tekinti és nem pusztán a biológiai, h a n e m a társa-dalmi, etikai, gazdasági, kulturális vonatkozásokra, szóval a környezetre, az úgynevezett miliőre is tekin-tettel van.
Világos, hogy a fajegészségügy szélesebb területét öleli fel a t u d o m á n y n a k ; a fajegészségügy a t u d o -mányszak egésze és az eugenika e n n e k kisebb része csupán. Minthogy a f a j r a nemcsak biológiai tényezők vannak befolyással, világos, hogy a fajegészségügy szélesebb alapokon nyugszik, mint af tisztán biológiai szempontokat mérlegelő eugenika. Minthogy t o v á b b á a f a j egyedekből áll, amelyeknek minőségétől, t e s t i és szellemi erejétől f ü g g a f a j egyetemének testi és szellemi ereje, boldogulni tudása és helytállása a létért való küzdelemben : világos, hogy a z eugenika sikerei elősegítik a fajegészségügy céljainak elérését is, bár nem mindig halad e k é t tudományszak egyazon ú t o n . A statisztika azt bizonyítja, hogy a gazdaságilag rosszúlellátotí családok s zápor asága, körülijeiül négyszer akkora, mint a gazdaságilag jólellátott családok sza-porasága. Ám ugyancsak a statisztika bizonyítja a z t is, hogy a gazdaságilag jólellátott családok csecsemő- és gyermekhalandósága jávai alatta áll q gazdaságilag rosszulelláiott családok csecsemő- és gyermekkiJandó-s'ágánál. Ha e két t é n y t eugenikai nézőpontból vizs-gáljuk, arra az eredményre ke+1 j u t n u n k , hogy euge-nikai szempontból sokkal előnyösebb az egyénre é s így közvetve a f a j r a ís, h a gazdaságilag jólellátott családba születik bele, mivel a gazdaságilag jói-ellátottság inkább biztosítja mindazon feltételek
megteremtését, amelyek az egyén és közvetve a f a j boldogulását, t e s t i és szellemi erejének növelését alapozzák meg. A gazdaságilag jóleüátottság csökkenti a csecsemőhalandóságot, csökcsökkenti a t u b e r -kulózis-fertőzés lehetőségeit, holott a gazdaságilag rosszul ellátottság mindezt fokozza, tehát közvetle-nül veszélyezteti az egyént.
H a pedig e két t é n y t f a j egészségügyi nézőpontból vesszük vizsgálat alá, azt kell l á t n u n k , liogy t i s z t á n f a j egészségügyi nézőpontból a f a j r a nézve előnyö-s e b t v h a az egyén gazdaelőnyö-ságilag roelőnyö-selőnyö-szulellátott celőnyö-sa- családba születik, mivel a szaporaság nagyságát t e -kintve, ez j o b b a n biztosítja a f a j f e n n m a r a d á s á t .
Ami végső eredményben a f a j legfontosabb célja.) E két szempont összevetéséből l á t h a t j u k , h o g y az eugenika tisztán minőségi, kvalitatív, a
fajeqészség-•ügy pedig inkább számszerű, kvantitatív előnyökre tönkszik, amelyeket époly fontosakvak ítél. mint a kvalüatw tlőnyöket.
Ezek alapján m á r mindenki eldöntheti azt a k é r -dést, hogy mire v a n tehát i n k á b b szükség: eugeni-kára, avagy fajegészségügyre, vagyis mi f o n t o s a b b számunkra : kevesebb, de testileg é s szellemileg erős, jólellátott ée boldog ember, a v a g y kevésbbé erős, kevésbbé jólellátott és kevésbbé boldog u g y a n , d e t ö b b ember? Kétségtelen, hogy a kevés, de erős, a betegségekkel szemben j o b b a n ellentálló omber i n k á b b b i z t o s í t h a t j a az állam, a társadalom, a n é p egyttemének boldogulását.
Azt kell tehát m o n d a n u n k , hogy a kvalitatív ember-termelis számunkra sokkal több előnyt biztosít, mint a kvantitatív, v a g y i s sokkal fontosabb s z á m u n k r a , hogy milyen embereket hozunk a világra, m i n t az, hogy mennyit.
Az ougenikai morál tehát azt mondja, h o g y több embert és silányabb embert hozni a világra, mint ahány nak etikai, szociális, gazdasági ellátásáról és
ellátható-ságáról gondoslmdni tudunk, bwn a gyermek és a tárni' dalom ellen, tulajdonképen nagyobb bűn, mint ciz egyke.
É s ezzel m á r a d v a is van az embertermelésbe be-avatkozni a k a r ó k ú t j a . Meg kell érttetni mindenki-vel, hogy az anyaság nincsen befejezve a szüléssel, de t u l a j d o n k é p e n akkor kezdődik. Meg kel! é r t t e t n i mindenkivel, hogy csak annyi gyermeket, szabad a világra hoznia, amennyinek becsületes, emberi módon való felnevelését biztosítani tudja. Mert n e m l e h e t egészséges morál az, amely a látszat szerint csak-nem kizárólag a temetők megtöltésére szüli meg a gyermekek t ö m e g é t .
Amint f e n t e b b m o n d o t t a m , a gazdaságilag jói-ellátottság csökkenti a csecsemő- és gyermekhalandó-ságot, bár igaz, hogy u g y a n a k k o r csökkenti a sza-poraságot is. Ugyanezt az összefüggést m u t a t j a a kultúra különböző fokain álló városok vagy vidékek, országrészek gyermekhalandóságának és születési számának összehasonlítása. Ámbár pl. Zomborban 1000 l a k ó s r a számítva sokkal több az ú j s z ü l ö t t , mint ugyanezen idő alatt Budapesten, a két város-ban egy év elteltével csaknem azonos számú csecsemő van életben, m«*rt a csecsemőhalandóság jóval na-gyobb Zomborban. mint B u d a p e s t e n és így tulajdon-képen nem az a fontos, hogy minél több csecsemő szü-lessék meg Zomborban, hanem az. hogy a megszületett csecsemők mennél nagyobb számban tartassanak meg és neveltessem: fel.
És i t t érintkezik a z u t á n az eugenikai szempont a fajegészségi szempontokkal. Az anya.- és csecsemő-védelem t i s z t á n k v a n t i t a t í v előnyökre töráksrak.
Ez az a n y a - és csecsernővédJem az e l t ű n t társada-lomban és államrendben a legnagyobb mértékben antiszociális és militarista volt. A m o s t elbukott t á r s a d a l o m b a n t . i. védelemre a legrosszabb anyagi helyzetben levő anyák és csecsemőik szorultak.
