A második osztály számára való nyelvtani t a n -anyagot tantervünk a következőkben jelöli k i : a z e g y s z e r ü m o n d a t (az olvasmányban fel-keresve, élőszóval hasonlókat alkotva és végre leirva); e z e n h e l y e s í r á s i g y a k o r l a t o k (a mondat szavakból áll, a mondatokban levő sza-vak megszámláltatása; ajszasza-vaknak Írásban egy-mástól való elkülönítése egy kis köz, hézag á l t a l ; a mondat végére pontot teszünk és egy kissé meg-állunk, mielőtt a következő mondat olvasásához kezdenénk; a pontnál való megállásnál hangunk is az utolsó szótagon leereszkedik; minden m o n -dat kezdőszavát nagy kezdőbetűvel í r j u k ) ; a t á r g y - , s z e m é i y-é s a c s e 1 e k v é s z ó k i
s«ex 53 l o
-rn e r t e t é s e (a tárgyak legnagyobbrésze érzéke-ink körébe esik, s ezek érzéki tárgyak, és az eze-ket jelelő szók é r z é k i t á r g y n e v e k , pl. asz-tal, hang, fény, iz, szag; vannak olyanok is, me-lyek nem esnek érzékeink alá, hanem csak gondol-j u k őket, s az ezeket kifegondol-jező szók g o n d o l a t i t á r g y n e v e k , pl. szorgalom, becsület, irigység, hazugság, tisztaság stb ; a tárgyak között néme-lyek nagy számban fordulnak elé, pl. kő, fa, virág, ló, a l m a ; de vannak olyanok is, melyekből külön csak egyet tudunk feltalálni, pl. Budapest, Duna, Tátra, Margitsziget, Balaton-tó Bakony-erdő stb.
az ezen egyenként előforduló tárgyaknak külön, saját, t u l a j d o n nevük van, azon szók tehát, melyekkel ezeket megnevezük: t u l a j d o n n e -v e k , a t u l a j d o n - n e -v e k e t m i n d i g n a g y k e z d ő b e t ű v e l i r j u k ; ilyeneket felsorolta-tunk a növendékek ismeretköréből; a tárgyak kö-zül kiválnak az emberek, a kiket nem is tárgyak-nak, hanem s z e m é l y e k n e k , nevezünk ; a szmélyeket jelentő szók s z e m é l y n e v e k — s e-zeket is mindig nagy kezdőbetűvel irjuk, akár a mondat elején állanak akár nem ; a tárgyak és személyek vagy nyugalomban, vagy mozgásban vannak, vagy pedig cselekesznek valamit, pl. a fa á l l , a madár r e p ü l , a viz f o l y , a szél f ú , a gyermek i r, a tanitó t a n i t, Péter f á t v á g , János pénzt h o z ; a tárgyak és személyek nyugalmát, mozgását vagy cselekvését kifejező szók c s e l e k -v é s s z ó k ) ; a m o n d a t o k e g y e s é s t ö b b e s s z á m a (ha a mondatban megnevezett tárgy vagy személy csak egyedül áll, akkor maga a mondat is csak e g y e s s z á m ú ; ha pedig a mondatban megnevezett tárgy vagy személy egynél több, ak-kor maga a mondat is t ö b b e s s z á m U; össze-függés a tárgy és személynevek egyes és többes száma s a hozzájuk tartozó cselekvésszók egyes és többes száma között; az egyes számú mondatok átalakítása többes számúvá s megfordítva, ilyenek alkottatása élőszóval s reproducálása írásban;
megfigyeltetése az átalakító r a g o k n a k ) ; a c s e -l e k v é s s z ó k h á r o m f ő i d e j e (a ese-lekvés- eselekvés-szó azt is megmondja, hogy a cselekvés mely idő-ben, mikor t ö r t é n i k ; h a azt mutataja, hogy az esemény, történet, cselekvés most, jelenleg foly akkor erről azt mondjuk, hogy ez a cselekvésszó j e l e n i d e j ű ; példák; ha pedig azt mutatja,
hogy a cselekvés már lefolyt, a melyben az tör-tént, az az idő már eltelt, elmúlt, akkor az cselek-vésszó m u l t i d e j ű ; végre ha a cselekcselek-vésszó ál-tal az van kifejezve, hogy a cselekvés csak ezután a jövő időben fog megtörténni, akkor a cselekvés-szó j ö v ő i d e j ű ; példák mindenik esetre).
