5 0 0 5 7 ' ' -
Zoos?
NÉPTANÍTÓK LAPJA.
H A V O N K É N T KÉTSZER- M E G J E L E N Ő
TANÜGYI KÖZLÖNY.
A
MAGYARORSZÁGI NÉPOKTATÁSI INTÉZETEK
S Z Á M Á R A - -•* ^WZSSStM&igZ'S^^
K I A D J A
A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MAGY. KIR. MINISZTÉRIUM,
VIII. ÉVFOLYAM.
SZERKESZTETTE
G Y E R T Y Á N F F Y I S T V Á N .
B U D A - P E S T , 6 § ? 5 .
NYOMATOTT A M. KIE. EGYETEMI NYOMDÁBAN.
TARTALOM.
!. O csász. és apóst. kir. Felségének legkegyelmesebb intézke- dései.
Oldalszám.
Balkány község isk. segélyezésére . . . 58
Szent-Tamás közs. isk. segélyezése . . . 58
Kis-Terenne közs. isk. segélyezése . . . 77
Bodrogh-Keresztúr közs. isk. segélyezése . . . 128
Ostoros közs. isk. segélyezése . . . 2 1 6 Lehotka közs. isk. segélyezése . . . 216
Répczefő közs. isk. segélyezése . . . 216
Göncz-Ruszka közs. isk. segélyezése . . . 230
Stinácz közs. isk. segélyezése . . . 293
Szászfalu közs. isk. segélyezése . . . 321
Hátszeg közs. isk. segélyezése . . . 402 427 Nagy-Megyer közs. isk. segélyezése . . . 428
11 Miniszteri rendeletek és hivatalos értesítések.
Köszönetnyilvánítás Kiss Miklósnak . . . 11Minist, rend. a szemléltetési képek terjesztése érdekében . . . 28
Köszönetnyilvánítás Hajnald Lajos érseknek . . . 58
„ a temesvári takarékpénztárnak . . . 58
„ gróf Zichy Pál Ferencznek . . . 58
, gróf Festetics Györgynek . . . 76
, báró Pidoll Ignácznak . . . 94
„ Dr. Lőwy Nándornak . . . 110
, Onossy Mátyásnak . . . 128
Kandi Albertnek 128 Frey Józsefnek 128 Ministeri leirat, melylvel Dr. Kiss Áron »Nevelés és oktatástan" czimü müve isk. haszná- latra ajánltatik . . . 129
Köszönetnyilvánítás Szkurkay Ágostonnak . . . 144
„ Molnár Istvánnak 144 , Groó Yilmos és Schurina Istvánnak . . . 145
Ministeri leirat, a budai állami polg. isk. tanitóképezdében megürült tanári állomások be- töltése iránt . . . 166
Törvényczikk a néptanítók nyugdíjazása iránt . . . 190 211 Ministeri rendelet a felnőttek oktatása érdemében . . . 196
„ , a néptanítók fizetésének javítása végett . . . 196
„ , melylyel a liptómegyei ágost. hitvall. tanítók némely tót kiadványai az iskolai használattól eltiltatnak . . . 196
Köszönetnyilvánítás Ágost, szász-coburg-gothai herczegnek . . . • 196
Ministeri rendelet a nyári póttanfolyamok érdemében . . . . . . . 1 9 7 , , melylyel Moldovanu „Istoria Patriei" czimü tankönyve eltiltatik . . 215
Köszönetnyilvánítás Schossberger és Schwab Jakab birtokosoknak . . . • • 215
Ministeri rendelet, melylvel Petru Vazul ABC. könyve eltiltatik . . . 229
Köszönetnyilvánítás Neumann testvéreknek . . . 250
3 Székács Józsefnek . . . . . . . 270
„ gróf Eszterházy Pálnak . . . . . . . 270
„ Kégl Györgynek . . . . . . . 271
Ministeri rendelet, melylyel a ,Kvátky Zeniepis" czimü tankönyv eltiltatik . . • 321
„ „ a Széchényi-Kolonics-féle alapítványok betöltése i r á n t . . • 321
IV Oldalszam
Köszönetnyilvánítás Harkányi Frigyesnek 371
„ Czobell Imrének . . . 371
Ministeri rendelet, melyei a „Lepturariu r u m u n y ' cziruii tankönyv eltiltatik . . . 371
„ „ melylyel „Dejepis vsep." czimü tankönyv eltiltatik . . . . 371
Köszönetnyilvánítás Benedek Ignácznak . . . 391
gróf Zichy Pál Ferencznek 402 , Ipoly Arnold püspöknek . . . 402
Ministeri rendelet, melylyel a budapesti nőképzőkőr elemi e's polg. iskolája a nyilvánosság jogával felruháztatik . . . 428
Ministeri leirat, melylyel a Kozma és Felméri féle fali-rajztáblák használata ajánl- tatik 428 Köszönetnyilvánítás Bauer Ferencznek . . . . 446
III. Vezérczikkek.
Az alkotmánytan tanításáról. Mayer Miksától I. II. . . 1 17 A beszéd és gondolkozás. Bihary Pétertől . . . 83í r á s g y a k o r l a t o k a tanitóképezdékben. Dezső Lajostól . . . 49
A szegénynevelés hazánkban. Weber Edétől. III. . . . 05__ Takarékpénztárak az iskolákban L. A-tól . . . f Í 7 Az érem másik oldala. Gyertyánffy Istvántól . . . 118
Nagy László. Gyertyánffy Istvántól . . . 133
Önképző társulatok a tanitóképezdékben A-4-B.-től. . . 149
Természesgyüjteményt minden népiskolának ! Faluvégi Albert-tői . . . 169
A megosztatlan iskola köréből. Veres S.-tól . . . 185
A tanítási elvekről. Gyertyánffy Istvántól . . . 205
Természetgytijtemény a népiskolában I. II. Brassai Samu-tói . . . 221,2-11 Mit tehet a tanitó a népkönyvtárak ügyében ? Veres Sándortól . . . 265
Vezérelvek az elemi rajztanitásban Kozma Ferencztől . . . . . . . 289
Az iskolai fegyelem és az egyéniség. Veres Sándortól . . . 313
A képzetek különböző kifejezésmódjai. I. II. III. IV. V. Lederer A.-tól 341, 361, 397, 418, 438 Falitáblák az eiemi rajztanitáshoz. Kozma Ferencztől . . . . . . 381, 426 Az újév alkalmából. Gyertyánffy Istvántól . . . 437
IV. Nevelés- és oktatástani értekezések. A) Elméletiek.
Szemlélet, képzet, emlékezet. Dóczy G.-tól . . . 88Néptanitók s a gyorsírás. Strommer Lajostól . . . 108
Iskoláink és az egészségtan I. II. Paál Ferencztől . . . 136, 155 A felnőttek oktatása I. 11 388, 413
B) Gyakorlatiak.
Megjegyzések néhány olvasmány tárgyalásához. Lederer A.-tól . . . 3, 20 Az állatok téli álma. Szenté Józseftől . . . 5A népiskolái 2. osztály olvasókönyvének felhasználása. Kozma Ferencztől . . . 35
Utazás a szobában. Felméri Lajostól 38, 225, 247, 267, 291, 316, 366, 384, 344, 400, 421, 440 Mily módon szemléltessük a térbeli tárgyakat. D. Emericzy Gézától . . . 51
Egy olvasmányra alkalmazott nyelvtani leczke a 2. osztályban. Kozma Ferencztől . . 52
A tornatanitás falusi népiskoláinkban Wolfshönidl János-tói . . . 68
Nézetek a számolás módszertana köréből L. A.-tól . . . . . . . . 106
Miből áll a nap és hogyan munkálkodik Braun J.-tói . . . 119
A légsúlymérőről. Sz.-től . . . 123
A falevélről. Szente Józseftől . . . 170
A felnőttek oktatása és a házi ipar ujabb kérdéséhez. Téglás Gábortól . . . . 208
A rajztanítás rendszerei. Kozma F.-től . . . . . . . . . . 364
r
V . Életképek, kor- és jellemrajzok (tárczaszeriiek).
A czebei kis kántor. I II. Réthi Lajostól . . . . . . . . . 8, 24 Eötvös-tanulmányok. I. II. III. Mayer Miksától 69, 85, 101 Aphorismák Herbait paed, irataiból, ü.-től . . . . 445Y
VI. Tanügyi és közhasznú ismertetések és tudósítások.
Szászország népiskolai ügye. Sass János-tói . . . Egy figyelemreméltó indítvány. # - t ó l . . . Az „Eötvös alapítvány" létrehozásának alapszabály tervezete . . . . Valami a növénytan köréből, különös tekintettel a babona kiirtására. Bibó József-tő A tavaszi tanitóképesitési vizsgálatok a budai áll. képezdében Gyertyánffy I.-tól Az iskolai és népkönyvtárak kérdése. Dolinay Gyulától . . . A polg. isk. tanitóképezde és a tanképesités. Gyertyánffy I.-tól
Nyilt levél a szerkesztőséghez. Weisz. I. B.- tői . . . Még néhány szó a tanitóképezdei önképzőkről s kéziipar műhelyekről. Sebeszthától A »Gizella" munkás árvaház . . . Hol késik a tanszer muzeum. Girókúti F.-től . . . . . . Az iglói önképzőkör. Kárpáti Endrétől . . . . . . . .
Népoktatási fogaskérdések . . .
