S Z E R K E S Z T E T T E É S KIADTA 1919. januárius 1-töl március 21-ig
A KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM
1919. március 21-től augusztus l-ig
A KÖZOKTATÁSÜGYI NÉPBIZTOSSÁG
ÖTVENKETTEDIK ÉVFOLYAM
1919
I. KÖTET, JANUÁR - J U L I U S
1 — 3 0 . SZÁM
SZERKESZTETTE
Z K i Á N Y Z O L T Á N
BUDAPEST
NYOMATOTT A F R A N K L I N - T Á R S U L A T NYOMDÁJÁBAN 1919 •
M U N K A T Á R S A K :
Alexay Anna B o t t Ferenc B r a u n Róbert Bresztovszky Vilma Czapáry Bertalan Ember J e n ő Földváry Ferenc Ganyó Vilmos Halász Arnold Kallós E d e Kállosy Ödön K á r m á n Elemér Kertész I g n á c
Kirczné Takács Mária Kőrösy György Lánczy J e n ő Móricz Zsigmond Pártos Zoltán Pikler J . Gyula Pogány József Dr. Polányi Károly
Révay József Rózsa E d e Rózsa I g n á c Sajó Aladárné Sárközi Istvánná Sas Andor Sávoly Ferenc Schöpflin Aladár Schwarz János Simonyi Zsigmond Soltman Rezső Dr. Somogyi Mihály Szabó J á n o s
Szendrey Bálint Szilasi Vilmos Szilágyi' Gyula
Szőllősiné Szántó Erzsébet ifj. Szűcs Jenő
Varjas Sándorné
Zigány Zoltán
Néptanítók I^apja III
/ y
TARTALOMJEGYZÉK.
Oldal
I. T a n í t á s . — N e v e l é s ü g y .
A f o r r a d a l o m és a t a n k ö n y v e k . 10—11. sz 24 Alexay Anna : Iskolai ü n n e p é l y e k . 5—6. sz 13 A k e r t é s z e t i s z a k o k t a t á s . 27—28. sz 3 Az o s z t r á k n é p o k t a t á s j u b i l e u m a . 26. sz 11 Az ú j angol k ö z o k t a t á s i t ö r v é n y . 12—14. sz 17
A v a l l á s o k t a t á s k ö r ü l . 12—14. sz 37 Rótt Ferenc: A züllésnek i n d u l t g y e r m e k a
p r o l e t á r á l l a m b a n . 20. sz 17 Czapáry Bertalan : A k e r t é s z e t i s z a k o k t a t á s . (Vá-
lasz.) Viszonválasz. 29—30. sz 7 Ember Jenő : A f o g a l m a z á s t a n í t á s . 20. sz 9
A k o n c e n t r á c i ó . 12—14. sz 33 Az a l a k i és t á r g y i képzés ú j céljai. 17. sz. 10
Geológiai elemek a népiskolában. 24—25. sz. 11
— — Mégegyszer a f o g a l m a z á s t a n í t á s r ó l . 29—
30. sz 9 tfal ász Arnold: A cselekvő o k t a t á s m ú l t j á b ó l .
22—23. sz 20
— — A cselekvő o k t a t á s . 24—25. sz 21
— — D e m o k r á c i a az iskolában. 5—6. sz 25 J e l e n t é s a k ö z o k t a t á s ü g y i népbiztosság m ű k ö d é s é -
ről. 29—30. sz 9 Kállosy Ödön : Célszerűség, v a g y okszerűség. 1. sz. 12
A t e r m é s z e t t u d o m á n y i o k t a t á s m ó d s z e r e .
4. sz 7 Kármán Elemér : A t a n í t ó s á g és az erkölcsi rom-
l á s n a k i n d u l t g y e r m e k e k . 8 — 9 . sz 5 Pestalozzi m i n t tanfelügyelő. 5—6. sz 5 Rózsa Ede: Az a m e r i k a i g y e r m e k k ö z t á r s a s á g
keletkezése. 2. sz. 13. old., 3. sz. 9. old., 4. sz. 13 E r k ö l c s t a n F r a n c i a o r s z á g b a n . 5—6. sz. 20.
old., 7. sz. 8. old., 12—14. sz. 39. old., 15—16.
sz. 17. old., 17. sz. 18. old., 18—19. sz. 20. old.
20. sz . . 19 Sajó Aladárné: M u n k a t a n í t á s , m ü h e l y o k t a t á s .
10 —11. sz 17 Sárközi Istvánné : É r t e l m i szemléltetés és eszközei.
12—14. sz 36 F o g a l m a z á s t a n í t á s a a I I . o s z t á l y b a n .
21—25. sz 7
Oldal
Sárközi Istvánné: Szemléltető o k t a t á s . 18—19. sz. 21 Schivarz János : A rendszer és a túlterhelés. 2. sz. 6 Szöllösiné Szántó Erzsébet: F o g a l m a z á s t a n í t á s a
az elemi iskolában. 26. sz. 7. old., 27—28. sz. 13 / / j . Szűcs Jenő: Az e r k ö l c s o k t a t á s k ü l f ö l d ö n .
12—14. sz 18
II. T á r s a d a l o m t u d o m á n y . — P o l i t i k a . — I s k o l a p o l i t i k a .
Alexay Anna : A falusi t a n í t ó n ő . 2. sz 3 Az a n a l f a b é t á k r ó l . 18—19. sz. 7 11 A n é m e t t a n í t ó e g y e s ü l e t i s k o l a p r o g r a m m j a . 10—
11. sz 27 A nemzetgyűlés^ v á l a s z t á s o k . 10—11. sz 16
A szocialisták p á r t g y ű l é s e . 2 4—2 5 . sz 15 A tanácsok országos gyűlése. 24—25. sz. 18. o l d . ,
26. sz ". 14 A t a n í t ó a l k a l m a z o t t a k fizetésrendezése. 20. s z . . 6
A t ö r t é n e l m i m a t e r i a l i z m u s . 12—14. sz 32 Braun Bábért: A f ö l d é r t é k a d ó g y a k o r l a t i p r ó b á j a .
5—6. sz 14 Ember Jenő: A m á s o d i k m a g y a r f o r r a d a l o m . 7. sz. 5
Ganyó Vilmos : Gyógypsedagogiai s z a k t a n á c s r ó l .
1. sz 8 Halász Arnold: A n é p t a n í t ó j a - e a n é p t a n í t ó ?
15—16. sz. . 7 15 H a z a f i a s és n e m z e t k ö z i nevelés. 18—19. sz. 9
K a p i t a l i s t a és k o m m u n i s t a iskola. 17. sz< 17 Körösy György : P r o l e t á r d i k t a t ú r a . 12—14. s z . . . . 4
Laikusok i s k o l a l á t o g a t á s a . 2 4 — 2 5 . sz 2 Lánczy JenS dr. : A n a g y v a g y o n a d ó . 8—9. s z . . . . 4
Móricz Zsigmond : Az ötödik f ö l d r e f o r m . 8—9. sz. 2 M u n k a b é r és m u n k a m e n n y i s é g . 22-—23. sz 12 N a g y események k r ó n i k á j a . 12—14. sz. . . . 1
Osztoznának r a j t u n k . 1. sz 4 Pártos Zoltán : E u g e n i k a i m o r á l . 4. sz 3
— — Az a n y a - és csecsemővédelem szociológiájá-
hoz. 5—6. sz 7 Az e u g e n i k a a m a i á l l a m b a n . 8—9. sz. 9.
old., 10—11. sz 9
IV Néptanítók I^apja III
O l d a l
Pikler J. Gyula : A föld és telek é r t é k é n e k m u n k a - nélküli emelkedése. 12—14. sz. 8. o l d . , 15—16.
sz 5 Deficit és s p e k u l á c i ó . 10—11. sz 4
Polányi Károly dr. : Radikalizimis és szocializmus.
3. sz 3 Rózsa Ede, Zigány Zoltán : A szakszervezetek és
pártszervezetek e g y m á s h o z való viszonyáról.
22—23. sz 5 Sas Andor : Minden t a n í t ó h o z . 15—16. sz 1
Szilám Vilmos : A t a n í t ó k f o r r a d a l m a . 17. sz 2 Szilágyi Gyula : A t a n á c s k ö z t á r s a s á g . 12—14. sz. 2 S z o m o r ú levelek. 1. sz. 7. old., 12—14. sz 26
X . - A nevelésügy h a m u p i p ő k é i . 1. sz 6 Zigány Zoltán : A csehek és a t ó t o k . 29—30. sz. 1
A k ö z o k t a t á s m u n k a p r o g r a m m j a . 22—23.
sz 1 - A n é m e t b é k e föltételei. 20. sz 1
•— — A proletár h a d s e r e g . 24—25. sz.« 1
— — A p r o p a g a n d a . 26. sz. . .'. 1
— — A r ó m . k a t . népiskolákról. 4. sz. 9. old.,
5—6. sz. 15. old., 10—11. sz 11 A s z ö v e t k e z e t e k . 15—16. sz. 8. o l d . , 17. sz.
3. old., 18—19. sz. 8. old., 20. sz. 7. old. 21. sz. 14
— — A t a n í t ó és a t ö b b t e r m e l é s . 17. sz. 15. old.,
18—19. sz 15
— — A v a j l á s o k t a t á s problémái. 5 — 6 . sz. 1. old., 7. sz. 1. old., 8—9. sz. 1. old., 10—11. sz. 1. old.,
12—14. sz ' 6
— — Az értelmiségi vezetés. 27—28. sz 1
Az ország v á l s á g a . 2. sz 1 Gazdasági t a n f o l y a m a i n k r ó l . 8 — 9 . sz 22
K u n B é l a és a N é p t a n í t ó k L a p j a . 21. sz. 9 M i n d n y á j u n k n a k el kell m e n n i . 17. sz 1
Nehéz n a p o k e l ő t t . 18—19. sz 1 P a p o k levelei. 5—6. sz. 22. old., 8—9. sz.