Ezeket tulajdonképen, h a megmentenünk sikerült, a kizsákmányoló osztályok és a militarizmus szá-mára m e n t e t t ü k meg. M i n d e n ve-szcíy ezett csecsemő megmentésével egy ú j a b b eszközt a d t u n k a 'kizsák-mányoló kapitalista-társadalom kezébe, amellyé! épen azok ellen fordul, akik közül m e g m e n t e t t ü k á halál jelöltjét. Hozzájárul ez a dolgozó proletariátus élet-színvonalának további lenyomásához ; biológiai szem-pontból t e h á t ahhoz, h o g y degenerálja, hogy 'de-generáltságábói kiemelkedni ne engedje, hogy vég*
eredményben elpus • tsa és így ú t a t '.engedjen a ter-mészetes kiválasztódásnak, amely az erősek fent-m a r a d á s á b a n és a g y ö n g é k elpusztításában éli ki magát. Természetes, h o g y ezért nem az anya- és csecsemővédelmi akció a felelős, h a n e m a társada-lom r e n d j e , amely ezt n e m c s a k megengedte, de amely egyenesen ezen alapult.
A szociális államban a kvantitatív fajegészségügy»
nek ezen veszedelme megszűnik, minthogy nem lesz benne Icizsákmányoló és kizsákmányolt, az életstandard nem sülyedhet egy bizonyos átlagos színvonal clá s így a kvantitatív embertermelés tulajdonképen eggyé lesz a kvalitatív embertermeléssel.
Minthogy azonban a szociális állam egyelőre nincs még i t t , a mai viszonyok felé kell f o r d u l n u n k .
A népesség szaporodásának, vagyis az emberi fajok f e n t m a r a d á s á n a k két típusát ismerjük. Az egyik szaporodási t í p u s sok születéssel és sok halá-lozással, a másik t í p u s kevés születéssel és kevés halálozással jár. Be kell látnunk, hogy ez az utóbbi az okszerűbb, azgészszerűbb. AThíg a népesség 1 0 0
5—6. szám. Néptanítók T.apja 5
lélekkel szaporodott, b e k ö v e t k e z e t t : Hollandiában 190 szülés, !»0 halálozás, összesen 280 élet-halál-eset, Németországban 251 szülés, 151 halálozás, összesen 402 élet-halál-eset, Magyarországban 348 szülés, 248 halálozás, összesen 596 élet-halál eset.
E kis statisztikából l á t h a t j u k , mennyire irracionális Magyarország szaporodása Hollandiáéhoz képest;
mennyi vagyoni és vérbeli áldozattal szaporodik Magyarország. 1000 lakosra pl. Svédországban 25"6 szülés ós 14-6 halálozás esik, úgy, hogy Svédország szaporodása 1000 lélekre s z á m í t v a : 11. Magyar-országban ugyancsak 11 az 1000 lakosra eső sza-porodás, de ezt a szaporodást 36 szüléssel és 25 halá-lozással éri el.
Világos, hogy az ideális cél, az igazi eugenikai
^ morál szerint az, hogy minél kisebb halálozási arány mellett, minél kisebb számú szüléssel tudjunk sza-porodni.
Magyarországon a mai halálozási arányszámok mellett, — amint azt Madzsar József k i m u t a t t a — ha minden családnak két gyermeke születnék, 75 év alatt az ország lakossága felére sftlyedne alá. Arra, hogy a népesség legalább is ne csökkenjen, minden családnak három gyermekének kell lennie. H a pedig meg a k a r j u k t a r t a n i a mai szaporodási számot, a 11-et 1000 lakosra, akkor minden családnak négy gyermekének kell lennie.
Eégen k i m u t a t t a m , hogy nálunk, különösen az Alföldön, az anyák legtöbbje 30 éves korában már 8—10—12 gyermeknek adott életet, valósággal szülő-géppé lett, emiatt időelőtt elnyomorodott és vég-eredményben alig van családonkint átlagban négy gyermeknél több. A nagy gyorsasággal egymásután történt szülések nemcsak az anyát teszik idő előtt tönkre, de épen a szülések közti kis idődifferencia miatt a született gyermeked is gyengébbek, kevésbbé ellent állók, kevesebb rágondolással ellátottak és adják az úgyneve-zett veleszületett gyengeségben elhdltak nagy tömegét.
Az egyke ellen nem kevésbbé kell tehát küzdenünk, mint a túlszülések ellen, sőt talán ez utóbbi ellen még inkább, mert ez nemcsak az utódokat, de az anyá-k a t is tönanyá-kreteszi. És nem a szüléseanyá-k foanyá-kozása az, amire törekednünk kell, hanem a higiénés kulturát és az eugenikai morált a nép széles rétegeibe bevinnünk.
Az anyaság igazi moráljának megteremtése vár reánk, amely a születéssel kezdetét vevő anyaság elismertetésében ós a kevésszámú, de ellentállóbb gyermeknek emberré nevelésének céljában l á t j a az ú t j á t . ® Pártos Zoltán dr,
;V
Szemle.
A forradalom stréberei.
Egyszerre hét rendes tanárt nevezett ki a budapesti egyetem jogi karára az ríj közoktatási miniszter.
Az egyetem tanácsához intézett leiratában hivatko-z o t t arra hogy a jogi kar tárgyalásai shivatko-zerint a gyöke-res átalakulásra nincsen meg a tanártestületben a szükséges készség és ezért az ú j tanárokat a kar hozzájárulása nélkül nevezi ki. A kar hozzászólásá-nak'kikérését, amelyet a múltban személyi és párt-politikai okokból különben is nem egyszer figyelmen kívül hagytak, ezúttal a forradalom szellemi Vívmá-nyainak érdekében kellett mellőznie,
Az ú j tanárok dr. Ágoston Péter a magánjog, dr. Far-kas Geyza az agrárpolitika, dr. Jászi Oszkár a szocioló-gia, dr. Kovács Gábor a társadalom-gazdaságtan, dr. Rónai Zoltán a politika, dr. Varga J e n ő a gazdaság-politika és dr. Vámbéry Busztem a büntetőjog tan-székére kerültek.
