Néptanítók lapja 14. évfolyam, 1881

+ í A 7 I V .

TANÜGYI KÖZLÖNY.

MAGYARORSZÁGI NÉPOKTATÁSI INTÉZETEK

S Z Á M Á R A .

KIADJA

A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MAGY. KIE. MINISTERIUM.

XIV. ÉVFOLYAM.

I CS SZ. T

U C ^M

SZERKESZTETTE

GYERTYÁNFFY ISTVÁN. i i

f K ö n y v t á r

'szef^úzeum:

ánffy-köi^tára.

y "

j p

BUDAPEST, 1881.

NYOMATOTT A M. KIR. TUD.-EGYETEMI KÖNYVNYOMDÁBAN.

V'.T T f / X

• - A

T A R T A L O M .

H I V A T A L O S R É S Z .

I. Ö cs. és .ipost. kir. felsége legkegyelme- sebb intézkedései.

Lapszám

. 193 . 58 . 78 . 78 . 102 Ő cs. és ap. kir. felsége legfelsőbb kézirata • . A komlóskai gör. kath. hitközségnek 100 frt . . A vasvári r. kath. hitközségnek 100 f r t . . . . A brusnicai hitközségnek 100 f r t

A Willersdorf! ág. hitv. hitközségnek 200 f r t . . A szeredi és horeliczai róm. kath. és nyirpilisi g.

k. hitközségnek 100 f r t

A diszeli r. kath. hitközségnek 100 f r t . . . . A budapesti tabáni kisdedóvó egyletnek 100 f r t A bősárkányi r. k., a mező-nagy-csáni helv. h. ev.

hitközségnek 100—100 frt . . . A vargai r. k., a tokaji h. h. evang. hitközségnek

100—100 f r t 182 A petrikereszturi, harkabuszi és szárnyai r. k. hit-

közs. 100—100 f r t 182 A kormuljai g. k. hitközs. 200 f r t 182

A bereti h. h. vang. hitközs. 100 f r t . . . . 207 A gércze-tacskándi és szent-békkálai r. k. hitközs.

1 0 0 - 1 0 0 f r t . . . A bisztricsányi, felső-uncsi és nagykövesdi r. k.

hitközs. 100—100 f r t , a bodonhelyi r. k. hit- közs. 200 f r t

A kruzslyovai és upori g. k. hitközs. 100—100 f r t A szerencsi és czigelkai g. k. „ „ ,, A felső csebinyei g. k. hitközs. 100 f r t . . . . Az érsekiéli r. k. hitközségi iskolaépítésre 100 f r t A brodnói r. k. „ „ 150 f r t A barbacsi r. k. hitközségnek 100 f r t . . . . A jólészi, apagyi r. k. hitközs, a rudnai, krstyán-

falui, rudnalehotai községnek közs. iskolaépit.

100 írtjával 500 f r t

A zsakaróczi r. k. és a kelecsénv-oblyászkai g. k.

hitközs. isk. építésre 100 írtjával 200 f r t . . A szőcsi r. k. és a tekei g. k. egyháznak iskolaépit.

100 írtjával 200 f r t

A kökényesdi g. k. hitközségnek isk. épit. 100 f r t A molcsa-felső -micsinyei ág. h. ev. hitközs. 100 f r t

isk. épit

A fekete-kuti, mlinaróczi, hrabszkei, papfalvi és sislóczi g. k. és az ekédi r. k. hitközs. fsk. épit.

102 155 182 182

207 207 207 231 316 416 416 451 452 485 533 612 677 677

II. Ministeri intézkedések.

1. Általános érdekű rendéietek.

34727. sz. a. a kir. tanfelügyelőhöz a budapesti

sugáruti elemi t a n . kép. vonatkozólag . . . 16 12195. sz, a. a kir. tanfelügyelőhöz az országos ta-

nitői g y ü é s t illetőleg 257 4832. sz. a. az egyházmegyei főhatóságok és megyei

és városi közig, bizottsághoz a tanitói minő- ségben működő vagy működendő idegen állam-

polgárokat illetőleg 119 A selyemtenyésztők utasíttatnak Bezerédy Pál mi-

nisteri m ghatalmazotthoz 119 Az áll. tanitó és tanitónőkép. tanári, és az állami

vagy államilag segélyezett községi felső-nép-, polgári és elemi tanitók ötödik évi pótléka

megállapításáról 133

\ selyemtenyésztők utasíttatnak Bezerédy Pál min.

meghatalmazotthoz 135 A selyemtenyésztők utasíttatnak Bezerédy Pál min.

meghatalmazotthoz 156

Lapszám Bezerédy P á l minist, birtosnak ujabb megbizatás

a d a t i k

A Széchenyi-Kollonich alapítvány ösztöndíjait ado- mányozza ' Budapesti torna póttanfolyam elrendelése . . . A szombathelyi, győri, lévai, losonczi, sárospataki,

mármaros-szigeti, b a j a i , aradi, kolozsvári, zi- lahi, dévai és székely-keresztúri magyar nyelvi póttanfolyam elrendelése

Figyelmeztetés a selyemtenyésztéssel foglalkozó nép- t a n í t ó k h o z

A m. k. áll."elemi (IV. oszt.) tanitókép. tanterve 432, 419 A vallás és közokt. m. k. minister 25619 sz. rende-

lete polg. iskolákról 434 A vallás és közokt. min, 37,398. sz, felhívása a Zol-

ler Károly promontori tanitó ügyében . . . 678 182 182 207

248 297

2. Tanfelügyélői, tanári, tanitói kinevezések.

Pollák József buziásí allami elemi tanitó véglege-

sítése 16 Burián Ilona, Butyka Vilma, Zöld József, Rácz Ist-

ván gyalui tanitók végleg 16 Pálfy János veresegyházi tanitó véglegesittetett . 16

Ágoston Mari, Kanyaró Mihály, Jártó Imre maros-

ludasi tanitó kineveztetnek 16 Bede Dániel hosszufalusi t a n . véglegesittetett . . 16

Tobak Benő tanfelügy. tollnok Somogy megyéből,

Abauj-Tornamegyéb. áthelyeztetett . . . . 16

Leviczky Miklós dunkofalvi tan. végi 16 Szörényi Benő karánsebesi tan. végi 1(1 Ürmösi Boldizsár Piroska, Virág Róza budapesti

t a n í t ó n ő k végi 36 Pálfy J á n o s veresegyh. előléptettetett 30

Gerevich Emil, b. Barkóczy Dömök Antonia, Hor- cher Etel, Szilágyi Bóza, Barthos Erzsébet m.-

szigeti áll. felsőbb leányisk. végleg 36 Zacharias Simon m.-szigeti kertésztanitó végi. . . 36

Pazár Károly lévai tanitókép. tanár végi. . . . 36 Straponyi János liptóbenedekfalvi tanitó végi. . 36

Joős A n n a csabrendeki tanítónő végi 36 Jacskovics János n.-bereznai tanitó végi. . . . 58

Tobak Benő abauj-tornam. segédtanfelügyelővé ki-

n e v e z t e t e t t 59 Seregély Antonia n.-bereznai tanítónő végi. . . 58

Tóth György kiskunfélegyházi tanitóképezdei ta-

nitó végi 78 Fábián Károlyné szabadkai ipartanitónő végi. . . 78

Valló J á n o s szinerszegi t a n . végi 79 Bonts Aurel uzdini tan. végi 103 Simó Béla Szolnok-Dobokamegyében tanf. tolnok-

nak ideigl. kineveztett 103 Szacsva János bürkösi t a n . végi 103 Tyukody Alajos szászbrétei tan. végi 103 Varga B e r t a és Kolozs I r m a ipolysághi polgári

tan. végi 118 Egner Adolf iglói ének-, zene-, tornatanár végi. . 118

Felméri Mózes székely-keresztúri tornatan. végi. . 118 Bárány Gyula csurgói t a n . kép. tanár végi. . . 134

Páll Mária rettegi tan. végi 134 Gosztony József csabrendeki tan. végi 134

Prém E t e l k a liptó-sz.-miklósi óvónő végi. . . . 134

Szörényi Adolf orsovai t a n . végi 135 Kádár József deési polg. isk. tan. végi 135

Takó József baróthi tan. végi 135 Bartha Lukács mezőbándi tan. végi 155

Lapszám

Sárdi István kolozsvári tan. képezdei tanár végi. 155

Szitás János dévai tan. végi 155 Griift Nikáz bács-bodrograegyei segédtanfelügyelő

véglegesítése 155 Zöld Amália csurgói munkatan. végi 155

Dömötör Károly nyitram. segédtanfelügyelőt Ba- ranyamegyébe áthelyezte, Kosztka Mihály ta- nítót ideigl. segédtanfelügyelővé kinevezte . 155 Tompa Kálmán n.- és k.-kükiiílőmegyei tanf. toll-

nokot végi 155 Fischer Antal perlaszi tan. végi 182

Odor Emília budapesti tan. végi 182 Moldován János neudorfi tan. végi 182 Halász István baranyam. tanf. tollnok végi. . . . 231

Henning György algyógyi segédtan. végi. . . . 231 Józsa Károly bajai tan. kép. tanár végi. . . . 231

Sebestyén József rettegi tan. végi 232 Nagy Mózes nagy-enyedi polg. tan. végi. . . . 232

Theorián Romulus petrovoszellói tan. végi. . . . 232

Olajos Farkas gyergyó-alfalvi tan. végi 232 Peres Károly apanagyfalusi tan. végi 232 Orbán András sajó-szt.-andrási tan. végi 249 Siménfalvi Szabolcs nagy-tarnai tan. végi. . . . 249

Herman Rózsa alvinczi tan. végi 267 Sebeszta Károly znyó-váralyai kép. tan. pest-pilis-

solt-kiskunmegyei segédtanfelügyelővé kine-

veztetése 267 Lubinszky Berta nagy-szebeni tan. vég] 279

Kövér Gyula mármarosmegyei tanfelügyelővé ki-

neveztetése 279 Danes Bertalan Tolnamegyébe ideigl. tanf. dijnolc

kinevezése 296 Ruttkay Gyula galgóczi polg. isk. tan. végi. . . 331

Macskásy Sándor m.-szigeti tan. kép. igazgató

véglegesítése 331 Aczél László ugocsamedyei tanfelügyelő végi. . 331

Bertalan Gyula zsombolyai polg. isk. tan. végi. . 331 Gagyi Sámuel fogarasi polg. isk. tan. végi. . . . 355 Dr. Bartsch Samu bajai képezdei igazg. végi. . . 370 Kiszelyi Árpád liptóm., Menyei János árvám. tanf.

