Irta: Seltmann Rezső.
TO„ VUL, IX. lecke.
A népgazdálkodás és a kapitalizmus kora.
(A X V I . s z á z a d t ó l a X V I I . s z á z a d közepéig.) Az ú. n. k ö z é p k o r első f e l é n e k g a z d a s á g i f o k á t
<<zártkörű h á z i g a z d á l k o d á s » - n a k , m á s o d i k felét ped i g — N y u g a t és D é l E u r ó p á b a n k b . a 12. s z á z a ped -t ó l kezdődőleg — a «városi g a z d á l k o d á s * k o r á n a k n e v e z t ü k . Az e l ő b b i kor f o r m a i l a g megfelel a t e r m é n y g a z d á l k o d á s f o r m á j á n a k , az u t ó b b i p e d i g á t m e n e t e t képez a p é n z g a z d á l k o d á s b a . A pénz e g y e n -é r t -é k ű á r ú k , j o b b a n m o n d v a c s a k t e r m -é n y e k -és t e r m é k e k k ö z t közös é r t é k m é r ő v é lesz s a f e j l e t t e b b g a z d á l k o d á s ú á l l a m o k b a n l a s s a n k i n t igyekszik ki-szorítani a t e r m é n y c s e r é t , a z o n b a n m é g m i n d i g n e m á l t a l á n o s , „ t ö r v é n y e s fizetési e s z k ö z . E h h e z a n é p -g a z d á l k o d á s m e -g t e r e m t é s e v o l t szüksé-ges, a m i vi-s z o n t k a p c vi-s o l a t b a n v a n a k ö z p o n t i á l l a m o k létevi-sítévi-sé- létesítésén e k tervével. Az alapok a g a z d a s á g i r u g ó : a p é létesítésén z g a z d á l k o d á s t e l j e s elterjedése a fölfedezések g a z d a -sági h a t á s á n a k k ö v e t k e z t é b e n , t o v á b b á a t e r m e l é s és f o g y a s z t á s s a forgalom k i t e r j e d é s e s e l t o l ó d á s a N y u g a t felé, a b á n y á s z a t k ö v e t k e z t é b e n beálló á r alakulás, i l l e t v e emelkedés, m e l y a m e z ő k r e s v á r o -s o k r a e g y a r á n t k i h a t , a k e r e -s k e d e l m i , illetve pénz-b e n való t ő k e f e l h a s z n á l á s á n a k lehetősége, a kölcsön-ü g y l e t e k l é t r e j ö t t e , a l ő f e g y v e r e k f e l t a l á l á s a s alkal-m a z á s a , az á l l a n d ó h a d s e r e g és f l o t t a t a r t á s á n a k lehetősége, a közlekedési v i s z o n y o k j a v u l á s a (bár m é g n e m t e c h n i k a i téren), az á l l a m o k m e r k a n t i l i s t a p o l i t i k á j a , a m a c c h i a v e l l i s m u s és a «cuius regio, eius religio» e l v e : e g y f o n n á n és e g y ü t t e s e n k i h a t n a k s e r e d m é n y e z i k a centralizált á l l a m k i é p í t é s é t . Mie l ő t t t Mie h á t összMiefoglalóan j Mie l l Mie m Mie z n é n k Miezt a n é p -g a z d á l k o d á s , i l l e t v e k a p i t a l i z m u s k o r á t , m e l y e t a politikai t ö r t é n e l e m «újkor»-nak nevez, n é z z ü k egyen-k é n t az á t m e n e t e t előidéző o egyen-k o egyen-k a t , e l s ő s o r b a n a felfedezésekből eredő gazdasági v á l t o z á s o k a t s azok-n a k a r e f o r m á c i ó v a l p á r h u z a m o s a azok-n h a l a d ó h a t á s a i t , oly m ó d o n , h o g y k i t é r h e s s ü n k az ú j k o r n a k a f r a n c i a f o r r a d a l o m e l ő t t legnagyobb m é r e t ű t á r s a d a l m i és gazdasági f o r r a d a l m á r a , t ö m e g m o z g a l m á r a : a «nagy n é m e t p a r a s z t h á b o r ú » - r a .
M a g u k a t a felfedezéseket és f e l t a l á l á s o k a t i t t csak m e g e m l í t j ü k , m e r t a n n a k b á r k i k ö n n y e n u t á n a -n é z h e t . Az i -n d í t ó oka e -n -n e k is a gazdasági szükség1
szerűség v o l t . L e g f o n t o s a b b t é n y e k : h o g y h i t t e k a föld g ö m b a l a k ú s á g á b a n , b á r a g e o c e n t r i z m u s to-v á b b r a is m é g az emberek to-v i l á g n é z e t é h e z t a r t o z o t t , t o v á b b á Toscanelli t é r k é p e és a n ü r n b e r g i M a r t i n B e h a i m g l ó b u s a . K o l u m b u s é r d e m e , h o g y h i t t e b b e n s Toscanelli u t á n i n d u l t . N a g y f o n t o s s á g ú a k az i r á n y t ű f e l t a l á l á s a , m e l y e t i s m e r t e k k e l e t e n és
n y u g a t o n s n e m P . G i o j a t a l á l m á n y a , t o v á b b á a p a p í r k é s z í t é s és k ö n y v n y o m t a t á s , azonkívül a l ő -f e g y v e r e k . E z u t ó b b i a k á t a l a k í t o t t á k a h a d á s z a t o t s a p é n z t ő k e és kölcsön segítségével l e h e t ő v é t e s z i k a gyalogos á l l a n d ó zsoldos h a d s e r e g és f l o t t a t a r t á s á t , a m e l y k ö r ü l m é n y e k a c e n t r á l i s á l l a m r e n d s z e r és-k o l o n i z á l á s a l a p j a i leszneés-k.