A csurgói kézimunka osztály. Bárány Gy.-tól . . .
Az önképzőkörökről. Kapi Gyulától . . .
Az olvasókönyvek kezeléséhez. Bárány Gy.-tól . . . A „Népt. Lapja" befizetése az orsz. tan. nyugdijalapra . . . .
VII. Könyvismertetés.
Gönczy Pál, utasítás a métermértékek rendszeres tanulására és tanítására
Gyermekbarát, képeslap . . .
Bója Gergely, a budapesti tankerület népoktatási állapota 1873-ban.
Madzsar János, számtani könyvei . . . Dr. Császár Károly, Függelék a népisk. példatárhoz.
Magyar könyvesház . . .
Gazdasági táblák . . .
Számolási gyakorlókönyv . . . . .
„Olcsó könyvtár" és »Nemzeti kis muzeum." . . . Vezér és gyakorlókönyv az énektanításhoz . . . Bartsch és Kovacsics „szépírás tanítás" stb.
Gönczy-Stieler iskolai atlasz . . .
Emericzy Géza dr., Tapasztalati lélektan 319, 346 Rousseau „Emil", ford. Führer 1 347, 369
VIII. Bel- és külföldi lapszemle.
„Budapesti közlöny" 76. — „Család és iskola" 76. — „Volksschule" 76. —„Népnevelési szakközlöny" 76. — „Torontál" 76. — „Schweiz. Lehrerztg." 76J_12fit— „Tanügyi lapok 75. —
„l'aedag. Blätter" 76. — „Freie paed. Blatt." 76. — „L'Educäteur" 76. — „Közérdek" 76. — L'Abeille" 126. „Alig. D. Lehrerztg." 126. — „Besed. ucit." 126.
!X. Vidéki tudósítások.
Gyomaról, Orosházáról 10. — Nagy-Perkáta, Jóka, Pécs, Győr, Szombathely 11. — Beregh, Nőtincs, Andrásfalva, Elek, Zólyom-Lipcse 27. — Hosszut'alu 56. - Szeged, Jókut, Pozsony, Pécs, Debreczen, Naszvad, Berekszó, Ipoly-Nyék, Békés-Csaba 57. — Székely Keresztúr, Kövesd, Kupa, Ozora 128. — Andrásfalva, Sőreg, Egyh.-Bást, Szepti, Alsó-Borsod, Zsámbék 198. — Déva 199.—
Felső Csallóköz 292. — Somogy 348. — Ajka 371. — M. Szt. Király, Majsa, Szathmár 427.
X. Egyletek, tanítói értekezletek stb.
Értesítés a nagykárolyvíd. tan. egyl. gyűléséről . . . 10
„ kolozs-dobokam. tan. egyl. „ . . . 10
Pályakérdés a fehérm. tantest, részéről . . . 27
Oldalszám 22 56 92 104 109, 125
140 142 162 173 175 189 190 211 227 228 343 446
42 43 56 73 75 75, 143
75 226 143 162, 391
198 248
VI
Értesítés a hunyad-zarándmegy. tan. gyűlésről Meghívás a veszprémvid. tan. egylet tagjaihoz
, az orbai „ » „ Kisdedóvó intézet Ercsiben . . . . Pályakérdés az aradvid. tan. egyl. részéről Meghívás a gesztesi tan. kör tagjaihoz
„ a sólti helv. hit. tan. kör tagjaihoz . Felhívás a felső-csallóközi tanítókhoz
Meghívás a háromszéki tan. egyl. tagjaihoz , » a solti tan. egyl. „
Értesítés a szepes-toporczi kör gyűléséről Meghívás a zalamegyei által. tan. egyl. tagjaihoz
„ a siklósvidéki „ „ „
„ a zala-sümeghi » » »
„ a veszprémvid. „ seg. egyl. „
„ a marczalii „ „ „ az orbai „ „
„ a zala-szt.-gróthi „ » »
„ az udvarhelyszéki „ „ , a karádi egyh. m. „ „ , ,, az esztergomvid. „ „ „ Jelentés a solti tan. gyűlésről . . . A pozsonmegyei által. tan. gyűlés ügyrendje . Meghívás a szepti tan. kör tagjaihoz
Jelentés a barsi tan. kör. gyűléséről
Meghívás a nagyszalontai tan. kör tagjaihoz a komárommegyei „
„ a középszolnok-krasznamegyei tan. kör tagjaiho Kérelem a II. egyet. tan. gyűlés naplója érdemében . Meghívás az alsó-szabolcs-hajdu ker. tan. egyl. tagjaihoz Értesítés a nagylétai tan. egyl. gyűléséről
„ a zala-szt.-gróthi „ „ „
„ a somogym. népt. seg. „ „ Meghívás a szegszárdvid tan. „ tagjaihoz Értesítés a znyói „ „ gyűléséről Meghívás a pestm. közs. „ B tagjaihoz Kérelem a buda-tabáni népisk. könyvtár iránt . Jelentés a pozsonmegy. át. tan. nagygyűlésről
„ a kecskeméti „ „ gyűlésről Nyilatkozat a somogym. tantest köréből .
Jelentés a középszolnok-kraszn. tan. egyl. gyűléséből tt a. pestm. közs. „ „ „ Köszönetnyilvánítás a K. szolnok-kraszn. tan. egyletnek Meghívás a szepesi tan. egyl. tagjaihoz
, a sepsi-széki , „ „ Jelentés a mármar. fel. tan. gyűléséről Meghívás a nógrád ker. tan. kör tagjaihoz
„ a fehérmegyei , „ „
„ a pestm. közs. tan. gyűlésére Felhívás a baranyamegyei néptanítókhoz . Meghívás a czéglédvidéki tan. egyl. tagjaihoz .
„ a nagykárolyvid. r „ „ a nyíregyházi „ ,
B a pestm. közs. „ ., ,
, a heves-szolnokm., „ .
„ a török-kanizsai „ „ - • ,
„ az alsó-szabolcs-hajdu ker. taa. egyl. tagjaihoz A baranyam. tan. egyl. gyűlésének elnapolása . Meghívás a karádi egy. ker. tan. egyl. tagjaihoz Meghívás a somogym. tan. egyl. tagjaihoz
„ az alsó-f'ehérm. , » , Az esztergomjárási egyl. elnök körlevele . Méghivás a háromszéki tan. egyl. tagjaihoz
a marczali-i . , .
Oldalszám 28 43 43 58 77 77 77 77 94 94 110 110 126 126 127 127 127 127 127 127 127 127 144 144 144 144 144 144 144 166 176 176 176 176 176 176 177 194 194 194 214 215 215 216 215 229 230 230 249 249 249 270 270 270 270 293 2 9 3 2 9 3 293 320 320 320 321 348
VII Meghívás az esztergomjárási „ „ ,
Értesítés a márm. tau. egyl. gyűléséről .
Meghívás a zalamegyei át. tan egyl. tagjaihoz
„ a budapesti I. tan. kör „ , a középszolnok krasznai tan. egyl. „
Felszólítás a hunyadm. tan. kör megalakulására Meghívás a zalam. átal. tan. egyl. tagjaihoz
A „Kolozs-Doboka megyei tantestület újjáalakulása Meghívás a csikszéki tan. egyl. tagjaihoz .
„ a nagyszalontai ref. „ , gyíll.
XI. Tanári és tanítói kinevezések.
Osinádi István, d. szt. mártoui néptanító véglegesítése . . . n
Helyes Lajos, alsó-lendvai polg. isk. tanító „ n Nagy János, d. szt. inártoni néptanító „ 43
Benczédi Sándor „ „ . . . 43
Nagy János, szegedi polg. isk. tanitó „ 43
Vészits Lajos, „ „ „ „ » . . . 43
Takács Lajos, „ „ „ » „ . . . 43
Roth Endre, „ » „ „ „ 43 Szentpéteri János, bethleni néptanító „ 53
Szabó Sándor, „ « » . . . 58
Demény Mózes, kis-sólymosi , „ 94 Udvardi Ignácz, zalaegerszegi polg. isk, igazgató „ 94 Pankovits György, „ „ „ tanitó „ 94 Nagy János, szegedi „ „ igazgató „ n o
Fekete Albert, szt. benedeki néptanító „ . . . 104
Gyubek Ferencz, somorjai polg. isk. ig. tanitó „ . . . 229
Horváth János, sziny. váralljai néptanító „ . . . 230
Morosáii Mihály, „ „ „ „ 230 Dr. Kiss Áron, rendes tanárnak a budai áll. tanitóképezdéhez . . . 231
Kozocsa Tivadar, „ „ » . » » 231 Szőllőssy Lajos, , „ a dévai „ „ 231
Hiadlowszky Endre, bruszói néptanító véglegesítése . . . 250
Kutassy József, szegedi polg. isk. tanitó „ 293
Alszeghi Alajos, alsó-lendvai , „ „ „ . . . 293
Katinszky János, beregszászi igazg. tanitó „ . . . 321
Iváncsuk Jáuos, m. csesztrei tanitó „ . . . 349
Bárány J . Gyula, ideigl. segédtanárnak a budai áll. elemi képezdéhez . . . . 349 Bődy József, zalaegerszegi polg. isk. tanitó véglegesítése . . . 391