Ez a második osztály számára kijelölt nyelvta-ni tananyag rövid, de a tantervben adottnál va-lamivel részletesebb megjelölése. Hogy a tananyag egészen a második vagy részben csak a harma-dik osztályban dolgoztatik-e fel, az az eljárásán mit sem változtat.
Mi egy leczketervben a t u l a j d o n n e v e k ismertetését kísértjük meg bemutatni a II. osztály olvasókönyve 176-ik olvasmanyán. A tárgyalást egyszerre k é t osztálylyal viszszlik keresztül, t. i.
a II. és Ill-ikkal (vagy az előhaladás kisebb fo-ka szerént a III és IV-ikkel). A Il-ik osztálylyal a jelzett nyelvtani, a Ill-ikkal részint a nyelvtani ismétlési, különösen pedig tartalmi és irálygya-korlati szempontból. A hol III-ad osztályosokhoz intézünk kérdést, ez zárjelben meglesz jelölve.
Es már most a dologra !
II-dik osztály olvasókönyvet elé! Nyissatok a 157-ik lapon a 176-ik olvasmányra! A Ill-ik osz-tály figyelemmel kiséri azt, a mit a Il-ik oszosz-tály olvas! Olvassátok karban az olvasmány czimét!
(Megtörténik) Miről lesz tehát szó ez olvasmány-ban N. ? (A jótéteményről) Ki jótéteményeiről N ? (A szülők jótéteményeiről) A szülők jótéteménye-in kivül még miről fogunk olvasni, a mjótéteménye-int a czim mutatja (Illik osztályos) N ? (A szülők j ó t é t e -ményeinek nieghálálásáról).
Olvasd az első mondatot N. . Ez előtt hatszáz esztendővel m i t ért nagy szerencsétlenség N ? Hogy nevezik a te é d e s h a z á d a t N.? H á t a tiédet N. ? N. ? N. ? Az én édes hazám is Magyar-orság. E szerént nekünk mindnyájuknak a m i é d e s h a z á n k M a g y a r o r s z á g . Mi a mi édes hazánk N. ? N. ? N. ? Mondja karban mind a két osztály! Vájjon a világon minden ember Magyarországon lakike N. ? Mit gondolsz vájjon a f r a n -ciák hol laknak (Hl-ik o.) N. ? H á t a törökök N. ? Az angolok, N . ? Az olaszok. N. ? A muszkák, N. ? E szerént: m i n d e n n e m z e t n e k m e g v a n a m a g a é d e s h a z á j a . Mit mondottam (III. o.) N. ? Mondjad te is N. N. N . ! Mondja mind a két osztály karban ! Vájjon egynél több Magyar-ország van-e a földön (III. o.) N. ? Hát egynél több Francziaország N. ? Olaszország, N. ? A n -golország, N. ?
Nevezz meg egy olyan tárgyat, a melyikből e g y nél t ö b b e t is láttál, N . ! (Kő) Nevezz egy más tárgyat, a melyikből többet is ismersz, N.! (Fa) Te is, N . ! (Pad) Te is N.! (Ház) Kő, fa, ház,: ezek miféle nevek, N. ? {Tárgynevek) Magyarország : ez is egy tárgy, de a többi tárgyaktól különbözik abban, hogy ebből e g y e t l e n e g y n é l több nin-csen. Gondoljatok még olyan tárgyat a melyikből egynél több nincs (111. o.) N. ? (Francziaország) (III. o ) N. ? (Budapest) Egy folyót (HL o . ) N . ? (A Duna) Egy hegyet, N. ? (Hargita) Egy tavat, N. ? (Szentanna) Egy erdőt, N. ? (Bakonyerdő) Egy szigetet, N. P (Margitsziget) Egy falut, N. V (Hoszszufalu) Miben különböznek ezek a tárgyak más tárgyaktól (III. o.) N. ? ( M á s t á r g y a k -t ó l a b b a n k ü l ö n b ö z n e k , h o g y e z e k b ő l e g y n é l t ö b b n i n c s ) Ismételd N . ! N.! N . ! Mondja ezt mind a két osztály k a r b a n ! A mely tárgyakból e g y n é l több nincs, azoknak a gyaknak külön, t u l a j d o n nevök van. Mely tár-gyaknak van külön t u l a j d o l i nevök (III. o.) N. ? Ismételd N.! N.! N . ! Az olyan szót, a melylyel egy ilyen e g y e d ü l i tárgyat megnevezünk, nem mondjuk t á r g y n é v n e k , hanem t u l a j d o n -n é v -n e k . Még pedig azért, mert az csupá-n e-n- en-nek az e g y tárgynak t u l a j d o n a Pl. ez a szó
