s a n , bátorító szavakkal késztesse feleletre; nem pedig mogorva hangon, zordon arczkifejezéssel, mert ez által nem csak hogy czélt nem ér, de elveszti a gyermek a kevés lélekjelenlétet is, melylyel birt.
Szép szóval mindig többre mehetni, mint d u r v a bánásmóddal. Hivjon fel nagyobb tanulót, kinek hangos és bátor feleletét utánoztassa, a v a g y vá-laszszon lehető könnyű k é r d é s e k e t , s tán nem lesz eredménytelen fáradozása.
- a £ X 118
2. H a lassú, g y e n g e gondolkodásban rejlik az . indok : engedni kell neki időt, mig magában ké- ! szit feleletet s gondolkodik, és u j a b b könnyű kér-dések által iparkodjék a tanitó lassú gondolkodá-sában tanítványait gyorsítani, s figyelmét ily ta-nuló soha ki ne kerülje."
3. H a feledékenység következtében maradt el a felelet, melynek oka tán a g y e r m e k vigyázat-lansága volt, v a g y különben is feledékeny.
U g y figyelmeztesse, mikép nem lesz az életben szerencsés, ha semmire sem figyelmez; miután sok nevezetes,életbe vágó dolog történik,amelyre nagyon is szükséges figyelmezni. Intse egyszers-mind, hogy ha j ö v ő r e is vigyázatlan lesz, tudatni fogja szüleivel; valamint mondja el azt is „mi-kép a szokás természetté válik," pedig a rosz természet és rosz szokás már m a g á b a n is szeren-csétlenség. A vigyázatlanokat j ó többször felhíni.
Lehet azonban természeti gyengeségből is szár-mazott figyelmetlenség *); és ily esetben komo-lyan még egyszer ismételheti a kérdést. Ha csu-pán szórakozottságból töitélit a felelet elmara-dása, soha sem kell a kérdést ismételni a tanító-nak, hanem egy más figyelmesebb tanulót hívjon fel, s pár komoly szó elégséges, hogy ismétlő esetben több figyelmet tanúsítson.
4. Makacsság is lehet oka a felelet elmaradásá-nak, bár csak roszabb gyermekeknél, de mégis sokszor akadni makacsokra. Ezen esetben figye-lemmel kell kisérni azt, mikép észrevették a gyermekek is a felelő makacsságát, avagy nem.
Első esetben dorgálja meg a t a n u l ó t , beszédével hasson szivére, hogy mily rút kérdésre nem fe-lelni ; de hosszú fegybeszédtől tartózkodjék. Kis büntelést lehet alkalmazni annélkül azonban, hogy sokáig késlelődjék vele. A második esetben egy más kisebb tanulót kell a kérdésre felhíni, mintegy megszégyenitendő általa a makacs fiut.
Altalán oda kell h a t n i , bogy az eljárás hatásos legyen, s mintha nem is makacsság lett volna oka a felelet elmaradásának.
5. Megtörténik azonban, mikép j ő ugyan a fe-lelet a kérdésre, de az nevetséges, helytelen. I l y esetben maradjon meg tanitói komolyságában s törekedjék a tanulókat is nevetésök kitörésében gátolni, egyáltalán óvja a felelőt a megszégyenítés-től, mely ugy eszközölhető, hogy a nevetőket ne-hezebb kérdésre h í v j a fel, mely által az elsőben csak bátorságot k e l t , mig az utóbbi megalázva iparkodik magát ismétlő esetben a nevetéstől t a r -tóztatni.