Bicsak Sándor, gyergyófalvi segédtanító „ . . . 391
Kosa Dávid s. sztgyörgyi néptanító véglegesítése . . . . 446 Oldalszám
348 371 371 372 390 391 391 402 427 427
XII. Tanfelüí 3yeiő k és isk< ofai igazgatók hivatalos intézkedései.
Gyertyánffy István, tavaszi tanképesités a budai állatni képezdében . . . 43
Hofbauer S. j> V az aradi r> 43
Czirfusz F. It & a bajai » 43
Bárány Ignácz, T) n a csurgói r.i 43
Dékány József, n - a csongrádi V • » . . . . 43
Réthy Lajos, » V a dévai n 43
Emericzy Géza,
,
n az iglói V 43Paál Ferencz, V
„
a kolozsvári n 43Terray Károly, J" a losonczi 43
Szabó Lajos, Koós Ferencz,
7) n a lévai n 43
Szabó Lajos,
Koós Ferencz, W 7! a m. szigethi n 43
Bariul Rezső, T » a modori n 43
Árvuj József. V n a sárospataki T) 43
Sándor Mózes, « a sz. keresztúri » 43
VIII
Faluvégi Albert, tavaszi tanképesités a zilahi állami képezdében Groó Vilmos, „ „ a znyóváralljai „ , Filó Lajos, „ „ a Ii. körösi tan. „ Budapesti kath. képezdében tavaszi tanképesités . . . Bója Gergely, tavaszi tanképesités a budai áll. nőtanitóképezdében Réthelyi József, „ „ a kolozsvári „ Bartal Rezső, » , a pozsonyi „ Kádas Rudolf, „ „ a győri kath. képezdében
Kerekes József, „ „ a zilahi állami „
Kudlik János, felvéti vizsg. az esztergami érs. „ A székely-keresztúri paedag. kör számadása
Évi zárvizsgák a budai tanitónőképezdében
„ , „ tanitóképezdében .
„ , a pozsonyi, áll. tanitónőképezdében , „ a kalocsai érseki képezdében . Őszi tanképesités a modori képezdében . Értesítés a póttanfolyam érdemében
Oszi tanképesités a bajai képezdében .
„ „ a lévai *
„ „ a pozsonyi , Felvételi vizsga az eperjesi „ Oszi tanképesités a kolozsvári „
„ „ a budai áll. „
Nemzeti tornaegylet póttanfolyama . . . . Felvételi és tanképesitő vizsgák az aradi, szigethi, dévai, iglói, sz.
losonczi állami tanitóképezdékben . . . . Felvételi hirdetmény a keszthelyi gazdasági intézetbe
Felvételi és tanképesitő vizsgák a zilahi, pozsonyi, znyóváralljai, modori, l^vai és csongrádi állami képezdékben . . . . Felvételi hirdetmény a bethleni népiskolába . . . . Pályázat segédtanári állomásra a budai elemi képezdéhez .
Felvételi és tanképesitő vizsgák a budapesti, győri, nagyváradi
dékben . . . • • • •
Felvételi vizsga a kolozsvári gyerm. kertésznő képezdébe .
„ » a budapesti nőtanitó »
Körlevél a kisdednevelőkhöz . . . . . . .
Értesités a budai őszi tanképesitésről . . .
keresztúri,
és nagykő
Oldalszám 43 43 43 43 43 43 43 43 43 177 195 195 195 196 196 198 216 216 216 216 229 230 230 230 csurgói es
250- -252 252 szabadkai, sárospataki,
271—272 272 294 rösi képez-
294 294 321 372 372
XIII. Egyveleg.
A 11. 78. 94. 110. 145. 178. 199. 231. 271. 295. 349. 391. 403. lapokon.
XIV. Pályázatok, szerkesztői izenetek és magán hirdetések.
Majd minden számban.
VIII. évfolyam. I. szám.
s yfej^V' v eBudapest. 1875. jan. 15.
Kiadja a vallás- és közoktatásügyi niagy. kir. minisztérium
az óvodák, elemi, felső nép- és polgári iskolák s egyéb népoktatási intézetek s'.ámára.
A szerkesztőség és a kiadó-hivatal a valL- és közoktatásügyi m.
k. minisztériumnál az országházban van Bu-
dapesten a várban.
A „Néptanítók l a p j á t " m e g k a p h a t j a minden magyarországi nép- oktatási intézet ingyen és p e d i g : azon intézetek, melyekben egy vagy két, legfölebb három tanitó működik egy p é l d á n y b a n ; azon intézetek, melyekben négy vagy öt legfölebb hat tanitó foglalkozik, k é t példányban ; azok pedig, melyekben hatnál több tanitó mű-
k ö d i k , három példányban.
Minden küldeményt a szerkesztőséghez ké-
rünk ezimezni.
Előfizetési á r : egész évre 3 frt, félévre
1 frt 50 kr.
Az alkotmánytan tanításáról.
„A szabadság, melyre a l k o t m á n y u n k f e k t e t v e van, csak akkor lesz valódi és életerős, ha a n é p azon kér- désekben , melyek megoldására közvetlenül vagy közvetve ő is niTaova v a n , önállóan tájékozni t u d j a m a g á t , s nincs a r r a kárhoztatva, hogy mások szenvedőleges eszközévé legyen. Ámde a n é p milli- óinak gyermekei a népiskolában végzik be kiké- peztetésöket s ez okoknál fogva sorozza a népokta- t á s t szabályozó 1868-dik évi 38-dik törvényezikk a polgári főbb jogok és kötelességek ismertetését is a népiskolai általános kötelező t a n t á r g y a k közé."
K ö r n y e i János.
I.
A polgári jogok és kötelességek ismer- tetése vagyis a hazai alkotmánytan új tan- tárgy gyanánt szerepel elemi, nép- és pol- gári iskoláinkban, de annak daczára, hogy értesülésünk szerint nagy buzgalommal karoltatik fel, tanításában éppen a íont- emlitett okoknál fogva mégis csaknem tel- jes tájékozatlanságot tapasztalunk.
Ezen körülmény arra indit minket, hogy nevezett szakra nézve véleményünket s tapasztalásainkat elmondjuk és pedig an- nál is inkább, minthogy idevágó kézikönyv vagy útmutatás irodalmunkban ez idő sze- rint még nem létezik.
Fentkijelölt szándékunk elérésére min- denekelőtt tisztába kell hoznunk : 1 - s z ö r a z a l k o t m á n y t a n i o k t a t á s c z é l - j a i t , 2 - s z o r a n y a g á t , 3 - s z o r m ó d -
s z e r é t .
I. A c z é l és a t a n a n ag.
Ezen oktatásnak legközelebbi czélja : j e l e n alkotmányunk ismertetése, ameny-
nyiben azt minden honpolgárnak t u d n i a kellene. Szükséges ugyanis,
nak minden lakosa pontosan ismerje mind- azon jogokat, melyekre a fennálló törvé- nyek értelmében méltóan igényt tarthat.
De miután semmiféle jog nem j á r köteles- ségek nélkül, kell, hogy kötelességeiről is alapos tudomással bírjon. A tudatlanság nem menti föl a bűnöst a törvény szigora alul. De miként követelhetnők a közpol- gártól, hogy megtartsa a törvényt, ha an- nak intézkedéseit nem ismeri, s váljon nem kell-e vétkes mulasztással vádolnunk azon tanítót, ki a polgári kötelességek ismerte- tését elhanyagolja?
Senkisem fogja azonban kétségbe vonni, hogy a puszta tudás gyümölcstelen, ered- ménytelen és ennek folytán a szó teljes értelmében haszontalan, ha az karöltve nem j á r a törvény tiszteletével és teljesíté- sével. Aki ismeri a hazai törvényeket és még sem tesz nekik eleget, sőt ellenök cse- lekszik, az bűnös ember, sőt bizonyos kö- rülmények közt veszedelmes is lehet, hol- ott a tudatlant legalább erkölcsi szempont- ból föl kell mentenünk a felelősség alul : a puszta tudás eszerint rosszabb a semmittu- dásnál.
Minden jó tanitásnak növendékeink ér- zelmeire és akaratjuk irányára kell hatni.
1
- s e x 2 K3®—
E paedagogiai szabály nagy jelentőséget | nyer főképen az alkotmánytani oktatás- ban. Tudjuk a lélektanból, liogy a képzetek kölcsönhatása két irányban mutatkozik : szenvedőlegesen mint érzelem, cselekvőleg mint vágy, törekvés, akarat. Azon tanitó tehát, aki bármily helyes és világos képze- teket nyújt ugyan, de ezeket nevezett két irányban nem tudja értékesiteni, munkájá- nak csak felét végzi; fontosabb részét pe- dig elhanyagolja. Ha pl. a növendékeknek az igazságszolgáltatás czélját, a büntetések nemeit és fokozatait bármily alaposan is megmagyarázza, de a „ne lopj", „ne ölj"
stb. örökké szent és sérthetetlen törvényeit mélyen nem vési tanulói szivébe, s akarat- jokat ezen büntettek elkerülésére nem in- dítja : ugy tanitása nem lesz hasznos sem tanulóira, sem pedig a társadalomra nézve.
Az alkotmánytani oktatásnak eszerint nem lehet csak az a czélja, hogy a tanuló- kat a fennálló törvényeinkkel megismer- tesse ; nemcsak eszökre kell hatni, hanem szivökre és akaratjokra is. Ezen utóbbi mo- mentumokban rejlik nevezett oktatásnak j e l l e m k é p z ő j e l e n t ő s é g e .