„Magyarország" — csak egy tárgynak (egy or-szágnak) a neve ; tehát kizárólag az ő t u l a j d o n n e v e . Hasonlítsunk most öszsze egy t á r g y
O 54 O -és egy t u l a j d o n n e v e t ! Mondj egy
tárgyne-vet N . ! (Kalap) Mondj egy tulajdonnetárgyne-vet (III. o.) N . ! (Kolozsvár) Mikor ezt a szót hallod: „kalap"
csak e g y tárgyat (kalapot) gondolsz-e N. ? H á t mikor ezt a szót hallod: „Kolozsvár" — akkor egy vagy több tárgyat gondolsze N. ? A t á r g y
-névvel tehát egy vagy több tárgyat nevezünk-e meg (III. o.) N. ? *) (A t á r g y n é v v e l t ö b b t á r g y a t n e v e z ü n k m e g . ) Ismételd N . ! N . ! Mondja együtt mind a két osztály karban ! H á t a tulajdonnévvel egy vagy több tárgyat nevezünk-e meg (Hl. o.) N. ? (A t u l a j d o n n é v v e l m i n -d i g e g y e t l e n e g y t á r g y a t n e v e z ü n k m e g.) Ismételd N.! N . ! N . ! Mondfa együtt mind a két osztály karban !
Mondj egy t á r g y n e v e t N . ! Te is N . ! Te is N . ! Most mondj t u l a j d o n n e v e t N. ! Te is N.! Te is N . !
Már most megtudjátok különböztetni a t á r g y -nevektől a tulajdonneveket.
Az elolvasott első mondatban láttok-e nevet ? N . ! Melyik az ? Miért nevezzük tulajdon-névnek (III. o.) N . ! Ismételd N . ! N . ! N . ! Milyen kezdőbetűvel van irva az a tulajdonnév, N . ? Ed-digelé mit tanultunk, hogy a mondatban melyik szót irjuk nagy betűvel, N. ? (A m o n d a t b a n a k e z d ő s z ó t i r j u k n a g y k e z d ő b e t ű v e l ) Ismételd N . ! N . ! N.! Mondja együtt mind a két osztály karban ! Hát ez a tulajdonnév az első mon-datban kezdő szó-e, N . ! N e m ! S l á t j á t o k m é g i s n a g y k e z d ő b e t ű v e l v a n i r v a . Y a 1 y o n miért van ez (III. o.) N. ? (Azért mert az tulaj-donnév) A tulajdonneveket t. i. mindig és minde-nütt milyen kezdőbetűvel kell irni (III: o.) N. ? (A t u l a j d o n n e v e k e t m i n d i g é s m i n d e -n ü t t -n a g y k e z d ő b e t ű v e l k e l l i r -n i . ) Is-mételd N . ! N . ! N . ! Mondja mind a két osztály együtt karban!
Olvasd a következő mondatot N . ! Hallottad-e vagy egyszer, hogy némely ember a másiknak szántszándékkal k á r t tett, N. ? Jóakarója vagy rosz akarója volt ez annak, N. ? Hát azt hallottá-tok-e, hogy olyan rosz lelkű ember is van, a ki másnak a házát felgynjtja, N. ? Jó vagy rosz aka-ró ember az ilyen, N. ? (Roszakaaka-ró) Felelj egész mondatban! . . H á t olyan dolgot lialottatok-e, hogy egyik ember a másikat megverte, meg is ölte Na látjátok, az ilten roszindulatú, roszakaratú kárt-tevő, gyújtogató, rabló, gyilkoló ember e l l e n s é g e a másiknak. Régebben gyakran megtörtént, s még most is megtörténik néha, hogy egy egész nemzet a másiknak kárát akarta, fegyverrel megtámadta, kirabolta, épületeit felgyújtotta, sokakat meggyil-kolt s úgy távozott haza. Az ilyen nemzet mije volt a másiknak (III. o.) N. ? Negyedik Béla ki-rály idejében mi j ö t t Ázsiából hazánkba, N. ? Hon-nan jött az a sok ellenség, N. ? Mi az az Ázsia (IH. o.) N. ? (Egy ország) Helyesen gondolkozol,
*) Megjegyzendő, h o g y a t ö b b és t ö b b f é l e sem-miképpen össze nem tévesztendő, s h a a gyermekek erre nézve zavarban látszanának l e n n i : a tanitó kellő példák segítségével azonnal oszlassa el a fogalom-zavart.