6. A hiányos feleletnél törekedjék a tanitó mindazon hiányokat, amelyek a feleletből elma-r a d t a k , holmi mellékes kéelma-rdések által helyelma-re hozni s kiegészíteni ez által az egészet, mi u g y eszközölhető ha :
a) a gyermek által feltaláltatja a hiányzó részt,
*) Gyakran r e j l i k kivált n a g y o b b n ö v e n d é k e k n é l az ok az ö n f e r t ö z t e t é s (onanie) é p oly un 'ok m i n t v e -szedelmes b ű n é b e n . E z esetben m ú l h a t a t l a n kötele s é g e a tanitónak a d o l o g alapos k i p u h a t o l á s a után a g y ö -k é r -kiirtásával -k e z d e m é n y e z n i az o r v o s l á s t , mivel csu-p á n külső i n t é z k e d é s e k itt haszontalanok. S z e r k .
felkeresteti a jelvényt, s több kérdésre adott fele-letből az egészet összevonhatja; és ha
b) némi példának előadása által igyekezik a tanító mind azt, aminek feleletül következnie kell, a gyermek által előadatni; azaz ugy vezeti czélzásaival, mikép kérdéseire a kellő helyes fe-lelet okvetlen következhessék.
7. A helytelen, rosz feleletnél, ha t. i. a kér-désre egészen ellenkező állítást hoz a gyermek, az alanyt és állitmányt olyan sajátságokkal látja el, mely a n n a k semmi részben sem tulajdona, vagy az őt illető tulajdonától megfosztja : nem kell azonnal haragra lobbani a tanítónak, avagy kaczagásával a gyermekeket is nevettetve a fele-lőt zavarba-hozni s megszégyeniteni: hanem meg kell vele ismertetni magyarázás által a rosz for-galom fonák használatát, reá kell vezetni apróbb kérdések által a jó és helyes feleletre, mikép he-lyes felet adáshoz mindinkább szokjanak. A hely-telenül adott kifejezéseket is legnagyobb békével kell kijavítani. Helytelen kifejezés az, midőn nem köttetik helyesen kérdéshez a felelet, vagy nincs kellő rendben a feleleti szó s nem a tulaj donké-peni alany-, vagy állitmányra, hanem más bőví-tésre viszonylik, p. o. Az evező, melylyel a hajót tova mozdítják az emberek, annak része, igy használva helytelen. Jobban :
Az evező a hajónak azon része, melylyel az az emberek tova mozdítják azt (hajót). Mind ilyen, a gyermek által észre nem vett hibákat, ugy a nyeltanilag is roszul alkalmazott szavakat higgadt kedély hangulattal kell kiigazittatni.
Ezek volnának szerény észrevételeim az elma-radt hibás, hiányos, helytelen, nevetséges s rosz feletekre nézve.
Következnék, mint kell a j ó s kielégítő felele-tet elfogadni ?
Mit kell szem előtt tartani azok megítélésénél, hogy az az oktatásra nézve hatásos befolyást gyakoroljon ?
A jó, helyes és kielégítő feleleteknél szintén nyugodt kedély hangulat magára öltése szüksé-geitik ; mert csak a bölcs komolysággal párosult tanmodor s tevékenység eredményezendnek gyü-mölcsöző oktatást.
Ennélfogva a jó, helyes kielégítő feleletet egész tetszéssel kell fogadni néha néha dicsérő szavakkal igyekezzék kiemelni a felelőt ügyessé-ge miatt; a közönbösen fogadott jó felelet gyé-rülni fog a helyett, hogy inkább sokasodnék számban.
A növény melyre napsugaraknem mosolyognak, satnya virágot hoz. Igy van ez a gyermeKnél is. Ha iparkodásán, előmenetelen senki nem lát-szik örvendezni, senki által tetszésben nem része-sül, helyeslő mosoly, vidám arckifejezés nélkül, közönyösen fogadtatik a j ó és rosz felelet: kevés-sé lesz benne élesztve az ösztön, melyre serény tevékenysége és szorgalma sarkalja; nem lesz tehát olaj, mely munkásságának lángjai által to-vábbi szorgalomra hevitse, sőt az is, ami van ki-hamvadand. Nem kell azonban a jó felelettel azonnal megelégedni, mert meg lehet, hogy a gyermek véletlenül csupán eltalálta, avagy
súgás-- s £ X 119 | 0 _ ból felelt. Ily esetben adassa okát a tanitó, honnan
tudja ezt, vagy amazt követk ztetni. Öltöztesse ugyanazon kérdését más alakba, megpróbálva, ez által tiszta fogalmát s helyes megyözödését.
