(Lásd a Népt. Lapja 1874. évfolyamának 4., 10. számait.) A törvényben minden elemi népiskola részére kötelezőleg kimért tananyag már akkora, hogy a megosztatlan iskola elég jól oldotta meg feladatát, ha csak azt dolgozta is fel kellőképen. Ilyen isko-lában a rajztanitást a törvény sem rendeli határo-zottan, de — mint sok tekintetben szükséges tárgy-nak — fölvételét ajánlja, s a tanitás módjára uta-sításokat ad. Minthogy a rajzolgatás a gyermekek-nek úgyis kedves foglalkozása, jól teszi a megosz-tatlan iskola tanitója, ha hetenként bár fél órát 'szakit e tárgyra, s a csendes foglalkozás anyagát ez által is — legalább a négy felső osztályban —•
szaporítja. A régi tanitók közt kevesen vannak ugyan, kik e tekintetben is képezhették volna ma-gukat, de hisz e czélra nem is kell valami különös szaktudomány, csak egy kis jóakarat és kézügyes-ség. I t t ugyanis csak az u. n. ponthálózatos raj-zolásról lehet szó, mi nem igen nehéz munka.
Az egész dolog enynyiből á l l : vannak pontozott papirfüzetek a gyermekek, egy pontozott fekete tábla és. mintalapok a tanitó számára. A tanitó szerez jó krétát, s azt hegyesre faragván, az arra szánt időben a gyermekekkel—,előveteti pontozott füzeteiket s a mint a mintalapon az egyenes vonalú alakok következnek, rajzolja azokat a falitáblára s egyszersmind a gyermekekkel is rajzoltatja pa-pírjaikra folytonos vezénylet mellett. A vezénylet könnyen történik, mert a falitáblán s a gyermekek papirján a pontoknak mind függélyes mind vízszintes sorai egyformán vannak számozva, s a t a -nitó csak ennyit m o n d : t e g y é t e k a z í r ó n h e g y é t e v a g y a m a s o r e n n y i v a g y -a n n y i d i k p o n t j á r -a s k ö s s é t e k -a z t ö s s z e e z e n v a g y a z o n s o r e n n y i - v a g y a n n y i d i k p o n t j á v a l á l l ó v a g y d i i l ő ( s z ü k s é g s z e r i n t i ) v o n a l l a l . S igy t o
-mr K z e i t s z á m h o z e g y n e g y e d
vább, mig az alak körrajza készen van. Ekkor ösz-szehasonlittatja a gyermekek rajzát a magáéval, s a lehető hibákat kijavíttatja. Igy a gyermekek mind egyszerre foglalkozván, a haladás is gyor-sabb s a fegyelem is erősbödik. Csendes foglalko-zásra aztán az így eltanitott s ezekhez hasonló ala-kokból óra előtt a táblára rajzol a tanitó egy-kettőt, s mig a más osztályokkal foglalkozik, ad-dig a nagyobbak csendben rajzolgatnak. Időnként ott helyben, majd otthon átvizsgálja a rajzokat s kellő utasításokat ad. Fődolog itt is, mint az Írás-nál , a szabályos testtartásra való szakadatlan figyelmeztetés. Az ily alakokat lehet azután na-gyobb vagy kisebb méretben, s később pontozatlan papirra egészen szabadon rajzoltatni.
Mi az e czélra szükséges eszközök beszerzését illeti, — mig a rajztanitásnak ezen elemies kezde-tére valaki magyar nyelven dolgozott müvet ad ki
—. megszerezheti, vagy egyleti uton megszereztet-heti a tanitó a következőket:
1) P r a k t i s c h e r L e h r g a n g f ü r d e n Z e i c h e n u n t e r r i o h t i n d e r V o l k s s c h u l e v o n U. S c h o o p . F r a u e n f e l d . V e r l a g v.
J . H u b e r . Ára 3 frank, tehát nem jöhet többe úgy 1 f r t 30—40 krnál. Ez az egész rendszer ve-zérkönyve.
2) S t i g m o g r a p h i s c h e Z e i c h n u n g e n f ü r d e n V o r b e r e i t u n g s u n t e r r i c h t z u m F r e i h a n d z e i c h n e n . U. S c h o o p . I. u. II.