kin., illet, áthelyezése 371 Biró Gyula zilahi kép. segédtan. végi 371

Nyitray Lajos és Báthory Dezső szegszárdi polg.

isk. végi. . . . 371 Komáromy Andor háromszékm. tanf. végi. . . . 371 Tóth Kálmán hordosáni áll. elemi isk. tan. végi. . 371 Horváth László nagy- és kis-kükiillőm. tan. kin. . 371

Krámer József modori kép. tan. kin 383 Ady Károly csurgói kép. tan. végi 383 Katona Pálné zala-egerszegi f.-leányisk. tan. végi. 383

Simó Dénes szepsi-sz.-györgyi polg. fiisk. igazg. végi. 299 Stodola Pál franczfeldi közs. isk. tan. végi. . . 399

Szász Károly hidalmasi tan. végi 399 Sz. Nagy Sándor aradi kép. tornatan. végi. . . 399

Bodor Miklós nagyági népisk. tan. végi 399 Kiss István kazsui népisk. tan. végi 399 Náday Ferencz sz.-adorjáni népisk. tan. végi. . . 399

Szabó László János népisk. tan. végi 399 Kniszbek Alajos és Szabó Lajos budapesti polg.

isk. tan. végi • . . 399 Prezuha Mihály m.-szigeti állami felső leányiskolái

szolga végi 416 Tatár István sárospataki kép. id. kertész kin. . . 416

Janó Lajos, Barabás Sándor, Borosnyai Póli, Zeífer Mari, Stark Vilmosné brassói áll. elemi népisk.

tan. végi. . . ' 416 Schreiber Ferencz fogarasm., Ivoós Ferencz brassóm.

tanf. kin., ill. áth 416 Pál Károly b.-hunyadi felső népisk. ig. tan. végi. 435

Kucze Ferencz k. sz. király-sz.-telki tan. végi. . 435 Barbaro Fischbach Sarolta szabadkai kép. segéd-

tan. végi 452 líencze Károly, Boder Róza széki állami népisk.

tan. végi 452 Hnatovics Miklós ó-kemenczei áll. népisk. tan. végi. 485

Gura József trencséni áll. felsőbb leányisk. tan. végi. 533 Kiirthy Rezső és Kürthy-Vály Lajka konóczi áll.

népisk. tan. végi 533 Komjáthy Anselm nógrádm. kir. tanf. végi. . . 549

Lapszám

Draskovics Imre kőszegi polg. isk. tan. végi. . . 449 Besák István alsó-felső-jeleniczai áll. isk. tan. végi. 549 Bencsurik Tamás zaj-ugróczi áll. isk. tan. végi. . 549 Eisenkolb Aurel lippai polg. isk. tan. végi. . . 582 Szedlarik Róbert aranyidkai népisk. igazg. végi. 582 Lukács János kassai gépészeti tan. végi. . . . 596

Balogh Sándor tanf. tollnok végi 596 Lieb Imre berzeviczei áll. elemi népisk. tan. végi. 596

Bodnár József huttai „ „ „ _„ ,, 612 Hrankovics Ferencz bravoczi állami elemi népisk.

tan. végi 612 Nagy István iglói képezdei tan. végi 612

Mészáros Alajosné kőrösbányai áll. elemi iskola

tan. végi 628 Májai István tordai áll. polg. isk. tan. végi. . . 628

Váradi Lujza és Vendelin Adél tordai áll. polgári

isk. tan. végi 628 Deési Irén fehértemplomi áll. elemi isk. tan. végi. 628

Pfeiffer János sz.-kereszturi kép. segédtan. végi. . 645 Oppenländer Gyula és Weigang János apatini nép-

isk. tan. végi 661 Kanyaró Mihály és Ágoston Mária m.-ludasi nép-

isk. tan. végi 661 Rőczey István nagy-rőczei polg. isk. ig. tan. végi. 661

Fábián Mária b.-újfalui tan. végi 661 Dr. Kőváry Sándor oraviczabányai közs. polg. isk.

t a n . végleg 677

16 36 58 58 58 58 118 118 118 119 155 155 182 182

3. Az iskolalátogatok, igazg. tanácstagok kinevezése, illetőleg fölmentése.

Diószeghy Lajos kineveztetett

Dr. Csiky Viktor, Felméri Lajos, dr. Hincz György Molnár Sándor tanitókép. igazgató tanácso- sokká nev

Balogh Antal gerencséri plébános kin. . . . Farkas Miklós jószágigazgató kin

Gyenes József herczegi aljárásbiró kin. . . . Chotvách Endre, Berzeviczy Rezső kin. . . . Petrovay György közs. faiskolák orsz. felügyelőj

ideigl. minőségben

Dr. Schuh Vilmos mosonmegyei tiszt, főorvos . Antal Károly bihanyi r. kath. lelkész . . . . Zahn József alsó-vizniczei utadalmi erdészet ideig Perger Ferencz esperes, Schill Athanáz perjel Rohrer Emil plébános, Babos József földbirto kos, Hajas Károly földbirt. kin

Landiger Antal szepesi knnonokot fölmentette . Várady Pál földbirtokos, Zsóka György ügyvéd

Almásy Béla lelkész, Kristóffy Pál orvos kin Gyömörey Felix szolnoki lakos ideigl. kin. . . Dercsényi K. közj., dr. Pápay J. orvos, Kelemen

K. ügyvéd, dr. Griinblath J. körorvos, Puza A.

körjegyző, IMiladinovics B. lelkész, Zikurkay A. lelkész, Zboray T. körjegyző, Komendovics L. körjegyző, Zámbory 0. ügyvéd, Lyubibra- tics J. urad. felügyelő, Lukovics Géza ügyvéd, Kmészner K. tiszttartó, Gregorovics A. mér- nök , Radi Gy. lelkész, dr. Ungvár S. orvos,

Lehoczky A. lelkész, Mándy J. szolgb. segéd, Kula .T. közjegyző, Pupinszky J. földbirtokos, Bistey Antal körjegyző, Géczy J. ügyvéd, dr.

Thoman D. orvos, dr. Glück A. orvos,jJankovich A. lelkész, Szekerák S. lelkész, Petráschovich A. lelkész, Csitoich M. föld., Gubovich S. lel- kész, Ehrenheimi Schitra F. föld., TJjfalussy M. szolgabíró, Szirmay P. földb. iskolalát. . 207 Mandel Pál iskolalátogatónak kin. . . ' . . . 231

Damó Vilmos s.-szolgabiró kin 231 Szász Pál heiyett Köblös Miklós szolgab. . . . 232

Jakucs Gábor főjegyző kin 249 Burghardt Leo lelkész kin 249 Kuncze Imre főjegyző kin 249 Jakucs Gábor főjegyző kin 276 Felméri Lajos a kolozsvári képezde igazg. taná-

csába kin 371 Fries János és dr. Mikszák János isk. látogatók

kinevezése 435

38*

TV

Lapszám

Földessy József, Tatár Lajos s társaik isk. látoga-

tók kinev . . . , 452

Páska Antal isk. lát 564 Biró András isk. lát 564 Kohai Pál, Koller Gábor isk. lát 564

Holich Elek isk. lát 645

4. Az orsz. tanitó nyugdij-alaphól engedélyezett segélyezések.

16, 36, 59, 79, 103, 124, 156, 183, 232, 267, 249, 316, 355, 331, 371, 383, 399, 512, 595, 596,612,628,661.

5. Köszönetnyilvánítások.

Kotradov Mihály eperjesi sz.-egyházi mesterkano- noknak a toriszkai gör. k. iskola javára tett

1000 f r t alapítványért 16 Dr. Vargics Imre orsz. képviselőnek a szinerszegi

isk. tett könyvadományért 36 Bayer Károly eleki r. kath. lelkésznek 1000 frtos

alapitványaért 36 Galantai gróf Eszterházy Móricz és neje hg. Lob-

kovicz Polixenának Csákváron tett több rend-

beli adom 36 Nagykárolyi gróf Károlyi Alajosnak tanítóságok

felállításáért 36 Polgár Imre tisza-piispöki közs. biró és neje Koráes

Annának 200 f r t isk. alapítványért . . . . 58 Kóhn Márk b.-gyarmati lakosnak 300 f r t isk. alap. 58 I f j . Ruprecht János sajtoskáli lakosnak 130 f r t ad. 79 Czibor József neszmélyi ev. lelkésznek 50 f r t ad. 79 Zsombolyai takarékpénztárnak 125 és 50 f r t ad. 79 Frank Katalin bécsi udvari színésznőnek 200 f r t ad. 79 Prileszky Tádé képviselőnek (100 frt), a pozsonyi

Toldi körnek (50 frt), dr. Neuwirth Józsefnek

(50 frt) 79 Nátly Józsefnek könyvad 103

Gross Adolfnak házad 103 Kotradov Mihály eperjesi gör. k. kanonok nagy-

lelkű ad 103 Kovács Zsigmond veszprémi püspök 500 és 300 frt,

gróf Zichy Nándor ur ad 119 Gróf Breuner Ágost 900 frtéri 119 Pilzer Simon takarékp. alig. 100 f r t alap. . . . 119

Bartóffy István nagy-rőczei s.-szolgab. 200 f r t alap. 134 Az „első temesvári takarékpénztárnak" 55 frt alap. 135 A török-sz.-miklósi takarékp. 400 f r t ad. . . . 135 Gróf Szécsényi Sándor, Vizsolyi Gusztáv orsz. képv.