Most m i e l ő t t a felfedezések h a t á s á t n é z n é n k , ves-s ü n k egy r ö v i d p i l l a n t á ves-s t az a m e r i k a i ő ves-s n é p e k r e , . illetve az o t t t a l á l t k u l t u r n é p e k r e , m e l y e k n e k á l l a m -b e r e n d e z é s ü k is sok t e k i n t e t -b e n t a n u l s á g o s . B á r a s p a n y o l o k c o n q u i s t a d o r a i k és az inkvizíció segít-ségével ( a m e l y e t m i n d j á r t á t p l á n t á l t a k az o t t a n i
«eretnekek» k ö r é b e , k i k ezen az a l a p o n i s m e r h e t t é k m e g a k e r e s z t é n y k u l t u r a á l d á s a i t ) i g y e k e z t e k kii r t a n kii m kii n d e n t , a m kii a dél és k ö z é p a m e r kii k a kii k u l t u r -n é p e k r e v o -n a t k o z i k , m é g i s f e -n -n m a r a d t s z á m u k r a r e n g e t e g e g y k o r ú t u d ó s í t á s és m a m á r e l s ő r e n d ű e t h n o g r a p l i i a i m ú z e u m o k b a n ő r z ö t t emlékek, v a l a m i n t u t a z ó k feljegyzései, m e l y e k b i z o n y í t j á k azok n a g y és eredeti k u l t u r á j á t s a m e l y e k közül a m e x i k ó i t ő i t e k és aztec n é p e k , a k ö z é p a m e r i k a i m a y á k , a c o l o m b i a i c h i b c h á k és a peru-boliviai y u n c a - q u e t s c h u a n é p e k v á l n a k ki. E l s ő s o r b a n é p í t é s z e t ü k v o n t a m a g á r a a s p a n y o l o k figyelmét. M e x i k ó b a n és P e r u b a n a r a n y f e d e l ű h á z a k a t t a l á l t a k . D e m é g f o n t o s a b b a k ö v e t -kező : a s p a n y o l o k m i n d e n ü t t elsőrendű k i é p í t e t t o r s z á g ú t o n h a l a d t a k és p e d i g Cortez a síkságon f e k v ő m a i V e r a - C r u z b ó l a 2200 m . m a g a s a n f e k v ő , részben, c ö l ö p ö k r e é p í t e t t T e n o c h t i t l a n b a , de u g y a n í g y m e n t P i z a r r o is a D a r i e n - ö b ö l t ő l délre egész a m a g a s felföldön f e k v ő C u i t ó b a s o n n a n a p e r u i i n k a v á r o s i g Cuzoig, o n n a n Anconig, m e l y a m a i L i m a m e l l e t t v o l t s m e l y n e k t e m e t ő j é b e n b e b a l z s a m o z o t t h u l l á k a t á s t a k k i t ö m e g e s e n , m ű t á r g y a k k a l e g y ü t t , sőt a chilei a r a u c á n o k f ö l d j é h e z is t ö b b o r s z á g ú t v i t t s m i n d e z 3 — 4 0 0 0 m . m a g a s s á g b a n v o l t , p o s t a s z o l g á -l a t t a -l e g y b e k ö t v e . í r á s u k az i n k á k n a k az ú . n.
c s o m ó í r á s v o l t , a b e t ű k e t n e m i s m e r t é k , e l l e n b e n a m a y a k ós a z t e c e k k é p í r á s f é l é t h a s z n á l t a k . E z e k e t az.
e m l é k e k e t b á r m a j d n e m m i n d m e g é g e t t e az i n k v i z í -ció, m é g i s a r ó m a i « p r o p a g a n d a fide» kongregá-ció,, m e l y ezt v i z s g á l a t t á r g y á v á t e t t e , m e g ő r z ö t t az u t ó k o r r a sok e m l é k e t , h a b á r o d a a h i t n y o m o z á s , c é l j á b ó l s z á l l í t o t t á k b e a z o k a t . A m á y á k k u l t u r á j a . J u c a t á n b a n és C o r t a r i c a b a n , az e g y p t o m i a k ó h o z v o l t h a s o n l ó , így p . o. a g y a g p y r a m i s ö k m a r a d t a k f e n n o t t . Á l t a l á b a n sok h a s o n l ó s á g v a n a régi e g y p t o m i , zsidó és a d é l a m e r i k a i k u l t u r á k k ö z t . M a g u k r ó l e z e k r ő l a n é p e k r ő l ú. n . r é z b ő r ű e k r ő l , s o k á i g a z t h i t t é k a t u d ó sok, h o g y a Beringszoroson á t j ö t t e k , m e r t m o n g o l o k hoz h a s o n l ó k n a k t a l á l t á k . A m a i t u d o m á n y o s b i z o n y í
-XI.
t á s azt m o n d j a , hogy ellenkezőleg, Polynéziából szár-m a z t a k á t s szár-maláyi-typust szár-m u t a t n a k . Ezenkívül a sertés átszármazása is egyik bizonyíték erre nézve.
Legérdekesebb r á n k nézve az i n k á k á l l a m á n a k be-rendezkedése, a m a i P e r u b a n és Bolíviában. F ő h e l y e Cuzco volt és a Titicaca-tó környéke, főleg P u n o város, hol az államkincstár volt, melynek r o m j a i m á i g is m e g v a n n a k . Az inka név az uralkodóé és az uralkodó osztályé volt. _£)k voltak a n a p k u l t u s z p a p j a i , vagyis a földmíveles és gyapjúszövés tanítói.
Az államberendezés theokratikus alapon nyugvó szocializmus volt. A föld a napistené, azaz £lz inkáé volt. Ö osztotta fel a földet tavasszal oly módon, hogy a legrosszabb minőségű föld az inka és családjáé, meg a papságé volt, a többi pedig (a tiszta szántó-föld) a népé. A felosztás m i n d e n évben ú j r a tör-t é n tör-t . A pontör-tos napévetör-t ők is ismertör-ték, épúgy m i n t a m á y á k . A földmunka kezdete a legna-gyobb ünnepség keretében folyt le s gondoskod-t a k arról, hogy az özvegyek és árvák részére elsősorban vessék be a papi földet. Az inka m a g a n y i t o t t a meg a mezei m u n k á t , de legutoljára került a sor az övére. A földmívelés intenzív volt, ismerték a t r á g y á z á s t és öntözést. Mint a föld, úgy a l á m a - g y a p j ú is az államé v o l t ; a gyapjút közösen dolgozták fel, a húsfelosztás is egyenletes volt.