25. old., 12—14. sz 20
— — T á r s a d a l o m t u d o m á n y i i s m e r e t e k . 22—23.
sz. 10. old., 24—25. sz. 9. old., 26. sz. 10. old.,
27—28. sz 8
—. — T ö b b igazságot. 21. sz 1 Ú j idők, ú j célok. 1. sz 1 T ű r ö m - o l a j . 15—16. sz. . . . 3
— — Ú j módszerek. 3. sz 1
Oldal
E g y s z e r s m i n d e n k o r i segély k i u t a l á s a a t a n í t ó k
özvegy- és á r v a a l a p j á b ó l . 15—16. sz 20 Földvári Ferenc : Megoldásra v á r ó kérdések. 8—9.
sz 23 E m b e r i d o k u m e n t u m . 20. sz 18
Halász Arnold : A t h é n . 12—14. sz 18 F e r r e r szabadiskolái. 18—19. sz. 17. old.,
20. sz 15 S p á r t a . 8—9. sz 16
H u g ó V i k t o r p a r l a m e n t i b e s z é d e a t a n í t á s s z a b a d -
ságáról. 8 — 9 . sz 13 Kertész Ignác : Vallási v i s z o n y o k J a p á n b a n . 8—9.
sz 17 Máj^is 1. 18—19. sz 1
Pogány József : U t a z á s egy semleges országba.
17. sz ' 3 Rózsa Ignác : M a r t i n o v i t s I g n á c francia k a t e k i z -
m u s a . 5 — 6 . sz 24 Sas Andor: A z 187l-es p á r i s i k o m m ü n . 20. sz.
3. old., 2 1 . sz 3 Sávoly Ferenc : A népiskola és a gyógynövény-
termelés. 22—23. sz 14 Simonyi Zsigmond : Az ú r i igeragozás. 1. sz 2
Somogyi Mihály dr. : A t á p l á l k o z á s t u d o m á n y a . 2. sz. 2. o l d . , 3. sz. 2. old., 4. sz. 3. old., 5—6.
sz 6 Schöpflin Aladár : Ady E n d r e . 1877—1919. 5—6.
sz 3 A m o d e r n m a g y a r i r o d a l o m . 7. sz. 2. old.,
8—9. sz. 6. old., 10—11. sz 2 Szabó János : T a n í t ó i előléptetések. 3. sz 5
Szendrey Bálint: x\z alkoholizmusról. 10—11. sz.
12. old., 12—14. sz 12 Szent I s t v á n . 5—6. sz 9 Szilágyi Gyula : A t a n í t ó k n y u g d í j - és jóléti ügyé-
ben 1919. évi jan. 9-én t a r t o t t értekezlet a n y a -
g á n a k i s m . 4. sz 10 Zigány Zoltán : D r . K u n t í 7 s i g m o n d k ö z o k t a t á s -
ü g y i m a g y a r miniszter. 4. sz 1
— — R a s z Ali ben I b r a h i m a g á n a k h i v a t a l o s jelentése. 18—19. sz. 3. old., 20. sz. 4. old., 21. sz. 4. old., 22—23. s z . 5. old., 24—25. sz.
3. old., 26. sz. 4. old., 27—28. sz. 3. old., 29—
30 sz 3
III. K ü l ö n f é l e t a r t a l m ú c i k k e k .
Alexay Anna : A házasságról. 2 2 — 2 3 . sz 3 A középiskolai t a n á r o k szociális t a n f o l y a m a . 12—
14. sz 32 A n y u g d í j t ö r v é n y r e v í z i ó j a . 3. sz 6
A p ü s p ö k és a p l é b á n o s h a r c a . 8 — 9 . sz 26 A t a n í t ó s á g szocialista nevelése. 26. sz 15 A t u d o m á n y k í n a i f a l a . 6. sz 12 Az elesett t a n í t ó k özvegyeiért és á r v á i é r t . 12—14.
sz 42
IV. S z e m l é k .
A k é t f é l e politika. A r a n y k e r e s z t e s d e m a g ó g i a .
T ü n t e t ő diákok. 1. sz 5 K ö z o k t a t á s i bábel. A p á n c é l s z e k r é n y e k k ö n n y e z -
nek. Dolgozzunk a d e m o k r á c i á é r t . 2. sz 5 A kötelező v a l l á s o k t a t á s é r t . Az e n t e n t e g a z d a s á g i
b i z o t t s á g a . 3. sz 5 A f o r r a d a l o m stréberei. — Vallásvédelmi szövet-
ség. — A róm. k a t . P a p i Tanács. 4. sz 5 A v a l l á s o k t a t á s az i s k o l á b a n . 5—6. sz 11
Néptanítók kapja V
Oldal
A t ö r t é n e l m i igazságos e l l e n f o r r a d a l o m ? — A köz-
v é l e m é n y b o s z o r k á n y k o n y h á j a . 7. sz 4 F e l t á m a d u n k ? — N e m is o l y a n régen. — E g y
m á g n á s p ü s p ö k . — Az érsek fegyelmez. 8—9.
sz 8 Meghódol az e g y h á z . — A f a k u l t a t í v v a l l á s o k t a t á s .
— P o l i t i k a ós erkölcs. — N y u g a t o n v i r r a d . — Az e g y h á z n a k m é g m i n d i g n e m sietős. 10—11.
sz 7 A k o r o n á s u r a k r ó l . — A szocializmus t r a g é d i á j a .
— M u n k a b é r és m u n k a i d ő . 12—14. sz 11 A k ö z o k t a t á s államosítása. 15—16. sz 7 A v a g y o n és a tüdővész. — H á r o m eke f o r r a d a -
lom. — A p r o d i k t i v i t á s k i l á t á s a i . — P r o l e t á r -
d i k t a t ú r a a vidéken. 17. sz 6 A t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e k . — A h á z i i p a r t a n í t á s
r e f o r m j a . —- A közös h á z t a r t á s . 18—19. s z .. . . 7 A b í r á l a t s z a b a d s á g a . — Az u t o l s ó ecsetvonások.
—- A m i igazságunk. —- A szakszervezetek h ó d í t á s a . — Valláserkölcs, k o m m u n i s t a er-
'kölcs. 21. sz 7 A s z a k s z e r v e z e t e k r e f o r m j a . — A s z ö v e t k e z e t e k
államosítása. 22—23. sz 7 H o l elsők, hol utolsók v a g y u n k . — Az é l e t p á l y á k
eltolódásai. — Üzemek m ű s z a k i ellenőrzése.
24—25. sz 5 A m u n k a f e g y e l e m . — A p é n z b e n f i z e t e t t m u n k a -
bér és a megélhetés. 26. sz 6 Mérgesek a f r a n c i á k . — A k o m m u n i s t a j ó t é k o n y -
ság. — Speciál-p®dagogiai s z a k o s z t á l y . — A királyi és a z isteni bölcsesség. 27—-28. sz. 6 H í v j u k vissza a szolgabírót? — A n y u g d í j a s t a n í -
t ó k segélye. — A családi p ó t l é k és a l a k b é r e k .
29—30. sz 7
V. M i n t a l e c k é k .
A lexay Anna : A mészkő. (VI. o.) 12—14. sz 35 Sárközy Islvánné: Szemléltető o k t a t á s (II. o.).
22—23. sz 16 SzöUősiné Szántó Erzsébet: A kőszén. (VI. o.)
10—11. sz 20 A színképelemzés. (VI. o.) 7. sz 12
A termelőeszközök k ö z t u l a j d o n b a v é t e l e .
(VI. o.) 24—25. sz 19 N e m v o l t j á t é k o m . ( I V —V I . o.) 21. sz 10
VI. T a n i t ó g y ű l é s e k .
A keresztényszocialista t a n í t ó k s z a k s z e r v e z e t é n e k
nagygyűlése. 2. sz 8
Oldal
•A szocialista t a n í t ó k s z a k s z e r v e z e t é n e k a l a k u l ó
közgyűlése. 2. sz 9 N e v e l ő m u n k á s ó k országos szövetsége. 4. sz 7
Tanítóegyesületek közgyűlései P e s t v á r m e g y é b e n ,
E s z t e r g o m v á r m e g y é b e n . 10—11. sz 24 T a n í t ó k g y ű l é s e i : A m i n i s z t e r a fővárosi t a n í t ó k
k ö z ö t t . — K a p o s v á r . — S z é k e s f e h é r v á r .
12—14. sz : 41 Szakszervezeti taggyűlés. 17. sz 20
VII. I r o d a l o m . — K ö n y v i s m e r t e t é s .
A B r u n o v s z k v - f é l e K é p e s M a g y a r Olvasókönyvek.
10—11. sz 23 Ady Endre : Fölszállott a p á v a . 5—6. sz.. 3
P r o l e t á r fiú verse. 5—6. sz 3
— — H a v a s o k és a R i v i é r a . 5—6. sz 4
A h a l á l r o k o n a . 5—6 . sz 5
Ember Jenő : Szocializmus és a népművelés. M i g r a y
József. 10—11. sz 22 Mese is, n e m is, igaz is, n e m is. I r t a : F a r k a s A n t a l .
24—25. sz 23 Szilágyi Gyula: A b i t v a l l á s o s iskola olvasó-
könyvei. 10—11. sz 22 Az alkoholizmus veszedelmei. I r t a : Kőrösy G y ö r g y . 16
Szilágyi Gyula : A k o m m u n i s t a k i á l t v á n y . — Az u t ó p i k u s és t u d o m á n y o s szocializmus. — A k o m m u n i s t á k (bolsevikiek) p r o g r a m m j a .