Döry Victor és Lajos népisk. felállításáért . 135 Dr. Pillitz Benő veszprémi kir. törv. orvos 2000

f r t alapi tv 156 A fogarasi jótékony nőegyletnek 30 f r t é r t . . . 182

Zelényi János vasúti főnök tan- és Írószer ad. . . 182 Haasz Mór nyíregyházi birtokos iskola felállítás. 182 Br. Nagy Sándor mezőtúri lakos 1000 f r t alapitv. 207 A somorjai jótékonysági körnek 40 f r t ad. . . . 207 Hüttl Tivadar budapesti nagykereskedő mintagyüj-

temény ad 231 Bugyis András prépost 1000 frt alap 231

Az „egyesült csallóközi", takarékpénztár és népbank

60 f r t ad 231 A magyar „északkeleti vasút igazgat." és Lónyay

János főispán ad 232 Ifj. gróf Eszterházy Móricz 31ln0 db. tégláért, gróf

Wallis Gyula 300 frt ad., Aszner János pléb.

iskolaügyi buzgó fáradozásáért 232 A magyar-franczia bizt. társaság 1000 f r t ad. . . 232

Id. gróf Somssich Imre 7900 f r t alap 267

Bossányi László 50 f r t ad 26ä Szabó György plébános 100 f r t ad 297

Alexy Sándor gyógyszerész 150 frt ad 330 Schritzer Antal pozsonyi lakos 50 f r t ad. . . . 331

Gróf Desewfíy Miklósnak elemi iskola állításáért 355 Hatschek Ignácz térképésznek térképekért . . . 371 Egy főv. asztaltársaságnak némét ajkú fiuknak a

magyar nyelvben való előmenetük jutáim. 200

alapitv 271

Lapszám

Fehér Sebestyén török-szt.-miklósi főbírónak . . 371 Lipovniczky István nagyváradi 1. püspöknek . . 383

Bonnáz Sándor csanádi püspöknek 399 Lukácsi Béla esperes-plebánosnak 416

Weltner Mór bérlőnek 452 Szlávy Józsefnek. Klobusitzky Adolfnak, gróf Mi-

gazy Vilmosnak 452 A mindszenti takarékp - . 466

Dr. Bothár Samu járási orv 498 Gróf Andrássy Aladárnak pusztai isk. alap. . . 498

Kotradov Mihály kanonoknak isk. alap 515

Gróf Eszterházi Károlynak 515 Bonnaz Sándor csanádi püspöknek és tars. . . . 533

Gróf Apponyi Lajosnak és nejének 549

B. Perényi Zsigmondnak 549 Oltványi Pál prépostnak 564 Kohner Henriknek 564 Kégel Györgynek 596 Gf. Eszterházy Mórnak és nejének 612

Simor János bibornok-érseknek 627 Gyertyánffy István igazg. 1000 f r t ösztöndij alap. 627

Lovag Posner Károly Lajosnak 627 Somogyi Mihály tanítónak 645 A pozsonyi Széchényi körnek 645 Csalai Kégl Györgynek 645 Gf. Eszterházy Miklósnak 645 Koczó Pál mérnöknek, a Franklin-társaságnak stb. 661

Gf. Zichy Nándornak 661 Nyitramegye közönségének ' 661 Supka Jeromos Zircz, Pilis, Pásztó és Szent-Gott-

hard apátja isk. felállításért 677

6. Az ajánlott müvek jegyzéke.

Karner-Novák Sándor „Az egyszerű s kettős könyv-

vitel tankönyve" 16 lirdődy János „A nyelvoktatás módszertana" . . 58

Erisman „Népszerű egészségtana" 79 Lehmann „Zoologischer Atlas n. Leutemann'schen

Aquarellen" 118 Az „orsz. magy. izraelita tanitóegylet" által esz-

közölt bibliafordítás valamint az ugyazon egy-

let által kiadott olvasókönyvek 297 Dr. Schneider, Gönczy Pál, Hunfalvy János „Képes

Atlasza" 371 Károlyi György „Térképhálózat" oz. füzetei. . . 485

Rybár István. „Elemi vegytan" 596 Kozma Gyula. „Magyar-Osztrák monarchia földr. 596

Bárány Gyula. „Földrajz" tantóképezdei növendé-

kek és tan. használatára 677

I I I . Tanfelügyelők s iskolaigazgatók intéz- kedései.

Jelentések Verédy, Fischer Ferencz tan 61 Bardosy Gyula Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegye. tanf.

jelentése 135 Felső nép- és polgári iskolai tanitói és tanitónői

vizsgálatok 156, 184, 208, 233, 267, 279, 297, 315, 331, 333, 355.

Felhívás a kereskedelmi és iparkamarák összes tag- jaihoz s átalában az egész iparos közönséghez.

Békey Imre pestvárosi tanf. 183 Békey Imre tanf. hirdetménye az izraelita tanítók

vizsgálatairól s a nyári szünidei póttanf. . . 208 Vargyas Endre tanf. a győri magy. nyelvi póttanf. 233 Békey Imre tanf. figyelmeztetése a VI. ker. áll.

polg. tanitónő-képezdébe pályázni akarókhoz 280 Békey Imre értesítése a tanitóegyletekhez . . . 331 A tauitóképezdék hirdetései a felvételt illetőleg . 371 Az orsz. magy. gazd. egylet istvántéri iskolájáról 383

A budapesti áll. középipartanodáról 383 Pályázat ösztönd, a középipartanodánál . . 399, 418

IV. Tanitó-egyletek ügyei.

1. Meghívók a tanitó-egyleti gyűlésekre.

Lapszám

Siklósvidéki tan. egylet báli meghívása . . . . 17

Mohácsvidéki tan. egylet 1880. j a n . 27 17 Felhívás Nógrádmegye tanítóihoz Müller Jánostól 17

A biharm. ref. tan. egylet körösvölgyi köre febr. 18. 42 Az „I. ker. (budai) tanítói kör" febr. 27. . . . 02 Az abaujm. „cserházi járáskör" márcz. 3. . . . 62 A „monori" tantótest. alakuló gyűlése febr. 28. . 62 A hunyadm. ,,hunyadjár. kör" márcz. 9. . . . 81 A „szebenm. r. k. legényegylet" april 19. . . . 104 A torda-aranyosm. t. t. felvinczi köre márcz. 28. 104 A békésvárm. t. e. b.-csabai fiókja márcz. . . . 104 Az újpesti áll. 1.1. önképző kör. alak. gy. márcz. 10. 104

A hadad sz.-csehi j . kör apr. 26 121 A sopsi felső-j. kör april 14 122 A barcsi helv. h. t. e 122 A maros-ludasi j . kör. apr. 11 122

A maroskeröletbeli t. t. vándorgy. apr. 27. . . . 137

A dévai j. kör apr. 19 137 Az esztergomi j. népt. egyl. apr. 28 137

A siklósvidéki t. e. apr. 21 137 A hunyadjárási kör apr. 6 137 A n.-atádi t. e. máj. 11 137 A dévai j. kör. apr. 19 138 A karádi egyh. ker. r. k. népt. egyl. máj. 5. . . 138

A lengyeltóthi V. ker. t. e. máj 138 Az erdővidéki t. t. máj. 12 138 A háromszékm. t. t. apr 138 A nagy-károly vidéki t. e. máj. 5 158 A muraszombati j. t. k. máj. 12 159 A felső-kiskunsági t. k. máj. 11 159 A somogym. marczali j. k. máj. 10 159 A délmagyarorsz. t. e. török-kanizsai fiók e. máj. 12. 159

Az „aradvidéki" t . e. világosi fiókbizottsága máj. 12. 159 A „zólyom-turóczm." t. t. beszterczeb. j. k. máj. 18. 159

A váczi j. k. máj. 14 159 A székely-keresztúri t. fiókkör máj. 11 159

A zalam. sümeghi j. k. máj. 28 159 A gömörm. ált. t. e. máj. 14 159 A muraközi t. k. máj. 19 185 A nógrádm. „Nógrád j. k. máj. 31 186

A füleki j. k. máj. 19 186 A zemplénin, t. t. jun. 7 186 A gömörm. ált. t. t. jun. 7 186 A hontm. ált. t. e. jun. 7 186 A veszprémvidéki kath. népt. önk. és seg. e. jun. 7. 186

A fehértemplomi t. e. máj. 18 186 Az alsó-szabolcs-hajduvi. r. egyházm. t. t. máj. 18. 186

Felhívás a „fehérm. t. t." rendes tagjaihoz . . . 187

A mosonm. ált. t. e. máj. 19 187 Az abauj- és tornám, t. t. máj. 31 187 Az apátfalva-várkony ker. r. kath. n. e. jun. 20. 210

A hunyadm. dévai j. k. jun. 6 211 Az unghvár-kaposvidéki ref. t. e. jun. 8. . . . 211

A szilágym. t. t. zilahi j. k. máj. 30 211 A sátoralja-ujhelyi egyh. ker. g. szer. k. máj. 30. . 211

A gömörm. ált. t. e. rimaszombati j. k. jun. 7. . . 212

A mohácsvidéki t. e. jun. 30 235 A szilágym. t. t. jul. 6 235 Az unghm. t. e. jun. 28 236 A pest-julis-solt-kis-kunm. 1.1. és annak kecskeméti

j. k. jul. 13. jul. 12 249 A gömörm ált. t. e. jul. 6 250 A békésvárm. t. t. jul. 20 250 A csikm. t. t. jul. 30 282 A somogym. népt. e. jul. 20 282 A szolnok-dobokam. 1.1. aug. 1 282 Az esztergom j. népt. e. jul. 23 282 A budapesti t. t. jul. 24 298 A pécsváradvidéki t. e. jul. 28 298 Alsómegye tanitóihoz Bihari István 298 Udvarhelymegye ált. t. t. jul. 26 299 Az alsó-borsodi ref. t. e. aug. 1 299 Az abauj-tornám, t. t. jul. 30 299 A hunyadm. t. t. tagjaihoz felh. Molnár Sándor 299

A szepesi t. t. aug. 4. . . 317 A nógrádm. t. t. aug. 4. . . 1 317

Lapszám

A szigetvárvidéki t. egylethez 334 A monorvidéki tan. k. aug. 31 335 A hontm. ált. t. e. jul. 30 372 Az abaiy-tornam. t. t. kassai j . szept. 1. . . . 372

A barsi h. hitv. népt.e szept. 20 372 A veszprémv. r. k. t. és segélyző e. szept. . . . 384

A hunyadm. t. e. szept. havi 384 Az abauj-tornam. csereháti j. k. szept. 1. . . . 384

A tatai ref. e. m. t. egyl. szept. 7 399 A bodrogi kör j. t. kör szept. 15 417 A délmagyarorsz. t. e. buziási k. szept. 23. . . 417

A gömörm. t. e. nagy-rőczei köre szept. 15. . . 417

A fehérm. t. t. szept. 15 417 Az abauj-tornam. t. t. szept. 15 417 Az erdőv. t. t. szept. 30 436 A szolnok-dobokam. t. t. szept. 28 436