de ezt ti még nem tudhatjátok tisztán. Az egész föld, a melyen az emberek élnek, fel van osztva öt részre, úgynevezett f ö l d r é s z e k r e . Minde-nik földrész sok országot foglal magában. Az a rész pl. a hol mi lakunk,magában foglalja Magyar-országot, NémetMagyar-országot, FrancziaMagyar-országot, An-golországot, Olaszországot, Oláhországot s még több más országokat. Azt a részét a földnek mely mindezen országokat magában foglalja, Európá-nak nevezik. Megmutatom a térképen is. íme ez Európa ! Ezek pedig a benna levő országok. Me-lyik már most nagyobb : Európa-e vagy Magyar-ország, G. ? Egy ország-e vagy egy földrész (III. o.) N. ? ( E g y f ö l d r é s z n a g y o b b m i n t e g y o r s z á g . ) Ismételd N . ! N. ! N . ! Mondja együtt mind a két osztály karban! Az az Ázsia is, honnan hazánkba az a sok ellenség jött, olyan földrész mint Európa. Nagyobb-e tehát egy országnál vagy ki-sebb, N. ? Nagyobb, mert ez is több országot fog-lal magában. Megmutatom ezt is nektek a térké-pen. íme ez itten Ázsia. Látjátok éppen Európá-val határos. Ez az Ázsia reánk nézve nemcsak azért nevezetes, mert IV-ik Béla királyunk ide-jében az a sok ellenség onnan rontott hazánkra, hanem azért is, mert a mi őseink, a régi magyarok ez előtt ezer évvel éppen ebben az Ázsiában lak-tak s onnan jöttek át Európába, hol ezen a helyen telepedtek meg, melyet azóta Magyarországnak neveznek. Ázsia nagyobb-e vagy kisebb egy or-szágnál, N. ? Miért nagyobb (IH. o.) N. ? (Mert több országot foglal magában.) Ország-e tehát Ázsia vagy földrész, N. ? Mit gondoltok: vájjon egynél több Európa, egynél több Ázsia van-e (III.
o.) M. ? Miféle név t e h á t ez: Ázsia, N. ? Miért A tulajdonneveket milyen kezdőbetűvel kell irni mindig és mindenütt (III. o.) Mondja mind a két osztály k a r b a n ! Miért van tehát ebben a mon-datban Ázsia nagy kezdőbetűvel irva, N. ? Ázsia azért van nagy kezdőbetűvel irva, mert tulajdon-név.) Mind két osztály karban!
Olvasd a következő mondatot N . ! Minket mi-féle nemzetnek neveznek, N. ? Hát azt a nemze-tet, a mely Ázsiából hazánkra rontott, hogy ne-vezték, N. ? Olvasd a következő mondatot, N.! A következőt N . ! stb. A Duna balpartjáról hová me-nekült mindenki, N . ! Miért, N. ? Mi tehát az a Dnna (III. o.) N. ? Ugy van. Még pedig Magyar-országnak legnagyobb folyója. Milyen folyója Ma-gyarországnak a Duna, (III. o.) N. ? Ismételd N . ! N . ! N . ! Mondja mind a két osztály karban ! Lát-tátok-e ti a D u n á t ? Mit gondoltok: vájjon egy-nél több Duna van-e (HL ff.) N . ! Ez a név: Duna tehát milyen név, N. ? Miért van nagy kezdőbe-tűvel irva, M. ? A tulajdonnevet mindig és minde-n ü t t milyeminde-n kezdőbetűvel kell irminde-ni ? Mominde-ndja miminde-nd a két osztály k a r b a n !