29—30. sz 12 Szöllösiné Szántó Erzsébet: A m a g y a r n y e l v i
o k t a t á s v e z é r k ö n y v e az e l e m i iskolák t a n í t á s - a n y a g á h o z . I r t a : W e s z e l y Ödön dr. 3. s z .. . . 11 Zigány Zoltán : A t ö b b t e r m e l é s k ö n y v e , v a g y a
kisgazda t u d o m á n y a . I r t a : Alvinczy M i h á l y .
18—19. sz 23
VIII. L a p s z e m l e .
Az 1—11., 15—17., 20., 22., 23. ós 24—25. s z á m o k b a n .
IX. H i r e k .
Minden s z á m b a n .
X. S z e r k e s z t ő i ü z e n e t e k .
Az 1., 3., 10—11., 12—14., 20. és 29—30. s z á m o k b a n .
V I
Néptanítók I<apja
TÖRTÉNELMI ÖSSZEFOGLALÁSOK.
Oldal
I. r é s z . M e l l é k l e t a 1 7 . s z á m h o z .
Bresztovszlcy Vilma : Bevezető leckék a t ö r t é -
n e l e m t a n í t á s á h o z I I I Kallós Ede: L e c k é k az ókor t ö r t é n e t e i b ő l .
( K e l e t i népek, görögök, r ó m a i a k ) V I I I Kircné Takács Mária : Leckék a m a g y a r t ö r t é -
n e l e m t a n í t á s á h o z X X V Sollmann Rezső : L e c k é k a feudális t á r s a d a l m i
r e n d t ö r t é n e t é b ő l X I I I Varjas Sándorné : L e c k é k az ú k j o r i k a p i t a l i z -
m u s s a b é r m u n k á s s á g korából X I X
II. r é s z . M e l l é k l e t a 2 0 . s z á m h o z .
Kallós Ede : Leckék a z ókor t ö r t é n e t é b ő l I I I Kircné Takács Mária : Leckék a m a g y a r t ö r t é -
n e l e m t a n í t á s á h o z X I X
Oldal
Sas Andor : L e c k é k az ú j k o r i k a p i t a l i z m u s s a
b é r m u n k á s s á g , k o r á b ó l X I I I Sollmann Rezső : Leckék a f e u d á l i s t á r s a d a l m i
rend t ö r t é n e t é b ő l V I I I
III. r é s z . M e l l é k l e t a 2 6 . s z á m h o z .
Kircné Takács Mária : Leckék a m a g y a r t ö r t é -
nelem t a n í t á s á h o z X X I I I Révay József : L e c k é k az ókor történetéből.... I I I
Sas A ndor : L e c k é k az ú j k o r i k a p i t a l i z m u s s a
b é r m u n k á s s á g k o r á b ó l X V I Sollmann Rezső : Leckék a feudális t á r s a d a l m i
rend t ö r t é n e t é b ő l X Felelős szerkesztő : Zigány Zoltán.
50U5Í
NÉPTANÍTÓK
LAPJA
S Z E R K E S Z T E T T E É S KIADTA
A MAGYAR VALLÁS-ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM
ÖTVENKETTEDIK ÉVFOLYAM
1919
II. KÖTET, SZEPTEMBER—DECEMBER 31—52.
SZÁMF E L E L Ő S S Z E R K E S Z T Ő S E G É D S Z E R K E S Z T Ő
K Ö R Ö S I H E N R I K BUDAVÁRY LÁSZLÓ
BUDAPEST
N Y O M A T O T T A F R A N K L I N - T Á R S U L A T NYOM DÁJÁHAN 1919
* ,
A N É P T A N Í T Ó K LAPJA IRÓI
1919. szeptembertől 1919. dec. végéig.
Árokháty Béla B e r n á t I s t v á n B u d a v á r v László Ereky K á r o l y Farkas E d i t h Fekete József F r a n k A n t a l Gockler Lajos Haller I s t v á n Huszár Károly
K o v á c s Gábor f I m r e Sándor Körösi Henrik
Lados József t M a k a y Béla M á t h é József P é k á r Gyula Sretvizer Lajos
Urhegyi Lajos Wirker I s t v á n
l
Néptanítók I^apja III
TARTALOM:
Oldal
Huszár Károly: S z ó z a t a m a g y a r t a n í t ó k h o z .
31—32. sz 1 p o l i t i k á j á n a k jövő irányairól. 31—32. sz. 10
A f e l n ő t t e k o k t a t á s á n a k j ö v ő irányelvei.
38—44. sz 1 miniszterelnök b ú c s ú j a a vallás- és köz-
o k t a t á s ü g y i m i n i s z t é r i u m tisztviselői k a r á t ó l és H a l l e r I s t v á n k u l t u s z m i n i s z t e r székfogla-
lója. 38—44. sz 19 Haller István; Magyarország g a z d a s á g i és geo-
gráfiái egység. 45—52. sz 1
I. T a n u l m á n y o k .
Arokháty Béla : A falusi n é p o l v a s m á n y a i . 45—52.
sz 9 Bernát István : Az a g r á r p o l i t i k a i r á n y a i . 45—52.
sz 0 Budaváry László : A m a g y a r n e m z e t egyénisége.
38—44. sz 15 Ereky Károly: Mezőgazdaság és közélelmezés.
45—52. sz 7 3
Farkas Edith : P a t r o n á z s m u n k a . 45—52. sz 15 Fekete József : A falu s a m a g y a r n e m z e t i ^ l e t.
31—32. sz 4 Frank Antal: Nemzetnevelés. 33—35. sz 12
Imre Sándor : T é r j ü n k vissza Széchenyihez. 31—
32. sz 3
— Mi a n e m z e t n e v e l é s ? 38—44. sz 4 Kovács Gábor : A szociális kérdés. 33—35. sz. 7.
old., 36—37. sz. 3. old., 38—44. sz. 11. old..
45—52. sz 13 Körösi Henrik : H a z a f i a s nevelés. 36—37. sz 1
hadon József: A u v o l c o s z t á l v ú n é p i s k o l a . 31—32.
sz .' 13 Makay Béla : Népnevelési egyesületek. 33—35. sz. 1
Máthé József: R e m i n i s c e n c i á k a f a l u s i életből.
33—35. sz 16 Sretvizer Lajos: A f o r r a d a l o m r o m b o l á s a i az
iskolai életben. .33—35. sz 14
II. K i s e b b k ö z l e m é n y e k .
k. h. : A földmíves szellem h a t á s a a s v é d népfő-
i s k o l á k o n . 36—37. sz 7 Gockler Lajos : H a l o t t a k n a p j á n . 33—35. s z .. .. .. 21
M . J . : I g a z s á g ü g y i g y e r m e k v é d e l e m . 36—37. sz. 9 Máthé József: T a n í t ó k özönlése állás u t á n .
36—37. sz 15 Pékár Gyula : Szent I s t v á n legényei. 4 5 — 5 2 . sz. 3
Urhetfifi Alajos: A H i m n u s z . 36—37. sz 6
III. I^apszemle.
a ) A h a z a i t a n ü g y i l a p o k b ó l .
Nemzetnevelés eLső s z á m á n a k iám. 33—35. sz 17
— (Giesswein S á n d o r «Nemzeti szellem és em- beriesség a nevelésben* c i k k b e n i s m e r t e t i F r .
W . F o e r s t e r t a n u l m á n y á t . ) 36—37. sz 16
— (Csóka L a j o s : Az intelligencia f e l a d a t á r ó l . )
45—52. sz 18
O l d a l
Nemzeti Kultura ( D r . Serényi A. : A n é p o k t a t á s
r e f o r m j a ism.) 33—35. sz 17 Magyar Tanító (Száva J á n o s : «A M a g y a r Tanító»
vezetőcikk i s m e r t e t é s e . ) 36—37. sz 9 -(Haller I s t v á n l e t t a m i n i s z t e r e l n ö k . )
45—52. sz 10 Polgári iskolai közlöny : (Erődv Ö d ö n emlékezete.)
45—52. sz 19 b) A k ü l f ö l d i t a n ü g y i l a p o k b ó l .
1. Angol.
Az a n g o l nevelés m a i kérdései. 33—35. sz 17 Az angol m i n t v i l á g n y e l v . 36—37. sí 16 .
C o n t e m p o r a y R e v i e w (Amerika és a nevelés kér-
dése.) 45—52. sz 2 1 Az indiai nevelés á t a l a k í t á s á r ó l . 33—35. sz 18
E d u c a t i o n a l R e v i e w : (A nevelés f e l a d a t a a
háBorú u t á n . ) 36—37. sz 10 (A nevelés, m i n t n e m z e t i p r o b l é m a . )
38—44. sz 17
— — (Az oroszországi bolseviki iskolák.) 38—44.
sz 18 (A nevelés a szociális h a l a d á s s z o l g á l a t á -
b a n . ) 45—52. sz 19 E d u c a t i o n : (Bolseviki visszhangok A m e r i k á b ó l . 1
•38—44. sz 19 T e c h n i k a i nevelés n y o m d á s z o k részére. 33—35. sz. 19
Zsurnalisztikái t a n f o l y a m . 33—35. sz 19 2. Francia.
B u l l e t i n d é p a r t e m a n t a l de la Mense : (Iskolai b ü n -
t e t é s . ) 31—32. sz 14 B u l l e t i n d é p a r t e m a n t a l de la H a u t e M a r n e :
(A F r o e b e l - r e n d s z e r ismertetése.) 31—32. sz. 15 T e m p s : (Az elszász-lotharingiai iskolai állapo-
tokról.) 38—44. sz 19
* 3. Német.
