HETI KÖZLÖNY.
MAGYARORSZÁGI KISDEDÓVODÁK. ELEMI ÉS FELSŐ-NÉPISKOLÁK
SZÁMÁRA.
KIADJA
A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI M. K. MÍNISZTERIÜM.
III, ÉVFOLYAM.
SZERKESZTETTÉK
KÖRNYEI JÁNOS és MAYER MIKSA.
B U D A , I g f O .
NYOMATOTT A M. KIK. EGYETEMI NYOMDÁBAN.
NÉPTANÍTÓK LAPJA.
5 0 0 3 ?
TARTALOM.
I. Hivatalos rész.
A) Miniszteri rendeletek és hivatalos értesítések.
Oldalszára r
Értesítés a segélykiosztás tárgyában 1 Értesítés a segély ki osztásra beadandó folyamodványok határideje iránt 209
Törvényjavaslat a kisdedóvodákról 209 AJtisdedóvodákról szóló törvényjavaslat indokolása 225
A vallás & közokt. magy. kir. miniszternek 481. sz. a. k i a d o t t rendolete a tanfeT
ügyelőkhez 2 4 1 Értesítés a szerkesztendő iskolakönyvek tárgyában 257
Értésités tanárjelöltek kiküldetése ügyében 2 7 4 Értesítés az angol kisasszonyok pesti intézetében üresedésbe jött alapítványi hely
tárgyában 417 A vallás és közokt. m. kir. miniszter 11,941. sz. a. kiadott rendelete a tanfelügye-
lökhez 449 Szabályrendelet a népiskolai (elemi) tanitók- és tanítónőknek állami tanitóképezdék-
ben tartandó tanitóképességi vizsgálatról 529 _jSzabályrendelet a felső nép- és polgári iskolai vizsgálatról 533
Miniszteri értésités a gazdasági intézetek tanulmányozására kiküldendő tanárjelöltek
ügyében 593 A vall. és közokt. m. k . minisztérium pályázati hirdetése a zilahi kép. g y a k . iskola
tanitói állomása betöltése i r á n t 625 Min. rendelet a felnőttek oktatása tárgyában . 673
A vallás és közokt. m. kir. minisztérium fölhívása beküldött pályamunkák visszavétele
iránt 7 3 7
B) Kinevezések.
a) Tanfelügyelők és másod tanfelügyelők kinevezése.
Mennyei János, másod tanfelügyelő. Torontálmegye 1 Imre Lőrincz, tanfelügyelő. A b a u j - és Borsodmegye .63 Franki István, másod tanfelügyelő. Bács-Bodroghmegye 241
í v
Óld'iíszáifl.
Bcrzeviczi Tivadar, tanfelügyelő. Sáros- és Szepeamegye 257 Hilóczky Béla, tanfelügyelő. Esztergám-, Komárom- és Győrmegye 401
Ballagi Károly, tanfelügyelő. Mosony- és Sopronmegye 401 Szeremley Lajos, tanfelügyelő. Hunyad-Zarándmegye „ Bétliy Lajos, rendes tanfelügyelő. Felső-Fej érmegye, Fogaras és Brassóvidéke . . . . „
Mennyei János, másod tanfelügyelő rendes tanfelügyelővé. Torontálmegye 497
Suttág Ferencz, másod tanfelügyelő. Krassómegye „ Libertiny Gusztáv, másod tanfelügyelő. Vasmegye 657 Dallos Gyula, másod tanfelügyelő. Pestmegye • . . . . 673
I») Tanfelügyelői tollnokok kinevezése.
Baranyai Ödön. Torontálmegye 81 Krauze János. Zemplénmegye 113
Trumauer Guido. Temes megye . „
Góga Illés. Felső-Fejérmegye „ Fischer Ferencz. Boreg-Unghmegye 289 Chilcán Mihály. Nógrádmegye 657 Zagroczlcy Gyula. Zemplénmegye 753 Kövér Gyula. Nyitramegye „
Galgóczy Emil. Vasmegye 785
c) Tanárok és tanítók kinevezése.
Bartalus István, ének s zenetanár. Buda 1 Lubrich Ágoston, egyetemi tanár. Pest 81 Kohn Salamon, izr. hittanár. Buda 209 Laky Dániel, helv. hitv. s ev. hitv. hittanár. Buda 273
Koos Ferencz, ig.-tanár. D é v a • 305
Petri Vazul, rendes tanár. D é v a » Samu Ferencz, rendes tanár » Mikovics László, ig.-tanár. L é v a • 321
Hudec Miksa, rendes tanár. L é v a » Szabó Lajos, rendes tanár. L é v a » Kapitány János, gyakori, isk. tanitó. Sáros-Patak 321
Spitäler Jozsefa, mintatanitónő. Temesvár 385
Maszák Hugó, rajz tanár. Buda n Nagy F. Károly, szépiráa tan. Buda v Benisch János, ig.-tanár. Modor ' 449
Nagy János, gyak. isk. tan. Losoncz » Uhlyárik, országos fegyint. tanitó. Munkács 449 Kameráth Dénes, r. k. hittanár. Modor 673 Margalics Ede, rendes tanár. Baja 660 Mihalovics János, segéd „ „ » Allaga Géza, ének- s zenetanár. Baja * Kovacsics Jenő, irás és rajztanár. „ » Bocskay Krisztóf, gyakorló isk. t. Baja • n
Cserny Alajos, zene- és énektanár. Déva 721 Baló József, tornászattanár. „ n Adorján Miklós, gyakorló isk. t. B » Szalontay Sándor, segédtanár. Csurgó n Lengyel József, r. k. hittanár. Sáros-Patak • »
Kiczinger Ignácz, rajz- és szépírás tr. S.-Patak . 737
Oldalszám,
Mogyorósi István, helv. hitv. hittanár. Z n yováralja 769 Popu Tivadar, gör. kath. hittanár. Z;l a h
Hörle József, gyakoló isk. t. Losoncz ,
t %
d) Állami tanító-kép. tanácstagok kinevezése.
D r . Brach Ferencz, lévai kép 4 3 3 BelcsáJc Károly „ „ " . . . B
D r . Polldk József „ „ Pólya József „ „ Szathmáry Endre „ „
B. Gamera Q-usztáv, székely-keresztúri kép 4 3 3 Papp János „
Far^cí Zsigmond Marosi Gergely
Jakdbházy Zsigmond „ „ Karácsonyi István, pót tag „ „ Bálint László, pót t a g „ „
Gr. Nyári Izidor, znyóváraljai kép. . • 449
Rakovszky Iván, znyóváraljai kép 4 4 9 Csepcsányi Ferenc s „ „ ^
Vdics Alajos „ „ w
Léhoczky Alajos „ „ ' Paulovics József, pt tg „ „
Bulgovszky Simon, p. t.
55
55 55
n n
y>
n »
» 55
55
55 55 »
D r . Haas Jakab, p. t a g „ „
Török István, pót tag, zilahi kép. 529 D r . Bereczky Károly, pót tag, zilahi k é p
Czell Benő, pót tag, zilahi kép D r . Nichita János, pót tag, zilahi kép Dombi Lajos, pót tag, zilahi ké
Lészai Ferencz, kolozsvári kép 529 Simon Elek „ „
Kovácsi Antal „ 55 r>
n v
»
»
»
» Pap József
Hincz György
Nemes Péter, p. tag „ „ . . . . D r . Adler Antal, pót tag, kolozsvári kép.
Ofosz Károly, pót tag „ „
D r . Samarjai Károly, modori kép 529 Machovich Antal _
» 55
Minich Dániel _ _
59
Holleritng Károly Meiszl Ferencz
D r . /Sícira Lipót, pót t a g „ „ w
LucicJi Géza, pót tag „ „ Tomka Kálmán „ „
IFiedermawn Károly „ „ 625 D r . Lemberger Henrik, bajai kép 6 4 1 Iíerczeg Benő „ „
Pankovics Ernő _ _
" » »
»
55
55 5»
VI
C) Segélyezések
Oldalszám, közölve voltak a >Népt,Lapja< 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 10—11, 13—14, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 26, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 35, 39, 45-ik számaiban.