E tanítással tiszteletet és szeretetet kell ébreszteni növendékeinkben hazai törvé- nyeink iránt; be kell bizonyítanunk előt- tük, hogy mennyi bölcs gondolkozás és megfontolás utján, mennyi nehéz küzdelem és önfeláldozó honszeretet árán jutottunk hozzájuk; ki kell mutatnunk, hogy mostani törvényeink jobban biztosítják a honpol- gárok anyagi és szellemi jóllétét, inkább felelnek meg az emberi méltóságnak és a közboldogságnak, mint a régiek; kegyeletet is kell ébreszteni irántuk, mert ezek azon kincsek, melyek a honalapítás óta szorgo- san megőrizve és buzgalommal tovább fejtve s szaporítva, őseinktől drága örökség gyanánt szállottak mireánk.
Ezen érzelemképző positiv tanítást kö- vetheti aztán a negativ állapotok feltünte- tése. Amit egyszer magunkban jótétemény- nek vallunk, amit tehát kívánunk és sze- retünk, azt nem akarjuk többé elveszteni.
Ennek lehetősége is egyrészt aggodalmat kelt lelkünkben, másrészt pedig azon vá- gyat, hogy valóban meg ís tartsuk, és ezen czélra minden tőlünk telhetőt elkövessünk:
így szüli a törvénytisztelet és szeretet a törvény iránti tántorithatlanragaszkodást;
ez az alkotmánytani oktatás legszebb gyü- mölcse.
Fönnebb már meg volt érintve, hogy minden jog kötelességgel jár és nagyon té- vedne az, ki az előbbinek ismertetését fon- tosabbnak tartaná az utóbbinál, sőt hatá- rozottan rá kell utalnunk, be kell bizonyí- tanunk, hogy hőn szeretett alkotmányos törvényeinket csak ugy tarthatjuk fenn, az azokban részünkre biztosított jogokat csak akkor élvezhetjük teljesen, ha a reánk tar- tozó kötelességeket is pontosan és minden utógondolat nélkül teljesítjük.
x
Ha ezen érzet serdülő nemzedékünkben mély gyökeret fog verni, ha azon meggyő- ződésre fog jutni, hogy valamint a példa- beszéd szerint Krisztus koporsóját sem őr- zik ingyen, ugy a törvényes rend, a szabad- ság, szóval a kormányzás és igazgatás is pénzbe kerül: akkor nem fog többé irtózni az adófizetéstől, valamint a hadkötelezett- ségtől sem.
Hogy ily módon minden hazánk károsí- tására és alkotm ányunk csorbítására irány- zott törekvés, növendékeink szivében élénk ellenszenvre fog találni, azt az előrebocsáj- tottaknál fogva mindenki könnyen követ- keztetheti. De nemcsak ellenszenvet fogna kelteni, hanem szükség esetén hathatós e l l e n t á l l á s t is.Nemcsak j ó é r z e l m ű , de hazafias érzelmök szerint c s e l e k v ő honpolgárokat kell növendékeinkből ké- pezni.
Ezen általános okhoz járul a mi hazánk- ban egy nem kevésbbé fontos specialis ok is. Oly soknemzetiségű és felekezetű állam, minő Magyarország, csak a különböző nem- zetiségek és vallásfelekezetek testvéries egyetértése által biztosithatja jobb jövőjét.
Ennek eszközlése a magyar népiskola (a
magyar szó itt kiválóan politikai nemzeti-
séget kiván jelenteni) legfőbb és legszebb
feladatai közé tartozik. A hazai földrajz,
történelem, de különösen az alkotmánytan
tanitása igen alkalmas eszközök hazánkat,
e közös édes anyánkat, növendékeinkkel
megkedveltetni, ezredéves együvétartozá-
sunkat feltüntetni, a békés egyetértés, a
kölcsönös türelmesség, tisztelet és szeretet
bő áldásait előttük kimútatni, és maradan-
dólag szivökbe vésni, hogy a közboldogság,
a haza jóléte magába foglalja m i n d e n
e g y e s p o l g á r b o l d o g s á g á t , s hogy
-<CX 3 a törvény, mely előtt sem rang, sem nemzetiségi, vagy vallási különbség nem létezik, mely mind- nyájunkról egyformán gondoskodván, a p á r t o k f ö l ö t t á l l , hogy tehát közkincsünk, alkotmá- nyos törvényünk, a legbecsesebb, mivel hazánk minden polgár birhat.
Ha a serdülő nemzedék ezeket nemcsak érteni, hanem átérezni is fogja, akkor fajgyűlöletről vagy felekezeti türelmetlenségről többé szó sem lehet.
A fentebbiekben körvonaloztak az alkotmány- tani oktatás czélját; ügyekezzünk most a kezelen- dő tananyagot is paedagogiai elvek szerint meg- jelölni.
Positiv törvényeink ismertetése e tanitás köz- vetlen czélját képezvén, világos, hogy azokat a tananyag keretében is első sorba kell helyeznünk.
Evvel nem azt akarjuk mondani, hogy a nép vagy akár a polgári iskolai tanuló is összes tör- vénytárunk ezer meg ezer paragraphusait megta- nulja; törvényeink közül válaszszulr k i : 1-ször sar- kalatos államtörvényeinket, 2-szor azon fontosabb törvényes intézkedéseket, melyek a poigári élet- ben legjelentékenyebbek és a melyek tudása ennél- fogva minden állampolgárt közvetlenül érdekel.
Ezek közt is vannak olyanok, melyekről elég, ha azokat a közpolgár csak általánosságban is- meri és pedig közvetlenül; másoknál meg az egyes részletek is érdeklik őt pl. az igazságszolgáltatás, az országos közigazgatás, a vám-és váltótörvények a képviselő-választási törvény, a megyék és köz- ségek szervezete, az iskolaszékek és tanácsok hatásköre és teendői, a hadkötelezettségre vonat- kozó törvényes intézkedések, az adótörvények sat.
Mondanunk se kell, hogy mindezeket nem le- het s nem kell amúgy az egészből kikapkodva ta- nitani sorrendjöket a vak véletlenre bizva; de ezen kérdést alább fogjuk fejtegetni, midőn az al- kotmánytani oktatás módszeréről leend szó.
Positiv törvényeink azonban csak egyik részét ké- pezik a feldolgozandó tananyagnak. „Mi nem tart- juk elégségesnek, ha a tanulók az alkotmánytant
csak értik és tudják; át kell azt érezniök annyi- ra, hogy — ugymondjuk — magukat beleéljék."
Ez csak a szemlélet u t j á n lehetséges. Könnyű a szemléltetés concret tárgyaknál, mert ezek kézzel- foghatók ; nehezebb eszméknél egyáltalában, de különösen történeti eszméknél, melyek csakis a történelem tükrében észlelhetők.
Az alkotmányos,mint minden állami állapot tör- téneti eszméknek megtestesitése ; az út, mely an- nak teljes megértéséhez vezet, tehát csak a tör- ténelem lehet. *)
Es ez ösvényen kell a tanítónak okvetlenül ha- ladnia ha az alkotmánytani oktatás sziv és jellem- képző czélját el akarja érni. Elméleti magyará- zatok erre nézve elégtelenek, mert az iskolai nö- vendék elvont eszméket csak concret esetek köz- vetítése által foghat fel. Ezen felül szükségesnek tartjuk itt a paedagogiának azon sarkalatos elvét is hangoztatni, hogy „a tanitónak nem szabad va- lótlant tanítani."
*) A l u l í r o t t a „Néptan. lapja," 1870-ki évfolyama 8-ik számában! M. M.
„Valótlan pedig az, hogy a kormányrendszerek s egyáltalában a törvények nem t ö r t é n e i m i- 1 e g hanem e l m é l e t i l e g keletkeztek és fejlőd- tek volna, és ha a teli tó ezen utóbbi útat válasz- taná, akkor nemcsak valótlan alapra fektetné al- kotmánytani oktatását, liansm könnyen oly épen- séggel nem az iskolába való álokoskodásokra és ferde.eredményekre jutna, minőket pl. R o u s s e a u J . „Le eontrat social" (a társadalmi szorződés) czimü hires müvében — valódi gyöngyök mellett,
— oly sűrűn találhatunk." *)
Már most csak az a kérdés, hogy mely történeti anyag tartozik okszerűen az alkotmánytanba ?
Sokan azt fogják állítani, hogy hazai alkotmá- . n y u n k fejlődési története odavaló. Mi ezt nem vonjuk kétségbe, de magában véve s tekintve az elérendő erkölcsi czélokat még ezt nem tartjuk elégségesnek.
Az ókorban, különösen pedig a legrégibb időben sokkal egyszerűbb viszonyok között éltek az em- berek. Állam és társadalom — elkülönitésökben modern fogalmak lévén — akkorában legtöbb ízben egyértelműek voltak.
A vadász-,halász-és pásztornépek egyszerű élet- viszonyait, valamint a régi földmivelő népek pa- triarchalis rendszerét a gyermek életteljes és plas- ticus előadás után aznnal meg fogja érteni, vala- mint a kezdetleges ipar és a cserekereskedés szük- ségességét is
Minél tovább haladunk a történetben, annál 'in- kább összebonyolulnak és szétágaznak állami és társadalmi állapotaink, s miután az egészséges tör- törvényhozás mindig az életet követi: jelen állapo- taink megérthetése az imént felemiitett fokozatos haladás nélkül igen nehéz — vagy teljesen megold- hatlan feladat lenne.