A b t h e i l u n g . A fenebbi kiadónál. Ez 24 lap egyenes- és ugyannyi lap görbevonalu rajzmintát tartalmaz két külön kemény borítékban. Ára a kettőnek lehet ugy 2 frt o. ért.
Ezek a tanitó kezébe szükségesek. *)
3) S t i g m o g r a p h i a i r a j z p a p í r . U g y a n
*) Magyar nyelven legközelebbről a pozsonymegyei t a n i t ó - t e s t ü l e t évkönyvében j e l e n t meg*egy figyelemre méltó és rajzokkal is kisért ismertetés a pontozatos rnjztanitásról. Ezen évkönyv könyvárusi uton is
kap-I h a t ó 1 frton. Szerk.
t v m e l l é k l e t v a n c s a t o l v a . "^ÜS
-*<£> 186 o - * a fennebbi kiadónál. **) Egy koncz 50—60 kr.,
tehát íve alig jön többe 3 krnál. Ezek a gyerme-kek kezébe való ponthálőzatos ívek, halványkék pontozattal. (Feketén pontozottat itthon is kap-hatni, de az kevésbbé jó.) Továbbá kell minden gyermeknek írón és gyanta, melyek itthon is kaphatók s nagyban vásárolva kevésbe kerülnek. í r -ónőkből jók a Hardtmuthféle fehér fenyüfába fog-laltak. Tuczatszámra véve egy krba sem jön egé-szen egy darab. Szükséges végre egy pontozott falitábla; de ezen czélra átalakíttathatja akárki saját iskolai tábláját, annak egyik oldalát bár-minő asztalossal bepontoztatván. A pontozás egyszerűn igy történik : krétával vagy más köny-nyen kitörülhető eszközzel egymástól 6 centimé-ter távolságra egyközü vonalokat kell húzni a táb-lára viszintesen is, függélyesen is. A hol a vonalok egymást metszik, oda tétessen a tanitó lencseszem nagyságú pontokat veres festékkel. A pontsorok a tábla bal és felső szélein az 1-en kezdve számje-gyekkel jelölendők szintén veres festékkel. Szá-radás u t á n a vonalok kitöröltetnek s kész a pont-hálózat. A mit e czélra a tanítónak (iskolaszéknek) költeni kell, az egyszer mindenkorra alig 3 f r t . A mit a gyermekeknek kell költeni, az hetenként alig tesz 2—3 krt.
Ily módon lehetne a rajzolást a gyermekek hall-gatólagos munkálkodására felhasználni, mely eset-ben tehát ez nem mint czél, csak mint eszköz szerepel.
A földrajzi oktatás köréből is lehet valamit csen-des foglalkozási anyagul venni. Igy midőn a ta-nitó a II-dik osztálylyal a besz. és ért. gyakorlatok vez. könyvének 5-dik szakaszáig j u t o t t a gyerme-kek előbb a szabadban, azután a tanszobában magukat égtájak szerént tájékozni m e g t a n u l t á k : csendes foglalkozásul ez osztálynak meghagyja a tanitó, hogy a tauszoba 4 falát ábrázoló négyol-dalú tért rajzolják palatábláikra, s abba a tanszo-bában levő minden tárgyat, péld. ajtót, ablakokat, kályhát, órát, falitáblát, szekrényt, tanitó asztalát, padsorokat sat. rajzolják égtájak szerint a kellő helyre valamiféle jegygyei; tegyen mindenki egy pontot oda, hol a padban ő ül. E munka nem nehéz, mert a vez. könyv szerént haladva, ennek egy része atanitás rendjen már előfordult, a gyer-mekek pedig kapva kapnak az ilyesmin.