II. Vezér czikkek.
Üdvkivánat néptanitó:nkhoz. Mayer Miksától 1
Az igazgató-tanitó kérdéséhez. Roth Vilmostól 34 Tanítóképzés a porosz képezdékben. Nagy Elektől 41 Az igazgató-tanitó kérdéséhez. Szőllösy Mihálytól 84 Az olvasás tanítás legyen jellemképző. Lenhardt Károlytól &7
Ismét az igazgató-tanitó kérdéséről. Mayer Miksától 113, 12g
Néhány megjegyzés Roth Vilmos czikkére. László Zsigmondtól 147
A berlini k. tanitó-képezde. D r . Emeríczy Gézától 1*3
Mi a legszükségesebb ? O-tól 300 Kellenek-e igazgató-tanítók ? Mérlegitöl 212
Vélemények az igazgató-tanitók kérdése felett. Tanon Imrétől 228
Tájékozásul. Mayer Miksától 243 Az előleges kérdés be van fejezve. Mayer Miksától 243
Iskola és szülőház. Bun Samutól 248, 262, 279 Még egyszer a képezdékről. Uber Józseftől 264, 277
A magyarországi egyetemes tanitógyiilés. Mayer Miksától 289 Kellenek-e csakugyan igazgató-tanitók. Heffennann Józseftől 292 Ismétlő (vasárnapi) iskolai állapotok. Virányitól 294 \
Iskolai észrevételek. B-től 321 ^ A XIX-ik egyetemes német lanitó-gyülés Bécsben. Mayer M.-tól 337, 353, 369,385, 401 418, 433
Az iskola miként neveljen az életnek. B-y M-től 344 Igazgató-tanitók csakugyan nem kellenek. Neumann Ármintól 344
Iskolai igazgatás és igazgató-tanitó. Rédl Samutól 354 Schwarcz Ádoftól 357
V 71 »
n r> 7> l i-től ' 388
„ n „ Kunkel Alajostól . . 389
„ „ r> Rákóczy Lajostól 420, 435
A magyarországi egyetemes tanitógyiilés ügyében. Hoffmann Mórtól 419 Néhány szó a váltakozás és az osztályrendszer kérdéséről. Nagy Jánostól 437
Az egyetemes tanitó-gyülés előtt. Mayor Miksától 450 Miben rejlik az alföldi pusztai iskolák csekély taneredménye főbb o k a ? — ó t ó l . . . . 468
Az első magyarországi egyetemes tanitó-gyülés. Mayer Miksától . . . . 481, 497, 513, 531, 555
Az igazgatótanitók szükségessége. Iványi Andortól 484
A lelök naplója. Neiunann Somától 557 A tanítói tanácskozmányok beosztása. KeUncr Lajos után 610
E g y utánzásra méltó példa. Neumann Somától 642 Kis vétkek a gyermekszobából. Fides nyomán Támoky Dénes 660, 677, 692
Állítsunk >Szeretet-liázakat.< Molnár Aladártól 689 A lélek naplója és a gyorsirászat. Cser Józseftől 705 Iskolakönyvek és taneszközök a magyarországi népiskolák számára L. Á tói . . . . 706, 721
Az újév küszöbén. Mayer Miksától 785
vn III. Nevelés- és oktatástani értekezések.
A) Elméletiek,
Oldalszám.
Engedelmesség és szilárd a k a r a t . Neumann Somától 2, 18, 37, 50
A nevelöoktatás egyik főkelléke. Mayer Miksától 17 Az emlékezet műveléséről. Soltész Ágostontól 20 A tornászat rövid ismertetése. Borsy Gézától 23, 40
A nevelő-oktatás egy másik főkelléke. Mayer Miksától 35 Pestalozzi élete és hatása. Fuchs Jánostól . 66, 83, 116, 135, 1.49, 170, 182, 2 0 3
Ne vessük el a sulykot. M.ayer Miksától 67 A kérdések és feleletekről. Csik Jánostól 99, 117
A vakok neveléséről, (de szt Marie Lajos nyomán) W . M 115, 133, 147, 168 Dupanloup Felix mint nevelő. Mayer Miksától . . . . 178, 232, 261, 451, 558, 594, 610, 657 A gyermek erkölcsi hibáinak orvoslásáról általában. Samu Józseftől _21 í!
A aiketnémák oktatása a néptanodában. Hill nyomán W. M 218, 230 A tananyag s tanulódról, mint a népiskola feladatának megoldására szolgáló eszközökről.
Nagy Elektől 247, 259, 276 A gyermekjátékokról paedagogiai tekintetben. Szabó Endrétől . . . . 259, 307, 322, 344, 358 Hogyan kell az iskolában az olvasást szellemképzőleg intézni? Grumann Károlytól . . 309
Hazai történet tanítása az alsóbb népiskolákban. S. S tői 309
Az iskola miként neveljen az életnek. B. M-től 3 4 3 A rajzolásról általában. Landau Alajostól 372 Olvasás-írási tanmódok. Barabás Györgytől 438 A természetrajz előadás módjáról a képezdékben. Lenhárdt Károlytól 467
A táplálás mint a testi nevelés főága. Szőnyi Lajostól • . . 487
Előkészítés az érteményes olvasásra. Cser Józseftől 4 8 8
r évelek az összehasonlító nyelvészetről. Dr. Riedl Szendétől :
1. Bevezetésül 502 2. A nyelv története * 516
3. A nyelvjárások és az irodalmi nyelv • 535
4. Hangtani általános törvények 597 5. Nyelvismeret és nyelvtudás 6 1 1 6. Történelmi és összehasonlító nyelvtan 642
Fröbel fejlesztő-rendszere. Szabó Endrétől . . . 626, 644, 659, 67 i, 691, 707, 739, 755, 770, 787 A nevelés és neveléstörténetről. Dr. Dittes F r . nyomán. M. G y 737, 753
B) Gyakorlatiak.
Az alaktan alkalmazása óvodákban. Szabó Endrétől 4, 21, 54
A nyelvgyakorlatokról. Göndöritöl 6 A legnagyobb közös osztóról. Br—s 6 A képek befolyása a népiskolai képzésre, s azok mikénti használata. Iványi Andortól . 55
Tükörképek az iskolai életből. Neumann Somától . 85, 97, 131, 164, 214, 305, 340, 387, 404, 533
A társasszabály. M. S-től 89 Két óra Klauwell A. lipcsei elemi tanító iskolájában. Gróo Vilmostól 101
Gyakorlati fegyelmi kérdések tanító-társainkhoz. N, L-től • 104
Értekezés a népiskolai fontosabb tantárgyak egyikéről. Virányitól 136
A tizedes törtekről általában. Mayer Miksától 152
A háló rajz. Bérezi Sándortól 154 A mennyiségtan alkalmazása az óvodákban. Szabó Endrétől 166, 180, 205
Gyermeki önbíráskodás. Gajdos Józseftől 203, 274
A méter-rendszerről. Mayer Miksától 219
v m
Oldalszám.
Adatékok a természettan kezeléséhez. Virá nyitói 233 Gyakorlati példák az elemi számtanitáshoz. Falvay Antaltól 250, 265
Észrevételek a gyakorlati fegyelmi kérdésekre. Pédery Gyulától 296 Megjegyzések Madzsar János tornászati czikkeire. Szász Jánostól 452
A hazai földrajz tanmódja. Papp Fereneztöl 467 Énektanítás a népiskolában. Lenhárdt Károly tói 489, 505
Néhány gyakorlati megjegyzés kezdő tanulókkal való bánásmódra nézve. Fekete Ján.-tói 519
Az óra ismertetése. Schultz Imrétől 537 A szemléleti o k t a t á s köréből. Viszolciy Istvántól 560
A gyakorlati o k t a t á s köréből. —a-tól :
1. Bevezetés 575 2. A macska és fajrokonai 595
3. Első tanórámnak módszertani indokolása 613 4. Az első földrajzi óra az V - i k osztályban 627
5. Az első utazás második ó r á j a 646 6. A ló és fajrokonai * 675
7 Dunagőzhajózás Pozsontól lefelé 694 8. „ „ Komáromtól Esztergomig 708
9. A j u h és v á l f a j a i 740 10. A kecske és válfajai 756 11. A zergefajok 770 A z összetett hármasszabály az elemi tanodában. Schultz Imrétől 616
Olvasás-tanitás : D r . Emericzy G é z á t ó l :
1. A helyes olvasás kellékei általában 626 2. A gépies, észtani és szép olvasás egymáshozi viszonya 645
Szemléltetés a népiskolában. Kárpáti Endrétől :
1. A v a s . . 648, 662
2. Az agyag 772 Az olvasmánydarabok kezelése általában. D r . Emericzy Gézától 661
Az olvasmányok kezelése az alsó fokon. Dr. Emericzy Gézától 692 Az olvasmányok kezelése a 2-ik és 3-ik tanévben. Emericzy Gézától 723
Az Írásbeli dolgozatok kijavítása. Viszolay Istvántól 678 Néhány szó a számtanitásról. Albert Józseftől 789
IV. Tanhatóságok működése.
Iskolaszék megalakítása Keszthelyen 43
„ „ Z.-M. Szerdahelyen 44
„ „ Lelesz-Polyányon 46 A helv. hitv. egyház nagygyűlése Aradon 63 Iskola átalakitása N.-Becskereken 64 Iskolaszék megalakítása D e j t á r o n 72 Ballagi K. tanfelügyelő Rába Kovacsiban 73 Iskolaszék megalakitása Igriczin (Borsodm.) 78
„ „ Rézbányán 79 A Fogaras vidéki isk. tanács deczemberi gyűlése 79
Buda városának a tanítói fizetések rendezésére vonatkozó intézkedése 94
Rom. kath. iskolaszék alakítása Battonyán 106 Szilágyi István tanfelügyelő látogatása Huszton 107
Kolozsváry Miklós tanfelügyelő Váálon 119 R. k. iskolaszék alak. Deménden (Hontm.) 120
I X Oldalszám.