A n é m e t - o s z t r á k t a n í t ó s á g és az ú j a l k o t m á n y .
36—37. sz 12 B a j o r o r s z á g i s k o l a ü g y e . 36—37. sz 11
Die D e u t s c h e Schule. : (Dr. W . S t e r n : Az iskolai
ö n k o r m á n y z a t r ó l . ) 31—32. sz 15
E l t e r n u n d K i n d . A folyó évi k é t első füzet
ismertetése. 3 1 —3 2 . sz 16
M o n a t s c h r i f t f ü r - h ö h e r e Schulen : ( K e m é n y F e - renc : M a g y a r s z a k v é l e m é n y e k n é m e t közép-
iskolákról).' 3 6—3 7 . sz. . . . 12
M o n a t s h e f t e f ü r p á d a g o g i s c h e R e f o r m : (A t a n á r - képző ú j j á s z e r v e z é s e A u s z t r i á b a n és N é m e t -
országban.) 4 5—5 2 . sz 23
— — (Az i s k o l a r e f o r m h a l a d á s a P o r o s z o r s z á g -
b a n . ) 45—52. sz 24 Neue B a h n e n : (Az egységes iskola viszonya a
szocializmushoz.) 33—35. sz 19
— (A k é p z ő m ű v é s z e t e k a v a k o k szolgálatá-
b a n . ) 33—35. sz 19
— — k. h . (A t ö r t é n e l e m t a n í t á s á n a k r e f o r m j a .)
45—52. sz 22 k. h . (Az i f j ú s á g i o l v a s ó t e r m e k c é l j a és
f e l a d a t a . ) 45—52. sz 23 P a d a g o g i s c h e R e f o r m : (A h o l l a n d u s iskolákról.)
36—37. sz 14
Néptanítók Lapja
I V
Í
OldalPreussische L e b r z e i t u n g : (A lengyel iskolákról.)
3 6 — 3 7 . sz 13 S c h a f f e n d e A r b e i t u n d K u n s t in der Schule : ( A i
u t c a , m i n t n e v e l ő . ) 45—52. sz 23
Schweiz. L e h r e r z e i t u n g . (Az angol és n é m e t
iskolák összehasonlitása.) 36—37. sz 14 Z e i t s c h r i f t f ü r d e n d e u t s c h e n U n t e r r i c h t : (Az
igazi egységes iskola.) 36—37. sz 12
Z e i t s c h r i f t f ü r L e h r m i t t e l w e s e n u n d p a d a g o g i s c h e L i t e r a t u r . ( T ö r t é n e l m i faliképek i s m e r t e t é s e . )
45—52. sz 24 Z e i t u n g s d i e n s t : ( O t t h o n i s k o l a . ) 33—35. sz. . . 20
— (A n é m e t i s k o l a ü g y h a n y a t l á s a az E g y e s ü l t -
Á l l a m o k b a n . ) 36—37. sz 13
— (Az egész n é m e t iskolaügy újjászervezése.)
36—37. sz 14 W i e n e r Medizinische W o c h e n s c h r i f t : (A g y e r m e -
k e k idegességéről. — Alkohol- és n e m i b e t e g - ségek a t a n i t ó k é p z ő i n t é z e t e k t a n í t á s a érde-
k é b e n . ) 36—37. sz J 2 — 1 3
IV. H i r e k .
Minden s z á m b a n .
V. E g y e s ü l e t i É l e t
Az Á l l a m i T a n í t ó k Országos E g y e s ü l e t e ú j b ó l
v a l ó m e g a l a k u l á s a . 33—35. sz 25 (Felhívás.) 38—44. sz 25 A K a t . T a n í t ó k Országos E g y e s ü l e t é n e k k ö z -
gyűlése. 45—52. sz 30 A K e r e s z t é n y Szociális Gazdasági P á r t T a n í t ó i
S z a k s z e r v e z e t e . 33—35. sz 25
: (közgyűlés.) 45—52. sz 30
Budaváry László : I f j ú s á g i egyesületek. 36—37. sz. 19 A n é m e t t a n í t ó e g y e s ü l e t é v k ö n y v e . 31—32. sz. 18 A M a g y a r T a n á r o k N e m z e t i Szövetségének
p r o g r a m i n j a . 38—44. sz 24 Az Országos Á l l a t v é d ő E g y e s ü l e t és szövetség
közgyűlése. 38—44. sz 25 M a g y a r í r ó k Szövetsége. 33—35. sz 26
A R á k o s p a l o t a i K e r e s z t é n y I f j ú s á g i E g y e s ü l e t
a l a k u l ó értekezlete. 45—52. sz 30 Vasvármegyei k u l t ú r e g y e s ü l e t p r o g r a m m j a . 3 3 —
35. sz 26
VI. I r o d a l o m .
B u d a p e s t i Szemle : (Dr. Gopcsa L . : E ö t v ö s L ó r á n d b á r ó h a t h ó n a p i miniszterségéről ism.)
36—37. sz 21 Gopcsa L. : M a g y a r gyorsírási rendszerek ism.
45—52. sz 31 Dr. Itejöd Tiborc : (I. G a z d a s á g t a n i elvek keresz-
tényszocialista. m e g v i l á g í t á s b a n . I I . K e r e s z - t é n y s z o c i a l i s t a e l v e k a t á r s a d a l o m k ö r é b ő l
ism.) 31—32. sz 20 S i m o n y i Zsigmond (1852—1919.) nekrológ. 4 5 —
52. sz 30 T a n í t ó és politika. (Mr. Sidney W e b b k ö n y v é n e k
ism.) 31—32. sz 10
VII. I s m e r e t t e r j e s z t ő .
E l ő a d á s - s o r o z a t Magyarországról. 45—52. sz. . . 34 F e l n ő t t e k o k t a t á s a . (Az e l ő a d á s k é p z ő t a n f . m e g -
n y i t á s a . ) 36—37. sz. 21. old., 38—44. sz 25 Wirker István : P é n z és v a l u t a . 33—35. sz 25
— A p a p í r p é n z és a devalváció. 45—52. sz. 31
Oldal
VIII. V e g y e s .
A d a t o k a k o m m u n i s t a nevelés t ö r t é n e t é h e z .
31—32. sz 17 A l p á r y L a j o s f . 45—52. sz 26
A n e m z e t i kisebbségek iskolái. 45—52. sz 26 Az ö z v e g y e k é r t és á r v á k é r t (beszámoló). 45—52.
sz 25 I s k o l a i k a m a r á k . 33—35. sz 22
M a g y a r politika, m a g y a r nevelés. 31—32. sz. 22 N é g y h ó n a p a m a g y a r k ö z o k t a t á s t ö r t é n e t é b ő l .
( F i n á c z v E . eln. m e g n y i t ó j a a Psed. T á r s . - b a n . )
45—52. sz 24 Szülők t a n á c s b i z o t t s á g a . 45—52. sz 22
IX. T a n á c s a d ó .
A t a n í t ó a l k a l m á z o t t a k h e t i b é r r e n d s z e r ű illet- m é n y k ü l ö n b ö z e t é n e k m e g á l l a p í t á s a és ki- u t a l v á n y o z á s a k ö r ü l i m u n k á l a t o k mellőzése.
38—44. sz : 27 A h á b o r ú b a n e l t ű n t e k h o l t t á n y i l v á n í t á s i 45—52. --Xl
sz 34 Az e l k é s e t t őszi m u n k a . 33—35. sz 29
a) Illetményügyek
A s z o v j e t p é n z b e n k a p o t t h a v i fizetés négyötödé- ről és a p r o l e t á r d i k t a t ú r a a l a t t f e l v e t t előlegek egyötödrészének visszafizetéséről. 33—35. sz.
29. old. és 38—44. sz 27 A V I I I . n é p t ö r v é n y é r v é n y b e n m a r a d á s á r ó l . '> •
33—35. sz 30 Az előlegnek és a p r o p a g a n d a d í j n a k négyötödrésze
n e m jár. 45—52. s z 35 H S Sg<£§'::&> Nyugdíjügy.
ö z v e g y i j á r a n d ó s á g c í m e n c s u p á n a fizetés és a lak- b é r s z á m í t , a h á b o r ú s pótlék n e m . 36—37. sz. 23
e) Rendtartás.
A N é p t a n í t ó k L a p j á t m i n d e n iskola csak egy
p é l d á n y b a n k a p h a t j a ingyen. 38—44. sz 27
X. H i v a t a l o s r é s z .
a) Körrendeletek.A g y e r m e k e k téli sorsáról való gondoskodás. T
(194,092—1919. B . I . ) 36—37. sz 14 Az iskolák belső é l e t é n e k felügyelete és i r á n y í t á s a . | .
(186,932. B . I.) 3 3 — 3 5 . sz 9 N e m z e t n e v e l é s a n é p i s k o l á b a n . (182,311—1919.
B . I . sz. r e n d . ) 31—32. sz 6 S z a b a d s á g i d ő engedélyezésének szűk k o r l á t o k közé
s z o r í t á s a t á r g y á b a n . (191,154—1919. B . X . )
33—35. sz 30 T a n t e r v a h á b o r ú - o k o z t a m u l a s z t á s o k p ó t l á s á r a . >"'<
(185,068—1919. sz. r e n d . ) 38—44. sz 21
45—52. sz 26 b) S z e m é l y i ü g y e k .
M i n d e n s z á m b a n . Felelős szerkesztő : Körösi Henrik.
Melléklet a aJféptaníták Lapja,* 17. szánidhob,
T A R T A L O M J E G Y Z É K .
