• Nem Talált Eredményt

Egv tanító naplójából.*

In document Néptanítók lapja 49. évfolyam, 1919 (Pldal 192-195)

Az első t a n í t á s i óra bevégződött és épen kezdődött a második, melyben a fogalmazás anyagát a k a r t a m megbeszélni, mikor halk kopogás után belép az osztályomba egy magas, közepes korú- férfi ó d i v a t ú ruhában. K o p o t t a s k a b á t j á n a k szárnyai térdéig ér-nek, azonban rövid, rojtos n a d r á g j a , ferdére tapo-sott csizmája és gyűrött k a l a p j a dacáfa n e m volt visszataszító jelenség. Arca is első tekintetre n a g y o n csúnyának látszik, de szemeiből meleg szeretet su-gárzik, a j k a i t pedig jóságos mosoly j á t s s z a körül.

Á gyermekek csendesen állnak. É s csodálatos! Biza-lom sugárzik a vendég felé mindegyiknek az arcából, s mikor közelebb lép, elébe repül szívük és kezüket úgy n y ú j t j á k feléje, m i n t h a régen várt j ó b a r á t j u k volna. 0 pedig végigmegy a sorokon és kezet fog a gyerekekkel.

Csak m o s t fordul ón hozzám és «Én vagyok az ú j tanfelügyelő*, m o n d j a , «nevem —» «Pestalozzi !*

kiáltom én. «Űgy látom, kedves barátom m á r is-m e r j ü k egyis-má3t», feleli is-mosolyogva, aztán így foly-t a foly-t j a : «Nem inspiciálni j ö foly-t foly-t e m , ö n n e k m á r v a n felügyelője : az a lelkiismerete, van igazgatója : az a hivatásszerotete. De szeretnék egy kicsit körül-nézni, m e r t úgy gondolom, hogy jelenlétem n e fog az iskolának ártani.* É s a z t á n beült az utolsó padba. Boldogan csinált helyet az ott ülő g y e r m e k és hízelegva megcsókolta a kezét.

Az ú j tanfelügyelő jelenléte csodálatos h a t á s t tett, m i n d n y á j u n k r a . Máskor zavarban v a g y o k idege-nek jelenlétében és ilyenkor semmi sem s i k e r ü l ; ma ellenben teljesen elmerültem a t á r g y a m b a n és úgy m a g y a r á z t a m és kérdeztem, hogy m a g a m is csodálkoztam.

De a g y e r m e k e k is egész lélekkel a tárgynál v o l t a k . Hallatlan versengés folyt k ö z t ü k , a lustaság és figyel-metlenség teljesen eltűntek. Csodálkoztunk meg bosszankodtunk is, mikor a csengettyű éles h a n g j a az óra végét jelentette. Pestalozzi, aki csendes meg-elégedéssel h a l l g a t t a végig a t a n í t á s t , hozzám lépett és így s z ó l t : «Lássa, b a r á t o m , h a a tanító lelkesedés-sel és hozzáértéslelkesedés-sel végzi m u n k á j á t , mindig m a g á v a l ragadja, a gyermekeket is és nincsen szüksége semmi -féle külső fegyelmi eszközre. Mindannyiunknak korán végződött az óra, ez a legjobb ítélet, melyet a t a n í t á s -ról m o n d h a t u n k . Űgy van, a h o g y már előbb is mond-t a m : a mond-t a n í mond-t ó maga a mond-t a n í mond-t ó , az igazgamond-tó és a fel-ügyelő egy személyben.*

A gyermekek közben k i m e n t e k az u d v a r r a és k ü n n meséltek a többi gyereknek az ú j tanfelügyelő-ről. A gyermokek sűrű csoportokban álltak az a j t ó előtt és kíváncsian néztek b e a nyitott a j t ó n . Pestn,-lozzi m i n t egy j ó ismerős, n y á j a s a n i n t e g e t e t t felé-j ü k . Egyszerre csak hozzám fordul és k é r d i : «Vaii-a ezeknek ennivalójuk, vau-e r u h á j u k ? Mikor iskola-mester v o l t a m , azzal is törődtem.* Elgondolkozva j á r t fel és a l á a szobában, m i n t h a rég e l m ú l t idők j u t o t t a k v o l n a az eszébe.