Izr. iskolaszék A j k á n 139 Pestmegyei isk. tan. márcziusi gyűlése . . » 142
Sopronmegyei „ „ „ 157
B. Eötvös József Szegeden 222 Csanádi püsp. helynök intézkedése a búcsumenetek ügyében 239
Budapesti iskolatanács 239 Szász Károly, tanfelügyelő Gödöllőn 252
B. Eötvös József a budai állam, tanitónő-képezdében 255
Kath. iskolaszék megalakítása B.-Hunyadon 268 Bartal Rezső, tanfelügyelő Kossuthon 282 Kovács S. Gy., tanfelügyelő Tabon 2 8 3 Jászkunkerületi isk. tan. májusi g y ű l é s e • • 286
B. Eötvös József, Czegléden 3 0 2 Kath. iskolaszék megalakítása Kömlőn 302
Békés-csongrádi isk. tan. juniusi gyűlése 330 Tokai Nagy Lajos, tanfelügyelő G á v á n ^ 330
Üllerich H., a pesti kir. kath. tanitó-kép. igazgató >Ertesités< az évi vizsga ügyében . . 351
Kerekes József, tanfelügyelő az id. tanfolyam iránti értesítése 366
Molnár Aladár, oszt. tanácsos B a j á n 366 Kath. iskolaszék megalakítása Krizsón 3 6 7 Tokai Nagy Lajos, tanfelügyelő »Értesítés-e< 382 Az esztergami r. k a t h . tan. kép. igazgatóságának »Értesítés-e< 3 8 3
A verseczi r. k. tan. kép. ig. »Értesítés-e< 3 8 3 Szeremlei Lajos, tanfelügyelő az id. tanfolyam ügyében 398
Buda Sándor, tanfelügyelő Tisza-Ujlakon 410 Antalfi Károly, tanfelügyelő az id. tanfolyamok ügyében 4 1 3
Jászkerületi isk. tanács juliusi gyűlése 4 1 4 Arvai József, tanfelügyelő az id. tanfolyam ügyében 4 2 9
IColozsváry Miklós, tflő „ „ „ 429
A szegedi izr. iskolaszék 4 4 5 Arvai József, tflő beszéde a n.-kállói id. tanfolyam megnyitásakor ' 457
Molnár Aladár, oszt. tanácsos Erdélyben 459 Hofbauer Sándor, tflő az id. tanfolyamok ügyében 4 6 0
A szegedi iskolaszék juliusi gyűlése 460 Zalamegyei isk. tanács évnegyedes gyűlése 476 Luly Zsigmond, tanfelügyelő Szatmáron 4 9 0 Kassai r. k. tan. képezd, igazg. értesítése 492 Szeremley Lajos, tanfelügyelő a dévai tan. kép. ügyében 5 2 5
Kovács S. Gy. „ a csurgói állámi tan. kép. ügyében 564 Kiss Áron, igazgató a nagykörösi helv. hitv. tan. kép. ügyében 565
Értesítés a pesti kir. kath. tan. kép. ügyében 565 Kis József értesítése a sárospataki állami tan. k é p . ügyében 565
Pestmegyei iskolatanács évnegyedesgyülése 565 Zichy Antal, tanfelügyelő a budai állam. kép. ügyében 585
Kerekes József „ a zilahi „ " „ „ 585
Értesítés a soproni r. k. tan. kép. ügyében 585
„ az esztergami r. k. tan. kép. ügyében 586
„ a kisdedóvoi képezde „ 586
„ a lévai áll. tan. „ „ . ' . . . . 6 0 1 Arva-Turóczmegyei tanfelügyelő jelentése 365 601, 619
B. Eötvös József Iharos-Berényben 619
B. Eötvös József Pécsett 620
X
Oldalszám.
B. Eötvös József Temesvárott 636 Bárány Ignácz, igazg. értesítése 636
Csirfusz F . „ „ 6 3 6
B. Eötvös József Aradon 651 Gábor J., tanár értesítése 651 Groó Vilmos, igazg.-tanár értesítése 652
B. Eötvös József Hödmező-Vásárhelyett 683 Bója Gergely, tanfelügyelő. Zalabéren 717
Molnár Aladár B.-Füreden 729 Értesítés a kassai r. kath. tanítóképezde ügyében 764
V. Egyletek és tanítói értekezletek.
A Pestalozzi-egyletről. Milesz Pétertől • 7 Az érmelléki ref. egyh. megy. tanítói egylet meghívása 14
A »Váczvidéki népt. egyl.< meghívása 14 A >Makói tanítók egyl.« alakitása 14
>Képezdei önképző kör< Csurgón 14 Viszhang a »Délmagyarországi tan. egyl.< szózatára 26
A »Népnevelők pesti egyl.« tisztújító közgyűlése 27
A budai »Népnevelési egylet< 46
>Kisdedóvo intézeteket Magyarországban terjesztő egylet« 46 A »Népn. pesti egyl.« rendkívüli közgyűlése ( j a n . 16-án) . 58
A bajorországi tanitó-egyletek. Elemy Sándortól 58 Esztergommegy. »Párkány ker. népt. egyl. meghívása« 60 A »Népn. pesti egyl.« rendes közgyűlése (jan. 30-án) 71 Az orsz. tan.-gyülést rendező központi bizottmányok megalakulása 72
A ü l . szakosztály ülése (jan. 29-én) 72 A sárvári ker. tanitókértekezlete 73 A nagybányai »Erzsébet« kisdedóvó-egylet évi jelentése : 74
A »Népn. pesti egyl.< küldöttsége a nmgu vall. s közokt. miniszter urnái 92
A »Népoktatási körközgyülése« (febr. 6 án) 92 Az »Esztergammegy. népt. egylet« felhívása 93 Fölhívás a külföldön lévő m a g y a r képezdei tanárjelöltekhez 93
Viszhangok a »Délmagy. tan.-egylet« szózatára 104 Felhívás Zalamegye összes néptanítóihoz 105 Néhány igénytelen szó a Buda-tabáni »Népnév, egylethez« 119
Váál vidéki tanítók értekezlete 114 A z »Aradvidéki népnevelési egylet« 125 A »Kisdedóvodákat terj. egylet« 125
»Alapn. orsz. egylet« meghívása 138
»Országos m a g y . izr. tanító-egylet« 138 A »Kassai kir. kath. férfitanitó-kép. segélyegylet« 185
Fölhívás Arad-, Békés- és Csanádmegyék néptanítóihoz 186 A Borsodmegy .-mezőkövesdi és harsányi ker. néptanítóihoz 189 B »Debreczeni ref. egyh. megy. tanítók-egylet« meghívása 206
A somogymegyei Kaposvár k e r . néptanítókhoz 234 A »Sz.-Fehérvári tan.-egylet« meghívása 234 Felhívás a k a r á d i ker. népt. k a r h o z 235
Felső-vasi tanitó-egylet 235 Felhivás Magyarország tanitói és tanügybarátaihoz 251
XI Oldalszám.
Pozsony megye néptanítóihoz 252 Felhivás a hazában működő tanitók es tanító-egyletekhez 267
Részes kiírás a »Zalamegy. gazd. egyl. gyűlés jegyzökönyvéből« 267
Felhivás »Népoktatási körök« alakítására 280 Viszhangok a »Délmagy. tanitó-gyülés szózatára« 2 8 1
A magyarországi egyetemes tanitó-gyülés, Mayer Miksától 289
A »Népokt. körök« alapszabályai 300 Nyílt kérdés az orsz. izr. tanitó-egylet elnökéhez 3 0 1
A »Gyöngyösi tan.-egylet« meghívása 3 0 1 Az »Aradvidéki tan.-egylet« közgyűlése (máj. 10—11-én) 312
»Biharmegyei tanító-egylet« 318 Az »Aranyosszéki u. n. tanítók értekezlete« 328
A tolnai helv. hitv. egyh. m. tanitók értekezlete (máj. 3-án) . . • 329
Trencsénm. felső vidékének tanítóihoz 347 A »Debr. ref. egyhm. tan. egyl.« megh 3 5 1 A »Népn. pesti egyl« havi közgyűlése (jun. 25-én-) 3 6 3
A magyarorsz. egyTetom. tanitó-gyülésnek beküldött tételek :
1. A népiskola és a társadalom. Neumann Somától . . 3 7 8
2. A t^sti büntetés alkalmazása. Tobak Benőtől 379 3. Teremtsünk közönséget a népiskoláknak.Madzsar Jánostól 379
A »Felső-vasi tan. egyl.« meghívása 379 Fölhívás a gömöri tan. értekezlethez 379 A magyarorsz. egyetem, tan. gyűlésnek beküldött tételek :
4. A kisdedóvodák viszonya a népiskolához. Szabó Endrétől 394 5. Hogyan törhetnők meg a nép közönyösségét. Schön Józseftől 395 6. Miért kell a tanítónak a népmüvelődését terjeszteni? Lederer Á tói 395
Felhivás az egy. tan. gyűlés érdekében 396 Felhivás a karádi ker. tanítókhoz 396 Felhivás a somogymegyei tanítókhoz . . . 396
A »Népn. pesti egylet.« rendkivüli közgyűlése (jul. 14-én) 396 A magyarorsz. egyetem, tan. gyűlésnek beküldött tételek :
7. A néptanítói állás Magyarországon szellemileg és anyagilag emelendő. Rákóczy
Lajostól 408 8. Minő volt a mult századokban, minő most, és minő lesz a jövőben a néptanítói hi-
vatal? Göndöcs Lajostól 409 9. Közös vagy felekezeti iskola ? Roth Vilmostól 409
10. Miáltal lehet a tanitást összefüggővé tenni. Boronkay Károlytól 409 11. Vegyük á t a . F r ö b e l féle nevelési rendszert népiskolai rendszerünkbe. Liber
Józseftől 409 Az »Esztergamm. tan.-egylet« gyűlése (juniusban) 409
12. A népiskolai tanitók eddigi képeztetésének tovább fejlesztése. Szeremlei S.-tól . 4 2 3
13. A falusi iskolák hiányai és ezek orvosolhatási módja. Schön Bernáttól 4 2 4 14. A felserdültek oktatásának országszerte életbeléptetése. Veszi Á-tól 4 2 4 15. Nem lehetnek jó népiskoláink, mig a néptanítók anyagi állása tökéletesen nem.
javul. Deutsch Sámueltől 4 2 4 16. Hogyan kell népiskoláinkban tanítani? Rácz Mihálytól 424
17. Az osztály vagy a váltakozó rendszer alkalmazt .ssék-e népiskoláinkban ? Lukit?
Vendeltől 425 18. A »debreczeni ref. egyh. m. tanitóegylet« indítványa. Rácz Mihálytól . . 4 2 5
A közp. bizottm. gyűlése (jul. 23-án) 426 Felhívás a Zomborvidéki tanítókhoz 426 Felhivás a Zemplénm. tanítókhoz 427
xn
Oldalszám.