A muraszombati t. t. okt. 12 436 A győri ág. t. t. szept 26 437 A kisküküllői fiókkör szept. 26 437 A délmagy. töröl?-kanizsai fiókkör szept. . . . 437

A bonybádv. t. e. okt. 12 453 Az alsó-lendvai t. e. okt. 27 453 A gömörm. rimaszécsi t. e. okt. 13 454 A pápavárosi s vidéki t. e. okt. 21 468 A gömörm. rozsnyói t. e. okt. 27 468 A gömörm. rimaszombati t. t. okt. 5 469

A bihari ref. t. e. okt. 4 469 A n.-károlyvidéki t. e. okt. 5 486 A zalaszentgróti t. e. okt. 27 486 A füleki j. t. kör okt. 20 486 A zemplénin, t. e. homonnai k. okt. 27 487

A balaton felvidéki t. e. nov. 9 487 A szebeni r k. t. e. nov. 8 499 A fehérm. sárbogárdi t. e. okt. 20 499 A vasm. szombathely-sárvár-kisczeli t. c. okt. 20. . 499

A zólyom-turóczm. beszterczebányai t. e. okt. 26. 50i)

A brassóm. hiv. t. t. okt. 27 500 A szigetvári t. e. okt. 20 500 A zempléngálszécsi t. e. okt. 27 500 A nyitram. privigyei és nováki j. kör nov. 8. . . 510

A háromszéki szepsi j. k. okt. 26 516 A nagy-küküllőm. hévizi j. k. nov. 15 510

Az udvarhelzm. t. t. nov. 7 517 A torda-aranyosm. t. t. nov. 3 517 A siklósvidéki t. e. okt. 31 517 A zalam. egerszegi j. k. nov 518 A jász-n.-kun.-szolnokm. alsá tiszai j. k. nov. 24. 518

Az aradvidéki világosi j. k. okt. 27. . . 518

A budapesti t. t. okt. 30, 534 A trencsénm. illava puchói nov. 17 534

A torda-aranyosm. t. t. nov. 11 534 A beredm. t. t. badalói köre nov. 4 534 A belsősomogyi ref. t. e. nov. 9 534 A székely-keresztúri fiók kör nov. 16 550 A szilágym. hadad sz.-csehi kör nov. 4 550 Az esztergomi kath. t. e. nov. 10 550 A marosi r. k. t. e. nov. 9 550 Szalóky Dániel felhívása a ref. tanítókhoz . . . 565

Szoboszloi Sándor az érmelléki ref. t. e. . . . 597

A hunyadm. t. t. dévai köre nov. 26 598 A zemplénm. t . t. s.-a.-ujhelyi kör decz. 6. . . . 598

A pestm. t. t. kecskeméti kör. nov. 27 599 A s.-a.-ujhelyi gör. szert. k. kör nov 24 599 A népnevelők budapesti egyesülete decz. 4. . . 014

A biharm. ref. t. e. körösvölgyi köre decz. 9. . . 614 Péterfy Sándor és társai felhívás a magyarországi

tan. Eötvös-alapj. érd 627, 661 Kiss Áron felhiv. népisk. kézi- és vezérkönyvek

készítésére 628 A kis-várdai t. e. decz. 15 030

A budapest t. t. decz. 18 630 Az erdővidéki t. t. decz. 15 630 A csikmegyei t. t. csíki köre decz. 17 646

A szatiuárvidéki t. e. decz. 21 646 A szilágym. t. t. zilahi köre -decz. 20 663 A tokajszerencsi kör decz. 31 663 Udvarhelymegyei ált. tan. testület 679

VI

2. A megtartott gyűlésekről való tudósítások.

Lapszám

A sátoralja-ujhelyi gör. sz. kath. egyházkerületi

néptanítói kör 1880. decz. 27 17 Hunyadmegyei tantestület dévai járáskor febr. 5. . 18

Szatmárvidéki néptanitóegylet jan. 12 41 Budapesti (budai) tanitóegylet jan. 23 41 A hunyadmegyei dévai járási kör febr. 5. . . . 81

A „csokonyavidéki népnevelési egyes." közgyűlése 81 A monorkerületi felekezetnélküli tanitóegylet ala-

kuló közgyűlése febr. 28 104 A pest-pilis-solt-kiskunmegyei közs. tan. test. jul. 6. 104

A felső baranya h. h. egyházm. t. t. marcz. 7. . 122

A m.-óvári fiókkör marcz. 17 121 A kolozsmegyei tan. test. marcz. 2-5 138 Az érmelléki ref. tan. egyl. május 2 186 A szombathelyi egyházm. tan. egyl. april 26. . . 187

A délmagyarországi typécskerül. fiókegyl. május 5. 209

Az árvamegyei tan. egyl. május 4 210 A veszprémi evang. bakonyvidéki tan. értekezlet

május 9 210 A pesti helv. hitv. egyházm. tan. egyl. május 13. 210

A gömörmegyei ált. t. egylet jolsvai fiókköre máj. 14. 211 A nagy-károlyvidéki felekezetnélküli tan. egylet

május 11 211 A nógrádmegyei t. t. Széchenyi-köre jun. 2. . . 235

A zólyom-turóczmegyei tan. test. beszterczebányai

járási kör május 18 235 A balaton-felvidéki tan. egylet május 23. . . . 236

A zalamegyei ált. tan. test. keszthelyi járási kör

j u n i u s ' l 236 A szalmárvidéki népt. egyl. jun. 24. (pályakérdés) 269

A zemplénmegyei tan. egyl. junius 7 269 A trencsénmegyei t. t. illavai köre május 28. . . 282

A marmarosmegyei tan. test. jul. 1 222 A komárommegyei tan. test. jul. 18 282 A trencsénmegyei tan. test. jul. 4 299 A tokajhegyaljai róm. és g. k. népt. önképzőkör 317

A komárommegyei tan. test 317 A siklósvidéki és czeglédvidéki tan. egylet . . . 317

A külső-somogyi ev. tan. egyl 317 Pestmegye pilisi felső járás tan. egyl. jul. 21. . . 334

A balatonvidéki népt. egyl. május 13 334 Zólyom-turóczmegyei tan. egyl 334 Jász-nagy-kun-szolnokmegyei tan. test 334

Az unghmegyei izr. tan. egyl. jul. 22 335 A békesmegyei tan. egyl. jul. 20 356 A hontmegyei ált. tan. egyl. jul. 30 356 A borsodi ref. tan. egyl. aug. 3 356 A szepsei tan. egyl. jul. 26 356 híiskomáromvidéki róm. kath. esperesi ker. tani-

tók május 12 536 Gönczy Pál min. tanácsos beszéde az orsz. tan. test.

képv. nagygyűlésén aug. 12 361

12

Lapszám

Az orsz. tan. gyűlés 364, 381, 39b A felsőcsallóközi r. k. t. e. aug. 5

Ő felsége a tanitógyülés hódolatteljes üclv és sze csekivánatait elfogadja

Pótlás az orsz. tan. gyűlési tudósít. . . A pápai ev. egyh. m. t. e. szept. 6. . . A szatmárvidék. népt. e. szept. 13. . . A barsi h. h. népt. e. szept. 20. . . . A jász-nagy-kun-szolnokm. közs. t. t. szept.

A barsm. újbányái r. k. t. t. szept. 13. . A monorvidéki s. e. aug. 31

Az érmeléki h. hitv. t. e okt. 20. . . . A szolnoki j. t. k. szept. 17

A kis-küküllői t. k. okt. 7 A badallói t. k. szept. 23 A káromszékm. t. k. okt. 5 A felső vasi t. k. aug. 29 A hunyadm. t. k. okt. 8 A kolozsm. t. k. okt. 27

A trencsénm. t. báni kör. okt. 12. . . . A fehérm. t. t móori k. okt. 27. . . . Az erdélyi r. k a t h . t. t. okt. 16

A brassóm. t. t. okt. 27

A csongrádm. t. t. szegvári k. okt. 13. . Az árvamegyei t. e. nov. 9

A pozsonm. t. t. modor-bazini köre nov. 12 A privigyei és noki kör nov. 8

A maros-tordam. t. t. nov. 9

A szigetvárvidéki t. t. okt. 20. . . . . Az udvarhelym. t. t. keresztúri köre nov.

Az udvarhelym. t. t. nov. 7. 8

A torda-aranyosm. t. t. nov. 10. . . . A trencsénym. t. t. nov. 17

A brassóm. t. t. háromfalusi köre nov. 29.

A veszprémi reform, t. e. decz. 3. . . . A gyergyói r, kath. t. e. nov. 26. . . . A szilágm. t. t. :

A Tisza alsó j . kör

418 426 432 436 468 468 486 486 499 499 500 •

5 1 6 •

517 517 517 518 550 550 565 - 565 665 583 598 598 599 611 615 615 615 631 647 647 (>47 663 679 679

3. Tanitóegyleti statisztika.

61, 82, 105, 122, 140, 160, 187, 212, 250, 269, 283, 299, 318, 335, 356, 372, 384, 400, 437, 551, 647.

V. Pályázatok, ajánlkozások, liiv. hirdetések.

18. 42, 62, 82, 106, 123, 141, 163, 188, 213. 237, 250, 270, 284, 300, 318, 336, 357, 373 380, 400,419,437, 454, 469, 487, 501, 519, 535, 551, 567, 583, 600, 616, 631, 648, 664, 689.

N E M H I V A T A L O S R E S Z .

C?

I. Nevelés és oktatástani értekezések.

Lapszám

Magunkról 2 Ujidők uj iskolák. Dr. Emericzy Géza . . . . 3

Népiskolai ponyvairodalom II. közi. Dr. Emericzy

Géza 28 Módszer, tanmód, tanalak. Dr. Bihari Péter . 221, 243

polgári iskola és az iparoktatás. Gyertyánffy István 246, 259 A kertészet a leányok nevelésében. M. Kalocsa Róza 275

Szünidői gyermekkertek. S. V 289 Az óvodák terjedésének akadályairól. Kobány Mi-

hály . . 321 A váltakozó rendszer elönyosebb-e a főv. népisko-

lában vagy az osztályrendszer. Lederer Ä. • 345

A nagygyűlés után. Dr. Bihari Péter 378 Kipuhatolása annak, vájjon a némaságnak, melyik

neme észl elhető a gyermeken. Tariczky Fer. . 393

Lapszám

A természetnek és az embernek egymáshoz való kölcsönös viszonyáról. Dr. G. J. . . . 411, 430 Az orsz. nőipar- és kézimunka-kiállításról . . . 410

Az iskola és a művészet. K 425 A népisk. olvasókönyvekről. Barna J. . . . 441, 458

A népisk. az orsz. nőiparkiállitáson . . . 445, 462 Fontos kérdések a torn, köréből. Oheroly János. . 447 Eszmecsere a 18. sz. közlött t á r g y felett: „a vál-

takozó vagy az osztályrendszer-e előnyösebb".