Olvasd a következő mondatot, N . ! A követke-zőt N . ! A követkekövetke-zőt N.! Mit kerestek a fiúk, a mint hazaértek, N. ? Tudjátoke t i : mi az á c s o l -n á k ? Nem. A csol-nak olya-nforma, mi-nt egy -nagy tekenő, csakhogy annál jóval nagyobb. Beleülhet 2 - 3 - 4 - 5 ember is. Kezökbe egy-gy lapátforma fát vesznek. Ennek szélesebb végét a vizbe eresztik, a vizet nyomják vele hátrafelé. Ekkor a csolnak
—•(DI 55 IG»—
eléfelé halad s az emberek rajta a folyó egyik partjáról a másikra mehetnek. íme megmutatom nektek egy képen a csolnakázást: ez a csolnak, benne az emberek, kezökben a l a p á t ; innen indul-tak ki s a folyónak a túlsó partja fele haladnak.
Olvasd a következő mondatot N . ! Miért kere-sett csolnakot a három fiú, N. ? Olvasd tovább N . ! Midőn a testvérek összenéztek, mit értettek meg:
hogy öreg anyjuk miért nem akar a csolnakba ül-ni (III. o.) N. ? Félt, hogy a Dunába esik a csol-nakból ? N e m ! Hanem látta, hogy a csolnak ki-csiny s félt, hogy ha négyen beleülnek, az a nagy teher alatt könnyen a vizbe merül s mindnyájan belehalnak" Hogy t e h á t legalább fiai átkelhessenek s az ellenség elől megmeneküljenek, ő elszánta magát, hogy az innenső parton marad, habár tud-ta, hogy a tatárok kimélet nélkül megölik őtet.
0 tehát fiaiért fel akarta áldozni magát. így sze-rette az öreg anya az ő gyermekeit. Lássuk: fiai háladatosak voltak-e e szeretetért. Olvasd tovább N.! Tudjátok-e mi az a h u 11 á m ? Nem, Ha jár-tatok vagy egyszer vizmalom mellett, láthattátok, hogy a mint a viz a kereken áthalad alább mint-egy nagy csomóban tömegben, felemelkedik, és ismét alászáll s az egész folyó szélességében ugy háborog, mint mikor egy nagy fazékban fő a viz.
Mintha nem is folyna, csak ugy hánykolódik fel és alá_ Mikor egy nagy folyón végig vagy keresz-tül fúni kezd egy erős szél, szélvész: a folyó vize annak a nyomása következtében éppen ilyen, sőt sokkal nagyobb tömegben kezd hánykolódni, há-borogni. Ezeket a fel-felemelkedő s ismét lesülyedő, hánykolódó víztömegeket nevezik h u l l á -m o k n a k ! a hullá-mok ezen -mozgását pedig h u 1-l á m z á s n a k . A réten a kaszá1-lat1-lan fű is úgy szokott hullámzani, mikor azon a szél végig fű.
A hullámok tehát mik (HI. o.) N. ? (A hullámok víztömegek) A hullámok csendesen állanak-e, N. ? (Nem, Hánykolódnak.) Hogy nevezik a hullámok ezen hánykolódását, N. ? Mikor a viz erősen hul-lámzik, egy kis ladik nagyon könynyen felfordul benne.
Olvasd tovább N.! Tovább N.! Miért ugrott a legidősebb testvér a Dunába. (III. o.) N. ? (Hogy a ladik megkönynyebbüljön s igy valahogy test-vérei — s különösen szegény öreg anyja azon a túlpartra juthasson) Tovább N.! Könynyü dolog volt-e a nagyobbik fiúnak a Dunán átúszni, N. ? Miért nem N. ? Ő tehát életét koczkáztatta — s kiért N. ? Oreganyja jóságáért mit tanúsított ez által, (Hl. o.) N. ? (Háládatosságot.) Olvasd to-vább N.!
Nyelvtanig ismétlés. Hová mentek viszsza a ta-tárok, N. ? Ázsia miféle név, N. ? A tulajdonnév egy vagy több tárgyat jelent-e N. ? Ismételd N . ! N . ! N . ! Mind két osztály karban ! A tulajdonnevet mindig és mindenütt milyen kezdőbetűvel kell irni N. ? Ismételd N . ! N.! N . ! Mindkét osztály karban !
Már most nesze az olvasókönyv kezedbe (III o.) N . Elolvasod az egész olvasmányt élűiről végig hangosan értelmesen. A harmadik osztály könyv nélkül, a második könyvében figyelemmel kiséri:
Kezdjed!
Megvan.
Most a harmadik osztály elbeszéli az olvasmány tartalmát. Mindkét osztály figyelemmel kiséri, könyvnélkül. Könyveket b é ! Kezdjed N . ! Foly-tasd N ! N . ! N . ! Megvan.