A m. egyetem, t. gy. b. tételek :
19. A nőnevelés hazánkban. Iloffmann Mórtól 439 20. Mit tehet a tanitó, hogy növendékeire nemasitőleg hasson ? Schön Lipóttól . . . 439
21. A rabok iskoláztatása. Pirk Györgytől 439 22. Biztositsuk és fejleszszük jogainkat. Vass Mátyástól 440
23. Miért czélszerü a t a n t á r g y a k öszpontositása ? Komjáthy Györgytől 440
24. >Alaktan< Szente Józseftől 440 A központi bizotts. ülése (jul. 3 0 - á n ) 440 A »Felső-vasi« tan. egyl. közgyü lése 441 Felhívás a kisdedóvók d. t. k ö r e gyűlésére 4 4 2 Felhívás a >Vácz vidéki tan. egyl.« gyűlésére 442 A m. egy. t. gyűlés b. tételek :
25. Közös vagy felekezeti kísdedóvodák. Tóth Istvántól 454 26. Miért nem küldik hazánkban a gyermekeket rendesen az iskolába, s hogyan le-
hetne e bajon segíteni. Kárpáti E n d r é t ő l 455 27. Balhiedelmek kiirtása. Szász Jánostól 455 28. Miáltal lehetne a tanító tekintélyét emelni ? Freud M órtól 455
29. Miként lehetne tehetségesb ifjainknál a képezdék iránt nagyobb kedvet ébresz-
teni? Terhes Lajostól 455 30. A tanítók fizetése és nyugdíjazása. Györffy Ivántól 455
31. A néptanító visazonya a hadkötelezettséghez. Benedek Józseftói 456 32. Mí szükséges népnevelésügyünk felvirágzásához. Péterfy Sándortól 456 33. A néptanító társadalmi tekintélye emelése szempontjából. Honfy J . L.-tól . . . . 456
34. Községiek avagy felekezetiek legyenek-e népiskoláink? Eepich Vinczétől . . . 456
35. Indítványok a népiskolai tankönyveket illetőleg. Tóth Józseftől 456 36. A magyarországi szerb iskolák milyenek valának eddig, és milyenek legyenek
ezentúl ? Popovics V. Istvántól 456 37. Mily elvek szerint rendezendők be a kis b e t ű k ? Iványi Andortól 456
38. A népiskolák igazgatása miként eszközöltetik legczélszerübben ? Iványi A.-tól . 457 39. Mi az o k a az iskolai munka-ösztön folytonos h a n y a t l á s á n a k ? Majer Jánostól . . 457
40. A természettan a népiskolában. Berecz Antaltól 457 41. A siketnémák tanításáról. Vidci Vilmostól - 457
42. Rajztanítás a népiskolában. Vajdafy Gusztávtól 457
43. A selyemtenyésztésről. Gyrokuty N.-tól 457 A »Szigetvárvidéki tan. egyl.« meghívása 457 A >Kemenesaljai ev. tanitó-egyl.< közgyűlése 472
Tanítói értekezlet Rejeczen 473 A »Zalamegyei tan. egyl.« választm. gyűl. (jul. 30-án) 490
A »Pozsonymegy. tan. egylet« érdekében 506 Az »Alföldi tan. egyl.« vál. gyűlése (juliusban) 506 A »Nógrádmegyei tan. egyl.« meghívása 563 Az »Alföldi tan. egyl.< tisztújító közgyűlése (szept. 7 én) 580
A »Zomborvidéki tan. egylet« 599 A nagykárolyi népnevelési egylet keletkezése és működése 599
Felhívás a »Pozsonym. tan. egyl.« érdekében 600 A zalamegyei, szántói és tapolczai járásbeli tanítók értekezlete (okt. 1-én) 631
Az »Orsz. magy. iparegyesület« tanodai értesítése 631 Néhány szó Pozsonymegye összes néptanítóihoz 631 Fölhívás Hunyadmegye tanítóihoz . . . ; 649 A küküllőmegyei »Népt. egyl.< alapszabályai 665
A gömörmegyei tanitók értekezlete 667 Felhívás a soproni ev. képezde volt növendékeihez 681
Oldalszám.
Á sepsi széki tan.-egylet megalakulása 698 Az alsó-borsodi helv. hitv. tan.-egyl. megalakulása 698
A Pestmegyei közs. tan. egyl. „ 698 A székesfehérvári tan-egyl. oktoberi gyűlése 709 A székesfehérvári kath. tan-egyl. meghívása 757 A kisdedóvó int. terjesztő gyűlés meghívása 757
A »Balaton víd. tan-egyl.< fölhívása 758 A »debreczeni ref. tan-egyl.< meghívása 758 Az »Arad vidéki tan.-egyl.< meghívása 158
A balaton-furedi >Szeretetház< alapszabályai és házi rendje 758, 774, 790
Az érmelléki ref. tan.-egyl. novemberi gyűlésé 774 A csurgói államkepezdének önképző köre 774
Fölhívás a kézdi-orbai kerület tanítóihoz 774
Az izr. tan.-egylet tagjaihoz 760 Értésités az orsz. torna-egyl. ügyében 781
VI. Levelezések.
(A h e l y s é g e k szerint betürendezve.)
Ajka 139 Balogfalva 107 Battonya 106 B.-Csaba 74 B.-Gyula 330 B.-Hunyad 268 Czegléd 302 Dejtár (Nógrádm.) 72
Deménd 120 Dobronak (Zalam.) 156
Gáva 330 Gödöllő 252 Gömör 236 Gömör-Kokova 10
Huszt 11 Iharos-Berény (Somogym.) . . . . • 337
Kecskemét • 681
Keszthely 43 Kis-Kovácsi 521 Kis-Várda - 410
Kony (Győrm.) 10 Köröm (Zemplénm.) 28
Kossuth 282 Kula 313 Losoncz 186 Mogyoró 313 Nagy-Károly 9 Pálfa 410 Sárvár 73 Szatmár 491
XIV
Oldalszám.
Szász-Megyer 120 Szepetk (Zalam.) 73 Szombathely 600
Sümeg 9 T a b 283 Tapió-Szele 283 Tapolcza 252 Te'cs 363 Telki 186 Temesvár 9 Temesvár • 649
Tisza-Ujlak 410 Uj-Kudsir ( H u n y a d m ) 700
U j - P e s t • 667
Vasvár 156 Zala-Apáti . 186
Zala-Egerszeg • 9
Zala-Magyar-Szerdahely 44 Zenta • 582
VII. Tanügyi és közhasznú ismertetések.
Angol népiskolai törvényjavaslat (kivonat) 30 A kertészetről. Mihálovics Jánostól 69 A szőlőszetről. Milidlovics Jánostól 238 Tanügyi tapasztalások a külföldön. Zafiri Lászlótól 298, 311, 327, 345
' A szőanyagok történetéből. Vadnay Károlytól 314 Gazdászati tanulmányok. Madzsar Jánostól : 331, 348, 367, 380. 397, 410
G r a n t ész.-am. elnök jelentéséből 351 y, A franczia közokt. miniszter jelentéséből • 351
Tanügyi tapasztalások a külföldön. Kitzinger Ignácztól 360, 374, 392 ' New-York állam isk. statistikájából 367, 407
U j elmélet a földrengésekről. Wirth G. után W . M 324, 373, 391
Tanügyi tapasztalások a külföldön. Baló Lajostól 393
Az órák hazája. Sz. H 412 Gyümölcs — gazdasági fák — eperfatenyésztés. Mihálovics Jánostól 44 L
Tanügyi tapasztalások a külföldön. Lackner P.-től 407, 421, 471
A süketnémák váczi int tudósításából 602 7* Z u g kantonnak isk. statistikája 620
Kénköbarlang mint szemgyógyintézet 620 A debreczeni kertészeti egylet kiállítása 636
Nőegyetem Bostonban 637 -4» Tanügyi tapasztalások a külföldün. Harsányi S.-tól 521, 561, 629, 663, 679, 725
Zemplénmegyei u j a b b isk. alapitványai . . . . 669
A Buda-Pesti Fröbelféle g y e r m e k k e r t 729 A z éjsz.-am. unió statistikájából 730 A méhészet érdekében. Mátyás Mihálytól 743
Orosz paed, muzeum 765
XV
VIII. Tárcza.
Oldalszám.