I . Bevezető leckék a történelem tanításához. I r t a : BrmtóöSeht) Vilma I I I I I . Leckék az ókor történetéből keleti (népek, görögök, r ó m a i a k . Ír; i: /vV'-.W K le V I I I
I I I . Leckék a feudális t á r s a d a l m i rend t ö r t é n e t é b ő l . I r t a : SeiUmann X I I I I V . Leckék az újkori kapitalizmus s a bórmunkásság k o r á b ó l . I r t a : Varjas SánrfornJ X I X
V." Leck4k a m a g y a r történelem tanításához. I r t a : Kintmí Takács Mária . . . . X X V
ayomdíía
Bevezető leckék a történelem tanításához.
Az elemi-, a polgári iskolák é3 a középiskolák alsó osztályai számára.
I r t a : Brtsitovszky Vilma.
l e c k e .
Az embernek v a n n a k bizonyos szükségletei:
élelmiszer, ruha, lakás stb. Mindezeket minden
•gyes ember uem t u d j a a maga számára megszerezni a nyersanyag előállításától a feldolgozás végső formájáig. Az egyes ember csupán egyféle foglalko- zás-ágban végezhet j ó m u n k á t . A föleim! velő, a bá- nyász a nyersanyag előteremtésén fáradozik; az iparos pedig feldolgozza a nyersanyagot használható ipar- áikke. Számtalan dolgos kéz fáradságos, gondos mun- k á j á n a k köszönhetjük azt, hogy a kenyerünket elfo- g y a s z t h a t j u k . A földiní ves nem csupán a s a j á t csalácK j a n a k használatára termel, a pék nem csak magának Süt, a cipész nem viseli el minden kész cipőjét. A földmíves, az iparos, de meg az orvöfc, a mérnök, a t a n í t ó m i n d n y á j u n k számára hasznos m u n k á t végez. Az ő m u n k á j u k nélkül nem volna élelmünk, r u h á n k , lakásunk, b u t o r u n k , tudatlanok maradhat- nánk, minden betegségben el kellene pusztulnunk stb.
Mindezek az emberek a maguk életének fenntar- tása m e l l e t t azért dolgoznak, hogy a többi embert minden szükségessel ellássák. Az ó m u n k á j u k teszi tehetővé az emberi társadalom fennmaradását.
A termelő m u n k a t e h á t társadalmunk funda- m e n t u m a .
A termeléshez, vagyis élelmiszerek, iparcikkek előállításához három dolog szükséges: először dol- gozó ember, másodszor a természetnyujtotta nyers- anyag és harmadszor olyan eszközök, amelyek a termelő m u n k á t megkönnyítik : szerszámok, gépek.
Az eddigi társadalomban az emberek nagy többsége dolgozó szegény ember volt, akik életerejük meg- feszítésével munkálkodtak m i n d n y á j u n k j a v á r a ; ás voltak csekély számú munkátlan gazdagok, akik a mások verejtekes m u n k á j á n a k eredményéből él- tek. E z e k örököltek, vagy — leginkább becstelen úton (ahogy a hadseregszállítóknál l á t t a k ) — sok pénzt szereztek m a g u k n a k , amiből nagy földbirto- kokat, g y á r a k a t vásároltak, gépeket készíttettek és a nincstelen munkások százait dolgoztatták a gyá- rukban, a földjükön. A dolgozó ember szegény, semmi agyebe nincs, csak a uaunkás két keze, meg a tudása, azért, hogy magélhessen, hogy a gyermekeit eltart- hassa kezenek munkaerejét, elméjének t u d á s á t árúba kell bocsátania. Vagyis a gyáros, a földbirtokos megvásárolja a munkás munkaerejét a fizetésen,
a munkabéren. A gazdagnak volna miből élnit gyár, földbirtok nélkül is, de így h a m a r fe'élné a pénzét. H a azonban gyárat, földet, gépet vásárol, akkor a munkásai iparcikket, élelmiszert állítanak elő, amit a birtokos elad a fogyasztóknak és pénzt kap érte. E z t a pénzt t a l a j d o n k é p e n a munkások sze- rezték, mert hiszen az eladott árúcikkeket az ő fáradságuk hozta létre, de a birtokos rendelkezik vele. Kiűzeti belőle a munkás, a hivatalnok, a mér- nök munkabérét, azután j a v í t t a t j a a gépeket, új épületeket emeket, a munka folytatásához szük- séges anyagot v á s á r o l; de mindezek mellett még mindig bőven marad pénze arra, hogy családjával fényűzően élhessen és többet kelthessen, m i n t több száz szegény család együttvéve. A nagybirtokos, a gyáros tehát a mások m u n k á j á t használja ki arra, hogy ő maga munka nélkül és fényűző kényelemben élhessen. A munkás pedig kénytelen dolgozni, nem- csak a saját szűkös megélhetéséért, hanem rá- adásul azért is, hogy a m u n k á l t a t ó j á n a k legyen miből uraskodnia. A munkabér elenyeszően kis része annak, amit a m u n k á l t a t ó k a p o t t a munkás fáradsága árán elkészült terményekért.
Vannak azután nemcsak gyárosok és nagybirto- kosok, hanem kisiparosok, meg* kisbirtokosok is.
E z e k nem élnek munkátlanul, hanem maguk Í3 dol- goznak, a műhelyükben meg a földecskéjükön ksvés számú munkásukkal együtt. Ezeknek azonban nincs elég pénzük arra, hogy drága gépeket vásárolhas- sanak, a nyersanyag is többe kerül akkor, h a ki- csinyben veszik, ezért náluk nem folyik a munk*
olyan gyorsan, mint a gyárakban, vagy a nagy- birtokon, mert mindent kézzel és kézi szerszámmal kell előállítani. Így a z t á n a kisiparos műhelyében, m e g a kisbirtokon nehezebb a m u n k a , többe kerül a termelés, tehát drágább is az iparcikk vagy az élelmi- szer, mint hogyha gépek segítségével állították elő. Aa olcsóbb árúcikk természetesen kelendőbb, mint a drágább. Ez okozza aztán, hogy annyi sok kisiparos nem bírja fenntartani az üzletét, kénytelen m >ga ii beállni gyári munkásnak. Ilyenformán a munká- j u k a t árúba bocsátó szegény emberek száma egyre szaporodik, a nagyvállalkozók vagyona pedig foly- vást gyarapszik. Vagyis a vagyoni elleptét a gazda- gok és szegények társadalmi osztálya között folyto- n o s a n élesedik.
Ez a nagy ellentét természetszerűen már rég6t»
iv
gondoll 6-i 1»b •jieitQ a dolgozó p r o l e t á r o k a t , akik n e m értét: be n y o m o r ú s á g u k o k á n a k felismeré- sével, Lanr;ja m e g á l l a p í t o t t á k azokat a m ó d o k a t it, a h o g y ezen az i g a z s á g t a l a n t á r s a d a l m i rendszeren v á l t o z t a t n i , segíteni l e h e t . A nagy dolgozó tömegek a g y á r a k b a n és a n a g y b i r t o k o k o n közös m u n k a k ö z b e n megbeszélték a b a j a i k a t és mikor felismerték a h e l y z e t elviselhetetleusógét, e l h a t á r o z t á k , hogy v á l t o z t a t n i fognak r a j t a . H a m á s k é n t n e m l e h e t : f o r r a d a l o m segítségével. É n n e k előkészítésére a m u n k á s o k szakszervezeteket a l a p í t o t t a k , ahol mű- velték m a g u k a t , m e g t a n u l t á k a szocializmus tudo- m á n y á n a k igazságait, amelyek szerint a m u n k á s - ' s á g n a k joga van a h h o z , h o g y kezébe vegye az állam
vezetését és á t a l a k í t s a a társadalom •ógész beren- dezését akként, h o g y n e a csekély s z á m ú gazdagok u r a l k o d j a n a k a milliók felett, h a n e m az egész em- beriség maga legyen sorsának intézője. E z peáig csak úgy követkőzhetik be, ha a termelő eszközök : a föld,"a b á n y a T a g y á r , a gépek az egész emberiség közös t u l a j d o n á b a m e n n e k á t , v a g y i s lehetetlenné válik az, hogy b á r k i is földet, b á n y á t , gépeket vá- sárolhasson a maga h a s z n á r a . í g y , a közös birtokban Jév.í termelő eszközökkel, közös m u n k á v a l előállí- t o t t termények m i n d a n n y i u n k é i , t e h á t n e m lesznek t ö b b é szűkölködők, m e r t a közösből m i n d e n k i n e k j u t a n n y i , a m e n n y i r e szüksége v a n . A szocializmus esen igazságainak megismerése az igazságok meg- valósításáért való k i t a r t ó küzdelemre b u z d í t o t t a a p r o l e t á r s á g o t . É s ez a küzdelem volt az évtizedes előkészít j e a z o k n a k az óriási á t a l a Vallásoknak, i ' m e l y e k n a p j a i n k b a n , szemeink látCára v á l t o z t a t j á k á t a társadalom' berendezését, a t e r m e l é s r e n d j é n e k Átformálásával.
I I . l e c k e .