Ugyancsak közös volt a b á n y á k nagyszerű meg-művelése is. É s épen ez a kommunizmus t e t t e lehetővé a nagyszerű közútak és építmények létrehozását s a pénz szükségtelenségét ott, ahol a r a n y és ezüst leg-t ö b b volleg-t a világon. Az inka-államban nem ismerleg-ték a pénzt, bár t u d j u k , hogy a pénz legkezdetlegesebb f o r m á i t a kabri-kagylókat stb.-t a pápuák is használ-j á k . A munkakötelezettség 50 éves korig t a r t o t t , a semmittevést pedig b ü n t e t t é k , a házasság kötelező volt, dísztárgyakon kívül m á s m a g á n t u l a j d o n nem l é t e z e t t . Élelmiszerek és r u h á k állami magazinokban"
v o l t a k felhalmozva s állami t u l a j d o n t képeztek. Cuzco-ban vízvezeték is volt. Így n é z e t t ki az a szelíd nép és k o m m u n i s t a állam, melyet a spanyolok m i n d e n megokolás nélkül, főképen a kapitalista kizsákmányo-lás ós az ott évszázadokig intézményszerűleg kiter-j e s z t e t t inkvizíció segítségével kiirtottak.
Ezeket kellett kissé bővebben előrebocsátanunk, hogy rátérhessünk a felfedezéseknek most m á r E u r ó p á b a n jelentkező h a t á s a i r a .
A felfedezések gazdasági következményei: külön-féle fűszerek, gyümölcsök, kultúrnövények (burgonya, kukorica, dohány, kakaó, chinarinda, gyapot, indigó behozatala és számos növény és á l l a t f a j á t p l á n t á l á s a (kávé, tea, len, kender, gabonafélék, cukornád, ló, szarvasmarha stb.) s ottani tömeges termelése. Fon-tos az újkori rabszolgaság megalapítása, mely a leg-gyalázatosabb állami intézmények közé t a r t o z o t t . M a g y a r á z a t a : N e m a j á m b o r , indiánkímélő L a s Casas püspök ennek az értelmi szerzője, ő m á r csak a meglevő intézmény elismerője, természetesen anél-kül, hogy h a l v á n y sejtelme lehetett volna a n n a k szörnyű gyalázatosságairól. T. i. a rendkívül m a g a s színvonalon álló aztec-toltec és yunka-quetschua-a y m yunka-quetschua-a r yunka-quetschua-a és m yunka-quetschua-a y yunka-quetschua-a népeket, melyekről szóltunk, ő kímélni a k a r t a a teljes kiirtástól — ami egyébként nem sikerült neki — s helyettük az encomiendákra vagyis latifundiumokra, hol cukornád-ültetvények v o l t a k , néger m u n k a e r ő t a k a r t betelepíteni. D e ez viszont ő nélküle is már megtörtónt s f e n n m a r a d t sok (helyt 1889-ig, bár közbe a m ú l t század elején
meg-t ö r meg-t é n meg-t a délamerikai szabadságmozgalom s a h a meg-t v a n a s
években az északamerikai polgárháború ; a rabszolga-gazdálkodás és kereskedés mégis m e g m a r a d t a portugáloknál a j e l z e t t évig. E r e d e t e tehát a lati-f u n d i u m o s gazdálkodásban keresendő. Ehhez j á r u l t a spanyol királyok örökös pénzszüksége a rengeteg h á b o r ú m i a t t , minek következtében bizonyos kapita-lista vállalkozóknak, évi apanázs ellenében m e g a d t á k a jogot arra, hogy az afrikai partokon rabszolga-kereskedést f o l y t a t h a s s a n a k . Ezen kapitalistáknak (el#inte főleg genovaiak, aztán portugálok, m a j d angolok is) tehát az á r ú j u k az ember volt s ezt t e t t é k az eretnekégető, h i t b u z g ó spanyol monarchiában év-századokon át. Másik, legfontosabb következmény volt az óriási fémbehozatal, mely egész E u r ó p á b a n a pénzgazdálkodást nemcsak végleg elterjesztette, h a -nem azonnal óriási á r f o r r a d a l m a t idézett elő, egyikét a világtörténelemben ismert legnagyobbaknak. É n n e k m a g y a r á z a t a röviden az, hogy a túlságos fémbeözön-lés és főleg a pénz alacsony előállítási költsége le-szorítja az árát az i t t termelt pénznek (mert a pénzt is előállítják, épúgy m i n t más árút) s ez áremelkedést idéz elő. Ez az áremelkedés főleg az erősen b á n y á -szattal foglalkozó Németországban idézett elő ár-f o r r a d a l m a t , annál is inkább, m e r t a ár-fémen kívül idegen á r ú k a t , főleg t e x t i l á r ú k a t h o z t a k be alacso-n y a b b ároalacso-n. Ez a z t á alacso-n k i h a t a városokra és mezőkre e g y a r á n t . A pénz ára 50 %-kal sülyed, a gabonaárú 20 % - k a l nő, a g y a p j ú á r ú k ára kétszeresre emelkedik.
A p é n z b e n való fizetés a hűbérrendszer teljes fenn-m a r a d á s a fenn-mellett is kötelezővé vált s a territóriufenn-mok h ű b é r u r a i lefelé h á r í t o t t á k azt, miáltal legsúlyosab-ban a parasztosztályt terhelték meg. í g y tehát a későbbi nagy forradalom első közvetlen (. , it az ár-emelkedésben (drágaság = pénzértékcsökkenés az egyik és áremelkedés a másik oldalon) l á t h a t j u k . Most, még mielőtt a többi gazdasági ós társadalmi okokat néznénk (amilyen p. o. az, hogy a városok, illetve céhek nem veszik fel többé őket, mert a nagy munkáskínálat leszorítja a béreket, viszont a mezei lakosság abszolút s z á m b a n nagyon megnövekedett, míg a legnagyobb n é m e t városok népessége (Nürn-berg, Speyer) csak 20—30 ezer a reform, korában), helyén való lenne röviden és okosan kiterjeszkedni a Luther-féle reformációra. P á r szóval jelölhetjük azt e helyen. Mit t e t t L u t h e r ? Okos politikát f o l y t a t o t t , teljes kíméletlenséggel a pápaság ellen, tisztán a világi h a t a l o m megerősítése céljából, szóval ugyanazt tette, m i n t 240 évvel előbb az akkor erre már meg-érett Angliában Wiclifnél l á t t u n k s aztán H u s mozgalmánál. Mikor L . világosan l á t t a , hogy ki-zárólag a felsőbbségtől v á r h a t j a politikájának célhoz j u t á s á t , a parasztságot, melyből m i n t bányász-ivadék származott, egyszerűen kidobta az ablakon, épúgy, m i n t a nálánál eredetibb és t u d ó s a b b Wiclif, bár L . második r ö p i r a t á b a n irgalmatlanabb volt velük szemben sokkal. De ép e pontnál mit l á t u n k ? Azt, hogy az ő n y i l a t k o z a t a a parasztságot t u l a j don-kép abszolúte nem érdekelte se pro, se kontra, csu-pán azon a ponton, h o g y a fejedelmek és h ű b é r u r a k ezáltal erkölcsi t á p o t nyertek a «parasztkutyák»
letiprására. Egyebekben pedig nem számított előt-tük semmit, mert a parasztság egyik helyt pro-testáns, m á s h o l k a t o l i k u s volt s emellett teljesen közös érdekük 03 céljuk volt s egyetlen helyt se j á t s z o t t a vallási kérdés semmiféle szerepet sem, mert a parasztforradalom tisztán társadalmi és gazdasági forradalom volt s a parasztság elnyomóit egyformán gyűlölte, t e k i n t e t nélkül a vallásra,
XII.