Midőn Béla király idejében a tatárok Magyar-országot feldúlták: mi történt az emiitett öreg anya és fiai között (III. o.) N. ? Miért nem akart az anya a csolnakba lépni (III. o.) N. ? Pedig mi-ről lehetett meggyőződve, hogy a tatárok, hogy bánnak vele, ha az innenső parton marad (IH. o.) N. ? Mi indíthatta tehát arra. hogy magát a biztos halálnak kitegye (III. o.) N. ? A z a n y a g y e r -m e k e i t a n n y i r a s z e r e t t e , h o g y k é s z v o l t m a g á t h a l á l r a a d n i , c s a k h o g y ő k m e g m e n e k e d h e s s e n e k . Ismételd N . ! N . ! N . ! Mondjátok együtt karban ! A gyermekek vi-szonozták-e ezt az erős szeretetet N. ? Melyik m u t a t t a ki leginkább. N . ? Mi által? Mire volt tehát ő is kész öreg anyjuk életének megmentésé-é r t (III. o.) N. ? 0 k megmentésé-é s z v o l t s a j á t megmentésé-é l e t megmentésé-é t f e l á l d o z n i , c s a k h o g y ö r e g a n y j á t m e g m e n t h e s s e a h a l á l t ó l . Ismételd N . ! N.! Egylitt karban ! A szülői szeretetnek ezen szép viszonzását minek nevezhetjük (III. o.) N. ? Mit tanulhatunk tehát ebből meg, hogy szülőink sze-retetét mivel kell viszonoznunk. N. ? S z ü l ő i n k s z e r e t e t é t h á l á v a l k e l l v i s z o n o z n u n k Ismételd M.! N . ! Együtt karban!
Második osztály palatáblát elé! írjátok ki az olvasmányban előforduló tulajdonneveket egymás mellé, egy-egy veszszővel választva el egymástól s ezenkívül mindenik ir tiz mondatot, melyekben az alany személynév. Mindenik mondatban le-gyen egy t u l a j d o n n é v .
Harmadik osztály irófüzetet elé ! Felirjátok az olvasmány czimét. — s az egész darabot leirjátok emlékezetből, a mint elbeszéltétek !
Ha a vázolt terv valamely iskola Il-ik és Ill-ik osztályában nem vihető keresztül, ennek csak az az egy oka lehet, hogy a Il-ik osztály a nyelvtan-ban még nem haladott a tulajdonnevekig s a l l l - i k osztály az irálygyakorlatban vagy t á n épen az egy-szerű gépies Írásban sem bir anynyi készséggel, hogy egy ilyen darabot emlékezetből leírhasson.
Azon esetben a 111-ik és IY-ik osztályban vinném keresztül a tervet.
Tervemben kiváló fontosságot annak tulaj donitok, hogy ennek alapján e g y s z e r r e k é t o s z -t á l y -t f o g l a l k o z -t a -t o k s z e m é l y e s e n a nélkül, hogy idő vagy munka-fecsérlés következ-nék be egyikre nézve is. Egyikkel t. i. nyelvtani anyagot dolgozunk fel, mialatt a másik nemcsak a szükséges ismétlést végzi, hanem a nehezebb kérdésekben segítségére jő ennek. E terv úgy is van intézve, hogy az átmeneteket képző nehezebb kérdések mindig a felsőbb osztályosokra esnek.
A nyelvtani anyagon kivül továbbá ott vannak a mindkét osztályt egyaránt érdeklő értelmezések melyek feleslegessége az olvasmásnyok tárgyalá-sában soha egy osztályban sem áll be.
A felsőbb osztály végül példát ád az értelmes olvasásban és a tartalom elbeszélésében az
alsóbb-- O l 56 IQ^alsóbb-- IQ^-nak — s ekkor mindkét osztály kikapja a tárgyalt
dolgokból saját magánfoglalkozási feladatát.
Az anyanyelv tantárgyának csoportjában a uyelvtaui részt olvasmány — értelmezést és irály-gyakorlatot aa olyasókönyvek alapján — ez adott példa szerént — fel lehet dolgozni úgy, hogy
egy-szerre mindig két osztályt vegyünk együvé. Az pedig nem kis előny a hat osztályú iskolában, ha egy tantárgyban két-két osztályt vezethetünk közvetlenül. Igy egy húzamban idő is több áll ren-delkezésünkre.
Székely-Keresztúr, 1875.
KOZMA FERENCZ.