kivánja az adott feleletnek ellentétét, és maga is állítson fel olyat, mi annak, illetőleg a feletnek ellenkezőjét tartalmazza; és igy kiviláglik, váj-jon ért-e a dologhoz, t u d j a - e tárgyat, van-e róla tiszta, világos nézete, mely szerint a felet származ-hatott.
Azonfelül figyelem forditandó a feleletnél arra is, mikép a gyermek hangosan, értelmesen fe-leljen ; a kérdést mindig ismételje; a kisebb s gyengébb gyermek feleletét nagyobbak által ismételtesse, mely által az emlékező tehetség, a lélek ezen szép ereje s a figyelem erősbül A sú-gást soha sem kell megtűrni, úgyszintén a zörgést, vagy beszólást se engedje meg. Ne tartson rendes eormenetet a felhivásoknál, hanem renden kivül szólítson fel feleletre.
N.-Berényben.
C s i k J á n o s , tanitó.
vannak, hogy egyszersmint a magyarnyelvet is lehessen ápolni.
Igaz, a tanulók mind német a j k ú a k voltak, de sokan magyarul is t u d t a k olvasni és írni, és így ha m a g y a r olvasmányok is lesznek legalább nem fogják elfelejteni azt amit tudnak, sőt gyakorol-j á k m a g u k a t a m a g y a r nyelvben is.
T é n y az, ha ily tömegesen gyülekeznek a ta-nulók az esti órában sok költségbe kerülne a t.
.Népnovelési egylet"-nek, ha mindenkinek köny-vet akarna venni; részemről merném állítani, hogy a tanulók is készek saját pénzöken könyve-ket venni, melyekönyve-ket haza is vihetnének, és így otthon is gyakorolhatnák magukat.
Tapasztaltam, hogy a felnőtt fiúk nagyon be-csületvágyók; az egyik jobban a k a r j a az olvas-mány tartalmát érteni a másiknál, és ez által min-tegy serkentve a n n a k az olvasásra. D e hogy a tanuló a könyvet azonnal kezébe k a p j a ha isko-lába lép, czélszerűnek látom, ha a t. „Népnevelé-si egylet- jó és hasznos könyveket vásárolna, és ezen könyveket pedig az illető tanitónak aki az ismétlő órák megtartásával meg van bízva adná át, kinek kötelessége volna a pénzt a t. „Népne-velési egylet- pénztárába vissza szolgáltatni.
Végre bátorkodom a t. „Népnevelési egyleté-nek kegyes figyelmét a felnőtt leányokra is fel-hívni ; tudom, hogy azok sem hiányoznának az esti órákból de magától is értetik, hogy azokat külön napokon kellene oktatni.
Magamat a t . ..Népnevelésiegylet'1-nektovábbi k e g y é b e ajánlván, maradok.
Buda-Tabánban, február 19-én. 1870.
H ü m p f n e r Ferencz, főelemi tanitó.
V á á l , febr. 28-án 1870.
A népnevelés ü g y e vidékünkön ismét örvende-tes lendületet nyert. Kolosváry Miklós kir. taná-csos és tanfelügyelő úr ő nagysága ugyanis a me-gyei tanügyi bizottság megbízása folytán a Váál vidéki néptanítókat f. é. Febr. 24-ére Váálba ér-tekezletre hívta — véleményezés, illetőleg j árt-fogolás végett a fentnevezett bizottság némely tervezeteit gyülekezetük elé terjesztendő.