Mikor így halk lépésekkel j á r k á l n i l á t t a m , az egész

* L á s d l a p u n k í n u l t é v i 5 0 — 5 1 . s z á m á b a n i s G e o r g l e M a n g : «Die Volksschule der ZukunjU c. k ö n y v é b ő l v e t t s z e m e l v é n y ü n k e t .

6. szám. Néptanítók Lapja .2*

olyan csodálatosnak t e t s z e t t . Eddig mindig azt hit-' e m , hogy három e m b e r nem találná meg helyét a mai t á r s a d a l o m b a n : Krisztus, L u t h e r és Pestalozzi.

Krisztus h á r o m óráig sem prédikálhatna m a szabadon piacokon és utcákon ; L u t h e r három n a p i g sem hir-d e t h e t n é t a n a i t a k a hir-d á l y nélkül a p á p a és a katolikus egyház e l l e n ; Pestalozzi pedig m é g h á r o m hétig sem lehetne segédtanító. Hisz azt t a n u l t a m a képez-dében, hogy minden vizsgán m e g b u k o t t . É s most íme, mégis királyi tanácsos lett. N e m csodálatos ez?

Közben a gyermekek ismét b e j ö t t e k . Pestalozzi most hozzám f o r d u l t : «Hogy lássam, milyen ered-ménnyel beszélte m e g az imént a fogalmazási anya-got, akkor kellene ismét eljönnöm, m i k o r a gyerme-kek a fogalmazványt m á r leírták és 10—12 dolgo-8 l t o t alaposan össze kellene hasonlítani egymással.

De ez nagyon nehéz f e l a d a t lenne számomra, m e r t mindegyiknél meg kellene állapítani, hogy mi lenne a gyermek s a j á t j a és mi a külső b e n y o m á s ? Másképen áll a dolog Önnél, aki ismeri a gyermekeket és viszo-n y a i k a t és miviszo-ndegyikről megvaviszo-n a t a p a s z t a l a t i ménye. E b b ő l az következik, hogy csak az ö n véle-ménye ítélhet a t a n t d ó k haladása f ö l ö t t és nagy tu-datlanság volna, h a az Ön véleménye fölé akarnám a m a g a m é t emelni.))

Pestalozzi aztán így f o l y t a t t a: «Ha most arra ké-rem, hogy 10—12 f ü z e t e t matasson meg, az nem azért történik, m i n t h a meg a k a r n á m bírálni a m u n k á j á t , h a n e m más okokból. D e kérem a legrosszabb dol-gozatokat!))

Kikerosieia azon gyermekek f ü z e t e i t , kiket Vesz-prémi igazgató az egész osztály olott l e h o r d o t t és

fel-pofozott. % Pestalozzi á t v e t t e a füzeteket és így s z ó l t : «Ha

egy gyermek teljesítményét helyesen a k a r j u k meg-ítélni, sok fontos k ö r ü l m é n y t kell t e k i n t e t b e venni.

Nagy jelentőségük v a n elsősorban a gyermek otthoni viszonyainak, azoknak a körülményeknek, a miliőnek, melyek között a gyermek él. Hasonlóan fontos a testi állapota, hogy teljesen egészséges-e, nincs-e valami fogyatkozása? Tekintetbe kell vennünk a gyermek szellemi képességét és előismereteit, végül pedig a k a r a t á t . E z u t ó b b i azonban minden gyer-meknél jó.»

Pestalozzi átvizsgálta a füzeteket és minden gyer-m e k e t részletesen kikérdezett. B e h a t ó vizsgálat volt és nagyon örültem, hogy mindenről t u d t a m felvilá-gosítást adni. Kiderült, hogy egy gyermeknél sem h i á n y z o t t a j ó a k a r a t . A kis Lenke, akinek Veszprémi a f ü z e t e t legutóbb a r c á b a vágta, t ü d ő v é s z e s ; és amilyen mértékben h a l a d t előre a b a j a , úgy esökkent a munkaképessége. E g y másik l e á n y k a , akit az igazgató a múltkor arcul ü t ö t t , m e r t a vonal fölött írt, n a g y m é r v ű rövidlátásban ssenved. Egy harma-d i k a t f á j ó f ü l b a j gyötör állanharma-dóan. E g y negyeharma-diknek az a p j a beteg és a gyermekek éheztek. Szóval min-den gyermeknél k i p u h a t o l t u k esekély teljesítőképes-ségének igazi okát.