ép.enúgy, m i n t m a a b é r m u n k á s s á g . A vallási eszme i t t is csak m i n t a «primitiva ecclesia»-ra, az ős-kereszténységre való h i v a t k o z á s jelentkezik, m i n t a z t a r e n d k í v ü l i n a g y számú forrásokból o l v a s h a t j u k s ez is k a p c s o l a t b a n a régi h a t á r f ö l d k ö z ö s s é g még f e n n m a r a d t gondolatával. Az egyedüli valláskövete-lés a bibliának a nép nyelvén való olvasása s ezt is a h í r e s 12 p o n t b a n o l v a s h a t j u k , t e h á t a m e l y n e k szer-zői nem m a g u k a parasztok, h a n e m valószínűleg egy h a t á r o z o t t k o m m u n i s t a elvű p r o t e s t á n s p a p , BalthBsar
H u b m a i e r v o l t . Ez a híres 12 p o n t , m e l y 1525-ből v a l ó (maga a p a r a s z t h á b o r ú t u l a j d o n k é p 1521-ben kezdődik, d e a forrongás m á r h a m a r a b b ) , részlete-sen követeli a különféle tizedek és más a d ó k meg-szüntetését, úgyszintén a j o b b á g y á l l a p o t megszünteté-s é t , a v a d á megszünteté-s z a t , h a l á megszünteté-s z a t émegszünteté-s faizámegszünteté-s j o g á t , az eredeti-leg parasztok t u l a j d o n á t képező közeredeti-legelők és szántó-földek v i s s z a a d á s á t , a r o b o t m u n k a és pénzadó s z a b á l y o z á s á t , úgyszintén az igazságszolgáltatásért
s t b . követelések, melyek á l t a l á b a n véve a viszonyok-hoz és a p a r a s z t o k fölényes helyzetéhez k é p e s t rend-k í v ü l m é r s é rend-k e l t e rend-k n e rend-k l á t s z a n a rend-k . Főleg Dél-Német-országban, egész Lqtharingiáig, volt igen erős a f o r r a d a l o m , m e l y .természetesen sok h e l y t a h ű b é r -u r a k és k a s t é l y a i k elp-usztításával j á r t . A lovagság let ű n é s e és elszegényedése kéletikiváló v e z e let ő let j u let let a -t o -t -t a p a r a s z -t o k n a k , F l ó r i a n Geyer-t és Gö-tz v . Berlichingent, de r a j t u k kívül számos elsőrendű k a t o n a i és szellemi vezére volt a m o z g a l o m n a k , melynek l e g h a t a l m a s a b b szereplője Münzer T a m á s is m e g volt, k i n e k tiszta k o m m u n i z m u s á t részletesebben kell m a g y a r á z n u n k . (A Dózsa-forradalom felolvasandó Acsádi m ű v é n e k I I . kötetéből és Márkiból. E h e l y t nincs t e r ü n k ezzel foglalkozni. Dózsa, m i n t a m a g y a r történelem egyik legkimagaslóbb a l a k j a , h a t a l m a s a g i t á t o r és organizátor t ü n t e t e n d ő fel. Követeléseik r a d i k á l i s a b b a k a német parasztokénál, de e l n y o m a t á -s u k i-s -s ú l y o -s a b b volt. Az analógia ö n k é n t kínálkozik s a követelések szövegének m a g y a r á z a t a , főleg a n é m e t p a r a s z t o k forradalmánál, l e g k i t ű n ő b b e n meg-világítja s z ö r n y ű k i z s á k m á n y o l á s u k a t . A n é m e t p a r a s z t o k ú g y a 12 p o n t b a n , m i n t m á s követelések-nél részletesen felsorolják a parasztok b a j a i k a t , élesen kikelnek a jogászok és a római j o g ellen, a m i mesterséges ellentéte volt a természetes g e n n á n népjogoknak s amelyek csak a h a t a l m a s o k a t véd-t é k és legkülönfélébb a d ó i k a véd-t , p. o. adófizevéd-tés, házasság, f é r j h e z a d á s i engedély, t o v á b b á halál-esetnél, ü n n e p e k alkalmával s t b . V a n n a k források, melyekben l á t j u k a parásztok j ó z a n ítélőképességét a kapitalista gazdálkodásra vonatkozólag, p. o.
mikor a F u g g e r e k ellen kikelnek.) Münzer t a n u l t teológus volt s m á r korán éles ellentétbe j u t o t t az államhű L u t h e r r e l és Melanchtonnái. Óriási agitációt f e j t e t t ki a cseh h a t á r t ó l Schweizig, előbb Allstettben és Zwickauban, m a j d Mühlhausenben, a m e l y u t ó b b igen jelentős i p a r i város volt. K o m m u n i z m u s a összefüggésben v a n a cseh testvérek és a svájci a n a b a p t i s -t á k k o m m u n i z m u s á v a l . Felélesz-te-t-te a z o k a -t a -ti-t- tit-kos szövetségeseket, («ArmeKonrad» és «Bundschuh»).
melyek b e v e z e t t é k a svájci h a t á r o n W ü r t t e m b e r g -b e n és Breisgau-ban a p a r a s z t f o r r a d a l m a t . Jellemző, h o g y M. m i n d e n ü t t bevonja az ipari ós bányász-p r o l e t a r i á t u s t és ennek szükségességét leveleiben folyton h a n g o z t a t j a . K o m m u n i z m u s a t u l a j d o n k é p e n
a párisihoz hasonló «kommune», ahol n e m c s a k a fogyasztás szabályozásáról, h a n e m a védelemről is gondoskodik s e célból á g y ú k a t ö n t e t . Valóságos
h a d j á r a t o t v e z e t n e k ellene a t a r t o m á n y i h ű b é r u r a k s L u t h e r ekkor i z g a t ellene Melanchtonnal e g y ü t t . A vége természetesen teljes leveretés és kivégzés..