Aa 'emberi t ö r t é n e l e m őskorában, — amikor m é g n e m volt gazdag és szegény, n e m volt ú r ós szolga — az emberek t u d a t l a n u l és g y á m o l t a l a n u l kóboroltak az őserdő rengetegeiben azon i p a r k o d v á n , hogy m a g v a k , gyümölcsök, m a d á r t o j á s ssedegeíésével az éL egüket lecsillapítsák. E k k o r m é g nincs társulás, nincs közös m u n k a és nincs m a g á n v a g y o n . Az egyes e m b e r beérte azzal, h a s a j á t igen csekély szükségle- tűit kielégítheti. Mikor azonban az idők f o l y a m á n felfedezte az ő s e m b e r legelső eszközét, a fegyver és szerszám ősét, a k ő b ő l ós f a h u s í n g b ó l osszeábJált baltát: m e g k e z d ő d ö t t az emberi e g y ü t t m ű k ö d é s . M á r nem érte be t ö b b é kizáróan n ö v é n y i táplálékkal, fegyvere b i r t o k á b a n vadászni k e z d e t t . Azonban Baját ereje elégtelenségének felismerésével, a pre- hisztorikus ember b e l á t t a az' erők összetevőiének hasznosságát és a m i n t a h a n g y á k is összefognak az e r e j ü k e t m e g h a l a d ó teher továbbszállításánál, a p r i m i t í v ember is közösen v a d á s z o t t és természet- szerűen közösen f o g y a s z t o t t a el az egyesült erővel
• l e j t e t t z s á k m á n y t . Később, a m i k o r az egyes, külön- böző kulturfokoa élő h o r d á k e g y m á s közt háborús- k o d n i kezdtek, a gyengébb legyőzőitekből szolgát a l k o t o t t a győzők nyilván n a g y o b b műveltségének h a t a l m a . A győzők a maguk szükségleteit a legyő- zöttekkel e l é g í t t e t t é k ki, velük -őriztették b a r m a i k a t , veim; m ű v e l t e t t é k a f ö l d e t: s / . ó v a ^ a háború meg- t e r e m t j e l e t t a rris oúja^zMür* !tx>wk. A rabszolgák a kéí- i évszázada , í- , j á r n a : , a g.^zdájuk u u g á a -
•ílajtí-'ináb a l k o t ó igavonó b a r m o k k á a l a c s o n y o d t á k , ú l ^ ^ t birtokosuk vásáron a d o t t - v e t t . A dolgozó
«
rabszolgatömegek sokáig n é m á n t ű r t e k m i n d e n le a l á z t a t és szenvedést, de később, a m ű v e l t s é g fejlő- désével, ők is o k o s a b b a k lettek, m e g l á t t á k gazdáik igazságtalanságát, észrevették, hogy ő k többen van- nak,'' m i n t amazok : t e h á t h a egyet a k a r n a k , erősek és fellázadtak elnyomóik ellen. Egénz h a d j á r a t o k a t v e z e t t e k a fellázadt rabszolgatömegek, m é g a hatal- m a s R ó m á t is m e g r e m e g t e t t é k nem egy ízben ; de végül mégis m i n d a n n y i s z o r legyőzték ő k e t 93 pl.
S p a r t a c u s rabszolga-katonái közül hétezeret feszítettek keresztre a győztes gazdagok példaadásul. A Közép- k o r b a n a dolgozó m u n k á s nem rabszolga t ö b b é , h a n e m ú. n. jobbágy, aki ingyen dolgozik a nemes úr f ö l d j é n , m i n t a kiváltságos nemes a l a t t v a l ó j a . E g y - egy d a r a b k a földet á t a d neki a földbirtokos, de ez a föld a z é r t a nemes t u l a j d o n a m a r a d , a j o b b á g y csak megműveli és terméséből bizonyos j á r u l é k o t , dézsmát köteles ' a d n i a nemes ú r n a k , a p a p n a k , a k i r i l y a a k . Azonkívül pedig még külön i n g y e n m u n - k á r a is köteles. A szegény kínlódó j o b b á g y is fellázad n e m egyszer s o r s á n a k megrontói, a gőgös nemesek ellen, n á l u n k , M a g y a r o r s z á g b a n is, m á s u t t is, de szabadulni ép úgy n e m t u i , mint ókori elődje a m u n k á b a n és szenvedésben : a rabszolga. A középkor ós ú j k o r f o l y a m á n százados fejlődési f o l y a m a t ered- mónyeképen egy ú j t á r s a d a l m i osztály a l a k u l t ki a kiváltságos, m u n k á t l a n nemesség és a f ö l d h ö z r a g a d t dolgozó j o b b á g y s á g k ö z ö t t: a polgári os.tély. Ez a városokban lakó, i p a r á r i k sorából k e r ü l t ki és a m i n t az e m b e f e k mind j o b b b ú t o r t , h á z a t , r u h á t , k ö n y v e k e t s t b . k í v á n t a k szerezni m a g u k n a k , ezek- nek az i p a r c i k k e k n e k az elwálht-ói m i n d vagyonosab- b a k lettek. E z a vagyonos és így m ű v e l t polgárság nem a k a r t t o v á b b is a nemesség a l a t t v a l ó j a lenni és ezért a magánál szegényebb és e l n y o m o t t a b b j o b b á - gyokkal szövetkezve, t ö m e g ü k erejére t á m a s z k o d v a , k i v e t t e a nemesség kezéből a h a t a l m a t és az államok élére állt. Az angol-, a n a g y f r a n c i a f o r r a d a l o m , az IBSO.-i, 1848,-i f o r r a d a l m a k igész sora e g y m á s u t á n s z a b a d í t o t t a fel E u r ó p a országainak polgári osztályát a nemesség e l n y o m á s a alól és ezt a vagyoni'.ag meg- erősödött t á r s a d a l m i réteget jogilag is ke l v e / • körül- m é n y e k közé h e l y e z t e . A íorr..dalnri j e l s z a v a k:
szabadság, egyenlőség, testvériség a z o n b a n csak a d d i g v á l t a k v a l ó r a , a m e d d i g az uralomra j u t o t t polgáis.'g érdekei m e g k í v á n t á k . A polgárság, a m i n t e l j u t o t t az államok l e g m a g a s a b b hivatalaiba, vagyis uralkodó- osztállyá lett, t ö r v é n y b e i k t a t t a a népképviseletJII alapuló t ö r v é n y h o z á s t , s a j t ó s z a b a d s á g o t , gyüleke- zési-, egyesülési j o g o t , az általános i s k o l a k ö t e l e z e t t - séget, eltörölte a nemesi kiváltságot alkotó adó- mentességet s t b . s t b . , de mindezeket a t ö r v é n y e k e t csak olyaf) m é r t é k b e n h a j t o t t á k végre, a h o g y a n a polgárság osztályérdekei k í v á n t á k . Az ú. n. n é p k é p - viselők pf. E u r ó p a országaiban m i n d e n ü t t igen sokáig, n á l u n k 1918. évi október hó 31-ig nem kép- viselhették az egész népet, m e r t képviselő választó- j o g a osak a lakosság vagyonosabb részének v o l t ; a hír- l a p o k b a n az u r a l k o d ó osztály t a g j a i r ó l csak dicséretet volt s z a b a d í r n i; iskolát íőleg n á l u n k n e m is á l l í t o t t a k fel a n n y i t , hogy mindenki t a n u l h a t o t t volna, m e r t hiszen a t a n u l a t l a n m u n k á s k ö n n y e b b e n k i z s á k m á - nyolható, m i n t az, aki többet t a n u l t . G y ű l é s t t a r t a n i , egyesületet a l a p í t a n i csak felsőbb h a t ó s a g e n g e d é l y i - vel volt s z a b a d ós ez az engedély m i n d i g e l m a r a d t , v a l a h á n y s z o r a polgárság érdekeivel ellenkező e r d e k ű e m b e r c s o p o r t o k , pl. m j m k á s o k g y u l á é i r ó l , egyesü- leteiről volt szó. A nemesi k i v á l t s á g o k eltörlése • «
V.
polgári érdek volt, m e r t a jobbágy a nemes úr alatt- valója, neki dolgozik, holott a polgárságnak sok bérmunkásra van szüksége, hogy g y á r a i b a n dolgoz- zék az ó minél nagyobb hasznáért. A polgárság a maga h a t a l m a n a g y o b b biztosítására sok helyütt eltörölte a királyságot Í3, pl. Franciaországban, az amerikai Unióban, de ez a polgárság osztályuralmán ép úgy n e m v á l t o z t a t o t t , mint a proletárosztály munkálkodóinak helyzetén. A n y o m o r korbácsa kényszeríti a dolgozókat arra, hogy bizonyos kedve- zőtlen körülmények között a legsúlyosabb m u n k á t a legcsekélyebb bérért is elvállalja, "mert a munka- nélküliség azonos az éhezéssel. A proletárság szervez- kedése bizonyos a p r ó b b könnyítéseket és előnyöket el t u d o t t ugyan érni nagy küzdelmek á r á n (pl. sztrájk- mozgalmak), de a l a p j á b a n véve addig, amíg a polgári osztály áll az államok élén, amíg a termelés eszközei egyesek m a g á n t u l a j d o n á b a n vannak, addig a mun- kásságnak nem lehet elég erős eszköze az uralkodó társadalmi osztályok kizsákmányolása ellen.
I I I . lecke.
(
Áz uralkodó polgári osztály egyrészről a maga u r a l m á n a k feltétlen biztosítása érdekében, másrész- ről a szomszédos, más nyelven beszélő népek kormá- n y á n a k / terjeszkedő törekvései ellen erős állandó hadsereget t a r t o t t fenn Európa minden országá- ban. A hadsereg f e n n t a r t á s a rengeteg kiadásokkal súlyosodot.t az államok költségvetésére, iskolára, k ó r h á z a k r a pl. soha se volt az államoknak pénzük e m i a t t ; másrészt a legerőteljesebb férfilakosságot két-három esztendőre k i v o n t a a termelő munkából.
Mindazonáltal az uralkodó osztályok érdemesnek t a r t o t t á k az áldozatot, m e r t a hadsereget felhasznál- h a t t á k az ö n t u d a t r a ébredt munkásosztály szervezeti fellépései ellen, pl. sztrájkmozgalmak alkalmával.