Pestalozzi szeretettel beszélt a gyermekekkel és emelte ö n t u d a t u k a t . A kis Lenkének megsimogatta szőke h a j á t és megdicsérte, hogy betegsége dacára ilyen szorgalommal végzi iskolai f e l a d a t a i t .

Aztán megbeszélte velem, hogyan lehetne ezeken a gyermekeken segíteni? A kis Lenkét fölmentette az írásbeli m u n k á k alól, hogy beteg t ü d e j é t kímélje.

A rövidlátót egy ezeinonresboz k ü l d t e . Az éhező

családnak pénzsegélyt u t a l t a t o t t ki. ífjas gyermekek-nek megengedte, hogy tanítási időn ral i» az iskolá-b a n m a r a d h a s s a n a k és h á z i f e l a d a t a i k a t o t t végez-hessék. Tele v e i t buzgalommal és szeretettel, m é g egy kis pénzösszeget is a d o t t á t n e k e m különböző író-szerek bevásárlására s amikor minden zsebét kifor-d í t o t t a . <Ez, s a j n o s , nagyon kevés», — m o n kifor-d o t t a , —

«de hisz t u d j a , hogy nekem sohasem volt sok pén-z e m é É s a m e l l e t t úgy t e t t , minden intépén-zkedésnél, hogy s a j á t személye h á t t é r b e n m a r a d j o n s m a j d n e m úgy látszott, m i n t h a én volnék a tanfelügyelő, 6 pedig az iskolamester.

Mikor Pestalozzi véletleifal megint l a p o z g a t o t t az egyik füzetben, egy V. betűt pillantott meg a dolgo-zatok alatt. Megkérdezte tőlem, hogy ez nait j e l e n t , mire e l m o n d t a m , hogy Veszprémi igazgató átnézi és alá is írja az összes füzeteket. Pestaloaai összecsapta a kezeit és így kiáltott f e l : «Szent I s t e n ! h á t m á r annyira j u t o t t u n k , hogy a t a n í t ó egyéni integritásá-hoz mernek integritásá-hozzányúlni és megszégyenítik ő t a s z ü l ' k és g y e r m e k e k előtt? H á t nem t u d j á k , hogy a gyermeknek c s a k két tekintélyre van szükség®:

szülőére és a tanit&éra!»

Most megszólalt a esengő. Postalozzi felkelt. «E1 kell mennem — m o n d o t t a — m e r t szükség v a n r e á m m á s iskolákban is. Isten veletek? kedves g y e r m e k e k ! É s a gyermekek ismét feléje n y ú j t o t t á k kezeiket és ő mindegyikkel kezet fogott. Az egyik l e á n y k a azonban, a k i n e k nem volt a p j a , n e k i b á t o r o d o t t , megfogta Pestalozzi kezét és így szólt hozzá : « K é r e m , ne menjen el, m a r a d j o n mindig nálunk!)) De ő sze-líden lefejtette magáról a g y s a g e g y t f ü o k k e z e k e t és így seólt: «Mennei* kell, h a n e m ti gondoljatok roáni s gyotok ú g y , Mintha itt volnék köztotok.o

Bim-bam, b i m - h a m ! szilalt meg «gy«or*o a közeli templom nagy h a r a n g j a . Folébrodok és íróasztalom mellett találóra * » g a m . . . az egész «sak álom volt.

Lapszemle.

Az ^Egészségi c. f o l y ó i r a t 10— i i . f ü z e t é b e n

dr. Leszner Rudolf orvos « M 6 v e ! ö ' l é s , k ö » í g é s » s é g » c .

cikkében s z e m b e s z á l l a z z a l a v é l e m é n n y e l , m i n t h a a k u l t u r a h a l a d á s a a k ö z e g é s z s é g h a n y a t l á s á t

idézné e l ő . A r é g a a u l t i d ő k r s k e g y e l e t e s c s o d á l a t t a l v i s s z a p i l l a n t v a , ó r i á s t e r m o t ű e k n e k , t e s t b e n , l é l e k b e n e g y a r á n t m i n d h s ' i l i g e r ő s e k n e k é s e g é s z -s é g e -s e k n e k k é p z e l j ü k a -s o k a t d i e -s ó í t e t t é l c o r i h ő s ö k e t é s e z e k r ő l k ö v e t k e z t e t v e a z t a k é p e t a l k o t -j u k m a g u n k n a k , h o g y n é p ü k s o h a o r v o s r a é s g y ó g y s z e r r e n e m s z o r u l t s h o s s z á , b o l d o g é l e t e t é l t .