Á l t a l á b a n véve a letiport p a r a s z t s á g n a k sokkal súlyo-s a b b l e t t a h e l y z e t e az ú. n. ú j k o r b a n , m i n t a d d i g is v o l t ; a teljes röghözkötés csak ekkor k e z d ő d ö t t m e g teljes egészében s a rabszolgasorban levő el-n y o m o r o d o t t p a r a s z t s á g többé el-n e m is a d o t t életjelt m a g á r ó l egész a felszabadításig ( X I X . sz.). V e l ü k e g y ü t t m e n t t ö n k r e Németország is, mely vezető szerepét m i n d e n ü t t elveszítette.
A német p a r a s z t f o r r a d a l o m leverése E u r ó p á b a n (Angliát és I t á l i a északi részét kivéve) e g y f o r m á v á teszi évszázadokra a mezőgazdasági termelést s a h ű b é r i t á r s a d a l m a t újkori f o r m á j á b a n megerősíti.
A változás sem a termelést, sem a jobbágyságot n e m érinti, m e r t az c s u p á n abban áll, h o g y néhol a t a r t o -m á n y i urak h e l y e t t a központi á l l a -m szerepel, illetve az erősödik meg. A m a g á n t u l a j d o n nomádkori f o r -m á j a , a n a g y b i r t o k , a pénzgazdálkodás k o r á b a n m o s t m á r , m i n t i n g a t l a n tőke f o g szerepelni s az általa ingyen f ö l d j á r a d é k h o z j u t ó l a t i f u n d i u m t u l a j -donos arisztokrácia és Európa n e m protestáns fő-p a fő-p s á g kéfő-pezi t o v á b b r a is a kizsákmányoló, eln y o m ó osztály egyik r é s z é t ; a másik k i z s á k m á -nyoló osztály a z o n b a n szintén megjelenik m á r a t á r s a d a l o m b a n a korai kapitalizmus eme k o r -szakában, a X V—X V I I . s z á z a d b a n . Minthogy a termelőeszközök átalakulása m é g n e m esik erre a korszakra, hisz a gőzgépek alkalmazása t u d v a -levőleg későbbi k e l e t ű , ezért erről m o s t nem is szólunk, h a n e m c s u p á n a tőkefelhalmozás azon m ó d j á -ról, mely a j e l z e t t k o r s z a k b a n m á r teljes m é r t é k b e n k i a l a k u l t . Ez a kereskedelmi és- pénztőke. H a azt állítjuk Marx és K a u s t k y u t á n , hogy a tőke é r t é k -t ö b b l e -t e -t -termelő ér-ték, akkor ez-t legszebben a k k o r
"bizonyíthatjuk, a m i k o r a termelőeszközök g é p e k b e n lévén, ezáltal a f o r m á j a által a m a g á n t u l a j d o n n a k , ahhoz a m u n k á s o k tartalékseregének milliói lesznek láncolvas a k a p i t a l i s t a kizsákmányolás orgiákat ü l h e t . De ugyanez t ö r t é n i k a l a t i f u n d i u m o k o n is és u g y a n e z a pénztőke segítségével is, a m i k o r t e h á t a v a g y o n -felhalmozás p é n z b e n lehetővé válik a t á r s a d a l o m b a n . Az ú j k o r elején m á r ezt l á t j u k , a m i k o r kereskedők, b a n k o k és városok a k i t e r j e d t árúforgalom következté-ben óriási v a g y o n r a tesznek szert s pénz- és hitel-ügyletek k ö t t e t n e k . Főleg az I t á l i a birtoklására tö-rekvő H a b s b u r g o k kölcsönei m o z d í t j á k elő a pénz-üzleteket s a d n a k a l k a l m a t észak-itáliai és délnémet-országi b a n k h á z a k n a k erre. A nagytőkének e k k o r m á r h a t á r o z o t t a n internacionális jellege van. Először is Genova és F l o r e n c válnak ki. Az előbbinek-bank-házai a spanyol H a b s b u r g o k a t financirozták örökös h á b o r ú s hódító vállalataiknál, m í g az utóbbi azon-kívül a francia és angol államfőket is. A n é m e t n a g y t ő k e h a z á j a Augsburg volt, ahol a Fugger-ház székelt m á r a X I V . századtól kezdve. A F u g g e r e k elsősorban a H a b s b u r g o k k a l k ö t n e k üzletet s épen a tiroli ezüst és magyarországi r é z b á n y á k o n szerzik óriási v a g y o n u k a t , de lassanként Antwerpenig és Lissabonig e l j u t n a k , hol a g y a r m a t á r ú i m p o r t o t t a r t j á k kezeikben. Mikor pedig a Welserekkel, egy másik h a t a l m a s augsburgi pénzdinasztiával e g y ü t t financirozzák V. K á r o l y császárrá választását (a németrómai császárválasztás m á r IV. Károly k o r á b a n is a legszemérmetlenebb nyílt üzlet volt, m e l y ről m á r akkor is mindenki t u d o t t ) , üzleteik s ú l y -p o n t j á t S-panyolországba helyezik, oly módon, h o g y
XIII.
örökös kölcsöneik fejében, a m i t a spanyol k i r á l y o k sohase t u d t a k , sem n e m a k a r t a k törleszteni, m o n o -p o l i u m o t k a -p t a k az almadeni h i g a n y b á n y á r a és az a m e r i k a i b á n y á k r a . (A higany a spanyol soldateská-tól főleg I t á l i á b a n n a g y b a n t e r j e s z t e t t szifilis m i a t t m á r ekkor, m i n t gyógyszer is előkelő szerepet j á t s z i k . A siciliai h i g a n y f o r r á s o k a t egy v e r o n a i orvos a j á n l j a először. Tudvalevőleg X . Leó p á p a is e b b e n a r a g á l y b a n halt meg.)