Az ú j tanárok úgy a hazai, mint az egész európai tudományos világban jól ismeri nevek s valamennyien olyan emberek, akik tudományos meggyőződéseiket hosszú időn keresztül törhetetlen lelkesedéssel képvi-selték a céhbeli hivatalos tudomány korifeusaival szemben. A tudománynak olyan elszánt aszketái ezek valamennyien, akikről minden sarki hordár megjósolta már, hogy nem lesz belőlük semmi. A sarki hordárok azonban ez egyszer rossz próféták voltak, mert ezek a kíméletlen, szókimondó igazság-keresők mégis csak eljutottak az ódon Alma Mater mohos falai közé. Pedig valamennyien elkövettek mindent, hogy ez meg ne történhessék ; az öreg tanár urak ós a befolyásos politikusok kegyei helyett foly-tonosan az előítélet nélküli tudományos igazságokat k e r e s t é k ; aztán meggyőződéseiket minden körül-mények között kimondották és véleményeikhez kono-kul ragaszkodtak ; akadémikusokra — még kegyel-mes urakra is — rábizonyították, hogy tökfilkók;
a közvélemény babonáiról, sok nemzeti hagyomány-ról kimutatták, hogy semmi alapjuk nincs, csak a tömegek ámítására valók stb. és most- «zíket a •tapin-tatlan embereket, akiknek még csak ?t>konságuk és összeköttetésük sincsen az öreg tudósok között, csakúgy egyszerűen kinevezi ez a miniszter egyetemi nyflVános rendes t a n á r o k k á . .. H á t ez bizony a legcsúnyább stfóberség! Senkijük sem volt az egyete-men, sem a minisztériumokban, nem protezsálta őket senki, de ők azért csak tanultak, dolgoztak és végre is hosszú, nehéz munkával kistróberkedték maguknak az egyetemi tanárságot. Valóban kár-hozatos erőszakosság az ilyen. S a nemzeti hagyomá-nyokkal is annyira ellenkezik.
Vallás védelmi szövetség
van alakulóban «a veszedelemben levő vallás, az ístea és az oltár» védelmére; t a g j a lehet «bármely keresz-tény és nemkereszkeresz-tény valláshoz*, bármely társa-dalmi osztályhoz tartozó egyén ; toborzó felhívásukat ebben a hangnemben terjesztik országszerte. «Apák!
Anyák! Ne engedjük a m i gyermekeink vallásos hi-tét m e g ö l n i ! . . . Legyünk mindnyájan vallásnunk buzgó védői és apostolai és munkánk bére !-;>.z a i erős, az egységes, a hatalmas, magyar hazánk.* Ezt az izgató, demagóg írást kézről-kézre a d j á k s egy-idei iileg nyilatkozatokat gyűjtenek, amelyeken a j aláírók polgári becsületszavukkal örökre elkötelezik magukat a klerikalizmusnak. Á nyilatkozat így szól:
(-Kötelezem magamat, hogy a kormányzatot a nemzet és hazánk területi épségét védő munkájában teljes erőmmel támogatom, azonban úgy a községi, mint az országos képviselők választásánál csak arra adom szavazatomat, aki kötelező ígéretet tesz, liogj vallásellenes irányzatot vagy ily irányú törvény-javaslatot, az egyház ós állam szétválasztását ss így a hitoktatásnak iskolákból valá kizárását célzó javaslatokat nem szavazza meg. Ezen egyszer é*
mindenkorra szóló igéretemet polgári becsületszar
6 Néptanítók I^apja 5—6. s.?ám.
megválasztották a tisztikart, délután 3 órakor a z elnök berekesztette a tanácskozást. Egyszóval a p a p i t a n á c s kongresszusa igen k e v é s kihagyással m a g á é v á t e t t e az antiklerikálizmus p r o g r a m m j á n a k egész kritikai részét. A papság nevelésének, hivatali szervezetének, m u n k á l k o d á s á n a k , j a v a d a l m a z á s á n a k és m a g á n életének m i n d e n részében több-kevesabb gyökeres reformot k í v á n n a k m a g u k az érdekelt p a p o k is és pedig nyilvánvalóan nemcsak önző osztályérdekből, h a n e m az egyház és a hitélet szem-p o n t j á b ó l i s . . . Csakhogy akkor h á t miért b á n t j a a m i antiklerikálizmusnnkat az Alkotmány? — Miért ? vámmal erősítem meg és a mindenkori köapont ez
irányban való bármikori fölhívásának eleget teszek H á t á m ítélje meg mindenki, hogy nem a jóhiszemű együgyűség félrévezetése-e ez az egész titkos mozga-lom? H á t csakugyan veszedelemben v a n Magyar-országban a vallás, az Isten, az oltár? H á t v a n i t t a politikában vallásellenes i r á n y z a t ? . . . Szó sincs minderről és ez az egész alattomos izgatás, csak a papok fogyóban lévő h a t a l m á n a k megmentésére való sunyi kaland, amelytől a klérusnak nagy része is bizonyára t á v o l áll. A s a n d a mészáros együgyű ra-vaszsága ma már nem igen fizeti ki magát.
A r. k a t . Papi Tanács
j a n u á r 16. és 17-én a Szent István-társulat dísz-termében t a r t o t t a első kongresszusát. A vezetőségben és a résztvevők közt képviselve van csekély számban az enyhén konzervatív, mérsékeltebb elein is, de a túlnyomó rész fiatalság, az egyetemről n e m rég ki-röppent papok, akik j o b b a n megértik az idők
változá-s á t .
Az első n a p nagyrészt elvi jelentőségű vitatkozá-sokkal és súrlódávitatkozá-sokkal telt el, a második napon ellenben m á r egészen m o d e m kerékvágásba z ö k k e n t a tárgyalás.
Szalay Mátyás elnök m e g n y i t j a a gyűlést. Szomor Béla jegyző felolvassa az alapszabályt ervezetet, me-lyet egyhangúan elfogadnak. Több felszólalás u t á n kisebb-nagyobb szótöbbségekkel elfogadták a követ-kező h a t á r o z a t i j a v a s l a t o k a t : a papnev'elés gyökeres reformja, a rozoga szemináriumok újjáépítése, az alsópapság anyagi helyzetének javítása, nyugdíj-reform, szanatóriumok, üdülőhelyek és betegse-gélyző pénztárak létesítése, r párbér és kepe eltörlése, szolgálati pragmatika, külön püspökség felállítása Budapesten, a túlnépes plébániák decentralizálása, a nemzeti nyelv érvényesülése egyes szertartásoknál, a püspökválasztás, a kanonoki intézmény és a bre-viárium reformja, magyar mmciatura felállítása, a reverenda viselésének az egyházi szertartásokra való korlátózása és komoly polgári ruha általános enge-délyezése. Mészáros -János prelátus i n d í t v á n y á r a ki-m o n d j á k , hogy a káplánság eltörlését n e ki-m helyeslik, Pálmay Ferenc j a v a s l a t á r a bizottságot küldenek ki a pragmatika kidolgozására. Várossy Gyula előterjesz-t e előterjesz-t előterjesz-t e a délmagyarországi papielőterjesz-tanács i n d í előterjesz-t v á n y á előterjesz-t a papi nőtlenség eltörlésére. Az indítvány t á r g y a l á s a előtt az elnök kijelentette, hogy semmiféle olyan határo-zat meghohatáro-zatalát, amely a Paseendi enciklikába ütkö-zik, nem engedheti meg. Az indítvány szerint a papi nőúenséget sürgősen el kell törülni, mert a cölibátus századok ó t a nyílt sebe PZ e g y h á z n a k ; kasztételre k á r h o z t a t j a a papságot a civilizált népek között és ezernyi megbotránkozásra ad okot a híveknek.