H a e l f o g a d j u k i s , h o g y s o k l e h e t e t t h a j d a n a z ó r i á s t e r m e t t i e m b e r , a z z a l m é g n e m b i z o n y í t o t t u k b e , h o g y k ü l ö n b v o l t a k k o r a k ö z e g é s z s é g , m i n t m a . M a a z é r t v a n a r á n y l a g k e v e s e b b ó r i á s , m e r t ; é p e n a k u l t u r a é s o r v o s t u d o m á n y h a l a d o t t s á g á n á l f o g v a a g y e n g e a z e r v e z e t i e k i s é l e t b e * m a i a d n a k , m l g r é g e n k o r á n e l p u s z t a l t a k , n e m b e s z é l v e a r r ó l , h o g y s o k h e l y e n ' m a g a a l a k o s s á g p u s z t í t o t t a e l ő k e t . ( T a y g e t o s - k e g y . )

D e k é t e l k e d n i i s okuak v a n a r é g i ó r i á s o k a r á n y t a l q g n a g y s z á m á b a n . A r é g i ó r i á s o k u g y a n i s

a r é g i s í r o k t a r t a l m á n a k b i z o n y í t á s a szerint i s , n a g y o b b r é s z t képzeleti lények, a k i k csak az

utó-28 Néptanítók I^apja 5—6. s.?ám.

5 — 6 . szám. Néptanítók L a p j a 29

H I R D E T É S E K

Gazdasszony s z ü k s é g e s G y u l a v á r i b a , ( B é k é s m.)

I g a z g a t ó t a n í t ó h o z . ( 2 2 1 1 )

Okleveles tanító g a z d a s á g b a n j á r t a s , h á z i t a n í t ó i v a g y m á s m e g f e l e l ő á l l á s t k e r e s . C í m e m a k i a d ó b a n .

( 2 2 1 2 )

Kelleme3 hangú 3 2 é v e s , n ő s r k . k á n t o r t a n í t ó , j ó h e g e d ű s é s o r g o n i s t a , k ö z s é g b e n v a g y v á r o s b a n k e r e s á l l á s t , h o l z e n e i t u d á s á t i s é r v é n y e s í t h e t n é . K á n t o r -n a k i s m e -n -n e . C i m e t s z í v e s s é g b ő l k ö z l i : N é p i s k o l a ,

P u s z t a e c s e g , S z o l n o k m e g y e . ( 2 2 1 7 )

Okleveles t a n í t ó n ő m e g s z á l l o t t t e r ü l e t r ő l , n e v e l ő n ő n e k a j á n l k o z i k . P e r f e k t n é m e t , z o n g o r a . M e g k e r e s é -s e k e t -s z í v e -s -s é g b ő l t o v á b b í t : B . h . I -s t e n h e g y i - ú t 3 2 ,

( 2 2 1 8 ) A c s e h m e g s z á l l á s ó t a S t a m p a y é n e k - é s i m a k ö n y v e 3 , 4 é s 1 0 k o r o n á s á r a k b a n S t a m p a y S á n d o r n á l , B u d a -p e s t , X . , R o m á n - u t c a 2 . s z . a l a t t k a -p h a t ó .

K

ÖZLEMÉNYEI: re-gény, e l b e s z é l é s , vers, s z é p i é g á p o -U s . a z e r k c s z t s i üze-net, t á r s a s á g i'cv-».ta a t á r s a d a l m i élet

t ü k r e , képei a nái s z é p s é g g a l é r i á j a . Neayadévi előfizetés 1 5 k a r . e n y e s s i á m 1 I? 5 0 fill. Mutatvány ingyen S z e r k e s z -töség é s k i a d ó h i v a t a l : Reá t a n s d a - u . 13.

óxáp irodalmi képei hetilap

F ő s z e r k e s z t ő DOBAY ISTVÁN

A F r a n k l i n - T á r s u l a t kiadásában megjelent és m i n d e n könyvkereskedésben k a p h u t ó :

In document Néptanítók lapja 49. évfolyam, 1919 (Pldal 192-195)