Vigyázzatok a gyermekekre. Löiv Lipóttól 11 Külföldi levelek a szatmármegyei néptanítókhoz. Madzsar Jánostól . 29, 44, 61, 76, 90, 106, 123,
139, 157, 172, 187
K ö r n y e i János. Mayer Miksától 221 Az u j iskolai épületek közhasznalatra való átadásáról. Nagy Józseftől 252
A testgyakorlat a népiskolában. Borsy Gézától 270, 284
Vázlatok az angol iskolai életből. B. R.-től 428
Arvai József beszéde 457 A schweiczi polgári tanodákról. B. R-től 474
A taneszköz-kiállítás j e g y z é k e (1870) 491, 523, 563, 582 Napló-töredék. Szombathy Ignácztól ~ 522, 538 Az Árva-Taróczmegyei iskolák állapota 601, 619, 635 A taneszköz-kiállitásból. Liber Józseftől 618, 365, 682
Országos tanmuzeum. L. Á-tól 650 Éjszaki fény (sarkfény). D r . Emericzy Gézától 668, 681, 700, 715
Molnár A l a d á r , osztály-tanácsos jelentése tanügyi tanulmányairól Schweicz és Bajor-
országban 699, 712, 745, 760, 778, 795
IX. Egyveleg.
A tanügy körébe tartozó rövid tudósitások v a g y hasznos tudnivalók, úgyszintén ajánlko- zások és értesítések a fönebbi czim alatt minden számban.
X. Könyvismertetések.
K o z e n n-Balázs: »Fali térképe.« Mayer Miksától 120 K ö r n y e i J á n o s : »A polgári jogok és kötelességek ismertetése.« Mayer Miksától . . „
H o f f m a n n M ó r : »A m a g y a r ifjúság lapja« „ „ . . „ D a p s y K á l m á n : »Az alapn. orsz. egyl. évközlönye.« „ ,, . . „
S z a b ó E n d r e : »Alapnevelő és szülők lapja.« „ „ . . n
K ö r n y e i J á n o s : »A népiskolai törvény életbeléptetése.« „ „ . . 123 K a t z J a k a b : »A haladás.« „ „ . . „ K o h n Á r o n : »Die Hindernisse einer gedeihlichen Schulerziehung.« „ „ . . „ S z a u t e r A. és B o k o r F . »Első hármas tankönyv.« „ „ . . 268 Z s a s s k o w s k y : »Harmónia« „ „ . . 269
»C o r v i n a kiadványai.« n „ . . 269
A r v a i - R o s e n m a y e r : »Bibliai történet.« Mayer Miksától „ „ . . 270
S z a b ó Mihály: »A neveléstan rövid története.« —?/-tól 427
Z á r a i : »Magyar nyelvtan.« Mayer Miksától 577 Iv-á n y i A . : »Az irvaolvasás módszertana.« Mayev Miksától
C a s s e l - K l e i n m a n n : »A zsidónép is irodalom története.« Mayer Miksától . . . . „ B o n y a i B. : »Népiskolai jutalomkönyvecske.« „ . . .
E g g e n b e r g e r : »A magy. sz.kor. országainak térképe.« „ . . . . „ H o r k a i B á c s i : »Máramaros földleírása.« „ „ . . .
V 71 fi
R a p o s J . : »Az orsz. közn. egylet évkönyvei.« „ „ . . . . „ Z s a s s k o w s k y F . : »Kis lantos.« „ „ . . . . 578 581 Dr: L u t t e r N . : »A mennyiségtan elemei.« „ „ . . . .
B a j u s z Mihály: »Gömbi háromszögmértan« sat. „ „ . . . . „ K i 1 é n y i M . : »Ungarisches Sprachbuch« „ „ . . . . „ K á r o l y i G y . : »Intelmek« „ „ . . . .
T o r k o s L á s z l ó : >Az emberi nem mívelődési történetének vázlata.« Mayer Miksától T a t á r P . : »Kis nemzeti naptár.« „ „
„ „ »A m a g y a r népnaptára« „ „ K ő h a 1 m i K . «ji.: »István Bácsi naptára.« „ „
„ „ »Magyar családi naptár« „ „ B ó c s k a y K r . : »Elemi ügyiratok« „ „ Dr. Z a f f e r y : »Népiskolai L a p o k . c „ „ D o l i n a i - A s z ó d y : »Kis újság« „ „ D ü r r i n g e r J . : »Alaktan« „ „ Kis nemzeti muzeum. „ „ Képes mesék gyermekek számára. „ „ G y ő r f f y Iván : »Népiskolai olvasókönyv.« „ „ K i s Endre: »Kik a hazáért h a l t a k meg.« „ „ B a 11 a g i K á r o l y : »A földgömb és egy kis csillagászató földrajz.« D r . Heinrich Guszt.-tól F á b i á n Mihály: »Kalauz a földgömb használatában.« „ „ D r . D i 11 e s F r i g y e s : »Geschichte der Erziehung und des Unterrichtes.« Qr. Emericzy
Gézától
D r . G ü n t h e r : »Gyorsírászati levelek.« Bossányi Jánostól F ü h r e r I g n á c z : »Magyarok története.« Dr. Heinrich Gusztávtól S c h w i c k e r J á n o s : »Magyarország földrajza.« Heinrich Gusztávtól F i s c h e r Simon: »Magyar nyelvkönyv« S. S-töl
Oldalszám.
5 7 8 — 5 8 1 632—665
632—665
710 7 1 1 711 712 727 729 743 793 793 794 795
XI. Pályázatok.
Minden számban.
XII. Szerkesztői nyilt posta.
A lapnak majdnem minden számában.
XIII. Hirdetések.
%
Majdnem kivétel nélkül könyvhirdetések.
Buda-Pest], III. évfolyam. 1. száin. 1870. január 0.
NÉPTANÍTÓK LAPJA.
H E T I K Ö Z L Ö N Y
a magyarországi kisdedóvodák, elemi- és felső-nép-iskolák számára.
Kiadja a vallás» és közoktatásügyi nt. kir. minisztérium.
A szerkesztőségi é s kiadó-hivatal van B u - d i n a vallás- és köz- oktatásügyi m. k i r . minisztériumnál az or-
szágházban.
A „Néptanítók L a p j á t " minden magyarországi népiskola tanitója é s kisdedóvoda vezérlője dij nélkül k a p h a t j a következő feltételek a l a t t : 1 - ö r , hogy azt segédtanítóival olvasás végett k ö z ö l j e , 2-or hogy azt
mint az iskola tulajdonát megőrizze, és utódának átadja.
Nem népiskolai tanitók előfizethetnek : E g y évre 3 í r t t a l ; fél évre 1 frt 50 k r r a l .
Minden a szerkeszt®
v a g y kiadói hivatalt illető közlemény a szerkesztőséghez k ü l -
dendő.
Hivatalos rész.
A magyar kir. vallás- és közoktatás miniszter B a r t a 1 u s István a budai férfitanitóképezdéhez ének és zene tanárrá nevezte ki.
M e n n y e i János gyönki ref. gymnasiumi ta- nár a vallás- és közoktatási m. kir. miniszter által másod tanfelügyelővé neveztetett ki Torontálvár- megyébe.
A vallás- és közoktatási magy. királyi minisz- ter a fogarasvárosi izr. hitközség iskolája j o b b móddal való beállítására az orsz. iskolai alapból 3 évre évi 300 frt segélyt engedélyezett.
A vallás- és közoktatási m. kir. minisztérium az országgyűlés 1868 évi novemberkó hó 12-én CCCXI. ülésében hozott határozata folytán, mely szerint az 1869 évi költségvetés 13. fejezet, 6.
6. rovata alatt foglalt 40.000 forintnak fele a már fenálló népoktatási nyugdijalapok segélyezésére rendeltetett fordittatni, 43 ily már fenálló intézet- nek , úgymint az esztergom érseki, csanádi, az egri érseki, veszprémi, az erdélyi, a győrmegyei központi, a magyaróvár-rajkai, a szepesi egyház- megyei, a liptói és árvái főesperességi, a pécsi, a beszterczebányai a kalocsai é r s e k i , a nyitrame- gyei. pruszka-puchói, a szatmármegyei, az érmel- leki ref. a dunáninneni ágost-árvai, liptói, mosoni, a pozsony városi, a turóczi, a tiszántúli ref. szat- mári , nagyszalontai, debreczeni, alsó-szabolcsi, a tiszán inneni református, gömöri, a bányai ágost.
szepesi, zempléni, k é s m á r k i , kis-honti, a duna- melléki ref. Pestmegyei, solti, tolnai, kecskemét
városi, halasi városi, a dunántuli refor. k o m á r o m i és barsi, a tiszai ág. gölniczbányai, a balázsfalvi g. kath. a pesti g. kel. és a felső-baranyai ref. in- tézetnek egyenkint egyformán 500 frtnyi segélyt osztott k i ; mivel pedig az e czélra szánt 20.000 forint a 43 intézet kötött — egyenkint 500 f r t t a l leendő — kioszlására nem elegendő, egyúttal in- tézkedett, hogy a 40 intézeten fölül levő három- nak j á r ó , és hiányzó 1500 frt a költségvetés 13.
fejezet ugyanazon czim és rovata alatt még ren- delkezésre álló összegből adassék ki.
Nemhivatalos rész.
Üdvkivánat néptanítóinkhoz!