Élesen kikel a rettenetes gazdaasszony-rendszer ellen s idézetekkel k i m u t a t j a , hogy a világi p a p o k cölibá-t u s a n e m Kriszcölibá-tuscölibá-tól ered. Indícölibá-tványozza, hogy min-den pap megnősülhessen felszentelése után, sőt özvegy-ség esetén több ízben is. A csak nősülés miswt aposzta-ziált papok jelentkezésük esetén vétessenek vissza a papi szolgálatba. Várossy Gyida j a v a s l a t á r a az indít-v á n y t t o indít-v á b b i eljárás indít-végett a Pro moribus bizottság-hoz utasították azzal, hogy az a püspöki karbizottság-hoz és Rómá-hoz fordidjon a kéráésnek a papság jemára való sürgős elintézése végett. Majd elfogadták a költségvetést és
A z o k t a t á s m ó d s z e r e t e k i n t e t é b e n is új k ö v e t e l é s t kell f e l á l l í t a n u n k . A m ó d s z e r t a n t ö r t é n e t e szerint s k o l a s z t i k u s o k p r é d i k á l ó s z ó -t a n í -t á s a i u -t á n a k é p e k n e k , m a j d a d o l g o k n a k s z e m l é l t e t é s e k ö v e t k e z e t t a z o k t a t á s t ö r t é n e t é -b e n . H o s s z ú m e d d ő i d ő k m ú l v a t é r t ü n k á t a h e r b á r i u m o k , a k i t ö m ö t t á l l a t o k , a s k a t u l y á -z o t t á s v á n y o k s -z e m l é l t e t é s e u t á n arra, h o g y k i r á n d u l á s o k r a v i g y ü k n ö v e n d é k e i n k e t , a l i e l ő k t e r m é s z e t i k ö r n y e z e t ü k b e n l á t h a s s á k s u a -g u k a t a z e l e v e n á l l a t o k a t é s a z é l ő n ö v é n y e k e t . I f g v e , m i l y e n m á s t u d á s a z , h a a t a n u l ó a z
« E i ő t t e m v a n é s z a k , h á t a m m ö g ö t t d é l . . .»
s t b . v e r s i k e b e s z a j k ó s á s a h e l y e t t k ü n n a n a p -s ü t é -s e -s -s z a b a d é g a l a t t t á j é k o z ó d i k . É -s m i l y e n m á s n a k la j a a s e r d ü l ő g y e r m e k az e g é s z é l e t e t , ha az i s k o l a i m ű h e l y b e n a m a g a e r e j é v e l s t u d á s á v a l e l k é s z í t i a h a s z n o s k i s d o l g o k n a k e g é s z sorát. A v a l ó s á g n a k k ö z v e t l e n s z e m l é -l e t e s a m u n k a ö r ö m e e g c s z e n m á s v i -l á g b a e m e l i át a g y e r m e k g o n d o l k o d á s á t , az i s k o l a -s z o b á b ó l k i v i -s z i ő t a v a l ó é l e t b e , a -s z ó b e l i p a r a n c s o k é s s z a b á l y o k s z ö g l e t e s kis v i l á g á b ó l b e l e h e l y e z i ő t a t e r m é s z e t i é l e t t ö r v é n y s z e r ű -s é g e i b e . Mo-st m á r a k í -s é r l e t i l é l e k t a n n a k é -s a m u n k a - i s k o l a i t a p a s z t a l a t o k n a k e r e d m é n y e g y a n á n t m é l t á n k ö v e t e l h e t j ü k a X X . s z á z a d n é p i s k o l á j a s z á m á r a M a g y a r o r s z á g o n is a z t , h o g y t a n í t á s a i n k b a n a g y e r m e k a k t i v i t á s a m e n n é l n a g y o b b m é r t é k b e n é s m e n n é l t ö b b o l d a l ú a n k a p j o n h e l y e t . A t a n í t á s o k h a l l g a t á -s á n a k , t o v á b b á a k é p e k , t á r g y a k é -s k í -s é r l e t e k s z e m l é l e t é n e k t é t l e n p a s s z i v i t á s á t l e h e t ő l e g m i n d e n a l k a l o m m a l a g y e r m e k a k t í v k ö z r e m ű k ö d é s é v e l k e l l h e l y e t t e s í t e n ü n k . A k í s é r l e -t e k e -t l e h e -t ő l e g m i n d e n a l k a l o m m a l ő m a g a v é g e z z e , á p o l j o n n ö v é n y t , g o n d o z z o n á l l a t o t é s e t e v é k e n y s é g é n e k k i s e b b - n a g y o b b m u n k á j a k ö z b e n s z e r e z z e n o l y a n s z e m é l y e s t a p a s z t a l a t o k a t , a m e l y e k r e az i s k o l a t a n í t á s a i t föl l e h e s -s e n é p í t e n i . A z i -s k o l a o k t a t ó m u n k á j a n y ú l j o n b e l e a g y e r m e k i s k o l á n k í v ü l i é l e t é b e , a d j o n n e k i b i z t a t á s o k a t és f e l a d a t o k a t o t t h o n i m e g
-4. szám. Néptanítók X,apja 7
figyelésekre é s k í s é r l e t e k r e ; kérje s z á m o n t a -p a s z t a l a t a i t , h o g y í g y r á s z o k t a s s a , r á n e v e l j e a z e l é j e l é p ő j e l e n s é g e k á l l a n d ó e l e m z é s e i r e , a z o k o k é s k ö v e t k e z m é n y e k f o l y t o n o s f ü r k é -s z é -s é r e . A t a n í t á -s o k p e d i g m e n n é l n a g y o b b m é r t é k b e n a g y e r m e k i l y e t é n m e g f i g y e l é s e i n e k , t a p a s z t a l a t a i n a k e g y b e v e t é s é b ő l , k ö v e t k e z m é n y e i n e k k i m u t a t á s á b ó l é s m i n d e z e k n e k f ö l -v i l á g o s í t ó b o n c o l g a t á s á b ó l á l l j o n . A t á r g y i t u d a t t a r t a l o m l e g y e n u g y a n a z a l a p j a az e g é s z t e r m é s z e t t u d o m á n y i o k t a t á s n a k , de b e n n e a l e g l é n y e g e s e b b f e l a d a t j u s s o n á l l a n d ó a n a tan u l ó s z e m é l y e s t e v é k e tan y s é g é tan e k . E g é s z t a -n í t á s u -n k -n a k -n a g y é l é -n k s é g e t k ö l c s ö -n ö z s a g y e r m e k e k á l l a n d ó é r d e k l ő d é s é t b i z t o s í t j a a z i l y e n m ó d s z e r e s e l j á r á s , a m e l y n e m c s a k a z ú j i s m e r e t a n y a g g y o r s a b b m e g é e t é s é t , k ö n n y e b b f ö l f o g á s á t , h a n e m a n n a k m a r a d a n d ó