A F u g g e r e k v o l t a k azok, kik a H a b s b u r g u r a l k o d ó t m e g m e n t e t t é k a nagyeszű Moritz szász fejedelemmel szemben s ekkor érték el h a t a l m u k t e t ő p o n t j á t , míg az 1557. spanyol-francia államcsőd le nem t ö r t e ő k e t . A bukás azonban elég lassú folyamat volt, m e r t időközben idegen tőkékkel m é g fenn t u d t á k t a r t a n i v á l l a l a t u k a t , de az 1687. csőd nyolc millió a r a n y f o r i n t veszteséget okozott n e k i k s ezt kizáró-lag a spanyol politikának köszönhették. Attól k e z d v e m i n t nagybirtokos birodalmi grófok tengődtek n a p -j a i n k i g , hasonlóan a többi szerény őrgróf okhoz. A Wel-serek Venezuela szűzterületén v o l t a k az első vállalko-zók, de o t t nem t a l á l v a E l - D o r a d ó t , vállalkozásuk t ö n k r e m e n t . Akkor ugyanis n e m t u d t á k , h o g y c s u p á n a n y ú g a t i felfölfön v a n az a r a n y és ezüst igazi h a z á j a s m i n d e n ü t t azt keresték. A spanyolok-n a k ugyaspanyolok-nis kizárólagos céljuk a fűszerbehozatalospanyolok-n kívül a fémbehozatal volt. É r r e i r á n y u l t minden tö-r e k v é s ü k s ez volt tönktö-retételük egyik oka. A m á tö-r épen k ö z p o n t o s í t o t t ós rengeteg vérrel m e g a l a k u l t (1492.) Spanyolország (addig n e m volt egy állam) egyideig h a t á r o z o t t virágzást m u t a t fel a kereskede-lemben ; Sevilla és Cadix f ő k i k ö t ő k E u r ó p á b a n s G e n o v á t és Velencét leszorítják. Az iparfejlődést a kendő és selyemszövés, a bőr- és fegyveripar bizo-n y í t j á k . De mibizo-ndez csak rövid ideig t a r t . Már a X V I . sz. közepén jelentkeznek a kóros t ü n e t e k , m e l y e k t ö n k r e t é t e l é t okozzák s amelyek a következőkben f o g l a l h a t ó k össze : a kereskedelem és ipar megvetése, a m ó r o k és zsidók kiűzése. Az u t ó b b i a f o r g a l m a t b é n í t j a m e g és á l t a l a v e t é l y t á r s a t nevel Hollandiából, az előbbi pedig n e m c s a k az i p a r t , h a n e m az intenzív k e r t i g a z d á l k o d á s t és t a l a j j a v í t á s t is. A mórok ki-űzése ó t a lett E s t r a m a d u r a a m a l á r i a főfészke, a z é r t , m e r t m i n t az egyház és az őrgrófok l a t i f u n d i u m a m ű v e l e t l e n ü l m a r a d t , a mi elnéptelenedést o k o z o t t . Az elnéptelenedésnek m a g á n a k okai v o l t a k : az előbb e m l í t e t t e k kiűzése, a l a t i f u n d i u m , m e l y m i n d e n ü t t el- és k i v á n d o r l á s r a kényszerít, az El-Dorado keresés m i a t t i kivándorlás s m i n d e n n e k és az inkvizíciónak következtében a népesség négy millióra a p a d t le az egész félszigeten, mely a k ö z é p k o r b a n legsűrűbb lakosságú volt E u r ó p á b a n . További ok a liidalgóság, m i n t foglalkozás, vagyis a semmittevés. A z o n k í v ü l:
az i d e g e n vállalkozók kíméletlen kizsákmányolásai (németek, franciák, olaszok) ; a kataloniai levante-kereskedelem megszűnése a m o h a m m e d á n o k k a l szem-ben való vallási f a n a t i z m u s u k m i a t t ; ezeken k í v ü l pedig a korona eladósodása és fizetésképtelensége, a p r o d u k c i ó megszűnése s a behozatalból való élés s f é m f e l h a l m o z á s , ezek valamennyien t e t t é k t ö n k r e a v a s s a l és vérrel kitűnően m e g t e r e m t e t t államot.
P o r t u g á l i á b a n még a n a g y o b b á r a ugyanezen oko-kon kívül segített m é g a tönkretételhez az óriási és valóságos tébolyjellegű egyoldalú kereskedelmi vállalkozás, melynek következtében m i n d e n más t e r m e -lési á g a t teljesen a b b a h a g y t a k s az i p a r és földmívelés teljes negligálása következtében így lett P o r t u -gália — hol az inkvizíció hasonló szerepet j á t s z o t t —
az a n a l f a b é t á k klasszikus hazája. Mindazonáltal Lissabon a világ első k i k ö t ő j e volt a X V I . és X V I I . sz.-ban, jóllehet a clélázsiai kereskedelemből még a s p a n y o l o k a t is k i z á r t á k . Lassanként A n t w e r p e n azonban föléje kerekedett, vagy legalább is vele egyenrangú kikötő lett. E n n e k a felfedezéseken kívül azon geográfiai oka is v o l t , hogy B r ü g g e a part-emelkedés következtében eltávolodott a tengertől.
Már a X V I . században a világ valamennyiféle terméke megfordult az antwerpeni kikötőben. F l a n d r i a ipara pedig legelső volt az egész világon a X V I . században.
Máskép a l a k u l t a k a viszonyok Angliában az ú j k o r elején. Míg Franciaországban a középkor második fele ó t a a gazdasági fejlődés egyenes ú t o n h a l a d t tovább, m i n t most m á r erősen a központosításhoz haladó hűbérrendszerű á l l a m b a n / F l a n d r i a pedig még j o b b a n fejlődött, m i n t iparos á l l a m , addig Anglia az ú j k o r b a n iparos-kereskedő á l l a m m á vált.
Nézzük az okait ennek, illetve hogy m i k é p l e t t Anglia a világforgalom főlebonyolítója. L á t t u k , hogy a középkor második felében A.-ban végbemegy a jobbágyság tényleges emancipálása s h o g y m á r akkor is erősen iparos állam volt, pénzgazdálkodással.