F r a n c i a o r s z á g b a n pl. rendszerint k a t o n á k k a l lövet- tek a sztrájkoló m u n k á s o k r a . Budapesten a rendőr- séget szokták a munkásság ellen vezényelni, bár emlékszünk még m i n d a n n y i a n az utcákon, tereken felállított gépfegyverekre is. Ü g y . h o g y a polgárság h a t a l m á n a k szilárdságát a világháború előtt első s o r b a n a hadseregnek köszönhette. Viszont az európai államok mindegyike, első sorban az ú. n . nagy- h a t a l m a k , állandóan fegyverkeztek egymás ellen, állandóan h á b o r ú r a készülődtek. Különösen Anglia és Németország nagy gyárosai voltak a háború gondolatának ébrentartói, mert mindkét ország nagytőkései a maguk kisebb csoportja számára a k a r t á k biztosítani az ú. n. világpiacot, vagyis óriási mennyiségben termelt é3 felhalmozott árúcikkeik eladásának lehetőségét az egész földön. Az érdekelt uralkodó osztályok azfán minden kezükben lévő eszközzel i p a r k o d t a k a népekben háborús h a n g u l a t o t kelteni. A befolyásuk alatt álló hírlapok, színházak, iskolák a hazaszeretet nevében a más nyelvet beszélő, m á s államok kötelékébe tartozó embertársaink gyű- löletére igyekeztek-nevelni mindenkit Európaszerte, így iparkodván a háború szükségességének gondo- latával előkészíteni az eljövendő világzivatart. A had- üzenés joga mindenütt az állam fejének személyét i l l e t t e : a cár, a császár, király, köztársasági elnök teljhatalmúlag rendelkezett háhorú vagy béke kér- désében. E z azt jelenti, hogy a néptől sehol sem kér- dezték m e g : haragszik-e az ellenséges ország lakóira, aliar-e ellene h a d r a kelni ? J ö t t a parancs: és E u r ó p a millió mag millió életre, emberi munkára h i v a t o t t ,
szerencsétlen férfia borzalmas gépóriások segítségével négy és fél esztendőn koresztül irtózatosan gyilko 11 egymást. Szegény osztályostársak, egymást távolról szeretettel övező, egymást n e m ismerő, á r t a t i i i proletárok! É s t e t t é k ezt a parancs kényszerít >
h a t á s a alatt, t e t t é k az uralkodók hatalmának es a nagytőkések v a g y o n á n a k gyarapítása érdekében.
A polgárság úgy számított, h o g y az elégedetlenségé- ben mindegyre t ö b b e t merészelő proletárság a há- ború szenvedéseitől kimerülten erejét veszítve enge- delmesebb a l a t t v a l ó j a lesz, a n n y i v a l is i n k á b b , m e r t a háborús állapot «kivételes» törvényei, sta- t á r i u m a csirájában elfojthat m i n d e n munkásmozgal- m a t a front m ö g ö t t . A front egyenruhás p r o l e t á r j a pedig tisztjének revolverével találja m a g á t szemben a legelső merészebb szó alkalmával. Viszont a h á b o r ú s n a g y anyagpazarlás következtében fellépő drágaság, a hadseregszállítások stb. a milliók gyarapítását n a g y - mértékben szolgálhatják. Ezekben l á t j u k az o k á t a n n a k , hogy a g a z d a g polgárság és az őt képviseli kormányhatalom minden országban annyira lelkese- d e t t a háborúért, a lakosság széles rétegeivel ellen- t é t b e n . A hírlapok telve voltak hazafias iratokkal, hangoztatták a h a z a megvédésének szent kötelessé- gét. A királyokat soha se szerették alattvalóik annyira, a hírlapok tanúsága szerint, mint a világ- h á b o r ú idején, a m i k o r az ő n e v ü k b e n százezrek élete, testi épsége pusztult el n a p o n t a Európa h a r c - terein. -
E s a polgárság számítása helyesnek is bizonyult — egy ideig. A hadsereg a vasfegyelem békóiba z á r v a a leglehetetlenebb önfeláldozással pusztult és pus:v- t í t o t t ; ' az éhező proletárság i t t h o n ökölbe szorított
kézzel t ű r t és szenvedett és a milliók gyarapodtak...
De egyszer a z t á n váratlanul k i r o b b a n t az elnyomot- t a k kétségbeesése: kitört az orosz forradalom. A b á - mulatos fegyelmezettségei német hadsereg a m o n - archia segítségével megverte a zsarnok cár óriási seregét, s a vesztes fél elkeseredése, a vesztes kor- m á n y z a t erejének ingadozása m e g a d t a az alkalma t- a r r a , hogy a h á b o r ú s borzalmak hosszú évei alatt a közös szenvedésben megedződött, a hosszú együttes tétlenség elmélkedései révén tiszta ö n t u d a t r a ébredt katonatömegek ráeszméljenek az i g a z s á g r a : hogy a valódi ellenség n e m a szemközti lövészárok más- színű egyenruhába b u j t a t o t t másik szegény proletárja, h a n e m az ellenség otthon van: a cár, az őt képviselő kisebb-nagyobb c s a r n o k o k , a%iagvvagyonok h a t a l m a s birtokosai. A felfegyverzett proletárság így a s a j á t urai ellen fordítja a fegyvert ós 1017 márciusában az orosz forradalom elkergeti a cárt, á t a l a k í t j a a min- den oroszok birodalmát nemzetiségi vidékek szerint t ö b b köztársasággá. E z e k a köztársaságok egyelőre m é g mind a polgárság vezetése a l a t t állottak, ami a z o n b a n Oroszországban, ahol a polgárság uralma addig még ép úgy n e m bontakozott ki teljesen, m i n t nálunk Magyarországban, jelentős haladás, amennyiben a szocialista munkásság t ö b b képviselője is helyet foglal a k o r m á n y b a n és ez a polgári demo- krácia elveit megvalósító kormányzat alkalmat a d o t t a munkásságnak későbbi forradalmának előkészíté- sére. Azonban az ú j orosz állam vezetői még mindig fegyverben t a r t o t t á k a hadsereget és b á r a nép végleg kimerült már a h á b o r ú b a n , a polgárság ragaszkodott a végső győzelme hangoztatásához és ú j a b b offen- zívát kezdett. A k a t o n a s á g azonban ekkor már n e m a k a r t többé harcolni a mások érdokeiért, a hadsereg bomladozott, a m u n k á s s á g egyre elégedetlenebb
VI.
l§tt a kormány politikájával, mind h a n g o s a d b a n követelték a békekötést, mind többen alltak azok- nák a munkáscsopor toknak (bolsevikieknek) a tá- borába, akik azt követelték, hogy a m u n k á s s á g vegye k6* ^ ^ azonnal az állam ügyeinek vesetését.
Így" készült ölő az utolsó orosz forradalom, amely 1817 novemberében valóban m e g b u k t a t t a a már- ciusi polgári forradalom k o r m á n y á t , azonnal haza- hívta a hadseroget, f e l a j á n l o t t a a békekötést és kimondotta a proletársig d i k t a t ú r á j á t , vagyis a munkásosztály kizárólagos uralmát az államban.
A kormányzásnak ez a m ó d j a ismét eaak osztály- uralom bár, de ez az állapot csak átmenetinek te-
1 kintendő és addig fog t a r t a n i , amíg a régi szocialista ideál valóra n e m válhatik az államban. Az ú j kom- rnunista orosz kormány megkezdte az állam átala- kítását'. köztulajdonba v e t t e a termelés eszközeit, a földet, a b á n y á k a t , g y á r a k a t , gépeket, a városok béiházait, ezzel tenni a k a r v á n lehetetlenné örök időkre azt, hogy egyes embeyek másokat a maguk egyéni vagyonának gyarapítására dolgoztassanak, hogy aziáu a mások verejtékének gyümölcsét mun- kátlanul élvezzék, .
, IV. lecke.
Még .nagyon élénken él valamennyiünk emlékeze- tében azoknak a borzalmas napoknak az emléke, amikor megindultak a pántlikás, énekíő menetzáazló- aljak a pályaudvarokon, f ü l ü n k b e szaggat a búcsúzó családtagok szivetfacsaró zokogása. A r t á n csak- h a m a r elkezdett érkezni a csonka-bonkák, betegek, halvány n y o m o r u l t a k tömegeit visszaszállító hosszú- hosszú v o n a t o k sorozata. Mentek az épek, erősek ezrei és j ö t t e k a bénák, betegek százai, — h a jöt- tek .. . J ö t t e k a liirek : mindig győzelmi hirek, a hírlapok megrendelt lelkesedése a mi oldalunkon csak diadalt hirdetett, az ellenségnél csak veszte- séget. H o l o t t a hadi szerencse, m i i t utólag l á t j u k : forgandó. Azután kezdett fogyni az élelmiszer, a posztó, a bőr, minden olyan anyag, a m i legelső sorban szükséges a megélhetésre. A hadsereg ren- geteg mennyiséget elhasznált mindenből, a lelkiis- meretlen gazdagok n a g y készleteket halmoztak
„ fel a m a g u k biztosítására mások elől, így aztán a megtelt r a k t á r a k kiürültek ÓB a h a t á r o k el lévén zárva, — ú j anyag, ú j iparcikk nem érkezhetett az országba. Az anyaghiány növelte a drágaságot, amit g y a r a p í t o t t az is, hogy a kereskedők egy része mesterségesen igyekezett m i n d m a g a s a b b r a emelni az á r a k a t . Az itthon lévők nyomora e g y r e súlyo- sodott, a régi munkabérekből, fizetésekből már csak a legnagyobb nélkülözések árán l e h e t e t t meg- élni. És a háború n e m akart megszűnni. Év-év u t á n telt és nem volt elég a szenvedésből a harc- téren és i t t h o n , m e r t a nagytőkések n e m bírtak betelni a hadi nyereséggel és az uralkodó társadalmi osztályok a győzelemmel a k a r t á k biztosítani ural- m u k a t a munkástömegek lelett.