A szorgalmas földműves szánt, v e t , boronál és minden kötelességét teljesítvén, nyugodt lelkiis- merettel várhatja az Ur áldását, várhatja ernye- detlen fáradozásainak dus jutalmát.
Es ha reményeiben néha csalódik i s ; ha földje sokat igér, de keveset ád és az elvetett mag ro- szul fizet: akkor sem vesziti el kedvét és bátorsá- gát, nem hagyja parlagon heverni szántóföldjét;
sőt a tapasztalás azt mutatja, hogy az akadályok és a sikertelenség az ember szorgalmát és kitar- tását bámulatos mérvben fokozhatják.
És a jövő esztendő meghozza t á n , mit az idén az érdemtől m e g t a g a d o t t ; a szorgalmas munkás- n a k bő aratás a jutalma.
Csak egy neme a legnemesebb munkának léte- zik, mely külső jutalmával soha v a g y csak ritkán kellő arányban á l l : a népnevelés.
A buzgó tanitó elveti az ész a szép érzelmek, az erkölcsiség nemes magvait; lesi, mig kicsiráz- n a k , ápolja a zsengéket gondos és szeretetteljes
1
kézzel, megóvja őket és vigyáz rájuk, mint sze- me fényére; de vajmi ritkán részesül abban a boldogságban, bogy annyi buzgalommal és lelke- sedéssel ápolt csemetéknek szép gyümölcseit lát- hatná ; v a j m i f gyakran r á sem ismer saját mü- vére. Mert hiába ; valamint tagadhatlan a z , hogy az iskola egyik főtényezőjét képezi a társadalmi fejlődésnek, ép oly igaz másrészt az is, hogy az iskola nem az e g y e d ü l i tényező, hanem hogy az életkörülmények sokszor ellensúlyozzák, sőt meg is semmisithetik az iskolai nevelés üdvös ha- tásait.
A nevelő eszményképet a k a r t megtestesíteni;
zord idők azt torzalakká változtatták.
Ily súlyos csapás nem egyszer éri a legjobb ta- nitót is. Amellett külső körülményei sem oly kecsegtetők, hogy neki azért elégtételt szerezné- nek ; — és mind ezek daczára nem csügged el a valóban hivatott nevelő; minden lefolyt gondtel- jes iskolászak után uj tettvágygyal és édes öröm- mel lép ő be az iskolájába.
E feltűnő tény figyelmet érdemel; megérdemli, hogy minden tanitó kutassa annak az okát.
A külső jutalom legtöbb izben nem felel meg a nagy és neliéz munkának.
A nevelési működés erkölcsi értékét csak ke- vesen képesek méltányolni; rang és czimek által nem nyer a tanitó kárpótlást az anyagi hiányért.
A tudomány és erkölcsiség magvai csak lassan csiráznak, lassan fejlődnek, teljes szépségűkben pedig épen csak az érett férfikornál észlelhetők ; a tanitó tehát egykönnyen nem is gyönyörködhe- tik saját müvén , miként gyönyörködik például a szobrász, ha a durva kősziklából eszményi alakot faragott.
Honnan van tehát az, hogy mégis minden szá- zad valóban lelkes és önfeláldozó néptanitókat mutat fel ?
A ki valaha mint tanitó a kisded sereg köré- ben volt; a ki látta, mint csüngenek a ragyogó szemek az oktató ajkain ; aki valaha beszédjével az ártatlan sziveket örömkiáltásokra v a g y búra inditá; az éreny szereiére a gazságnak megveté- sére tanitá ő k e t ; aki egyetlen egyszer is észleié, mint oszlik el a magyarázó szó hatalma előtt a gyarlóság a tudatlanság sürü ködfátyola; mint az Ur teremtő szava : Legyen világosság! eloszlatá az örök sötétséget: az a fönebbi kérdésre megad- hatja a feleletet.
Midőn a tanitó az isteni szikrát a gyermeki lé- lekben m e g g y ú j t j a ; midőn kebelében az i g a z , jó és szép iránti hajiamat fejleszti; midőn a földi és mennyei boldogságra neveli: akkor valóban isteni munkát végez; osztozik az U r gondoskodásában és dicsőségében.
És ez kimagyarázhatlan édes gyönyörrel tölti be egész valóját; ez — g y a k r a n öntudatlanul — edzi szivét, akaratát, türelmét a nagy, oly hálá- datlannak látszó munkában. Alkotó, teremtő ő, öröme isteni öröm.
Bármily busásan fizesse őt a világ; bármily fé- nyes legyen anyagi állapota, társadalmi helyzete;
kit az ember nevelés m u n k á j a maga nem boldo-
gít,, az nem valódi tanitó, az megelégedve soha- sem lesz.
Mi korántsem tartozunk azok közé, k i k a nép- tanítók mostani helyzetét minden tekintetben ki- elégitőnek tartjuk. Forró óhajtásunk megérni azt az időt, midőn a néptanitó — a társadalom leg- hasznosabb tagja — gond nélkül, csupán csak magasztos hivatásának élhessen, mert méltányos és igazságos szabály az, hogy „aki az oltárnak szolgál, az éljen is az oltár után."
De ami a tanitói működés legfőbb kellemét ké- pezi, azt semmi és senki nem képes a tanítónak megadni, önmagában kell azt füllelnie.
Akik tehát már addig is szivvel lélekkel nevel- tek is tanítottak; a k i k hivatásuk betöltésében már megizlelték azon, a maga nemében egyetlen örömet, melyről fentebb szó v o l t : azoknak job- bat nem kívánhatunk mint a z t , hogy Isten sza- porítsa és gyarapitsa örömeiket, és adjon nekik egészséget és erőt mindig uj meg u j érdemek megszex-zésére.
Azon szerencsétleneknek pedig, kik eddig hiva- tottság és lelkesedés nélkül, csak a hitvány bérért tanítóskodtak, szivünk mélyéből k í v á n j u k , ismer- j é k meg mielőbb magasztos hivatásukat legszebb
oldaláról és találjanak megnyugvást és megelége- dést azon öntudatban, mi semmi által ki nem pó- tolható.
í g é r j é t e k egy Pestalozzinak a tenger legszebb gyöngyeit; nem fogja becserélni azon liálaköny- nyel, melyet jótéteményei a legnyomorultabb koldusgyerek szeméből kicsalt; hivatásában Pes- talozzi minden balszerencséje daczára boldog volt.
L é p j ü n k nyomdokaiba!
M a y e r Miksa.
Engedelmesség és szilárd a k a r a t .
Két szellem lengi körül minden léptein az em- bert.
E z e k n e k folytonos behatása alatt két út nyilik előtte.
Az egyik pillanatnyi kényelmet, néha átrepülő örömet í g é r ; a másikon a lelki nyugodtság, a belső megelégedés boldogsága leng.
Ily helyzetbe j u t g y a k r a n a nevelő; csakhogy azon különbséggel, hogy őt a jobb uton is szirtek f e n y e g e t i k , s ha nem óvatos, egyikbe bizonyára beleütközik.
Az emberi tulajdonokban ugy, mint a tárgyak- ban és természeti erőben meg van a hiány és tulság.
Mind kettő ártalmas.
A j ó n a k tulsága ép annyira hiba, mint annak hiánya.
Szorosan érintkeznek a bőkezűség és pazarlás- nak — a takarékosság és fösvénységnek végha- tárai.
Hová leszünk jótékonyságunkkal, ha azt a jó-
zau értelem nem kormányozza V Számos esetben inkább fog az ártani, mint hasznot szülni.
Sőt az igazságnak, e főerénynek is meg van a maga szerfelettisége.
Jól vigyázzon tehát a nevelő, hogy soha túl- ságba ne essék, még akkor sem, midőn növendé- keiben az erényeket képezi; mert minden tulság ártalmas.
Négy főirányt követünk a gyermekek nevelé- sében.
E r t e m a testi, éx-telmi, ethikai és szépészeti ne- velés irányait.
Az elsővel oda törekszünk, hogy növendékeink ép, jól termett, erőteljes és vidor emberekké vál- j a n a k .
A második az észbeli tehetségek fejlesztését, a gondolkozás önállóságát, helyes Ítéletet és az ér- telemnek hasznos ismeretekkeli gazdagítását tűzi ki czélul.
A harmadikban szabad teremtményt képezünk a gyermekből, erkölcsi értéket adunk szivének, jellemének pedig akaratot, belső határozottságot.
A negyedik — az aesthetikai nevelés — az em- ber testi és szellemi tehetségeit a lehető legfelsé- gesebb alakká törekszik egyesíteni, s őt a szépnek közlése által az emberiség eszményéhez lehető legközelebb hozni.
Téveszszétek el csak egyikét e nevelési irányok- n a k ! s ha nem s ha nem adtok a társadalomnak vagy gyenge pulyákat, vagy botor önfejűeket, vagy szolgalelkíi nyomorultakat, — mondjátok, hogy hazudtam!
Jelen dolgozatomban a harmadik iránynyal, az ethikai neveléssel foglalkozom.
Engedelmesség és szilárd akarat :
Első tekintetre két összeférhetlen fogalom.
Feltétlenül szükséges, hogy a g y e r m e k e t enge- delmességre szoktassuk. Szükséges, hogy a szo- kott, szelid hangon nyilvánitott kivánatunkat azon- nal és pontosan teljesítse.
E nélkül nincs nevelés.