b b m e g -r ö g z í t é s é t is b i z t o s í t j a . A z e l j á -r á s f o f o n t o s s á g a a z o n b a n m é g s e m a t e c h n i k a i e l ő n y ö k b e n , h a -n e m a b b a -n a l é l e k t a -n i h a t á s b a -n r e j l i k , a m e l y e t a t a n u l ó b a n a m e g f i g y e l é s n e k , a k í s é r l e t n e k , a g o n d o l a t i e l e m z é s n e k s z e m é l y e s a k t i v i t á s a v á l t k i . H a a p o n t o s a b b s z e m l é l t e t é s , a j o b b k í s é r -l e t s t b . c s a k arra s z o -l g á -l , h o g y a g y e r m e k k ö n n y e b b e n é s m a r a d a n d ó b b a n t a n u l j a m e g a z új i s m e r e t a n y a g o t r a k k o r mi i l y m ó d o n c s a k a m a g u n k t e c h n i k a i m u n k á j á t , a m ó d -s z e r e -s k e z e l é -s t j a v í t o t t u k m e g , de o k t a t á -s i e r e d m é n y ü n k . a r é g i m e d d ő f o k o n m a r a d t , t a n í t v á n y a i n k e g y c s o m ó h o l t i s m e r e t a n y a g o t v i s z n e k m a g u k k a l a z é k t b e , a m e l y n e k s o h a s e m m i h a s z n á t n e m t u d j á k v e n n i . H a e l l e n b e n a z i s m e r e t s z a p o r í t á s n a k f e n t e b b v á z o l t m ű v e
-l e t e i t ő k m a g u k á t é -l i k , a z o k h o z h o z z á s z o k n a k :
* . k k o r a z i s m e r e t a n y a g é n k í v ü l m a g u k k a l v i -s z i k a z é l e t b e a f ü r k é -s z ő e l e m z é -s n e k é-s a k o n ; s r . r u k t i v ö s s z e k a p c s o l á s n a k olyan, m e g s z o k á s á t , a m e l y m á s o d i k t e r m é s z e t ü k k é v á l i k . A r é g i k i s l e c k e f ö l m o n d ó k h e l y é t e l f o g l a l j á k í g y a z o k o s k o d ó , e l e v e n k i s e z e r m e s t e r e k .
V i l á g o s a n k e l l l á t n u n k , h o g y a m a i m a g y a r n é p i s k o l á k b a n a z é s z a k a m e r i k a i é s n y u g a t e u r ó p a i m u n k a i s k o l á t m a m é g n e m h o n o s í t -h a t j u k m e g é s í g y a n n a k s e m t a n t e r v i , s e m m ó d s z e r i p r o b l é m á i t n e m e r ő s z a k o l h a t j u k m a g u n k r a . N e m is k í v á n o m a f e n t e b b i m e g j e g y -z é s e k k e l a -z t a h a m i s l á t s -z a t o t t á m a s -z t a n i , m i n t h a i l y e n a l k a l m i s z u r r o g á t u m o k k á ! a m u n -k á n a -k p s z i c h o l ó g i a i , é l e t t a n i é s e r -k ö l c s i n a g y n e v e l ő é r t é k e i t v i n n é n k b e a m a i m a g y a r n é p i s k o l a s o k m e d d ő s k o l a s z t i c i z m u s a k ö z é . C s u p á n a m ó d s z e r i h a l a d á s n a k e g y lépé: é t j e l e n t i a z , h a a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k t a n í t á s a t e r é n a t a n u l ó s z e m é l y e s t e v é k e n y s é g é n e k e l v é t g y a k o r l a t i l a g a l k a l m a z z u k . A z é r d e k l ő d é s f ö l k e l t é s é n e k , a z e g y é n i t e v é k e n y s é g ö s z t ö n -z é s é n e k é s a t e l j e s m e g g y ő -z é s n e k h a t a l m a s e s z k ö z e r e j l i k e b b e n a m ó d s z e r i e l j á r á s b a n . N é h á n y o l y a n a l k a l o m , a m k y b e n a t á r u l ó a
m a g a m u n k á j a a l a t t á t é l i a z ú j m e g l á t á s o k n a k , n e m s e j t e t t t ö r t é n é s e k n e k i z g a l m a i t éí ö r ö m e i t , a t a n í t ó m i n d e n m u n k á j á r a n a g y o p t e r m é k e n y í t ő h a t á s t f o g g y a k o r o l n i . A r á n y l a g k e v é s s z á m ú é ' m é n n y e l t e l í t h e t j ü k e g é s z o k t a t á s u n k a t ; a z a g y e r m e k , a m e l y i k e g y s z e r k é t s z e r e l v é g e z t e ö n á l l ó a n , s a j á t é r z é k s z e r v e i -v e i -v a l a m e l y t ö r -v é n y s z e r ű j e l e n s é g n e k a fel f e d e z é s é t , a z i l y e n é l m é n y e k r ő l s o h a s e m f e k d k e z i k m e g s e z e k r e e m l é k e z v e s o k k a l s z i l á r d a b b m e g g y ő z ő d é s e k e t szerez m a j d a t a n í t ó s z ó b e l i e l ő a d á s a i b ó l i s , m i n t h a egés2 iskolai p á l y á j á n k e r e s z t ü l c s u p á n p a s s z i v t á r g y a l e t t v o l n a a z o k t a t ó s z ó z u h a t a g o k n a k . A z is-k o l a i o is-k t a t á s e g é s z a n y a g á t l e h e í e t is-k n i l y e n b e h a t ó a n , e g y é n i á t é l é s e k e n k e r e s z t ü l v e z e t n i 5 de h a a t a n í t ó m i n d e n o s z t á l y s z á m á r a k i keresi a l e g ü p k t u a b b l e h e t ő s é g e k e t , e z e k m e g -f e l e l ő , t ü r e l m e s -f ö l d o l g o z á s a u t á n m á s a n y a g t a n í t á s a k ö z b e n is b í z v á s t h i v a t k o z h a t i k e z e k e r e d m é n y e d r e . H a a k ü l ö n b e n is f e l e s l e g e s teljes r e n d s z e r e s s é g r ő l ú g y i s le k e l l m o n d a n u n k , a k k o r e z a v á l o g a t á s n e m lesz l e h e t e t l e n . K é t s é g t e l e n a z o n b a n , h o g y az e g y e s h e l y i t a n t e r v e k n e k é s e g y é n i t a n m e n e t e k n e k p e d r -g ó -g i a é r t é k e l é s é n é l a l e -g f o n t o s a b b s z e m p o n t o k e g y i k e c s a k a z l e h e t , h o g y e z a v á l o g a t á s e g y
-íelói a t á r g y i , m á s f e l ő l a z a l a k i k é p z é s c é l j a i t m e n n y i r e t u d t a k i m e r í t e n i ?