Midőn a sz. k. szerint tovább halad s a helység s utczák fekvését ismerteti, csendes foglalkozásul rajzoltathatja mindenikkel égtáj szerint azon ut-czát, melyben ő lakik; megjelölve a rajzban a ne-vezetesebb épületeket, műhelyeket, iskolatársainak lakát, boltot, gyógyszertárt, fogadót, községházát, templomot, papi-; tanítói lakot sat. Más alkalom-mal rajzoltathatja ez osztályban mindenikkel saját
**) A stigmogr. rajzhoz szükséges parirért most m á r nem szükség Sehweizba m e n n i . Posner Károly ur szives volt felszólításunkra egy á l t a l u n k szolgáltatott minta nyomán oly czélszerü stigmogr. rajzpapírt készíttetni, mely b á t r a n kiállja a versenyt minden t e k i n t e t b e n a schweizival. Ara egy kis f ü z e t n e k csak o krajezár. Ezek előnye abban áll, hogy a sorok mindkét irányban szá-jmozva v a n n a k rajta, a mi a nálunk meglehetősen elter-edt Greiner-féle füzeteken teljesen hiányzik. Szerk.
lakásának beíső részét — mint a tanszobát rajzol-ták volt — égtájak szerént jelölve ott az egyes bútorokat. Ez utóbbiak átvizsgálásánál nem is-merheti ugyan a tanitó minden gyermek lakásá-nak részleteit; de az utczákat, ház-sorokat csak kell ismernie, s a gyermek rajzát kézbe vévén kér-dezi : házatok úthoszszában fekszik-e ? az útfelőli oldalon van-e a bejáró ajtó ? mi van az ajtón be-lől jobbra, balra ? az útfebe-lőli falon van-e ablak?
mi van ez ablaktól jobbra, balra a házban ? Ha-sonló kérdések után a rajzból s a gyermek felele-teiből meggyőződhetik a tanitó, hogy helyesen tájékozta-e magát mindenik saját lakhelyére néz-ve ; miben azonban a szomszéd gyermekek is se-gítségül lesznek. — Tapasztalni fogja a tanitó, hogy a gyermekek nagy türelemmel folytatják e m u n k á t , s különösen leángygyermekek rajzából nem igen marad ki a r u h á s l á d a , v e t e t t á g y , k a r o s p a d , t á l a s stb. efe'lék jelrajza, melyek a gyermek figyelmének tárgyai lehetnek a falusi nép házánál. A nyereség az, hogy csendesen és mégis g o n d o l k o z v a munkálkodnak. A tanítás rend-jén szerzett kellő szemlélet után rajzolhatok ez osztályban a helység utczái összeállítva, végre a helység határterülete. Az ily munkák kijavítása igaz, hogy többecske idejét veszi el a tanítónak, mint a másnemű dolgozatok, de ezen idő nem ve-szett el, mert az ilyen javítgatás mindig beválik egy földrajzi leczkének, s i g y a czél is el van érve.
A III-dik osztályban e nemből csendes foglal-kozásul vehető azon vidék lerajzolása, mely már tárgyalva volt Ez szintén könnyű lesz a gyerme-keknek, mert a tanítás itt is a lakhelységből kiin-dulva beszélgetés és rajzolgatás közt történt, s igy nem mozognak ismeretlen téren.
A felsőbb osztályokban épen igy rajzolhatják előbb palatáblára az ország egyes nagyobbkiterje-désü részeit, mindig az eltárgyaltat vévén fel' anyagul, mig végre a részeknek összeállítása bete-tőzi az egész munkát; a mikor aztán a nagyob-baknak megengedhető, hogy vázlataikat papíron is előállítsák jövőre való megtartás végett. Az ily munkák bírálatánál ne feledje a tanitó, hogy nem rajzolni tanít, hanem csak tájékoztat, s e szerint ítélje a dolgozatokat.
Az általam eddigelé felhozott körülményekből csak igen csekély százaléka tűnik ki azon nehéz-ségeknek, melyeknél fogva a megosztatlan iskola minden más iskolától különbözik. Oly tanitó, ki életében mindig csak egy csoporttal foglalkozott egyszerre, fogalommal sem bir az akadályozó kö-rülmények azon sokaságáról, melyekkel a megosz-tatlan iskola tanítójának rendszeresen küzdeni kell. A minő különbség van pld. öt teljes óra és
V6 óra naponkénti tanítási idő közt, ép oly nagy különbség van a két állapot közt abban, ha egy-kétféle, vagy öt-hatféle tárgyból kell-e előkészülni naponként. Hát még a sok- és különféle haladási fokon mozgó írásbeli dolgozatok szakadatlan el-lenőrzése, javítgatása! Valóban csüggesztő mun-kának lehetne nevezni egy megosztatlan iskola vezetését a másik állapothoz képest, ha nem
vol-; nának meg annak saját előnyei is. Ilyen legelőször
-•<€X 1 8 7
<5*-is az, hogy megosztatlan <5*-iskolában a tanító min-dig tisztában van azzal, hogy a legkisebb gyermek-től a legnagyobbig kigyermek-től mit várhat. Az első be-szoktatáson elkezdve mind fegyelmi, mind tanítási tekintetben teljes egyöntetüse'get, összefüggést tarthat fen, s a mutatkozó hézagokat évről évre kipótolhatja. Nem csekély fontosságú előnye az is, hogy míg a tanító egy csoportnak tanít, addig a többi csoportok a t a n í t ó jelenlétében ugyan de mégis magukra hagyva foglalkoznak, s ez által az iskolán túli életökre annyira lényeges önmunkás-sághoz szoknak.