Az értekezlet mely mintegy 60 tagból állott, s melyben a linth. és prót. lelkészség is néhány a szó legnemesebb értelmében tisztelendő és tiszte-letes tagja által képviselve volt — örömmel üd • vözölte tanfelügyelő urat a rég óhajtott mozgalom élén, s mielőtt egyebekbe bocsájtkozott volna, lelkes felkiáltások közt „Váál vidéki tanítók egylete" néven egyesületté alakult.
A most beállott s az értelmiséget kepviselő tes-tülethez illő higgadtságai lefolyt eszmecserében az egylet czéljáúl következő hármas működési irány tüzetett k i :
1. A népnevelés terjesztése; 2. az önképzés;
3. az önsegélyezés. Ezen irányeszmék létesíté-sének modozatai — illetőleg az alapszabályok kidolgozására egy 16 tagu bizottság választatott, mely önmagában ismét, tekintve a hármas czélt, E g y l e t e k .
N é h á n y i g é n y t e l e n s z ó a B u d a t a b á n i e s t i ó r á k ü g y é b e n a t. „ N é p n e v e
-l é s i e g y -l e t ' - h e z.
A Buda-tabáni esti órák megtartásával megbí-zatván, kötelezve érzem magamat a t. r Népneve-lési egylet-- nek eddigi működésemről némi szá-mot adni.
Magas és nemes volt a t. „Népnevelési egylet*
-nek azon eszméje, mely szerint figyelmét azon ifjakra forditá kik fél-uton hátat fordítván az is-kolának, szellemi kiképeztetésökről m á r évek óta mitsem gondoltak.
„Mindennek kezdete nehéz' — ezen közmon-dás igazsága ez ügyben is bebizonyult.
Az i f j a k n a k eleinte igen ferde fogalmai voltak ezen ismétlő órák felöl, amiért nagyon is gyéren gyülekeztek.
Faragatlanságuktól azonban szép szó és szelíd bánásmód által elszoktatva — látták mily irányban és szellemben folyik az oktatás, minek következ-tében sietett is nagya — apraja a tanoda felé, és így azon örvendetes hírt adhatom a t. „Népneve-lési e g y l e t , - n e k : miszerint a jó m a g nem esett kősziklára; mert a tanfolyam befejeztéig máris 60 ifjú, 12 és 19 éves közt irratta be magát az esti órákba.
A tanulóknak tanulási kedvük n a g y , és kitar-tásuk is dicséretes volt, mely köriilményeknél fogva az első tanfolyam jó sikerrel befejeztethe-tett.
H a csekély személyeségemnek megengedve volna egy óhajt kifejezni, akkor azt mondanám hogyha a t. „Népnevelési egylet továbbá is azon kellemes helyzetben leend esti órákat rendezhet-ni, szíveskednék olyan olvasókönyvekre szert tenni, a melyekben német és magyar olvasmányok
120 « l e -három külön bizottsággá oszolt, melyek
kidolgoz-v á n egyenkint egy-egy elkidolgoz-vállalt irányelkidolgoz-v részle-teit, amártius hó 23-ánVáálban valamenyien ösz-szeülnek az alapszabályok végleges egybeállítá-sára, mig az azokat elfogadandó közgyűlés mar-tius 30-án lesz ugyancsak Váálba egybehíva.
Ezután ujolag felolvastatván a megyei köz-ponti tanügyi bizottság utolsó ülésének jegyző könyve, tervezett megyei irodalmi kör alakítását nyomtatványainak szellemmi segélyezésében s azok terjesztésében pártfogolni ígérkezett a most m á r megalakultnak tekinthető egylet, míg a köz-ponti bizottságnak a népnevelés előmozdítására intézett s nagyjából részletezett czélzatait — sa-j á t alapszabályait kidolgozó bizottságának asa-jánlsa-ja
figyelmébe.
Végre kedélyes lakomával lettek végezve fára-dalmai oly egy n a p n a k , mely ú g y lehet elseje a nagyobb mérvű, s megyénk összes tanerejét együttes működésre ölelő mozgalomnak.