Igaz, a paedagogia azt követeli, hogy kivána- tunkat, parancsunkat indokoljuk, annak hasznát, üdvös voltát a gyermekkel beláttassuk. Engedel- messége akkor nem lesz szolgai, hanem saját meg- győződésének kifolyása.
D e kérdezzük a tapasztalást. Ez megmondja, hogy az csak ritkán lehetséges. Napjában is akár hányszor történik, hogy a rögtöni teljesítés szük- sége arra időt nem enged. Gyakran meg a gyer- mek indokolásunkat meg sem értené.
Tehát feltétlen engedelmesség.
D e másrészt az a k a r a t az embernek legragyo- góbb tulajdona.
E z t — ha férfiút a k a r u n k nevelni — m á r a gyer- mekben kell képeznünk.
Mit ér a jó s z á n d é k , a nemes elhatározás, ha azt az akarat a belső e r ő , a jellem szilárdsága nem támogatja ?
Csak azt nevezhetjük erkölcsileg j ó n a k , a mit saját elhatározásunk, — akaratunknál íogva cse- lekszün k.
A mit mások unszolásából tettünk, physikailag igen de erkölcsileg nem lehet jó.
Hiszen másoknak akaratából és vezetése a l a t t az állat is hasznos munkát végez, midőn az e k é t , a terhelt szekeret huzza.
Mi övedzi tetteinket az erénvesség fény kö- rével ?
Talán az üdvös eredmények ? Nem, hanem a z o k n a k indokai.
Az okozatnak csak az ok a d j a meg nemes j e l - legét.
Máskép nem t u d n é k semmi különbséget a sze- r e t e t , a részvét könyei és azon hideg cseppek között, melyeket e g y deczembgri zordon szél s a j - tói szemeinkből.
E z e k szerint a r erkölcsi nevelés egyaránt kö- veteli az akarat képzését és az engedelmességet.
P e d i g e kettő oly ellenséges fogalomként t ű n i k fel, mely egymást kölcsönösen eltörli.
Azonban ez ellenséges viszony rögtön megszű- nik, ha behatóbb észlelődéssel körvonalozzuk azon határokat, melyeken tul e g y i k sem terjesz- kedhetik a n é l k ü l , hogy a másikon csorbát n e ejtene.
Melyek tehát az engedelmesség határai ? H o g y ezeket megállapíthassuk, előbb tisztába kell jönnünk az alapzatok iránt, melyeken az en- gedelmesség kötelmei nyugodnak.
A gyermeki engedelmesség főoka a fentar- tás és kiképzés szüksége.
A gyermek a z é r t engedelmeskedjék, mert ő még nem tudja mi használ neki és mi lehet ártal- mára. Öt a jóban segíteni, a rosztól óvni kell. E z pedig soha sem történhetik, ha szavunkat fogadni nem akarná, és h a öt ez esetben engedelmességre nem kényszerithetnők.
Ily szempontból tekintve az engedelmességet, azt megkívánni szülőknek és nevelőknek i n k á b b kötelessége mint j o g a .
Nézzük az engedelmesség másodrendű okát : Szülők és nevelők tetemes bajokkal k ü z k ö d - nek a gyermek fentartása — nevelése — és k é p - zése körül. Ok a g y e r m e k boldogságának eszköz- lői. Azért tőlök méltán követelhetnek háladatos- ságot, és ennek e g y i k tanujeleül a szófogadást.
Az állam és társadalom azt követeli a szülők- től és népnevelőktől, hogy g y e r m e k e i k , növendé- k e i k é r t feleljenek. E körülmény tetemesen fo- kozza a gyermek fölötti ezen j o g u n k a t .
E z e k szerint a g y e r m e k szülőinek, tanitóinak engedelmességgel tartozik, de n e m vég- és h a t á r - nélküli, hanem bizonyos korlátok közötti e n g e - delmességgel.
Mire terjeszkedik a kötelezett engedelmesség ? Először : M i n d a r r a , a mi a g y e r m e k fentartá- sát és kiképzését illeti.
Megtilthatják, vagyis inkább k e l l , hogy meg- tiltsák a szülők, nevelők mindazt, a mi a g y e r - m e k teste — v a g y lelkében sérelmet o k o z h a t ; parancsolhatják m i n d a z t , a mi fentartásukra és erkölcseik kiképzésére nézve hasznos, s a g y e r - m e k e k nekik mindebben feltétlen engedelmesség- gel tartoznak.
A gyermek a parancsokat, tiltásokat meg n e m b i r á l h a t j a ; mert m é g tudatlan és tudatlansága — és indulatos jelleménél fogva s a j á t kárára csak-
- O l 4 K3O—
nem mindig kivonná m a g á t az engedelmesség alól.
Másodszor : Az engedelmesség kiterjed mind- arra, a mi a szülök állapotát, a nevelőnek a gyer- mek iránt elvállalt kötelmeit nehezitheti v a g y könnyítheti.
Harmadszor : A gyermek szülőinek és nevelői- nek engedelmeskedni tartozik mindabban , miről ezek a hatóság által felelősségre vonathatónak.
Negyedszer : Jogában áll a szülőknek gyerme- keiktől azon segélyt követelni, melyet ezek nekik nyuj hatnak.
A nevelők a rájok bizott gyermekek fölött ép annyi joggal és hatalommal birnak, a mennyi arra szükséges, hogy a szülők által rájok ruházott fel- adatot sikeresen megoldhassák.
Ha a szülők egészen r á j o k bizzák gyermekei- ket, joguk van ép azon egedelmesség követelésé- re, melylyel ezek szülőiknek tartoznak.
Ez azon engedelmesség, melynek követelésére a szülők és nevelők részint kötelezvék, részint jogositvák. A mi ezen túlmegy, nem egyéb hasz-
talan szeszély- és kinzásnál.
A fönebb felsoroltakban az engedetlenség, el- lenszegülés felette ártalmas volna.
A szülők és nevelők nem csak jogositvák arra, hogy ezen engedelmességet kényszer által kiesz- közöljék, de kötelességük i s ; mert-ők a g y e r m e k fÖntartásáról és nevelés-oktatás által jövőbeli bol- dogságukról gondoskodni tartoznak.
Ez oly kötelesség, mely alól magukat k i nem vonhatják.
De mennyi vétket követnek el e részben a szü- lők és nevelők!
Ezekről legközelebb.
Komárom.
N e u m a n n Soma.
Az alaktan alkalmazása óvodákban.
Már az alapnevelés körében is nagy figyelem fordítandó a képzelő tehetség helyes iránybani fejlesztésére, annyival inkább, mert naponként tapasztaljuk, hogy épen a hat éves kort m é g el nem ért kisded képzelő tehetsége csapong túl a lehetőség határain. Ezen korban kezdi ő a d a j k a mesékben főszereplőként előforduló r é m e k e t ké- pekben gazdag képzelő tehetsége által m a g a elé állítani, szóval ezen korban működik e tehetség sokszor a lélerk egyéb irányú munkásságát hátrál- tatókig legélénkebben. De ncm hiányzik az ellen- tét sem, mert vannak ismét g y e r m e k e k , k i k n e k képzelő tehetsége oly csekély élü, hogy a n e m lá- tott tárgyat lelki szömeik elé varázsolni a legkör- nyülményesebb magyarázat mellett sem képesek, de sőt vannak növendékek, k i k emlékező és kép- zelő tehetségeik egyenlő fejletlenség miatt a mái- szemmel látott tárgyakat sem képesek visszajele- n t e n i , vagy is annak a l a k j á t , szinét, s z á m á t s egyéb tulajdonságait elméjükben mintegy le- festeni.
Am de ugy a túlcsapongó, valamint a szükkörü
képzelő tehetség az oktatás nagy hátrányára szol- gál, a m a z hiszékenység, babona, nagyítás tehát hazugságra vezet, m í g emez sikertelenné teszi 'a nem szemléltethető t á r g y a k tekintetébeni ismer- tető magyarázatot s i g y az oktatást megnehezíti, néha lehetetlenné teszi. Ha tehát az ovodák a népiskoláknak e nemben és jó szolgálatot óhajta- nak tenni, nem szabad mellözniök a képzelőtehet- ség helyes iránybani fejlesztését. E müvelet az ismertetés keretébe fölveendő bár mely tárgy se- gélyével történhetik, sőt történnie kell, a mennyi- ben a növendékek a valóságban, v a g y ábrában fölmutatott tárgyak szóvali lefestésében és pedig az emelkedő korhoz viszonyitott részletesség kö- vetelésével gyakoroltatnak, továbbá a mesék ré- mei például boszorkányok, óriások, ördögök, ki- sértetek stb. létezésének lehetetlenségéről — és pedig fölfogásokban idomitott indokolás mellett
— melynek alapjául mindég a természet törvé- nyei szolgáljanak — meggyőzetnek, ha a való, valószínű s lehetetlen fogalmakkal alkalmas pél- dákban megismertetnek, s ha arra szoktattatnak, hogy a hallott, vagy álmodott dolgok létezhetésé- nek megítélésében mindenkor a természet törvé- nyeire ügyeljenek. *)
L e g i n k á b b alkalmas azonban a képzelő tehet- ség fejlesztési módjául az alaktan czélszerü alkal- mazása. Erre a természet által l á t j u k magunkat utalva, a midőn tapasztaljuk, hogy a gyermek azon percztől fogva midőn a benne rejlő szellemi képességek kiható életre serkennek nagy figye- lemmel foglalkozik a tárgyak a l a k j a , s annak nem csak visszajelenitése, de sőt utánlcépzésével is. Minden nyomon tapasztaljuk ugyan is, hogy a g y e r m e k ha magára hagyottan játszik, mindunta- lan alakit valamit; apró kövek, rongy, fa, papir darabok, föveny, sár és tésztából t á r g y a k a t állit elő s megjegyzendő, hogy ezen játékainál a ter- jedelem, szin, mennyiség s más efféle sajátságok- nak az eredetivel egyező előállítására igen ke- vés, sokszor épen semmi figyelmet sem fordit s lelkét egészen a látott tárgy alakjának visszakép- zelésc foglalja el, a vörös szin helyett gyakran használ fehéret, de a k e r e k alakú t á r g y mintáza- tát szegletessé soha n e m formálja.