Ezen rövid fejtegetésből is kitűnik, hogy az al- kotmánytani oktatásba felveendő tananyagot nem- csak hazai történelmünk hanem a z e m b e r i n e m m ű v e l ő d é s i t ö r t é n e t e is s z o l g á l t a t j a . Minek szoros figyelembe vételét annál inkább óhajtjuk, minthogy azon tudat, mely szerint hala- dási törekvéseinkben nem vagyunk elszigetelve, hanem azokban velünk minden nemzet osztozik, a valódi humanitásnak és emberszeretetnek egyik hatalmas ébresztője és fejlesztője leend.
Ma y e r Mi k s a . * * )
Megjegyzések néhány olvasmány tár- gyalásához.
Az elemi iskolának öt olvasókönyve van, s igy több mint 700 olvasmány áll rendelkezésére.Tagad- hatlan tehát, hogy a tanitó ennyi tananyag mellett
• ) M a y e r M. a „ N é p n e v e l ő k lapja" 1869-ik évi 14-ik s z á m á b a n .
**) Olvasóinkkal e g y ü t t örömmel ü d v ö z ö l j ü k i t t a
„N. 1." e régi ismerősét. Reméljük, hogy ezentúl gyak-
r a b b a n lesz t a l á l k o z á s u n k e téren. Szerk.
1*
-<€X 4 nagyon sokat eredményezhetne, ha t. i. ezen tan- anyagot t e r v s z e r ű e n é s m ó d s z e r t a n i - l a g tárgyalná. Liszt, só. hús, alma, kávé., lencse, tliea, eczet, bors, czukor, dió, sör stb. mint tápsze- rek bizonyosan kitűnően fognak az embernek szol- gálni, ha ezeket kellő arányban és természetsze- rűen fogja használni. így vagyunk az olvasmá- nyokkal is. Ezeknek is feladatuk a gyermekek keb- leiben nemes érzelmeket kelteni, elméjükben tiszta képzeteket teremteni, és ez által erkölcsös aka- ratukra elömozditólag és serkentőleg hatni.
A tanitónak tehát az olvasmánynyal mindig bi- zonyos czélt kell egybekapcsolnia, mely magva- . rázatának irányadóul szolgáljon, továbbá egy és
ugyanazon olvasókönyvek mindazon olvasmányait melyek egy és ugyanazon czélra szolgálnak a men- nyire lehet összefüggésbe kell hoznia. Lássuk mindezt példákkal megvilágosítva. Minden tanitó bizonyára feladatául fogja tartani például azt, hogy a gyermekekben a szülök iránti szeretetet, külö- nösen azok iránti háladatosságot felébreszsze.
Ugyanis a háladatosság a legtöbb erény forrása és főleg a szülök iránti háladatosság; mert a ki szülei iránt hálatlan, a kik pedig vele naponkint, söt óránkint annyi jót tesznek, várható-e attól, hogy szeretni fogja majd az ő tanitóját, felebarátját ha- záját P Ezen érzelem nemesitése és erősitése végett azon kell lenni, hogy ezen képzet a gyermekek- ben erős gyökeret verve szokás és gyakorlat által sajátjukká és végül második természetükké váljék.
Hogy pedig e képzet minél tisztább és élénkebb legyen, szükség azt gyakran megújitani és pedig akkép, liogy az előbbi képzet az újjal mintegy egybeolvadjon.
Nem elég tehát minden osztályban újabban meg ujabban beszélni a haladatosságról, hanem rende- sen vissza is kell térni a már elöadattakra. A tanitó a mondott czélra a következő olvasmányokat hasz- nálhatná fel. Így pl. az első osztály olvasókönyvé- ben találjuk „a juhász és fiai* czimü olvasmányt melynek tárgyalása közben már alkalma nyilik a tanitónak beszélni a haladatosságról. A beszéd és értelemgyakorlatok 3-ik szakasza szintén fi- gyelmeztet benünket, hogy a gyermekek emléke- zetébe véssük a háladatosság kötelességét. Ha to- vábbá a második osztály olvasókönyvének 32-ik
„Légy szülőid iránt háládatos" és 176-ik „Megháláld szülőid jótéteményét" — ; továbbá a harmadik osz- tály olsókönyvének 27-ik: „ Aháladatosgyermekek"
és a 90-ik: „A méh és galamb" ; s a 4-ík osztály- olvasókönyve 7-ik: „A j ó r a forditottpénz" és végre az 5. osztályénak 104 N : „Egy magyar minister apja áldását kéri és nyeri* czimü olvasmányokat szintén ügyesen felhasználjuk azon czélra, hogy a gyermekeket a szép erényre buzdítsuk lelkesítsük ; ugy valósulni fog abbeli reményünk, hogy a vetett magvak gyökerezni, virágozni és gyümölcsözni fognak. Azon iskolákban, melyekben a fellépő rendszer van behozva, a hol t.. i. a tanitók az illető osztályt a legmagasabbig felkísérik, vétek volna, ha a tanitó a különféle olvasókönyvek olvasmányait nem hozná ilyen czél és tervszerű összefüggésbe, minthogy az ily helyeken éppen semmi nehézségbe sem ütközik; de az oly iskolákban is melyekben
az osztályrendszer áll fenn, szintén lehetségesezen az eszmetársitásra fektetett összeköttetés, ha a tanitótestület a heti és havi értekezletekben a tan- anyagot közösen elrendezi és felosztja. Önként érthető, hogy az elrendezésnél más szempontokból is lehet kiindulni, Ha pl. a tanitó szándéka a gyer- mekek szivében egy költő emlékét megörökíteni akkor az illető költö halálának minden évfordulóján az olvasókönyvben levő költeményei egyikét fogja tárgyalni. Minden május 1-én minden osztályban egy tavaszi dalt, és minden kirándulásra jelölt na- pon egy az olvasókönyvben levó vándordalt le- hetne énekeltetni és begyakoroltatni. K i v á n a- t o s é s h a s z n o s m u n k a v o l n a , h a v a l a k i a z ö t o l v a s ó k ö n y v ö s s z e s o l v a s m á - n y a i t t a r t a l o m - r o k o n s á g u k s z e r i n t r e n d e z n é . ,
Ily módon válhatik az oktatás az életre hasz- nossá, s csak ily eljárás után számithat a tanitó bizton arra, hogy a tanulók arra amit tanultak, és arra a ki őket tanitotta megemlékeznek és iránta háladatosak lesznek,
Ezek után legyen szabad az olvasmányok fent eléadott tárgyalásához még néhány megjegyzést csatolnom.
Az első osztály olvasókönyvében levő: J u h á s z é s f i a i czimü olvasmánynyal a tanitó a gépies olvasásra fektesse a fősúlyt, de mindemellett nem szabad mellőznie az értelmes olvasás előmozdítá- sára szolgáló következő kérdéseket se , hogy : ki szolt ? Kihez szolt a juliász V Mit vett a juhász?
Kinek hozott kalapot? Mit tettek a fiuk? Kinek kö- szönték meg szépen ? stb. Az értelmes olvasást igy lehet előmozditani. Záradékul a tanitó azt is kifejt- heti hogy: a ki az elfogadott jóért köszönetet mond, az legalább szóval ad hálát; a ki h á l á t a d, h á- 1 á d a t o s. De a gyermekeknek nemcsak szavak hanem szorgalmuk és engedelmességük által is ki kell mutatniok a szülök iránti hálájukat, lit sok beszéddel nem szabad az időt tölteni, meit az idő rövid, a gyermekek száma pedig nagy és a munka sok. A második osztályú olvasókönyv 176-dik
„ M e g h á l á l d s z ü l e i d j ó t é t e m é n y e i t "
eziniii olvasmány is felhasználandó e czélra:
1. Hivatkozás a fennevezett I-ső osztályú könyv emiitett valamint a második osztályú olvasókönyv 27-ik olvasmányára. 2. Mondatonkénti előolvasás és utánolvastatás. Kikérdezés 3. A fogalmak ma- gyarázata pl. j ó t é t e m é n y. Mi szükséges az ember életéhez ? (táplálék, lakás, ruha). Ki adja ezeket neked V Ki gondoskodik a te művelődé- sedről ? Ki ápol téged ha beteg vagy ? Mivé len- nél ha szüleid ezt nem tennék ? A szülők tehát veled sok j ó t t e s z n e k ; szüleid j ó t é t e m é - nyei irántad számosak.4. Az egyes szakaszok és az egész olvasmány tartalmának kifejtése. 5. Az alap- eszme feltalálasa p. o.:
Olvasókönyvetek 32-ik olvasmányát, melynek czime: „legy szülőid iránt haladatos" már olvas- tatok. Mit mondanak abban a j ó Imréről ?
Nemde ő szorgalmasan dolgozott és szerze- ményjét haza vitte örag anyjának, hogy azzal ma- gát^ és kisebb gyermekeit fentarthassa.
0 h á l a d a t o s v o l t s pedig nem csak szóval
5 K U -
banern tettel is. A második osztályú olvasókönyvből
„A nemes leikii fiu* czimü olvasmányt (69-ik olv.) is olvastátok már. Mit tudtok anemeslelkü fiúról ? Nemde ö későbbi korában is megemlékezett atyja jótéteményéről, s akkor midőn püspök lett sem feledkezett meg atyjáról, hanem bemutatta öt a nagy uraknak s általában megbecsülte és megvi- dámította Öreg napjait. O h á l a d a t o s v o l t .