Ebből következik aztán, hogy midőn egy cso-port a belépéstől kezdve, az egyes osztályokon át szigorú folytonossággal vezetve, a 6-dik osztályba j u t : t i s z t a , helyes beszédmód, a gondolatoknak szó- és irásbani szabatos kifejezése, észrevehető érettség s értelmesség által érezteti a tanítóval, hogy fáradtsága nem veszett kárba. Nagy befo-lyással van a megosztatlan iskolában ezen lassú de kereknek nevezhető fejlődésre az is, hogy a felsőb-bek oktatásából mindig ragad valami az alsóbbak-ra is, s viszont az alsóbbak oktatásánál a felsőbbek gyakran ismételvén, szerzett ismereteik mély gyö-keret vert tartós tudássá, bármikor értékesíthető képességgé váltak.
De ezen vigasztaló, biztató tapasztalatra a ta-nító csak több évi küzdés s SZÍVÓS kitartás után j u t h a t el, hanem hogy kisebb-nagyobb mértékben
eljut, az bizonyos.
Fődolog a megosztatlan iskola tanítójára nézve az, hogy gyors haladásra ne számítson s csekély előmenetellel is érje be, mert a látható eredmény majd a felsőbb osztályokban lesz észlelhető. Ta-nulmányozza csak szorgalmatosan vezérkönyveit s azoknak irányát és czélját egészben véve. Ha látja ekkor — a mint bizonynyal látni is fogja, — hogy azon terjedelemben fel nem dolgozhatja: válogas-sa el a mulhatlanul szükségest a később is pótol-hatótól s tanítson csak annyit, mennyit az adott elvek szerint kellőkép feldolgozhat. Az igy teen-dett apró de biztos előlépések bizonyára közelebb vezetik messze fekvő czéljálioz, m i n t h a vezér-könyveinek többnyire csak több tanítóval biró iskola idejéhez mért hosszadalmas leczkéiliez szol-gailag ragaszkodik. Ne veszítsen reményt, ha pld.
az első tanévben a Gönczifele ABC-nek csak első részét dolgozhatja fel, s a nagy betűk ismertetése s az erre szolgáló olvasmányok a második év első felére maradnak. Az olvasni- és irnitanitás (t. i.
értelmesen) nem oly könnyű dolog, mint a hozzá nem értők azt máig is gondolják. Mig a gyermek értelmesen olvasni és irni megtanult, addig már sokat kellet neki értelmesen beszélni s egyéb te-kintetben is kellet fejlődnie, a mit pedi csak fo-kozatos ós folytonos haladással lehet elérni. A be-széd- és értelemgyakorlatok vezérkönyvének első szakaszát foglalja össze a megosztatlan iskola ta-nítója az azt kiegészítő irvaolvasási előgyakorla-tok ismeretes vezérkönyvével, *) s a kettőből
al* E l ő g y a k o r l a t o k a z i r v a o l v a s á s t a n í -t á s á h o z i r -t a G y e r -t y á n f f y I s -t v á n . , K a p h a -t ó Pes-t e n A i g n e r Lajos k ö n y v k e r e s k e d é s é b e n . Á r a 30 kr.
kosson magának iskolája viszonyaihoz mért ter-vezetet; mert ezen előgyakorlatok s az ezekkel kapcsolatos értelem- és beszédképzés tapasztalás szerint — sokkal nagyobb fontossággal birnak a további haladásra nézve, mint a minőt azoknak mind e mai napig sokan tulajdonítani szoktak. A hol lehet s különösen a nyelvtani fejtegetések óráin terjeszsze ki a tanitó tanítását több csoportra, a kérdésekben azok ismeretköréhez alkalmazkodván.