E g y j e l e n v o l t .
Vidéki levelek.
D e m é n d e n , febr. 10.
A római katholikus iskolaszék Hontmegye De-ménd községében 1879. évi julius 27-én követ-kezőleg alakult m e g .
Nevezett napon, mely az egybehivás oka s tárgyával együtt helybeli főtisztelendő plébános u r által megelőző vasárnapon a templomban nyil-ván közhírré tétetett, a kitűzött órában délelőtt 11 órakor iskolánk helyiségén egybegyülekeztek főtisztelendő Rudolf Béla plébános ur, tekintetes Paczolay János ur országgyűlési képviselő b hely-beli közbirtokos, s a községi elöljárósággal több helybeli közbirtokos u r a k és lakosok.
Főtisztelendő lelkészünk előterjeszté főméltó-ságu Herczeg P r i m á s ur 1869. évi május 6-án kelt abbeli felhivását, hogy minden iskolával biró egyházközségben katholikus iskolaszék vá-lasztassák. Ennek megejtésére hivá fel az együtt levőket, reményét fejezve ki, hogy kedves hívei, k i k a néptanító j o b b ellátása s u j iskolaépületre eddig is már tetemes anyagi áldozatokat hoztak, nyiltan kimondják, hogy iskolájukat jövőre is kath. felekezeti iskolának kívánják tekinteni.
Hosszabb eszmecsre után, melyet tekintetes Paczolay János ur k e z d e t t meg, ki a felekezeti s közös iskola közötti különbséget fejtegetve, plé-bános u r inditványát pártolá s elfogadásra a j An lá, egyhangúlag kimondatott, hogy a deméndi isko-lát ezentúl is kath. iskolának fogják fentartani s a törvényben meghatározott kellékekkel felsze relni, abból a felekezetiség mellett is a más val-lásbelieket nem fogják kizárni.
E z e k után a kath. iskolaszék választás utján következőleg alakult meg. E l n ö k : F t d ö Rudolf Béla plébános. Másodelnök: Tekintetes Paczolay J á n o s u r . Gondnok: Sántha Sándor ur. Algond-aok: T ó t h József. J e g y z : Gyurikovich Iván
kán-tortanító. T a g o k : T. Baross Miklós ur, t. Baross Pál ur, t. Zaffiry István ur, Nagy Miklós ur, Gyö-nyör János, Sárik István, F a z e k a s János és Ti-pary János.
Végül tekintetes Paczolay János ur az iskola fűtésére fél öl fát ígért évenkint adományozni, mit a jelenlevők hálás köszönettel fogadtak.
G u r i k o v i c h Iván iskolaszéki jegyző s kántortanító.
S z á b z-Megves (Erdélyben) febr. 15.
Községünk is azok közé tartozik — melyek (42 iskola köteles gyermek mellett) külön tante-remmel nem rendelkeznek, mert az egész iskola-házban csak egy szoba van. Tanításban részesül 8 gyermek, a többi pedig u g y növekedik fel, hogy még magyarul sem beszél jól. Tanítási fizetés mindössze 120 frt o. é., mely fizetésért a tanitó egyszersmind predicátori kötelességeket is végez.
Ily nyomorteljes ez iskola állapota, elég oka van remélni jobb jövőt, mivel e község óhajtása az, hogy községi népiskolája legyen, hol minden-ki nemzet és vallás különség nélkül részesülhes-sen nevelésben.
O r b á n István,
sz.-megyesi ref, tanitó és predicátor.
Könyvismertetés.
K o z e n n Balázs „Fali t é r k é p e , földrajzi at-lasz," 17 és 12 abroszszal. Kiadta Holzel Ede 01-mützben. Magyarországi főraktár : A i g n e r La-jos könyvkereskedése Pesten.