Ma is olvastatok egy szép történetet. Mikor tör- történt ? Hány évszázaddal ezelőtt dicsérték e fiu szép tulajdouságát? Bizonyítsd be ezen olvasmány- ból, hogy az anya szerette gyermekeit.
Az anya már Öreg és gyenge volt, tudta, hogy gyermekei megmentését csak nehezítené, mert nem tud gyorsan menni vagy futni s nem is bírná ki az út fáradalmait.
Kéri tehát gyermekeit, gondoskodnának saját megmentésükről. Mit tevők voltak ezután a gyer- mekek ? Átölelték anyjukat mondván neki, hogy nélküle élni nem akarnak, s igy magukkal a csol- nakba vitték. Mi történt ezután ? A teher nagy volt, s a ladik ezt nem bírva, közel volt ahhoz, hogy elmerüljön. Mit szólt ekkor a n y j u k ? Azt m o n d t a : öreg vagyok s már meghalhatok, dobja- tok a vizbe s mentsétek meg éltetöket. Hogy visel- ték magukat ekkor a gyermekek anyjuk irányá- ban? A veszély már nagy volt; az anya öreg lévén úszni nem tudott, s igy elmerült volna. Ekkor a legidősebb fiu anyjától egész életén át nyert jó- téteményekről megemlékezvén, a folyóba ugrott.
Tehát inkább maga akart meghalni. E z e n f i u n e m c s a k s z ó v a l , h a n e m t e t t e l i s k i m u- t a t t a h á l á d a t o s s á g á t .
Ily eljárás által nemcsak az eszmetársulat tör- vénye jő alkalmazásba, hanem még más két pae- dagogiai törvény, is t. i. a f e j l ő d é s - és az ethica az akarat törvénye. A gyermekek a fogalom vilá- gosságához csak fokonkint és pedig akkép juthat- nak el, ha a fogalom mind tartalom- mind terje- delemre nézve folyton a tanulók fejlődő tehetsé- geihez képest növekszik , ha tartalmát folyton új meg új tulajdonsággal — terjedelmét pedig szin- tén új meg u j képzetekkel gyarapitjuk.
Tartsuk mindig szemünk előtt azon vezérelvet, h o g y n e m a t u d á s , h a n e m a t e t t , n é m a t u d o m á n y o s s á g , h a n e m a z e r é n y é s e r k ö l c s i s é g k é p e z i k a z o k t a t á s l e g - f ő b b c z é 1 j á t.
L k l k r e r Abkahám.
Az állatok téli álma.
Azon jelenség vagy állapot, melyet az állati életben álomnak nevezünk épen oly ismeretes, mint maga a tény, hogy azt sem állat sem ember nem nélkülözheti. Csakhogy vannak állatok — fő- leg az emlősök és hüllők osztályában melyek a rendes napontai álmon kivül még más, évenkint előforduló álmot is alusznak. Ezen álom, mely hetekig sőt hónapokig is szokott tartani t é l i á l o m n a k neveztetik. Mig a napontai álom köz- tudat szerint arra való, hogy az által az ember
testi és szellemi fáradalmait kipihenje — s hogy az állat összes életműködései mintegy megújulja- nak, — addig az évszaki álom ugy tekinthető mint az élet fentartásának eszközlője. Ha a téli álmot alvó állat érzi a tél közeledését, biztos he- lyet keres, hol téli szállását berendezhesse, melyet ha megtalált, berendez , aztán belevonul, bezárja magát, csendes álomba merül, melynek elmultával ujult erővel ébred fel.
Ezen álomnak mélysége és tartóssága a külön- böző állatoknál különböző ; de a szívverése egy- aránt mindeneknél gyengébb és lassúbb, valamint lassúbb a lélegzés is mint máskor, mely néha egy- egy bizonyos időre meg is szűnik vagy alig észre- vehető. A test hómérséke annyira leszáll, hogy a legtöbbnél alig egy-két fokkal múlja felül a kör- nyezet hőmérsékét. A nagyon mély téli álomban a test hideg és merev; az érzékek nagyon tompák, ugy annyira, hogy jelentékeny sebzések sőt villa- nyos ütések által sem lehet az ily álomba merült állatot felébreszteni. Ezen álom alatt a test súlyá- ból is vészit, mely veszteséget vagy hiányt a fel- ébredés után táplálék által kell helyre pótol- niok.
Vizsgáljuk legelőbb is az e m 1 ő s ö k téli álmát.
Itt azonnal nem csak azt fogjuk észrevenni, hogy a különböző fajok különböző helyeket keresnek téli szállásul, hanem azt is észre fogjuk venni, hogy többnyire azon állatok alusznak téli álmot, melyeknek vagy megszokott eledelók télen hiány- zik, vagy pedig azok, melyek az évszaki változáso- kat kiállani nem birják. Ha az egyes állatoknál észlelhető ide vágó jelenségeket közelebbről vizs- gáljuk még több érdekes és tanulságos adatra fo- gunk találni.
Hasonlítsuk össze előbb az egyes téli alvók téli szállását. A m u r m u t é r például mély üreget ás magának, melyben egy mohával és szénával béllelt tanyát rendez be s őszszel abba vonul. A h ö r c s ö g földalatti menetének terjedelme s kamrái által tűnik ki. melyek nyáron t a n y á u l , té- len pedijj- menhelyül szolgálnak. A p e 1 e valamely vén fának odvába rakja fészkét mohából és széná- ból s abban összegomolyodva várja álmának bekö- vetkezését. A t ö v i s - d i s z n ó lombból és mohá- ból lcészit jó meleg és puha ágyat valamely vén fának gyökerei vagy farakások alá s más ilyen bátorságos helyre s ott tölti a telet a legmélyebb álomban. A v a k o n d télire mélyebbre ássa ma- gát a föld alá; de valószínűleg nem esik téli álomba; tavasz közeledtével azonban mély akná- ját elhagyja s közelebb vonul a föld sziliéhez. A c z i c z l e á n y r ó l nem bizonyos, ha vájjon a téli álmot alvók közé tartozik-e vagy sem ; azonban hihető, hogy a legnagyobb hidegben ez is téli álomba merül. Ellenben a v i z i p a t k á n yról tudva van, hogy téli álmot alszik, még pedig több- nyire a viztől meglehetős távol valamely száraz természeti földalatti üregben. A d e n e v é r e k fák odvaiban, romok hasadékaiban, sziklaüregekben, templomok és tornyok fedele alatt s más hasonló helyeken húzzák ki a telet a legmélyebb álomban, Ezek nem készítenek fészket, hanem hátsó labaik hosszú karmánál fogva felakasztván magukat röp-
—®Di ti ICE©—
hártyájukba burkolva alusznak. A m e d v e, a mint a tél közeledik, sziklahasadékokban, barlangokban vagy faodvakban keres szálást s ott aluszsza át a telet. Mindezen előszámlált esetekből a látszik, miszerint az állat legfőbb törekvése abban áll, hogy menedéket keressen a nagy hideg ellen, a hol aztán a test melegéből annyi maradjon, meny- nyi szükséges az életfolyamat további fentar- tására.
A legtöbb emlős egyenkint, vagy magánosan szokott telelni, csak kevés társaságosan. Ez utób- biak közé tartozik a hörcsög és m u r m u t é r , mint a melyek tanyájuk legbensőbb kamrájában egész családiason húzzák meg magukat. A denevérek is rejtekhelyeik egyes sötétebb zugaiban többenkint egész csomókban függenek, hihetőleg a z é r t , hogy igy valamivel melegebb helyzetben legyenek.
Az emiitett téli álmot alvó állatok között van- nak olyanok, melyek semmi élelmet sem gyűjtenek s viszont olyanok, melyek e tekintetben gondos- kodnak magukról. Amazok t ö k é l e t e s , emezek pedig t ö k é l e t l e n téli álmot alvó állatoknak neveztetnek, A tövisdisznó mint csupán csak ro- varevő, nem gyűjt semmi eleséget s a telet ugy- szólva mintegy dermedt állapotban éli át. A mur- mutérok gyűjtenek ugyan készletet, hogy azt kora tavaszszal, mikor fölébrednek, s mikor a tájék még semmi eledelt nem nyújt, elköltsék ; azonban téli álmuk ezeknek is tökéletes. Ezen állatok mái- szeptember közepén földalatt itanyájukba húzód- nak ; a bejárat nyílását s a menekülő utakat föld- del, szénával stb. betömik s azután álomba esnek, melyből csak april kézdete'vel ébrednek fel.jOszszel, mikor téli szállásukra mennek, jó húsbau vannak s meglehetős kövérek, tavaszszal ellenben mikor föl- ébrednek soványok és elvannak erótlenedve, miért is a gyűjtött eleségből egy kis erőt kell, hogy sze- rezzenek, még mielőtt az alpesi legelökre kiléphet- nének, hol a tél tovább tart s a hó későbben olvad mint az alantibb tájakon.