U g y a n a k k o r azonban végbemegy a m e z ő k kapitali-zálása is, m é g pedig oly m ó d o n , hogy a v a g y o n o s a b b polgárság is vásárol m a g á n a k ingatlant és m i k o r a reformáció következtében megtörténik a szecularizá-ció, ez is előmozdítja az ú j l a t i f u n d i u m o k képződé-sét, k a p c s o l a t b a n a bérletrendszerrel és a juhtenyész- • téssel, m e r t a l a t i f u n d i u m a munkaerőt elűzi, főleg azáltal, m e r t ott extenzív a gazdálkodás s ép erre kitűnő p é l d a Anglia. O t t ugyanis a r e n d k í v ü l csekély m u n k a e r ő t foglalkoztató extenzív mezőgazdálko-dás a n n á l n a g y o b b f ö l d j á r a d é k o t — t e h á t teljesen dolognélküli, természet ós t á r s a d a l o m a d t a jövedel-met — n y ú j t o t t a l a t i f u n d i u m o k t u l a j d o n o s a i n a k , minél i n k á b b értékesíthették a g y a p j ú t a fejlődő t e x t i l i p a r b a n . Ezért p a n a s z k o d i k m á r a zseniális Morus T a m á s az ő «Utopiá»-jában (mely m a g y a r fordításban is megvan a «philos. írók t á r á b a n » s melynek bevezetése a t a n í t ó t t á j é k o z t a t j a az akkori társadalmi viszonyokról), h o g y a j u h ellepi Angliát az Orkney-szigetektől L o n d o n utcájáig s értékesebb mint m a g a az ember, ki a társadalom h i b á j a kö-vetkeztében koldussá lesz és bűnözni kénytelen.
Ezért követeli ő — először — a h a l á l b ü n t e t é s el-törlését.
(Morus T.-ről bővebben kell beszélni. B á r m ű v é t Baselben is egymásután, kétszer n y o m j á k a reformá-ció évében s a svájci a n a b a p t i s t á k r a és M o r u s ba-rátjára, E r a s m u s r a rendkívüli hatással v a n , mégis et-től a két k ö r ü l m é n y t ő l e l t e k i n t v e , m ű v é n e k n e m volt hatása a k o r mozgalmára, jóllehet a X V I . s z á z a d b a n több m i n t 15 Utópiát í r n a k más, jelentéktelenebb szerzők. Morus oly magas n í v ó n áll s a n n y i r a t u d a -tos szocialista, hogy ő j ó 300 évvel megelőzte k o r á t s nem t u d t á k igazán megérteni. A későbbi századok-ban egészen feledésbe m e n t . Maga M. kancellár volt V I I I . H e n r i k vérengző u r a l k o d á s a alatt s b á r d a l a t t végezte életét. Dacára, h o g y a legmodernebb fő volt, a reformációhoz n e m csatlakozott).
Bára mezőgazdaság és mezőgazdasági m u n k á s s á g , a yeomenry, egykor Anglia büszkesége t ö n k r e m e n t , az angol t e x t i l i p a r ekkor kezel m á r a világ ura lenni. H o g y ezt emeljék, Erzsébet idejében nemcsak az élő j u h és a gyapjú líivitelét tiltja m e g az állani, h a n e m m é g a féltermékekét is. Csupán m i k o r m á r a g y a p j ú t e r m é -kek f e l ü l m ú l j á k a flandriait, engedik meg a kivitelt.
XIV.
U g y a n c s a k a-1 6 . s z á z a d b a n létesül L o n d o n b a n az első nagyszabású börze, mely természetesen érték-börze volt s melyet G r e s h a m T a m á s a l a p í t o t t s a j á t költségén. Ez a m a i R o y a l exchange-nek az a l a p j a . Általa lett nélkülözhetővé, hogy k ü l f ö l d ö n kellessen pénzkölcsönt felvonni az angol á l l a m n a k , melynek vállalatait az adók és monopoliumok m á r nem fe-dezték. A kereskedelmet úgy t e t t é k függetlenné, hogy retorzióval éltek az addig t ú l s ú l y b a n levő H a n s a kereskedőkkel, k i k n e k privilégiumait Anglia m e g s z ü n t e t t e az «Acéludvar» 1598 bezárásával. R e n d -kívül nagyfontosságú volt az angol gazdasági fejlő-désben a részvénytársasági alapon n y u g v ó «Kelet-indiai Kereskedelmi Társulat» létesítése 1600-ban.
Ez a társaság privilégiumot k a p o t t a területi hódí-t á s r a is s ez szerezhódí-te m e g Angliának 1858-ig, m í g fel n e m függesztették, irtózatos visszaélések ós kegyetlenkedések segítségével I n d i á t , melynek szel-lemi k u l t u r á j a j ó v a l n a g y o b b volt az európaiénál, m e r t m i k o r Anglia területén m é g a n t h r o p o p h á g o k l a k t a k , akkor az i n d i a i filozófia és t u d o m á n y mái-f é n y p o n t j á t érte el. M i n t láttuk, a kapitalizmus a koloniákat m á r a b b a n az időben is a gyilok |és erkölcs-telenség minden a l k a l m á z h a t ó eszközével szerzi m e g és az angol «merchant adventurers» egyáltalában nem hozzák szégyenbe a spanyol k o n q u i s t a d o r o k a t , a m i n t h o g y vallási t e k i n t e t b e n se állt mögötte a p r o t e s t á n s Anglia a katolikus Spanyolországnak.
E r z s é b e t királynő uralkodása volt o l y a n vérengző, m i n t akármelyik s p a n y o l királyé s a bárdon kívül a m á g l y a is előkelő szerepet j á t s z i k Angliában is.
Maga a dicsőített uralkodónő, kinek i d e j e szerencsés fejlődési korszakba esik, egyénileg t a l á n a legirgal-m a t l a n a b b bestia összes társai közt. L e g legirgal-m e g h i t t e b b tanácsosait bárddal végezteti k i ; perverzitása pá-r a t l a n a szűzies kipá-rálynőnek. Az embepá-riség legnagyobb-szabású szelleme, Shakespeare, ki a korabeli Ánglia m i n d e n jelentősebb m o z z a n a t á t beleszőtte b u r k o l t a n d r á m á i b a , mélységesen hallgat felőle, b á r elődjét és u t ó d j á t szintén beleszövi a cselekmények rohanó á r a d a t á b a .
H o g y az angol kereskedelem növekedését és a későbbi világkereskedelem alapjait megérthessük, m a -gát a hajózás fejlődését is t e k i n t e t b e kell v e n n ü n k . A kereskedelem a l a p j a a haditengerészet volt. A kö-zépkorban, m i n t l á t t u k , Anglia mezőgazdasági ál-l a m s küál-lföál-ldi h a j ó z á s s a ál-l egyáál-ltaál-lában nem fogál-laál-lko- foglalko-zik. E z t a Hansa-kereskedelem b o n y o l í t j a le, mely-nek m a g á b a n Angliában volt egyik legfőbb piaca.