Kozenn térképei nemcsak szakavatott kivitel, szép és tiszta kiállitás, hanem főleg helyes egy-szerűségük által tűnnek föl. Nem túltömöttök, mint számos hasonló munkák, hol a tanulók csupa fától az erdőt nem l á t j á k ; hanem annyit nyújtanak amennyi a föld fizikai és politikai tanulmányozá-sára nép és polgári iskolákban épen szükséges, és ez nagyban emeli a térképek haszonvehetöségét.
Mi a többit illeti utalunk lapunk hirdetési rova-tára.
„ A p o l g á r i j o g o k é s k ö t e l e s s é g e k . A m a g y a r alkotmánytan , valamint a közigazga-tás és igazságszolgáltaközigazga-tás főbb t á r g y a i n a k rövid ismertetése. A nép- és polgári iskolák számára irta K ö r n y e i János, tanfelügyelő. P e s t , L a m-p e 1 Robert kiadásában.
„A szabadság, melyre alkotmányunk fektetve van, csak akkor lesz valódi és életerős, ha a nép azon kérdésekben, melyek megoldására közvet-lenül vagy közvetve ő is hivatva v a n , önállóan tájékozni tudja m a g á t , s nincs arra kárhoztatva, hogy mások szenvedőleges eszközévé legyen.
Ámde a nép millióinak gyermekei a népiskolában végzik be képeztetésöket, s ez okoknál fogva
so--«g> 121 Kló-rozza népoktatást szabályozó 1868-ik évi 38-dik
törvényczikk a p o l g á r i f ő b b j o g o k é s k ö -t e l e s s é g e k i s m e r -t e -t é s é -t is a népiskolai általános kötelező tantárgyak közé."
I g y indokolja föntisztelt szerző tankönyve szük-ségességét , és mi azt liiszszülc, liogy összes nép-és középtanodáink tanitói a szóban forgó munkát elénk érdekeltséggel fogadandják.
Mert az alkotmánytan m a g a iskoláinkban még csak uj t a n t á r g y levén , erre vonatkozólag eddig még kevesebb és hiányosabb kézikönyveket bír-t u n k , minbír-t egyéb szakmákból; különösen pedig nélkülöztek tanítóink egy pädagogiai elvek sze-rint és az u j a b b állami átalakulásunkat kellő te-kintetbe vevő könyvet, mely könnyed és értel-mes irályban, párt-vallási és nemzetisági színezet nélkül egészen tárgyilagosan adná elő hazai tör-vényeinket.
Ily kényes föladat megoldására kétség kivül hivatva volt „Az i s k o l a társadalmi jelentőségé-ben" czimü m u n k a szerzője.
Sajátságos helyzetben érezzük m a g u n k a t , mi-dőn t. szerző müvét a saját szerkesztése alatt meg-jelenő lapban bírálat alá vesszük; de azon biza-lomnak, melyet szerző ur irántunk az által tanúsí-tott, hogy könyvét e czélból nékünk á t a d t a , ugy vélünk legjobban megfelelni, ha bírálói tisztünket őszintén s minden részrehajlás nélkül teljesítjük.
Kezdjük azt a tartalom közlésével. Rövid elő-szó után következik a bevezetés, mely ezen fo-galmakat tárgyalja : „ N é p e k . O r s z á g o k . A z á l l a m h a t a l o m . Á l l a m s z e r k e z e t e k . A f e j e d e l e m . A k o r m á n y . A s z a b a d s á g . "
Az „ E l ő s z ó , " mely nem egészen 4 oldalra t e r j e d , indokolja — mint már fentebb emlitve volt — a m u n k a szükségességét, aztán fejtegeti a kérdést, hogy váljon „mit adjunk a népiskolá-ban az alkotmány tanból ?" E r r e a „Tantervből"
meriti a feleletet és hangsúlyozza különösen, mi-szerint „Itt (t i. a népiskolában) a tényleges álla-potot kell ismertetni, és pedig ennek b í r á l a t a n é l k ü l . " E z tökéletesen helyes,mert politizálás, egyik vagy másik párt melletti korteskedés bizo-nyosan nem az iskolába való.