Dér József, Roder Imre 464, 178

A babona. Józsa Sándor 473 A nevelés Spartában. Bálint Mihály 489

Az isk. fegyelmezésről. Hochschid Lajos . . . 507

Fegyvergyakorlatok népisk. K. P 511 Néhány szó az isk. egészségügy dolgáb. Wéber Ede. 521

Kazinczy Ferencz és a magy. népoktatásügy. J a - kab Elek " 524, 540 Az isk. fegyvergyak. kérdéséhez. Weber Ede. . . 528

vn

Lapszám

Az isk. padokról. Gönczy Pál előadása után. K. Á. 553 Mit tesz olvasni (Disterweg után.) Löffler . . . 575

Isk. épülettervek kiáll. Párizsban. K. P 577 Tanitókép. igazg. és népisk. tanfelügyelők vizsg.

Párizsban 587 A délutáni okt. beszüntetésének kérdéséhez. Rissá-

nyi József. C07 A szemléltetés erkölcsi veszélyei. Szedressy. . . 620

A kosárkötés mint háizipar a népiskolában. Magyar

György . 6 2 2 A polg. iskolák kérdése a Csengery ünnepélyen . 617

A. közokt. állapotáról szóló min. jelentés . . 649, 677 Védjük az ifjúságot. Dr. Gőöz József. . . . _ . . 652 Mikolai Hegedűs János. (Korrajz.) Dr. Kiss Áron. 654

Egy hasznos népisk. taneszközről. K. S 071

I f . Módszertani czikkek.

A népiskolai olvasókönyvekről, líadó Vilmos 5, 26, G8 88, 146, 167 Számvetés a népiskola felső osztályaiban. Szuppán

Vilmos . . 9, 30, 53, 73, 94, 115, 128, 151. 200 Közoktatási és nevelésügyi methodikánk háromszá-

zad elői 46 A népiskolai rendtartási nyomtatványok egyszerü-

sifése. Szentgyörgy Rezső, Pytliagorás táblája. Szente József.

A szemléltetés a számvetésben. Suppan V. . 556, Jelentés a népiskolai természettani gyűjtemények-

ről. Kozocsa Tivadar

90 479 573 637

Magyar nyelvtanit ás a más ajkú magyar isicolában :

A magyarosodás ügye Városlődön. Stangl Sándor. 8 lievelek a magyar nyelv tanitásáról. Weisz Samu,

Schlesinger Simon 61 A magyarosítás ügye Kazsuban (Zemplénmegye)

Kis István 75 Levelek a magyar nyelv tanitásáról. Vostinál Pál,

Freiman Jakab, Tóth Ferencz, Jancsina Ágos-

Kriczkalyuk János, Pap Ferencz 170

Mi történt eddig. Rov. vez 161 Mozsonym. törekvések. Merényi K 482 A magyar nyelvtanítása az ósvai tót ajkú magy.

isk. Ifj1 Kratsek Endre 482

A nagy-kallói zsidó isk. Schönbrunn Zsigm. . . 495 A bajai m. nyelvi póttanf. 1881. Dr. Bartsch S. . 530 Magy. nyelvi póttanf. Zilah. Faluvégi A. . . . 546

„ „ „ Szombathely. Margitay J. . 546 Magy. nyelvi póttanf. Győr. Schön Bernát. . . . 561

„ „ „ Losoncz. Zaizon Dénes. . . 578 A második m. nyelvi póttanfolyam. Sárospatakon.

Dezső Lajos 590, 608 A magyar nyelv tanitásáról. Szepesmegyéből. Frei-

mann Jakab 656

III. Közérdekű közlemények s tudósítások.

Eredmények és tapasztalatok az isk. takarékpénz- tárak intézményeiről Magyarország, az 1879 80.

isk. év végén. Weisz B. Ferencz. . , . . . 11

„B. Eötvös József emlékjele". Gyertyánffy István 21 Áz Eötvös-alap központi bizottságának pályázati

felhívása ösztöndijakra 36 Az Eötvös-alap gyűjtő bizottságának kimutatása 37

Gyertyánffy István a budapesti áll. tan. kép. segély- egylet javára t e t t ajándékért köszönetet mond

a fehérm. tantestületnek 42 Az életmentő Sybilla tanácsai Dr. Arányi Ignácz 48

71 291 326 349.

Az „Eötvös-alap" pénztári kimutat. 1880-tól 1881-ig 59 120, 139, 161.

A magyar-valkói Eötvös ünnepély 81 Az országos tanítói gyűlés. X 86 Az országos tanítói testületről. K. Á 80, 109

Lapszám

A metray-i javítóintézet Francziaországban. Kraj-

csib Soma 111 Mit akarunk ? Göbel J. György 125

Népiparunk érdekében. Robonyi Géza 127 Egy dicséretes mozgalom. (Apáczai Cseri János nép-

szerű életrajza) 138 A III. egyetemes tanító gyűlés végrehajtó bizott-

ságának tárgyalásairól 146 A zalam. átalános tantestület felhívása a könyv-

kiadókhoz .' . 159

Önvédelem 149 Üdv a fenséges házaspárnak 165

A néptanítói társadalmi állása Angolországban . 175 Kérelem a tanf. urak, intézeti elöljárók, tanitőegyl.

elnökségeihez 183 O felségeik a koronaörökös és neje Budapesten . 193

Comenius Arnos János : Az erkölcsös nevelésről.

Jakab Elek 195, 217

Vidéki levél Winkler Istvántól 20S Az I. ker. tanítóképezde ünnepe K 226 A III. egy. tanitógyülés végrehajtó bizottságának

nagygyűlése 227 (gyertyánffy István köszönetnyilvánítása 25. tanár-

sága alkalmából érkezett üdvözletekre . . . 232

Olvasóinkhoz. Gyertyánffy 1 241 Szabó Károly főv. könyvbiráló bizotts. jegyző felb.

a pályázókhoz . . 249

Tunis 26:?

Felhívás az országos tanszerm. ügyében. Mayer

Miksa 273 Román iskolai nyomorúságok. Koós Ferencz. . . 277

Gyertyánffy István értesítése a budapesti tankép.

vizsgálatok eredményéről 279 Mihalik József pénzt, nyilv. szám. a Gyertyánffy

alapítványra befizetett összegekről . . 280, 297

Szerkesztői nyilatkozat 281 Vidéki levél. Molnár Bélától 282 Az orsz. tanitógy. dolgairól 293 Az orsz. tanitói gyűlés 305 Ama bizonyos kritikára 307 Tanitóegyleteink munkaköre. Szitás János. . . . 309

Az Eötvös-alapra vonatkozó titkári jelentés . . 314

Szerkesztői nyilatkozat és kérelem 316 Szalóki Dániel felhívása a hazai ref, tanítókhoz . 317

Az országos tan, gyűlés 321 A Népnevelők lapjának felindulása 327

Vidéki levél Csécsi Nagy Páltól 332 Az „Eötvös alapra" vonatkozó titkári jelentés. . 332

A „Népnevelők lapja" Donquichottiadjai . . . 379

Molnár Aladár 382 A budapesti I. ker. áll. elemi s polg. isk. tanitó-

képezdében az isk. év 435 Kézdi vásárhelyi levél Székely J 466 Az uj országgyűlés megnyitása 457 Az iskolai takarékpénztárakügye a magy. gazdasági

egyesület gyűlésén 493, 511 Az orsz. gyümölcskíállitás alkalmából. S. . . . 505

Az orsz. gyümölbskiállitás után 527 Az isk. takarékpénzt, tökéletesítése. K. P. . . . 530

A dyphteritis. Weber Ede 537 A tűz. Dr. Bihari Péter 544, 559

Trefort Ágoston vallás és közokt. m. k. min. ujabb

beszédeiből. K. A. • 569 Csengery-ünnepély 585 A nagyszalóki csúcson tél közepén. Dr. Emericzy

Géza 590 Az isk. takarékpénzt. Weisz B. F 592

észrevételek némely ujabb ellenzékeskedési nyilat-

kozatokra 001 Az írás. Dr. Bihary Péter 604, 620

Egy néptan. levele a szerkesztőhöz. Kopniczky J. 613 Mutatványok Murice Blok „Petit manuel d'econo-

mie pratique" czimü munkájából. Dobóczky L. 621

Az önvád hangjai X. T 634 Szegény izr. iskolázó gyerm. segélyző egyes. S. A.

Ujhelyben. Knoepfler Sánd'or 656 Egyről másról Sylverterestéjén. Pozsonyi Béla. . 66S

Ki ad többet é r e t t ü n k ! (JC9

v m

Hazai és külföldi események.

242, 258, 273, 290, 306- 322, 348, 363, 378, 444, 477, 492, 606, 523, 539, 572, 618 635, 650, 666.

IV Paedagogiai irodalom.

A) Könyvismertetések.

Bárány Gyula : Földrajz tanitóképezdék s tanítók

használatára. Róth József 57 Groó Vilmos : Magyar olvasó- és gyak. könyv s

tót ajkú népiskolák II—IV. oszt. számára. Ro- _ (

bonyi Géza 76 Bánfi J. : Ifjúsági és népkönyvtár. Mayer M. 96, 246

Reelus-Király : A föld. Téglás Gábor 97 Danninger J. : Az összesen mondonttana vagyis rö-

vid mondotkötéstan tanítóképző intézetek s

felsőbb osztályok szamára —ly 117 Knopfler Sándor : Irály feladványok tára. —ly . . 176

Szilády Áron : Régi magyar költök tára . . . 177

Ribár István : Elemi vegytan. X 203 Zih Károly : Jó gyermekek könyve. Mayer Miksa 204

Dr. Csiky Kálmán : A hazai alkotmány és jogis- meret alapvonalai polgári és felsőbb népisko-

lák számára 224 Molnár Aladár : A közoktatás története Magyar-

országon a XVIII. sz. KissÁ 225, 201 Girókuty P. Ferencz és Kozocsa Tivadar : A fák-,

alak- és fejlődéstana. Dr. Staub Mór . . . 263 Rákosy Sándor : Specielles Wörterbuch sämmtlicher

ungarischer Zeitwörter erläutert und richtig

gestellt "294 Felméry Lajos : Az iskolázás jelene Angolország-

ban. Komáromy Lajos 311 Lederer A. : A természettan tanításának módszere.