A denevérek téli álma tökéletlen , a mennyiben enyhült téli napokon felébrednek, k i - k i röpülnek s az ugyanakkor felébredt legyek s más rovarok közül egynéhányat elkapva megint visszaröpülnek zugolyukba s folytatják téli álmukat. A tökéletlen téli alvók közé tartozik a hörcsög is, mint a mely- nek tulajdonképi téli alvása csak kevés ideig tart, minthogy földalatti lakásába húzódása után csak később megy téli szállására.
A felhozott példákból eléggé világos, hogy mit kelljen érteni az úgynevezett tökéletes és tökélet- len téli álom alatt. E most emiitett kétféle téli ál- mon kivül van még egy harmadik is, a mely azon- ban csak a legszélesebben vett értelemben tarto- zik ide, minthogy kevésbbé az álom viszi benne a főszerepet, mint egyéb az életre megkívántató ál- lapot. A kitelelésnek ezen harmadik osztályába tartozik a h ó d vagy k á s z t o r. A hódok nyáron egyenkint laknak partüregekben, télen pedig csa- ládonkint a tavak vagy folyamok p a r t j á r a épitett közös lakokban. A nyár «egy részét arra használják fel, hogy építendő kunyhójuk s a töltések kijavítá- sához szükséges anyagokat gyűjtik és hordják össze. Az épületi anyag áll iszapból, kövekből és
f á b ó l ; mely utóbbiak közt kar vastagságúak s még vastagabbak is találtatnak, s melyeket hatalmas és éles rágcsáló fogaikkal vágnak le. Ezen fákat ugy ejtik, hogy a folyóba dűljenek s aztán egybekö- tözve mint valami talpakat az előre kiválasztott helyre úsztatják. A töltés építésnek czélja, hogy az által a víz szine emelődjék s igy oly mélységet kapjon, hogy télen a fagy fenekéig ne terjedjen. A hol a folyam elég mély, ott töltést nem építenek.
A kunyhók nagysága különböző, mint a melyre irányadóul szolgál a családtagoknak száma. E kunyhók kúpalakuak ; falazatuk több lábnyi vas- tag ; magasságuk négy vagy hat láb s a fagy be- álltával ugy megkeményednek, mintha egyetlen- egy tömegből volnának. Mindenik kunyhónak kü- lön bejárása van a viz alatt. A bejárás mellett, mélyen a viz a l a t t van az éléstár, mely áll egy rakás füz és másféle fának ágaiból, mint a melyek- nek kérge képezi eledelüket. Miután ezen ágakat összegyűjtötték, csomókba kötik, aztán iszappal és kövekkel megterhelve a víz alá sülyesztik. Az így egybegyűjtött és lesülyesztett ágak az egyes laká- soknál egy-egy kocsiterhet is tesznek. Mindenik lakásban van egy-egy a legmagasabb vízállás által is el nem ért emelet gerendákból s azokon keresz- tül-kasul rakott gályákból; itt szokott az állat pihenni s itt szokta eledelét elkölteni, melyet alul- ról az említett raktárból hoz ide fel. Ilyen a hód szilárd és kényelmes téli szállása, ellátva elégséges eledellel egész télire ; és már most ha őszszel ide beköltözött kényelmesen élheti át a telet nem h á - borgatva más ellenségtől, csak az embertől. A hód soha sem esik itt oly nemű téli álomba, mint más téli alvó; továbbá nincs is ide ugy bezárva, hogy- ha netalán meglepetik, azonnal menekülést ne ta- lálna, minthogy a lakásba vezető bejáraton kivül vannak még más a viz alatt lévő menetei és me- nekülési utjai is , melyeken át a part üregeibe il- lanhat. A hol nagyon ki vannak téve a vadászok zaklatásainak és üldöztetéseinek, ott nem épitnek közös lakhelyeket, hanem szétszórtan laknak egyen- kint a part üregekben.
Hogy az európai b a r n a m e d v e sem tartozik a tulajdonképi téli alvó állatok közé, már abból is kitetszik, hogy a nőstény a többi téli alvók álmá- nak ideje alatt, t. i. januárban fiadzik. Az amérikai f e k e t e m e d v e csak akkor megy téli szállásra, ha jól megvan hizva; ellenkező esetben a hímek tél közeledtével a prémes bőrű állatok zord tarto- mányából dél felé vándorolnak ; a nőstények pedig a bekövetkező tiadzás esetére a legszorgalmasab- ban elrejtőznek. A him j e g e s m e d v e télire nem búvik el, csak a nőstény, mely e végett oly helyet keres, hol a tél kiállhatatlan zordonsága ellen valamennyire biztosságban lehessen; ilyen helyek a sziklaüregek, jéghasadékok, vagy pedig a hóba vájt t a n y a , mely utóbbi helyen néha ngy ellepi a hó, hogy ki sem látszik belőle s alig ma- rad egy kis nyiiás, melyen át levegőt szívhasson, s azt is csak a kifutt meleg levegő tartja fen. A fíad- zás deczember végére esik, s ezen téli üregben szoptatja az anya két fiokáját s csak márcziusban hagyja el t a n y á j á t fiaival együtt , melyek ezen idő alatt akkorára megnőnek mint egy juhász kutya.
-oOt 7 (Os^- Az anyai gondoskodás s a kínzó éhség ekkor az
állatot kétszerte vadabbá teszik. A hím jeges med- ve a legészakibb Amerikában novemberig a mo- csáros és ingoványos lielyek közelében tartózko- dik s azután a tenger felé tart, hogy tokákat va- dászszon, minek következtében nagyon megszo- kott hizni; s innen magyarázható aztán, hogy néha egy-egy uszó jégdarabon a parttól messze vitetve lehet látni.
A fennebbiekben láttuk a téli álomnak külön- böző fokozatát, a tetszhalálhoz hasonló állapottól kezdve fel egész az éber vagy öntudatos állapotig, ha t. i. ezen utóbbi kifejezéssel az állatra vonat- kozólag élhetünk. Sőt mi több, még maga az em- ber is alszik téli álmot. A legmesszibb sarki tája- kon téli kunyhójába húzódik, minden szabadban gyakorolt foglalkozásával felhágy, halász és va- dászszerszámait felakasztja, kunyhójának minden nyílását betömi, meggyújtja halzsirlámpáját, bőr- ruhájába burkolódzik, él szegényesen halászatának és vadászatának nyári eredményéből, s a szomorú évszak nagyobb részét átaluszsza csak nem moz- dulatlanul s az értelmiségnek majd minden jele nélkül, mig nem a közelgető enyhébb évszak e fél- életből elő nem szólítja, hogy munkáját és fáradt- ságát, mely mindössze is csak a legelső szükségle- tekre terjed ki — újból kezdje.
A hidegnek szerfeletti nagysága a téli álmát alvó állatokra nézve nem csak dermesztőleg hat, hanem néha halált is hoz. A dermedt állapot mint- egy lappangó élet; a halál ellenben az életnek megszűnése, mintegy kialvása. Tegyen ki az em- ber egy téli álomba merült pelét vagy tövis-disz- nót 26—30 Réauniur fokú hidegnek, a nélkül hogy téli szállásának takarója védje, az fájdalmas felébredés után a legmeglepőbb jelenségek közt
fog kimúlni. Másfelől az is tudva van, ugyancsak kísérletekből, hogy a téli álmot alvó állatok azon- nal felébrednek, a mint azokat az ember melegbe viszi, és hogy megint visszaesnek előbbeni álla- potukba, mihelyt a hidegre kitétetnek. Ugy látszik, hogy azon ösztön, mely az emlős állatokat a téli álomra hajtja nem csupán csak a hideg ellen való oltalom végett adatott beléjök, hanem annak még más, mélyebben rpjlő okának is kell lenni.Ugyanis megpróbálták, hogy tövis-disznót, murmutért, gü- züt s más téli álmot alvó állatot alkalmas táp- anyaggal ellátva fűtött szobában teleltessenek k i ; az sikerült, hogy dermedtségbe nem estek s álomra csak a rendes alvási időt fordították; de az igy teleltetett állatok közül egy sem érte meg a ta- vaszt, hanem mind elhaltak az elpusztulásnak egy bizonyos nemével. Épen ily kevéssé tudják a téli álmot alvó állatok dermedtségük ideje alatt a gya- kori vagy hirteleni felébresztést vagy felélesztést eltűrni; és soha sem sikerült az évnek más szaká- ban mesterségesen előállított hideg által olynemü dermedt állapotot előidézni, mely hasonlítana a természetes téli álomhoz.
Ennyit az emlősállatok téli álmáról. — A m a - d a r a k közt nincs téli álmot alvó, s mindaz, a mit téli álmot alvó fecskékről mondanak, alaptalan megfigyelésen vagy épen hamis észrevételeken alapszik. A madarakba egy egészen másnemű ösz-
tönt oltott a természet a végett, hogy a tél kelle- metlenségei ellen biztosságban legyenek, t. i. az úgynevezett költözési ösztönt, mely őszszel arra kényszeríti, hogy csapatokban hosszú utazásokat tegyenek a melegebb tájak felé. Hogy pedig kivé- teles esetekben találtatnak egyes egyedek a tulaj- donképpeni költöző madarak közül, az még teljes- séggel nem bizonyít az ellenkező nézet mellett.
Egészen máskép van a dolog a h ü l l ő k r e nézve. Mindazon állatok, melyek ezen osztályból a mérsékelt és liideg földövben találtatnak a zord évszakot a legdermedtebb téli álomban töltik. A szárazföldi teknősbéka ősz vége felé a kertekben, ligetekben és berkekben beássa magát a földbe s ott mintegy eltemetve álomkórságba esik. A téli álom ideje alatt az emésztés teljesen megszűnik, sőt már a téli álom előtt több héttel a teknősbéka nem szokott enni.