Kdkosy Ödön.
a l a k u l t m e g f . l i ó 2 0 á n B u d a p e s t e n . H o s s z a s e l ő -k é s z ü l e t é s v e r b u v á l á s e l ő z t e m e g e z t a -k o n g r e s s z u s t s a m i k o r a k ü l d ö t t e k v é g r e v a l a h á r a s z e m t ő l -s z e r á b e á l l t a k e g y m á -s -s a l , m a g u k -s e m h i t t e k a s z e m ü k n e k : o l y k e v e s e n v o l t a k . A l a p o k b a n é s a m i n i s z t e r i h i v a t a l o k b a n a n n y i é s a n n y i e z e r
« n e v e l ő m u n k á s r ó l * m e n n y d ö r ö g t e k , h o g y k o m o -l y a n v e t t é k s z e r v e z k e d é s ü k e t . K o m o -l y a n v e t t é k , m e r t h i s z e n a z ö s s z e s t a n í t ó i k a t e g ó r i á k b ó l e g y -s é g e -s , k o m o l y p r o g r a m m k ö - z é -s e r e g l ő t á b o r n a g y e r ő t j e l e n t , a m e l l y e l m i n d e n k o r m á n y n a k s z á -m o l n i a k*-11.
D e m i t l á t t u n k ? I l y e n m u n k á r a a l k a l m a t l a n , e l v e k n é l k ü l i e m b e r e k v á s á r i l á r m á v a l b e l e d o b t á k
a k ö z v é l e m é n y b e a tmevelő munkások!) t e t s z e t ő s é s d i v a t o s j e l s z a v á t , a m i t s z e r t e a z o r s z á g b a n n a g y l e l k e s e d é s s e l k a p t a k f e l k a r t á r s a i n k s t ö m ö r ü l n i k e z d t e k , m e r t h a t a l m a s p r o g r a m m o t , b á t o r c é l k i t ű z é s t s e j t e t t e k a s z a v a k m ö g ö t t . H o s s z ú h ó n a -p o k o n á t a z o n b a n m i s e m t ö r t é n t , a z e l ő k é s z í t ő b i z o t t s á g n e m a d o t t p r o g r a m m o t , a z a l a k u l ó g y ű l é s t t ö b b í z b e n e l h a l a s z t o t t á k , e g y s z ó v a l a t ö m e g e k m e g s z e r v e z é s e n e m s i k e r ü l t s M a g y a r
-o r s z á g n a k k ö r ü l b e l ü l 5 0 , 0 0 0 n e v e l ő m u n k á s á t n e m t u d t á k m e g m o z d í t a n i .
Az a l a k u l ó g y ű l é s e n dr. Papp Illés s z o l n o k i
134 Néptanítók I^ apja 5—6. s.?ám.
k a r t á r s u n k s z á m o n is k é r t e a z e l n ö k t ő l , h o g y v o l t a k é p e n h á p y n e v e l ő m u n k á s n e v é b e n t á r g y a l
-n a k é s a l a k u l n a k m e g . A z e l n ö k b e v a l l o t t a , h o g y nincs p o z i t í v a d a t u k a r r ó l , h o g y h á n y a n v a n n a k ,
<Ie 8 0 « k a m a r a » m e g a l a k u l á s á r ó l t u d . N o s , 8 0 k a
-m a r a k ö z ü l m i n d ö s s z e 2 4 k é p v i s e l t e t t e m a g á t . E k i k ü l d ö t t e k 4 7 8 0 t a g n e v é b e n t a n á c s k o z t a k . C s a k h o g y m é g e z s e r e á l i s s z á m , m e r t a z ó t a e z e n
t a g o k k ö z ü l i s s o k a n b e l é p t e k a s z o c i á l i s t a t a n í t ó k s z a k s z e r v e z e t é b e . A n e v e l ő m u n k á s o k v e z e t ő s é g e l . i . a z o n a c í m e n , h o g y ő k n e m p o l i t i z á l n a k , m i n d e n k i t s z e r e t n é n e k k e b l ü k r e ö l e l n i s e z é r t e g y á l t a l á b a n n e m v a l l a n a k s z í n t . E z a z e l j á r á s e g y f e l ő l a z ő s z i n t e s é g h i á n y a , m á s f e l ő l p e d i g ö n -á m l t -á s . O l y a n e g y e s ü l e t r e , a m e l y n e m t ű z k i m a g a e l é k u l t u r c é l o k a t , a m e l y n e k n i n c s r é s z l e -t e k b e m e n ő m u n k a p r o g r a m m j a , a r r a n i n c s e n s z ü k s é g e s e m a n e v e l ő m u n k á s o k n a k , s e m a z u r s z á g n a k .