Kozocsa Tivadar 352 Dr. Kiss Áron : A magyar népisk. tanítás törté-

nete. I. füz. Komáromy Lajos 366 Lederer A. : A természettan tanitásának módsze-

re. K . 3 5 8 Dezső Lajos . Comenius Arnos János Magyarorszá-

gon. Dr. Kiss Áron 414 De Gerandó A. : Neveléstan. K. . . . 466

Erdődy Kornélia : Az irva-olvasás tanítás módja.

Dr. Kiss Áron . 5 3 1 1

Putnoky Miklós : Legendär maghiar-román. Szász

Károly . 548

Rákóczy Lajos : „Földrajz a népisk. számára III.

IV. V. VI. oszt. Egy apa . . 6 5 1 Dr. Emericzy Géz a : Népisk. neveléstan. Orbilius. 579

Molnár László : A tanítás tankönyve. Orbilius 580, 593 Dvihally Emil : A házi-ipar kézikönyve. Weber E . 593 Fischer Náthán : A zsidók története. S - K . . . 594 Wutz Albert : A római nevelés és oktatásügy Au-

gusztusig. Dr. Farkas Béla 595

Lapszám

Müller Adolf, Radó Vilmos : Magyar abéce és ol- vasókönyvek az izr. népisk. számára. Dr. Kiss

Áron 609 Zih Károly : Jó gyermekek könyve. Mayer György.

A ki istenben bizik, azt (isten) el nem hagyja.

Mayer Miksa 614 Mayer Miksa : Jelesek csarnoka. Dr. Kiss Áron. . 640

Zák R. József : Földrajz a népisk. számára. III. IV.

oszt. Egy apa 641 lírdődy József : Neveléstan. I. rész. Embertan. II.

rész. Neveléstan. Dr. Emericzy Géza. . . . 657

Magyar gyermekkönyv 662 Orbók Mór. Kaszap Ántal: Nyitramegye földrajza.

Király Pál - 675 Lengyel Álajos : A v eg.ytan vezérfonala. Kniesbeck

Älajos 673

B) Beküldött könyvek czimsorozata.

18, 42, 62, 82, 105, 141, 162, 188, 213, 236, 336, 357, 373, 400, 418, 4541, 469, 500, 518, 534, 551, 566, 583, 599, 615, 631, 664, 680.

C) Bel és külföldi lapszemle.

Hazai lapokból, K. Á. 15, 77, 131, 205, 248, 295, 416, 483, 513, 655, 650.

Német lapokbol, S. V. 34, 153, 295. 450, 495, 581 625, Franczia lapokból, K. P. 55, 178. 329, 532.

Angol tanügyi lapokból, B. 100, 228, 532, 658.

Szláv tanügyi lapokból, G. 117, 266, 484.

Román lapokból. 496.

V. Egyveleg.

16, 41, 61. 79, 103, 121, 136, 157, 185, 209, 234, 249, 268, 281. 298, 316, 355, 372, 384, 417, 36, 452, 657, 485, 498, 516, 533, 549, 615, 631, 6644, 678.

VI. Hirdetések.

20, 44, 62, 84, 107, 143, 164, 190, 216, 240, 255, 272, 288, 304, 342, 360, 376, 388, 402, 423,439. 156,472, 488, 502, 502, 520, 536, 552, 568, 568, 584, 600, 646, 680.

VII. Szerkesztői izenetek.

18, 42, 62, 82, 105, 123, 162, 188, 213, 236, 250, 269, 283, 300, 318, 336, 357, 384, 400, 418, 437, 454, 469, 487, 500, 518, 535, 511 566, 583, 599,616, 531,648, 664, 680.

XIV. évfolyam 1. szám. ; Budapest, 1881. jan 15.

NÉPTANÍTÓK LAPJA -

Kiadja a vallás- ós közoktatásügyi niagy. kir. ministeriniii

az óvodák, elemi, felső nép- és polgári iskolák s egyéb népoktatási intézetek számára.

A „Néptanítók L a p j á " - t megkaphatja minden magyarországi népoktatási i n t é z e t egy p é l d á n y b a n ingyen. A mely inté- zetek e lapot még nem kapják, de birni óhajtanák, küldjék be ezt t á r g y a z ó folyamodványukat a z i s k o l a l é t e z é s é t i g a z o l ó h a t ó s á g i b i z o n y i t v á n y n y á l e g y ü t t a „Néptanítók Lapja" szerkesztőségéhez vagy kiadó-liivatalához Jiuiln- pest, I. kerület, Országház-utcza 13. — A helység (megye) é s utolsó posta neve világosan kiírandó. — Minden küldeményt

a szerkesztőséghez kérünk czimezni. — Klőfizetési sir : egész évre 3 frt, félévre 1 l'rt 50 Itr.

T a r t a l o m : Magunkról. — Uj idők uj iskolák. — A népiskolai olvasókönyvekről. — A magyarodás ügye Városlődőn. — Számvetés a népiskola felső osztályaiban. — Eredmények és tapasztalatok az iskola taka- rékpénztárák intézményeiről Magyarországon ós 1879/80. iskola felső osztályaiban. — Lapszemle. — Értesítés.

M a g u n k r ó l .

Boldog uj esztendőt!

Adjon Isten! Válaszol lapunk olvasó közön- se'ge, s a nagyobb rész bizonyára jóakarattal fogadja lapunkat, mint régi házi barátját.

De vannak a kik neheztelő szókat emelnek, s vannak, a kik fel sem szakítják a czimszala- got, hanem hagyják az egész lapot ott, a hová a postás letette.

A közönyösökkel nincs mit beszélni. Ezek nem olvasnak semmit, s a „Népt. Lapjáva" már csak azért is haragusznak, mert a püspök meg a tan- felügyelő urak elég kegyetlenek voltak a sze- gény néptanítóra ráparancsolni, hogy őrizzék meg a lapot, s most aztán nem lehet vele az ablakot beragasztani, pedig a tanitóné asszony tyúkjai, melyeket éjjelre az iskolában szokott hálatni, tán ép a reggel törték ki. Ezek a jó urak irtóznak a betűtől, legfelebb egy kis ma- lom alatti politika érdekli őket, ezeknek hiában minden igyekezet. Gúnyolnak, gyaláznak, meg- köveznek, de nem olvasnak, s jó óráikban ezt maguk is bevallják.

A neheztelőkkel szívesen szóba állunk. Ezek akarnak valamit, ezek rendesen törekvő emberek, a kiknek vau czéljok. Lássuk ugy nagyjából, mi kifogásuk vau ellenünk.

A kifogások anyagiak és szellemiek. Végez- zünk először is az anyagi oldallal. Fő-fő baj, hogy e lapot a kormány tartja, a/, ország fizeti, s ha ez a lap nem lenne, a „ K u k u t y i n i i s - k o l a i h i r l e m é n y " is virágzanék, s egy cso- mó jobb vagy kevésbé jó tanügyi lapnak több előfizetőjelenne Hát bizony n e m lenne, — sőt többi tanügyi lapjainknak is ép a „Népt. Lap- ja" nevelte s neveli folyton olvasóközönsége egy

részét.

Kaptunk mi levelet oly tanítóktól is. kik tö- redezett magyarságukkal, de örömmel írták ne- künk, hogy magyar nyelvű irodalmi dolgozatokat

H j ^ K i i e z a H a s i m h o z e g y n e g y e d

ezelőtt sohasem olvastak, s hogy most már a ma- gyar munkákat annyira-mennyire olvasni tudják, azt lapunknak köszönhetik. IS ha ugy az f e - liek, mint mások is, lapunk szolgáltatván rá al- kalmat, az olvasást megszokják, ért azt hiszem, sokkal hamarabb járatnak más lapot is.

A közoktatási kormánynak egy központi köz- lönyt fentartani rendeletei, az egyes hatóságok körlevelei, a pályázatok s más hív. hirdetések kö/.lése érdekében is szüksége van.

A lapnak tehát meg kell le mi. csak az a kér- dés most már, pusztán a hivatalos részre szorit- suk-e a lapot, vagy pedig a methodika ,s áta Iá- ban a nevelési irodalom köréből i^ közöljünk benne valamit s a kézikönyveket stb. ösmertes- siik? Szándékosan nem idézzük Eötvös szavait, sokkal többre becsüljük az opponenseket, mint- sem azt higyjük róluk, hogy nekik a hirdetések rovata is elég lenne. Hisz arról van szó, hogy körülbelül hatezer tauitót, kiknek házához sem- miféle újság nem jár, ettől a kis szakszerű tu- dományos t ípláléktól is megfosszunk.

No jó! mondják a neheztelők, de az már még is borzasztó, hogy azt a tízezer forintot mind egy-két ember teszi zsebre. Erre az ellenvetésre magunk is megdöbbenünk, s a szerkesztőség tagjai zsebeikhez kapnak . . . fájdalom! egy pár korrigálni való czikket találunk ott csak, s az a sok ezer forint . . ? Hát az a sok ezer forint, édes kenyerestársam, megy a nyomdára, mert biz' még azt Eddison sem találta ki, hogy egy lapot tizenkétezer példányban miként lehetne csak ugy pománában kinyomatni. Kétségtelen, hogy a tizezer forintból a szerkesztőnek, sőt a lap- s/.emleirónak is jut valami, talán meg is érdemlik, de semmi esetre sem annyi, sőt felényi, sőt, har- madrésznyi sem, mint a mennyit Eötvös 184S- bau a Nevelési Szemle szerkesztőinek szánt. Ne légyen tehát nagy a harag, s hogy még kisebb legyen, kitálaljuk azt is, hogy egy szám iroda l-

f v i n i c l l é l i l e t v a n c s a t o l v a .

A z Orsz^Faed. Könyvtár é s Tanszermúzeum:

G y e r t y á n f f y - k ö n y v t á r a .

- e © t 2

mi kiállítása soh'seni kerül többe 50—60 írtnál.

Van pedig összesen 24 szám.