Azonban a háború n a g y tanítómesternek bizo- nyult. Az emberek m á r kezdtek tisztán ítélni. É s Ismétlődött az nálunk, ami Oroszországban m á r . korábban bekövetkezett. A harctéri veszteség híreit
az 1918. év őszén m á r n e m lehetett tovább eltitkolni sem aa i t t h o n dolgozó, egyre több b á t o r s á g r a kapó rauDkástömegek, sem a harctéren szenvedő, ki- merült katonaság e l ő t t Ehhez j á r u l t az, hogy a szabaddá lett Orqszprsgágból Kezdtek hazatérni
a megszabadult hadifoglyok ós az i t t h o n 1-év^Jjt értesültek az ottani eredményekről. Az éhező lakos,- ság' állandóan forrongott az egész országban a had*
sereg i t t is, ott is k e z d t e megtagadni az engedelmes!
séget, n e m volt h a j l a n d ó tovább gyötrődni. Míg v é g r e B u d a p e s t munkássága szövetkezve azokkal a pol- gárokkal, akik szintén a békét követelték, meg- a l a k í t o t t a az erőszakos kormány ellen a Magyar Nemzeti Tanácsot, r á r u h á z v á n a k o r m á n y z ó h a t a l - m a t . A Tisza I s t v á n zsarnoki irányítása alatt m ű - ködő kormány a H a b s b u r g uralkodóval egyetértve már k i a d t a az elfogatási parancsot a Nemzeti Tanács t a g j a i , m i n t lázadók ellen és ú j a b b ezereket akart!
küldeni a? olaez f r o n t borzalmas halált hozó poklába akkor, mikor a h á b o r ú már tökéletesen elveszett.
És ebben az utolsó pillanatban megmozdult Buda- pest munkássága és katonasága. 1918 okt. 81.-én éjjel elfoglalta a forradalom a fontos közintézmé- nyeket, katonai parancsnokságokat és itthon t a r - t o t t a a harctérre i n d í t o t t ú j a b b áldozatokat. Meg- a l a k í t o t t a az ú j , forradalmi k o r m á n y t , amely ki- j e l e n t e t t e Magyarország függetlenségét, azonnal haza- h í v t a a harctéren s z e n v e d i testvéreinket és kikiál- t o t t a a köztársaságot. Az örökuraknunak látszó H a b s b u r g o k rövid h e t e k leforgása a l a t t ép úgy elyeaztették t r ó n j u k a t Ausztriában is, mint ahogy a h a t a l m á n a k t e t e j é n élő II. Vilmos is a száműze- tésbe menekült. A világháború b ű n e visszaesett a h á b o r ú t elrendelő hatalmasságok f e j é r e: Közép- E u r ó p a elűzte k i r á l y a i t . De a háború okozta sebeket begyógyítani egykönnyen nem lehet. Az első m a g y a r forradalom k o r m á n y a a polgári demokrácia terén ériási haladást j e l e n t e t t bár, d e i w j i y e á meg-- m
m a r a d t a k .a régi társadalom ber idézésé, a m a g á n - t u l a j d o n o n nyugvó birtokrend- ev mellett. Vis. e n t b á r az általános anyaghiány m i a t t egyre fokozódó .drágaság növekedésének g á t ' vetni nem lehei-ett, de a k o r m á n y gondoskodott a m u n k a b é r e k , fizetések emeléséről, a leszerelt, munkanélküli k a t o n á k a t se- gélyben részesítette, a k a t o n á k n a k zsoldot a d o t t , megszüntetvén a katonáskodás !•. "-tekeő voltát*
Azonkívül a magánvagyona*k bi&. yos m a x i m u m é t á l l a p í t o t t a meg. a m e l y e n félül lévő birtok lefoglalásé^
h a t á r o z t a el. Az egyházi és vilátr: n a g y b i r t o k o k a t a p r ó darabkákra- o j t o t t á k fel az eddig földtele*
földmunkások s z á m á r a . Közben a n y u g a t i n a g y h a - t a l m a k t á m o g a t á s á v a l cseh. r o m á n , szerb szomszé- d a i n k megszállták a régi Magyarország jelentékeny területeit. Eleinte ideiglenes f o r m á b a n , később m i n d véglegesebben és ezzel elzárták a m e g m a r a d t m a g y a r vidékeket igen f o n t o s nyersanyag forrásaitól. .Rt- lemző az uralkodó . osztályok hazafiságára, h o j y a megszállott területen Színmagyar püspökök, n a g y - birtokosok közül sokan letették a hűségesküt g>
megszállóknak, h o g y vagyonukat biztosítsák, elleb- ben a nemzetiségi munkásság, tisztviselőkár s z t r á j k b a állott. Nem h> jafiaáágának puszta h a n g o z t a t á s á é r t , h a n e m azért, m e r t a magyar Népköztársaság j o b b viszonyokat biztosított számukra, mint a eséh, szerb és román állam, amelyek a polgárság rísá f o r m á j ú u r a l m á n a k és a m a g á n t u l a j d o n n a k erősí- tésé re törekednek.
Azonban a magy&r Népköztársaság helyzete m i n d t a r t h a t a t l a n a b b n a k bizonyult. A polgárság és m u n - kásság érdekeinek ellentéte mindinltábD k i t ű n t . A r a g y o n m a x i m á l á s ellen tiltakozott a nag^pQÍgáff- ság, yiszoijt a munkásság köreiben az Oroszország- ból visszatértek vezetésével ú j p á r t (a k o m m u n a -
*» • • i
ták) alakult, amely hangosan követelte a termelő- eszközök azonnali köztulajdonba vételét. Már véres összeütközésre is került a sor a megfontolva haladók és a rögtönös cselekvést kívánók között, amikor márc. 20.-án az entente ú j a b b területek átengedé- sének követelésével lépett fel, hogy a forrongó magyarság érintkezését a közeledő forradalmi orosz sereggel lehetetlenítse. E r r e a budapesti Munkás- tanács k i m o n d o t t a a két szocialista párt egyesülését, a polgári kormány, vele a magyarországi polgári, társadalom utolsó támasza, távozott és a magyar munkásság maga vette kezébe sorsának i n t é z é s é t : kikiáltván a proletárság d i k t a t ú r á j á t . Ez az át- meneti kormányzás azonnal megkezdte a termelő- eszközök társadalmosítását és egyben védekező zsoldos hadsereget szervez, bár úgy látszik, az en- t e n t e egyelőre a (ragálytól* vagyis s a j á t munkás- osztályától félvén, nem kíván támadólag fellépni az ú j m a g y a r Tanácsköztársaság ellen.* E z pedig megkezdi berendezkedését. A törvényhozás, köz- igazgatás és igazságszolgáltatás h a t a l m á t és kö- telességét közös szervezetre: a munkás- katona- és földmíves tanácsokra, szovjetekre r u h á z t a , ame- lyeknek t a g j a i t a munkásság, minden 18 éven felüli t a g j a v á l a s z t j a . A városok és falvak helyi tanácsa felett áll a központi tanács, amely a forradalmi kormányzótanáccsal kapcsolja össze amazokat. Az egyes tanácsok bizottságokat alakítanak a külön
* Időközben megindult az e n t e n t e t á m o g a t á s á - v á ! a r o m á n t á m a d á s , a m e l y r e a m a g y a r prole- t á r é t na a lsgerőtoljesebb védekezéssel válaszol.
féle szakkérdések: közigazgatás, közegészségügy, közoktatás stb. ügyeinek vezetesere. Ezeknek a testületeknek a választásából- azonban ki v a n n k zárva a régi polgárság t a g j a i , tehát kizárólag a mn - kálkodók vezetik az államot. Most már a berende - kedés első hetei u t á n a nagy társadalmi kérdé : a köztulajdonná váló termelőeszközökkel megin- duló ú j , kommunista termelő rendszer véglegi kialakulása következik. Az átmenet korszaka per3<e nehézségekkel j á r , a gazdagok talán ellen fognak állni, a hiányzó anyagot, a h á b o r ú okozta szegénységet és rendetlenséget azonnal helyrehozni lehetetlenség.
De a m i n t sikerül a szocializálás nyugodt és békés keresztülvitele, az átmeneti idők szenvedései után új, boldogabb korszak következik reánk. Nem lesz többé dusálkodó gazdag é3 éhező szegény, mert a közös m u n k a eredményéből mindenkinek egy a r á n t j u t ; megszűnik a társadalmi osztályellentét.
Nem lesznek jrablók és tolvajok, m e r t ha nem lesz hasznuk belőle, nem veszik el más vagyonát a emberek. Nem lesz többé nyomor és bűn a földön, de nem lesznek szegény műveletlen emberek sem, mert a kommunista társadalomnak szüksége^ le. z minden egyes emberének minden képességére. K/.
mi társadalmi rend egységes iskolákban egyformán óhajt kiképeztetni m ű v e l t emberré minden gyer- meket. Eddig a gazdagoknak tehetségtelen gyer- mekei is tudományos iskolákat végeztek, míg a leg- kiválóbb szellemi képesség is elveszett, h a nem volt m ó d j á b a n a tanulás. E z u t á n mindenki a képes- ségeinek megfelelő pályára kerül é3 így mindenki meg fogja találni a neki megfelelő helyet, ahol éréit
• legjobban érvényesítheti a jövő t á - ^ '1 "lomban min- den embertestvérünk közös hasznára.