N a g y o n természetes, hogy növendékeinket a t á r g y a k mindennemű sajátságai tehát az alakon kivül a szin, szám s egyéb tulajdonságok figye- lembe vételére is serkentenünk k e l l ; itt azonban ebbeli eljárásunk bővebb részletezésébe bocsát- kozni czélunk nem lévén a mondattakat csupán azon állitásunk constatálásá tekintetében emiitők fel, h o g y már a kis g y e r m e k is a t á r g y a k a l a k j a iránt szembetűnő fogékonyság, mondhatni elősze- szeretettel viseltetik. Igen helyesen cselekszünk tehát, ha a gyermek természetéhez alkalmazkod-
*) T o r m é s z o t tiirvényei alatt itt t u d o m á n y o s m é l y s é g ű m e g h a t á r o z á s o k a t k i s e gondoljon. E g y s z e r ű az egész például : „Miért l e h e t e t l o n , hogy a szemmel l á t h a t ó (?) kísértőt a zárt szobába k u l c s l y u k o n k e r e s z t ü l bejusson f e l e l e t : „Mert minden t e s t nagyságához k é p e s t i tért fog- lal el, i g y a kisértet is ( h a léteznék) t e h á t a szűk l y u - kon b e n e m térne." I l y egyszerű m e g h a t á r o z á s o k a t m á r az 5 é v e s gyermek is m e g é r t i .
- « D I 5
va a képzelő tehetség fejlesztése czéljából főleg az alaktant használjuk, annyival inkább, mert minden tárgyra legszembetűnőbb sőt leglényege- sebb jelenség annak alakja. D e a képzelő tehet- ség fejlesztésén tul az alaktan helyes alkalmazá- sa egyéb előnyöket is n y ú j t ; az ezzel kapcsolat- ban álló, az alak ismére fektetett játékok s kéz- mű gyakorlatok által szokik a gyermek önté- k o n y s á g r a , fejlődik izlése, ezek szolgálnak az irás és olvasás tanitás a kiindulási pontjául, végre a felmutatott alakok után rajtoltatása által a tes- ti ügyesség fejlődésének és lendület adatik.
Az alaktannak az ovodai fejlesztő eszközök körébe leendő fölvétele szükségességét ezekben előtárva röviden előadandó leszek most az e te- kintetbeni fejlesztő eljárás mikénti alkalmazásá- ra nézve követendő módszer lényegesebb pont- j a i t .
Ne mulasszuk el már legkissebb tehrU I-ső osz- tályú növendékeinket a velők megismertetendő t á r g y a k alakjára figyelmeztetni és hasonló alakú más egyéb t á r g y a k keresésére ösztönözni. Itt azonban még csak is a legszembetűnőbb alaki sa- játságokat t á r j u k elő , s csak a k k o r ha a megfi- gyelés tárgyául szolgálandó alakot tapintva érzé- keltethetőleg s egyedül állólag szemléltethetjük, tehát nem ábrában s nem a k k o r , ha a tárgyak egyes részei különböző alakúak.
Kiindulási pontul — Fröbel e tekintetben igen helyes nézeteit követve — a tekét mint leg- egyszerűbb alakot kell választanunk, mely egy- szersmind az osztatlan egységet, kerekdeclség te- hát végtelenséget s a mennyiben bármely oldalá- ra téve könnyen tovább gurítható a kis gyermek természetével annyira egyező folytonos mozgást képviseli s illetőleg állítja elő. Fölmutatunk tehát k sded növendékeink előtt egy labdát s ezt ke- zökbe adva érzékeltetjük annak teljes gömbölyű- ségét és puhaságát. E k k o r m e g e m l í t j ü k , hogy minden ilyen — bármely oldalára téve gurítható, tehát egészen gömbölyű tárgyat tekének neve- zünk s az asztalra helyezett különböző alakú t á r g y a k közt azonnal kikerestetjük azokat, me- lyek fentebbi meghatározásunknak megfelelük.
Már most, hogy az alaki sajátságon alapuló ter- mészettani tulajdonságukat is szembetűnővé te- hessük, a labdát mozgó (guruló) zsinegre kötve függélyesen álló m a j d forgó, ingó továbbá forog- va rugó helyzetben kell előtüntetnünk. E foglal- kozásunk azonban száraz ismertetéssé ne fajuljon sőt inkább azon kell lennünk, hogy kisded nö- vendékeink öntevékenységre buzdulva a fölmu- tatott tekét önmagoktól hozzák különböző irány- ban mozgó helyzetbe mivégből az óvodai szerel- vény tárt el kell látnunk néhány — külön, külön zsinegekre akasztott labdákkal, melyeket havon- kint kisded növendékeink közt kiosztva ezek se- gélyével velők játszogatunk. A labdán szemlélhe- tő puhaság ellentétét a keménységet — az alak azonossága mellett — a golyó tünteti elő, miért is a labda játékot fölváltva a fából készült golyó- kat is kell játékszerüt használnunk, melyek mel- lett már az alakilag egynemű t á r g y a k közötti suly és hangkülönbség is észlelhető leend. A fa
gólyókkali j á t é k magasabb fokát az ú g y n e v e z e t t teke (kugli) j á t é k o t korosabb növendékeink kö- rében — u g y is mert testgyakorlatot — j ó siker- rel a l k a l m a z h a t j u k .
A mozgás jelképül szolgáló s a végtelen göm- bölyűséget szemléltető tekének ellentétül a kocz- k a szolgál, mely a nyugvást jelképezi. A t e k e megismertetése után tehát fölmutatjuk kisded nö- vendékeink előtt a fából készült koczkát s e g y kezébe ezt, a másikba tekét helyezve érzékeltet- j ü k a kettő közötti különbséget amazt is — mint
előbb a tekénél láttuk — egyik csúcstól a mási- k i g , nyúló átfogásba akasztott zsinegnél f o g v a forgó, ingó, ingó-forgó helyzetben tüntetvén elő.
De különösen előtüntetjük a t e k e mozgó s a kocz- k a nyugvó sajátságát, mint szembetűnő ellentéte- ket , láthatóvá t é v é n , hogy a koczka tovább gu- rithatását a r a j t a lévő élek és csúcsok akadályoz- zák a midőn is a teremben lévő eszközök sorá- ban csúcsai és éllel biró, tehát a koczkához ha- sonló majd csúcs és él nélküli v a g y is a tekével azonos t á r g y a k a t keresünk kisded növendékeink körében e k é t különnemű s egymással egyenes ellentétben álló alak megismertetésénél t o v á b b haladnunk nem szükséges, de ha a gyermek fej- lettségéhez kívánunk alkalmazkodni nem lehet, s minél a 2—3 éves kisdedek mozgékony termé- szetüknél fogva inkább vonzódnak a tekéveli já- tékhoz ezen k o r ú növendékeinknél a koczkák- kali épitgetést is mellőznünk kell.
(Folyt, köv.)
A nyelvgyakorlatokról.
I.
A népiskolai tantárgyak közöl egy sincs, mely oly mostoha ápolásban részesittetett, mint a nyelv- tanítás. Legtöbb iskolában ezen fontos tantárgyat a gépszerű olvasás által találjuk képviselve. A mely iskolában pedig annál is többre vitték v a g y viszik, ott majd a tárgytanitás, m a j d a nyelvgya- korlatok kezelése vagyis a nyelvtan, helyesírási s fogalmazási tanitás hiányos, vagy ha némely is- kolában több gondot s figyelmet fordítanak a nyelvtan tanítására, a nyelvtanítás ezen ágát is egészen elméletileg kezelik. A gyermekek a nyelvtani szabályokat jelesen t u d j á k elmondani, de szó- és írásbeli gondolatkifejezésök oly hibás, törött, szakadozott, szegény, mintha nyelvtanítás- ban nem is részesültek volna; fogalmazványaik valódi hínár, csakúgy ragyog benne a sok hiba, rendesen nagyobb azok száma, mint a szavaknak.
A nyelvtanítás jelentősége pedig igen nagy. - A nyelv segélyével közölhetjük embertársaink- kal gondolatainkat, érzelmeinket, tapasztalatain- kat, ismereteinket, szükségünket; a műveltség és az emberi rendeltetés elérésében a legfontosabb tény7ező, leghathatosb eszköz — a n y e l v ; az ok- tatás sikerét is a tanulók kifejlett nyelvképessé- gétől teszszük nagyrészben függővé,mert a nyelv az, mely az emberi szellem összes erőinek ébresz- tésére, ezek fejlesztésére, képzésére és tökélyesi-