Két czél lebegett a szerző szeme e l ő t t : „tiszta és biztos ismereteket nyújtani és a közügyek és azok előmozditása iránt érdeket, szeretet ébreszténi.
A gyakorlati kezelésre is ad némi tanácsot, pl.
az egyes állapotokat vegye a tanitó a g y e r m e k e k látköréből, éljen összehasonlításokkal; előadása legyen meleg . . . a legnagyobb vigyázattal ova-kodjék, nehogy oktatása pártszinézetüvé v á l j é k .
Mindenesetre figyelemre méltó szavak. D e mi azt hisszük, hogy inkább lett volna helyén, ha a t. szerző ur hosszabb előszót ir vala, melyben az
>alkotmánytannak< paedagogiai oldalát, de külö-nösen annak dielaetikáját és inethodologiáját rézletezte volna. Erre annál nagyobb szükség mutatkozik, minthogy épen e tárgyra vonatko-zólag módszertan aligha létezik.
V a g y talán czélszerübb lenne hosszú előszó helyett, mely utóvégre még sem tartalmazhat mindent, mi a tanítónak tudni szükséges és
czél-szerü lesz, egy külön segédkönyv szerkesztése, mint péld. Diesterweg »Comentár-jac, melyet
»mértani elemeihez< a tanítók számára iit. E r r e bátorkodunk főlhivni a t. szerző figyelmét.
Az egész bevezetés oly szerencsés modorban van irva, hogy azt a népszerű irodalom legjobb termékei közé sorolhatjuk. Oly meleg, hazafias, szabadelvű szellem lengi át, hogy a felületes vizs-gáló is észreveszi miszerint annak megírásánál a szerző nemcsak eszéből, 'hanem szivéből is merí-tett ; nemcsak rgondolkozot, hanem fejtegetéseit át is érezte. Es ez egyik fényoldala az egész munkának.
Szavaink indokolására idézzük az 5-ik fejezet következő részét:
>A szabadság az ember legnagyobb kincse, ugyanazért a népek minden időben törekednek számukra minél nagyobb szabadságot kivívni és biztosítani. Ezen érdekért óriási csatákat vívtak s a föld dúsan van áztatva a szabadságért ontott vérrel. De terjed is a szabadság folytonosan.
Leghatalmasabb terjesztője s majd egyedüli biz-tos megtartója a fölvilágosodás, a nép miveltsége és az erkölcs.
U g y a n e szellem lengi át az I-ső »A m a g y a r alkotmány rövid ismertetése« czímii részt, minek tanuságául csak a F i ú m é r a vonatkozó ki-kezdés szolgáljon, mely ekképen hangzik :
»Fiume, egy város az adriai tenger partján, hozzá még néhány helyiség is tartozik. Mert tengerparton fekszik, azért nevezzük m a g y a i -t e n g e r p a r -t n a k . Mária Terézia királynő csatolta Magyarországhoz. Az olyan ország, mely-nek határai tenger mellett fekiiszmely-nek, szerencsés, mert hajókkal a tengeren messze országokba el-viheti gabonáját és egyéb termesztményeit, ós azokat ott j ó pénzen eladhatja, vagyÍ3 nagy ke-reskedést űzhet, mi az ország vagyonosodását nagyban előmozdítja. Nékünk is van tengerünk Fiume mellet, ezért F i u m e Magyar országnak mindig szemfényét képezic.
E 6-dik §-ra nézve van egy tán jelentékte-lennek látszó észrevételünk Az mondatik ugyan-is benne, hogy hazánk területéhez azelőtt más or-szágok is tartoztak, nevezetesen ; Bosznia Szer-bia Bolgárország s a stb., és hogy a király eskü-vel fogadja ezek alkalom szerinti visszafoglalását.
Való és a magyar kiadásban nincsen és ellene
Való és a magyar kiadásban nincsen és ellene