A k i g y ó k mind a mellett, hogy különben nem szoktak társaságosan élni, a telet többen egy- bebuva valamely közös rejtékhelyen töltik, mint pl. fák gyökere alatti mély lyukakban, vagy cso- móba rakott fák és sövények alatt s más ilyen helyeken egymásra tekergődzve nagy gomolyag- ban. A b é k á k és s a l a m a n d r á k s faunánk más hüllői a fagy közeledtével hasonlóan téli szál- lást keresnek, hol tökéletes dermedt állapotba es- nek. Rejtekhelyül rendesen a folyók és tavak iszapját választják, liol nem csak hogy a tél fagya, hanem minden bántódás ellen bátorságban van- nak. Ide sereglenek egybe, gyakran nagy mennyi- ségben s néha oly siirün, hogy egész nagy csomót képeznek.Tavasz közeledtével aztán egyenkint kez- dik elhagyni egymást, felütik magukat rejtékhe- lyeikből s szétmenve újból kezdik életfeladatukat.
Hogy a békák ezen állapotban és közegben, hol a lélegzésre való minden lehetőség megszűnik, mi- kép maradhatnak életben, még pontosan kiderítve nincs s igy ez is egy azon természeti jelenségek k ö z ü l , melyek titkoknak szoktak neveztetni. A hüllők dermedt állapota még tökéletesebb mint az emlősöké; ezek ilyenkor olyanok mintha megvol- nának fagyva; a lélegzés legkisebb nyoma sem látszik rajtuk. Ezen állatokon a dermedtségi álla- pot mesterségesen is előállítható , mi a mint lát- tuk az emlősöknél nem sikerült. Észak-Amerika legnagyobb kigyója is mint pl. a c s ö r g ő k i g y ó téli álomba esik. Az édes vizi és tengeri teknős- békák ellenben ugy látszik költözés által kerülik ki a tél hidegét, a mikor néha több száz mérföldet is utaznak.
A halak termény rajza, főleg az életmódot illető- leg még nagyon hiányos s csak kevés adat által van kiderítve. Azonban annyit mégis ki lehet je- lenteni, hogy közöttük is találtatik egynéhány, mely téli álmát alszik; ilyen pl. a f o l y a m i l a - z a c z , mely néha oly sekély vizű patakocskákban találtatik, mely beszokott fagyni s a mint a fagy engedni kezd, azonnal megint látható. Hasonlót állithatni folyóink és tavaink más halairól is. Az a n g o l n a télire be szokott fúródni az iszapba egy-két lábnyira s ott dermedt állapotba esik. A halászok fel tudják az ilyen helyeket keresni s on-
nan ki szokták fogdosni vagy szedegetni, még pe- dig néha nagy számmal.
Ha mármost a gerinczes állatoktól a gerinczte- lenekhez fordulunk, ugy találjuk, liogy a mérsékelt és hideg földövekben nagyobb része téli álmot al- szik. Szárazföldi és édes vizi puhányállataink mint pl. a c s i g á k és k a g y l ó k mind téli álomba merülnek. Gondoljunk csak ehető kerti csigáinkra s szilvási b i g á i n k r a sat., melyek már az első hi- ves napok beáltával elkezdenek bágyadni, s azon- nal bátorságos helyekre húzódnak, hol miután magukat levegővel tele szivták, házuk nyilását testükből izzadt nyálkából készült fedővel bezár- ják, mely aztán megkeményedik; e fedőt csak a tavaszi langyos esős idő beáltával nyitják fel és vetik el.
A7, édesvízi puhányok kitelelés végett az iszapba szoktak rejtőzni.
Pókok, skorpiók, százlábúak, poloskák, méhek, dongók, darázsok, atkák, hangyák, számos bogár, sőt szobalegyeink is alkalmas rejték-helyeken aluszszák át a telet, most egyenkint, majd többen- kint. Némelyek nagyobb, mások csak kisebb hide- get képesek kiállani s e szerint szokták óvintéz- kedéseiket is megtenni. Pioczák, földi giliszták s más férgek tartózkodási helyükön a tél közeledté- vel mélyebbre húzódnak.
Azon ösztön, mely szerint az állatok magukat a tél kártékony hatása ellen bátorságba helyezni igyekeznek, földövünk minden alsóbbrendű álla- taival közös. Ez hangos és élő bizonysága a te- remtő azon bölcs gondoskodásának, melylyel az összes teremtett dolgok iránt viseltetik. Mindezek hatalmasabb szószólói a teremtő előrelátásának és bölcs gondoskodásának mint bármely hangos pré- dikátori szavak; nem csak, hanem mind ebből még az is kitetszik, hogy az isten a leggyengébb teremtést, a parányi férget is épen ugy gondozza, mint magát az embert, mint a kit nem csak erő- vel és hatalommal ruházott fel, hogy magát fen- tarthassa és oltalmazhassa, hanem még oly képes- séget is adott belé, mely által a teremtő jóságát és hatalmát a nagy mindenségben — melyet termé- szetnek nevezünk — felismerje, sőt adott belé ké- pességet, melynek erejénél fogva az egész minden- séget helyesen szemlélhesse és vizsgálhassa, s hogy aztán ezen vizsgálódásból származott ismereteit a jelen és jövő nemzedékkel is közölhesse.
SZENTE JÓZSEF.
A c z e b e i k i s k á u t o r .
— É l e t k é p . —
I.
1853-ban november közepén egy szerdán dél- előtt 10 és 11 óra közt a szürkevári kollégium apparitora, *) sebes léptekkel haladt á t az ellenőri szobából azon földszinti épület felé, melynek négy a j t a j a felett négy fekete tábla fejér betűi hirdetik,
*) így nevezik némely collegiumban a szolgálattevő hetes-diákot.
hogy ott a kollégium III., IV., Y. és Yl. gyinuasi- alis osztályai vannak elhelyezve.
Az épület téglával padolt tornáczára érkezvén, az apparitor lerázta kabátjáról a havas esőt, csiz- májáról lekopogtatta a sáros havat s azzal benyi- t o t t a hatodik osztály tantermébe. Ottan hivatalos fontossága teljes érzetében darálta le a következő hirdetést :
„Tudtára adatik minden embereknek, miszerint Czebére kántor szükségeltetik. A fizetés annyi, a mennyinek hirdettetett idei szeptemoer 8-dikán, nemkülönben a tavalyi év folytán háromszor, az- előtt is háromszor. Pályázni kivánók jelentsék magukat ma délután 4 óráig a nagy tiszteletű es- peres urnái a Fejér lóban".
Az apparitor meghajtá magat és távozott; a tanulók pedig oly zajos hahatában törtek ki tá- voztával , mintha soha sem nyomta volna lelköket aggodalom a Virgiliusból felhagyott 25 sor nem értése miatt. A melyik kissé magához tért, azt kérdé társától : Nem mészsz Czebére k á n t o r n a k ; azzal megint bele ugrott a hahota á r j á b a , mintha valami szerfelett nagy élczet mondott volna.
A nagy szakálu tanitó csak integetett egy dara- big , hogy hallgassanak; de feddő szavai mako- gásba vesztek : őt is elragadta a közös nagy de- rültség.
Szegény Czebe igy járt mindig, valahányszor kántori állomását kihirdették. Pedig az esperes ur kihirdettette már negyedik éve minden évben há- romszor ; eddig azonban mindig siker nélkül.
A tanulók künyv nélkül tudták már, hogy a czebei kántor conventiója 15 kereszt őszgabonára, annyi hasáb tűzifára, a mennyit a tanulók na- ponta hónuk alatt visznek, kegyes hagyományból 2 f r t 15 garasra, tandijul minden iskolábajárótól egy csirkére s temetési éneklésért halottanként 5 garasra szól.
Hanem azt is beszélték egyúttal, hogy a volt czebei kántor soha életében meg nem kapta pon- tosan ezt a fizetést, ugy hogy halálakor 30 eszten- dei restantiáját 147 f r t 7 garasra becsülték.
Ezért a tanitó keményebb szidást nem mondha- tott tanítványának, sem a társ társának lealázóbb élczet, mintha ezt mondta : te sem viszed többre a czebei kántorságnál.
Elképzelheti ebből akárki, hogy a hatodik osz- tály tanulóinak teljes joguk volt a hangos haho- t á r a , mikor a czebei kántorságot újból kihir- dették.
Az apparitor hirdetését az ötödik osztály sem fogadta kedvezőbben ; legfölebb annyival volt hall- ltabb a hahota, a mennyivel inkább íüggöttek a szigoruiiak ösmert tanítótól.
A negyedik osztály tanulói kevesebbszer hallot- ták még a czebei hirdetést; nem is foglalkoztak annyira az életpályával; azoknál csak elfojtott pisszegésben, makogásban nyilatkozott a közös de- rültség. Hanem mikor Csobori Józsi az osztály utolsó padjának legvégéről felemelkedett ós je- lenté, hogy ő elfogadja a czebei kántorságot : ak- kor a kis nebulók olyan hahotát csaptak, a mely a hatodik osztályétól semmiben sem maradott hátra.
Csobori Józsi indulni is akart ezzel, de a tanitó