H a d i f l o t t á j a először az olasz á l l a m o k n a k (Genova, Pisa, Velence), Spanyolorszagnak és Portugáliá-n a k volt, k a p c s o l a t b a Portugáliá-n a péPortugáliá-nztőke felhalmozásáPortugáliá-nak lehetőségével, m e r t t i s z t á n ettől f ü g g ö t t annak ki-építése. Hogy m e k k o r a volt az ú j k o r elején egy á l l a m f l o t t á j a , arról k é p e t a l k o t h a t u n k , h a p . o. a spanyol
«Felicisima Armada»-t t e k i n t j ü k , m e l y e t tudvalevő-leg 1588-ban győzött le a vihar és az angol tengerészet, melynek fejlődését n a g y b a n e l ő m o z d í t o t t a a spanyol f l o t t a elpusztulása. E z a «győzhetetlen» flotta, m e l y Lissabonból i n d u l t ki, 130 vitorlásból és 65 evezősből állott s nem volt egészen 58,000 t o n n a s ú l y t a r t a l m ú , legénysége pedig 30,656 emberből á l l o t t , az ö n k é n -teseket, papokat és civileket n e m tekintve.»Ez v o l t a világ legnagyobb tengeri á l l a m á n a k f l o t t á j a a b b a n az időben s természetesen a r á n y t a l a n u l felülmúlta a többiekét. Az angol flotta első fejlesztője az irgal-m a t l a n állairgal-mszervező, V I I I . H e n r i k volt, ki először 24 h a j ó t é p í t t e t e t t , melyeken körülbelül 6400 tenge-,
rész volt. U r a l k o d á s á n a k vége felé 71 hajóból (össze-sen 11 ezer t o n n a ) állott az angol flotta, k b . 8000 emberrel. A h a j ó k nagy részét az építésen k í v ü l az a k k o r — egész az 1815. bécsi kongresszusig — sza-b a d o n űzött s a kereskedelemmel egyértelmű kalóz-kodással szerezte úgy Anglia, m i n t m á s állam. (Akkor m é g nem a l a k u l t ki a n e m z e t k ö z i jog!) A m i k o r a spanyol a r m a d a Angliában k i a k a r t kötni s t ö n k r e -m e n t , akkor -m á r az angol f l o t t a összesen 197 h a j ó b ó l s 15,551 főnyi zsoldos legénységből állott. ( T e h á t a kapitalista, -sőt imperialisztikus érdekeknek i t t is n a g y b a n k e d v e z e t t a latifundium-rendszer o k o z t a mezők elnéptelenedése és elproletárosodása.) Jegyez-z ü k még meg, h o g y további r o h a m o s fejlődós Crom-well idejében v o l t , amikor 207 a h a j ó k száma. E z a flotta-fejlődés, nemcsak h a d á s z a t i , illetőleg politikai szempontból f o n t o s , h a n e m ezzel szoros k a p c s o l a t -b a n a kereskedelem s z e m p o n t j á -b ó l is.
A k a p i t a l i z m u s k i b o n t a k o z á s á n a k ezt a k o r á t , melyben a n y u g a t i fejlődő á l l a m o k politikailag a centralizáció felé törekszenek s m e l y mint l á t t u k , a lőfegyverek á t a l a k í t á s á r a k i h a t ó technikai v á l t o z á s , a pénzfelhalmozás, a mezők elnéptelenedése s a zsol-dos gyalogos állandó hadsereg és flotta t a r t á s a , ki-építése lehetőségének az e r e d m é n y e : a merkantiliz-m u s korának nevezzük. E n n e k a kornak, merkantiliz-m e l y n e k későbbi (Colbert és Cromwell idejebeli) m a g a s a b b és céltudatosabb fejlődése nem a m i leckénk k e r e t é b e tartozik, első, egyoldalúbb és az államra egészben véve káros t ü n e t e i t foglaljuk össze a népgazdálkodás szempontjából. A merkantilizmus egyrészt elmélet s m i n t ilyen h a m i s ideologián é p ü l t fel, másrészt gya-korlat. Mint gyakorlat, az á l l a m o k gazdasági poli-t i k á j a , m e l y n e k főleg a középkori Franciaország IV. Fülöp Ágost idején, de főleg Velence az ő«Fondaco dei Tecleschi»-ével klasszikus p é l d á j á t m u t a t j a . Teljes kópében a z o n b a n a k ö z p o n t o s í t o t t újkori á l l a m o k b a n l á t j u k azt kibontakozni, természetesen m á r a X V I . században, t e h á t Colbert e l ő t t . Ezen gazdasági, j o b b a n m o n d v a . egyoldalii kereskedelmi politika jellemvonásai a következők, m i n d e n államra v o n a t
-kozólag :
A fémek b e h o z a t a l á t az a n y a á l l a m b a m i n d e n m ó -don előmozdítják, kivitelét pedig lehetőleg korlátoz-zák. A b e h o z a t a l t lehetőleg felül kell m ú l n i a a ki-vitelnek, h o g y ezáltal a kereskedelmi mérleg kedvező, vagyis a k t i v legyen. Ez a főtévedés, m e l y főleg Forbonnais nevéhez fűződik ( X V I I . sz.), ki szerint
«a kereskedelmi mérleg a h a t a l o m mérlegével egyenlő.»
A felfogás t e l j e s hamisságát a leggazdagabb m o d e r n államok m u t a t j á k , melyek k ö z ü l csupán az E g y e s ü l t -Államok mórlege aktiv, míg a többié, főleg Angliáé ál-landóan passzív, vagyis t ö b b a behozatala, m i n t a kivi-tele. Nem ez m u t a t j a t e h á t az á l l a m jólétét, h a n e m az összes termelése az egész népességnek, visszatükröz-tetője pedig a fizetési mérleg, mely lehet — és leg-többször az — aktiv, amikor a kereskedelmi mérleg passzív és megfordítva.) E z e n téves ideologia a l a p j á n azután az i m p o r t o t v á m o k k a l korlátozzák, a kivitelt pedig p r é m i u m o k k a l e l ő m o z d í t j á k , csupán azért, hogy minél t ö b b nyers pénz jusson be az országba.
A belföldi termelés' csupán az iparra szorítkozik s ezért igen helyesen a belközi vámokat lehetőleg megszüntetik az egységes államokban, h o g y így a
A belföldi termelés' csupán az iparra szorítkozik s ezért igen helyesen a belközi vámokat lehetőleg megszüntetik az egységes államokban, h o g y így a