A k ö z g y ű l é s e l n ö k e Szerényi Nándor m e g n y i t ó b e s z é d é b e n a z t h a n g s ú l y o z t a , h o g y a s z ö v e t s é g
~ „ s a k a kari öntudatot akarja létrehozni s e n n e k b i z t o s í t á s á r a t e r v e z i a onevelö munkások kamará-ját». E z a k i s k o n c e p c i ó e l é g i s v o l t a h h o z , h o g y a g o n d o l k o d ó t a n í t ó k a t é s t a n á r o k a t e l r i a s s z a a z ú j « s z ö v e t s é g é t ő l » . S e m m i m á s p o z i t í v u m , c s a k a k a r i ö n t u d a t é s a k a m a r a . Kamara ! H á t a z e l ő -k é s z í t ő b i z o t t s á g b a n n e m t u d t á -k a z t , h o g y a k a m a r a i r e n d s z e r a s z a b a d f o g l a l k o z á s ú , f ü g g e t i e n e l e m e k s z á m á r a s z a b o t t i n t é z m é n y ? O r v o s -n a k , ü g y v é d -n e k , k e r e s k e d ő -n e k é s i p a r o s -n a k l e h e t
k a m a r á j a , m e r t e z e k f ü g g e t l e n e k m i n d e n k o r -m á n y t ó l . É s a k a -m a r á k h i v a t á s a , h a t á s k ö r e i s e g é s z e n m á s , m i n t a m i r e a t a n í t ó s á g n a k s z ü k s é g e v a n . A m i t a z o k t a t ó k a k a m a r á t ó l v á r n a k , a z t e g y t i s z t e s s é g e s szolgálati pragmatikától s o k k a l i n k á b b m e g k a p h a t j u k . E z a z e g y e t l e n o l y a n k ö z . é r d e k ű ü g y , a m e l y a z o k t a t ó s z e m é l y z e t m i n d e n e g y e s t a g j a s z á m á r a e g y a r á n t s z ü k s é g e s , h a a
m a g a s z o l g á l a t i f ü g g e t l e n s é g é t é s e l ő m e n e t e l i é r d e k e i t b i z t o s í t a n i k í v á n j a . M i n d e n m á s k ö z é r d e k ű ü g y e i n k e l l e n b e n m á r v i l á g n é z e t e k s z e r i n t i t a g o z ó -d á s t i -d é z n e k e l ő k ö z ö t t ü n k , ú g y h o g y s o h a s e m
lesz l e h e t s é g e s , d e n e m i s l e n n e c é l s z e r ű , h a a z o r s z á g e g é s z o k t a t ó s z e m é l y z e t e e g y e t l e n e g y s z e r v e z e t b e t ö m ö r ü l n e . K é t s é g t e l e n , h o g y n e m t u d -n á -n k e g y s é g e s k u l t u r p r o g r a m m b a -n m i -n d -n y á j a -n m e g e g y e z n i ; n e m i s á l l h a t u n k t e h á t ö s s z e e g y s z e r v e z e t b e . A k ü l ö n b ö z ő k u l t u r p r o g r a m m o k é r t c s a k k ü l ö n - k ü l ö n szabad szervezetekben l e h e t k ü z
-d e n i ; o l y a n s z a b a -d s z e r v e z e t e k b e n , a h o v a c s a k
a z l é p b e , a k i a k i t ű z ö t t k u l t u r p r o g r a m m s i k e -rétől a m a g a g a z d a s á g i h e l y z e t é n e k j a v u l á s á t s a z i s k o l a ü g y d i a d a l á t v á r h a t j a . A z o l y a n k a m a r a , s h o v a m i n d e n k i t b e l e k é n y s z e r í t e n e k , m i n d i g is m u n k a k é p t e l e n v o l t , a z i s m a r a d ö r ö k k é , m e r t a v i l á g n é z e t e k á l l a n d ó c s a t a t e r é v é v á l i k , m i h e l y t egyegy kérdés a felszínre k e r ü l . De a k a r i ö n -t u d a -t o -t is c s a k a s z a b a d s z e r v e z e -t -t u d j a n a g y r a
í öv é l n i . P é l d á k egyfelől a t e l j e s m e d d ő s é g r e a
h i v a t a l o s t a n í t ó e g y l e t e k , m á s f e l ő l az e r e d m é n y e s m ű k ö d é s r e a» T á r s a d a l o m t u d o m á n y i T á r s a s á g n a k , a T e r m é s z e t t u d o m á n y i T á r s u l a t n a k és a m u n k á s s z a k e g y e s ü l e t e k n e k a z é l e t m ű k ö d é s e i .
N e m c s a k a v e z e t ő k n e k , d e a d e l e g á t u s o k n a k i s n a g y f o k ú t á j é k o z a t l a n s á g á t m u t a t j a a z , h o g y e z t m e g é r t e n i n e m t u d t á k s n e m f o g a d t á k e l dr. Papp Illés i n d í t v á n y á t , a k i r e á m u t a t v á n a s z ö v e t s é g p r o g r a m m j á n a k s z e g é n y e s s é g é r e , k i e m e l t e a
Ma-gyarországi Tanítók Szabad Egyesületének m a g a s s z í n v o n a l ú , g a z d a g k u l t u r p r o g r a m m j á t s a z t i n d í t v á n y o z t a , h o g y n e a l a k í t s á k m e g a n e v e l ő -m u n k á s o k s z ö v e t s é g é t , h a n e -m l é p j e n e k b e a
Magyarországi Tanítók Szabad Egyesületébe. És itt
m e g k e l l e m l í t e n ü n k Mózes Imre m i s k o l c z i i g . t a n í t ó s z á n a l m a s é s s z é g y e n l e t e s s z e r e p é t . A v e z e t ő -s é g n e k e z a -s o k k i k ö t ő b e n m e g f o r d u l t t a g j a u g y a n i s a z t j e l e n t e t t e a k o n g r e s s z u s n a k , h o g y a v e z e t ő s é g m e g k í s é r e l t e a S z a b a d E g y e s ü l e t h e z v a l ó k ö z e l e d é s t , d e a l e g r i d e g e b b v i s s z a u t a s í t á s r a t a -l á -l t . E z a z o n b a n r a v a s z b e á -l -l í t á s a a z i g a z s á g n a k . A S z a b a d E g y e s ü l e t t . i . M ó z e s I m r e s z e m é l y e i r á n t i b i z a l m a t l a n s á g á t e l ő r e b o c s á t v á n , c s a k a z t a z a j á n l a t o t u t a s í t o t t a v i s s z a , h o g y a S z a b a d E g y e s ü l e t k u l t u r p r o g r a m m j á t m e g t a g a d v a s ö n -á l l ó é l e t é r ő l l e m o n d v a , o l v a d j o n b e l e a n e v e l ő m u n k á s o k s z ö v e t s é g é b e s m i n t e n n e k t a n í t ó i s z a k o s z t á l y a m ű k ö d j é k t o v á b b . S z ó v a l a z e l v f e l a d á s é s ö n g y i l k o s s á g t e s t v é r i a j á n l a t á t u t a s í -t o -t -t a v i s s z a a S z a b a d E g y e s ü l e -t .
E z e n e l ő c s a t á r o z á s o k u t á n v é g r e a z a l a p s z a b á l y o k t á r g y a l á s á h o z f o g t a k s n a g y o n a l a c s o n y s z í n v o n a l ú v i t á v a l l e t á r g y a l t á k a t e r v e z e t e t a z 5 1 . p o n t i g . A s z ö v e t s é g c é l j á n a k l a z a é s h o m á l y o s m e g -á l l a p í t -á s a i k ö z ö t t s z e r e p e l n e k t ö b b e k k ö z ö t t a n e v e l ő m u n k á s o k parlamenti képviseletéről v a l ó g o n d o s k o d á s , a n e v e l ő m u n k á s o k bankjának l é s e s í t é s e s e g y c s o m ó j ó t é k o n y s á g i i n t é z m é n y p r o p a -g á l á s a . A s z e r v e z e t a h a t á s k ö r ö k e m e l e t e i b ő l e -g é s z l a b i r i n t u s t k o n s t r u á l , e g y i k m á s i k p o n t j á b a n l e -m á s o l j a a -m u n k á s s z e r v e z e t e k p a r a g r a f u s a i t a z o k m i n d e n b e l s ő t a r t a l m a n é l k ü l . I l y e n a t a n t e s t ü l e t i
bizalmirendszer; a szakszervezetek l é t e s í t é s e s t b . A z a l a p s z a b á l y o k a t v é g ü l m e g f e j e l t é k e g y m i n d e n e g y s é g e s i r á n y e l v n é l k ü l i p i c i n y k e p r o g r a m -m a l , a -m e l y e t t ö b b e n soknak t a r t o t t a k . S z e r i n t ü k a p r o g r a m m l e g y e n n a g y o n r ö v i d , h o g y a n n á l t ö b b e n l é p h e s s e n e k a s z ö v e t s é g b e . M e r t u g y e b á r e n n e k a m i n d e n p o r c i k á j á b a n s ü r g ő s m e g ú j h o d á s r a v á r ó o r s z á g n a k n e m b á t o r é s r e á l i s k u l t u r -p r o g r a m m r a , h a n e m s o k t a g d í j r a v a n s z ü k s é g e ? . . . A p r o g r a m m k ü l ö n b e n e z z e l a c s ő d ö t t m o n d o t t s o r r a l k e z d ő d i k : « A t á r s a d a l o m j ó l é t e a z e m b e r e k m i n é l t ö k é l e t e s e b b n e v e l é s é n é s o k t a t á s á n a l a p -s z i k * . T ö b b -s z ó t e r r e k á r i -s v e -s z t e g e t n i .