Menjünk a lap szellemi részét illető kifogá- sokra. A főváros egyik egyesületében meglátja egy tanár az asztalon a „Ne'pt. Lapját." „Még is jár ide ez a hitvány újság?" kérdi a colle- gájától. „Hát jár biz ez édes barátom! s talán nem is oly hitvány az, mint gondolod," felel rá a collega, „ugyan nem mondanád meg, mikor ol- vastad r

" „En bizony nem olvastam — volt a viszon válasz — de s z a k é r t ő emberektől hal- lottuk, hogy nagyon rosz." E h h f z nem kell commentár. Mások olvassák s egyedül az ügy érdekében teszik meg kifogásaikat. Például hal- lottam, hogy lapunk a felekezeti iskolázás ellen- sége volna. . . . Más oldalról meg azt fogták ránk, hogy lapunk, melynek a közös iskolák elvi alap- ján kellene állani, túlságosan pártot fog a fele-

kezeti iskolák mellett.

Ez ellentétes állitások lerontják egymást. A dolog ugy áll, hogy m i b i v ü n k o l y i s k o l a - ü g y e t k é p z e l n i , a m e l y n e m f e l e k e - z e t i , d e n e m b i r u n k o l y a t , m e l y n e m v a l l á s o s . Ebből következik, hogy mi az is- kola emelésére törekedtünk s törekszünk, tekin- tet nélkül arra, felekezeti-e az iskola vagy kö- zös ?

Előttünk a jó iskola a fő. S ha szivünk mé- lyéből óhajtjuk, hogy e haza fiait az iskola for- rassza össze s ne pedig szét válassza, ha kíván- juk is, hogy a vallási gondolkozás nemzetünk egyes tagjait soha ne tegye egymás ellenségévé s e czélból a közös iskola szép eszméjeért lel- kesedünk is : újból kijelentjük, hogy jó iskolát nem tudunk képzelni vallásosság nélkül. S ha vádaskodni akarnánk, be kellene vádolnunk az tgyes felekezeteket, hogy a vallásos nevelés ér- dekét helyenkint a közös iskolák elleni ellen- szenvből elhanyagolják, holott épen itt kellene az auyagi megfizettetés emlegetése nélkül elkö- vetni mindent, hogy a szeretet vallása benyo- muljon a gyermek lelkébe. Sőt — őszintén szólva — minket a felekezeti iskolák legnagyobb részének vallás oktatása sem elegit ki, mivel- hogy az még folyvást hadi lábon áll min- den józan pádagogiával. Mi teliát akár közös, akár felekezeti, tie vallásos iskolát kívánunk.

Halottuk azt is, hogy szeretnék némelyek, ha a lap hozná egyedül csak azt, a mi hivatalos, — mellekletkép j edig minden hónapban adna a tudomány egyik vagy másik ágából egy kötet becses olvasmányt. Erre csak az lehet a válasz, hogy nem érnők el vele azt a czélt, a mit a lappal elérni törekszünk. A laphoz még is hama- rabb hozzá nyúlnak az emberek, mint a könyv- höz, s más oldalról a lap könnyebb czikkeivel jobban megérteti magát s inkább ad alkalmat arra, hogy a tani

ók közül is egyik másik ta- pasztalásait vagy búvárkodásai eredményét elő- adhassa. Es aztán, ha könyvtárt indítanánk, ekkor meg ismét hallanók a panaszt, hogy kon- kurrenciát csinálunk.

„Hát maradj< n a lap, de javitni kell a beren- , dezéít. T<.bl> ismeretterjesztő czikk, kevesebb

theoria. Az egyes tudományágak köréből is kö- zölni kell valamit s ne csak mindig azt a piida- gogiát. A gyakorlatnak, az életnek kell irni".

„Igazad van ellenkező társam, a javításra ma- gunk is folytonosan törekszünk. Ismeretterjesztő czikkeink eddig is voltak, s jövőre még több lesz. Elösmert tekintélyeket kértünk fel, hogy lapunkba írjanak; megpróbáltuk azt is, hogy

egész évre előre megcsináltuk a programmot, s ugy hívtuk fői az irókat a tervrajz kivitelére, e mellett figyelemmel kisérjük a gyakorlati élet kívánsá- gait s a szellemi élet mozgalmait, s adunk tudó- sítást, értesítést kicsiben de mindenről". „Ép ez a baj — halljuk ismét — hogy azok a tekin- télyek írják a lapot, s a néptanítók ki vannak zárva s elejtetnek attól a kis jövedelemtől, a mit egyik másik czikke dijjazása fejében nyerne, s átalában rosz ott Budán a szellő, a képezdei tanárok egymást pártolják, klikket csinálnak s a szegény néptanítót üldözik, elnyomják, ha könyvet ír, lerántják". „Jámbor embertársam ezért már csakugyan szeretnénk megharagudni, de nem haragszunk, mert majd azt mondod, hogy a ki haragszik, nincs igaza. Czikkeinket tekin- télyes emberek is írják, de hát ha mi a tanítót is a tekintélyes emberek közzé számítjuk a maga szakában; hátha azt mondjuk, hogy a múlt évi czikkeinknek is nagy részét tanitó irta, csak egy kis jó akarat kell hozzá, s az efféle ellenvetést vissza kell húznod. Ha máshol nem, de itt bizonynyal az vezérel bennünket, hogy a kevésbé jó czikket is igazítsuk, s közölhetővé tegyük, ha csak van benne valami mag, m e r t t a n i t ó i r t a . Plane, ha látjuk a czikkből, hogy az írója otthol hivatásának megfelel, terjeszti hazánk szép nyelvét, előmozdítja a különféle nemzeti- ségű s vallású iskolások szives testvériségét, tanít, sőt az iskolán kívül is tud hatni. Hej édes opponens felem az ilyen tanítókat jaj

de öröm- mel üdvözöljük, segítjük nehéz de oly meines munkájukban! Hanem azt is mondod, hogy leránt- juk a tanítók könyveit. Bizony megmondjuk itt akárki irta s akármelyikre mi benne a rossz, s talán, ha végig forgatod mult évi számjainkat.

látni fogod, hogy a klikk még is furcsa egy klikk, mert képezdei tanárok könyveit kezdte először is bonczolgatni. Hanem azt is meg- mondhatjuk, hogy olyan ember is volt már, a ki bírálataink után újra dolgozta s jóvá alakí- totta a könyvét. A mi pedig azt a tanitófaló szellemet illeti, ez igazságtalan s minden mél- tánylat nélküli szófia beszéd. Ugyan lehet e józanészszel gondolni, hogy mi a kik az uj aera kezdete óta folytonosan tanítóképzéssel foglal- kozunk, kiknek minden végzett munkánk, min- den esetleges érdemünk a tanítók képzéséhez, a népnevelésügyhöz fűződik, mi legyünk azoknak ellensége, kiket részben tanítványainknak val- lunk s kikkel — most az idősebb tanítókat is értjük — másrészt egy ügyért, egy czélért mun- kálkodunk ?

Na de végezzünk! Mi sem vagyunk csalatkoz-

liatlanok. Meg lehet hibáztunk, ezélunk nemes

volt

szándékaink erősek, de karunk gyenge

3 f e -

lehetett! Az uj e'v erősítsen meg bennünket, s aczélozza meg karjainkat. Várjuk s kérjük tani- tótársaink támogatását. Kérjük, hogy olvassák la- punkat s közöljék velünk, észrevételeiket s higyjék el, ösmerjék be, hogy lapunk annak unalmas, ki a szakszerű fejtegetésektől irtózik, mert hát regényeket nem közölhetünk; higyjék el, ösmer- jék meg, hogy egyediili törekvésünk a népneve- lésügy emelése s még pedig ugy, hogy e czélra karöltve munkálkodjunk t. olvasóinkkal. Päda- gogiai hitvallásunk pedig az, hogy saját multunk emlékei, nemzeti irodalmunk, hagyományaink s népéletüuk virágai azok az elemek, melyek által magyar embert képezhetünk, s ép ezért vegyük bár az elvet, az eszmét akárhonnan, az eszkö- zöket itt fogjuk azokhoz keresni a hazai talajon.

Sokat beszéltünk magunkról, de ezt is el kellett egyszer mondanunk. Rég nem beszéltük ki magunkat s belénk szorult a szó.

Uj idők, uj iskolák.

(Uj évre.)

1. A minap édes anyám, a régen nmlt idő- ből való, de azért eleven eszii asszony, látoga- tott meg. Bizalmas beszélgetés közben kérdem tőle : „Tanulnak-e a gyermekek (már t. i. uno- kái) valamit az iskolában?" „Hiszen tanulni tanulnának, és pedig ugyan csak sokat —• de azért még sem tudnak semmit!" „Hogy hogy?

„Hát csak ugy, hogy tanítják őket szegről- ágról, de a mire az életben szükségök lesz, abból nem tudnak korántsem annyit, mint mi tudtunk annak idején". „S mi volna az?„ „Az, édes fiam, biblia, káté, irás és számolás. De ti uj módi iskolamesterek elhanyagoljátok azt min- denféle soha nem hallott országok, soha nem látott csudabogarak, fü-fa s effélék kedvéért!"

Elkezdtem én a méltatlankodó öregnek ma- gyarázgatni, nem olyan idő van mostanában, mint volt régen, hogy sok, sok mindenfélét kell tudni a mai időben, a mit' akkoriban nem kellett, és hogy, ha unokái nem tudják mindazt ugy, a mint kellene, annak oka talán az iskola hiányos felszerelésében vagy a tanitás minősé- géljen keresendő, és nem róható fel bűnül a megélhetés megváltozott körülményeihez szabott tanrendszernek. 0 azonban nem hagyta magát.

„Megengedem" — igy védi álláspontját — .hogy minálunk odahaza a helyi körülményekben rej- lik a hiba, de azért csak van olyan iskola is, a melynek növendékei megtanulják egészen jól mindazt, a mire tanitani akarjátok. Annak da- czára mit látni? A sok tudás s a gyors haladás daczára boldogobb-e a ti világtok mint volt a miénk ? Nem ugy látszik-e mintha a sok tudással egyetemben a nyomor és inség, a ha- szonlesés, a csalárdság és elégedetlenség is gya-

rapodnék ?