Ez által időt is nyer s a magukra hagyott csopor-tok számát is kevesbíti. Törekedjék a r r a , hogy egyik tárgy tanítása a másikat, s a csendes foglal-kozások a rendes tanítást mindig támogassák, pó-tolják. Pld. a beszéd- és értelem-gyakorlatokat és nyelvtant mindig lehet egyszersmind irálygyakor-lati leczkékké tenni a felsőbb osztályokban. A föld-rajzi tanítással összekapcsolható a terményrajz vagy történelem. Szóval sokat kell gondolkozni a meg-osztatlan iskola tanítójának arról, hogy az öszsze-függő előhaladást mi módon eszközölheti azon el-vek talapján, melyek módszertanilag elég helyesen ugyan, de nagyobbára több idővel rendelkező isko-lák számára irt vezérkönyveinkben adva vannak.
A tanítói munkásság sikere az idő és munka czélszerü beosztásától függ. E tekintetben a ta-pasztalás azt bizonyítja, hogy az időnek órane-gyedekre forgácsolása nem vezet célhoz. A tanitó egyszersmind nevelő is. Néha egy percznyi hala-dékot sem tűrő fegyelmi kérdés elintézése már 10 —15 perczbe kerül. E mellett kivált az alsóbb osztályokban, hol a gyermekek önmunkásságára még nem igen lehet támaszkodni, s hol a begya-korlást is a tanitó közvetlen vezetésének kell esz-közölni — 15 percznyi idő egy leczkére nem is elegendő, mert itt sok fejtegetés, előmondás és utánmondatás fordul elé. Óvodai előképzés hiá-nyában itt a talajt elébb elő kell készíteni, a mit kis gyermekkel nem lehet csak ugy röviden vé-gezni. Felsőbb osztályokban már a gyermekek önerejére is lehet valamit bizni, mert ott az érlem is fejlettebb, a figyeérlem is gyakorlottabb, te-h á t rövidebb idő alatt lete-het boldogulni.
É n egy swajczi megosztatlan iskolából került részletes leczketervet egybevetettem a közokt. tör-vényeink mellett kiadott leczketervvel, s saját is-kolám viszonyait is tekintetbe véve (az ismétlő osztályokat ide nem értve) hetenkénti 30 órai időre a következő félórás beosztást csináltam: *)
Ezen beosztás szerint készítsen a tanitó egy részletes leczketervet, melyben a naponkénti fél-órás leczkék s a csendes foglalkozások is láthatók legyenek. **)
Egy ilyen félórás beosztásnak lehetnek hiányai,
— de a meddig az egy tanítóval biró iskolákban a mostani csoportosítás t. i. hat osztály egy terem-ben, egy tanitó alatt, egy és ugyanazon időben — magát tartani f o g j a : addig olyan tervezetet, mely nemcsak papíron, hanem a gyakorlatban is
kivi-*) Lásd a 188-dik lapon.
**) Czikkiró u r n á k ezen elvek s z e r i n t e g y b e á l l í t o t t részletes l e e z k e t e r v é t részint t é r s z ü k e , részint a nyom-d a i nehézségek k ö v e t k e z t é b e n ez a l k a l o m m a l mellőzni
v o l t u n k kénytelenek. Szerk.
12*
hető legyen és sikert biztosítson, összeállítani nem az, hogy a siker igy is ugy is a tanító minoségé-könnyü dolog. Azonban a reformok ezen korsza- tői függ.
kában remélhető, hogy a gyakorlat a jelenben mu- Épen ezért soha se féljen a tanító attól, hogy tatkozó nehézségeket felderítvén, már a közel jö- — ha iskolája körülményei ugy kívánván — va-vőben egy czélszerübb csoportosítás fogja a mos- lamiben a kikerekített tervezettől eltér, az valami tanít felváltani. Addig is igaznak marad azonban veszedelmet hozna fejére. Tanulmányozza csak