A z u t o l s ó 5 2 . p o n t t á r g y a l á s á n á l v á r a t l a n v i -h a r t ö r t k i . Antal Márk f e l s ő k e r e s k . i s k . t a n á r , a s z o c i á l d e m o k r a t a s z a k s z e r v e z e t t a g j a e r ő s k r i t i k á -v a l i l l e t t e a -v e z e t ő s é g e t s e r r e ú g y f e l b o r u l t a r e n d , b o g y f e l k e l l e t t a z ü l é s t f ü g g e s z t e n i . M i k o j
5—6. szám. Néptanítók Lapja 9
n a g y n e h e z e n e l ü l t a z a j , Mózes Imre v e t t e á t a z e l n ö k l é s t , d e e r ő s z a k k a l f e n y e g e t ő d z ö t t s e r r e a k ö z b e n s z o c i a l i s t a t a n í t ó l c k a l m e g t e l t t e r e m b e n ú j r a k i t ö r t a villái;. J ó s o k á r a s z ó h o z j u t o t t ú j r a Antal M. s i n d í t v á n y t a d o t t be, h o g y m e g a l a k u l á s h e l y e t t l é p j e n e k b e a s z o c i a l i s t a t a n í t ó k s z a k
-s z e r v e z e t é b e . H o -s -s z a -s t a r t a l m a t l a n v i t a t k o z á -s o k u t á n s z ó h o z j u t o t t Kiss Roland, a k i t a Közalkalmazottak Szövetsége k ü l d ö t t k i a m a g a k é p v i s e l e -t é r e , m e r -t a g y ű l é s n a p i r e n d j é r e k i vol-t -t ű z v e a k ö z a l k a l m a z o t t a k s z ö v e t s é g é b e v a l ó belépés k é r -d é s e i s . Kiss Rolandtól ü d v ö z l ő b e s z é d e t v á r t a
N e v e l ő M u n k á s o k elnöksége, e h e l y e t t a z o n b a n
k í m é l e t l e n k r i t i k á t k a p t a k , m e g k e l l e t t h a l l g a t n i o k , h o g y c s a k s z é d e l e g n e k a prmnkást n é v v e l , m e r t a k i munkásnak v a l l j a m a g á t , a n n a k a m u n k á s o k
t á b o r á b a n a h e l y e . S z í n t kell v a l l a n i ! A t a n í t ó s á g
v á l a s z t h a t s z a b a d o n , hogy- hol a k a r e l h e l y e z
-k e d n i ; a h e r é -k t á b o r á b a n - e , v a g y a d o l g o z ó k é
-b a n . E l j ö t t ide, h o g y m e g g á t o l j a , h o g y a munkás
n e v e t k o m p r o m i t t á l j á k . U t á n a m é g Brózsik Pál
a k a r t t i l t a k o z n i a z ellen, h o g y ő k e t a s z o c i a l i s t a t a n í t ó k s z a k s z e r v e z e t é b e t e r e l j é k , d e a k ö z e l i i s k o l á k b ó l h i r t e l e n o s s z e t o b o r z o t t 5 0 — 6 0 s z o c i a -l i s t a t a n í t ó f o -l y t o n o s dCzabán hóhérja» k i á l t á s o k k a l n e m c s a k l e h e t e t l e n n é t e t t e t o v á b b i f e l s z ó l a l á s á t , h a n e m — K i s s R o l a n d o t m e g h a z u d t o l v a — a z t i a m e g a k a d á l y o z t a , h o g y a m e g j e l e n t e k e l h a t á r o z -h a t t á k v o l n a , -h o l a k a r n a k e l -h e l y e z k e d n i . A n a g y k á o s z b a n a z e l n ö k b e r e k e s z t e t t e a g y ű l é s t a z z a l ,
h o g y a v e z e t ő s é g m ó d o t f o g t a l á l n i a m e g a l a -k u l á s r a .
A k ö z g y ű l é s t a g j a i e k k o r s z é t o s z o l t a k , d e a v e z e t ő s é g h í v e i d é l u t á n a z c g y i l t s z o m s z é d o s g i m n á z i u m b a n f o l y t a t t á k a g y ű l é s t s m e g a l a k í -t o -t -t á k a s z ö v e -t s é g e -t . A v i d é k e n k é n -t m e g a l a k u l ó k a m a r á k n a k m i n d e n o k t a t ó h i v a t a l b ó l t a g j a . E l n ö k l e t t : Benedek Marcell, a l e l n ö k : Agner Lajos
é s Mózes Imre, f ő t i t k á r : Szerényi Nándor. A k o n g r e s s z u s n a p i r e n d j é n e k l e t á r g y a l á s a u t á n k i m o n d o t t a , h o g y a K ö z a l k a l m a z o t t a k O r s z á g o s S z ö v e t s é g é h e z n e m c s a t l a k o z i k , m i n t h o g y p o l i t i k a i j e l -l e g ű a -l a k u -l á s o k t ó -l t á v o -l á -l -l . A k ö z g y ű -l é s m á s i k f e l e . m i n t e g y 5 0 á l l a m i t a n á r u g y a n c s a k a z n a p d é l u t á n a S z o c i a l i s t a T a n í t ó k S z a k s z e r v e z e t é h e g y ű l t ö s s z e , a h o l " e l h a t á r o z t a k , h o g y b e l é p n e k a s z a k s z e r v e z e t b e s v i d é k e i k e n m e g a l a k í t j á k a s z a k -s z e r v e z e t h e l y i C -s o p o r t j á t .