2. Soká hangzottak e szavak fülemben, — sokat forgattam e szavakat elmémben. Hiszen

magokban foglalják minden tanitás és nevelés minden emberi intézmény, sőt magának az em- beri életnek legfőbb kérdését, a b o l d o g s á g kérdését. Az emberi életnek nyilván csak akkor van értéke, az élet maga csak akkor áldás és jótétemény, ha föltétlen becsit tartalom tölti ki : ez pedig nem lehet más, mint épen a b o l - d o g s á g . Azért tanítunk mi tanítók, azért tanulnak a mi növendékeink, hogy ezek az élet- ben boldogakká lehessenek. Ez v é g e z é l j a minden ismeretterjesztésnek, minden észfejlesz- tésnek, minden szív- és jellemképzésnek.

Annak daczára, ha elfogulatlanul ítélünk mun- kánk eredménye és az egész mai kor szelleme és jellege iránt, be kell vallanunk, hogy a fennebb idézett öreg asszonynak igaza van. Az iskolaügyi reformok végtelen sorja, a számnél- küli találmányok és felfedezések daczára, melyek létesülésük hajnalán oly paradicsomi kilátást nyitottak az emberi nemnek, napjainkban a valódi boldogság, a megelégedett életöröm és vidor életkedv határozottan a p a d ó b a n van.

A sok reform és újítás nem töltötte be az általa keltett várakozást; a tudás és ismeret szélesb és szélesb hullámokat vet ugyan : de az élettel és sorssal megelégedés — ama tünemény- nyel ellenkezőleg — kisebb teriiletekre látszik összehúzódni. A merre szemeinket vetjük, ugy a különböző nemzeteknél, mint az egyes nem- zet különböző rétegeiben, ugyanazon szomorú tünemény tárul fel előttünk : ugyanazon lélek- szakadó versenyfutás, ugyanazon mohó hajsza a boldogság kecsegtető délibábja után, — és mindenütt e szerencsevadászatnak ugyan- azon gyászos kimenetele is. Valljuk be őszin- tén : a m a i k o r e m b e r e i n e m b o 1 d o g a k , és ha valamikor, ugy a mi időnkben jogosult a r é g i j ó i d ő k dicsérete.

3. Mitévők legyünk e helyzetben mi tanítók?

Mi készítjük a jövendőt elő és habár sok más tényező foly is be a jövendőbeli növendék elő- készítésébe; rendezett iskolaügyi viszonyok kö- zött az iskola befolyása irányadó. — Ezen bennünket megillető befolyást ne érvényesit- sük-e azon értelemben, a mely mellett kortár- saink vénebbjei csaknem kivétel nélkül nyilat- koznak ? Azaz : ne igyekezzünk e az elmúlt idők egyszerűbb követeléseinek értelmében hatni növendékeinkre, keveset tudó, ahhoz képest kevéssel megelégedő emberekké nevelni őket és az által az elmúlt időket, ez időkkel együtt az eltűnt boldogságot a jövő nemzedék számára újra felidézni?

Van e gondolatnak bizonyos tetsző oldala, bizonj

os megnyerő ékesszólása. Hiszen a meg- elégedés maga az, a mit más néven boldogság- nak mondunk; tehát nagyon ajánlatosnak lát- szik, minél egyszerűbbekké nevelni az embere- ket s az által minél tágasabb körben terjeszteni

a boldogságot. Ehliez még az is járul, hogy az olyan egyszerűbb nevelés sokkal kevesebb mun- kával jár, azonkívül a czélt egy könnyen el nem téveszti.

i*

- * £ X 4 O -

Mindannak daczára azon nézetet magunkévá nem tehetjük. Való ugyan, bogy -megelégedés"

és „boldogság" csaknem egyenértelmű fogal- mak : csakhogy a mellett tekintetbe jön az is, m i v e l elégszik meg egy-egy ember? A ki jó ételben, italban, lakásban leli boldogságát, az, ha azon szükségleteit kielégitheti, a maga nemé- ben szintén boldog. De azért hogy van az, hogy az olyanuak a boldogságát, sőt őt magát ke- vésre becsüljük, á l l a t i a s n a k mondjuk? Mert az illetőnek vágyai és szükségletei kevéssé érté- kesek, durva anyagi élvezetekre vonatkozók.

Mennyivel értékesebbnek, emberhez méltóbbnak tartjuk az olyannak a boldogságát, a ki a szép- nek és jónak, a nemesnek és igaznak is örül, és a ki a durva anyagi élvezeteket is nem állati módon; hanem a rend, tisztaság és csin átszel- lemitő alakjában élvezi. Egy szóval : a b o l - d o g s á g n a k f o k a i vannak. Ezen fokok pedig az illető egyén m ű v e l t s é g é t ő l függnek : minél magasabb ez, síz illető annál mintegy é r t é k e s e b b boldogság élvezésére képes. Azért nem térhetünk vissza a mult időkhöz; ezért

„haladás" a tanitók jelszava, melynek igazi értelme tehát ez : a z e m b e r e k k ö z t a m ű - v e l t s é g e t m i n é l á l t a l á n o s a b b a n s a z o n c z é l b ó l t e r j e s z t e n i , h o g y m i n é l

n a g y o b b f o k ú b o l d o g s á g r a k é p e s í t -

t e s s e n e k.

Másodszor azért nem kereshetjük tanitói mű- ködésünk eszményképét a mult időkben, mert ha tennők is, törekvésünkön áldás nem volna.

Az idők képét megváltoztató találmányok felfe- dezések és intézmények m e g v a n n a k , l é t e z - n e k s a mi megvan és létezik, az hatni nem szűnik meg az által, hogy semmibe nem vesz- szük, el nem ösmerjük. Közlekedni fog a vasúti vonat és működni fog a villanyos sodrony, ha egyetlen egy növendékünkkel sem ösmertetjük meg azon találmányok mibenlétét. Az emberi- ség fejlődésében felmerült s előre vergődött tényezők e l l e n pedig csak oly sikerrel har- czolhatiiánk, mint a manchai elkésett lovag Don Quixote a szélmalmok ellen. Tehát akár akar- juk, akár nem akarjuk, nekünk, a l e g ú j a b b

kor értelmében kell működnünk, nekünk arra kell tanitanunk növendékeinket, a mint a mi időnk ezt követeli s olyan jellemirányt adni nekik, a mely a mi időnk megértésére, felhasz- nálására és élvezhetésére képesiti.

Ez a mi korunk tanitóinak általános kötele- zettsége. Különös kötelezettség az nekünk m a- g y a r tanítóknak, mint a kiknek feladata nem- csak a mi időnk követeléseinek eleget tenni, hanem a mult idők m u l a s z t á s a i t is helyre pótolni. Magasztos, de egyszersmind rendkívüli erőmegfeszitést igénylő és óriási felelőséggel járó hivatás jutott nekünk osztályrészül! Ha az iskola a nemzetek fejlődésének és felvirágozá- nak egyik főtényezője — és melyikünk nem ösmerné el annak ? — akkor a nemzet méltán meg is várja, hogy hivatását be is töltse. Kivá- lóan a m i n e m z e t ü n k legszebb reményeit köti iskoláihoz, Mert hiszen ha nem sikerülne

népünket a bennünket környező népek fejlődé- sének színvonalára emelni azon szellemi fegy- vereket kovácsolni számára és ugyanazon fegy- verek forgatására képesíteni, a melyekkel szom- szédaink az általános versengésben bennünket megtámadnak : akkor micsoda jövőnek nézzünk elébe? hogyan tartsuk fenn magunkat, hogyan nemzeti önállóságunkat, a minden egyes hon- polgárhoz oly tetemes követeléseket tartó újkori állam-háztartást? — Tőlünk tanítóktól pedig a haza nemcsak egyes, időközönkint ismétlődő, áldozatokat kiván, mint más honpolgároktól : nekünk s z a k a d a t l a n ö n f e l á l d o z á s s a l kell adóznunk, hogy feladatunkat megoldhas- suk. És csak ha mindenikünk feláldozza így minden erejét, képességét, egész testét, lelkét,—

csak akkor van kilátás, hogy sikerülni fog bol- dogságnélküli átmeneti korszakunkban egy szebb és boldogabb jövendőnek vetni meg alapját és a serdülő nemzedéket oly irányban fejleszteni, hogy ők az általuk csak sejtett és óhajtott magasabb fokú életélvezethez tényleg hozzá is férjenek.

4. A mult idők közemberének mindössze i r 11 i, o l v a s n i és s z á m o l n i kellett tudni, hogy az életben boldoguljon. A mi időnk közem- berének az nem elegendő. — Annak daczára a mi időnkben is a tanulás ideje, a fiatal kor, csak annyi évre terjed, mint az ez előtti nem- zedékeké Ha már most a tanidő nem több mint régen volt, régebben pedig az irni, olvasni és számolni tanitás az egész gyermekkori időt vette igénybe : hogyan lehet nekünk, a kik szintén ama három tantárgyban a népiskola leg- sajátosabb feladatát látjuk, a régi idők tanczél- ját megvalósítani és azon felül még sok másra oktatni és képesíteni növendékeinket ?

V a n benne mód. — Először is a szorosabb értelemben vett t a n i d ő tekintetében kevéssé lelkiösmérétesen jártak el a múltban. Későn adták fel a növendéket az iskolába, korán vették ki belőle : a mi ugy a tanévek összességére, mint az egyes év szorgalmi idejére értelme- zendő. Népiskolai törvényünk kimondta ugyan a tankötelezettséget, 9 évben és évenkinti 8—10 hónapban állapítván azt meg; de a mult idők fonák észjárása és rosz szokása mind ez óráig nagyon is érezteti hátráltató befolyását. Sok, igen sok javulhat még a tanidő tekintetében.

Ha ezen javulás eszközléséhez az irányadó ténye- zők, első helyen mi tanitók magunk is, komolyan hozzálátunk, az iskoláztatásnak ez idő szerinti tényleges eredménye a t e t t l e g e l é r h e t ő - n é l jóval alacsonyabbnak mondható.

Nagy még a hiány továbbá a nézleltetéshez

szükséges t a n s z e r g y ű j t e m é n y e k b e n , ál-

talában az iskolák felszerelésében; pedig a kellő

tanszerek és felszerelési tárgyak hiányával a mi

időnk követeléseinek megfelelő tanitás keresztül

nem vihető. A használatban levő t a n k ö n y v e-

k e t , a legfontosabb tanszereket, illetőleg mit

szóljunk? Nem mondunk sokat, ha azt állítják,

hogy m i l l i ó meg m i l l i ó számra alkalmaz-

I tatnak iskoláinkban az olyan tankönyvek, amelyek